A paksi atomerőműben folyamatban lévő üzemidő hosszabbítás helyzetének és a közelmúltban végrehajtott célzott biztonsági felülvizsgálat eredményeinek bemutatása Takács Zoltán főosztályvezető 2012.05.22. 1
Az előadás témakörei: Üzemidő hosszabbítás : Előkészítése Végrehajtás Ütemezés Célzott biztonsági felülvizsgálat: Célja Elkészített jelentések CBF módszere Vizsgálati területek és javító intézkedések 2
A blokkok indulása 1987. aug.9. 1984. aug.26. 1986. szept.15. 1982. dec.12. A blokkok tervezett üzemideje 30 év. 3.
Az ÜH előkészítése 1991-1994 AGNES jelentés (valószínűség alapú biztonság értékelés) 1995-1999 Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok 1996-2002 Biztonságnövelési intézkedések (BNI) Üzemzavarok és balesetek kezelésének javítása Biztonsági rendszerek megbízhatóságának növelése Berendezések igénybevételének csökkentése Üzemeltetői személyzet támogatása Kontément felülvizsgálata Földrengésállóság javítása Tűzbiztonság növelése 1998-2004 VBJ (Végleges Biztonsági Jelentés) 21% 6% 2% 4% 3% Reaktor Védelmi Rendszer Földrengésvédelem 36% 1996-2002 között összesen 60 mrdft! 28% Magas ph üzemmód PTR PRISE Blokkszámítógép csere Egyéb BNI 4.
Az ÜH előkészítése 2000-2008 Megvalósíthatósági tanulmány Műszaki és gazdasági aspektusok Eredmény: Az ÜH műszakilag megvalósítható gazdaságilag megtérülő beruházás Előzetes és végleges környezetvédelmi engedély megszerzése a kiterjesztett üzemidőre Feltétel PRISE kezelés megoldása. 2011-ben minden blokkon megvalósult. 5
Az ÜH előkészítése Rendszerek rendszerelemek állapot felülvizsgálat és értékelés Terjedelem és szűrés Öregedéskezelés, karbantartás hatékonyság monitorozás,berendezés minősítés, tervezési alap rekonstrukció Korlátozott idejű biztonsági elemzések Terjedelem meghatározása A vizsgálatok kiterjesztése vagy megismétlése Hatósági felülvizsgálat Az előkészítés során összeállított ÜH program hatósági felülvizsgálata ÜH program hatósági jóváhagyása 2009 július 6
Az ÜHP végrehajtása MVM OAH NBI CV PIB igazgatók+4 fő Külső intézmények TSO VEIKI E+ PKCS 14 fő ÜH projekt 11 fő Műszaki Konzulensek: Gépészet & építészet RTO ÖKO ÉMO MFO KPMG 2 fő Független felülvizsgáló Entergy Ltd. (USA) A végrehajtásba bevont szervezetek HUN TC 0417 NAÜ (SALTO) 7
Az ÜHP végrehajtása Öregedéskezelés átfogó felülvizsgálata Működés felülvizsgálata: TBE 304, TBE 305 ÜH EMD 1. fejezetben; ÖKP-k kidolgozása Gépészet: kiemelt fontosságú berendezések (7 db); Gépészet: rendszerelem csoportban kezelt (82 db); Épületek, építési szerkezetek: Épület specifikus programok (21 db); Szerkezeti elem specifikus programok: (32 db); V&I berendezések programjai (16 db); 8
Az ÜHP végrehajtása Berendezések állapotvizsgálata OAH NBI külön felügyelte egyeztetett ÜH miatti egyszeri célvizsgálatok (szilárdsági eredmények); Állapotértékelési jelentések készültek: kiemelt gépész berendezés (üzembe helyezéstől) nem kiemelt gépész berendezés, építési szerkezet, V&I berendezés); A berendezések megfelelő állapotban vannak; 9
Az ÜHP végrehajtása KIBE 27 darab KIBE (beleértve BM is); 50+10 év igazolt a legtöbb, de nem minden esetben (főként kifáradás számítások és BM); Megoldás: monitorozás anyagvizsgálat kiterjesztése Nem megfelelőségek : szilárdsági számításokból: Gépészet ABOS 1 fennmaradást kértünk (GF kollektor, reaktor tömítő egység, felső blokk tömítő egységei; Gépészet ABOS 2 karimás kötések (karb. ut.); 10
