Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató TÁJÉKOZTATÓ a Nagykállói kistérség munkaerő-piaci helyzetéről 4320 Nagykálló, Bátori u. 36. Telefon: (42) 563-540, Fax: (42) 563-543
1. Gazdasági aktivitás Nagykálló, 2008. augusztus hó 1.1 Gazdasági aktivitás az Észak-alföldi régióban a KSH adatok alapján 1 A KSH munkaerő-felmérése szerint 2008. I. negyedévében, régiós szinten a 15-74 éves népességből 575,7 ezer fő volt gazdaságilag aktív, mely az egy évvel korábbitól 8,5 ezer fővel volt kevesebb. Az aktivitási arány hasonló időintervallumban az előző évi 50,7%-ról 50,1%-ra változott a régióban, miközben országos szinten is ugyanennyivel 54,1%-ra csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 10,7 ezer fős csökkenést mutatott és 2008. I. negyedévben 507,3 ezer fő volt, aránya 44,2%-nak felelt meg. A munkanélküliek 68,4 ezer fős száma több mint 2 ezer fővel magasabb volt az előző évinél, arányuk 11,3%-ról 11,9%-ra módosult. Az országos adatokhoz viszonyítva mindkét évben 3,8-3,9%-kal kedvezőtlenebb e mutató értéke. A gazdaságilag nem aktív 15-74 éves népesség 3,7 ezer fővel 572,4 ezerre emelkedett egy év alatt. A régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében félezerrel 212,3 ezer főre növekedett az aktív népesség létszáma, az aktivitási arány 49,3%-ra módosult. A bázis negyedévhez képest egy százalékkal kevesebben (176,4 ezer fő) rendelkeztek munkahellyel, vagyis a megye 15-74 éves népességének 41%-a. A munkanélküliek létszáma a régió megyéi közül SZSZB megyében változott a legkedvezőtlenebbül, mivel egy év távlatában mintegy hét százalékkal emelkedett. A létszámváltozás hatására a munkanélküliségi ráta megközelítette a 17%-ot. (1. sz. melléklet) 1.2 Gazdasági aktivitás a Nagykállói kistérségben a MultiRáció Kft. adatai alapján 2 A Nagykállói statisztikai kistérség 15-74 éves népességének 2008. I. negyedévi adatok alapján 43,6%-a (14893 fő) volt aktív (foglalkoztatott+munkanélküli), mely 0,9%-ponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Ugyanekkor az inaktívak száma 2,8%-kal 19278 főre mérséklődött. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 87 fővel csökkent, létszámuk az idei első negyedévben 12528 fő volt. A munkanélküliek száma 7,9 százalékkal 2365-re bővült, aktív népességen belüli arányuk (munkanélküliségi ráta) megközelítette a 16%-ot. Negyedéves adatok a 15-74 éves korosztály figyelembevételével Időszak Munkanélküliség Foglalkoztatott Inaktív Fogl. ráta Akt. ráta Munk. ráta Nagykállói kistérség 2007. 2192 12615 19840 36,4 % 42,7 % 14,8 % I. negyedév Nagykállói kistérség 2008. 2365 12528 19278 36,66 % 43,58 % 15,88 % I. negyedév Sz-Sz-B megye 2008. I. negyedév 31751 177512 221371 41,22 % 48,59 % 15,17 % Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottak a 15-74 éves népességen belüli aránya Aktivitási arány: a foglalkoztatott és a munkanélküliek együttes száma a 15-74 éves népesség %-ban Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a tárgyév január 1-jei gazdaságilag aktív 15-74 éves népességének %-ban 1 KSH negyedéves munkaerő-felméréseinek adatai alapján 2 MultiRáció Kft. KMSR (KSH, valamint FSZH adatbázisából származtatott) adatai alapján 2
