Az unió K+F támogatási rendszere 2011.11.22. Antoni Györgyi agy@rekthiv.elte.hu
Célok: - a lisszaboni célkitűzés 2000 - EU 2010-re a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon A stratégia eredeti központi célkitűzése, hogy az EU 2010- ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt.
A Lisszaboni célkitűzés stratégiailag összehangolt konkrét célok meghatározása 2010-re a GDP 3%-át kell K+F-re fordítani az EU átlagában, - a vállalati szféra 2/3-os hozzájárulása mellett - a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepét és jelentőségét hangsúlyozza. Az EU tagállamok átlagosan GDP-jüknek csak 1,93%-át fordítják K+F-re USA: 2.8 % Japán: 2.9 %
Kiemelt versenyágazatok: információs és kommunikációs technológiák biotechnológia nanotechnológia aeronautika hidrogénalapú energiatechnológiák
Hat nagy célkitűzés: kiválósági központok létrehozása, technológiai kezdeményezések elindítása, alapkutatás kreativitásának ösztönzése, Európa vonzóbbá tétele, kutatási infrastruktúrák fejlesztése, nemzeti kutatási programok koordinációja
Európai Kutatási Térség (European Research Area): 1. európai belső piac a kutatók számára, ahol a kutatók, a tudás és a technológiák szabadon áramolhatnak, 2. a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, politikák, programok hatékony koordinációja európai szinten, 3. európai szinten megvalósítandó és finanszírozandó tevékenységek
Kohéziós politika az Unióban Az elnevezés néhány éve használatos, korábbiakban regionális politika, strukturális politika Alapelvek: programozási ciklusok 2007-2013 koncentráció integrált projektek partnerség együttműködés addicionalitás önerő szubszidiaritás a probléma lehető legkisebb szinten történő problémakezelése
Új célrendszer Versenyképesség foglalkoztatás kohézió További célok: tudásalapú társadalom társadalmi befogadás fenntartható fejlődés belső piac kiteljesítése 3 prioritás: konvergencia regionális versenyképesség európai területi együttműködés
A Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramok A közösségi szintű kutatásokat 1984 óta szervezik adott időszakra vonatkozó költségvetéssel és munkaprogrammal megtervezett keretprogramokba. A keretprogramok meghatározzák az EU közös tudományos és technológiai kutatásának prioritásait, azáltal, hogy kijelöli a fő kutatási területeket, és azok finanszírozási feltételeit. A keretprogramok körülhatárolt szakmai jellegű, alapvető gazdasági, társadalmi és politikai célok elérésére alkalmasnak ítélt programokból, úgynevezett specifikus programokból állnak, amelyeket más programok is kiegészítenek. Átfogó, (kezdetben) ötéves programok (általában 1 év átfedéssel) a szakmai területek igen széles skálájával - európai szintű projektekre koncentrálva.
Korábbi keretprogramok költségvetési keretei 1. Keretprogram 1984 1987 3,27 milliárd ECU 2. Keretprogram 1987 1991 5,36 milliárd ECU 3. Keretprogram 1990 1994 6,55 milliárd ECU 4. Keretprogram 1994 1998 13,195 milliárd ECU 5. Keretprogram 1998 2002 14,96 milliárd EURO 6. Keretprogram 2002 2006 17,5 milliárd EURO.
7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (FP7) 2007-2013 4 specifikus program: Kooperáció Ötletek Emberek Kapacitások http://cordis.europa.eu
Újdonságok: megnövekedett költségvetés témákra való összpontosítás Európai Kutatási Tanács alapkutatás tudás régió (ERA) KKV-k megnövekedett szerepe kockázatmegosztó finanszírozás Közös technológiai kezdeményezések(jti)
Kooperáció: legnagyobb terület, több ország összefogása, valódi K+F együttműködések, 32 413 millió euró, nagyprojektek.
Tematikus területei: 1. egészségügy 2. élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia 3. információs és kommunikációs technológiák 4. nanotudományok, nanotechnológiák és anyagok és gyártástechnológiák 5. energia 6. környezetvédelem 7. közlekedés 8. Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok 9. biztonságkutatás 10. űrkutatás
Egészségügy Az emberi genom szekvenálása és a postgenomika területén történt előrelépések forradalmasították az emberi egészséggel és betegségekkel kapcsolatos kutatásokat. Az egyes betegségekkel kapcsolatos klinikai kutatások (így pl. rák, fertőző betegségek stb.) nemzetközi kísérleteken kell alapuljanak, melyeket több központban hajtanak végre, hogy a szükséges betegszám rövid idő alatt rendelkezésre álljon. A ritka betegségek új diagnosztikai és gyógyítási eljárásának kifejlesztése szintén széleskörű nemzetközi együttműködést igényel.
Élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia A biztonságos élelmiszer és élelmiszerlánc, a diétákkal kapcsolatos betegségek, az élelmiszerek és táplálkozás egészséget befolyásoló hatásának kutatása segíthet felvenni a harcot az élelmiszerekkel kapcsolatos rendellenességekkel (pl. elhízás, allergia) és a fertőző betegségekkel szemben.
Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Célja az IKT alapú innováció irányvonalának a meghatározása, az IKT fejlesztése, tekintettel a társadalom és a gazdaság igényeire, az IKT-ben elért fejlesztések gyakorlati alkalmazása.
Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új gyártástechnológiák Célja az európai ipar versenyképességének növelése és új tudás kialakítása annak érdekében, hogy az erőforrás-intenzív ipar tudásintenzív iparrá alakuljon át.
Energia Célja a jelenlegi (fosszilis tüzelőanyagokra alapuló) energetikai rendszer átalakítása egy nagyobb energiahatékonyságon alapuló rendszerré, figyelembe véve a jelenlegi ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat is.
Környezetvédelem Célja a környezettel és erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás, a bioszféra, az ökológiai rendszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudás fejlesztése, új eszközök, technológiák és szolgáltatások kifejlesztése által.
Közlekedés Célja a technológiai fejlődésre alapozott, integrált, környezetbarátabb páneurópai közlekedési rendszer kifejlesztése, az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért vezető szerep biztosítása és erősítése.
Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok Célja Európa számára olyan átfogó és széles körben elfogadott ismeretek szerzése, amelyek kihívást jelentő összetett és egymással összefüggő társadalmi gazdasági kérdésekre adnak választ.
Biztonságkutatás A biztonsághoz kapcsolódó kutatások hozzájárulnak a közös kül- és biztonságpolitika támogatásához és a szabadságon, biztonságon és jogi érvényesülésen alapuló, az egész EU térségében megvalósuló, magas szintű biztonsághoz. Elősegítik továbbá a közlekedést, a polgári védelmet, az energetikát és a környezetvédelmet érintő európai uniós politikákat támogató technológiák és képességek fejlesztését.
Űrkutatás Célja kiaknázni a világűrbe telepített eszközökben rejlő lehetőségeket új alkalmazások és az európai uniós politikákhoz kapcsolódó jogérvényesítő tevékenység támogatása érdekében, továbbá a világűr felderítése nemzetközi együttműködés keretében.
Ötletek: felderítő kutatás, 7,5 milliárd euró, kutatók által javasolt kutatási projektek, ERC Starting Grant, ERC Advanced Grant hangsúly az ötleten van, Európában kell megvalósulnia, best of the best scientific efforts in Europe Európai Kutatási Tanács
Emberek: 4,7 milliárd euró, kutatók alapképzése, Marie Curie akciók az ipari vállalatok és az egyetemek közötti átjárási lehetőségek és partnerségek, élethosszig tartó tanulás és karrierfejlesztés, nemzetközi dimenzió, egyedi cselekvések.
Kapacitások: kutatási és innovációs kapacitás kihasználása, növelése, 4,2 milliárd euró, már meglévő infrastruktúrák támogatása, új infrastruktúrák támogatása, KKV-k számára végzett kutatás, KKV-k szövetségei számára végzett kutatás, kutatási potenciál,
A jövő (?) FP8: 2014-2020; 140 milliárd euró összköltségvetés Egyszerűbb pályázás Keretprogram összevonása egyéb EU-s forrásokkal
Európai Innovációs és Technológiai Hivatal (EIT) központja: Budapest, 2009 óta uniós kezdeményezés meglévő közösségi és nemzeti politikákat egészíti ki tudásháromszög egységesítése egyetem, kutatóintézetek,vállalatok uniós innovációs kapacitás növelése összegyűjtse a világ legkiválóbb és legtehetségesebb hallgatóit, kutatóit és szakembereit, munkacsoportok befogadása, meglévő intézményekben változásokat indít el úgynevezett Tudományos és Innovációs Társulásokat(KIC) hozott létre
Az EU támogatási eszközei Európai Regionális Fejlesztési Alap(ERFA) infrastrukturális projektek Európai Szociális Alap(ESZA) humán projektek Kohéziós Alap(KA) környezetvédelmi és nagy infrastrukturális projektek
Megvalósítás keretrendszere Tagállami szinten meghatározott EU rendeletekkel szabályozza az intézményi kereteket, ezeken belül azonban nagy fokú tagállami szabadság EU szinten meghatározott: o Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK): az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatása lásd. Korábban Új Magyarország Fejlesztési Terv, jelenleg Új Széchenyi Terv o Operatív Programok(OP): az NSRK alapján, konkrét pályázati kiírások alapját képezi
Megvalósítás intézménye Tagállami döntés alapján Alapvető szervezetek OP- szinten: o o o Irányító Hatóság(IH) lásd NFÜ pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű monitoring Közreműködő Szervezetek(KSZ) lásd MAG Zrt. az IH-tól vesznek át egyes feladatokat Kifizető Hatóság (KH) lásd Pénzügyminisztérium a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a kedvezményezett számára
A magyar-modell Új Széchenyi Terv, alias Új Magyarország Fejlesztési Terv
ÚSZT 22,4 milliárd euró Támogatás felhasználását a kormány határozza meg Döntések itt születnek Cél: foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés Társfinanszírozási forma, az uniós összeg valamelyik Alapból, a fennmaradó részt költségvetési forrásból
Operatív Programok Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) - A GOP a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést, a versenyképesség javításával, a gazdaság bázisának szélesítésével, és az üzleti környezet fejlesztésével segíti. Regionális Fejlesztés Operatív Program ( 7 db NYDOP, DAOP, KMOP stb.) - Célja az ország területi egyenlőtlenségének csökkentése, az elmaradott területek felzárkózása Társadalomi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) -A TÁMOP az ESZA finanszírozásával elsősorban az egyén fejlődésében, fejlesztésében nyújt segítséget Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) - TIOP az ERFA finanszírozásával az intézményrendszerben történő megújulásra ad lehetőséget. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) - Legfontosabb célja az elérhetőség javítása, a természeti és a települési környezet, valamint a klíma védelmének figyelembevételével.
Operatív Programok Elektronikus Közigazgatás Operatív program (EKOP) és Államreform Operatív Program (ÁROP) - Az államnak a felvállalt feladatok ésszerűsítésén, valamint a azok ellátásának eredményességén és hatékonyságán kell támogatni a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést Végrehajtás Operatív Program (VOP) - 1300 milliárd forint érhető el a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. a program célja a versenyképes, fenntartható fejlődést megalapozó mezőgazdaság megteremtése, életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése, a piaci szemlélet erősítése, és a képzettségi szint emelése + Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - 1300 milliárd forint érhető el a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. a program célja a versenyképes, fenntartható fejlődést megalapozó mezőgazdaság megteremtése, életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése, a piaci szemlélet erősítése, és a képzettségi szint emelése
Fejlesztési régiók
Regionális Operatív Programok céljai régiónként: Dél-Alföld: tudásipar,agrárium,turisztika Dél-Dunántúl: magas környezeti minőségű modellrégió Észak-Alföld: a régió Kelet-Közép-Európa minőségi élet-, egészség- és rekreációs központja Észak-Magyarország céljai: iparfejlesztés, szolgáltatások, turisztika Közép-Dunántúl: az innovatív megoldások régiója Nyugat-Dunántúl: az észak-déli pannon gazdasági tengely fejlesztése Közép-Magyarország kiemelt fontosságú a lisszaboni célok megvalósítása szempontjából
A hazai intézményrendszer 3 szinten épül fel: KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET OPERATÍV PROGRAM KTK KTK Monitoring Bizottság KTK KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) OP OP Monitoring Bizottság OP OP Irányító Hatóság PROGRAMON BELÜL Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek
Kutatás-fejlesztés, innováció Magyarországon
Helyzetkép: GDP 0,95%-a (2005), EU 15. hely, ráfordítások 1/3-át vállalkozások adják, 17 innovatív nagyvállalat adja a ráfordítások felét, ráfordítások 75-80%-a származik külföldi tulajdonú vállalatoktól, 73%-át a feldolgozóipari cégek adják, vállalati K+F műszaki területen koncentrálódik, elaprózott kutatási tevékenység, regionálisan egyenlőtlen, kevés spin- off vállalkozás Szellemi tulajdon védelme nem hatékony (kevés szabadalom)
A Kormány középtávú (2007-2013)tudomány,technológiai és innováció-politikai (TTI) stratégiája Cél: 2013-ra érje el az összesített innovációs mutató(sii) az EU átlagot 3 alapelv: fókuszálás, hasznosítás, regionalitás
Magyarországi K+F és innovációs pályázati rendszer 7 alap: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok(OTKA) Gazdaságfejlesztés Operatív Program pályázatai(gop) Regionális Operatív Programok (ROP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program(TIOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Svájci- Magyar Együttműködési Program Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai(ktia)
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) nyílt pályázati rendszer, új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása infrastruktúra is a projekt befejezése után közzéteszik azt a honlapjukon
Prioritásai: alkalmazás+kutatás fiataloknak, hazatérés elősegítése; kutatás 6 millió Ft/év alatt; kutatás 6 millió Ft/év felett; fiatal, nemzetközi szintű kutató, kutatócsoport létrehozása; nemzetközi tudományos együttműködés; nemzetközi együttműködéshez kiegészítés; publikációs pályázat
Regionális Operatív Programok (ROP) innovációs prioritásai 7 régió felzárkóztatási programja, jelentős szerep az innovációs potenciál növelése, régiós sajátosságok figyelembevételével, klaszteresedés, inkubáció.