Az ÜHP végrehajtása Nem megfelelőségek: szilárdsági számításokból: Épületek acélszerkezetei (2012-ben megerősítések); Épület süllyedés 1.-2. blokk rendben, de a munkát folytatni kell 3.- 4 blokki főépületnél; 11
Az ÜHP végrehajtása Berendezés minősítés 1. Kábelek: 46 db minősítési csoport Minősített: 37 csoport (mindegyik 50 évre ok); Részlegesen minősített: 9 csoport Befejezés: 2012.06.30-ig (1 db csere, 8 db minősítés befejezése ) 2. V&I rendszerelemek: (213 db minősítési csoport (55 ir.tech. & 158 villamos) Minősített: 206 csoport ebből korlátozott: 12 ir.tech.; érvényesség: 2016-2030 Befejezés: 2012.06.30-ig (5 ir. tech. & 2 vill.) 3. Hermetikus kábelátvezetők: 7 db minősítési csoport Minősített: 5 csoport Részlegesen minősített: 2 csoport 12
ÜH ütemezés Az ÜH engedélyezése két lépésben történik: Program, legkésőbb 4 évvel a tervezett üzemidő lejárta előtt (30 4 = 26. évben; 2008.12.15.) Üzemeltetési engedély megkérése, a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel (30. évben) 2000. 2002. 2005. 2008. 2012 2032. Megvalósíthatósági tanulmány Környezetvédelmi engedély EKT RKHT Program kidolgozás Program és végrehajtás jelentés Program hatósági ellenőrzése Program végrehajtása Üzemeltetés: az engedély feltételei szerint folyamatos szinten tartás 13.
A hazai CBF célja A fukusimai súlyos reaktorbaleset felismert tanulságai alapján történjen meg a Paksi Atomerőmű biztonsági tartalékainak felülvizsgálata és értékelése, a szükséges beavatkozások meghatározása Fel kell tárni azokat a pótlólagos intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a Paksi Atomerőmű a fukusimaihoz hasonló baleseti szituációban helytálljon, a jelenleginél nagyobb védettséget bizonyítson
Előrehaladási Jelentés küldése az OAH-nak Az elkészített jelentések felelős: Paksi Atomerőmű Zrt. határidő: 2011. augusztus 15. Nemzeti Jelentés készítése az Előrehaladási Jelentés alapján felelős: Országos Atomenergia Hivatal határidő: 2011. szeptember 15. Végleges Felülvizsgálati Jelentés küldése az OAH-nak felelős: Paksi Atomerőmű Zrt. határidő: 2011. október 31. Nemzeti Jelentés végső formájának elkészítése, az elvégzendő biztonságnövelő intézkedések előírása felelős: Országos Atomenergia Hivatal határidő: 2011. december 31. A felülvizsgálatról készített jelentések, valamint az ennek nyomán készített hatósági értékelés és a határozat valamint a nemzetközi ellenőrzés eredményei is nyilvánosak 15
CBF módszere Kulcsesemények - a fukusimai tapasztalatok alapján legsúlyosabbnak tekintett események A villamos betáplálás tartós (több napos) elvesztése A végső hőelnyelő tartós elvesztése Súlyos baleset miatti jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása Felülvizsgálat lépései Elemezni kell a kulcsesemények előfordulásának lehetséges belső és külső okait Be kell mutatni a kulcsesemények megelőzésének és elhárításának lehetséges módozatait Be kell mutatni, hogy milyen következményekre vezet, ha a kulcseseményeket nem sikerül megelőzni, vagy elhárítani Ismertetni kell a kulcsesemények következményei telephelyi kezelésének módozatait
Vizsgálati területek Külső természeti eredetű veszélyforrások elemzése földrengés külső elárasztás extrém meteorológiai hatások Biztonsági funkciók sérülékenységének elemzése üzemi és üzemzavari villamos betáplálás rendszerei üzemzavari hűtőrendszerek és a végső hőelnyelő rendszerei alternatív betáplálási lehetőségek vizsgálata Súlyos balesetek következmény csökkentési lehetőségei baleseti folyamatok értékelése balesetkezelési rendszerek telephelyi veszélyhelyzeti intézkedések
