Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola László Éva A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A VIDÉKI TURIZMUS ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. habil Kocsondi József CSc. egyetemi tanár, tanszékvezető Keszthely 2010
A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A VIDÉKI TURIZMUS ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...5 KIVONAT...7 ABSTRACT...7 AUSZUG...8 1. BEVEZETÉS...9 2. A KUTATÁS MÓDSZERE...14 3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS...20 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. A vidék hazai fogalmi megközelítései...23 A vidékfejlesztés elmélete a hazai szakirodalomban...27 A hazai kistérségek rendszere és jellemzői...31 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. Turizmus fogalmi változásai...35 A turizmus gazdasági, társadalmi és kulturális hatásai...38 A turizmus rendszere...41 A vidéki turizmus a turizmus rendszerében...43 A turizmus trendek hatása a vidéki turizmusra...46 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. A falusi turizmus fogalma, jellemzői...47 A vidéki egészségturizmus sajátosságai...52 A vidéki gasztroturizmus sajátosságai...56 A tematikus utak, mint a turisztikai termékfejlesztés hálózatos formái...58 3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4. A fenntarthatóság a vidékfejlesztésben és a turizmusfejlesztésben...60 A vidékfejlesztés és turizmus versenyképességének kapcsolata...64 A vidékfejlesztés és turizmus közös területe a területfejlesztésben...68 Az integrált vidékfejlesztés ismérvei - kapcsolata a vidéki turizmussal...69 3.6.1. 3.6.2. 3.7. 3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. A kistérségi társulási együttműködés...71 A Leader +, mint a vidékfejlesztési együttműködések innovatív formája...72 A marketing a vidéki turizmusban...74 A területi marketing hatása egy térség turizmusára...74 A marketingkommunikáció a vidéki turizmusban...79 A térségmárka szerepe a vidéki turizmusban...81
4. A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A VIDÉKI TURIZMUS VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN...84 4.1.1. 4.1.2. Az Észak-alföldi régió turizmusa...87 A turizmus fenntarthatósági mutatói az Észak-alföldi régió kistérségeiben...90 4.2.1. 4.2.2. A kapcsolat vizsgálatának módszere...92 A vizsgálat eredményei...93 4.3.1. A falusi turizmus jelenléte az Észak-alföldi régióban...97 4.3.1.2. A falusi turizmus a szálláshely kínálat kommunikációja alapján... 101 4.3.2. Gasztroturizmus és a tematikus utak a régióban... 102 4.3.3. A vidéki egészségturizmus a régióban... 106 4.3.4. A kistérségek jellemzői a vizsgált turizmusformák alapján... 110 4.4.1. 4.4.2. 4.4.3. 4.4.4. A megkérdezés célja és körülményei... 113 Az egyes vidéki turizmusformák vonzereje... 114 A vidéki turizmus kedveltsége az életkor és lakóhely függvényében... 116 Az Észak-alföldi régió kistérségeinek ismertsége... 117 4.5.1. 4.5.2. A marketingkommunikáció az Észak-alföldi régió kistérségekben... 121 A kistérségek márkázhatósága és a márkapotenciál... 122 5. KÖVETKEZTETÉSEK...131 6. ÖSSZEFOGLALÁS...134 7. A KUTATÁS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI...135 IRODALOMJEGYZÉK...137 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...143 ÁBRAJEGYZÉK...144 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE...145 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...173
KIVONAT A vidékfejlesztés és a vidéki turizmus összefüggései az Észak- alföldi régióban ABSTRACT Connections between rural development and rural tourism in the Észak-Alföld (North-Great Plain NGP) region.
