TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SPECIÁLIS CSOPORTOK JOGVÉDELME Összeállította: Forgács Béla Ellátottjogi képviselő 2014. március 21..
SPECIÁLIS CSOPORTOK JOGVÉDELME : Figyelemmel a Fogyatékkal élők Fogvatartottak Hajléktalanok jogvédelmére
A jogvédelem kiemelt figyelemben részesíti a veszélyeztetett társadalmi csoportokat például az egzisztenciális helyzetük, életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi vagy mentális állapotuk miatt jogaik érvényesítésében akadályozott személyeket. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy a legfőbb együttélési szabály- azt tedd másokkal, amit szeretnél, hogy veled is tegyenek. Talán ha a jog előtti egyenlőség elfogadása mellett el tudjuk fogadni a másságot, a bajba jutott embert olyannak amilyen és el tudjuk hinni, hogy valaki változhat(szembe tudunk nézni az előítéleteinkkel), akkor van esélye a pozitív megoldásoknak. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, a fenntartható fejlődés alapelvei között szerepelteti a társadalmi igazságosság elvét, mely szerint el kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat.
Jogvédelem legfőbb célja a jogérvényesítés, a jogszerűség biztosítása. Vonatkozó jogszabályok Alaptörvény Új PTK Egészségügyi törvény BTK XXI. fejezet(az emberi méltóság és egyes alap vető jogok elleni bűncselekmények) 214/2012. (VII. 30.) Korm. Rendelet és a Betegjogi valamint az ellátottjogi képviselő részletes eljárásrendje Szociális törvény
A jogvédelmi képviselők feladata, hogy mindhárom területen elősegítsék a szolgáltatásokat igénybe vevők alapvető emberi jogainak és az adott ágazati jogszabályokban meghatározott jogosultságok érvényesülését. A jelenlegi szervezeti struktúra ügyfél centrikusan, a szolgáltatást igénybevevők részére többnyire közvetlenül a szolgáltatásnyújtás helyszínén biztosítja a jogvédelmet, mely az összes szociális intézményre és ellátási formára kiterjed. EÜ tv.(5) A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk ( Fogyatékkal élők), illetve társadalmiszociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők (Fogvatartottak, Hajléktalanok) betegjogi védelmére.
OBDK : A jogvédelmi-betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi terület rész-stratégiája A stratégia kidolgozásának célja, társadalom tagjai birtokolják azokat az ismereteket, melyek segítik őket abban, hogy mind az egészségügyi, mind a szociális és gyermekvédelmi rendszerben tisztában legyenek az Alaptörvény és az ágazati jogszabályok által biztosított jogokkal, azok tartalmával és érvényre juttatásukkal. Az OBDK a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és jogvédő munka fejlesztése című kiemelt projekt gazdája. A projekt célja a betegek és szociális szolgáltatásokat igénybe vevő kliensek, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogvédelme, az ellátáshoz való hozzájutásuk egyenlő esélyének biztosítása, jogaik érvényesülésének elősegítése, emberi méltóságuk tiszteletben tartatása, kiemelt figyelemmel a fokozottan sérülékeny társadalmi csoportokra.
JOGVÉDŐK TEVÉKENYSÉGE: Alapszolgáltatásban és intézményi ellátásban részesülő ellátottak jogvédelmére terjed ki. A képviselők közvetlenül az igénybevétel helyén nyújtanak segítséget az igénybevevők részére térítésmentesen. A (ellátottjogi) képviselők tevékenységüket jogszabályi kötelezettség alapján, elsősorban a tartós bentlakást biztosító intézményekben gyakorolják, rendszeres fogadó órák keretében. Ezért az ellátási típusok szerint haladunk fókuszálva a betegjogi kapcsolódási pontokra.
2013. évi LXII. törvény, A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról 1. A törvény alkalmazásában a fogyatékos személy fogalma megváltozott: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással illetve ezek bármilyen halmozódásával él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.
Az ORSZÁGOS FOGYATÉKOSSÁGÜGYI PROGRAM az esélyek kiegyenlítésének elvére épül, és a jogvédelem szempontjából is fontos alapelveket határoz meg A társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek: fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. TEHÁT! Jogi fejleményekben nincs hiány, a társadalmi és intézményi gyakorlat kívánatos mértékű átalakítása azonban még nem ment végbe.