Vizsgálati területek Földrengés (1) A paksi atomerőmű telephelye földrengés-veszélyeztetettsége korszerű valószínűségi módszerrel meghatározott A telephelyi talajrétegek részletes vizsgálata megtörtént A talajfolyósodásra való hajlam a telephelyen reális veszély. A tervezési alapba tartozó földrengés esetén a talajfolyósodással szembeni tartalék konzervatív módon számítva relatíve kicsi A talajfolyósodás által okozott sérülési mód az épületek süllyedésében és a kapcsolódó vonalas szerkezetek sérülésében testesülhet meg
Vizsgálati területek A földrengés elleni védettség fokozása érdekében el kell végezni az alábbi épületek minősítését és szükség szerinti megerősítését. Egészségügyi és laborépület Tűzoltó laktanya 400 kv-os és 120 kv-os alállomások A földrengés-műszerezés előkészítés alatt lévő rekonstrukciója keretében felül kell vizsgálni az automatikus reaktor leállítás kérdését. Meg kell oldani a technológiai berendezésekre potenciálisan veszélyt jelentő nemtechnológiai eszközök, berendezések rögzítését a főjavításon kívüli időszakokban.
Vizsgálati területek Árvizek A telephely környezetében a 10-4 eset/év gyakoriságú (jeges)árvíz maximális szintje 96,07 mbf, a jégmentes árvíz maximális szintje 95,51 mbf lehet Az árvédelmi töltés koronaszintje (a Duna túlpartján is) alacsonyabb (96,30 mbf) mint a telephely feltöltési szintje, ami 97,15 mbf Így extrém árvizek a paksi telephelyhez nem juthatnak el és ezért az árvizet, mint külső veszélyforrást a tervezési alapon túli esetek vizsgálata közül is ki lehet szűrni Az elképzelhető legnagyobb árhullámok, valamint a dinamikus, időben gyorsabban lejátszódó hatások esetére (pl. bősi duzzasztómű tönkremenetele) is igazoltuk a megfelelőséget.
A Duna alacsony vízszintje Vizsgálati területek A tervezési alap szerinti kisvízszint konzervatívan becsülve: 84,65 Bfm Biztonsági hűtővízszivattyúkat meghosszabbították, szívókönyökeiket kicserélték, így azok 83,50 mbf szintig indíthatók és üzemben tarthatók Kiépítésenként kialakítottak két-két olyan zsiliptáblát melyeken egy, illetve két búvárszivattyú található, továbbá a zsiliptáblák fölött két 1x1 m-es ablak van Alacsony vízállásnál e zsilipek kerülnek lehelyezésre, s a zsiliptáblákon keresztül a búvárszivattyúk, az ablakokon keresztül úszó pontonokra helyezett dízelhajtású átemelő szivattyúk biztosítják a biztonsági hűtővízrendszer részére a megfelelő mennyiségű hűtővizet Ezeknek a preventív intézkedéseknek a soron kívüli ellenőrzése, részleges lepróbálása, karbantartása megtörtént
Vizsgálati területek Időjárási hatások Az időjárási hatások között az alábbiak vizsgálata és értékelése történt meg az OMSZ által összeállított különböző éghajlatstatisztikai adatsorok alapján A veszélyeztetettségi görbék (terhelés-visszatérési idő) a tervezési alapra és a tervezési alapnál ritkább esetekre is rendelkezésre állnak nagy erejű széllökések; csapadék; felhalmozott jég- és hótorlaszok; villám; extrém magas és alacsony hőmérséklet. A korábbi IBF keretében feltárt intézkedés alapján rendszertechnikai és valószínűségi biztonsági elemzések vannak folyamatban
Vizsgálati területek A villamos betáplálás tartós elvesztése Villamos betáplálás nélkül nem lenne biztosítható tartósan az atomerőmű leállított reaktoraiban és pihentető medencéiben lévő fűtőelemek hűtése A felmelegedési folyamat hosszabb időn (több órán) át zajlik le, ez alatt az idő alatt kell helyreállítani az esetleg elvesztett villamos betáplálást A villamos betáplálás tartós elvesztésének bekövetkeztét megelőzni hivatott, felülvizsgált rendszerek: a távvezetéki kapcsolatok, 400/120 kv-os alállomás automatikus indítású biztonsági dízelgenerátorok (12 db), akkumulátor telepek a váltó- és egyenáramú belső energiaellátás biztonsági rendszerei Az erőmű villamos rendszerei megfelelnek a követelményeknek, védettek a tervezési alapba tartozó külső hatásoktól, további javításukra néhány intézkedés javasolható