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) felsőoktatási intézmények k+f+i és oktatási tevékenység színvonala emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, műszerpark fejlesztése, KM régió kivételével 6 régió vehet részt benne.
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) kutatóegyetemek létrejöttének segítése, technológiatranszfer tevékenységek elősegítése, oktatói-kutatói életpálya támogatása, kutatók közötti nemzetközi együttműködés elősegítése.
Gazdaságfejlesztési Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terven belül (célja a foglalkoztatás és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése) 4 specifikus cél: a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése, a vállalati kapacitások komplex fejlesztése, az üzleti környezet fejlesztése, a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése.
K+F és innováció a versenyképességért piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése ipari kutatás és kísérleti fejlesztési együttműködésben, innovációs clusterek támogatása, vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése.
Közép-Magyarország Operatív Program Közép-Magyarország: országos átlagot meghaladó fejlettségi szint, ágazati politikákból átemelt prioritások, intézkedések, alacsonyabb támogatási intenzitás.
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) kezeli,lelenleg NIH
Célok: kritikus tömeg elérése, ötlettől a piacig hasznosítás, min. 25% regionális innovációs célokra, vállalkozások részvételének növelése, nemzetközi színvonalú nagyprojektek.
Legfontosabb programjai: 1. Pázmány Péter Program 2. Asbóth Oszkár Program 3. Baross Gábor Program 4. Irinyi János Program 5. Apponyi Albert Program 6. Déri Miksa Program 7. Kozma László Program 8. Öveges József Program 9. Polányi Mihály Program 10. Teller Ede Program
Pólus Program Cél: nemzetközi versenyképesség növelése Komoly, innovációs és exportorientált klaszterek támogatása Pólus városok vállalkozási környezetének fejlesztő beruházása Erős kooperáció a vállalatokkal, illetve az önkormányzatok és egyetemek között Pólus városokon keresztül a régiók szerepének erősítése
Pólus Program a következő operatív programokat érinti: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Regionális Operatív Programok (ROP)
Pólus városok: MISKOLC GYŐR SZÉKESF.- VESZPRÉM BUDAPEST DEBRECEN SZEGED PÉCS
Pólus városaink: Budapest - Innopolisz Győr Autopolisz Székesfehérvár Veszprém Ökopolisz Pécs Lifepolisz Szeged Biopolisz Debrecen - Medipolisz Miskolc - Nanopolisz
Teljesültek-e a Lisszaboni célok? Féltávnál Lisbon is a big failure. Romano Prodi (Az Európai Bizottság elnöke: 1999 szeptember - 2004 november 1) Egyhangú döntéshozatal hátrányai [Lisbon is]...a synonym for missed objectives and failed promises Lisbon is about everything and thus about nothing. Wim Kok (Hollandia miniszterelnöke: 1994-2002, illetve a Lisabon Agenda vizsgálatának vezetője 2004 április november) Az elkötelezettség és a politikai akarat hiánya
Innovációs paradoxonok Hiába fektettek be több pénzt az alapkutatásba, a végtermék nem hozott arányosan több pénzt. Európai Unió azonos mértékben hajt végre beruházásokat a kutatásba, mégis nagy a lemaradás az USA-hoz képest az eredmények hasznosítása terén. Egyes nagyvállalatoknál hatalmas összegeket fektetnek a kutatás-fejlesztésbe, mégis a legtöbb innováció kis- és középvállalkozásoknál születik