2. A nagykállói kistérség munkaerő kínálata 2.1 Nyilvántartott álláskeresők létszáma Az idei év első felében átlagosan 3869 fő álláskeresőt tartottunk nyilván a nagykállói kistérség kilenc településén. A megelőző év azonos időszakához viszonyítva 425 fővel többen szerepelnek a nyilvántartásban, ami 12,3 %-os növekedést jelent. Valamennyi településen nőtt az álláskeresők száma. A legnagyobb mértékű emelkedés Kállósemjénben történt, ahol 27,9 %-os (79 fő) növekedést mértünk. Tíz százalékot meghaladó növekmény még három településen (Nagykálló 18,1 %, Érpatak 10,3 %, Újfehértó 10,2%) figyelhető meg. Az álláskeresők létszámában a 2007. I. félévi adatokhoz képest a legkisebb emelkedés (2,6 %) Biriben történt. (2. sz. melléklet) Az álláskeresők létszámának alakulása településenként 2008. I. félév (fő) Balkány Biri Bököny Érpatak 159 160 359 703 Geszteréd Kállósemjén 171 362 Nagykálló Szakoly 292 893 Újfehértó 770 0 200 400 600 800 1000 A regisztrált álláskeresők számában történő növekedés mögött több okot említhetünk. A várakozással ellentétben nem csak a közszférában csökkent a foglalkoztatottak száma, hanem a versenyszférában is. Az egészségügy átalakulása is hatással volt a nyilvántartott álláskeresők számának alakulására. Az egészségügyi járulékot nem fizetők kiszűrése elindított egy beáramlási folyamatot a regiszterünkben, mivel sokan tévesen azt hitték, ha regisztrált álláskeresők lesznek ezáltal biztosítottá is válnak. Az alkalmi munkavállalói könyv negatív hatása egyértelmű, hiszen sok munkáltató a normál alkalmazotti jogviszony helyett ezt a foglalkoztatási formát választja, ezzel is növelve az álláskeresők számát. Az elmúlt években térségünkben is tovább mélyült a könnyűipar (elsősorban ruha, cipő) válsága. A korábban itt foglalkoztatottak a munkaviszony megszűnését követően ellátásért kirendeltségünkön jelentkeztek. 2.2 Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti alakulása A kistérség álláskeresőinek legnagyobb hányada általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A tavalyi év első felében a létszám 43,8 %-a (1511 fő), idén 43,3 % (1678 fő) tartozik e körbe. Másik nagy csoportot a szakmunkásképzőben végzettek alkotják. Arányuk 2008. első felében 27,2 % (1053 fő), ami 0,7 %-ponttal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. 3
A többi iskolai típus esetén 10 %-ot meghaladó csoport nincs, de említést kell tenni azokról, akik az alapfokú iskolát nem fejezték be. Idén az első félévben átlagosan 221 álláskereső volt, akik e körbe tartoztak. Arányuk idén 5,7 %, ami szinte azonos a tavalyi (5,6 %, 194 fő) adattal. Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya kistérségi szinten 5,7 százalék, melyet jelentősen meghaladó érték Bökönyben (15%), Szakolyban (12 % ) és Érpatakon (10,6 %) figyelhető meg. Természetesen a felzárkóztató képzés megoldás lehet, de sok esetben az ügyfelek nem rendelkeznek a befejezett 5 osztállyal sem, így számukra az alapfokú iskolai végzettség megszerzése szinte elérhetetlen. A diplomások kistérségi aránya az idei év első hat hónapjában 2,2 % (84 fő), ami 0,2%- ponttal kevesebb, mint tavaly volt. A kistérség álláskeresőinek megoszlása iskolai végzettség szerint 2008. I. félév (fő) 8. ált. kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző Szakiskola Spec. Szakiskola Szaközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem 5 54 72 12 221 225 238 313 1053 1678 0 500 1000 1500 2000 A nagykállói kistérségben 2008. első felében az álláskeresők 57,2 %-a nem rendelkezik szakképzettséggel. Ide azokat soroljuk, akiknek általános iskolai, 8 általános iskolai végzettség alatti, illetve gimnáziumi érettségije van. Sajnálatos módon a térségünkben élő álláskeresők nagyobb hányada ebbe a körbe sorolható. A szakképzetlenek aránya a kistérség településein 2008. I. félévben (%) 80 72,4 70 60 50,6 60,3 51,7 57,7 57,9 58,1 51,6 62,7 50 40 Újfehértó Szakoly Nagykálló Kállósemjén Geszteréd Érpatak Bököny Biri Balkány 4