Alternatív villamos betáplálási lehetőségek Vizsgálati területek Az utóbbi időben végrehajtott fejlesztés eredményeképpen dedikált módon is érkezhet a 120 kv-os betáplálás a százhalombattai, illetve a 400 kv-os betáplálás a litéri erőmű egyik gázturbinájától (1 óra). A litéri gázturbina (az egyik dedikált külső betáplálási forrás) saját házi üzemében javasolt kialakítani a black-start képességet. Megnöveljük a dízel üzemanyag tartályokban tárolt üzemanyag előírt mennyiségét, hogy a jelenlegi 120 órát meghaladó üzemidőt is biztosítani lehessen. A blokkok közötti alternatív, eddig még nem használt, vagy kifejezetten tiltott váltakozó áramú 6 kv-os energiaellátási útvonal kialakítási lehetőségek, keresztkapcsolatok jelentősen jobbak, mint a kezelési utasításokban rögzített lehetőségek. Külső veszélyek szempontjából nem kedvező a blokki dízelgenerátorok azonos térbeli elhelyezése. Teljes értékű, alternatív, léghűtéses baleseti/karbantartási dízelgenerátorokat kell létesíteni.
Vizsgálati területek A végső hőelvezetési lehetőség tartós elvesztése Az erőmű normál üzeme és üzemzavarai/balesetei során számos olyan berendezés működik, amelynek folyamatos vagy időleges vízhűtésre van szüksége A reaktorokban és a pihentető medencékben keletkező maradvány hőt és a technológiai berendezésekben keletkező hőt a hűtést biztosító rendszerek vonják el különféle útvonalakon keresztül A hőelnyelő funkciót több rendszer láncolata valósítja meg, amelynek végső eleme a Duna. A fűtőelemek hőelvezetési lehetősége akkor veszhet el, ha az erőmű hűtőrendszerei és a Duna-víz közti kapcsolat megszűnik. A hőelvezetés tartós elvesztésének bekövetkeztét megelőzni hivatott, felülvizsgált rendszerek: a biztonsági hűtővíz rendszer, a sótalanvíz rendszer, az üzemzavari tápvízrendszer, a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer, a pihentetőmedence hűtőrendszer Az erőmű hőelvezető rendszerei megfelelnek a követelményeknek, védettek a tervezési alapba tartozó külső hatásoktól, további javításukra néhány intézkedés javasolható
Vizsgálati területek Alternatív hőelviteli lehetőségek Rendelkezünk a Duna kavicságyába fúrt 9 db nagyátmérőjű 30 m mély kúttal, amely a Duna vízállásától függetlenül tartós, gyakorlatilag korlátlan mennyiségű vízbázist képez. Dízelgenerátorokat biztosítunk a kúttelep szivattyúinak villamos alternatív betápláláshoz. Mobil vízkivétel lehetőséges közvetlenül a Dunából vagy egyéb vízforrásból (40 perc). Az így nyert víz udvartéri csatlakozón keresztül bejuttatható a gőzfejlesztőkbe illetve a konténmentbe Az erőmű tűzivíz rendszerei felől megtáplálható a biztonsági hűtővíz rendszer. Rendelkezésre áll egy földrengésálló, mintegy nyolc óra üzemre alkalmas önálló dízel betáplálással rendelkező tűzivíz szivattyú telep valamint egy másik normál villamos energia betáplálású szivattyú telep. Átalakítással a melegvíz csatornában visszatartott 2x2000 m 3 vízbázis is biztosíthatóvá válik ezekhez a szivattyúkhoz. Kidolgoztuk és megvalósítjuk a pihentető medencébe való külső, udvartéri vízbeadás lehetséges koncepcióját meglévő légcsatornák felhasználásával.
