Az anyag készítésében közreműködtek: Kovács László Programfelelős Cece polgármestere Ács Sándorné Csabina Zoltán Horváth József István András Kaleta Jánosné Kiss Géza Dr. Kulcsárné Kovács Katalin Lengyel Zoltán Pákozdy József Pintér Sándor Sebestyén Csaba Dr. Szekerczés Anna Szenci György Turcsányi Sándor Vajai István Varnyú Péter Vinklár László Virág József Zimmermann József Kishantosi Népfőiskola Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Alap polgármestere Fejér Megyei Agrárkamara Környezetvédelmi szakértő Mezőszilas polgármestere Sárbogárdi Kistérségi Területfejlesztési Társulás Sáregres polgármestere Igar polgármestere Idegenforgalmi szakértő Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Nagylók polgármestere Fejér Megyei Agrárkamara Alsószentiván polgármestere Sárbogárd polgármestere Vajta polgármestere Hantos polgármestere Fejér Megyei Munkaügyi Központ - 1 -
I. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 10 I.1. Térképek 11 I.2. A térség területe, népessége, népsűrűsége 12 I.3. Természeti adottságok és viszonyok 14 I.3.1. A kistájak főbb jellemzői 14 I.4. Gazdaságföldrajzi leírás 19 I.4.1. Vasúti közlekedés 19 I.4.2. Közúti közlekedés 21 I.4.3. Vízi közlekedés 24 I.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer 25 I.5.1. Sárbogárdi kistérség településeit érintő közigazgatási szervezet 27 I.5.2. A megyében működő államigazgatási szervek, főbb feladat-, és hatásköreik 27 I.5.3. Önkormányzati igazgatási szervek 32 I.6. Demográfiai helyzet és folyamatok 35 I.7. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet 37 I.7.1. Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség alakulása a kistérségben 37 I.7.2. Üzemi szerkezet 43 I.7.3. Termékszerkezet 44 I.8. Mezőgazdasági termelés és értékesítés 49 I.8.1. Hozamok, termelési érték 49 I.9. Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése 51 I.9.1. Erdőgazdálkodás 51 I.10. Mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozása 53 I.11. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeli elhelyezkedése 54 I.11.1. Húsipar 54 I.11.2. Sütőipar 54 I.12. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai 56 I.13. Hiányok és többletek a térség gazdaságában 58 I.14. Jóléti, jövedelmi viszonyok 59 I.15. Idegenforgalom, turizmus 64 I.15.1. Természeti erőforrások 64 I.15.2. Kulturális örökség, civil társadalom 64 I.15.3. Településenkénti vonzerőleltár 65 I.15.4. Szálláshely kínálat, forgalmi adatok 68 I.15.5. Idegenforgalmi marketing helyzete 69 II. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 70 II.1. Levegõ 71-2 -
II.1.1. A levegő terhelése 71 II.1.2. A levegő állapota 71 II.2. Vizek 72 II.2.1. Felszíni vizek 72 II.2.2. Felszín alatti vizek 74 II.3. Talaj 78 II.3.1. A talajok minõségét veszélyeztetõ tényezõk 78 II.4. Élõvilág 79 II.4.1. Flóra 79 II.4.2. Fauna 79 II.4.3. Védet területek 80 II.5. Települési környezet 82 II.5.1. Hulladékkezelés 82 II.5.2. Kommunális és termelési hulladékok 82-3 -
II.5.3. Zaj- é Hiba! Nincs megadva - 4 -
- 5 -
HIB A! NINCS MEGADVA - 6 -
- 7 -
HIBA! NINCS MEGADVA - 8 -
- 9 -
Hiba! Nincs megadva könyvjelzőnév. V. KORÁBBI INTÉZKEDÉSEK, MEGVALÓSÍTOTT PROGRAMOK A VIDÉKFEJLESZTÉS TERÜLETÉN (1996-1998) 95 VI. MELLÉKLETEK 99 VI.1. Fejér megyei székhelyű területi államigazgatási szervek 100 VI.2. Kötelező mutatók 102 VI.3. Egyéb mutatók 112 VI.4. Szándéknyilatkozatok 116 VI.5. Önkormányzati kérdőívek 117 VI.6. Jegyzőkönyvek 118-10 -
I. A kistérség általános jellemzése - 11 -
I.1. Térképek I-1. Térkép: A földrajzi kistájak elhelyezkedése I-2. Térkép: A termőföld minősége az agráralkalmassági értékszám alapján I-3. Térkép: A Zonális Agrárkörnyezeti Programok célterülete I-4. Térkép: Javaslat a három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására I-5. Térkép: A kistérség felszínborítási jellemzői I-6. Térkép: A kistérség felszínborítási jellemzőinek megoszlása I-7. Térkép: Gyümölcstelepítésre alkalmas területek aránya I-8. Térkép: Természetvédelmi oltalom alatt álló területek I-9. Térkép: Erdőtelepítésre figyelembe vehető területek I-10. Térkép: Gyeptelepítésre figyelembe vehető területek I-11. Térkép: Fejér megye KSH körzetei, települései - 12 -
I.2. A térség területe, népessége, népsűrűsége Fejér megye középső és déli részén az alföldi jellegű vidék, a Mezőföld terül el. Földrajzi és éghajlati adottságok, múlt és népesség tekintetében egyaránt változékony tájat medencék, dimbes-dombos halomvidékek, folyóvölgyek kapcsolják egymáshoz. A térség festői környezetben fekvő, csendes falvai falusi üdülésre, a vadban gazdag erdőségek, a halban gazdag tavak vadászatra illetve horgászatra csábítanak. A térség szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek templomok, kolostorok maradványai, hatalmas parkok közepén emelkedő barokk és klasszicista kastélyok, a legkisebb falvak központját is méltóságteljesen uraló templomok, az utak mentén gyakran feltűnő, vallásos ihletésű szobrok bizonyítják kézzel foghatóan a táj népének nemzedékről nemzedékre öröklődő igényét és törekvését a maradandó értékek teremtésére. A közlekedési lehetőségek mind vasúton, mind zömében közúton megoldhatóak. A térséget már két évezreddel ezelőtt utak hálózták be. Több mai út ugyanott fut, ahol a római kori Pannónia tartomány útjai haladtak. Földrajzi, történelmi és néprajzi szempontból éppúgy jellegzetes egységeket képeznek a térség kisebb tájai, mint a látnivalók és a táj kínálta időtöltési lehetőségek terén. A Mezőföld jellegzetes, természeti értékekben és szépségekben bővelkedő tája a hosszan egymás mellett futó, a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Sárvíz völgye. A folyóvölgy a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán alakult ki. Ez a kettős folyóvölgy a mezőföldi táj egyik meghatározó természeti értéke. Ebben a folyóvölgyben alakultak ki Fejér megye legfontosabb és meghatározó öntözéses kultúrái. Komoly halastórendszer is települt Nádor-csatorna vonalán Soponyától egészen Sárbogárd és Rétszilas szomszédságáig (a kistáj három kistérséget érint Fejér megyében). A Balaton keleti peremvidékéhez tartozó Mezőszilas Fejér és Tolna megye határán, a Bozót patak völgyében települt. Neve a tájra és az egykor itt honos szilfára utal. Az ország első vidéki kaszinója itt működött. Németh László író szülőföldjének tekintette a vidéket. A község egykoron a lótenyésztés mezőföldi központja volt. A honfoglalás idején Taksony vezér a Sárvíz folyó bal partján telepítette le a nomád besenyő népeket. Ekkor jött létre Cece, Alap későbbiekben Igar. Országos hírű a cecei paprika és a dinnye. Az itt látható tájház gazdagon tárja a látogatók elé a földműveléssel és állattartással kapcsolatos eszközöket, szerszámokat. Igaron művelik a kistérség legjelentősebb szőlőültetvényét. A Cece szomszédságában levő Sáregresen, az egykori Zichy-birtokon épült vízimalomban látta meg a napvilágot Csók István festőművész. Sárbogárd négy évszázad óta magáénak vallja a török idők krónikását Tinódi Lantos Sebestyént. Az itt élő Mészöly család tagja volt Mészöly Géza, a magyar tájképfestészet egyik úttörője. A városhoz is tartoznak a híres Rétszilasi-tavak. A - 13 -
háborítatlan terület 1996. óta természetvédelmi terület, mely a kialakuló ökoturizmus elsőrendű célpontjává válhat. Vajta a megye, a kistérség legdélibb települése, különleges értéke az ásványi anyagban gazdag hévízfürdő, mely fürdésre és gyógyászati kezelésre egyaránt alkalmas. A kistérség 10 településből (9 községből és 1 városból) áll, összterülete 561,44 km 2, Fejér megye területének 12,84 %-a. A települések és a kistérség népsűrűsége kevesebb mint fele az országos átlagnak, 47 fő/km 2 (kivétel Sárbogárd város a maga 72 fő/km 2 -es értékével, ami azonban még így is mintegy egyharmaddal elmarad az országos átlagtól). A Sárbogárdi Kistérségben 1990-98. között minimálisan (mintegy 185 fővel) nőtt a lakónépesség száma, a kistérségi népesség 26.586 fő) a megye lakosságának 6,23 %-át tette ki 1998. I. 1-én. A kistérség települései közül az említett időszakban jelentős (csaknem 600 fős) népességnövekménye volt Sárbogárdnak, a települések mintegy felének stagnált, vagy kismértékben növekedett a lélekszáma, másik felének pedig csökkent. A kistérség 1990-98. között jelentős népesség-kibocsátó volt (1990-et és 1997-et kivéve minden évben jelentős vándorlási veszteséget szenvedett el). A kistérségi stratégiai tervezésben együttműködő települések a következők: 1. Alap 2. Alsószentiván 3. Cece 4. Hantos 5. Igar 6. Mezőszilas 7. Nagylók 8. Sárbogárd 9. Sáregres 10. Vajta A kialakult kör két település kivételével megegyezik a statisztikai kistérség szerkezetével, hiszen Sárkeresztúr és Sárszentágota úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező hét évben a Székesfehérvári Kistérségben valósítja meg vidékfejlesztési elképzeléseit. - 14 -
I.3. Természeti adottságok és viszonyok Magyarország kistáj-kataszterében a természeti erőforrások értékrendjét meghatározó természeti tényezők oly módon vannak közreadva, mely megadja annak lehetőségét azok térbeli eloszlásának számszerű jellemzéséhez. Magyarország természeti tájainak módszertani felosztása szerint az országot 6 nagytáj, 33 középtáj és 230 kistáj fedi le. A kistérséghez tartozó településeket vizsgálva megállapítható, hogy azok egy nagytáj (makro-régió) négy kistáján (mikro-régió) helyezkednek el. (I-1. Térkép: A földrajzi kistájak elhelyezkedése) I.1. Táblázat A Sárbogárdi kistérség településeinek besorolása Magyarország kistájainak katasztere szerint Tájbesorolás 1. Nagytáj (makrorégió): Alföld 1.4.21. Kistáj: Közép-Mezőföld 1.4.24. Kistáj: Sárvíz-völgy 1.4.25. Kistáj: Dél-Mezőföld A kistájakhoz tartozó települések Alsószentiván, Hantos, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Alap, Cece, Vajta 1.4.32. Kálóz-Igari löszhátak Igar, Mezőszilas Forrás: Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. A kistájak részletes agro-ökológiai elemzése kimutatja, hogy a kistérség természetföldrajza kevésbé összetett. Érinti az Alföld nagytáján belül a Mezőföld középtáj (mezorégió) számszerint négy kistáját. A Mezőföld középtáj e kistérséghez tartozó kistájai: Közép-Mezőföld: Alsószentiván, Hantos, Nagylók, Sárbogárd Sárvíz-völgy: Sáregres Dél-Mezőföld: Alap, Cece, Vajta Kálóz-Igari löszhátak: Mezőszilas, Igar A települések abban a kistájban szerepelnek, ahová területük legnagyobb része esik. Nagyhörcsök, Rétszilas, Sárhatvan a Sárvíz-völgy kistáj települései. Közigazgatásilag Rétszilas, Kislók Nagyhörcsök, (Pusztaegres, Hatvanpuszta) Sárbogárd városhoz tartozik. Igar: Igar, Vámpuszta és Vámszőlőhegy együttesen. I.3.1. A kistájak főbb jellemzői A Közép-Mezőföld mérsékelten meleg, száraz vidék, de a középső területek már a mérsékelten száraz éghajlati övhöz vannak közel. Leggyakoribb az ÉNY-i szélirány, amely sokszor felkavarja a finom lösztakarót. (Főként tavasszal a talajmunkák idején) - 15 -
Északon a kevésbé hőigényes kultúráknak kedvez az éghajlat. Dunaújváros és Székesfehérvár környékén a kevés csapadék miatt az öntözés indokolt. A terjedelmes kistájnak csak kisebb vízfolyásai vannak. Ilyen például a Sárosd- Seregélyesi vízfolyás, Lóki patak. A táj meghatározó vízfolyása a Sárvíz, Sárvíz- Malomcsatorna. A kistáj érintett településein vízfelszín csekély. Hantos, Nagylók területén található a kistérség felszíni vizeinek egy része. Legnagyobb tavak és erdőterületek Sárbogárd külterületén találhatók. (Sárvíz-völgy) A terület szántóföldi hasznosítása nagyméretű: 84,2 %. A kistájhoz tartozó településeken közel 26.000 ha az agrártermelési meghatározottságú terület. A kistáj ezen területe a viszonylagos csapadékszegénység ellenére is a térség kifejezetten jó adottságú területe (agrár-alkalmassági értékszáma az országos átlagot meghaladja több mint 23.000 hektáron). Az extenzív hasznosításra alkalmas földterület kb. 6000 ha volumenű. A kistáj települései részben jól megközelíthetőek (Sárbogárd, Hantos). A települések közötti összekötő utak gyengébb minőségűek. A Sárvíz-völgy Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el. A körülbelül 90x4-5 km-es csíkban elhelyezkedő kistáj középső részén fekszik el Sáregres és Rétszilas (Sárbogárdhoz tartozik). E két település tartozik a Sárbogárdi kistérséghez a kistáj 12 településéből. A kistáj középső vidéke a mérsékelt hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán terül el. A csapadék évi összege dél felé haladva az átlagost meghaladja. A két település területén, illetve területének határán folyik a Sárvíz és a Sárvíz-Malomcsatorna. A kistérség tavainak jelentős része a Sárvíz-völgyben található (nagyhörcsöki, őrspusztai, rétszilasi, pusztaegresi halastavak stb.) Sáregres területének több mint 80 %-a szántó és közel 6 %-át felszíni vizek borítják. A szántóterületek jelentős részét a Kálóz-Igari löszhátak alkotják. (Lásd: A földrajzi kistájak elhelyezkedése és A kistérség felszínborítási jellemzői) A területnek jelentős az üdülési-idegenforgalmi vonzereje, ez azonban az infrastruktúra fejlesztését feltételezi. A Dél-Mezőföld kistáj Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el. Futóhomokkal, illetőleg lösszel fedett hordalékkúp síkság. A tanulmányunkban érintett három település a kistérség északi részében helyezkedik el. A termőföld közel kétharmadának agráralkalmassági értékszáma az országos átlag és az átlag 80 %-a közé esik. A kistáj éghajlata északon száraz, máshol mérsékelten száraz. A kistáj fő vízfolyásai a Sárvíz és az Alap-Cecei vízfolyás. Cece-Alap-Vajta környékén jórészt homokos csernozjom jellegű homoktalajok képződtek. A lakosság jelentős része ma is a mezőgazdaságból él. Különösen híres a cecei paprika és görögdinnye. Cece jelentős gyepterülettel és erdővel rendelkezik. A megye legdélibb települése Vajta, különleges értéke a vonzó környezetben fekvő, ásványi anyagokban gazdag hévízfürdő. - 16 -
A kistáj településeinek többsége nemzetközi átmenő forgalmat is lebonyolító főútvonalak mentén helyezkedik el, csak kisebb részük olyan, mely alacsonyabb rendű bekötőútról közelíthető meg. A Kálóz-Igari löszhátak Fejér és Veszprém megye területén helyezkedik el. A kistáj 15 településéből Igar, Mezőszilas és Pusztaegres (Sárbogárd) található a Sárbogárdi kistérségben. A kistáj déli része mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlatú. Leggyakoribb az ÉNY-i szélirány, ami a száraz lösztakarót gyakran felkavarja. Igar és Mezőszilas területének jelentős része talajvédelem tekintetében a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program lehetséges célterülete. (talajvédelem kb. 6000 ha) A kistáj legnagyobb tava Igar mellett található (7 ha). A Sióhoz folyik le egyetlen vízfolyás a Bozók-patak. Igar jelentős szőlőültetvénnyel rendelkezik. Adottságai kertészeti növénytermesztésre is kiválóan alkalmasak. A nem túl vízigényes növényeknek kedvező az éghajlat. A terület kultúrtörténeti vonzereje nem jelentős. Kivétel az igari prehisztórikus földvár-maradvány. A terület tényleges üdülési vonzereje a Balaton közelségében rejlik. A kistáj érintett településeiből Mezőszilas és Igar jól megközelíthető. A Sárbogárdi kistérség kistájainak agroökológiai jellemzőit összefoglaló I.2. Táblázat: Sárbogárdi kistérség kistájainak jellemzése is jól érzékelteti, hogy a kistérség adottságai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából nem túl eltérőek, kivéve Cece és a Sárvíz-völgy. Kistérség átlagos földhasználatától eltérő az utóbbi település és kistáj gazdálkodása. - 17 -
Sorszám I.2. Táblázat: Sárbogárdi kistérség kistájainak jellemzése Sárbogárd Kistérségi Vidékfejlesztési Stratégiai Program A kistáj Területhasznosítás % elnevezése jele területe (km 2 ) szántó kert szőlő gyep erdő vízfelszín ártér, bányaterület, stb. Domborzati adatok 1. Közép-Mezőföld 1.4.21. 1430 84,2 0,8 1,9 1,4 5,6 0,6 0,1 Lösszel fedett hordalékkúp-síkság (29/4 település) 2. Sárvíz-völgy 1.4.24. 400 74,1 0,2 0,5 7,3 5,2 5,7 2,6 Eróziós-teraszos völgy (12/1 település) 3. Dél-Mezőföld 1.4.25. 500 74,7 1,6 3,6 9,8 6,4 0,2 0,2 Futóhomokkal, ill. lösszel fedett hordalékkúp-síkság (13/3 település) 4. Kálóz-Igari löszhátak 1.4.32 620 90,0 0,3 1,0 0,2 3,7 0,6 0,4 Egyenetlen síkság. Vízfolyások völgyei ill. szárazvölgyek taglalják (15/2 település) Magasság (tszf. m) 97-204 89-161 96-214 105-172 - 18 -
1. I.3. Táblázat: Sárbogárd kistérség kistájainak jellemzése (folytatás) Sorszám Középhőmérséklet (ºC) Csapadék (mm) Fagymentes napok Évi Vegetációs időszakban max. min. Évi Vegetációs időszakban Napok száma Időszak Dél 10,2-10,3 16,1-17,0 34,2-16,0 550-600 320-340 203 ápr. 5. - okt. 25. Észak 9,8-9,9 33,8 186-190 ápr. 10-13. - okt. 15-20 Főbb talajtípusok arányai 91 % csernozjomok 6 % réti talajok 3 % barna erdőtalaj 2. 9,9-10,0 16,4-16,9 34,3-16,5 580-610 330-350 199 ápr. 8-10. - okt. 25. 69 % réti talajok 24 % csernozjomok 6 % síkláp 3. 4. Észak 10,2-10,3 17,2-17,3 34,0- -16,0 560-570 320-350 200 ápr. 5-8. - okt. 20-25. 34,3 Dél 10,5 630 360 210 ápr. 3. - okt. 30. 10,0-10,1 17,0 33,5-33,7-16,0 600-630 340-360 194 ápr. 8-10. - okt. 20. É-Ny -15,0-580 200 ápr. 5. - okt. 25. -15,5 34 % csernozjomok 31 % homoktalajok 29 % barna erdőtalaj 5 % réti talajok 1 % futóhomok 99 % csernozjomok - 19 -
I.4. Gazdaságföldrajzi leírás Az 1970-es években egy erőteljes városi koncentráció ment végbe az infrastrukturális fejlesztésben, ezáltal a községek infrastrukturális fejlesztésére nem maradt központi forrás. A fejlesztés forrása központi támogatás híján részben a lakosság önerős építkezése, községfejlesztéshez való hozzájárulása, részben a termelőszövetkezetek ilyen célra átadott pénzeszköze volt. Ez egyrészt azzal járt, hogy a települések közötti különbségek - a lakosság és a termelőszövetkezet jövedelmétől, gazdasági erejétől, a település közigazgatási státuszától függően nagymértékben megnövekedtek. Másrészt azzal járt, hogy nőtt a különbség a kerítésen belüli és a kerítésen kívüli infrastruktúra között (fürdőszabával felszerelt lakóépületek épültek, épülnek; miközben hiányzik a csatornázás, szennyvíztisztítás, rossz az utak burkolata, csak földutak vannak). A rendszerváltás után az infrastruktúra fejlesztés települési arányai eltolódtak a községek javára: gáz, telefon, víz stb. Ezek a fejlesztések egy történelmi igazságtalanság jóvátételének elemét képezték a falvak javára, melyek az elmúlt másfél évszázadban egyre jobban elmaradtak a városi fejlődés mögött. Ez a fejlődés jelenleg megtorpanni látszik, mivel feszültség keletkezett a falvak infrastrukturális helyzetének javulása és a gazdasági helyzetének a romlása között. A falvak jelentős részében nagyarányú a munkanélküliség félő, hogy a jövedelmét vesztett lakosság nehezen, vagy egyáltalán nem fogja tudni az új szolgáltatásokat igénybe venni, megfizetni. I.4.1. Vasúti közlekedés Számos mellékvonal megszüntetése ellenére a Fejér megyei vasúthálózat európai viszonylatban közepesen sűrű. A vasúti személyszállítás a rövidített távon szenvedte el a legnagyobb veszteséget. A buszközlekedés erős konkurenciája ellenére is a vasút egyik alapvető funkciója maradt a vonzáskörzeti viszonylatú személyszállítás. A közúti teherszállítás teher-szállítás legnagyobb mértékben rövid távon bizonyult versenyképesebbnek a vasútnál. - 20 -
A vasútvonalak forgalmi teljesítményei a naponként közlekedő vonatok száma alapján. (Erdősi Ferenc, JPTE Lásd: Sárbogárd, Rétszilas) - 21 -
I.4.2. Közúti közlekedés A nemzetközi forgalmat is hordozó elsőrendű nyolc főközlekedési út a megyeszékhelyeket köti össze a fővárossal. A másodrendű főközlekedési utak főként a megyeszékhelyek egymás közötti transzverzális irányban is szolgáló összeköttetéseire hivatottak. A kistérség Észak-Déli irányú közlekedése a 63-as számú főúton bonyolódik. (sárbogárdi út) A 63-as számú főúton kiemelkedően magas az átmenő forgalom. (a gazdasági fejlődés felgyorsulásával megnőtt a tranzitforgalom) Az út forgalmához képest keskeny, korszerűsítésre szorul. A települések közötti összekötőutak kiépítettsége sok kívánnivalót hagy maga után. Az úthálózati kapcsolati hiányok az egyes települések között az alsóbbrendű úthálózaton vannak. Az önkormányzati úthálózat kiépítettsége belterületen és külterületen 83,8 %-os a Sárbogárdi kistérségben. Az átlagos burkolatszélesség csupán 3,8 folyóméter! (1996. december 31-i állapot) Az elérhetőséget gyorsítja, egyúttal a települések belső környezeti terhelését mérsékli a településeket elkerülő utak tervezett megépítése. A keresztkapcsolatok szélesebb körű kialakulását gátolja a Duna híd hiánya Dunaújváros térségében. A Mezőszilas-Sárbogárd-Mezőfalva-Dunaújváros összekötő út korszerűtlen. (64 számú főút - E 73-as főközlekedési út összekötése) A kistérséget főközlekedési utak és tervezett európai közlekedési folyosók nem érintik. (Helsinki-folyosó) A keresztkapcsolatok hiánya miatt félő, hogy kistérség a nemzetközi vérkeringésből kimarad. (Fejér megye térképe, DIMAP, Budapest) Fejér megyei déli része egy úgynevezett belső periféria, mely egyúttal összekötő kapocs a Dél-Dunántúl hasonlóan kedvezőtlen helyzetben levő térségeivel. Óriási lehetőség az Alföld irányába mutatkozó kapu szerep, amit akadályoznak a hiányos, pontosabban nem létező közlekedési kapcsolatok. A kistérség, a megye, a régió jövője szempontjából egy Dunaújváros térségében létesülő Duna hídnak és az ahhoz kapcsolódó közlekedési hálózatnak a kiépítése döntő fontosságú. - 22 -
Fejér megye meghatározó térszerkezeti vonalai (fénymásolat) - 23 -
Kistérségi úthálózat (fénymásolat) - 24 -
I.4.3. Vízi közlekedés A kistérség, a megye, a régió szempontjából óriási jelentőségű az olcsó vízi teherszállítás. Dunaújváros térségében megvalósítható egy korszerű kikötő, logisztikai központ felépítése-kiépítése. (Komplex Duna-menti program: Kisapostag) Ezáltal a térség mezőgazdasági termékei stb. a Duna-Rajna-Majna és a Fekete tenger irányába nagyobb mennyiségben eljuthatnának. (VII. Helsinki-folyosó) - 25 -
I.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településszerkezete kiegyensúlyozott. A térségközpont Sárbogárd (13638 fő ) mellett egyenlő számban oszlanak meg az 1000 fő alatti, az 1000-1999 fő közötti és a 2000-4999 fő közötti települések. Aprófalvas 500 fő alatti települések nincsenek a térségben (. I.4. Táblázat: Sárbogárdi kistérségbe tartozó települések közigazgatási területének és állandó lakosságszámainak mutatói 1999. január 1.-i állapot ). A megye 106 településéből 10 tartozik a tervezési területbe, ami a települések 9,4%- a, ezzel arányos a településekhez tartozó területnagyság is, amelyik a megye területének 12,8%-a, ugyanakkor a megye lakosságának csak 6,2%-a él a kistérségben (I.4. Táblázat: Sárbogárdi kistérségbe tartozó települések közigazgatási területének és állandó lakosságszámainak mutatói 1999. január 1.-i állapot ). A területet három országos főútvonal is átszeli, a 61 sz., 63 sz. és a 64 sz. főutvonalak kereszteződései is a kistérségben találhatóak. Fejér megye térszerkezeti fővonalait az M7-es és M1-es autópályák a 6-os főút és a Móri árok valamint a 81 sz. jelentik, amelyek mentén fekvő települések helyzetüknél fogva potenciális fejlődési lehetőség birtokában vannak. A köztes területek különösen a 7-es és 6-os számozású utak közötti háromszög-, amelybe a sárbogárdi kistérség is tartozik, veszélyeztetett térségnek tekinthető. - 26 -
I.4. Táblázat: Sárbogárdi kistérségbe tartozó települések közigazgatási területének és állandó lakosságszámainak mutatói 1999. január 1.-i állapot Sor Település Népesség száma 0-18 éves korig Népesség száma 19-62 éves korig Népesség száma 63 éves kortól Népesség száma összesen Területe (ha) sz. Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Belterület Külterület 1.) Alap 261 251 642 609 149 265 1052 1125 352 4479 2.) Alsószentiván 84 83 207 195 54 88 345 366 153 3965 3.) Cece 377 344 876 858 167 262 1420 1464 343 5540 4.) Hantos 155 127 325 293 68 86 548 506 105 3591 5.) Igar 117 138 349 318 80 154 546 610 274 3845 6.) Mezőszilas 287 286 665 644 173 324 1125 1254 403 6107 7.) Nagylók 157 133 340 314 91 139 588 586 174 3072 8.) Sárbogárd 1845 1757 4060 4011 776 1189 6681 6957 1074 17860 9.) Sáregres 111 94 223 218 70 120 404 432 142 2474 10.) Vajta 129 135 282 285 59 102 470 522 300 2052 Kistérség összesen: 3523 3348 7969 7745 1687 2729 13179 13822 Fejér megye összesen: 51858 49296 133069 133276 24859 38305 209786 220877 4373 km 2 Forrás: Fm-i TÁKISZ - 27 -
I.5.1. Sárbogárdi kistérség településeit érintő közigazgatási szervezet A közigazgatási tevékenységet a kistérségbe tartozó települések tekintetében valamennyi közigazgatási ügyben államigazgatási szervek és önkormányzati igazgatási szervek látják el. Az államigazgatási szervek vonatkozásában jellemző, hogy a Kormány irányítása alatt működő minisztériumok és országos hatáskörű szervek területi, illetőleg helyi szerveiként működnek. A területi szervek a megyénél nagyobb, illetőleg megyei illetékességű igazgatási szervezetek, míg a helyi szervek a kistérséghez közelebb álló, annak területével közel azonos működési területen látják el feladataikat. Az államigazgatási ügyekben első fokon mindig a legalsóbb szintű államigazgatási szerv jár el. Azon esetekben, ahol a kistérségi települések működési körével közel megegyező illetékességű szerv működik, úgy ezen szerv dönt, amennyiben nincs ilyen területi illetékességgel működő szerv, úgy a megyei államigazgatási szerv hozza meg a döntést. A kistérségbe tartozó egyes települések népességszámát, s közigazgatási területét az VI.1melléklet mutatja be. I.5.2. A megyében működő államigazgatási szervek, főbb feladat-, és hatásköreik Fejér Megyei Munkaügyi Központ A Munkaügyi Központ látja el a munkanélküliek ellátásával, s a munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos teendőket, továbbá végzi a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások megállapítását, folyósítását, ellenőrzését, a munkaerőközvetítést és tanácsadást. A Munkaügyi Központok Kirendeltségei melyek a lakossághoz közelebb vannak hatáskörébe tartoznak az alábbi foglalkoztatást elősegítő támogatások: a munkaerőpiaci képzésben részt vevő munkanélküli személyek támogatása, a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése, a foglalkoztatás bővítése, a közhasznú munkavégzés, a tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén a munkába járási, utazási költségtérítés, a foglalkoztatási támogatás, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, s az egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez nyújtandó támogatás. A Kirendeltség feladatainak ellátása során elősegíti a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkozási rehabilitációját. A Munkaügyi Központ Kirendeltsége, melynek illetékessége a kistérségbe tartozó települések túlnyomó többségére kiterjed a Sárbogárd székhelyű kirendeltség, Mezőszilas település az Enyingi Kirendeltség illetékességi területéhez tartozik. - 28 -
Fejér Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség A Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség fő feladatköre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások, a foglalkoztatásra vonatkozó s a munkaügyi jogszabályok végrehajtásának hatósági ellenőrzése. A Felügyelőség kirendeltséggel nem rendelkezik. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi-igazgatási, közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségvédelmi feladatokat lát el. Megyei szerveként az ÁNTSZ Megyei Intézete, városi szerveiként a körzetre kiterjedő illetékességgel ÁNTSZ Városi Intézetei működnek, melynek élén a városi tisztifőorvosok állnak. A Tisztiorvosi Szolgálat: szakhatóságként jár el az építésügyi, műszaki előírások és irányelvek, a regionális és az általános városrendezési tervek, típustervek jóváhagyásában, dönt jogszabály által meghatározott új anyagok és a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításával, anyagok forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyek megadásáról, közreműködik az országos fejlesztési tervek, valamint az általános érvényű hatósági előírások szabályzatok, műszaki leírások, stb. kiadásának előkészítésében. Az I. fokú eljárás a Szolgálat Városi Intézetének hatáskörébe tartozik. A sárbogárdi kistérség települései tekintetében a Sárbogárdi Városi Intézete jár el. Megyei Földhivatal Körzeti Földhivatalai A Földhivatalok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt a földügyi igazgatási tevékenység hatósági feladatainak ellátását végzik, feladatkörük a földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földértékelés, földmérés és térképészet, továbbá az ingatlannyilvántartási tevékenység ellátása. Ezen felsorolt feladatokat néhány kivételtől eltekintve, melyek a Megyei Földhivatal hatáskörébe tartoznak I. fokon a Körzeti Földhivatalok látják el, a II. fokú hatósági tevékenység a Megyei Földhivatal hatáskörébe tartozik. A Megyei és a Körzeti Földhivatalok a rendelkezésükre álló adat és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységükön kívül megrendelők részére szolgáltató tevékenységet is végezhetnek. A kistérség települései földügyi igazgatási ügyeiben a Sárbogárdi Körzeti Földhivatal az illetékes. - 29 -
A következőkben felsorolt államigazgatási szervek megyei, avagy nagyobb területi illetékességgel bírnak a megye összes települése, így a kistérség települései vonatkozásában ezen szervek rendelkeznek döntési jogkörrel. Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal A Kormány területi államigazgatási szerve, melynek a többi államigazgatási szervtől megkülönböztető ismérve, hogy általános hatáskörű. Tevékenységi köre széles, egyaránt kapcsolódik az önkormányzatokhoz és a megyében székhellyel rendelkező államigazgatási szervekhez. A Közigazgatási Hivatal látja el a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok törvényességi-ellenőrzését, I. fokú hatásköröket gyakorol pl. kisajátítás, bányaszolgalom alapítása, külföldiek ingatlanszerzésének, bevándorlásának engedélyezése s eljár II. fokon mindazon államigazgatási hatósági ügyekben, melyekben az I. fokú döntést a jegyző, avagy polgármester hozta és annak elbírálása nem tartozik valamely ágazati igazgatási szervhez. A Hivatal részeként működik a Megyei Gyámhivatal és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. A Közigazgatási Hivatal vezetője a területi államigazgatási szervek tekintetében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint köztisztviselői képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat kapott. A területi államigazgatási szervek feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek, e célból Megyei Államigazgatási Kollégium működik. A Kollégium megteremti azon kereteket, melyek lehetőséget és alkalmat adnak nem csak az államigazgatási szervek vezetői közötti együttműködésnek, hanem az önkormányzatokkal, területfejlesztési társulásokkal való intézményes kapcsolatfelvételekre is. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996:XXI.tv. 1999:XCII.tv. általi módosításával 1999. november 7.-i hatállyal a közigazgatási hivatal vezetője a területfejlesztésben közreműködő egyes szervek tekintetében törvényességifelügyeleti jogkört kapott. E hatáskörében felügyelheti, hogy a megyei területfejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács, illetőleg térségi fejlesztési tanács és szerveik tevékenysége, döntései megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek. Változatlanul nem érvényesül az állam felügyeleti, ellenőrző tevékenysége a területfejlesztési önkormányzati társulások tekintetében. Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: Az adóalanyok tekintetében ellátja az adóztatási feladatokat: az adók általános forgalmi-, társasági-, személyi-, jövedelemadó, fogyasztási adó megállapítását, beszedését, nyilvántartását, végrehajtását, visszatérítésüket, kiszabását, s ellenőrzését. 1999. január 1.-jei hatállyal az Igazgatóság tevékenységi köre bővült: a társadalombiztosítási járulékok beszedése, nyilvántartása és ellenőrzése feladatkörrel, melyet a Járulékigazgatóság lát el. - 30 -
Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás: Az Állomás látja el az állategészségügyi-irányítási, szervezési és engedélyezési feladatokat. Ügyeleti készenléti szolgálatot szervez, meghatározza a hatósági állatorvosok működési területét. Engedélyezi állatkórház, rendelő, laboratórium létesítését, az export állatrakodók létesítését és szállítóeszközök használatát, továbbá járványügyi és állathigiéniai feladatokat teljesít. Végül, de nem utolsósorban élelmiszer higiéniai és élelmiszer minőségellenőrzési tevékenységet lát el, mely kiterjed az élelmiszer üzemek létesítési engedélyezésétől, az új élelmiszer termékek gyártmánylapjainak jóváhagyásán túlmenően a közfogyasztásra kerülő élelmiszerek minőségének hatósági ellenőrzésére. Fejér Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás: Növényvédelmi felügyelet körében ellenőrzik, hogy a termelők védekezési kötelezettségüket teljesítik-e, illetőleg szakszerű-e a növényvédőszer felhasználás, s annak forgalmazása. A talajvédelmi felügyeleti jogkör jelenti az Állomás másik fő nagy szakterületét, e körben a termőföld minőségi védelmével foglalkoznak. Engedélyezési hatáskörben eljárva engedélyezik a talajvédelmi célú kivitelező tevékenységet, a tereprendezést, mélyforgatást, szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya s egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezését. Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal: A Hivatal növénytermesztést érintő feladatkörében, a vetőmagtörvény előírásainak betartását ellenőrzi, s az FVM minisztérium részére 16 növényre vonatkozóan termésbecslési jelentést készít. Felméri az elemi károkat, s azok nagyságát, elbírálja a növénytermesztéshez kapcsolódó támogatásokat, kérelmeket, hiteligényeket. Működteti az agrárigazgatás körébe tartozó állami támogatási rendszereket, s ellenőrzi az állami támogatással megvalósult beruházásokat. A hivatal vezetője tagja a Megyei Területfejlesztési Tanácsnak Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet: Fő tevékenysége a közlekedés három alapelemére, a pályára, a közúti járműre, a közlekedő ember gépjármű vezetéssel kapcsolatos képzésére, s a vizsgáztatással kapcsolatos engedélyező és ellenőrző feladatok ellátására terjed ki. Engedélyezi a megye teljes úthálózata, bizonyos vasutak, függő-és kötélpályák építését, járművek átalakítását, járművezetői képzést végzők tevékenységét, a belföldi áru és személyfuvarozást. Végzi a közúti járművek forgalomba helyezése előtti és időszakos műszaki vizsgáztatását, a közúti járművezetők és egyéb közlekedési szakemberek vizsgáztatását. A Felügyelet a megyei gépjárműállományról és a vezetői okmányokról naprakész számítógépes nyilvántartással rendelkezik. - 31 -
Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság: Fejér Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság: Az Igazgatóságok látják el a társadalombiztosítási, nyugdíjbiztosítási, családok támogatásáról szóló jogszabályokban szabályozott ellátások megállapításával, folyósításával az egészségügyi intézmények, szolgálatok, vállalkozások finanszírozásával kapcsolatos feladatokat. Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: A Központi Statisztikai Hivatal megyei illetékességű területi szerve a Fejér Megyei Igazgatóság. A KSH éves központi munkatervben jelöli meg az országos adatgyűjtések, összeírások lebonyolítását, melyeken túlmenően az Igazgatóság folyamatos feladata a gazdálkodó szervezetek egységes statisztikai számjelének kiadása, az adatszolgáltatói regiszterek kialakítása, közlése, a társadalmi-gazdasági jelenségek folyamatos elemzése, s a felhasználók folyamatos tájékoztatása. Az Igazgatóságnak jelentős feladatai vannak a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer TeIR létrehozásával, működtetésével kapcsolatban. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: A Felügyelőség működési területe: Fejér, Tolna és Veszprém megye, Siófok város és körzete, valamint a teljes Balaton víztest. A Felügyelőségnek kell közreműködnie a Balaton és a Velencei-tó vízminőségének megóvása, ökológiai védelme érdekében. A környezetvédelemről szóló törvény, s a végrehajtási jogszabályok alapján feladata különösen, hogy: engedélyezi a környezet használatát, minősíti az anyagokat, termékeket és technológiákat környezetvédelmi szempontból, engedélyezi forgalomba hozatalukat és alkalmazásukat, szervezi a környezeti károk elhárítására irányuló tevékenységet. Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Működési területe országunk öt megyéjét érintve kiterjed Fejér megye teljes területére. Az Igazgatóság működési területén vízgazdálkodási és vízügyi szaktevékenységet lát el, s I. fokú vízügyi hatósági jogkört gyakorol. E körben ellenőrzi a vízfelhasználókat, vízügyi létesítményeket üzemeltetőket, vezeti a vizikönyvet, nyilvántartja a vízhasználókkal összefüggő jogokat és kötelezettségeket. Gazdálkodik a vízkészletekkel, dönt elosztásáról, gondoskodik az ivóvízbázisok megóvásáról. Az állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények tekintetében kezeli fenntartja, üzemelteti, fejleszti a kizárólagos állami tulajdont, működteti az árvízvédelmi létesítményeket. Végzi a vízminőségi kárelhárítást. Az Igazgatóság területén 3 megye tekintetében egy-egy szakaszmérnökség végzi az operatív tevékenységet, melyek a megyeszékhelyeken találhatók. - 32 -
Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet: Az Országos Műszaki Biztonsági Felügyelet 10 területi államigazgatási szerve egyikeként Fejér és Veszprém megyére kiterjedően látja el feladatait. Hatáskörébe tartozik a nyomástartó edények, gőzkazánok, gáz-és olajtüzelő berendezések, veszélyes folyadék tároló tartályok benzinkutaktól a stratégiai kőolaj készlet tárolóig valamint a villamos berendezések hatósági felügyelete. A műszaki felügyelet kiterjed az engedélyezéstől az ellenőrzésig, valamint folyamatos időszakos vizsgálatokból áll. Fejér Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ): A Belügyminisztérium irányítása alatt működik, fő feladata a Fejér megyében működő önkormányzatok és általuk fenntartott intézmények közel 600 költségvetési egység költségvetési terveinek, beszámolóinak összesítése s azok alapján a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium részére a pénzügyi tájékoztatók továbbítása. A Szolgálat az informatikai rendszerére építve a személyi adat és lakcímnyilvántartás országos rendszerében gyűjti és feldolgozza a megyében történt változásokat, információs kapcsolatot tart fenn az önkormányzatok és a BM.Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalban kezelt országos adatbázis között. Végül, de nem utolsó sorban a Szolgálat ellátja a személyi nyilvántartásra építve a választások és népszavazások előkészítésének szakmai feladatait. A Fejér megyei székhelyű területi államigazgatási szervek listáját az 1. Sz. melléklet tartalmazza. I.5.3. Önkormányzati igazgatási szervek Az I. fejezetben bemutatott államigazgatási szervek az ágazatukon belül egymással alá-fölérendeltségi, szigorú hierarchikus kapcsolatban működnek, végső soron valamennyi államigazgatási szerv a Kormány alárendeltségében látja el feladatkörét. A közigazgatási szervek másik csoportját az önkormányzati igazgatási szervek alkotják, melyek általános megfogalmazással polgármesteri hivatalok, s melyek egymással mellérendeltségi kapcsolatban állnak. A kistérségbe tartozó települések önálló polgármesteri hivatalt tartanak fenn, kivéve Mezőszilas-Igar Önkormányzatait melyek körjegyzőséget működtetnek. A polgármesteri hivatalok illetőleg a körjegyzőség feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos ügyek ellátása. Az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatkör sokrétűségéből adódik azon követelmény, hogy a település lakosságát érintő ügyekben azon igazgatási szerv döntsön, rendelkezzen hatáskörrel, mely a lakossághoz legközelebb áll. Önkormányzati feladat többek között a helyi közszolgáltatások szervezése, a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, - 33 -
a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetők, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása. Feladatként látják el a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködést és a foglalkoztatás megoldásának segítését. Kötelező minden önkormányzat számára az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás. Minden önkormányzat számára kötelező a helyi közösségi színtér és a könyvtári szolgáltatás igénybevételének biztosítása. A kistérségi települések önkormányzatai kötelesek gondoskodni a fenti feladatkörről. Atekintetben, hogy milyen módon valósítják meg a rájuk rótt feladatkört már döntési lehetőségekkel rendelkeznek. Önállóan, saját intézmény fenntartásával is gondoskodhatnak erről, de más települési önkormányzatokkal is társulhatnak, továbbá szolgáltatókkal, vállalkozókkal polgári jogi szerződés keretében megállapodhatnak a feladat megvalósításáról. A felsorolt feladatok mindegyikéhez kapcsolódik hatáskör, melyek egy részét a képviselőtestület gyakorolja, ez esetben a polgármesteri hivatalt körjegyzőséget előkészítő szerepkör illeti meg. Az ügyek más része államigazgatási hatósági ügy, melyben döntésre a jegyző, körjegyző jogosult. A jegyző sajátos, kettős szerepkörű köztisztviselő, aki vezeti a polgármesteri hivatalt illetőleg a körjegyzőség élén áll, ezen vezetői szerepkörében ellátja az önkormányzati, helyi ügyek szakszerű előkészítését, ugyanakkor államigazgatási hatósági ügyekben pl.: anyakönyv, szabálysértés, birtokvédelem, építésigazgatás, gyámügy, stb. ő rendelkezik döntési jogkörrel. A települési jegyzőket azonos feladat-és hatáskör illeti meg, kivéve a kiemelt szakértelmet igénylő egyes gyámügyi és építésigazgatási ügyeket, melyek tekintetében a jogszabály a városi jegyző részére telepített hatáskört. Gyámhivatalok A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997:XXXI. tv. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági jogkörök vonatkozásában megosztotta a hatáskört a települési önkormányzatok jegyzői és a városi polgármesteri hivatalok keretében működő gyámhivatalok között. A gyermekek védelmével kapcsolatos azonnali segítségnyújtás a jegyző hatáskörében maradt, míg a bonyolultabb, szakszerű ügyintézést igénylő ügyek a városi gyámhivatalok hatáskörébe kerültek. A kistérség települései tekintetében két Gyámhivatal jogosult eljárni. 8 kistérségi település Sárbogárd Városi Gyámhivatal illetékessége alá tartozik. Enying Városi Gyámhivatal jár el Mezőszilas és Igar tekintetében. - 34 -
Kiemelt építésügyi hatóságok Az 1998. január 1.-jén hatályba lépett épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997:LXXXVIII.tv. szintén hatásköri megosztást végzett a települési önkormányzatok jegyzői és a városi önkormányzati jegyzők között. Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és fennmaradási engedélyezési, továbbá az ezekkel összefüggő ellenőrzési és kötelezési ügyekben I. fokon a városi önkormányzat jegyzői járnak el. Minden további építésigazgatás körébe tartozó hatósági ügyben az I. fokú jogkört a települési önkormányzatok jegyzői látják el. Kiemelt építésügyi hatóságként a 8 kistérségi település tekintetében Sárbogárd Város Jegyzője jár el, Enying Város Jegyzője rendelkezik illetékességgel Mezőszilas és Igar településeken keletkezett építésügyi ügyekben. - 35 -
I.6. Demográfiai helyzet és folyamatok A Kistérségben 1990-98. között minimálisan (mintegy 185 fővel) nőtt a lakónépesség száma. A vonzott települések közül hat 1500 főnél kisebb, három 1500 és 3000 közötti, csupán Sárbogárd város lakónépessége haladta meg a 13000 főt. Ez az érték 1,9 %- kal nőtt az 1990. évihez képest. A kistérség települései közül az említett időszakban jelentős (csaknem 600 fős) népességnövekménye volt Sárbogárdnak, a települések mintegy felének stagnált, vagy kismértékben növekedett a lélekszáma (Alap, Cece, Mezőszilas, Sáregres), másik felének pedig csökkent (Alsószentiván, Hantos, Igar, Nagylók, Vajta). A kismértékű lakónépesség növekedést a természetes szaporodás idézte elő, mivel az elvándorlás jelentős a kistérségben. Az 1990-es évek egyre kedvezőtlenebb népesedési folyamatának alakulásában erősen meghatározó szerepe volt az élveszületések csökkenő tendenciájának. A kistérségben az élveszületések száma 1994 óta folyamatosan csökken (1994: 356, 1995: 323, 1996: 289, 1997: 266). Jelentősen, több mint felére csökkent 1994-1997 időszakban a csecsemőhalálozás mutatója a kistérségben (1994: 17, 1997: 8). A népesség öregedési folyamata az országoshoz hasonlóan a Sárbogárd kistérségben is tapasztalható. E tendencia állandósulását jelzi, hogy a legfiatalabb korosztály, a 15 év alatti népesség aránya csökken (1994: 22,0%, 1997: 20,8%). Az országos tendenciához képest kedvezőbben alakult a 60 éves és idősebb korosztály aránya a kistérségben, Sárbogárdon stagnált (17,4%), a kistérség egészét nézve mérsékelten csökkent (1994: 20,2, 1997: 19,8). Ebből következik, hogy az aktív korú népességarány a korösszetételen belül emelkedett. A települések közül a fiatal és az idős korú népesség arányát vizsgálva megállapítható, hogy Igar a elöregedéssel veszélyeztetett település (Öregedési index 1997: 1,45). A kistérség egészére számított öregedési index 1994-ről 1997-re kismértékben emelkedett (1994: 0,92, 1997: 0,95) A népességen belül a férfi-nő megoszlás (49-51 %) gyakorlatilag megegyezik a megyei megoszlással (és erősen közelíti az országos megoszlást is). - 36 -
Összefoglalva: a kistérség természetes demográfiai folyamatai hasonlóak voltak a megyében tapasztaltakhoz 1990-98 között: - folyamatosan csökkent az élve-születések száma és aránya - monoton növekvő tendenciájú a halálozások száma és aránya - a kistérség vándorlási egyenlege 1990-98. között negatív (népességkibocsátó térség) - 1994-97. között jelentősen (1,2 %-kal) csökkent a kistérségben a 15 év alattiak részaránya, kisebb mértékben (0,4 %-kal) csökkent ugyanakkor a 60 év felettiek részaránya is (A két folyamat együttes hatásaként 1994-97. között romlott a kistérség öregedési indexe) - az előző tendenciákkal és folyamtokkal összefüggésben elöregedési folyamat tapasztalható. - 37 -
I.7. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet I.7.1. Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség alakulása a kistérségben A földterület és a földminőség jellemző adatait kistérségi szinten összesítve az I.5. Táblázat: A kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint táblázat tartalmazza a területileg illetékes KSH és Földhivatal adatainak a felhasználásával. I.5. Táblázat: A kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint Megnevezés Terület (ha) 1995 Mg. terület megoszlása % Terület (ha) 1999 Mg. terület megoszlása % Szántó 35064,36 86,25 38222,8 86,36 Kert 109,60 0,27 104,2 0,24 Gyümölcs 4,51 0,01 34,6 0,08 Szőlő 295,79 0,73 399,7 0,90 Gyep (rét) 723,26 1,78 796,1 1,80 Gyep (legelő) 4455,36 10,96 4703,1 10,62 Mg. terület össz. 40652,88 100 44260,5 100 Forrás: KSH, Fejér Megyei Földhivatal, 1995. - 38 - Fejér Megyei Földhivatal 1999. A Sárbogárdi kistérségben kimagaslóan magas a szántóterület aránya a mezőgazdasági területhez viszonyítva: 86,2 %, aránya meghaladja a megyei átlagot (84,0 %). Nagyon alacsony a gyümölcsös és a kert részaránya (0,01 % és 0,27 %) ugyanakkor a szőlőterület részaránya 0,73 %. Az előbbi két művelési ág aránya jelentősen elmarad a megyei értékekből, 0,7 % és 1,47 %, míg a szőlőültetvény részesedése jobban megközelíti (1,2 %) azt. Említést érdemel, hogy Igar külterületén jelentős nagyságú szőlőterület található, összességében 267 ha. Jelentős a gyepterület (rét, legelő) részesedése, mely azonban a megyei átlagértéknél alacsonyabb (16,5 %). A Fejér Megyei Földhivatal által kiállított törzskönyvek (településenként) adatait feldolgozva bemutatjuk az elmúlt évek földhasználatában bekövetkezett jelentősebb változásokat. (1995-1999.) A kistérség mezőgazdasági területének művelési ágak szerinti megoszlása szántó és kert tekintetében gyakorlatilag nem változott. Örvendetes, hogy a munkaigényes szőlő- és gyümölcstermő területek jelentősen megnövekedtek az általunk vizsgált területeken. A kistérség használt mezőgazdasági területének földminőségét a főbb művelési ágak (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep) vonatkozásában minőségi osztályok szerint, településenként részletesen megvizsgáltuk. Az összevont táblázatban bemutatjuk, hogy az említett művelési ágak területének milyen a minőségi osztályok szerinti megoszlása, mivel az esetleges művelési
ágváltozások különösen szántó és gyep művelési ágak esetében majd elsődlegesen a VI.-VII.-VIII. minőségi osztályokat, tehát a legrosszabb adottságú területeket érintik. - 39 -
I.6. Táblázat: A mezőgazdasági terület főbb művelési ágainak megoszlása minőségi osztályok szerint MŰVELÉSI ÁG MG.TER 1. MIN.O. 2. MIN.O. 3. MIN.O. 4. MIN.O. 5. MIN.O. 6. MIN.O. 7. MIN.O. 8. MIN.O. HA % HA % HA % HA % HA % HA % HA % HA % SZÁNTÓ 35064,36 140,56 0,35 5280,80 12,99 10265,16 25,25 9973,08 24,53 5825,32 14,33 2722,26 6,70 760,05 1,87 97,12 0,24 GYEP/RÉT/ 723,26 1,00 0,00 6,72 0,02 148,13 0,36 310,47 0,76 146,00 0,36 46,13 0,11 64,81 0,16 0,00 0,00 SZŐLŐ 295,79 0,00 0,00 146,47 0,36 99,44 0,24 18,25 0,04 27,44 0,07 4,20 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 KERT 109,60 0,00 0,00 19,80 0,05 65,10 0,16 16,60 0,04 0,10 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 GYÜMÖLCSÖS 4,51 0,00 0,00 0,00 0,00 4,51 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 GYEP/LEGELÕ/ 4455,36 41,75 0,10 557,10 1,37 1819,18 4,47 1713,51 4,21 281,02 0,69 42,80 0,11 0,00 0,00 0,00 0,00 MG.TER:ÖSSZ.: 40652,88 183,31 0,45 6010,89 14,79 12401,52 30,51 12031,90 29,60 6279,88 15,45 2815,40 6,93 824,86 2,03 97,12 0,24 Forrás: KSH, Fejér Megyei Földhivatal, 1995. - 40 -
A településszintű kimutatásból kiemelendő, hogy a gyengébb földminőségi osztályok nagyobb aránya szántó esetében a Dél-Mezőföld és a Sárvíz-völgye által érintett települések egy részére jellemző (Sárbogárd, Cece, Vajta, Alsószentiván). Ezeken a településeken kívánatos lenne, ha a szántóföldi mezőgazdasági hasznosítás bizonyos mértékben visszaszorulna a későbbiekben. A szántóterület földminőségét elemezve megállapítható, hogy a használt területen belül (8,8 %) gyenge minőségű, VI.-VII.-VIII. minőségi osztályokba tartozik, tehát ekkora területen (3580 ha) indokolt a művelési ág megváltoztatása. A leggyengébb földminőségi osztályok magas aránya miatt kiemelkedő települések az alábbiak: - Cece: 41,51 % - Vajta: 37,29 % - Alsószentiván: 12,77 % - Mezőszilas: 6,19 % - Sárbogárd: 5,56 % A szántóterület minőségének elemzésére az aranykorona értéket használjuk. A kistérségi települések szántóterületének átlagos aranykorona értékét a I.7. Táblázat: Szántóterület átlagos AK értéke a Sárbogárdi kistérségben táblázat mutatja be. I.7. Táblázat: Szántóterület átlagos AK értéke a Sárbogárdi kistérségben Település Aranykorona Alap 24,03 Alsószentiván 20,82 Cece 12,71 Hantos 26,67 Igar 28,75 Mezőszilas 28,24 Nagylók 29,23 Pusztaegres 28,05 Sárbogárd 23,75 Sáregres 24,37 Vajta 14,00 Átlag AK érték 24,20 Forrás: Fejér Megyei Földhivatal, 1999. Megállapítható, hogy a kistérség átlagos AK értéke 24,20, mely a megyei átlagnál (24,50) alacsonyabb. Legmagasabb az aranykorona érték Nagylók, Mezőszilas településeken. A termőföld minősége az országos átlagot meghaladja a Közép- Mezőföld és a Kálóz-Igari löszhátak kistájak ezen településein. A kistérségben Cecén és Vajtán a legalacsonyabb a szántóterületek átlagos AK értéke. A Dél- Mezőföld és a Sárvíz-völgye által érintett települések agráralkalmassága az országos átlag 80 %-a körüli. - 41 -