A tavalyi (57,4 %) évhez viszonyítva nagyon minimális előre lépés tapasztalható. Továbbra is fontos feladatunk, hogy a kistérségben élő álláskeresők minél nagyobb számban a munkaerő-piacon keresett - szakmát adó képzéseken vegyenek részt. (3/a. sz. melléklet) 2.3 Az álláskeresők megoszlása korcsoportonként A kistérségben mindkét vizsgált időszakban a 26-35 év közötti korosztály képviseltette magát a legnagyobb számban és arányban. Idén arányuk 29,5 % (1141 fő), ami 0,8 %-ponttal marad el a tavalyitól. Szembetűnő, hogy az idei év első hat hónapjában a 17-35 évesek valamennyi korcsoportjában csökkenés figyelhető meg a tavalyi évi adatokhoz viszonyítva. A 36-45 év közöttiek mindkét évben azonos arányban szerepeltek a nyilvántartásban. 46 év fölött viszont valamennyi korcsoportnál emelkedés figyelhető meg idén. A nagykállói kistérség álláskeresőinek megoszlása korcsoportonként 2008. I. félév (fő) 17 kevesebb 17-20 év 8 203 21-25 év 26-35 év 36-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 60 fölött 7 127 340 454 581 1010 1141 0 200 400 600 800 1000 1200 A 25 év alattiak aránya 2008-ra 20,4%-ra mérséklődött a tavalyi 20,9 %-ról, míg az 50 év felettiek részesedése a tavalyi 11,1%-ról idén 12,3%-ra nőtt. (3/b. sz. melléklet) 2.4 Az álláskeresők megoszlása nemek szerint Az álláskeresők nemenkénti vizsgálata azt mutatja, hogy mindkét időszakban a férfiak voltak többen kistérségi szinten. 2007. I. félévben az álláskeresők 51,4 %-a, idén 52 %-a tartozott az erősebb nemhez. A kistérséghez tartozó kilenc településből hatban több a férfi álláskereső, mint a nő. A szebbik nem képviselői három településen vannak többen mint a férfiak, ezek Balkány, Geszteréd és Újfehértó. Ez a megállapítás mindkét időszakra igaz. (4. sz. melléklet) A nemek megoszlása a kistérségben 2008. I. félév (%) 48% 52% Férfi Nő 2.5 A tartósan nyilvántartásban lévő álláskeresők 5
Az álláskeresők közül a hátrányos helyzetű rétegek közé soroljuk a tartósan nyilvántartott álláskeresőket. Itt azokat az ügyfeleket tartjuk számon, akik több mint egy éve a regiszterünkben vannak és még csak rövid időre sem tudtak elhelyezkedni, illetve nem vettek részt képzésben. Kistérségi szinten a több mint egy éve álláskeresők száma és aránya jelentős mértékben megnőtt. A tavalyi adatokhoz viszonyítva 2008. első felében 65,6 %-kal, 1207 főre nőtt. A tartósan nyilvántartásban lévők létszámváltozásának növekedési aránya településenként 2008. I. félévben a 2007. I. félévi adatokhoz viszonyítva (%) Balkány Biri Bököny Érpatak Geszteréd Kállósemjén Nagykálló Szakoly Újfehértó 15% 14,10% 44,60% 54,10% 38,90% 50% 34,10% 76,50% 107,10% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 120,00% 2007. I. félévben átlagosan 729 fő tartósan álláskereső volt a regiszterben. Megvizsgálva a településeket a legnagyobb változás Nagykállóban érzékelhető. 2007. első felében 141 fő több mint 12 hónapja a regiszterben szereplő álláskereső volt, ami egy év alatt több mint kétszeresére (292 fő, 107,1%) emelkedett. E csoportnál Kállósemjénben is negatív tendencia mérhető. A tavalyi 51 fős létszám 76,5%-kal idén 90 főre duzzadt. Biriben a növekedés mértéke 54,1%, Érpatakon 50%, Balkányban 44,6%. A legkisebb mértékű emelkedés (14,1%) Újfehértón mérhető. A tartósan nyilvántartásban lévő álláskeresők aránya 2008. I. félévben településenként (%) 50,00% 40,00% 30,00% 32,70% 35,80% 36,80% 40,60% 34,50% 24,90% 32,70% 23,60% 27,70% 20,00% 10,00% 0,00% Balkány Biri Bököny Érpatak Geszteréd Kállósemjén Nagykálló Szakoly Újfehértó A tartósan nyilvántartásban lévő álláskeresők kistérségi aránya 2008. első felében 31,2%, ami 10%-ponttal rosszabb, mint a megelőző év azonos időszakában volt. Az idei kistérségi átlagtól kedvezőbb helyzetet Kállósemjénben, Szakolyban és Újfehértón mérhetünk. A legrosszabb helyzetben Érpatak álláskeresői vannak. 6
E tendencia visszaszorítása érdekében kérte azt kirendeltségünk, hogy a közhasznú munkák szervezésénél még akkor is a legalább egy éve regiszterünkben megtalálható álláskeresőket alkalmazzanak az önkormányzatok, ha 70 %-os mértékű támogatás kerül megállapításra. A közcélú munka megfelelő alkalmazásával az év hátralévő részében még orvosolható e probléma valamilyen mértékben. Ehhez az kell, hogy a nagykállói kirendeltséghez tartozó települések minél nagyobb számban alkalmazzanak olyan álláskeresőket, akik több mint 12 hónapja megszakítás nélkül a nyilvántartásunkban szerepelnek. E cél eléréséhez kirendeltségünk minden segítséget megad. 3. A kistérség munkaerő kereslete 3.1 Gazdasági helyzet, foglalkoztatási centrumok, vállalkozások számának alakulása A kistérség életében a mezőgazdaság, a könnyűipar és a kereskedelem/szolgáltatás játssza a meghatározó szerepet. A térség gazdasági centralizáltságára utal, hogy a regisztrált vállalkozások több mint fele (61,7 %) Nagykálló és Újfehértó területén található. A nagykállói kirendeltséghez tartozó településeken kevés a nagy létszámot foglalkoztatók száma, akik a létszám, illetve az alkalmazott technológia tekintetében vezető szerepkört tölthetnének be a körzet gazdasági életében. A kistérségben a 2006. évi statisztikai évkönyv adatai szerint összesen 2733 regisztrált vállalkozás található. A vállalkozások száma 78-al esett vissza a 2005. évi adatokhoz viszonyítva. A regisztrált vállalkozások jelentős részét (71,3%) az egyéni vállalkozók alkotják. A legnagyobb visszaesés itt volt mérhető, hiszen 121 egyéni vállalkozóval kevesebb dolgozott 2006-ban, mint az azt megelőző évben. (5. sz. melléklet) A megyeszékhely közelsége kettős hatással van a térség munkaerő piacára. Pozitívum, hogy nagy létszámban találnak munkalehetőséget Nyíregyházán a térségünkben élők, viszont az új befektetési döntésekben fontos szerepet játszanak a Nyíregyházi Ipari Park nyújtotta lehetőségek. Kirendeltségünk településein még nem található ipari park. Az M3 autópálya megérkezett Nagykállóig, de pozitív hatásait egyenlőre nem lehet érzékelni a munkaerőpiacon. 3.2 Bejelentett álláshelyek (külföldi munkavállalókra vonatkozó munkaerő-igények nélkül) (Csak a nagykállói kirendeltséghez tartozó települések!) Az újonnan bejelentett álláshelyek száma az idei év első felében növekedett. 2007 első felében összesen 558 főre érkezett munkaerő-igény kirendeltségünkre, idén 805 főre. A bejelentett álláshelyek száma 2007. és 2008. I. félévben 7
1000 558 805 500 0 2007. I. félév 2008. I. félév A felajánlható munkahelyek számának örvendetes növekedése mögött két munkáltató áll. Az egyik a Flextronics Kft. (Nyíregyháza) a másik a Coloplast Hungary Kft. (Nyírbátor), ahová nagy létszámban közvetítettünk álláskeresőket. A bejelentett munkaerőigények 57,5 %-a (463 fő) valamilyen támogatáshoz volt köthető idén. Tavaly ez az arány 61,3 % (342 fő) volt. A támogatások közül a közhasznú létszáma volt kiemelkedő. 3.3 Sikeres közvetítések (támogatott, nem támogatott) (Csak a nagykállói kirendeltséghez tartozó települések!) A sikeres közvetítések száma 2007 első hat hónapjában 562 fő, idén 606 fő volt. Lényeges, hogy a sikeres közvetítések túlnyomó többsége valamilyen támogatáshoz köthető. 2007-ben a sikeres közvetítések 70,1%-a, az idei évben a 83,7%-a párosult valamely támogatási formával. A sikeres közvetítések száma támogatott és nem támogatott álláshelyekre 2007. és 2008. I. félévben 450 250 50 394 507 168 99 2007. I. félév 2008. I. félév Támogatott álláshelyek Nem támogatott álláshelyek Munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen, hogy a nem támogatott álláshelyekre történő sikeres közvetítések száma csökkent. 