Vizsgálati területek Jelentős radioaktív kibocsátásra vezető súlyos baleseti folyamatok A reaktorban lejátszódó balesetek tekintetében a korábbi, determinisztikus és valószínűségi vizsgálatok teljes körűek voltak. A súlyos baleseti, zónaolvadási folyamatok jelentős nemzetközi és hazai erőfeszítések (elméleti és kísérleti vizsgálatok) alapján elemzettek A balesetek során fejlődő hidrogén mennyisége és térbeli eloszlása ismert A hermetikus védőépületben kialakuló hőmérséklet és nyomásviszonyok meghatározottak. A kockázat mértékét jelentősen csökkentő balesetkezelési koncepciót dolgoztunk ki 2004-ben, azóta a szükséges átalakításokat folyamatosan végezzük. A súlyos baleset késő fázisában a konténmenten belüli nyomás növekedhet, 3-8 nap alatt meghaladja a sérülési értéket, ezt kezelni fogjuk
Vizsgálati területek A nem uralt kulcsesemények következményeit enyhítő balesetkezelés A súlyos balesetkezelés két kulcseleme a Súlyos Baleset Kezelési Útmutatók bevezetése, valamint műszaki átalakítások végrehajtása Súlyos baleseti folyamatokra önálló mérőrendszert és villamos betáplálást alakítottunk ki Megbízható és radikális nyomáscsökkentési lehetőséget teremtettünk meg, ezzel a nagynyomású tartálysérülés lehetősége elkerülhető Kialakítottuk a reaktortartályok külső alternatív hűtésének és az olvadék visszatartásának lehetőségét Passzív autokatalitikus rekombinátorok (60 db/blokk) alkalmazásával biztosítjuk, hogy a hidrogén koncentráció baleseti helyzetekben nem éri el a robbanáshoz szükséges értéket Elkerülhető a hermetikus védőépület korai sérülése
Vizsgálati területek Súlyos balesetek telephelyi kezelésének módozatai Értékeltük az időben elhúzódó beavatkozások végrehajtásának feltételeit Az infrastruktúra és a kommunikáció jelentős leromlása Villamos betáplálás és/vagy mérőműszerek elvesztése Több blokkra kiterjedő baleset Megközelíthetőségi, ellátási, személyzethiánnyal összefüggő problémák A Telephelyi nukleárisbaleset-elhárítási rendszer működése A döntéshozatal hatékonysága, működőképessége Elhatároztuk a több blokkon egyszerre bekövetkező balesetek telephelyi kezelésének javítását A védelmi követelményeknek (földrengés, sugárzás, környezeti hőmérséklet, stb.) megfelelő Tartalék Vezetési Pont kiépítése A Védett Vezetési Pont klimatizálásának javítása aggregátoros betáplálással A rádiózási feltételek biztosítása tartós feszültségvesztés és földrengés esetén A Műszaki Támogató Központ fizikai kialakításának és műszerezettségének felbővítése négy blokk egyidejű súlyos balesetének kezelésére A több blokkot érintő baleset elhárításában közreműködő szervezet struktúrájának és létszámának növelése
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET