R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R T C A (SERIES NOVA) TOM. VII. 195 4. Nr. 2. Megemlékezés Dr. Révy Dezsőről irta : Dr. Kaszab Zoltán, Budapest Révy Dezsőt élete teljében,54 éves korában ragadta el a kérlelhetetlen halál. 1900 október 7.-én azületett Szombathelyen. Atyja vaauti tisztviselő volt. Középiakoláit ugyancbak Szombathelyen,a premontrei főgimnáziumban végezte, majd onnan a magyaróvári 3 évea gazdaaági akadémiára iratkozott be éa ott tanulmányait 1922-ben kitűnő eredménnyel végezte el. Már mint máaod-, ill. harmadéves egyetemi hallgató al kalmazást kapott Dr. Neubörger Ferenc tanár mellett az akadémia növénytani tanszékén, ahol gyakornoki teendőket látott el éa megkezdte az akadémia háborús események miatt nagyon zilált állapotban lévő könyvtárának rendezését. Az akadémia elvégzéee után mint Eötvös-kollégista a budapesti tudományegyetemen 5 féléven keresztül hallgat texméazetrajz-vegytan szakot és ekkor előző tanulmányainak beszámításával engedélyt nyert doktori szigorlatának letételére. Erre azonban szolgálati elfoglaltsága miatt csak később, 1934-ben került sor. 1923-ban a magyaróvári Gazdasági Akadémiához, annak növénytani,akkori nevén természetrajzi tanszékére gyakornoknak nevezték ki. Pár évvel később, tanárának elhalálozása miatt reá hárult a tanszék vesetées,előadások tartása. 1929- ben váratlanul áthelyezted a debreceni Gazdasági Akadémiához, ami annál inkább kellemetlenül érintette, mivel igy el-
kezdett és helyi vonatkozású botanikai tudományos kísérletei teljesen veszendőbe mentek. Mégis ez a körülmény később rovartani irányú munkásságára igen gyümölcsöző és eredményes volt. Debrecenből 2 év múlva ismét visszahelyezték Magyaróvárra. Segédtanári, majd gazdasági akadémiai rendkívüli ta nári végül 1939-ben rendes tanári kinevezése uxán végre biztos exisztenclát teremtett. Az Akadémia főiskolává történt átszervezése Révy Dezső személyét is érintette. 1947-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki, majd 1948 Januárjától egy évre a Földművelésügyi Minisztérium gazdasági szakoktatási körében főosztályvezetői.megbizást kapott. 1949-ben visszahelyezték az Agráregyetemre és egyetemi tanári kinevezést nyert. 1949/50 ben ő volt az Agráregyetem rektora és 1951 szeptember 6-tól a Mezőgazdasági Kar dékánja. 1952 telén betegedett meg,amely betegségből többé kigyógyulni nem tudott. Az egyik kórházban már majdnem gyógyultan gyógyszermérgezést kapott, majd a későbbi vizsgálat vesezsugorodást állapitott ínég. 1954 április 17.-én csendesen, örökre elaludt,. Ez dióhéjban Révy Dezső élete. Ebbe a keretbe tartozik bele az a munkásság, amelyet mint entomológus, elsősorban mint koleopterológus kifejtett. Révy Dezső a megélhetését biztositó állása, pozíciója után botanikus volt ugyan, igy ismerték őt az egyetemen és a szakkörökben egyaránt, hivatása szerint azonban mégis inkább entomológus volt és ő maga is annak tartotta magát. Botanikai munkásságát i t t nincs módunkban méltatni, az nem is a mi feladatunk. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy több mint 50 tudományos, ismeretterjesztő és népszerű botanikai tárgyú dolgozata, köztük nem egy igen jelentős, látott napvilágot magyar szaklapokban és önálló kiadványokban. Rovarok gyűjtésével 1927-ben kezdett először foglalkozni. Ez év januárjában ugyanis tanítómestere, Dr. Neuberger Ferenc akadémiai tanár váratlan halála miatt reá hárult a gazdasági állattan c.tantárgy előadása. Az előadásokat külö-
