A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következı idıállapotára ( 2011.VII.1. ) 2004. évi I. törvény a sportról A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelızés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidı eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentıs szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az állam feladata ezért, hogy közérdekbıl segítse elı az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz főzıdı joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlıség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam az ifjúság egészséges fejlıdése érdekében biztosítja a közoktatás és felsıoktatás testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. Az állam a szabadidısport és a diáksport támogatásával is elımozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Az állam támogatja a versenysportot, sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedı jelentıséget tulajdonít az olimpiai és a paralimpiai eszmének. Az állam erısíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggı üzleti vállalkozásokat, biztosítja a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitőzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel. Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztetı káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sportolói személyiségvédelemrıl, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésrıl. Az Országgyőlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következı törvényt alkotja: I. Fejezet A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA Általános szabályok 1. (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. (2) Sporttevékenységnek minısül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidı eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerően végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erınlét és a szellemi teljesítıképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. (3) Versenyszerően sportoló (a továbbiakban: versenyzı) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyzı vagy amatır, vagy hivatásos sportoló. (4) Hivatásos sportoló az a versenyzı, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerően folytat sporttevékenységet. Minden más versenyzı amatır sportolónak minısül. 2. (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyzı számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. (2) A versenyzı a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétıl az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetıség biztosítását. (3) A fogyatékos versenyzı felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzık egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelı külön feltételeket kell megállapítaniuk. (4) A versenyzı köteles: a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, b) a sportág jellegének megfelelı - külön jogszabályban meghatározott - sportorvosi alkalmassági, illetve szőrıvizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenırzés), c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani, d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel tagsági, illetve szerzıdéses viszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta. 3. (1) A versenyzınek a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelı, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzınek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nem voltak meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, a versenyengedélyt a sportszövetség visszavonja. (2) A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetıvé teheti, hogy az általa, illetve a közremőködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatır- és a szabadidı-sportoló egy versenyre (mérkızésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen.
(3) A versenyengedély kiadására, nyilvántartására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza: a) a versenyzı nevét, születési helyét és idejét, b) a versenyrendszer megnevezését, c) a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését, d) a versenyengedély érvényességi idejét, e) a versenyengedély nyilvántartási számát, f) a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint g) mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban elıír. (4) A sportág jellegéhez igazodva a sportszövetség szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elı a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének elıfeltételéül a sportoló sporttevékenységével összefüggı biztosítást. A versenyengedély - ha külön jogszabály kivételt nem tesz - csak a sportegészségügyi ellenırzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. (5) A sportszövetség folyamatosan - a külön jogszabályban elıírt módon - köteles adatot szolgáltatni az állami sportinformációs rendszernek az általa kiadott versenyengedélyek számáról, a versenyengedéllyel rendelkezık versenyeken, illetve versenyrendszerben való tényleges részvételérıl. Az adatszolgáltatás személyes adatra nem terjedhet ki. (6) Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a kérelmezı panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmezı a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétıl számított 30 napos jogvesztı határidın belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is. (7) A versenyengedély és a rajtengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti. 4. (1) A versenyzı nem használhat, illetve nem alkalmazhat vagy forgalmazhat - külön jogszabályban meghatározott - tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket és módszereket. (2) A versenyzı köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenırzésére irányuló vizsgálatnak (doppingvizsgálat). (3) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Az amatır sportolókra vonatkozó rendelkezések 5. (1) Amatır sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerzıdés alapján, sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerzıdés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatır sportolónak minısülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatır sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti. (2) A sportszerzıdésben a sportszervezet és az amatır sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttmőködésük feltételeirıl. A sportszerzıdésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerzıdésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszerzıdést írásba kell foglalni. A