4. A nagykállói kirendeltség rendelkezésére álló decentralizált keret (Csak a nagykállói kirendeltséghez tartozó települések!) Az idei év első felében a táblázatban látható aktív eszközök finanszírozására 193.777.099 Ft állt kirendeltségünk rendelkezésére. Ez az összeg közel azonos a megelőző év azonos időszakában (195.294.776 Ft) támogatásként megítélhető kerettel. A nagykállói kirendeltség decentralizált keretének alakulása 2007 és 2008. I. félév végén (Ft) Aktív eszköz megnevezése 2007. 06. 30-án a keret összege 2008. 06. 30-án a keret összege 2007. évi 2008. évre áthúzódó Összesen 2008. évi 2009. évre áthúzódó Összesen 8
Vásárosnaményi Képzés 12.409.000 2.959.000 15.368.000 26.971.000 5.423.000 32.394.000 Közhasznú 66.458.000 5.969.000 72.427.000 52.021.000 6.506.000 58.527.000 Vállalkozóvá 15.2500 0 152.500 1.721.404 487.730 2.209.134 válás tám.+ Önfoglalk. Bértámogatás 65.502.158 37.628.000 103.130.158 72.152.000 20.081.000 92.233.000 Mobilitási 1.051.000 368.000 1.419.000 124.000 92.000 216.000 támogatások Munkaerőpiaci 2.798.118 0 2.798.118 8.197.965 0 8.197.965 pr. Összesen 148.370.776 46.924.000 195.294.776 161.187.369 32.589.730 193.777.099 A legjelentősebb keretváltozás a képzésnél figyelhető meg. Idén több mint 17 millió Ft-al több jut erre az eszközre, ami az iskolai végzettségeket figyelve a térség javára válik. Negatív változás elsődlegesen az önkormányzatoknak, hogy közhasznú munkára idén 14 millió Ft-al kevesebb kerettel rendelkezünk. Ez a keretváltozás annak a következménye, hogy a nagykállói térség nem tartozik a leghátrányosabb helyzetű térségek közé. A bértámogatás keretcsökkenése (idén közel 11 millió Ft-al kisebb) is erre az okra vezethető vissza. Kirendeltségünk a különböző támogatások odaítélésére egy szempontrendszert dolgozott ki, mely figyelembe veszi az minisztérium, a regionális munkaügyi központ javaslatait és térség munkaerő-piaci helyzetét. 5. A térség munkaerő-piacát befolyásoló tényezők (hátrányos helyzetű kistérségek) 2007-ben módosult a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere és maga a kistérségi beosztási rendszer, melyek szükségessé tették a kedvezményezett térségek adott időközönként egyébként is aktuális felülvizsgálatát. A kistérségek számának változása érintette az Észak-Alföldet is, hiszen az ország hat új kistérségéből az egyik, a Záhonyi az Észak-alföldi régió kistérségeinek számát növelte 28-ra. Az új kistérség a Kisvárdaiból 11 település kiválásával jött létre. További változás a régióban, hogy a mintegy 3800 fős Mikepércs a Derecske-Létavértesi kistérségből átkerült a korábban, az országban egyedülálló módon csupán Debrecenből álló kistérséghez, akárcsak a közel 4 ezer lelkes Szajol a Törökszentmiklósiból a Szolnokihoz. A kedvezményezett térségek besorolása öt mutatócsoportba sorolt viszonyszámból képzett komplex mutató. A 2007. évi felülvizsgálat alkalmával a komplex mutató egyszerű számtani átlaga országosan 2,90 pontérték, amely alatti adattal rendelkezők alkotják a hátrányos helyzetű kistérségeket. Az Észak-alföldi régióban ebbe a körbe 24 kistérség tartozik, a régió három megyeszékhelyének vonzáskörzete és a Hajdúszoboszlói kistérség komplex mutatója meghaladta a hazai átlagot és így az ország 174 térsége fejlettségi Záhonyi rangsorának legfelső harmadába tartozik. Jelmagyarázat Nem kedvezményezett Észak-Alföld kistérségei kedvezményezettség szerint Hátrányos helyzetű (2007. év) Leghátrányosabb Leghátrányosabb komplex programmal Tiszavasvári Nyírbátori Kunszentmártoni Kisvárdai Ibrány- Nagyhalászi Baktalórántházi Nyíregyházi Fehérgyarmati Mátészalkai Csengeri Jászberényi Szolnoki Tiszafüredi Karcagi Balmazújvárosi Püspökladányi Debreceni Törökszentmiklósi Polgári Hajdúböszörményi Nagykállói Hajdúszoboszlói Derecske- Létavértesi Berettyóújfalui Hajdúhadházi Mezőtúri 9