nösebb gond nélkül volt főnöke Írásos jegyzeteiből és szakkönyvekből megoldotta, de ennyibe nem nyugodott bele. Mint Révy Dezső visszaemlékezéseiben maga irja,ekkor még állattani, különösen pedig rovartani szakképzettsége nagyon gyenge lábon állott. Az egyetemen rendszeresen hallgatta ugyan Méhely Lajos előadásait, de az ő, egyébként szinvonalas és vonzó stilu8u előadásai csak az általános állattan egyes fe jezeteire terjedtek ki, tarkitva az Ő saját vizsgálatainak gyakran oda nem valő, terjedelmes ismertetésével. Rovartani kollégium akkor egyáltalán nem volt. Egyedüli előstudiumnak a gazdasági állattan maradt, amelyet még akadémiai hallgatő korában heti 2 órában 2 féléven át hallgatott. Számitva arra, hogy az állattan tanítása állandóan nála marad,az intézeti szemléltető anyag pótlására és saját ismereteinek bővitése miatt is elkezdett rovarokat gyűjteni, Gyűjtött mindent: bogarakat, lepkéket, darazsakat, legyeket, szitakötőket, stb. Eleinte semmi gyűjtőeszköze.sem preparáló eszköze nem volt.csiki Ernő kis útmutatója alapján kezdte meg a gyűjtést és az anyag preparálását. Hozzákezdett anyagának meghatározásához is, amelyhez ma már elavultnak tartott, de a magyaróvári könyvtárban rendelkezésre álló könyv adta az alapot. Mint a kezdőknél általában lenni szokott, eleinte nehezen és vontatottan ment mind a gyűjtés, mind a feldolgozás. A Debrecenbe történt váratlan áthelyezése egész addigi tudományos munkájának, beállított növénytani kísérleteinek végeszakadását jelentette.jogos elkeseredésében egész addigi munkásságának feladását tervezte. Ekkor érlelődik meg benne a gondolat, hogy beosztási helyétől függetlenithető kutatási irányt választ magának. Letett a külső érvényesülés minden formájáról és csak arra törekedett, hogy szabadidejét a természet tanulmányozására fordíthassa. Debrecenben 1930 tavaszán kezdett el ismét bogarakat gyűjteni. Egyenlőre nem volt egyéb célja, mint ' minél több fajból álló gyűjteményre s^ert tenni.kezdettől fogva feltett
szándéka volt, hogy a gyűjtött anyagot saját maga meg is határozza. Sz a munkássága Debrecenben az Akadémia tanári karátél a legteljesebb elismerésben részesült és ez igen serkentően hatott különösen a feldolgozás munkájára.ez indította ét arra is,hogy gyűjteményét az Akadémia szertárával megossza, létrehozzon ott egy kisebb, de azért szép bogárgyűjteményt. Magyaróvárra történő visszahelyezése már nem okozott semmi cülönösebb megrázkódtatást. Minden emóció nélkül hagyja ott Debreoent és illeszkedik bele ismét az óvári környezetbe. Magyaróváron változatlan kedvvel és intenzitással szándékozott folytatni a gyűjtést,egyenlőre azonban közelebbi célkitűzésre nem>gondolt.munkája elé itt sorozatos nehézségek tornyosultak. A. tanszéken nem kapott beosztást, majd doctori szigorlatára készült, agyon halmozták adminisztratív jellegű munkákkal, a tanszéken helye nem volt és csak lopva, esténként tudott bejárni és dolgozni az altiszti szobába, ahol ugy-ahogy mégis csak berendezkedett. Igy az 1932-38. években a rovargyűjtés csak nagyon vontatottan folyt.a rendszeres gyűjtésről szó sem lehetett. Az 1939-ee évvel azonban uj korszak kezdődött Révy Dezső életében azzal, hogy megkapta rendes tanári 1 kinevezését és a növénytani tanszék vezetését. Szolgálata