HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Szigethalom Város Önkormányzatának 13/2006. (V.26.) Kt. rendelete (Egységes szerkezetben a 22/2006.(XI.30.), a 16/2010.(VII.16.), a 17/2010.(VIII.30.) és a 20/2011.(X.24.) rendelettel) Szigethalom Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási terv elfogadásáról Szigethalom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a jogalkotásról szóló 1987. évi Xl. törvény 10. -ában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c) pontjában és a 13. (1) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján a város teljes igazgatási területére vonatkozóan megalkotja Szigethalom Város helyi építési szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a Rákóczi u.-nefelejcs u.-nyár u.-erdő által határolt terület szabályozási tervét. I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya, alkalmazása 1. (1) A rendelet hatálya Szigethalom Város közigazgatási területére terjed ki, minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz. (2) A rendelet hatálya alá tartozó n az egyéb jogszabályokban meghatározott építési munkát végezni, valamint az építési munkákra hatósági engedélyt adni az általános érvényű országos előírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag e rendelet (továbbiakban HÉSZ) és mellékletei, függelékei, továbbá a szabályozási tervek (továbbiakban SZT) együttes alkalmazásával szabad. (3) A rendelet mellékletei a rendelet szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a rendelet módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a rendelet részét, ezért azok tartalma a rendelettől függetlenül változtatható. (4) 1 A HÉSZ mellékletét képezi: - az ÖT jelű övezeti terv; - az ÖTm-BFJV jelű módosított övezeti terv - az SZT-1 jelű szabályozási terv (az ápolási központ közelében tervezett lakóterület) és - az SZT-MKKJ jelű szabályozási terv. (5) A HÉSZ függelékei: F-1: A HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. F-2: A helyi védelem alatt álló művi és természeti értékek listája. F-3 A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke. Fogalom-meghatározások 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Bruttó szintterületi mutató: Az adott telken, építési telken meglévő és/vagy tervezett összes épület összes szintterületének és a tárgyi telek, építési telek területének a hányadosa. 2. Épület szint: Az épület valamennyi építményszintjének szint. 3. Hézagosan zártsorú beépítési mód: az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező sajátos beépítési mód, amely jellemzően az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított tetőidomú épületekből áll. 4. Mély fekvésű k: azok a lefolyás nélküli k, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba. 5. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. 1 szövegét módosította a 16/2010.(VII.16.) rendelet 2. -a. Hatályos 2010. szeptember 13-tól. Szövegét kiegészítette a 20/2011.(X.24.) rendelet 1. -a. Hatályos: 2011. november 24-től. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 1

6. Több szintű növényállomány: fa, cserje és gyepszint együttes alkalmazásával kialakított olyan zöldfelület, amely területlehatárolási vagy környezetvédelmi céllal kerül létesítésre. 7. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. Az ÖT (övezeti terv) kötelező elemei 3. (1) Az ÖT kötelező elemei: igazgatási terület határa; belterület és a beépítésre szánt k közös határa; megszűntető jel; övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa; terület-felhasználást jelentősen befolyásoló védőtávolságok, -sávok; régészeti lelőhely; helyi jelentőségű védett természeti terület határa; országos ökológiai hálózat ; Natura 2000 európai ökológiai hálózat. Az SZT-k (szabályozási tervek) kötelező elemei 4. (1) Az SZT kötelező elemei: belterület és a beépítésre szánt k közös határa; szabályozási vonal; megszűntető jel; övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa; terület-felhasználást jelentősen befolyásoló védők, -sávok. Az új városközpont szabályozási terve (SZT-VK) 4/A. 1 Kötelező szabályozási elemek: szabályozási vonal; megszüntető jel; övezethatár; övezet/építési övezet jele; építési vonal. A Mátyás u. Kolozsvári u. Kossuth Lajos u. József Attila u. által határolt terület szabályozási terve (SZT-MKKJ) 4/B. 2 (1) Kötelező szabályozási elemek: szabályozási vonal; megszüntető jel; övezethatár; övezet/építési övezet azonosítója; építési vonal; védősáv határa. (2) Irányadó elem: irányadó telekhatár, javasolt magánút II. FEJEZET: MINDEN ÉPÍTÉSI ÖVEZETRE ÉS ÖVEZETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁS (1) Új nyeles telek nem létesíthető. Telekalakítás 5. Az építmények elhelyezésével, kialakításával kapcsolatos általános előírások 6. (1) Építési munka végzésénél figyelembe kell venni az ÖT-n, SZT-n feltüntetett, valamint az egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőt, védőtávolságot, védősávot (pl. közlekedési, közmű). (2) A felszíni és a talajvizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építési munka csak talajmechanikai vizsgálatok alapján és az illetékes vízügyi hatóság engedélyével végezhető. (3) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező k terepadottságaihoz. Az építési k csapadékvíz elvezetését telken belül kell megoldani. (4) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. (5) Oldalhatáros beépítés esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért 1,0 m-es távolságra kell elhelyezkednie. 1 beépítette a 17/2012.(VIII.30.) rendelet 3. -a. Hatályos 2010. szeptember 1-től. 2 beépítette a 20/2011.(X.24.) rendelet 2. -a. Hatályos 2011. november 24-től. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 2

(6) Az oldal és hátsókertek legkisebb méretét az OTÉK vonatkozó előírásaiban rögzített általános előírások szerint kell meghatározni kivéve, ha az adott övezetre, építési övezetre vonatkozó részletes szabályok ettől eltérően rendelkeznek. Az oldalkert legkisebb méretének azonban a zártsorú beépítési mód alkalmazásának esetét kivéve legalább 3 m-nek kell lennie. (7) A magastetőkön szürke pala (hullámpala) és bitumenes hullámlemez (pl. ONDULINE, GUTANIT) nem alkalmazható. (8) Önálló létesítésű új terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince. Önálló létesítésű terepszint alatti létesítmény a HÉSZ elő-, oldal- és hátsókertre, továbbá a beépítettségre vonatkozó szabályainak betartásával helyezhető el. (9) Antenna oszlopok csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetők el, ahol azt a HÉSZ lehetővé teszi. Önálló antenna oszlop nem építhető. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni. (10) Kerítés létesítésére engedélyt adni a HÉSZ egyes övezeti előírásainak figyelembe vételével, a környezetbe való illeszkedés általános szabályának megtartásával és az OTÉK vonatkozó előírásait is betartva legfeljebb 1,8 m magas, legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkező, áttört kerítés létesítésére szabad. A kerítésnek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága az 50%-ot el kell érje. (11) Lakókocsi, üdülősátor az OTÉK vonatkozó szabályainak megfelelően helyezhető el. (12) Építeni csak a HÉSZ közművekre vonatkozó előírásaiban és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott közművesítési előfeltételek teljesülése esetén szabad. (13) Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban építhető. (14) A Duna telkével (mederrel), vagy a Duna telkével (mederrel) párhuzamos közkkel határos telkeken/építési telkeken legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület építhető. Az ezeken a telkeken építhető épületek legfeljebb 35 fok tetőhajlásszögű magastetős kialakításúak lehetnek. A 35 fok felett tetőfelépítmény nem alakítható ki. Általános közlekedési előírások 7. (1) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) 5101 j. ök. út és szigeti gerincút: küln K.V., beln B.IV.b. b) 51.104 j bekötőút B.IV.c. c) Gyűjtőutak: B.V.c. d) Kiszolgáló (lakó) utak: B.VI.d. (2) Küln (a tervezett beépítések megvalósulásáig, a belterületbe vonásig) az állami úthálózat részét képező utak védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védők értékei küln az úttengelytől mérve az alsóbbrendű országos közút és a gerincút mentén 50-50 m. (3) A külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. (4) A tervezett közutak kiépítéséhez az OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított kötelező eltérés: gazdasági övezet esetén kiszolgáló utaknál minimum 16,0 méter. (5) Az igazgatási n az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. a) Lakó- és gazdasági övezetben ettől eltérni nem lehet. b) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. c) A lakón működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes k esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közn vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (6) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (7) Tehergépjármű- és autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m távolság megtartásával kell kijelölni. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 3