A kedvezményezett minősítésnek az volt a feltétele, hogy a térség komplex mutatója kisebb legyen, mint az összes kistérség átlaga. Ezen belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkezőket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, ún. leghátrányosabb helyzetűnek tekintik. Az utóbbi csoporton belül is kiemelt figyelmet kapnak a legfejletlenebb térségek, melyekben az ország lakosságának tizede él, hiszen felzárkóztatásuk érdekében alapvetően európai uniós forrásra építve komplex programot kell kidolgozni. Az Észak-Alföldön a 24 kedvezményezett kistérségből 15 tartozik a leghátrányosabbak közé (a nagykállói kistérség nem), és ezen belül is 8 olyan akad, amelyik a komplex programban részesítendő. (6. sz. melléklet) 6. Lehetőségek A foglalkoztatás lehetőségeiről a következő mondható el. A kisebb települések legnagyobb foglalkoztatója továbbra is az önkormányzat. Közhasznú támogatással az önkormányzatok teremtenek a legtöbb álláskeresőnek munkalehetőséget. A közhasznú munka segítségével az önkormányzat nagyon komoly feladatokat tud ellátni, továbbá az emberek munkavállalási hajlandóságát pozitívan befolyásolja, de a támogatás végeztével szinte minden közhasznú munkán résztvevő visszatér az álláskeresők táborába. A foglalkoztatás terén komolyabb áttörést az eredményezhet, ha térségünkben olyan vállalkozások letelepedése valósulna meg, melyek jelentős létszámban tudnának alkalmazni álláskeresőket. Az autópálya elérte Nagykállót, de a munkaerő-piacra gyakorolt jótékony hatása egyenlőre nem érezhető. Foglalkoztatási lehetőséget jelent az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés is. Kirendeltségünk a regisztrált álláskeresők foglalkoztatásához a következő aktív foglalkoztatás-politikai támogatásokat tudja biztosítani: Közhasznú foglalkoztatás támogatás Bértámogatás Mobilitási támogatások (helyközi utazás támogatás, csoportos személyszállítás támogatás) Munkahelymegőrzés támogatás Álláskeresők támogatási lehetősége: Képzés A vállalkozóvá válás, illetve önfoglalkoztatás támogatás 10
Helyközi utazás támogatás A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény lehetőséget biztosít munkaerő-piaci programok megvalósítására. Ezen programok célja térségi foglalkoztatási programok megvalósítása, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolása illetve a hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítése. A kirendeltséghez tartozó települések aktívan részt vettek az idén indult Munkaerő-piaci menedzser programban, mely a romák felzárkóztatását hivatott segíteni. Három település (Balkány, Nagykálló, Szakoly) hat fője részese a programnak. A szintén idén induló Segítő pedagógus munkaerő-piaci programban Bököny képviseli kirendeltségünk településeit. Még egy program indítása várható ebben az évben. Az Egyedül nem megy munkaerő-piaci program a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos együttműködésekre koncentrál. A program célja egyebek mellett, hogy a munkanélküliség enyhítésében érintett és érdekelt partnerek tevékenységének összehangolását, partnerségi viszonyok kialakítását erősítse. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) az idei évben startol, forrást teremtve a foglalkoztatás elősegítéséhez, lehetőséget adva az álláskeresők elhelyezkedéséhez, képzéséhez. A program öt csoportot céloz meg, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, 25 év alatti pályakezdők, 50 év felettiek, anyasági ellátásról a munkaerő-piacra visszatérők és a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek. A tervek szerint 74 fő bevonására lesz lehetősége a nagykállói kirendeltségnek. Bér jellegű támogatást 41 fő foglalkoztatásához állapíthatunk meg, míg képzésen 46 fő vehet részt. Eddig 35 fő képzésbe történő belépése valósult meg. Megemlítve néhány lehetőséget a legtöbben a szobafestő, mázoló, tapétázó képzésben vesznek részt (18 fő), 4 fő társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, 3 fő angol középfokú nyelvvizsgán, 3 fő CNC esztergályos szakma megszerzésén dolgozik. A regionális munkaügyi központ képzésein kívül az álláskeresők bekapcsolódhatnak a Lépj egyet előre II. programba is. Itt azon kívül, hogy ingyenesen szerezhetnek szakmát a szakképzetlenek, illetve az elavult, nem keresett szakmával rendelkezők bizonyos esetekben a minimál bérnek megfelelő juttatásban is részesülhetnek a képzésben részt vevők. A jelentkezésnek nem feltétele, hogy az illető a munkaügyi kirendeltségen regisztráltassa magát. Az érdeklődők képzési szándékukat a képzőnél jelezhetik. 2007. július 1-jével a START program bővítésére került sor 2 új típusú kártya bevezetésével, melynek célja elősegíteni a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek nyílt munkaerő-piacra történő be- illetve visszalépését. A Start kártyák kedvezményei a munkáltatók felé Tételes egészségügyi hozzájárulás (ez most 1950 Ft) A munkavállaló bruttó keresete után fizetendő közterhek (3% munkaadói-, 29% tb-járulék) Start-program (fiatalok) Start-plusz (visszatérő szülők, tartós álláskeresők) Start-extra (50 év feletti, alacsony isk. végzettségűek) Két évig mentesül Két évig mentesül Két évig mentesül első év: 15% összesen második év: 25% összesen első év:15% összesen második év: 25% összesen első év: mentesül második év: 15% összesen 11
A munkaügyi szervezet új feladata a komplex rehabilitációban való részvétel. Az egészségkárosodás mértékének megállapítása mellett a fejleszthető munkaképességet vizsgálja a rendszer, amely alapján az újra munkába kerüléshez személyre szabott segítséget lehet adni. A változtatás célja: esélyt adni a megváltozott munkaképességűeknek az elhelyezkedéshez, ezzel is növelve a foglalkoztatást. A komplex rehabilitációs eljárásban szociális és foglalkoztatási szakemberekkel kiegészült orvos csoport végzi a vizsgálatokat és kíséri végig a rehabilitációs eljárást. A munkaügyi hálózat feladatai kibővültek a rehabilitációs tevékenységgel. Ennek során többek között: átképzési támogatást, bértámogatást, munkaközvetítést, álláskeresési tanácsadást, pszichológiai segítségnyújtást adunk. Kirendeltségünkön az idei évben is elérhetők lesznek az alábbi munkaerő-piaci szolgáltatások: Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk nyújtása, Munka-, pálya-, álláskeresési-, rehabilitációs-, helyi foglalkoztatási tanácsadás, Munkaközvetítés Az elmúlt évben megkerestük valamennyi kirendeltségünkhöz tartozó általános iskolát. A megkeresés célja az volt, hogy segítséget nyújtsunk a pályaválasztás előtt álló diákoknak, mely területen érdemes tovább haladniuk, mit lenne célszerű tanulni képességeik, érdeklődésük alapján. Ez a szolgáltatásunk most kibővült azzal, hogy meg tudjuk mutatni a gyerekeknek milyen feladatokat kell ellátni az adott szakmában. Rendelkezésünkre áll szakmákat bemutató leírás és rövid DVD film. Nagykálló, 2008. augusztus Tisztelettel: Hamza Zsolt Kirendeltségvezető 12