Az alapszolgáltatások feladata, hogy segítse az otthonukban élő ellátottakat egészségi állapotukból, speciális helyzetükből, fogyatékosságukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás : intézmény hiányából eredő hátrányok enyhítésére Étkeztetés: legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni (egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk) Házi segítségnyújtás: saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében, Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Családsegítés: a fogyatékossággal élők, a krónikusbetegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer- problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek is látókörükbe kerülnek
A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen az akadálymentes környezet biztosítására, az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.
12. Egészségügy (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. (2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell a fogyatékosságával összefüggésben az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. (3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. (4) Az orvos vagy az általa megbízott egyéb egészségügyi dolgozó a kiskorú személy fogyatékosságának megállapításakor a szülőt (gyámot) haladéktalanul tájékoztatja az igénybe vehető ellátásokról és fejlesztési lehetőségekről.
Étv. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény meghatározása szerint: Akadálymentesnek akkor tekinthető a környezet, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. 1.) Akadálymentes parkoló 2.)Járda 3.)Rámpa 4.)Lépcső 5.) Információ az épület funkciójáról 6.) Bejárati és belső ajtók környezetének kialakítása 7.) Betegfelvétel, várakozótér, folyosók 8.) Lift, WC, mosdó 9.) Vizsgáló helyiségek Kórházakban: 1.) Zuhanyozók 2.)Ágyak 3.) Betegszobák
A fogyatékosság jellemzői A fogyatékos emberekre jellemző bizonyos funkciók hiánya, ezért is szükséges a segítő személyek, és sok esetben a speciális eszközök alkalmazása, hogy a fogyatékosságukból adódó hátrányt csökkenteni lehessen. Többségük egész életükben mások segítségére utalt, állapotuk meggátolja őket abban, hogy szükségleteikhez igazodóan, életvitelükben több alternatíva közül tudjanak választani. Az elmúlt évtizedek pozitív változásainak ellenére, az alapvető emberi jogok, az alaptörvényben rögzített és az állampolgári jogok tekintetében még többségüket ma is többségüket jelentős hátrányok és jogsérelmek érik.
A fogyatékosság jellemzői Kiszolgáltatottak a családtagoknak, az egészségügyi és szociális ellátórendszernek, az ellátásban dolgozó segítő személyzetnek, de még a gyógyászati segédeszközöket gyártóknak is. Hátrányt szenvednek az ép emberekkel szemben, akkor ha nincs elegendő információjuk, a helyes döntés meghozatalához. Az egészségügyi és szociális ellátásnál, pl. fontos a megfelelő információ, ha dönteni kell az Őt érintő egészségügyi beavatkozásról, vagy a számára megfelelő típusú szociális szolgáltatás igénybevételéről.
A fogyatékosság jellemzői Az akadálymentesítés nem csupán a fizikai környezet akadályainak elhárítására terjed ki. Akadályt jelentenek egy fogyatékos ember számára az információs és kommunikációs korlátok, a közlekedés igénybevételének nehézségei, az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási nehézségek, vagy a középületek, közintézmények megközelítési problémái, vagy szélesebb értelemben a társadalomba való integrálódás akadályozottsága is.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászorulók kérhetnek egy segélyhívó készüléken keresztül segítséget (24 h) (A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni) Közösségi ellátások: pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek (az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, kezelőorvossal kapcsolattartás) Támogató szolgáltatás: fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása (az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása) fogyatékosság fennállását igazoló szakvélemény!
Utcai szociális munka: biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét A nappali ellátás: a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élők számára biztosít a lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére. A fenntartó szakmai programjában meghatározhatja, hogy a nappali intézmény melyik ellátotti csoport vagy csoportok számára biztosít nappali ellátást. Az alapszolgáltatások igénylése esetében a kérelemhez mellékelni kell a szociális rászorultságot igazoló iratok másolatát: az egészségi állapoton, illetve a betegségen alapuló szociális rászorultság esetében a két évnél nem régebbi orvosi igazolást, pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt a súlyos fogyatékosság igazolására az Szt.65/C. -ának (6) bekezdése szerinti iratot
Bentlakásos, szakosított intézmények Az ellátás időtartama szerint átmeneti és ápolást gondozást nyújtó, tartós elhelyezést biztosítóak. a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételévelideiglenes jelleggel legfeljebb egy évi időtartamra, különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható fogyatékos személyek gondozóháza a pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona Ápolást, gondozást nyújtó, tartós elhelyezést biztosító intézmények. önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek, a felek közös akaratával és aláírásával, határozott v. határozatlan időre
Az ellátottak csoportja szerint: Fogyatékos személyek otthona: A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában. A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, vagy a fejlesztő nevelést ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel való együttműködést, továbbá az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékosságának megfelelő-szinten tartó, képesség fejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport-és szabadidős tevékenység végzését is. A nagykorú fogyatékos személy, fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.