(8) Az új vállalkozások, jelentősebb forgalomkeltő létesítmények amelynek óránkénti gépjárműforgalma meghaladja a 200 darabot, építési engedélyének megadását alátámasztó forgalmi méretezés, illetve a parkolás megoldásának igazolását biztosító munkarész elkészítéséhez kell kötni. Az új városközpont szabályozási tervéhez kapcsolódó kiegészítő közlekedési előírások 7/A. 1 (1) Magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. (2) A térszíni parkolókat fásítva kell kialakítani, azaz 4 parkoló férőhelyenként 1 nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni és fenntartani. A Mátyás u. Kolozsvári u. Kossuth Lajos u. József Attila u. által határolt terület szabályozási tervéhez kapcsolódó kiegészítő közlekedési előírások 7/B. 2 A Mátyás u. Kolozsvári u. Kossuth Lajos u. József Attila u. által határolt n a magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. Közművekre vonatkozó előírások 8. (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és vezetékes hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműn (közműtelephelyek területén), vagy közn kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (, ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (2) A felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, a funkciót vesztett vezeték, létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (3) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni. (4) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt ken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll; b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyűjtő medence épül, illetve a (7)-es bekezdésben leírtak teljesülnek. (5) A vízbázisokra, vízmű kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (6) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető. b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. d) Új beépítésére csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte. 1 beépítette a 17/2010.(VIII.30.) rendelet 4. -a. Hatályos 2010. szeptember 1-től. 2 beépítette a 20/2011.(X.24.) rendelet 3. -a. Hatályos 2011. november 24-től. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 4

e) A beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : - a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m 3 -t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a t 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. - a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m 3 -t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll, továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (VIZIG) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m 3 -t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható. (7) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a közcsatornára való rákötési előírásoknak. Az előírásokat meghaladó szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, legalább a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (8) Élővízbe közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. (9) A kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, a Duna partélétől 10 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (10) Vízgazdálkodási területként lejegyzett t (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad. (11) A csapadékvíz elvezetésére a beépítésre nem szánt ken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és azt folyamatosan fenn kell tartani. (12) A csapadékvíz élővízfolyásba történő bevezetése előtt a szükséges helyeken hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (13) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (14) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági k belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. (15) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m 3 /év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a KDV VIZIG az engedélyező hatóság.) (16) A jellemző magas talajvízállásra tekintettel, a terepszint alatti építkezésnél a talaj és rétegvizek továbbvezetését meg kell oldani, a víz áramlási útját elzárni tilos. (17) Új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket építeni (120 kv-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási és táv vezetékes hírközlési hálózatokat) csak föld alatti elhelyezéssel szabad a beln, a beépítésre szánt n, az országos, és helyi védelem alatt álló ken, a településkép védelmi ken. (18) Egyéb esetben a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése küln, beépítésre nem szánt n (a (18)-as bekezdésben nem említett ken) fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távhírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (19) Gáznyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (20) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozást be kell tartani. (21) Hírközlési antennák telepítéséről a HÉSZ 6. -ának (9) bekezdése intézkedik. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 5

A zöldfelületekre vonatkozó előírások 9. (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas k, másodlagos elemei a fennmaradó k (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. (2) A beépítésre szánt k építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését -a területfel-használás változás jellegétől függőenkertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni. (3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú vehető számításba. (4) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. (5) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételévellegkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. (6) Beln fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető. (7) Közn vagy közhasználat céljára átadott magánn lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (8) Beépítésre nem szánt n, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (9) Erdő- vagy mezőgazdasági ken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását. Az új városközpont szabályozási tervéhez kapcsolódó kiegészítő zöldfelületi előírások 9/A. 1 (1) A közutakat fásítani kell. A 14 m-nél szélesebb szabályozási szélességű közutakon lehetőleg kétoldali fásítást kell létesíteni. Hirdető-berendezések és reklámok elhelyezése közn vagy közterületről látható módon 10. (1) A közterületről látható bármely hirdető berendezés létesítése és fenntartása -mind magán- mind közn- kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott egyéb feltételek betartásával lehetséges. (2) A hirdető berendezések nem zavarhatják a köz- és közlekedésbiztonságot. (3) A legfeljebb 1 m 2 (~A0 ívméret) összes felületnagyságú hirdetések, reklámhordozó felületek alakíthatók ki, kivéve a) az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítésen; b) a közn elhelyezett reklámcélú építményeken, utcabútorokon, ha azok elhelyezését rendezési terv kifejezetten tartalmazta; c) új épületen, valamit meglévő épületen a rendeltetés részleges vagy teljes megváltoztatása esetén, az épület architektúrájához igazodó olyan homlokzati cégér vagy egyéb hirdetőtábla esetén, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik; (4) A beln óriásplakát létesítése tilos. (5) Plakát, falragasz csak az e célból rendszeresített hirdetőoszlopokon és az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el. 1 beépítette a 17/2010.(VIII.30.) rendelet 5. -a. Hatályos 2010. szeptember 1-től. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 6

Bányászati tevékenységgel összefüggő általános előírások 11. (1) A település területén új bányatelek-fektetés és bányanyitás tilos. (2) Újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a HÉSZ-nek megfelelően történhet. Az építési övezetek és övezetek felosztása 12. (1) Az övezeti terv a település közigazgatási területén az építési övezeteknek és övezeteknek az alábbi főbb csoportjait jelöli ki: - Beépített, illetőleg beépítésre szánt k építési övezetei. - Beépítésre nem szánt k övezetei. III. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI ÉS ELŐÍRÁSAI A beépítésre szánt k övezeti beosztása 13. (1) A település területének beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) Kisvárosias lakó építési övezet (jele: Lk) b) Kertvárosias lakó építési övezetek (Lke-1; Lke-2; Lke-3 és Lke-4) c) Településközpont vegyes építési övezetek (jelük Vt-1; Vt-2 és Vt-3). d) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetek (jele Gksz-1 és Gksz-2). e) Ipari gazdasági építési övezet (jele Gip). f) Különleges k építési övezetei (jelük Ksp; Kt; Kgp; Ktesz és Kkö) LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK Lakóövezetek általános előírásai 14. (1) A lakó építési övezetek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az építési övezetek építési telkeinek területén, az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ övezeti előírásai alapján esetenként más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető. (2) Ha az adott övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor a lakó építési övezetekben egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatására is alkalmazni kell. (3) A lakóövezetekben történő telekalakítások során csak olyan nagyságú telkek alakíthatók ki, amelyek az adott övezetre meghatározott legkisebb telekterület háromszorosát nem érik el. (4) Ha egy építési telken a minimum 16 m telekszélesség biztosított és az érintett építési telek környezetben is a szabadonálló beépítés alakult ki, akkor a tárgyi építési telken szabadonálló beépítést kell alkalmazni. (5) Ahol az építési telek környezetben nincs kialakult beépítés és SZT sem rögzít erre vonatkozó megkötést, az előkert mélysége 5 és 8 m között választható meg. (6) A lakóépületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (7) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az OTÉK szerint az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. (8) Ha egy Lke-1 és/vagy Lke-2 jelű építési övezetbe tartozó építési telek mélysége meghaladja a 80 m-t, akkor a telken az építési hely meghatározásánál az előző pontban rögzített 40 m-es korlátozást nem kell figyelembe venni. (9) Az előző pontban említett esetben az Lke-1 és az Lke-2 övezetbe tartozó telken legfeljebb két különálló lakóépület is építhető. (10) A lakó építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 7

a) 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m. (11) A lakóövezetekben funkcióként, önálló épületként, vagy a lakóépülethez kapcsolódó önálló rendeltetési egységként nem létesíthető: - üzemanyagtöltő; - 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és munkagépek kocsimosói, karbantartó és festőműhelyei, telephelyei; - gépjárművek karosszéria javító és festőműhelyei; - gépjárműbontó; - nagykereskedelmi üzletek, -raktárak; - fém- és hulladékkereskedelem, ill. -tárolás építményei telephelyei; - környezetét jelentős mértékben zavaró gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges építményei. Ezt az előírást a már meglévő építményekkel kapcsolatos építési munkák esetén is be kell tartani. (12) Az előző bekezdésben felsorolt tiltott funkciójú létesítményeket és tevékenységeket a rendelet hatálybalépésétől számított 10 éven belül meg kell szüntetni, vagy más e célokra kijelölt övezetekbe át kell telepíteni. Az Lk jelű kisvárosias lakóövezet 15. 1 : Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb Szabadonálló Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Kialakult (K) Legnagyobb szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) Kialakult (K) Legnagyobb építménymagasság (m) Kialakult (K) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési telken csak lakóépület és a lakófunkciót kiszolgáló funkciójú épület helyezhető el. (3) Új lakóépület csak a régi lakóépületek mindegyikének elbontása után, a régi beépítéssel megegyező alapn és legfeljebb a régivel megegyező épület és lakásszámmal építhető. A terület jelenlegi használati intenzitása nem növelhető. (4) Új épületeken, és meglévő épületek bővítésénél csak magastető alkalmazható. (5) A meglévő lakóépületekben új lakás csak a meglévő lakásszám változatlansága, vagy csökkentése mellett (horizontális, vagy vertikális lakásösszevonással) létesíthető. (6) Az épületek homlokzati (és tetőzeti) megjelenését csak egységes esztétikai igényességgel és műszaki megoldással szabad kialakítani, vagy megváltoztatni. (7) Csak az építési telek határain építhető kerítés. A közterület felé néző kerítés csak egységes esztétikai megjelenésű és műszaki megoldású lehet. A kerítés legfeljebb 1,5 m magas, legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkező, áttört kialakítású lehet, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága a 75%-ot el kell érje. (8) A kerítés létesítéseknél, az épületek homlokzatának és tetőzetének kialakítása, átalakítása során, és az egyéb műtárgyak telepítésénél a tömegformálásban, a megjelenésben, az anyaghasználatban, a felületképzésben, a színezésben az összes építmény vonatkozásában egymással harmonizáló egységes arculatot eredményező megoldásokat kell alkalmazni. Az épületek homlokzatának kialakításánál minden közterületről látszó felületet azonos megjelenési igényességgel kell megvalósítani. (9) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, önálló -épülettől különálló- kirakatszekrény, kerti építmény, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. (10) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető. 1 módosította a 17/2010.(VIII.30.) rendelet 6. -a. Hatályos 2010. szeptember 1-től Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 8

Az Lke-1 jelű lakóövezet (kistelkes családiházas kertvárosias lakók) 16. építmény építmény szélességge terepszint terepszint leti mutató magasság magasság (m) (m) felett alatt (épület m 2 (m) (m) (%) (%) / telek m 2 ) zöldfelületi arány (%) Oldalhatáron álló 550 14 35 30 30 0,6 4,5-50 (2) Csak legfeljebb egylakásos lakóépület helyezhető el. (3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (4) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az Lke-1/A jelű lakóövezet 16/A 1 Oldalhatáron álló -leti szintterü építmén építmén szélességge terepszin terepszin mutató ymagas ymagas ság ság (m) (m) t felett t alatt (épület (%) (%) m 2 (m) (m) / telek m 2 ) zöldfelületi arány (%) 550 20 20 30 30 0,6 4,5-50 (2) Az övezetben létesíthető magánút legkisebb szélessége 10,5 m lehet. (3) Csak legfeljebb egylakásos lakóépület helyezhető el. (4) Szabadon álló beépítést is lehet alkalmazni, ha telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (5) Az előkert értéke 5,0 m. Az oldalkert legkisebb értéke oldalhatáros beépítés esetén az ÉK-i, vagy ÉNy-i oldalhatártól 1,0 m, a DNy-i, vagy DK-i oldalhatártól 3,5 m. Az oldalkert legkisebb értéke szabadon álló beépítésnél mindkét irányban legalább 2,25 m azzal, hogy a szomszédos telken lévő épületek között - az alkalmazható eltérő beépítési módok figyelembe vételével is - nem alakulhat ki 4,5 m-nél kisebb távolság. A hátsókert legkisebb értéke 6,0 m. (6) Az épületeket csak a szabályozási terven ábrázolt építési vonal figyelembe vételével lehet elhelyezni. (7) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló; önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény; kerti építmény helyezhetők el. (8) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 1 beépítette a 20/2011.(X.24.) rendelet 4. -a. Hatályos 2011. november 24-től. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 9

Az Lke-2 jelű lakóövezet (családiházas kertvárosias lakók) 17. építmény építmény szélességge terepszint terepszint leti mutató magasság magasság (m) (m) felett alatt (épület m 2 (m) (m) (%) (%) / telek m 2 ) zöldfelületi arány (%) Oldalhatáron álló 700 14 40 30 30 0,6 5,0-50 (2) A legfeljebb kétlakásos lakóépületen túlmenően a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhető. Táp- és terménykereskedés nem létesíthető. (3) Szabadon álló beépítést is lehet alkalmazni, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 16 m; - a telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (5) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. : Az Lke-2/A jelű lakóövezet 17/A. 1 Oldalhatáron álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 700 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 18 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 18 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 0,6 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 (2) A legfeljebb kétlakásos lakóépületen túlmenően a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhető. Táp- és terménykereskedés nem létesíthető. (3) Egy telken legfeljebb két különálló lakóépület létesíthető. (4) Az előkert értéke 5,0 m. Az oldalkert legkisebb értéke 2,5 m azzal, hogy a szomszédos telken lévő, vagy tervezett épületek oldalhomlokzatai között nem alakulhat ki 5,0 m-nél kisebb távolság. A hátsókert legkisebb értéke 5,0 m. Oldalhatáron álló beépítés alkalmazása esetén az épület oldalhomlokzatát az ÉK-i, vagy ÉNy-i telekhatártól mért 1,0 m távolságra kell elhelyezni. (5) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény; kerti építmény helyezhetők el. (6) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 1 beépítette a 16/2010.(VII.16.) rendelet 3. -a. Hatályos 2010. szeptember 13-tól. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 10

Az Lke-3 jelű lakóövezet (egyéb intenzív kertvárosias lakók) 18. legkisebb legnagyobb Legkisebb építmény építmény Zöldfelü- szélességge terepszint terepszint leti mutató magasság magasság leti arány (m) (m) felett alatt (épület m 2 (m) (m) (%) (%) (%) / telek m 2 ) Kialakult Kialakult Kialakult Zártsorú - - - - - 50 (K) (K) (K) (2) A beépítési módot, a legnagyobb beépítettség mértékét és a legnagyobb építménymagasság értékét az övezetben már kialakult beépítési módhoz való környezeti illeszkedés általános szabályai szerint kell egyedileg meghatározni. A meglévő beépítés esetén az (1) bekezdésben rögzített paraméterek vonatkozásában a kialakult állapottól nem lehet eltérni. (3) Csak legfeljebb az adott építési telek közvetlen környezetében kialakult lakásszámú lakóépület létesíthető. (4) A lakó fő funkciót kiegészítő mellékfunkciók befogadására alkalmas önálló építmény nem építhető. A mellékfunkciókat (pl. tüzelőanyag-, gépjárműtároló) kiszolgáló helyiségeket az épületen belül kell elhelyezni. (5) Oldalhatáron álló, szabadonálló vagy csoportos (sorházas, láncházas) beépítés is alkalmazható. (6) Szabadon álló beépítést is lehet alkalmazni, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 18 m; - a telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (7) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (8) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az Lke-4 jelű lakóövezet (kertvárosias lakóterületté átalakuló korábbi üdülők) 19. építmény építmény szélességge terepszint terepszint leti mutató magasság magasság (m) (m) felett alatt (épület m 2 (m) (m) (%) (%) / telek m 2 ) zöldfelületi arány (%) Oldalhatáron álló 600 18 40 20 20 0,4 4,5-50 (2) Legfeljebb egylakásos lakóépület helyezhető el. (3) Ha két -a legkisebb telekt el nem érő nagyságú és telkenként egy-egy épülettel már beépültépítési telket egyesítenek, akkor egy telken két önálló épület is állhat, amelyekben egyenként egy-egy lakás létesíthető. (4) A lakó fő funkciót kiegészítő mellékfunkciók befogadására alkalmas önálló építmény nem építhető. A mellékfunkciókat (pl. tüzelőanyag-, gépjárműtároló) kiszolgáló helyiségeket az épületen belül kell elhelyezni. (5) Oldalhatáron álló vagy szabadonálló beépítés is alkalmazható. (6) Szabadon álló beépítést is lehet alkalmazni, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 18 m; - a telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (7) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),kerti építmény Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 11

(hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (8) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK A településközpont vegyes építési övezetek általános előírásai 20. (1) A településközpont vegyes építési övezetekben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és sportépítmény helyezhetők el. A településközpont vegyes övezetekben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető. (2) A településközpont vegyes építési övezetek építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb egy lakóépület létesíthető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (3) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és kizárólag lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új, de kizárólag lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható. (4) A településközpont vegyes építési övezetekben az általános előírások betartásával a zártsorú beépítési módon kívül kivételesen szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítés is alkalmazható. Szabadon álló beépítés csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 25 m. Oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítési csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18 m. (5) Ahol a környezetben nincs kialakult beépítés az előkert mélysége 5 és 8 m között választható meg. (6) Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (7) A településközpont vegyes építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m. (8) Az építési övezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (9) A településközpont vegyes építési övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet (a közintézmények ) 21. építmény építmény zöldfelületi Beépítési szélessége terepszint terepszint leti mutató magasság magasság arány mód mélysége (m) (m) felett alatt (épület m2 (m) (m) (%) (%) (%) /telek m2) Zártsorú 1.500 30 50 40 40 1,8 10,0 5,0 20 Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 12

(2) A legnagyobb építménymagasság értéke templom esetén 15 m. A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (kisvárosias településközpont vegyes k) 22. Beépítési építmény építmény szélessége terepszint terepszint leti mutató magasság magasság mód mélysége (m) (m) felett alatt (épület m2 (m) (m) (%) (%) /telek m2) zöldfelületi arány (%) Zártsorú 800 14 40 40 40 1,6 8,0 5,0 20 (3) Kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhető. A Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (egyéb vegyes funkciójú k) 23. építmény építmény Beépítési szélessége terepszint terepszint leti mutató magasság magasság mód mélysége (m) (m) felett alatt (épület m2 (m) (m) (%) (%) /telek m2) zöldfelületi arány (%) Zártsorú 1.000 14 40 35 35 1,4 5,0-30 (2) Kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhető. A Vt-4 jelű településközpont vegyes építési övezet 23/A. 1 : Zártsorú Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 5.000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 50 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 2,4 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,5 Legkisebb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 20 (2) Az övezetben elsősorban lakóépület; igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény és parkolóház helyezhetők el. Az övezetben kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület is elhelyezhető. Az övezetben kötelezően elhelyezendő közintézményi funkciók: polgármesteri hivatal, művelődési létesítmény (városi szabadidőközpont és rendezvényház). (3) Az övezetben elhelyezett épületekben a lakások száma a 20. (1) bekezdésében foglaltakkal szemben nem korlátozott. 1 beépítette a 17/2010.(VIII.30.) rendelet 7. -a. Hatályos 2010. szeptember 1-től. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 13

(4) Az övezetben a 20. (2) bekezdésében foglaltakkal szemben lakó funkció kizárólagossága esetén az egy telken létesíthető lakóépületek száma nem korlátozott. (5) Amennyiben egy-egy utca szakaszon a zártsorú beépítés alkalmazása miatt, több telken, összesen 100 m-nél nagyobb hosszon alakulna ki összefüggő, megszakítás nélküli homlokzati kép, akkor ennek a zártsorú beépítésnek a képét 100 m-enként legalább 20 m-es épületközzel meg kell szakítani. (6) Az előkert legkisebb mérete a szabályozási terven ábrázoltaknak megfelelően 5,0 m. A hátsókert legkisebb mérete a hátsókertre néző tényleges építménymagasság értéke, de legalább 10,5 m. Az oldalkert legkisebb mérete mindkét telken tényleges szabadonálló beépítések között: a telekhatár mindkét irányában a telepítési távolság fele; az egyik irányban ténylegesen szabadonálló, a másik irányban ténylegesen zártsorú beépítések között pedig a zártsorú telken 0 m, a szabadonálló beépítésű telken a telepítési távolság értéke. Az oldalkert legkisebb mérete zártsorú beépítésnél mindkét irányban 0 m. (7) Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a tervlapon jelölt építési vonalra kell kerüljön. (8) Az épületeken csak magastető alkalmazható. Kivétel ez alól a polgármesteri hivatal, a művelődési létesítmény (városi szabadidőközpont és rendezvényház) és a parkolóház. A magastető megjelenése jellegét tekintve az utcával párhuzamos gerincirányú kell legyen. (9) Az épületek homlokzatának és tetőzetének kialakítása során, és az egyéb műtárgyak telepítésénél a tömegformálásban, a megjelenésben, az anyaghasználatban, a felületképzésben, a színezésben az övezetbe tartozó összes építmény vonatkozásában egymással harmonizáló, egységes építészeti arculatot eredményező megoldásokat kell alkalmazni. Az épületek homlokzatának kialakításánál minden közterületről, vagy magnútról látszó felületet azonos megjelenési igényességgel kell megvalósítani. A megvalósítandó beépítés tényleges magassági viszonyainak kialakításánál a szomszédos lakók irányában fokozatos magassági átmenetet kell érvényesíteni. Ezeknek a szempontoknak a biztosítására, az övezetben elhelyezni kívánt létesítményeket az önkormányzat által elfogadott egységes beépítési koncepciótervvel összhangban kell megvalósítani. A beépítési koncepciótervnek az e bekezdésben megfogalmazott esztétikai szempontokat normatív módon rögzítenie kell. A koncepciótervet a jogszabályban rögzített látványtervvel, és színtervvel együtt kell kötelezően benyújtani az önkormányzathoz. (10) Kerítés nem létesíthető sem telekhatáron sem telken belül. (11) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop. (12) Az épületek használatba vételére csak teljes közművesítettség megléte és a hálózatokra való rákötés esetén kerülhet sor. (13) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető. A Vt-5 jelű településközpont vegyes építési övezet 23/B. 1 : Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1.500 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 50 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m 2 / telek m 2 ) 2,4 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,5 Legkisebb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 20 (2) Az övezetben elsősorban lakóépület; szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület helyezhetők el. (3) Az övezetben elhelyezett épületekben a lakások száma a 20. (1) bekezdésében foglaltakkal szemben nem korlátozott. (4) Az övezetben a 20. (2) bekezdésében foglaltakkal szemben lakó funkció kizárólagossága esetén az egy telken létesíthető lakóépületek száma nem korlátozott. (5) Az épületek alap nem lehet nagyobb 250 m 2 -nél. (6) Az épületeken csak magastető alkalmazható. 1 beépítette a 17/2010.(VIII.30.) rendelet 8. -a. Hatályos 2010. szeptember 1-től. Tsz.: 2-00-211; file: 13.2006.V.26.HÉSZ egységes, hatályos 2011. nov.24-től.doc 14