alatt talán első Ízben érezte magát teljesen megelégedettnek és nyugodtnak. Ez munkakedvét természetesen igen jelentősen fokozta. Munkájával az Akadémián teljesen egyedül,elszigetelve állott. A debreceni tanári karral éles ellentótben a magyaróvári kollégák teljes közönyt, sőt'meg nem értést tanúsítottak. Ami megnyilvánulás egyesek részéről mégis történt, az a legjobb esetben sajnálkozás, vagy méginkább gúnyos lekicsinylés volt, sőt nem hiányzott az ellenséges hangú és célzatú megjegyzés sem. A hivatalos Akadémia részéről sem kapott sem erkölcsi, sem egyéb jellegű támogatást. Az alatt a másfél évtized alatt, amennyire gyűjtései Magyaróváron kiterjedtek, mind-
össze 3-4 esetben kapta meg az Akadémia tanári fogatát,amely biztosította volna,hogy távolabbi területeket is bevonhasson gyűjtési körébe. Gyűjtései során rájött arra, hogy Magyaróvár környékének mind flórája, mind faunája nagyon érdekes, de a tudomány számára majdnem egészen ismeretlen és igy rendszeres kutatása nagyon is indokolt. A szakemberek, akikkel erről tárgyalt, mind kivétel nélkül megerősítették őt ebben a kérdésben. Igy érlelődött meg fokozatosan Révy Dezsőben az az el határozás, hogy a Hanság, közelebbről Magyaróvár környékének kutatását tudományos célkitűzéssel a legnagyobb rendszerességgel és intenzitással megindítja. E feladatnak Révy Dezső minden vonatkozásban eleget is tett. 1939-1944-ig rendszeresen kutatja Magyaróvár bogárfaunáját. Minden lehetséges gyűjtési módszerrel,a környék egész területét, annak változatos élőhelyeit kutatja és páratlanul szép, változatós,gazdag gyűjteményre tesz szert. Gyűjteménye ez években igen számottevően gyarapodott. A kezdeti egy-két ezres példányszámból 1945 körül 30,000 példány lesz és pár száz fajból több mint 3000! Javarésze Magyaróvár környéki, ami még csak emeli e gyűjtemény értékét. Eredeti célkitűzéseinek megfelelően maga lát hozzá anyagának meghatározásához is. Meghozatja a legújabb szakkönyveket,mikroszkópot szerez és otthonában biztosítja magának a tudományos munkálkodás elemi feltételeit. Nagy segítségére volt e munkájában felesége, aki mindig a legnagyobb megértéssel minden tőle telhetőt megtett,hogy támogassa munkáját. Nagyon jól látta és tudta, hogy az entomológiai foglalkozás mily sok örömet és tiszta- szórakozást jelentett számára. Révy Dezső életének entomológiai szempontból ez a legproduktivabb szakasza. A kül3ő élet viharai, a hivatalos élet kellemetlenségei, a háborús évek folyamán egyre fpkozódó megélhetési nehézségek, majd a zűrzavar és veszedelmek sem tudták áttörni a boldog családi élet bástyafalát, az otthon nyugalmát és békéjét. /
Ilyen lagkörben dolgozta fel Révy Dezső sok évi gyűjtéseinek eredményeit. Külső segítséget csak a legritkább esetben vett igénybe. Egészen csodálatos, hogy összehasonlitő anyag nélkül,milyen magabiztosan és hibamentesen határozott. Ennek az a magyarázata, hogy rendkívül alapos, aprólékos és mindenre kiterjedő figyelemmel végezte munkáját. Munkájának másik értéke az, hogy anyagát pontos lelőhely- és dátum-cédulákkal látta el,gyüjtéseiről naplót vezetett és igy ellenőrizhető minden egyes példánya. Naplójába részletesen leirta a gyűjtés helyét, a gyűjtési módszert,a tápnövényeket, a talajra, időjárásra vonatkozó megfigyelései t, a feltűnőbb fajokat, stb. Külön jelentősége van munkájának abból a szempontból, hogy magára vállalt