AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON A CSATLAKOZÁS UTÁN

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON A CSATLAKOZÁS UTÁN Készítette: Páyer Szabina Budapest, 2004

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 3 1. AZ EURÓPAI UNIÓ PÁLYÁZATI FORRÁSAI... 5 1.1 ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK... 6 1.2 STRUKTURÁLIS ALAPOK... 7 1.3 KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK... 11 1.4 KOHÉZIÓS ALAP... 12 1.5 KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK... 13 2. AZ EU-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEGFONTOSABB KÖVETELMÉNYEI... 14 2.1 AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSEI... 15 2.2 AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI ALAPELVEI... 18 3. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV... 21 3.1 A MAGYARORSZÁGI NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV... 22 3.2 A MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAMOK... 24 4. A STRUKTURÁLIS ALAPOK ÉS A KOHÉZIÓS ALAP HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE INTÉZMÉNYTÍPUSOK ÉS FELADATAIK... 32 4.1 VÉGREHAJTÁS IRÁNYÍTÁSA A STRUKTURÁLIS ALAPOKNÁL... 33 4.2 A STRUKTURÁLIS ALAPOK VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING... 37 4.3 VÉGREHAJTÁS IRÁNYÍTÁSA A KOHÉZIÓS ALAPNÁL... 38 4.4 A KOHÉZIÓS ALAP VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING... 41 4.5 PÉNZÜGYI MENEDZSMENT ÉS ELLENŐRZÉS... 42 5. AZ EU-TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK KEZDETI NEHÉZSÉGEI MAGYARORSZÁGON... 44 5.1 A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK PROBLÉMÁI... 45 5.2 A MAGYAR PÁLYÁZÓK LEGGYAKORIBB HIBÁI... 48 5.3 TAPASZTALATLAN PÁLYÁZATÍRÓK MAGYARORSZÁGON... 53 5.4 A HAZAI UNIÓS PÁLYÁZATI RENDSZER HIBÁI... 55 ÖSSZEFOGLALÁS... 59 MELLÉKLETEK... 62 FELHASZNÁLT IRODALOM... 65 2

Bevezetés Magyarország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás remélhetőleg jelentősen felgyorsítja majd hazánk gazdasági növekedését és segíti a társadalmi különbségek csökkentését. Az Európai Uniónak ugyanis fontos célja, hogy az egyes tagországok közötti gazdasági és társadalmi különbségeket csökkentse, s ezáltal valamennyi uniós országban egységes, fejlett európai életszínvonal alakuljon ki. Az EU mindehhez évente több milliárd euró összegű támogatást ad minden egyes tagországnak. Ezek a támogatások segítik az elmaradott tagállamok és térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását. Ezeket a támogatásokat pályázás útján lehet elnyerni. Ahhoz, hogy hazánk az EU-támogatásokat fel tudja használni, a magyar pályázóknak sikeres pályázatokat kell készíteniük. Szakdolgozatom célja, hogy ismertessem azon legfontosabb elméleti, és gyakorlati dolgokat, melyekkel a magyar pályázóknak érdemes tisztában lenniük ahhoz, hogy sikeres pályázatokat készítsenek, s ezáltal Magyarország képes legyen az EU pénzügyi forrásait teljes mértékben igénybe venni. Egy sikeres uniós pályázat megírásához a pályázóknak elsősorban ismerniük kell az EU pályázati forrásait. Dolgozatom első fejezetében ezért az Európai Unió azon pályázati forrásait mutatom be, melyekből hazánk is jelentős támogatásokhoz juthat. Az uniós támogatások megszerzésének így a pályázatok megírásának is egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a közösségi források felhasználása, és a benyújtandó pályázatok összhangban legyenek az Európai Unió célkitűzéseivel, és az EU támogatási alapelveivel. A második fejezetben ezért ismertetem az EU három célkitűzését, és támogatási alapelveit. Az uniós pénzek felhasználásához hazánknak el kellett készítenie, majd Brüsszellel el kellett fogadtatnia a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely a 2004 és 2006 közötti időszakban, részben EU-támogatással megvalósítandó projekteket tartalmazza. Azt ugyanis, hogy a támogatásokat milyen célokra vehetjük igénybe, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a hozzá kapcsolódó Operatív Programok határozzák meg. A pályázóknak ezért ismerniük kell a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv 3

célkitűzéseit, és prioritásait, valamint az öt Operatív Programot, melyeket dolgozatom harmadik fejezetében ismertetek. Magyarországon a támogatások felhasználásához meg kellett teremteni a hazai társfinanszírozás rendszerét és költségvetési forrásait. A negyedik fejezetben a hazai uniós pályázati rendszert mutatom be, melyet minden magyar pályázónak ismernie kellene. Szakdolgozatom utolsó fejezetében egy aktuális problémára hívom fel a figyelmet. Magyarországon az európai uniós pályázati pénzek lehívása az eddigi tapasztalatok szerint nem túl sikeres. Sokakban felmerült az a kérdés is, hogy Magyarország képes lesz-e az uniós támogatásokat teljes egészében felhasználni. Az eddig benyújtott pályázatok alapján úgy tűnik, hogy mind a magyar pályázóknak, mind a kiíróknak nagyobb gyakorlatra kellene szert tenniük az uniós pályázatok terén. Az ötödik fejezetben ezért a magyar vállalkozások problémáit, a magyar pályázók legfőbb hibáit, a tapasztalatlan pályázatírók megjelenésével járó problémákat, a hazai uniós rendszer legfőbb hibáit, és az ezekre való lehetséges megoldásokat mutatom be. 4