sportszerzıdés csak határozott idıre, de legfeljebb öt évre köthetı. (4) Az amatır sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettıl, illetve sportiskolától, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági vagy szerzıdéses, illetve tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytıl díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minısül ilyen díjazásnak, a) az amatır sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggı indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, b) a kiemelkedı sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.), c) a szponzorálási szerzıdés keretében nyújtott támogatás. (5) A sportszövetség versenyszabályzatában meghatározza, hogy az amatır sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi (külföldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos versenyrendszerben. (6) A tagsági viszony, illetve a sportszerzıdés létrejöttével az amatır sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának idıtartamára sportszervezetének ingyenesen átengedi. 6. (1) Az amatır sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt az amatır sportoló mint sportegyesületi tag vagy mint a sportszervezettel szerzıdéses jogviszonyban álló személy kapja meg. (2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatır sportoló csak a sportszervezetén keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez. (3) A versenyengedély iránti kérelmet: a) az iskolaként mőködı sportiskola tanulója, azon az oktatási intézményen keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez, amellyel tanulói jogviszonyban áll, b) a költségvetési szervként vagy közhasznú társaságként mőködı sportiskola sportolója a sportiskolán keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez. 7. (1) Ha az amatır sportoló sportszerzıdés alapján sportol, e szerzıdés fennállásának idıtartama alatt csak a sportszervezete elızetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. (2) A költségtérítés mértékét a sportszövetség szabályzatban meghatározhatja, ennek hiányában a költségtérítés mértékére
az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó. (3) Ha az amatır sportoló nem sportszerzıdés alapján sportol, vagy sportszerzıdésének idıtartama már lejárt, illetve a sportszerzıdés jogszerően megszőnt, a korábbi sportszervezetének költségtérítés nem fizethetı. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (4) Amennyiben az amatır sportoló sportszerzıdés alapján sportol, sportszerzıdése fennállása alatt csak elızetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti. A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések 8. (1) A hivatásos sportoló - amennyiben törvény kivételt nem tesz - a sportvállalkozással kötött munkaszerzıdés alapján fejti ki sporttevékenységét. Hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetıvé teszi. (2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggı munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a munkaszerzıdés csak határozott idıtartamra köthetı, b) próbaidı nem köthetı ki, c) ha a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt az Mt. 88. (2) bekezdésének alkalmazásával megszüntetheti. A megszüntetés ezen esetében a hivatásos sportoló a szerzıdésébıl még hátralévı idıszakra - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt, d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a felek eltérı megállapodása hiányában a pihenınap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható. A munkaidı legfeljebb hathavi keretben is meghatározható a munkaszerzıdésben szereplı napi munkaidı alapulvételével, e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függı további munkaviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulása szükséges, f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történı szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló elızetes hozzájárulása szükséges. A kirendelés összes idıtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet, g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén rendelhetı ki munkavégzésre más sportszervezethez. A kirendelés idıtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet. (3) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerzıdés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelezı tartalmi elemeken túlmenıen tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenıidıre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást. (4) Semmis az a szerzıdés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerzıdésben foglaltakon túl anyagi elınyt biztosít. (5) A hivatásos sportolónak a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minısül. A munkáltató - amennyiben a sportszövetség szabályzata ezt elıírja - köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. (6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató súlyos szerzıdésszegésének minısül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási idıszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelıen alkalmazni a sportszerzıdéssel rendelkezı amatır sportolókra is. 9. (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki. (2) A sportoló hivatásos sportolói munkaszerzıdést sportszervezettel csak hivatásos versenyengedély birtokában köthet. (3) A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerzıdésben, a munkaviszony fennállásának idıtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minısül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerzıdésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt. (4) A munkaszerzıdés idıtartamának lejártával, illetve a munkaszerzıdés jogszerő megszőnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (5) Semmis az a szerzıdés, amely a játékjog mint személyhez főzıdı vagyoni értékő jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatır sportoló játékjogára is irányadó. 10. (1) A munkaszerzıdés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerzı sportszervezet - a hivatásos sportoló elızetes írásbeli hozzájárulásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettıl a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt. (2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerzıdését nem érinti, azt a 8. (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti kirendelésnek kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerzıdést kell kötni. (3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettıl ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi.
11. (1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítıi jutalék, valamint a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendı hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékbıl. (2) (3) A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közötti megállapodásban megjelölt sportszervezet - ha a megállapodásban külön nem került megjelölésre, akkor az átvevı sportszervezet - az átigazolásért fizetett ellenérték: a) egy százalékának megfelelı összeget köteles a sportszövetségnek befizetni, valamint b) négy százaléknak megfelelı összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató sportszövetségi alapba befizetni. A sportfegyelmi felelısség 12. (1) A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytathat le a versenyzıvel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi. (2) A versenyzıre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év idıtartamra történı megvonása (csökkentése), d) pénzbüntetés szabható ki. (3) A versenyzıre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül: a) a sportszövetség versenyein történı részvételtıl legfeljebb öt évre való eltiltás, b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történı kizárás fegyelmi büntetés is kiszabható. (4) A sportszakemberre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszövetség versenyrendszerében történı sportszakmai tevékenységtıl legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható. (5) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységbıl, illetve a sportszakember szakmai tevékenységbıl származó éves átlagjövedelmének hathavi összegét nem haladhatja meg. Amatır sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerzıdés alapján tevékenykedı sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (3)-(4) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók. 13. (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott elıírásokat vétkesen megszegi. (2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevı sportszervezettel szemben folytathatja le. (3) Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként: a) írásbeli figyelmeztetés, b) a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása), c) a rendezıi létszám felemelésére kötelezés, d) sportszövetségi ellenır fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés, e) a sportrendezvény nézık nélkül, zárt sportlétesítményben történı megtartásának elıírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettı legfeljebb hathónapi idıtartamra, f) a pályaválasztási jog legfeljebb hat hónapra történı megvonása, g) a mérkızés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása, h) büntetıpontok megállapítása, i) nemzetközi sportrendezvényen történı részvételtıl eltiltás, legfeljebb kétévi idıtartamra, j) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi idıtartamra, k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatır) van alacsonyabb osztály, l) meghatározott számú (legfeljebb öt) versenybıl vagy versenyrendszerbıl (hivatásos, vegyes, amatır) történı kizárás legfeljebb egy évre, m) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, n) a sportszövetségbıl kizárás legfeljebb egy évre, o) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés szabható ki. (4) A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d) és m) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók. 14. (1) A sportfegyelmi eljárást elsı fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli
bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sportszövetség versenyein történı részvételtıl és a sportszakmai tevékenységtıl való eltiltás fegyelmi büntetést az elsı fokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2) A sportszövetség által a versenyzıvel szemben a 12. (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése alapján, a sportszervezetre pedig a 13. (3) bekezdés b), e), f), i)-l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétıl számított 30 napos jogvesztı határidıvel az érintett keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. (3) A sportfegyelmi felelısségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek - e törvény és a külön jogszabály alapján - sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait. II. Fejezet A SPORTSZERVEZETEK JOGÁLLÁSA A sportszervezetek típusai 15. (1) Sportszervezetek a sportegyesületek és a sportvállalkozások. (2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelıen alkalmazni kell: a) a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) mőködése kapcsán a nemzeti válogatottakat mőködtetı sportszövetségekre, b) a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidısport területén mőködı azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül - a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetıség alapján - sporttevékenységet fejtenek ki, c) a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel, a sportszervezetek támogatóit megilletı kedvezmények szempontjából, valamint az országos sportági szakszövetségi, országos sportági szövetségi tagság tekintetében a sportiskolákra. A sportegyesület 16. (1) Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról szóló törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint mőködı olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. (2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidısport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés mőhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthetı állami (önkormányzati) támogatásban. (3) Az egyesületekrıl vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. 17. (1) Sportegyesület: a) közgyőlését (küldöttgyőlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az elızı éves pénzügyi terv teljesítésérıl szóló, a számvitelrıl szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót, b) sporttal össze nem függı tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggı kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékő jogainak hasznosítását is) csak kiegészítı tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve mőködtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minısül. (2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyőlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja. (3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység: a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történı bejegyzéssel szerzi meg, b) nevét, székhelyét, az ügyintézı és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván. (4) A sportegyesület jogutód nélküli megszőnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszőnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelısséggel tartozik. (5) A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelıen alkalmazni kell a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szabályait. (6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekő sportcélra kell fordítani. A sportvállalkozás 18. (1) Sportvállalkozásnak minısül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett fıtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban.
(2) Sportvállalkozás korlátolt felelısségő társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve mőködhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint. (3) A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidısport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhetı. III. Fejezet AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK A sportszövetségek típusai 19. (1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkezı társadalmi szervezetek. (2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben, valamint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel: a) országos sportági szakszövetségek, b) sportági szövetségek, c) szabadidısport szövetségek, d) fogyatékosok sportszövetségei, e) diák- és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei. (4) A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az országos sportági szakszövetség 20. (1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. (2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek és sportiskolák lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedı sportszervezetek és sportiskolák felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet és a sportiskola magára nézve kötelezınek elfogadja a szakszövetség alapszabályát. (3) A szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérıen nem rendelkezik - az Et. társadalmi szervezetekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelıen alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség mőködhet. (4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre: a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (AGFIS). (5) Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenıen csak olyan sportszövetség minısülhet, amelynek: a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedı sportszervezet a tagja, b) legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) mőködtet, c) versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fı, sportági versenyengedéllyel rendelkezı sportoló vesz részt. 21. (1) A szakszövetséget a Fıvárosi Bíróság hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba. (2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a magyar megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısíthetı. 22. (1) A szakszövetség alapvetı feladata: a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerő mőködését, b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkızéseken való részvételét, c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, d) mőködtetni a nemzeti válogatott kereteket, elısegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken, e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról, f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek elıtt, valamint a nemzetközi sportéletben, g) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közremőködni a tagok közötti viták rendezésében, elısegíteni a sportágában mőködı sportszakemberek képzését és továbbképzését, h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról. (2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:
a) gondoskodik a sportágában a versenyzık nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek, b) megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzık külföldi, valamint a külföldi versenyzık Magyarországon történı versenyzéséhez, c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegı versenyzıkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol, d) érvényesíti a doppingtilalmat, e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket. (3) A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerzıdéseket köthet, ideértve - e törvény 36-37. -ában meghatározott módon - a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékő jogok hasznosítását is. 23. (1) A sportág rendeltetésszerő mőködése érdekében - a külön jogszabályokban elıírt más szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggı szabályzatokat köteles megalkotni: a) versenyszabályzat, b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, c) sportfegyelmi szabályzat. (2) Amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mőködtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vevı sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekrıl. (3) A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelıen a sportolók élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszerérıl. (4) A szakszövetség - a 36-37. -ban foglaltakra figyelemmel - szabályzatban rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékő jogok hasznosításáról. (5) A szakszövetség szabályzataiban köteles a környezet- és természetvédelmi, valamint a közbiztonsági követelményeket, amennyiben pedig a sporttevékenységben állatok is részt vesznek, az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt elıírásokat is érvényesíteni. 24. (1) A szakszövetség szervezeti felépítésére az Et. elıírásait a következı eltérésekkel kell alkalmazni: a) a szakszövetség legfelsıbb szerve a tagok képviselıibıl álló közgyőlés. A szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyőlés hatáskörét küldöttgyőlés is gyakorolhatja. A küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani, b) amennyiben ezt az alapszabály lehetıvé teszi - az arányosság elvének betartásával -, egy tagszervezet több képviselıt, illetve küldöttet is küldhet a közgyőlésre, illetve a küldöttgyőlésre, c) a közgyőlést (küldöttgyőlést) a szakszövetség ügyintézı-képviselı szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is, d) a szakszövetség közgyőlésének (küldöttgyőlésének) legalább három tagból álló ellenırzı testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenırzésére. Ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mőködtet, az ellenırzı testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A közgyőlés (küldöttgyőlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenırzı testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat. (2) A szakszövetség közgyőlése (küldöttgyőlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, illetve módosítása, b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása, c) az elızı évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása, d) a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenırzı testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, e) a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, f) a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása, g) gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételrıl szóló döntés, h) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, i) a szakszövetség 28. szerinti sportági szövetséggé való átalakulása, j) mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyőlés (küldöttgyőlés) kizárólagos hatáskörébe utal. (3) A közgyőlés (küldöttgyőlés) akkor határozatképes, ha a tagok képviselıinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgyőlés (küldöttgyőlés) - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a jelenlévı képviselık (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszerő szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat. (4) Az elnökség - az elnökkel együtt - legalább öt tagból áll. A közgyőlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenırzı testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki nem a tag képviselıje. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselık megválasztásával kapcsolatos elıírásokat. (5) Az elnökség és az ellenırzı testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának idıtartama legfeljebb öt év lehet. Ezek a tisztségviselık újraválaszthatók, de a közgyőlés (küldöttgyőlés) által megbízatásuk lejárta elıtt is visszahívhatók. 25. (1) A szakszövetség közgyőlése (küldöttgyőlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit - például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait - jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és mőködésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelısséggel tartozik.
(2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, köteles hivatásos tagozatot létrehozni, és azt jogi személlyé nyilvánítani. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban. (3) Amennyiben a szakszövetség területi (regionális, megyei, városi stb.) szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyőlése: a) engedélyezheti a területre utaló (pl. megyei szövetség ) elnevezés használatát a szervezeti egység részére, b) a területi szervezet részére olyan vezetési-szervezeti rendet állapíthat meg, mely szerint a szakszövetség adott területen székhellyel rendelkezı tagjai győlésükön maguk választhatják meg a szervezeti egység vezetıit, c) a területi szervezet illetékességi területén székhellyel rendelkezı tagjai tagdíját a területi szervezet rendelkezésére bocsáthatja, és ezáltal is biztosíthatja a szervezeti egység önálló gazdálkodásának lehetıségét, d) lehetıvé teheti, hogy a területi szervezetek saját nevükben szponzorálási szerzıdéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerzıdéseket kössenek, és az ebbıl származó bevételekkel maguk rendelkezzenek, e) lehetıvé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegő társadalmi szervezeteket hozzanak létre. (4) A területi szervezeti egységekre megállapított szabályokat megfelelıen alkalmazni kell a szakszövetség jogi személy szervezeti egységgé nyilvánított tagozataira, testületeire és szakágaira is. (5) A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége: a) a jogi személyiségét a Fıvárosi Bíróság nyilvántartásába történı bejegyzéssel szerzi meg, b) nevét, székhelyét, az ügyintézı és képviseleti szervének nevét a Fıvárosi Bíróság külön alszámon tartja nyilván. 26. (1) A szakszövetség elsısorban a tagdíjakból, szponzori bevételekbıl, a kereskedelmi jogai értékesítésébıl származó bevételekbıl, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik. (2) A szakszövetség csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelıssége korlátozott, és e korlátozott felelısségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét. (3) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve a kártérítési felelısség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek mőködésébıl származó bevételek is. 27. (1) A szakszövetség mőködése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. (2) Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a szakszövetség ügyintézı-képviselı szervének tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelı biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követı két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerő gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelı biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére. (3) a) A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszőnése esetén a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyont annak a sportköztestületnek a rendelkezésére kell bocsátani, amelynek a szakszövetség a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszőnése elıtt tagja volt. b) Ha a szakszövetség több sportköztestületnek is tagja volt, a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszőnése esetén a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyont egyenlı arányban kell felosztani a sportköztestületek között. c) Ha a feloszlatott, vagy jogutód nélkül megszőnt szakszövetség egyik sportköztestületnek sem volt a tagja, a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekő sportcélra kell fordítani. A sportági szövetségek 28. (1) A sportági szövetség az Et. alapján mőködı társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is mőködhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség mőködhet. (2) A szakszövetségnek az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha nem felel meg a 20. (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és: a) sportágában szakszövetség nem mőködik, továbbá b) sportágában legalább három földrészrıl, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer mőködik, c) a b) pont szerinti sportági szakszövetség tagja, d) legalább a sportágában tevékenykedı tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz - versenyengedéllyel rendelkezı - versenyzı vesz részt, e) legalább három éve folyamatosan országos jellegő versenyrendszert mőködtet, f) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezıvé tett szabályzatokkal. (3) Az országos sportági szövetséget megfelelıen megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek. (4) Az országos sportági szövetség felvételét kérheti a Nemzeti Sportszövetségbe. (5) A sportági szövetség állami támogatásban részesíthetı. (6) Ha a sportági szövetség a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelı országos sportági szövetség, ezt a bírósági nyilvántartásban kifejezetten fel kell tüntetni. A szabadidısport szövetségek és a fogyatékosok sportszövetségei 29. (1) A szabadidısport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szervezıdı, a szabadidıs sporttevékenységre
létrehozott országos sportszövetségek. (2) A fogyatékosok sportszövetségei alapvetıen a fogyatékossági ágak szerint sérülés-specifikusan szervezıdı, a fogyatékosok verseny- és szabadidısportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. (3) A fogyatékosok országos sportszövetségei elláthatják mindazon feladatokat, és gyakorolhatják mindazon jogköröket, amelyeket a szakszövetségek ellátnak és gyakorolnak. A diák- és a fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei 30. (1) A diák- és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei a diák- és fıiskolai-egyetemi sport versenyeinek (a továbbiakban együtt: diáksport verseny) szervezésére, illetve az abban való közremőködésre létrehozott országos sportszövetségek. (2) Az országos diák- és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által, illetve közremőködésükkel szervezett diáksport versenyeken résztvevı sportoló a tanulói, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minısül függetlenül attól, hogy versenyzı vagy szabadidıs sportoló. (3) A diáksport versenyek elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetség versenyrendszerében szervezett versenyektıl. (4) A diáksport versenyeket a diák- és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei önállóan - az adott sportág szövetségével egyeztetve - írják ki. IV. Fejezet A SPORT VERSENYRENDSZERE 31. (1) A sportszövetség: a) amatır, b) hivatásos, c) vegyes (nyílt) versenyrendszert mőködtethet (bajnokságot írhat ki). (2) Amatır versenyrendszerben (bajnokságban) az amatır sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, illetve sportvállalkozások csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. E feltételek keretében a sportszövetség korlátozhatja a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát. (3) A sportszövetség hivatásos versenyrendszert (bajnokságot) csak az amatır bajnokság mellett írhat ki. Hivatásos versenyrendszer (bajnokság) helyett vegyes (nyílt) bajnokság is kiírható. (4) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) a hivatásos sportolók és sportvállalkozások mellett sportegyesület csak akkor vehet részt, ha a sportszövetség versenyszabályzata ezt lehetıvé teszi, és ha a sportegyesület a hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı szakosztályát jogi személlyé nyilvánította. A hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) induló sportegyesületnek, illetve jogi személy szakosztályának mindazon pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai feltételeket teljesíteni kell, amelyeket a sportszövetség versenyszabályzata a hivatásos versenyrendszer (bajnokság) résztvevıire nézve megállapít. (5) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı sportvállalkozások amatır sportolókat, sportegyesületek pedig hivatásos sportolókat egyaránt foglalkoztathatnak. A sportszövetség szabályzatában a hivatásos és amatır sportolók számára, illetve arányára kötelezı szabályokat állapíthat meg. (6) Vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) amatır és hivatásos sportolók, sportegyesületek és sportvállalkozások egyaránt korlátozás nélkül részt vehetnek. 32. (1) Versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása. (2) Azt, hogy a sportszervezetnek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása, a sportszervezetnek a versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezéskor, illetve ha a versenyrendszer versenyeire versenyenként kell nevezni, az évenkénti elsı nevezésekor kell igazolnia. (3) A kilencven napnál régebben lejárt köztartozás nélkül történı mőködésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész idıtartama alatt fenn kell állnia. Ha ilyen köztartozás fennállása a versenyrendszer (bajnokság) közben kerül megállapításra, a sportszervezetet a versenyrendszerbıl (bajnokságból) - fegyelmi eljáráson kívül - ki kell zárni. A kizárt sportszervezettel jogviszonyban álló sportolók egyéni sportágakban a versenyrendszer (bajnokság) kizárás elıtti versenyein elért eredményeit a kizárás nem érinti. (4) Az állami adóhatóság a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétıl számított tizenöt napon belül tájékoztatást köteles nyújtani a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevı sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdekő adatnak minısül. 33. (1) Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenıen: a) az a sportvállalkozás, illetve az a sportegyesület, amellyel szemben a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint csıd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, b) az a sportegyesület, amely elhatározta feloszlását, illetve amellyel szemben az ügyészség a sportegyesület feloszlatására irányuló kérelmet nyújtott be a bírósághoz, c) az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult.
(2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerzıdés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha: a) a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át, b) a sportvállalkozás az amatır versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként mőködı sportegyesületre ruházza át. (3) Ha a sportszervezet általános jogutóddal szőnik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szőnik meg, az indulási jog megszőnik. (4) Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy a változást végrehajtó sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétıl számított harminc napos jogvesztı határidın belül keresettel bírósághoz, illetve a 47. szerint a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. 34. (1) A sportszövetségnek a versenyszabályzatában a hivatásos, illetve a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı sportszervezetek számára azonos pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai követelményeket kell megállapítania. (2) A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában: a) elıírhatja a nevezés leadásával egyidejőleg meghatározott összegő óvadék letételét. Az óvadékot a sportszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie, és azt a bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétıl számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, az óvadék a sportszövetséget illeti, b) a sportlétesítmény technikai színvonalával, illetve a sportesemény rendezésével kapcsolatban az amatır bajnoksághoz képest többletkövetelményeket állapíthat meg, c) meghatározhatja a sportszervezet által kötelezıen foglalkoztatandó hivatásos sportolók, továbbá a sportszervezet által az utánpótlás (tartalék) bajnokság(ok)ban indítandó csapatok, illetve versenyzık számát, d) elıírhatja a sportszervezet elızı évi pénzügyi beszámolójának, illetve tárgyévi pénzügyi tervének a sportszövetséghez történı benyújtását, e) elıírhatja, hogy a sportszervezet köteles a sportszövetség könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe, illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság és a számláját vezetı pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól és pénzügyi forgalmáról - annak kérelmére - a sportszövetség könyvvizsgálóját tájékoztassa. (3) A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részérıl fizethetı munkabér és egyéb juttatások együttes felsı határát, továbbá a részére fizethetı igazolási, valamint átigazolási juttatások legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenykedı összes hivatásos sportolója részére fizethetı valamennyi juttatás felsı határát. (4) A sportszövetség hivatásos tagozata a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerzıdést köthet. V. Fejezet KERESKEDELMI SZERZİDÉSEK 35. (1) Szponzorálási szerzıdésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személységgel nem rendelkezı szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetıvé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja. (2) A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztetı és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni. (3) Arculat-átviteli (piacépítési) szerzıdés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggı más eszmei javakat használ fel hirdetıtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából. (4) Arculat-átviteli szerzıdést felhasználóként természetes és jogi személy, valamint jogi személységgel nem rendelkezı szervezet köthet sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel. (5) A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerzıdés keretében - amennyiben a szerzıdést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval - csak a sportoló elızetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintı reklámvagy egyéb szerzıdésekre is. A sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség, a sportköztestület jó hírnevének, illetve személyiségi jogainak védelmére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. (6) A szponzorálási és az arculat-átviteli szerzıdésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv szerzıdésekre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. 36. (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történı közvetítésének engedélyezése vagyoni értékő jogot képez. (2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékő jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelıen alkalmazni kell a