Pszichiátriai betegek otthona: Szenvedélybetegek otthona: Idősek otthona: Hajléktalanok otthona: A hajléktalanok otthonába - olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. Rehabilitációs intézmények A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. ellátottak csoportja szerint: pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek:
a fogyatékos személyek: rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást. a hajléktalan személyek: rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítő programokban való részvételt.
A lakóotthonok A lakóotthon olyan nyolc, tizenkettő, legfeljebb tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. fogyatékos személyek lakóotthona; rehabilitációs célú lakóotthon, ápológondozó célú lakóotthon, pszichiátriai betegek lakóotthona; pszichiátriai, rehabilitációs célú lakóotthona, szenvedélybetegek lakóotthona: szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona
A támogatott lakhatás A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja A támogatott lakhatási szolgáltatást a következő módon és létszámmal lehet kialakítani: a ) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy b) hét - tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítható.
Az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző személyek legalább ötven százalékának szakképzettnek kell lennie alapszolgáltatás esetén a nappali nappali ellátás kivétel, Legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén. A személyes gondoskodás egyes formáinak szakmai létszámnormáit az 1/2000.(I.7.) SzCsMrendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
1993. évi III. törvény 99. A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (érdekképviseleti fórum)megalakításának és tevékenységének szabályait.
Az érdek-képviseleti fórum tagjai Választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül, kettőszáz férőhelyig kettő fő, kettőszáz férőhely felett négy fő Választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő Választás alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő Kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében egy fő
A gondnok tevékenysége A gondnok általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó ítéletben meghatározott ügyekben a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. A gondnok köteles a gondnokolt személyes kívánságait meghallgatni, és a vagyon állagától függően a jogos igényeket lehetőség szerint teljesíteni. Személyes kapcsolat hiánya, vagy elégtelensége a gondnok és a gondnokolt között. Nem vásárolhat, mert gyűjtögetni kell a pénzt, csak a minimálisan biztosítandó költőpénzt kapja kézhez. Az intézmény a gondnokolt pénzéből olyan tartós fogyasztási cikk vásárlását kéri, amit nem csak a gondnokolt használ, hanem a lakótársak is.
A fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek fogászati szakellátása régóta ismert és megoldatlan probléma, mivel meglehetősen kevés azoknak az egészségügyi szolgáltatóknak a száma, akik vállalják e speciális feladat ellátását, annak ellenére, hogy a jogszabály biztosítja az ellátás finanszírozási hátterét. Mivel a fogyatékkal élők fogászati ellátása, illetve az ellátórendszer hozzáférése jelentős egyenlőtlenségeket mutat, indokolt lenne az ellátás elérhetőségének javítása.
A kórházi kezelésre szoruló (pl. vakbél műtét) fogyatékos személy ellátására olyan szinten nincs felkészülve az egészségügy, hogy mivel önálló táplálkozásra nem képes, ezt a problémát nem, vagy nehezen képesek megoldani, esetleg a sebészetről áthelyezve a neurológiai osztályra Az egészségügy irányából megjelenik egy igény az ellátó intézmény irányába, hogy küldjenek ápolót a beteggel, de ezt ők nem tudják felvállalni. Gyermekkorházakra különösen jellemző, hogy támaszkodnának a szülőre, aki intézményi ellátottnál többnyire nem áll rendelkezésre. A fogyatékos személy adott esetben verbális kommunikációra képtelen, érdekérvényesítő képessége gyenge ezért személyes igényei nem derülnek ki. (sokszor az igen részletes tájékoztatás ellenére sem) Szexuális frusztrációból adódó agresszió kezelésének etikai dilemmái.
FOGVATARTOTTAK JOGVÉDELME FOGVATARTOTTAK EÜ.-I ELLÁTÁSA BV környezetben dolgozó bjk. Tevékenység sajátosságai A fogvatatottak a jogi helyzetük miatt kiszolgáltatottak az állami, közhatalmi beavatkozásnak. Ha a fogvatartott beteg is, azon túl pedig esetleg mentálisan is sérült (vagy más fogyatékossággal élő), akkor fokozott a kiszolgáltatottság.