1. Az Európai Unió pályázati forrásai Az Európai Unió fontos célja segíteni az elmaradott tagállamok és térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását. Ezt összefoglalóan regionális politikának nevezik. A felzárkóztatás érdekében a közös költségvetésből a tagállamok, illetve régióik fejlettségi szintjüktől függően jelentős támogatásokat kapnak. A regionális politika keretében a fejlettebb térségek is hozzájuthatnak speciális célokat szolgáló támogatásokhoz. Ezek a támogatások gazdaság- és társadalomfejlesztési programok megvalósításához, illetve nagy beruházási projektekhez nyújtanak a hazai finanszírozást kiegészítő forrást. A térségfejlesztési és felzárkóztatási forrásokat strukturális és kohéziós támogatásnak nevezik. Ezeket az EU-költségvetés Strukturális Alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból folyósítják. A 2000 és 2006 közötti időszakban ezek az összegek az Európai Unió költségvetésének mintegy harmadát teszik ki, összesen 213 milliárd euróra rúgnak. Magyarország 2004. május elsejétől az Európai Unió teljes jogú tagjaként jogosulttá vált az EU regionális politikája keretében nyújtott pénzügyi támogatások igénybevételére. A Strukturális és Kohéziós Alapok támogatásai remélhetőleg jelentős mértékben hozzájárulnak majd a magyar gazdaság fejlődéséhez és a társadalmi különbségek csökkentéséhez. 1 Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból Magyarország számára a 2004 és 2006 között elkülönített támogatásokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Ebben a fejezetben azokat az uniós pályázati forrásokat mutatom be, amelyekből hazánk is jelentős támogatásokhoz juthat. Ezek a következők: Előcsatlakozási Alapok forrásai; Strukturális Alapok forrásai; Közösségi Kezdeményezések; Kohéziós Alap forrásai; Közösségi Programok pályázatai. 1 EU csatlakozás 2004, Készítette: KÜM Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság, Kiadta: a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Felelős kiadó: dr. Balázs Péter, Bp., 2003., 106-111. o. 5

1.1 Előcsatlakozási Alapok Az Előcsatlakozási Alapok azon pénzügyi eszközök együttes elnevezése, amelyeket az Európai Unió a társult országok csatlakozásra való felkészülésének támogatására állított fel. Ezeket a támogatásokat az országok az EU-csatlakozásukig vehetik igénybe, a csatlakozás után pedig a Strukturális Alapokból, illetve a Kohéziós Alapból származó támogatásokra lesznek jogosultak. Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az Előcsatlakozási Alapokon keresztül. 2004. május 1.-től gyakorlatilag megszűntek ezek a programok, és hazánk egyenesen a különböző Strukturális Alapokból, illetve a Kohéziós Alap forrásaiból részesül. Kifizetések azonban 2004 után is lehetségesek, ezért az alábbiakban röviden ismertetem a három Előcsatlakozási Alapot. I. Phare A Phare program a Csatlakozási Partnerség, valamint a Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja dokumentumokban lefektetett intézményfejlesztésiés jogharmonizációs feladatok megvalósítását támogatja. Ezek gazdasági-, valamint szociálpolitikai hatással bíró fejlesztéseket jelentenek. A Phare a Strukturális Alapok regionális (ERFA) és szociális (ESZA) szekcióira való felkészülést szolgálja. Magyarország a Phare alap forrásait 2008-ig hívhatja le. II. SAPARD A SAPARD program célja a csatlakozásra való felkészülést elősegítő intézkedések támogatása a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén, továbbá, a hazai támogatási rendszer felkészítése a Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) támogatásainak fogadására és az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának átvételére. A SAPARD forrásai 2006-ig hívhatóak le. III. ISPA Az ISPA a közlekedés és a környezetvédelem terén nyújt támogatást jelentősebb beruházásokhoz, amelyek a csatlakozásra való felkészülést segítik. Emellett az ISPA támogatások folyósítására kialakított rendszer jelenti a felkészülést a Kohéziós Alap támogatásainak fogadására. Hazánk EU-csatlakozásának időpontjában az ISPA program helyét a Kohéziós Alap vette át. 6

1.2 Strukturális Alapok Az Európai Unió tagállamai közötti regionális különbségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése céljából fejlesztési alapokat hozott létre Strukturális Alapok néven. A Strukturális Alapok az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei. Az Alapok hozzájárulást nyújtanak fejlesztési programok végrehajtásához annak érdekében, hogy egyének és csoportok számára lehetővé váljon a társadalmi és gazdasági szerepeik aktív ellátásához szükséges képességek fejlesztése, továbbá az elmaradott régiók külön támogatásban részesüljenek, hogy életszínvonaluk az EU fejlettebb régióinak szintjéhez közeledjen. Az Európai Unió már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, azonban csak 1988 óta nevezik az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA), és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EMOGA) együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már az utolsó bővítés során felállított Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) is hozzátartozik. Az alábbiakban a négy Strukturális Alap rövid ismertetése olvasható. I. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45 százaléka ezen az Alapon keresztül jut el a tagállamokba. Először 1972-ben, a Párizsi csúcstalálkozón merült fel az Európai Területfejlesztési Alap létrehozásának terve, melyből három évvel később, 1975-ben megszületett az ERFA. Az ERFA az első időszakban a nemzeti regionális politikákat támogatta, hiszen a Közösség ekkor még nem rendelkezett önálló regionális politikai célokkal és prioritásokkal. 1984-től a közösségi regionális politika önállósodása figyelhető meg, ami az ERFA szabályozásának újrafogalmazását is jelentette. A jelenlegi szabályozást 1999-ben fogadták el. Az Alap feladatául ekkor a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítését, a regionális egyenlőtlenségek felszámolását, és a régiók fejlesztésében való részvételt jelölték meg. Az ERFA céljai: 7

1. Segíteni a térségek fejlettségi szintje és életszínvonala terén tapasztalható különbségek csökkentését, illetve a legkedvezőtlenebb adottságú térségek elmaradottságának enyhítését; 2. Segíteni a Közösség fő területi különbségeinek csökkentését az elmaradott térségek fejlesztésében és strukturális alkalmazkodásában való szerepvállalással, valamint a térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásával. II. Európai Szociális Alap (ESZA) Az Európai Szociális Alap (ESZA) a legkorábban felállított Alap, már az 1957- es Római Szerződésben is szó volt a felállításáról, ám ténylegesen 1960-ban kezdte meg működését. Célja a munkaerő piac alkalmazkodó képességének növelése volt, ennek érdekében az Alap a munkavállalók mobilitását támogatta. Először 1971-ben reformálták meg, és ettől kezdve a támogatott projekteket nem nemzeti, hanem közösségi szempontok alapján választották ki. 1983-ban újabb reform következett, amikor a fiatal munkavállalók esélyeinek növelése került előtérbe. Az 1988-as reform során az ESZA a Strukturális Alapok részévé vált, és ezzel tevékenységét a többi Alap működéséhez integrálták, legfőbb funkciója a humánerőforrás fejlesztés támogatása lett. Az ESZA célja: 1. A foglalkoztatás bővítésének elősegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem, és az esélyegyenlőség támogatásával, valamint a humán erőforrásokba történő befektetéssel, képzéssel. III. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. 1968-tól a mezőgazdaságból élők számának csökkentése érdekében az Alap az átképzéseket és a nyugdíjba vonulást is támogatta. 1972-től a Közösség saját mezőgazdasági strukturális politikával rendelkezik, amely hatására a támogatások is kiegészültek. 1985-ben újabb reform történt a mezőgazdaság hatékonyságának növelése érdekében, majd 1988-tól az EMOGA Orientációs Része 8

integrálódott a Strukturális Alapokba, és jelenleg az EMOGA teljes költségvetésének 15 százalékával rendelkezik. Az EMOGA céljai: 1. A többfunkcióssá vált mezőgazdaság és a termőföld közötti kapcsolat fenntartása; 2. A mezőgazdaság mint a vidék fő tevékenysége versenyképességének javítása; 3. A vidéki gazdaság diverzifikációjának biztosítása; 4. A vidéki közösségek megtartásának segítése; 5. A környezet, a táj, és a kulturális örökség megőrzése és javítása. IV. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) 1993-ban kezdte meg működését. Az Alap létrehozását a Közösség vizeinek túlhalászata indokolta. A Római Szerződés ugyanis a tagállamok parti vizeit közös víznek nyilvánította, így amikor az 1980-as évek közepén a tagállamok szembesültek a halállomány jelentős csökkenésével, problémát okozott, hogy nem létezett halászatot korlátozó rendelet. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a halászati kvóták országok közötti elosztása meglehetősen nagy gondot okozott a Közösségnek, hiszen nem volt egyértelmű, mi alapján kellene elosztani a szűkös mennyiségeket. A csökkenő halászat miatt az Alap fő feladata az érintett települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása lett. A HOPE céljai: 1. A tengeri erőforrások és hasznosításuk közötti fenntartható egyensúly elérésének elősegítése; 2. A halászati struktúrák modernizálása az iparág jövőjének biztosítása érdekében; 3. A dinamikus és versenyképes halászat fenntartásának és a halászattól függő térségek fellendítésének segítése; 4. A halászati termékek kínálatának és hasznosításának javítása. Az Európai Unió tagállamai a 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban a négy Strukturális Alap keretében 195 milliárd euró támogatásban részesülnek. Magyarország az EU Strukturális Alapjaiból 2004-2006 között évi átlagban több 9

mint 600 millió euró uniós forrásban részesülhet. A Strukturális Alapok esetében az egyes projektekhez nem közvetlenül a különböző Alapokból, hanem egy vagy több Alap által finanszírozott programokból, támogatási rendszerekből nyújtható támogatás. Ezeknek a programoknak, támogatási rendszereknek a nagy része a Nemzeti Fejlesztési Terv alá tartozik. Kis része az Európai Unió által előre meghatározott célokra, mint például a határon átnyúló, nemzetközi együttműködések ösztönzésére ( Interreg ), vagy a humán erőforrásnak az esélyegyenlőséget a központba helyező fejlesztésére ( Equal ) kerül felhasználásra. Ezeket a programokat a Közösségi Kezdeményezések tartalmazzák. 10

1.3 Közösségi Kezdeményezések A támogatási rendszer fontos részét alkotják a Strukturális Alapok forrásaiból finanszírozott Közösségi Kezdeményezések. 2000 és 2006 között négy ilyen programot támogatnak, amelyekre összesen a Strukturális Alapok forrásainak 5,35 százalékát különítették el. Minden egyes Kezdeményezést más-más Alap finanszíroz. A Közösségi Kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő jellegű, innovatív megközelítések támogatása. A 2000-2006 között érvényben lévő négy Közösségi Kezdeményezés: I. INTERREG (III.) Az INTERREG (III.) a határmenti, a nemzetközi, régiók közötti együttműködési programokat támogatja. Az INTERREG projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozzák. II. EQUAL Az EQUAL-nak a munkaerőpiacon kialakuló mindenféle diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség elleni nemzetközi küzdelem segítése a feladata. Az EQUAL projektjeit az Európai Szociális Alapból finanszírozzák. III. LEADER (+) A LEADER (+) a vidéki körzetek fejlesztését támogatja. Magyarországon a LEADER a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programon belül kerül meghirdetésre. A LEADER projektjeit az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozzák. IV. URBAN (II.) Az URBAN (II.) célja a válsággal küzdő városok gazdasági és társadalmi regenerálása. Magyarországon 2004-ben még nem hirdetik meg az URBAN II. felhívásait. Az URBAN projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozzák. A csatlakozás után hazánkban az EQUAL és az INTERREG program indult el. 11

1.4 Kohéziós Alap A Kohéziós Alap finanszírozásával nagy környezetvédelmi, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztési projektek valósulnak meg az Európai Unió kevésbé fejlett tagállamaiban. A Kohéziós Alap kiemelt területei: 1. A közlekedés területén a vasúti közlekedés, a közúti közlekedés, a belvízi hajózás, a polgári légi közlekedés, valamint a kombinált szállítás; 2. A környezetvédelem területén a levegőszennyezés csökkentése, a felszíni- és a talajvizek védelme, az ivóvízellátás biztosítása, a szennyvízkezelés, valamint a hulladékgazdálkodás. A Kohéziós Alapot 1993-ban hozták létre. Forrásai azon EU tagállamok számára érhetők el, ahol az egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított Bruttó Nemzeti Termék (GNP) nem éri el a közösségi átlag 90 százalékát. A támogatás mértéke az állami, illetve hasonló kiadások 80-85 százaléka, a minimális projekt méret 10 millió euró. A 2000-2006 közötti költségvetési időszakban az Európai Unió tagállamai a Kohéziós Alap keretében 18 milliárd euró támogatásban részesülnek. Magyarország 2004. május elseje óta jogosult a Kohéziós Alap nyújtotta támogatások igénybevételére. Hazánk az első két és fél évben, azaz 2006-ig évi 330 millió eurót kap az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozására. A Kohéziós Alap meghatározott projekteket támogat, amelyek a Kohéziós Alap Stratégia alapján kerülnek kiválasztásra. A Kohéziós Alap forrásaira tehát új projektek nem adhatók be, a megvalósítandó projektek köre már megvan. Ezeknek a projekteknek a megvalósítására közbeszerzési pályázatok keretében lehet pályázni. 2 2 EU pályázati kalauz, Európai Uniós források kis- és középvállalkozások, intézmények, önkormányzatok számára, Szerkesztette: Európa Média Kht., Geonardo Kft., Bp., 2004., 4-7. o. 12

1.5 Közösségi Programok A Közösségi Programok alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, melyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. A Közösségi Programok a kutatás, az oktatás, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a környezetvédelem, a belügyi és a jogi együttműködés, valamint a szociális politika területén nyújtanak támogatást. A Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik. Jelenleg körülbelül 40 Közösségi Program fut párhuzamosan, de számuk folyamatosan változik. A Közösségi Programokban az Európai Unió tagállamai, valamint a társult országok vehetnek részt. Magyarország 1997 óta 17 Közösségi Programban vett részt. 2004. május elsejétől minden Közösségi Program nyitott magyarországi szervezetek és intézmények előtt. A Közösségi Programok forrásaira az Európai Unió intézményrendszerén keresztül lehet pályázni, a pályázatokat Brüsszelben bírálják el. A pályázatok az EU hivatalos nyelvein adhatók be. A legjelentősebb és Magyarországon a legismertebb programok: Az EU 6. Kutatási Keretprogram a kutatás-fejlesztésre irányul. A program célja az Európai Unió versenyképességének növelése. A Life program a természet- és környezetvédelem területén nyújt támogatást. A Leonardo da Vinci és a Socrates programok az oktatás és képzés területén kínálnak számos lehetőséget a pályázásra. A Kultúra 2000 az egyetlen olyan program, amely a kultúrával foglalkozik. Célja az európai együttműködés elősegítése a kultúra területén. A Youth program az ifjúsági programokban, valamint a fiatalok csereprogramjai területén való együttműködést támogatja. 3 3 www.nfh.hu Letöltés ideje: 2004. 11. 18. 13

2. Az EU-források felhasználásának legfontosabb követelményei Ahhoz, hogy az egyes tagállamok az Európai Unió támogatásait igénybe vehessék, alkalmazkodniuk kell bizonyos, az EU által előírt követelményekhez. Az EU-források felhasználásához a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Unió célkitűzéseit, valamint az EU támogatási alapelveit. Az egyes tagállamok pályázóinak pedig a benyújtandó pályázatot az EU támogatási politikájának, alapelveinek, és célkitűzéseinek az átfogó ismeretében kell felépíteni. Ezeket a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló, 1260/1999. sz. EK tanácsi rendelet határozza meg. A közösségi források felhasználásának tehát összhangban kell lennie az Európai Unió célkitűzéseivel, valamint támogatási alapelveivel. Az EU támogatások igénybevételének további lényeges feltétele az, hogy az adott régió, illetve térség, egy főre jutó nemzeti terméke ne haladjon meg egy bizonyos szintet. Ezt a küszöbértéket közösségi szinten döntik el, és a közösségi támogatásra vonatkozó jogosultság alapjául szolgál. A forrásokra való rászorultság fontos mércéje tehát a közösségi átlaggal összevetett, egy főre jutó GDP értéke. A Strukturális Alapok esetében ez az érték 75 százalék, a Kohéziós Alapnál 90 százalék. A Strukturális Alapokról szóló rendeletben új elemként jelent meg az a szabályozási előírás, miszerint egy tagállam egy évben a Strukturális és a Kohéziós Alapokból összesen legfeljebb GDP-jének 4 százaléka nagyságú támogatásban részesülhet. 4 Ebben a fejezetben az Európai Unió által megalkotott három célkitűzést, valamint az EU legfontosabb támogatási alapelveit mutatom be, melyeket az egyes tagállamoknak, valamint a tagállamok pályázóinak mindenképpen figyelembe kell venniük az uniós támogatások sikeres felhasználásának érdekében. 4 Kulcs a sikeres EU pályázatokhoz, Szerkesztette: Flamm Benedek László, Készítette: a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Európai Unió Munkacsoportja, Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft., Bp., 2002., 38-41. o. 14

2.1 Az Európai Unió célkitűzései Az Európai Uniónak korábban hat célkitűzése volt, az 1260/1999. sz. rendeletben azonban az EU Bizottsága már csak három fontos célkitűzést határozott meg. Ennek alapján az Európai Unió támogatási programjai három fő célkitűzéshez igazodnak, amelyek az alábbiakban kerülnek részletes bemutatásra. 1. célkitűzés Az 1. célkitűzés a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatásának és strukturális átalakulásának, alkalmazkodásának az elősegítését támogatja. Ezek a régiók komoly problémákkal küzdenek a foglalkoztatás, a termelési rendszer, a jövedelmezőség, vagy az infrastruktúra terén. Az 1. célkitűzés támogatási feltételei a következők: Az egy főre jutó vásárlőerő-paritáson mért egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát; A 75 százalékos küszöb átlépése után egy úgynevezett fokozatos megszüntetés (phasing out) keretében átmeneti jelleggel (öt-hat évig), évente csökkenő mértékű támogatás; A jogosultságra való besorolást az 1999. március 26-án rendelkezésre álló utolsó három év statisztikái alapján kellett elvégezni (1994, 1995, és 1996). 2000 és 2006 között összesen 195 milliárd eurót biztosítanak a Strukturális Alapok által finanszírozott támogatások fedezetére. A források döntően az 1. célkitűzésre koncentrálódnak: a Strukturális Alapok forrásainak 69,7 százaléka jut az ebbe a kategóriába tartozó régiók támogatására, és 4,3 százaléka az 1. célkitűzésből kieső régiók átmeneti támogatására. Ez összesen 135,9 millió eurót jelent. Az 1. célkitűzés alá eső területeken az Európai Unió a költségeknek legalább 50 százalékát, de legfeljebb 75 százalékát finanszírozza. 15

2. célkitűzés A 2. célkitűzés a strukturális nehézségekkel, a gazdasági és szociális átalakulás problémáival küszködő térségekben a gazdasági és szociális átmenetet támogatja. A 2. célkitűzés feladata a hanyatló iparágak átalakítása; a vidéki területek korszerűsítése; a városi körzetek modernizálása; a magas munkanélküliség leküzdése; valamint a jelentős mértékű elvándorlás megakadályozása. A célkitűzés támogatási feltételei a következők: A célkitűzés alá eső területeken a lakosság száma nem haladhatja meg az Európai Unió összlakosságának 18 százalékát; A Bizottságnak a tagállamokkal közösen kell meghatároznia minden egyes tagállam esetében azt a lakosságszám-arányt, amely a 2. célkitűzés alá tartozó területen lakik; A gazdasági és szociális átalakulás nehézségeivel küszködő területek, ahol: a munkanélküliség átlaga a három legutolsó évben a közösségi átlag felett volt; az iparban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest egyenlő, vagy magasabb a közösségi átlagnál; az iparban foglalkoztatottak aránya csökkenő tendenciát mutat. Vidéki területek támogatása, ahol: a népsűrűség kisebb, mint 100 fő/km²; a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest magasabb a közösségi átlagnál; a munkanélküliség a közösségi átlagnál magasabb; a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat. Városi régiók, ahol: a tartós munkanélküliség aránya magasabb, mint a közösségi átlag; jelentős a szegénység; magasak a bűnözési mutatók; alacsony a képzettségi szint. Part menti térségek, amelyek nagymértékben függenek a halászattól, és ahol: 16

a foglalkoztatottak jelentős része a halászattal foglalkozik; a foglalkoztatásban komoly csökkenés tapasztalható a halászati ipar átalakulása miatt; ebben az esetben nem a tagállam kezdeményezi a támogatást, hanem a Közösség. A Strukturális Alapok 11,5 százaléka jut a 2. célkitűzés alá eső területek támogatására, és 1,4 százaléka az átmeneti támogatásokra. A 2. célkitűzésre összesen 22,5 milliárd eurót különítettek el 2000 és 2006 között. A 2. célkitűzés esetében a költségek minimum 25 százaléka, maximum 50 százaléka finanszírozható a közösségi forrásokból. 3. célkitűzés A 3. célkitűzés az emberi erőforrással való gazdálkodás fejlesztésének, a hosszú távú munkanélküliség leküzdésének, és az ezzel kapcsolatos tréningek, szakmai képzések elősegítését, továbbá az oktatási, képzési, és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és modernizálását támogatja. Nem regionális, hanem horizontális elven működik, vagyis egy ország teljes területén felhasználható a támogatás. Egyetlen szabály érvényes a területi felhasználásra, miszerint az 1. célkitűzés alá eső terület nem részesülhet támogatásban a 3. célkitűzés szerint. Döntően a foglalkoztatás, illetve a képzés, oktatás fejlesztését támogatja: Oktatás, képzés rendszerének, infrastruktúrájának fejlesztése; A foglalkoztatáspolitikai eszközök elterjedésének ösztönzése; Új munkahelyek teremtése; Tartós, illetve fiatalokat sújtó munkanélküliség csökkentése. 2000-2006 között összesen 24,05 milliárd euró, a Strukturális Alapok összes forrásának 12,3 százaléka jut a 3. célkitűzés szükségleteinek fedezésére. A 3. célkitűzés esetében a költségek minimum 25 százaléka, maximum 50 százaléka finanszírozható a közösségi forrásokból. 5 Az Európai Unió az egyes célkitűzések megvalósítását a Strukturális Alapokból finanszírozza. A három célkitűzés pénzügyi forrásait a 2. számú melléklet ábrázolja. 5 http://www.eu2004.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=33 Letöltés ideje: 2004. 11. 06. 17

2.2 Az Európai Unió támogatási alapelvei Az Európai Unió támogatási alapelveit szintén az 1260/1999. sz. EK tanácsi rendelet tartalmazza. Az EU-forrásokból finanszírozott programokra benyújtandó projektek elkészítésében is megjelenítendő EU-alapelvek közül a legfontosabbak: a partnerség; a programozás; az addicionalitás; a társfinanszírozás; a koncentráció; és a kompatibilitás elve. Az alábbiakban ezen alapelvek rövid ismertetése olvasható. Partnerség A partnerség elve azt jelenti, hogy a közösségi támogatások felhasználását beépítő projektek kialakításakor már a pályázatkészítés legelső fázisában, a lehető legszélesebb társadalmi és gazdasági szervezetek részvételére kell törekedni. A sikeres uniós pályázati projektben a résztvevő partnerek alapvetően az önkormányzati, a vállalkozói szektor és a társadalmi szervezetek köréből tevődnek össze. A közösségi támogatásokhoz szükséges intézkedések kidolgozása az Európai Unió Bizottsága és a tagállam közötti szoros kapcsolat partnerség keretében történik, amibe bevonják a tagállam regionális és helyi hatóságait, a gazdasági és szociális partnereket, valamint bármely illetékes szervet. A partnerség kiterjed a támogatás előkészítésére, finanszírozására, megfigyelésére, és értékelésére. A tagállam biztosítja a megfelelő partnerek társulását a projektek tervezésének különböző szakaszaiban. Programozás A programozás elve az Európai Unió támogatási céljainak a végrehajtására vonatkozó, több szakaszban megvalósuló, szervezési, döntéshozatali, és finanszírozási folyamat. A programozással készítik elő és bonyolítják le a projekteket technikai, szervezeti, és pénzügyi értelemben. A programozás a komplex tervezésen alapuló megközelítést is jelenti, vagyis olyan átfogó koncepciókat és programokat kell kidolgozni, amelyek tartalmazzák a fejlesztési prioritásokat, a felhasználandó saját pénzügyi forrásokat, és az igényelt EU-támogatásokat. A programozás szűkebb értelemben az eljárások rendjét jelenti, tágabb értelemben magában foglalja az előkészítés és a lebonyolítás folyamatát. 18

Addicionalitás Az addicionalitás azt jelenti, hogy az EU-források lényegében kiegészítő jellegűek és nem használhatók fel más támogatási források, mint például költségvetési kiadások, önrész, hitelek helyettesítésére, illetve kiváltására. Az addicionalitás elve szerint tehát az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatást az adott országnak, vagy területi egységnek, és annak szereplőinek ki kell egészíteniük saját hozzájárulás biztosításával. Társfinanszírozás A társfinanszírozás lényege az, hogy az EU-támogatások felhasználását megelőzően biztosítani kell a saját pénzügyi hozzájárulást. A Strukturális Alapok esetében a pénzügyi támogatás legalább 25 százalékát, maximum 75 százalékát biztosítja az EU. A Kohéziós Alapnál 10, illetve 15 százalékot tehet ki az önrész. Koncentráció A koncentráció értelmében a közösségi támogatásokat korlátozott célra szabad felhasználni. Konkrétan meg kell határozni azokat a célokat, amelyek teljesítéséhez egységes, koncentrált támogatást lehet igényelni. A támogatásokat azon régiókban kell felhasználni, ahol a legnagyobb az elmaradottság. Ezen kívül a támogatásokat be kell illeszteni a Közösségnek a tervidőszakra meghatározott támogatási rendszerébe, összhangban az integráció elveinek érvényesítésével. A koncentráció célja egyrészt az adottságok felismerése és erősítése, ezzel is hozzájárulva a fejlesztési célkitűzés megvalósításához. Másrészt olyan területi egységek kialakítására szolgál, ahol azonos, vagy nagyon hasonló problémákkal küszködnek (például alacsony jövedelmi szint, magas munkanélküliség, stb.). Ezzel elérhető, hogy statisztikailag is meghatározhatóak lesznek azok a területek, amelyek a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak, ahová a forrásokat koncentrálni kell. 19

Kompatibilitás A kompatibilitás elve szerint az EU által finanszírozott műveleteknek mindenkor összhangban kell lenniük a Strukturális Alapok felhasználásáról szóló rendelkezésekkel és az Európai Unió céljaival, politikáival, mint például a versenyszabályozással, a közbeszerzéssel, a környezetvédelemmel, és a szociálpolitikával kapcsolatos szabályozásokkal. A kompatibilitás egyúttal azt is jelenti, hogy az EU-támogatások felhasználását beépítő projekteknek összhangban kell lenniük a hazai prioritásokkal, amit a pályázat megfelelő részeiben be is kell mutatni. 6 6 Kulcs a sikeres EU pályázatokhoz, Szerkesztette: Flamm Benedek László, Készítette: a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Európai Unió Munkacsoportja, Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft., Bp., 2002., 38-41. o. 20

3. Nemzeti Fejlesztési Terv A strukturális és kohéziós támogatások felhasználását az Európai Unió részletes és szigorú szabályozásban írja elő, és annak betartását ellenőrzi. A támogatásban részesülő országokban az előírások szerint ki kell dolgozni az EU-források felhasználását tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT). Egyrészt ez a terv teszi áttekinthetővé az Európai Unió számára, hogy az adott tagállam milyen célokra, milyen területeken használja fel az uniós támogatásokat. Másrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia, amely az ország erőforrásaira, lehetőségeire alapozva szándékozik egy jövőképet formálni a különböző fejlesztési területeken. Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogosulttá vált az EU fejlesztési támogatásainak igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap nyújtanak. Ahhoz, hogy Magyarország ezeket a támogatásokat igénybe vehesse, Nemzeti Fejlesztési Tervet kellett készítenie. Azt ugyanis, hogy a támogatásokat milyen célokra vehetjük igénybe, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a hozzá kapcsolódó Operatív Programok határozzák meg. A támogatással kapcsolatos konkrét pályázatok tartalmát pedig már az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentumai jelzik. Ebben a fejezetben a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Tervet, és a hozzá kapcsolódó Operatív Programokat mutatom be. 21

3.1 A magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999. sz. EK tanácsi rendelet értelmében az Alapok igénybevételéhez az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó, kevésbé fejlett régiókkal ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a Közösség átlagának 75 százalékát rendelkező tagállamoknak Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kell dolgozniuk, és az Európai Bizottság elé kell terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat. Magyarország európai uniós tagságával 2004-2006 között jogosulttá vált mintegy 1200 milliárd Forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. Hazánk a források hozzáférése érdekében az Európai Bizottsággal együttműködve kidolgozta a támogatások elosztásának jogi-pénzügyi keretszerződését, a Közösségi Támogatási Keretet, valamint a 2004 és 2006 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervet, és az NFT-hez kapcsolódó ágazati/regionális Operatív Programokat. Az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását az Operatív Programokhoz kapcsolódó úgynevezett Program-kiegészítő Dokumentumokban szabályozzák. A Nemzeti Fejlesztési Terv egy olyan egységes koncepció, amelyben Magyarország a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítéséért Magyarországon a kormány volt a felelős. A magyarországi Nemzeti Fejlesztési Tervet az Európai Unió Bizottsága 2003 szeptemberében hagyta jóvá. A fejlesztési terv helyzetértékeléssel kezdődik, amely a magyar gazdaság és társadalom jelenlegi állapotát írja le. Ezen elemzés felhasználásával alakult ki a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja, az életminőség javítása, valamint az adott periódushoz kapcsolódó fő célja, az egy főre eső jövedelem szintjében az uniós átlaghoz képest mutatott jelentős elmaradás mérséklése. 22