egy fontos tudományos feladatot, nevezetesen a Kisalföld bogárfaunájának feltárását. Ez a terület koleopterológiai szempontból Révy Dezső tevékenysége előtt teljesen ismeretlen volt. Ma viszont, hála több évi fáradozásának, olyan jól ismerjük, mint kevés területét az országnak. Külön értéke anyagának az is, hogy abban egyenletesen, minden család képviselve van. Biztosította ezt a rendszeres és céltudatos gyűjtés,az az elhatározás,hogy a t e l j e s bogárfaunát kikutassa. Különösen apróságokban igen gazdag az anyag. Sajnos a halál megakadályozta őt abban, hogy gyűjteményét teljes egészében feldolgozza és annak eredményeit közzé tegye.csupán 3 koleopterológiai közleménye Jelent meg /1/ nyomtatásban, amely az ormányosokat és a rendszer elejét a holyvákig tartalmazza, a többi anyag meghatározása nagyrészt befejezést nyert ugyan,de eredményeit már megirni nem tudta. Révy Dezső az entomológiában nemcsak szivderitő és pi hentető szórakozást látott,de ezt a munkáját, bár külső látható eredményekben, publikációkban messze elmarad botanikai munkái mögött, mégis mindennél többre becsülte.számtalanszor álmodozott arról, hogy majd ha kitölti szolgálatát és nyugdíjba vonul,minden idejét az entomológiának fogja szentelni.
Tervezte azt is, hogy egy-egy bogárcsalád rendszeres feldolgozásába, megirábába i s belekezd.s tervezgetésekre t e t t pontot korai, váratlan és fájdalmas elhunyta. Révy Dezső bogárgyűjteményét utolső akaratával a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta;az ma a múzeum magyarországi anyagát gazdagitja, annak értékes kiegészítését a l kotja. Nem mulaszthatjuk el, hogy nemes gesztusáért ezen a helyen is ki ne fejezzük hálánkat. A Magyar Rovartani Társaság szeretettel fogja megőrizni emlékét,de mindennél maradandóbb emléket állított Révy Dezső magának munkásságával, amelyet a magyar bogárfauna feltárása érdekében kifejtett. Megőrzi emlékét a múzeum, ahol gyűjteményének mintaszerűen preparált értékes példányai örökre hirdetik egy szorgalmas, csendes, de eredményes munkásság gyümölcsét. /1/ Dr. Révy Dezső koleopterológiai publikációi: Révy & Siroki: Beiträge zur Kenntnis der Käferfauna des Komitat es Mosón. I. Anthribidae, (Jurculionidae und Scolytidae /Folia Ent.Hung., VII,1942,p.73-84/. Révy: Adatok Mosonvármegye bogárfaunájának ismeretéhez. I I. A'C., VIII,1943,p.47-56/. Révy: Beiträge zur Kenntnis der Käferfauna des Komitates Moson. I I I. Staphylinoidea /Fragm.Faun.Hung., XI,1948,p. 20-28/.
Zur Erinnerung an Dr. D. Révy Von Dr. Z. Kaszab Am 17. April 1954 verschied Univ. Professor Dr. D. Révy, Mitglied der Ungarischen Entomologischen Gesellschaft nach langem Leiden im Alter von 54 Jahren.D.Révy beschäftigte sich neben seinen Hauptstudien als Botaniker sehr eingehendst auch mit entomologischen Prägen. So bearbeitete er u.a. die Ooleopteren-Fauna der kleinen Ungarischen Tiefebene sehr eingehend und berichtete über seine diesbezüglichen Ergebnisse in drei Publikationan /Rovartani Lapok 1942, 1943; Fragm. Faun. Hung. 1948/.Die im verlaufe seiner Untersuchungen zusammengestellte ausserordentlich reiche, schön präparierte und vorzüglich determinierte Sammlung mit mehr als 30.000 Exemplaren hinter- liess D.Révy der Zoologischen Sammlung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. Felelés: Dr. Kaszab Zoltán Magyar Rovartani Társaság, Budapest VIII, Baross-u.13.