A betegjogi képviselő ugyanakkor a büntetésvégrehajtási intézményekben korlátozott jogkörökkel és jogorvoslati lehetőségekkel, nagyon szigorú biztonsági környezetben jár el.
Fogvatartottak egészségügyi ellátási helyszínei: Fogvatartottak egészségügyi ellátásban a Tököli Központi Kórházban (fekvőbeteg és szakellátás), az IMEI-ben (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet) neuropszichiátriai vizsgálatokban és terápiában, valamint a BV intézmények betegszobáin részesülhetnek. Amennyiben a BV intézményekben nem biztosítható az ellátás, akkor a civil egészségügyi szolgáltatók is igénybe vehetők.
Betegjogi képviselő jogvédelmi lehetőségei A betegjogi képviselőnek ezekben a helyzetekben elsősorban a betegellátás körülményeire (azon belül is az emberi méltóság biztosítására) fókuszálhatnak, a szakmai vagy büntetőjogi kérdésektől hangsúlyozottan el kell határolódniuk, azokra a BV jogszabályok alapján van kizárólag jogorvoslati lehetőség.
Sajátos BV betegellátási környezet A Tököli rabkórház és az IMEI szerényebb betegellátási környezetet tud biztosítani az ellátásban résztvevőknek, alapvetően a biztonsági körülmények a hangsúlyosak. A büntetés-végrehajtás (szabadság korlátozás) biztosítása elsődlegesebb szempont a betegjogokhoz (pl. akadálymentesítéshez) képest. A pszichiátriai osztályok különös házirendjeihez képest is szigorúbbak és sajátosabbak a körülmények, pl. a kényszergyógykezeltek körleteinek kivételével kamerázottak a helyiségek, (ugyanakkor a folyamatos kamera-figyelés nem mindig biztosítható).
Fogvatartottak esetében korlátozottan, de érvényesíthetők a dokumentációhoz, tájékoztatáshoz, intézmény választáshoz (külső helyszínen történő térítéses ellátáshoz) való jog, jellemzően külön engedélyekkel valósulhatnak meg. Ugyanakkor az alapvető egészségügyi ellátáshoz való jogokat a BV intézményekben is biztosítani kell (pl. tüdőszűrés, HIV szűrés, anonim is, várandós gondozás, stb.) Gyógyszerellátás alapvetően térítés köteles, de az intézmény parancsnoka engedélyezheti a költségek átvállalását.
5/1998. (III. 6.) IM rendelet a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról Felsorolja az egészségügyi ellátás helyszíneit: fogvatartó bv. intézet (betegszoba), illetve a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza (a továbbiakban: Központi Kórház), annak a Szegedi Fegyház és Börtönben működő Krónikus Utókezelő Részlege (a továbbiakban: Utókezelő Részleg), valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (a továbbiakban: IMEI) A fenti lehetőségeket meghaladóan a civil egészségügyi intézmények is szükség esetén igénybe vehetőek, valamint tervezik az utókezelés átkerülését a Fővárosi Szent István Kh. és RI területére.
IMEI-be kerülő eljárás alá vontak vagy fogvatartottak: 25. (1) Azt az elítéltet, akinél a bv. orvos a szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, az IMEI-be kell beutalni. A kivizsgálás egy hónapig tarthat, időtartamát az IMEI főigazgató főorvosa legfeljebb további egy hónappal meghosszabbíthatja. (2) Ha két elmeszakorvos véleménye alapján megállapítják, hogy az elítélt kóros elmeállapota miatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az elítéltet az IMEI főigazgató főorvosa további gyógykezelés céljából az IMEI elmeosztályára helyezi át. (büntethetőséget kizáró ok)
36/2003. (X. 3.) IM rendelet - a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről
Az IMEI jogállása, irányítása, felügyelete és vezetése 2. * (1) Az IMEI a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter irányítása alatt működő, zárt jellegű, országos feladatkörű büntetés-végrehajtási egészségügyi intézet. Az IMEI felügyeletét a Belügyminisztérium, szakfelügyeletét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága látja el.
1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről 16. (3) Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben. (8) * Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. (6) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is.
Betegjogi képviselő tevékenységei kényszergyógykezelés és kötelező gyógykezelés esetén (OBDK protokoll): 2.4.5. A betegjogi képviselő ellenőrizheti a dokumentációban, hogy a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése után a beteg további intézeti gyógykezelése esetén, a bíróság a beteg kötelező intézeti gyógykezelését a kényszergyógykezelés megszűnésének napjával rendelte-e el, valamint hogy az alapján a kényszergyógykezelést végző szerv (IMEI) főigazgató főorvosa intézkedett-e a beteg átszállítása iránt a kijelölt pszichiátriai intézetbe, illetve az megtörtént-e.
Alapvető emberi jogok Általános jogok: 1. Az élethez, emberi méltósághoz való jog: Alapja az intézményekben élők és dolgozók egymás iránti kölcsönös tisztelete, megfelelő hangnem használata. Nem lehet a hozzátartozókat akarata ellenére pl. szociális intézménybe vagy egészségügyi intézményben elhelyezni. A hajléktalan ember elutasítása, a szolgáltatás igénybevételének megtagadása korábbi előzményekre való hivatkozás miatt (pl. italozás, lopás miatt), vagy a nem megfelelően tiszta ruházat és megjelenés miatt-többszörös jogsérelmet jelent: sérül az ellátott emberi méltósághoz való joga, a testi -lelki egészséghez, az önrendelkezéshez és a szociális biztonsághoz való joga. 2. Testi és lelki egészséghez való jog: Az állam az egészségügyi és szociális ellátás intézményi rendszerének keretében gondoskodik a betegről, és azokról az állampolgárokról, akik önmaguk ellátásában akadályoztatva vannak.
A Szociális törvényben szerepelő általános jogok 1. A teljeskörűellátáshoz való jog 2. Egyéni szükséglethez igazodó ellátáshoz való jog 3. Egyenlő bánásmódhoz való jog 4. Intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez való jog 5. Magánélettel kapcsolatos titokvédelem, a személyes adatok védelmének joga 6. Betegjogok érvényesülése 7. Panaszjog gyakorlása 8. Kapcsolattartás joga: 9. Intézményen belüli, kívüli szabad mozgáshoz való jog 10. Biztonsághoz való jog 11. Szabad vallásgyakorláshoz való jog
Speciális, egyes ellátotti csoportokat érintő jogok 1. Információhoz, ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosításához való jog: A speciális csoportokba tartozó ellátottak hátrányt szenvednek az ép emberekkel szemben akkor, ha nincs elegendő információjuk a helyes döntés meghozatalához. Az egészségügyi és szociális ellátás esetében fontos az egészségügyi beavatkozásról, vagy a megfelelő típusú szociális szolgáltatás kiválasztásához szükséges információ biztosítása, melynek érdekében egyre több egészségügyi és szociális intézmény helyez ki tájékoztatót (pl. a jelnyelvi tolmács elérhetőségéről). 2. Társadalmi integrációhoz való jog A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében különösen figyelemmel kell lenni a társadalmi integrációhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, az ehhez szükséges akadálymentes környezet biztosításával az intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére, az ahhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. A közintézmények fizikai akadálymentesítését jogszabályok írják elő, amelyek meglétét a hatóságok ellenőrzik.
3. Akadálymentesített környezet biztosításához való jog A fizikai akadályok megszűnésével elősegíthető a fogyatékos ellátottak önrendelkezési jogának biztosítása, életminőségének javulása (pl. A mellékhelyiséget önállóan, mások segítsége nélkül is tudják használni, vagy ha a fürdőszobában egyedül is meg tudnak mosakodni, nem csak akkor, amikor sorra kerülnek.) 4. Képességek fejlesztéséhez, állapot javításához való jog: A képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére fontos lenne, hogy az egyéni fejlesztési - gondozási tervek team munkában készüljenek, az érintett személy és hozzátartozójának bevonásával, valamint, hogy a fejlesztés érdekében az állapot fenntartási feladatokat napi rendszerességgel, gyakorisággal végezzék az ellátottak. 5. Az önrendelkezés elve, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartása: Az önrendelkezés elve alapján a fogyatékos emberek meglevő képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önrendelkezés és az emberi méltóság tisztelete érdekében figyelembe kell venni azt az elvet, hogy a fogyatékos ember maga rendelkezhessen életéről, céljairól, az azokhoz vezető utakról. Csak annyi segítséget nyújtsunk számukra, amennyi feltétlenül szükséges, nem szabad megfosztani a fogyatékos embereket mindattól, amit önállóan is el tudnak érni, amit önállóan is képesek megvalósítani.
6. Korlátozó intézkedés és emberi jogok: A korlátozó intézkedés nem lehet büntető jellegű, csak addig alkalmazható, amíg a veszélyeztető állapot megszűnik. Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában - csak az egészségügyi állapota által indokolt ideig, mértékben és módon korlátozható. A beteg személyes szabadsága, fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Azonban kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni! Fontos hangsúlyozni, hogy a korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. A korlátozó intézkedést az intézmény orvosa rendelheti el, és azt kötelezően előírt tartalommal, írásos formában kell dokumentálni. Az intézmény orvosának elérhetősége hiányában az intézményvezető által műszakonként kijelölt, a korlátozó intézkedés alkalmazására döntési joggal rendelkező ápoló is jogosult az intézkedés elrendelésére. Ebben az esetben az intézmény orvosát és az intézmény vezetőjét a korlátozó intézkedés alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni kell. A szociális intézményeken gyakran alkalmaznak korlátozó intézkedéseket, de nem tekintik korlátozásnak, ezért azt nem dokumentálják! Az ellátottak esetében gyakorta alkalmazott eszközök (pl.: ágyrács és kerekesszékben való rögzítés) az ellátott személyes szabadságát fizikai módszerekkel korlátozó olyan intézkedés, amely az ellátott emberi méltósághoz való jogának sérelmével jár együtt, ezért annak alkalmazására csak rendkívüli esetben, kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg az ellátott vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében kerülhet sor. A korlátozó módszerek preventív jelleggel nem alkalmazhatóak! Az ellátottak jogainak, különös tekintettel az emberi méltósághoz való jognak az érvényesülése érdekében korlátozó intézkedés preventív jelleggel, illetőleg az ápolási feladatok megkönnyítése céljából történő alkalmazása az ellátottak jogsérelmével jár.
7.Hajléktalan személyek és emberi méltóság A hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményben elhelyezett ellátottak esetében különös figyelemmel kell lenni az emberi méltóság védelmére. Az intézmény vezetője a lehetőségek figyelembevételével köteles olyan feltételeket biztosítani, ahol a hajléktalan emberek alapvető tisztálkodási, pihenési feltételei nyugodt körülmények között biztosítottak. A hajléktalan személy intézményi szolgáltatásának igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, mely korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatos. A hajléktalan személyeket ellátó intézmény vezetője az ellátottak részére köteles postacímet biztosítani, és a részükre szóló küldeményt átadni. 8. Gondnokság alatt álló személyek és önálló döntés: A gondnokolt ellátott érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi a feladatait. A gondnokság mérséklését vagy megszüntetését a gondnokság alatt álló önállóan is kezdeményezheti a bíróságtól írásban benyújtott kérelemben, amihez a gondnok aláírása nem szükséges.
Szondázás nem megengedhető, sérti az emberi méltóságot, önrendelkezés jogát, a szociális ellátáshoz való jogot. (drog tesztek különféle szerhasználók ) Dilemma: az alkohol hatására bekövetkezett konfliktusok kezelése, az alacsonyküszöbű ellátások esetében Budapest és Vidék ellátórendszerének különbözősége. MEDIÁCIÓ
Utcán élő hajléktalanok kérdése: Krízis időszakban is sok az üres férőhely. Utcai szociális munka esetében és éjszakai menedékhelyen nincs esetkezelő gondozás. A térítési díj köteles ellátási formákban igen. Jövedelem nélkül elveszítik, vagy meg sem szerzik az ellátást. (méltányosság gyakorlása ritka) A foglalkoztatás feketén történik, szerződések nélkül, ellenőrizhetetlen feltételekkel, szóbeli ígéretek alapján. Követhetetlen cégalapítások és tulajdonosváltások. Jogérvényesítés akadályokba ütközik.
OBDK Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata - Budapest Nép ügyvédje Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 8. Telefon: (1) 209-93-68 (o.v.) (1) 209-93-56 (központ) Fax: (1) 327-72-31 E-mail: isz.igazgatosag@bfkh.hu A HAJLÉKTALANOK JOGVÉDŐ FÓRUMA PROGRAM ELÉRHETŐSÉGEI: Telefon: +36 20 418 4516, +36 1 789 6277 Személyes ügyfélfogadás Budapesten: Időpont: hétfő 9:00-12:00 Helyszín: Menhely Alapítvány Nappali Melegedő (1073 Budapest, Kürt utca 4.) Helsinki Bizottság (jogtalan fogvatartások esetén) AVM Utcajogásza
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!