Az 1. számú ábrán a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzései és prioritásai láthatók. 1. számú ábra A magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv Hosszú távú cél AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA Általános cél AZ EU ÁTLAGHOZ VISZONYÍTOT JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK MÉRSÉKLÉSE Specifikus cél VERSENYKÉPESEBB GAZDASÁG A HUMÁN ERŐFORRÁSOK JOBB KIHASZNÁLÁSA JOBB MINŐSÉGŰ KÖRNYEZET, KIEGYENSÚLYOZOTTABB REGIONÁLIS FEJLŐDÉS Prioritás A termelőszektor versenyképességének javítása A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása A regionális és helyi potenciál erősítése Technikai segítségnyújtás Operatív Program Gazdasági Versenyképesség OP Agrár- és Vidékfejlesztési OP Humánerőforrásfejlesztési OP Környezetvédelmi és Infrastrukturális OP Regionális OP Forrás: EURÓPAI FÜZETEK 16., Dr. Ránky Anna Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, Bp. 2003., 12.o. A Nemzeti Fejlesztési Terv képezi az alapját a Bizottsággal folytatandó tárgyalásoknak, melyek eredményeként készült el a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keret (KTK). A Közösségi Támogatási Keret tartalmazza az Európai Unió és a magyar fél pénzügyi kötelezettség-vállalását arra, hogy 2004 és 2006 között a Strukturális Alapokból közösen finanszírozott egyes fejlesztési területekre milyen összeget fordítanak. 7 7 EURÓPAI FÜZETEK 16., Dr. Ránky Anna Jobbágy Valér, A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa, Bp., 2003., 11-14. o. 23

3.2 A magyarországi Operatív Programok A Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt célok és prioritások alapján készültek el a fejlesztési intézkedéseket tartalmazó ágazati és regionális Operatív Programok (OP). A dokumentumban indikátorokkal kellett igazolni azt is, hogy az Operatív Programokban megjelenő prioritások és intézkedések valóban hozzájárulnak a Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt társadalmi-gazdasági célok eléréséhez. Az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére hatékony monitoring-rendszert kellett felállítani, amely egyúttal a folyamatos társadalmi kontrollt is biztosítja. Az alábbiakban az egyes Operatív Programok célkitűzései, prioritásai és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések olvashatók. Minden intézkedéshez kapcsolódnak még tevékenységek. A Program-kiegészítő Dokumentumok ezeknek a tevékenységeknek a megvalósítási módját, az intézményi hátteret, a konkrét, hozzájuk rendelt összegeket, a kedvezményezettek körét is tartalmazzák. I. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP a Nemzeti Fejlesztési Tervben kitűzött stratégiai célok megvalósításához egy versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági szektor kialakításával, és egy javuló jövedelemszinten és munkalehetőségeken alapuló integrált vidékfejlesztés elősegítésével járul hozzá. Az AVOP kapcsolódik a versenyképesebb gazdaság specifikus célhoz is. A versenyképesség javulása a vidéki térségek gazdasági potenciáljának megerősítésétől is függ. Ez magában foglalja a vidéki térségek integrált fejlesztését, amely az NFT egy másik specifikus célja, a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés magvalósításában is jelentősen közreműködik. Az AVOP számos támogatandó tevékenysége az NFT másik két specifikus céljához is hozzájárul, nevezetesen a humán erőforrások jobb kihasználásához és a jobb környezet és alapinfrastruktúra célkitűzésekhez. 24

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program a következő specifikus célokat határozta meg: A mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása; A vidék felzárkóztatásának elősegítése. E célkitűzések a következő fejlesztési prioritásokon és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseken keresztül valósulnak meg: I. A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban: 1. Mezőgazdasági beruházások támogatása; 2. Az erdőgazdálkodás korszerűsítése; 3. A halászati ágazat strukturális modernizálása; 4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása; 5. Szakmai továbbképzés, átképzés támogatása. II. Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása: 1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. III. Vidéki térségek fejlesztése: 1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése; 2. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése; 3. Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése; 4. Alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára; 5. Leader + (Integrált térségfejlesztés). IV. Technikai segítségnyújtás. II. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A GVOP a Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési stratégiája egyik specifikus céljának elérését, a gazdasági versenyképesség növelését célozza meg. Ez a cél a kulcsterületekre irányuló közvetett és közvetlen beruházásokon keresztül valósul meg, elősegítve a vállalatok termelékenységét és a fejlettebb üzleti környezet kialakulását. A gazdasági versenyképesség növelésével a GVOP nagyban hozzájárul az NFT általános céljához, ami az ország közelítése az Európai Unió társadalmigazdasági fejlettségi szintjéhez. A versenyképesség növelésére irányuló általános cél elérése érdekében a GVOP 25

három specifikus célkitűzést határoz meg: A tudásalapú gazdaság és az innovációs kapacitások fejlesztése; Technológia-intenzív ipar és szolgáltatások fejlesztése; A kis- és középvállalkozások fejlesztése a gazdaság dualitásának csökkentése érdekében. A GVOP célkitűzései az alábbi prioritásokon és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseken keresztül valósulnak meg: I. Beruházás-ösztönzés: 1. Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése; 2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése; 3. Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás. II. Kis- és középvállalkozások fejlesztése A kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése: 1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése; 2. A vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése; 3. Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban. III. Kutatás-fejlesztés, innováció: 1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása; 2. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása; 3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése. IV. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés: 1. E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése; 2. Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése; 3. Az e-közigazgatás fejlesztése; 4. A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése. V. Technikai segítségnyújtás. 26

III. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) A HEFOP a Nemzeti Fejlesztési Terv számos céljához járul hozzá, a dokumentum azonban elsősorban a meglévő humánerőforrás-kihasználás javítására, mint specifikus cél elérésére fekteti a hangsúlyt. Ennek érdekében a program leginkább a kínálati oldalon történő beavatkozással kíván megoldást találni a stagnáló foglalkoztatási rátára, az oktatási-képzési rendszernek a változó munkaerőpiaci igényekre adott nem kellően érzékeny válaszára, az alacsony területi és szakmai mobilitásra, illetve a munkavállalási korú népesség körében tapasztalható jelentős mértékű inaktivitás problémájára. A HEFOP három specifikus célt fogalmazott meg, amelyek esetében mérhető eredményt kell elérni: A foglalkoztatási szint növelése; A munkaerő versenyképességének javítása; A társadalmi befogadás elősegítése. A HEFOP céljait az alábbiakban ismertetett prioritások és az ezekhez kapcsolódó intézkedések valósítják meg: I. Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása: 1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése; 2. A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése; 3. A nők munkaerő-piaci részvételének támogatása, valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása. II. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő-piacra történő belépés segítségével: 1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben; 2. A társadalmi befogadás támogatása a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével; 3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása. 27

III. Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása: 1. Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése; 2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése; 3. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése; 4. A munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések; 5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése. IV. Oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése: 1. Az oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése; 2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése; 3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban; 4. Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban. V. Technikai segítségnyújtás. IV. Regionális Operatív Program (ROP) A ROP közvetlenül a Nemzeti Fejlesztési Terv negyedik specifikus céljának, Magyarország és az egyes régiók kiegyensúlyozottabb területi fejlődésének eléréséhez járul hozzá. A ROP a regionális fejlesztési potenciál kihasználására, a nehézségekkel küzdő városi területek problémáinak kezelésére, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására helyezi a hangsúlyt. Mindazonáltal a ROP közvetetten hozzájárul az NFT másik három specifikus céljának eléréséhez is azáltal, hogy támogatja a regionális versenyképességet, foglalkoztatást és alapinfrastruktúrát érintő fejlesztéseket. A program átfogó célja a magyarországi régiók kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében az alábbi 3 specifikus cél került megfogalmazásra: Természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belső erőforrásokra építő fenntartható fejlesztése; Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre; 28

A helyi szereplők alkalmazkodóképességének és együttműködésének erősítése. A Program három specifikus célja a következő prioritásokon és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseken keresztül kerül megvalósításra: I. Turisztikai potenciál erősítése: 1. Turisztikai vonzerők erősítése; 2. Turisztikai fogadókapacitás javítása. II. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése: 1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése; 2. Település-rehabilitációs akciók; 3. Barnamezős területek újrahasznosítása; 4. Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése. III. Humán erőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése: 1. A helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése; 2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása; 3. A felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése a regionális gazdasági szereplőkkel, és a helyi közösséggel; 4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása. IV. Technikai segítségnyújtás. V. Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) A KIOP közvetlenül hozzájárul a Nemzeti Fejlesztési Terv harmadik specifikus céljának, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének és a környezet védelmének eléréséhez. A KIOP által támogatott beruházások jelentősen hozzájárulnak az NFT első és negyedik specifikus céljához is úgy, hogy megteremtik az alapvető feltételeket a regionális gazdasági versenyképességnek. A KIOP kiegészíti a Kohéziós Alapból finanszírozandó két fő szektor, a környezetvédelem és a közlekedés területén megvalósítandó programokat. 29

A KIOP két specifikus célt határoz meg: A környezet védelme és javítása; A közlekedési hálózat javítása a hazai közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokkal. E két specifikus cél az alábbi prioritásokon és az ezekhez tartozó intézkedéseken keresztül valósul meg: I. Környezetvédelem: 1. Vízminőség javítása; 2. Állati hulladék kezelése; 3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése; 4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében; 5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem; 6. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése; 7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. II. Közlekedés: 1. A főúthálózat műszaki színvonalának emelése; 2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése. III. Technikai segítségnyújtás. 8 8 EU pályázati kalauz, Európai Uniós források kis- és középvállalkozások, intézmények, önkormányzatok számára, Szerkesztette: Európa Média Kht., Geonardo Kft., Bp., 2004., 4-7. o. 30

Az öt Operatív Program az egyes Strukturális Alapokból táplálkozik. A 2. számú ábra az öt Operatív Program pénzügyi forrásait ábrázolja. 2. számú ábra Az Operatív Programok pénzügyi forrásai Nemzeti Fejlesztési Terv AVOP GVOP KIOP HEFOP ROP EMOGA HOPE ERFA ERFA ESZA ERFA ESZA ERFA Forrás: www.nfh.hu Letöltés ideje: 2004. 11. 18. A Strukturális Alapok forrásainak megoszlását az Operatív Programok között a 3. számú melléklet mutatja be. 31

4. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere intézménytípusok és feladataik Magyarország az Európai Unió tagjaként jelentős támogatást kap az EU forrásaiból. Az Európai Unió által támogatott programok végrehajtásához a közösségi jogszabályoknak megfelelően felállított és működtetett intézményeket kellett létrehoznunk. Tanácsi, illetve Bizottsági rendeletek írják elő, mely intézményi struktúrában kell a támogatott programokat, projekteket lebonyolítani, illetve a lebonyolítást nyomon követni, ellenőrizni. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere végső formáját 2002 júniusában nyerte el. A 2199/2002. (VI. 26) számú Kormányhatározat keretében kijelölésre kerültek azok az intézmények, ahol a Nemzeti Fejlesztési Tervet, illetve az abból származtatott Közösségi Támogatási Keretet, a kapcsolódó Operatív Programokat, illetve a Kohéziós Alap projektjeit végrehajtó Irányító Hatóságok működnek. Ezen túlmenően a 2187/2002. (VI. 14) számú Kormányhatározatban sor került a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap Kifizető Hatóságának kijelölésére is. A 2199/2002 (VI.26). számú Kormányhatározatnak megfelelően 2002. június 30-ig a felelős miniszterek az általuk irányított tárcákon belül meghatározták az említett Hatóságok pontos helyét. Az Operatív Programok végrehajtásában fontos szerepet kaptak továbbá az elsősorban pályázatkezelési feladatokat ellátó Közreműködő Szervezetek, amelyek 2002. december 31.-ig kerültek meghatározásra a 1218/2002. (XII.29.) Kormányhatározat keretében. Az ebben a fejezetben részletezett feladatok a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap végrehajtásának irányításával, a végrehajtás nyomon követésével (monitoring), illetve a pénzügyi menedzsmenttel és ellenőrzéssel kapcsolatosak. 32