AUSZUG Zusammenhänge der ruralen Entwicklung und ruralen Tourismus in der Region Grossen Ungarischen Tiefebene
Mottó: "Nem a termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja." (Gróf Széchenyi István) 1. BEVEZETÉS 1.1. A téma aktualitása, jelentősége
1.2. A kutatás előzményei 1.3. Célkitűzések, hipotézisek
Hipotézisek:
2. A KUTATÁS MÓDSZERE 2.1. A kutatás szemléleti alapjai 2.2. Adatgyűjtési és elemzési módszerek
3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 3.1. Nemzetközi kutatások és EU dokumentumok a vidékről
3.2. Vidékfejlesztés Magyarországon 3.2.1. A vidék hazai fogalmi megközelítései
3.2.2. A vidékfejlesztés elmélete a hazai szakirodalomban
1. táblázat A vidékfejlesztés céljai A VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLJAI Forrás: SARUDI (2003) összeállítása
Vidékfejlesztés: szemléletmód és cselekvés sorozat, melynek révén fejlesztések valósulnak meg a vidékinek tartott területek társadalma, gazdasága és környezete érdekében, az ott élők egyetértésével és közreműködésével, belső források mobilizálásával, aktivizálásával és külső források bevonásával. 3.2.3. A hazai kistérségek rendszere és jellemzői
2. táblázat A kistérségek területi megoszlása 2008. Forrás: KSH 2008 alapján, saját szerkesztés
3.3. A turizmus vizsgálata a vidékfejlesztés szempontjából 3.3.1. Turizmus fogalmi változásai
3.3.2. A turizmus gazdasági, társadalmi és kulturális hatásai 3.3.2.1. A turizmus gazdasági jelentősége
3. táblázat A magyarországi turizmus makrogazdasági mutatói, 2004-2007 Forrás: www.ksh.hu Számokban utazunk, Turizmus Szatelit Számla 2008.
3.3.2.2. A turizmus társadalmi - kulturális hatásai
3.3.3. A turizmus rendszere
3.3.4. A vidéki turizmus a turizmus rendszerében
1. ábra A vidéki turizmus csoportjai VIDÉKI ÉLETMÓD TURIZMUS falusi vendégfogadás, falusi-, farm-, tanyaturizmus VIDÉKI KULTURÁLIS ÉS ÖRÖKSÉG TURIZMUS kastély-, atelier-, egyházi-,vallási-,zarándok-, kulturális és örökségturizmus VIDÉKI TURIZMUS VIDÉKI EGÉSZSÉGTURIZMUS gyógy-, termál-, wellnes-, bioturizmus. VIDÉKI AKTÍVTURIZMUS vadász-, horgász-, kerékpár-, lovas-,vízi-,kaland-, (egyéb ) turizmus VIDÉKI GASZTROTURIZMUS gasztronómiai fesztiválok, borutak, tematikus utak (agrártermékek) VIDÉKI AGROTURIZMUS fesztiválok, agrárkonferencia bevásárlóturizmus, turizmus, agrártematikus VIDÉKI TERMÉSZETI TURIZMUS természetjárás, állatmegfigyelés, geo-, ökoturizmus, erdei iskolák. Forrás: DÁVID L.(2006) alapján saját szerkesztés utak,
3.3.5. A turizmus trendek hatása a vidéki turizmusra
3.4. Egyes vidéki turizmus formák jellemzői 3.4.1. A falusi turizmus fogalma, jellemzői
3.4.1.1. A falusi turizmus jogszabályi és szervezeti keretei
2. ábra Abádszalók magánszállás adatai fiz.vend.látás száll ás falusi száll ás 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: KSH, Területi statisztika 2007. alapján saját szerkesztés 2006 2007
3.4.2. A vidéki egészségturizmus sajátosságai
3. ábra Magyarország termál- és gyógyfürdői Forrás: VITUKI MÁFI AQUAPROFIT
3.4.3. A vidéki gasztroturizmus sajátosságai
3.4.4. A tematikus utak, mint a turisztikai termékfejlesztés hálózatos formái
4. táblázat A tematikus utak csoportosítása A tematikus utak jellemzésének és csoportosításának szempontjai Forrás: MÁTÉ A.- PAP N. 2008 alapján saját szerkesztés
3.5. A vidékfejlesztés és a turizmusfejlesztés kapcsolata 3.5.1. A fenntarthatóság a vidékfejlesztésben és a turizmusfejlesztésben
Közös jövőnk
5. táblázat A Turizmus Penetrációs Index összetevői Hatás sorszám 1. A hatás kiszámításának képlete TPI eco= (xeco-xecomin) / ( xecomax-xecomin) 2. TPI soc= (xsoc-xsocmin) / ( xsocmax-xsocmin) 3. TPIenv= (xenv-xenvmin) / ( xenvmax-xenvmin) Forrás: saját szerkesztés
TPI = (TPIeco +TPIsoc +TPIenv) / 3 3.5.2. A vidékfejlesztés és turizmus versenyképességének kapcsolata
4. ábra A piramis modell Forrás: Lengyel I. (2000a)
6. táblázat Versenyképességi tényezők Forrás: JANCSIK A. (2007).
3.5.3. A vidékfejlesztés és turizmus közös területe a területfejlesztésben
3.5.4. Az integrált vidékfejlesztés ismérvei - kapcsolata a vidéki turizmussal
5. ábra A vidéki turizmus fontosságát előidéző folyamatok Változások a mezőgazdasági termelésben és gazdálkodásban. Élelmiszerfelesleg Vidéki munkanélküliség Környezeti hatások Városba irányuló migráció Kormányzati politika a termelési szerkezet változtatására A vidék elnéptelenedése Vidéki szolg. csökkenése Vidékfejlesztés szükségessége A gazdaság és az egyéni vállalkozások diverzifikációja VIDÉKI TURIZMUS Forrás: saját szerkesztés Kormányzati politika a környezetvédelemre
7. táblázat A vidéki turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolata Forrás: saját összeállítás 3.6. A vidéki térségi együttműködések a turizmus érdekében 3.6.1. A kistérségi társulási együttműködés
3.6.2. A Leader +, mint a vidékfejlesztési együttműködések innovatív formája
3.7. A marketing a vidéki turizmusban 3.7.1. A területi marketing hatása egy térség turizmusára
6. ábra Területmarketing versenyterepe Versenytárs = területek kínálata, imázsa Adottságokra, képességekre épülő saját teljesítmény, imázs Vevői csoportok, szegmensek kereslete verseny Külső környezeti keretek, korlátok Szituációs tényezők Forrás: Piskóti -Dankó (2002).
7. ábra Az utazási döntés modellje Forrás: PUCKÓ L.- RÁCZ T. (2002)
8. táblázat A belföldi utazások fontosabb információforrásai Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Turizmus Magyarországon 2002-2008. kiadványok
3.7.2. A marketingkommunikáció a vidéki turizmusban
9. táblázat A Magyar Turizmus Zrt. marketingkommunikációs eszközei Forrás: Magyar Turizmus Zrt. marketing tervei alapján saját szerkesztés
3.7.3. A térségmárka szerepe a vidéki turizmusban
10. táblázat A termékmárkák és térségmárkák összehasonlítása Forrás: Kóródi-László (2005)
4. A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A VIDÉKI TURIZMUS VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 4.1. Az Észak-alföldi régió jellemzői 11. táblázat Az Észak-alföldi régió településeinek összetétele Forrás: KSH Területi Statisztika 2008. alapján, saját összeállítás
12. táblázat Az Észak-alföldi régió kistérségei a vidékiségi mutatók alapján 5 17 2 Forrás: KSH 2008. adatok alapján saját szerkesztés 2 2 2 6 9 10
8. ábra A GDP megoszlása régiók szerint, 2006. Észak-Alföld 9,6% D-Alföld 8,8% É-Mo. 8,0% Közép-Mo. 47,2% D-Dunántúl 6,5% Ny-Dunántúl 10,0% Közép-Mo. É-Mo. K-Dunántúl 10,0% K-Dunántúl Ny-Dunántúl Észak-Alföld D-Alföld D-Dunántúl Forrás: KSH 2006. adatokból saját szerkesztés 9. ábra Az egy főre jutó GDP régiónként (országos átlag = 100%), 2006. 180,0 160,0 140,0 164,3 120,0 100,0 98,1 80,0 93,0 60,0 40,0 68,3 66,8 64,2 63,0 20,0 0,0 K. Mo. Ny.Dt. K. Dt. Forrás: KSH 2006. évi adatai alapján saját szerkesztés D.Dt. D.A. É.Mo. É.A.
13. táblázat A turizmusra jellemző ágazatok részesedése a GDP-ből, 2000-2005. (%) Forrás: Tóth G. (2002). 4.1.1. Az Észak-alföldi régió turizmusa 10. ábra A szálláshelyek számának alakulása 1999-2007. között 1999 200 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Pest megye KözépDunántúl NyugatDunántúl DélDunántúl Forrás: KSH Területi statisztika 2007. alapján saját szerkesztés Észak-M.o. Észak-Alföld Dél-Alföld
11. ábra Kereskedelmi szálláshelyek száma és megoszlása régiónként Kereskedelmi szálláshelyek száma és összetétele Pest m. K--D. Ny-D D-D É-Mo. É-A. 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 1999 2000 2001 2002 Forrás: KSH 2007. adatai alapján saját szerkesztés 2003 2004 2005 2006 2007 D-A.
12. ábra Magánszálláshelyek régiónkénti megoszlása 1999-2007. között 100% 5,6 5,7 5,8 6,4 7,0 7,6 7,5 8,0 8,3 18,3 17,4 17,2 16,8 16,4 16,5 17,3 17,2 17,3 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 80% 60% 40% 20% 0% Pest megye Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld Forrás: KSH 2007. adatai alapján saját szerkesztés Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl
13. ábra Vendégéjszakák száma az egyes régiókban 1 765 1 755 1 854 2 075 2 110 2 093 2 022 2 068 2 372 2 467 Forrás: KSH 2007. adatai alapján saját szerkesztés 4.1.2. A turizmus kistérségeiben fenntarthatósági mutatói az Észak-alföldi régió
14. ábra A TFI értékei az Észak-alföldi régió kistérségeiben Forrás: Forrás: saját számítás és szerkesztés
4.2. Gazdaság és turizmus kapcsolata a régió vidéki kistérségeiben 4.2.1. A kapcsolat vizsgálatának módszere
4.2.2. A vizsgálat eredményei
14. táblázat Az Észak-alföldi régió kistérségei a gazdaság és turizmus viszonyában turizmusban vezetők mutatók- felzárkózók kényelmesek turizmusban fejlődők turizmusban lemaradók Összesen Forrás: saját összeállítás 25
15. ábra A turizmus és gazdaság összefüggései az Észak-alföldi régió kistérségeiben Forrás: Saját szerkesztés
4.3. A vidéki turizmus fajták a régió kistérségeinek turisztikai kínálatában 4.3.1. A falusi turizmus jelenléte az Észak-alföldi régióban
4.3.1.1. 16. ábra A falusi turizmus a statisztikai adatok tükrében Vendéglátók és vendégek száma a falusi szállásadásban 900 629 Vendéglátók a falusi szállásadásban 800 25 000 553 482 700 20 000 423 600 384 500 333 244 250 15 000 400 10 000 300 200 5 000 100 0 0 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. HBm. SZSZB. JNSZm 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. HBm. Forrás: KSH területi statisztika 2006. adatai alapján saját szerkesztés SZSZB. JNSZm
15. táblázat A kistérségek pozíciója falusi turizmusban Forrás: saját számítás és szerkesztés
4.3.1.2. A falusi turizmus a szálláshely kínálat kommunikációja alapján
4.3.2. Gasztroturizmus és a tematikus utak a régióban
4.3.2.1. A gasztronómiai rendezvények csoportosítása
17. ábra A Szolnoki Gulyásfesztiválon regisztrált résztvevő csapatok száma Forrás: http://www.magyargulyas.hu/index.php?menu=30 alapján saját szerkesztés 16. táblázat A gasztrorendezvények az Észak-alföldi régióban gulyásverseny Forrás: saját összeállítás (Kóródi-Bakos, 2003) alapján
17. táblázat A gasztroturizmus potenciál és a turizmus teljesítménye Összesen Forrás: saját szerkesztés 14 4 7 25
4.3.3. A vidéki egészségturizmus a régióban
. 18. táblázat Az egészségturizmus keresletének és kínálatának jellemzői Kereslet jellemzői Forrás: saját összeállítás Kínálat jellemzői
19. táblázat Az egészségturizmus kistérségi lehetőségei a régióban Turizmus teljesítmény Megnevezés Összesen Termálpotenciál 11 8 6 Összesen Ebben is esélytelen 14 Másban jobb Forrás: saját szerkesztés 4 Pazarló 7 Arányosan teljesítő 25 Adottságait jól kihasználó
18. ábra Az Észak-alföldi régió kistérségeinek termálturizmusa Arányosan teljesítő Adottságait jól kihasználó Forrás: saját szerkesztés 4.3.4. A kistérségek jellemzői a vizsgált turizmusformák alapján
20. táblázat A kistérségek helyzete az egyes turizmusformákban 1- átlag alatti 2- átlagos 3- átlag feletti pozíció Forrás: Saját szerkesztés
4.4. Vidéki turizmus a megkérdezéses primer vizsgálatok tükrében 4.4.1. A megkérdezés célja és körülményei
4.4.2. Az egyes vidéki turizmusformák vonzereje 19. ábra A vidéki turizmus tevékenységek vonzerejének mértéke, 2009. horgászat, vadászat 2,44 falusi nyaralás 2,90 3,07 néphagyományok kerékpározás 3,20 városnézés 3,43 tematikus út 3,51 természetjárás 3,53 gasztrofesztivál 3,71 wellness 4,26 0,00 Forrás: saját kutatás 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50
20. ábra Az egyes turizmusformák megítélésének arányai néphagyományok horgászat, vadászat városnézés well ness gasztrofesztivál tematikus utak természetjárás kerékpározás fal usi nyaral ás 0% kifejezetten nem vonzó Forrás: saját kutatás 10% 20% nem vonzó 30% 40% átl agosan vonzó 50% 60% el éggé vonzó 70% 80% nagyon vonzó 90% 100%
4.4.3. A vidéki turizmus kedveltsége az életkor és lakóhely függvényében 21. ábra Egyes vidéki turizmus formák és lakóhely kapcsolata főváros megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község Total 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 falusi nyaralás kerékpározás természetjárás gasztronómiai Forrás: saját kutatás wel lness horgászat
22. ábra Egyes vidéki turizmus formák és az életkor kapcsolata 18-25 éves 26-35 éves 36-45 éves 45-60 éves 60 év felett gasztronómia wellness Total 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 falusi nyaralás kerékpározás természetjárás Forrás: saját kutatás 4.4.4. Az Észak-alföldi régió kistérségeinek ismertsége horgászat
21. táblázat A kistérségek ismertsége a kutatás alapján Forrás: saját kutatás és feldolgozás 23. ábra Az Észak-alföldi régió földrajzi kistájainak ismertsége Ti sza-tó 4 Sárrét 3 1,77 3,68 Jászság 3,23 2 1 Szatmár 2,3 2,93 0 Bereg Ti szazug 2,38 2,9 Bihar 2,66 Forrás: saját szerkesztés Hajdúság Nyírség2,85
24. ábra A földrajzi kistájak ismertségének fokozatai nem hallottam róla sok mindent tudok róla hallottam, de egyált alán nem ismerem tökéletesen ismerem keveset tudok róla Bihar Tiszazug Bereg Szatmár Nyírség Sárrét Jászság Tisza-tó Hajdúság 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Forrás: saját szerkesztés 25. ábra Bereg és a Nyírség jelképei 90 80 160 Beregjelképei vizimalom 70 140 alma 120 60 100 50 40 80 30 60 20 40 10 Nyírség jelképei 20 0 a cs áz ár ya hal a g út só as rt sk or nád kü üve arh alom alm ográ s h ló p gól s em im me k b t ető nco o é r z k g d tá bo szür vi ná Forrás: saját kutatás és szerkesztés 0 a a a a z r t alm kalás góly szilv osto eskú birk s za iká gém bú kar t s kür kulac üveg arha os em bor szürk
4.5. A kistérségi turizmusmarketing 22. táblázat A területi és turizmusmarketing kapcsolata kistérségekben Forrás: saját összeállítás
4.5.1. A marketingkommunikáció az Észak-alföldi régió kistérségekben
23. táblázat A kistérségi marketingkommunikáció eszközei és alkalmazhatósága Forrás: saját összeállítás 4.5.2. A kistérségek márkázhatósága és a márkapotenciál
26. ábra Az Észak-alföldi régió kistréségeinek márkapotenciál szerinti csoportjai Forrás: saját szerkesztés
27. ábra Kistérségek márkapotenciál csillag -a Hajdúság 4 3,5 Bihar Tisza-tó 3 2,5 2 1,5 1 Tiszazug Jászság 0,5 0 Bereg Sárrét Szatmár ismertség vonzerő Nyírség bizalom különlegesség Forrás: saját kutatás és feldolgozás 4.6. Kistérségi klaszterek a turizmus és vidékiség alapján minőség
I. klaszter a legvidékibb kistérségek II. klaszter a fejlődő kisvárosok térsége
28. ábra Az Észak-alföldi régió kistérségeiből létrehozott klaszterek pozíciója 5 turizmus faktor 4. klaszter 4 3 2 3. klaszter 1 0 6. klaszter 5..klasz ter 2..klaszter 1. klaszter -1-3 -2-1 0 Forrás: saját számítás és szerkesztés III. klaszter- az arányosak klasztere IV. klaszter a gyógy-, és termálvizek térsége V. klaszter esélyesek klasztere 1 vidékiség faktor 2 3
VI. klaszter - a nagyvárosi központú kistérség. 29. ábra Klaszterek a turizmus és vidékiség alapján
5. KÖVETKEZTETÉSEK
6. ÖSSZEFOGLALÁS
7. A KUTATÁS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI A vidékfejlesztés és a vidéki turizmus összefüggéseit az Észak-alföldi régióban vizsgálva, dolgozatomban a következő újszerű tudományos eredményeket fogalmaztam meg Statisztikai adatok alapján az Észak-alföldi vidéki kistérségeiben a gazdasági fejlettség és turizmus kapcsolatának elemzése, valamint a régióbeli turizmus fenntarthatóságának számszerűsítése Egyes vidéki turizmusformák jellemzőinek feltárása az Észak-alföldi régió kistérségeiben A vidéki turizmus lakossági megítélésének, az egyes vidéki turizmusformák kedveltségének és a régió ismertségének vizsgálata primer kutatással
A turisztikai teljesítményt befolyásoló kistérségi marketingkommunikáció és márkapotenciál vizsgálati módszerének kidolgozása, Csoportok alkotása a régió kistérségeiből a turizmusuk és vidékiségük alapján a további fejlesztési irányok meghatározásához.
IRODALOMJEGYZÉK
. E
Journal of Sustainable Tourism.
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
ÁBRAJEGYZÉK
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. melléklet A vidéki meghatározások az EU dokumentumokban Forrás: saját összeállítás
2. melléklet A turizmus formák csoportosítása Forrás: saját összeállítás
3. melléklet A turizmus rendszerének összetevői a különböző elméletekben Szolgáltatások Beszállítók Turisztikai magrendszer Látványosságok Forrás: Pompl (2000) Forrás: Kaspar (1998) Intézmények
Forrás: Lengyel M. (2004)
4. melléklet A vidéki turizmus helye a turizmus formák között Forrás: Kóródi (2004.)
A turizmus trendek hatása a vidéki turizmusra Növekvő egészségtu datosság A népi hagyományokban és történelmi nevezetességekben gazdag térségek számára kedvező igény növekedés. Szállítás Információ és technológia Életstílus Növekvő utazási tapasztalat Szabadidő iránti növekvő igény A vidéki aktív turizmus és a vidéki termálturizmus számára kedvező tendencia..növekvő képzettsé gű turisták Demográfiai trendek 5. melléklet A kézműves turizmus a gasztronómia turizmus profitálhat ebből a változásból.
Fenntart hatóság Biztonság és védelem Forrás: Az ETC 2006. anyaga alapján saját szerkesztés http://www.etc-corporate.org/ 6. melléklet Tematikus út Devonban Az észak-devoni területet Tarka Country -ként ismerik (Henry Williamson). A névadó egy vidra, mely az említett szerző regényének hőse. A devoni Nemzeti Park rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek egyedivé teszik a területet, de nem találtak olyan vonzerőt, amely a katalizátor szerepét tölthette volna be a turizmus fejlesztésében. Ezt a szerepet töltötte be a Tarka Projekt. A projekt célkitűzései: a vadvilág és természetes környezet jellegének megóvása, gazdagítása. a szórakozás, kikapcsolódás ösztönzése, a terület megismertetése. a turizmus és rekreáció elősegítése. annak bebizonyítása, hogy a környezet megóvása jelentősen hozzájárulhat a társadalmi és gazdasági jóléthez. A projekt három ütemben került megvalósításra. Az első ütem a Tarka Ösvény (Tarka Trail) létrehozása. Célja, hogy a látogatókat rábírja arra, hogy autóik helyett használják a Tarka Trail útvonalát sétára vagy kerékpározásra, vagy a Tarka Line-t. Különféle nehézségű és hosszúságú útvonalak kerültek kijelölésre, amelyek így alkalmasak minden korosztály igényének kielégítésére fizikai kondíciójuknak megfelelően. A kerékpáros túrákon a turisták részt vehetnek saját vagy bérelt túrakerékpárokkal, még rokkantak is. A következő fázisban megpróbáltak támogatást szerezni az ipartól a Tarka Country Tourist Association megalapításán keresztül. A Termelők Csoportját körülbelül 20 élelmiszer-előállító és kézműves alakította meg a Tourist Association részeként. Ezáltal létrejött egy természetes mechanizmus, melynek segítségével könnyebben cseréltek gazdát a termékek a tagok között és létrehoztak egy elosztó központot is. Az utolsó ütem a turistákkal való kommunikációra koncentrál, mind jobban felismerték a marketing szükségességét. Szerencsére a helyi lakosokban tudatosult a projekt és a Tarka-téma fontossága, így a média segítségével nagy nyilvánosságot kapott a vállalkozás. A Tarka név égisze alatt számos cég és szervezet jött létre. Forrás: http://www.tarka-country.co.uk/tarkatrust/ Saját fordítás
7. melléklet Gazdasági potenciál az egy lakosra jutó SZJA alapján 108,7 109,3 109,2 109,1 112,1 101958 83560 108,4 98996 84155 145970 108,9 112,8 111,6 75499 109,2 111,9 110,0 109,0 109,4 108,4 Régiós átlag 58187 58247 63249 (korr.) Forrás: KSH Területi statisztika adatai alapján saját számítások 74146 109,1 108,4
7. B melléklet Turizmus potenciál a szálláshelyek alapján Régiós (korr.) átlag 36 36 36,16 38,83 100,2 Forrás: KSH Területi statisztika adatai alapján saját számítások 101,2 107,4 108,9 101,2
7.C melléklet Turizmus teljesítmény a vendégéjszakák alapján 25904 2455 4 2532 4 1367 106,6 940 164,5 30362 105,4 121,8 2232 2070 2423 2262 2282 2406 3735 3030 2501 2295 2580 791 769 1759 107,6 118,4 128,8 128,8 104,6 106,8 110,9 113,6 104,6 1345 1216 Régiós (korr.) átlag 1341 1302 1338 1514 Forrás: KSH Területi statisztika adatai alapján saját számítások 97,1 102,8 113,1 104,1
8. melléklet A kistérségek helyzete a régió átlagához viszonyítva Forrás: saját számítások
9. melléklet A fenntarthatóság adatai Balmazújvárosi Szálláshelyszá m/ népesség 7,3 Szálláshelyszá m /terület 3,1 Berettyóújfalui 0,4 0,2 Hajdúböszörményi 2,0 1,7 Hajdúszoboszlói Polgári 49,1 33,3 1,1 0,4 Püspökladányi DerecskeLétavértesi Hajdúhadházi 1,5 0,8 0,1 0,1 0,1 0,1 Jászberényi 1,8 1,4 Karcagi 5,1 2,8 Kunszentmártoni 4,6 3,1 Szolnoki 1,4 2,0 15,7 7,7 Törökszentmiklósi 2,7 2,3 Mezőtúri 2,5 1,0 Baktalórántházai 1,3 1,0 Csengeri 0,4 0,2 Fehérgyarmati 3,7 2,1 Kisvárdai 1,3 1,7 Mátészalkai 0,4 0,4 Nagykállói 0,8 0,7 Nyírbátori 1,5 1,0 Tiszavasvári 6,3 5,0 Vásárosnaményi IbrányNagyhalászi Régió 7,3 4,1 Kistérség Tiszafüredi Forrás: saját számítások 0,2 0,2 3,7 2,9
10. melléklet A magánszállásadás adatok az Észak-alföldi régióban 2006.* Forrás: KSH területi statisztika adatai korrigálva, saját szerkesztés
11. melléklet Észak-alföldi régió tematikus útvonalai Az út neve Érintett települések/kistérségek Szabolcs - Szatmár - Bereg megye Penyige-Túristvándi-SzatmárcsekeTiszacsécse-Milota-Sonkád-Kölcse(Fehérgyarmat)-Panyola. Szabolcs - Szatmár - Bereg megye Vásárosnamény-Tákos-CsarodaBeregdaróc-Beregsurány-MárokpapiTarpa-Tivadar-(Fehérgyarma)t-PenyigeTúristvándi-Szatmárcseke-TiszacsécseMilota-Sonkád-Kölcse (Fehérgyarmat) Panyola-(Olcsvaapáti-Olcsva, kompátkelés) - Vásárosnamény. Szabolcs - Szatmár - Bereg megye Hajdú - Bihar megye Vámospércs, Újléta, Létavértes, Kokad, Álmosd, Bagamér A teljes útvonal hossza 70 km. A tematikus út jellemzői
Jász-Nagykun Szolnok megye Forrás: saját összeállítás Kis-, Közép és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete
12. melléklet Kistérségenkénti gasztronómiai rendezvények Kistérség Gasztroturisztikai események/nevezetességek Pontszámok Minősítés: 1-nem jelentős, 2-átlagosan ismert, 3- ismert Balmazújvárosi Berettyóújfalui Hajdúböszörményi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Derecske-Létavértesi Hajdúhadházi Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Mezőtúri Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Országos bio főzőverseny és pásztortalálkozó-balmazújváros Pásztorok Ünnepe XII. Országos Gulyásverseny Pásztortalálkozó, Országos Pásztortánc Verseny- Hortobágy Biovásár- Hortobágy Rendezvé kistérség ny 1 és Bakonszegi kemencésnap III. Hurka- és kolbásztöltő fesztivál - Szentpéterszeg Hajdúböszörményi Kemencés nap Grillétel és sörfesztivál-hajdúszoboszló X. Birka- és Slambucfőző Örömnap Bioétel-és Borfesztivál-Hajdúszoboszló III. Sárrét Íze Fesztivál V. Szent György Nap-Nagyrábé Káposztás Napok - Kaba Ízig-vérig disznótor-derecske VI. Hajdúbagosi Dinnyefesztivál Jászapáti Aratónap, XXII. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó-Jászberény Pörkölt-tortakészítők találkozója-jásztelek Karcagi birkafőző fesztivál, Hagyományos szüreti felvonulás és mulatság; Borral készült ételek főzőversenye Cserkevitéz napok a bor és gyasztronómia jegyében Hagyományfesztivál- Aratófalatok ünnepe-rákóczifalva Szolnoki Gulyásfesztivál Ételkorzó Szolnok Nagykörüi cseresznyefesztivál IV. Alföldi Betyárétel Főzőfesztivál és Falunap Tiszai ízvarázs gasztronómiai fesztivál Kompérfesztivál Nemzetek ízei - Gasztronómiai fesztivál Tisza-tavi Hal és Pusztai ételek fesztiválja Káposztásbárány fesztivál-tiszaörs Országos Diák Gulyásfesztivál - Fegyvernek Alföldi Betyárétel Főző Fesztivál Kétpó Kevi Böllértalálkozó-Túrkeve Kevi juhászfesztivál-túrkeve Disznótoros vigasságok-baktalórántháza Almafesztivál-Csenger 2 2 2 1 2 2 0 2 1 1 5 védj. 0 2 2 2 5 reg. 1 Nyírbátori Tiszavasvári Öhönforgató Verseny és Néptánc találkozó Fesztivál-Tiszavasvári Vásárosnaményi Ibrány-Nagyhalászi Szatmár- beregi szilvanapok- Tarpa Felső-tiszai halászléfőző verseny-tiszabercel 5védj. 1 Nagykállói Forrás: Kistérségi és települési honlapok, turisztikai kiadványok alapján saját összeállítás 4 2 5 0 3 6 0 6 5 3 2 2 5 reg. 1 5 reg 2 1 2 5 reg 1 5 reg 1 2 2 1 5védj. 5 reg. 2 2 2 1 1 2 1 5 védj. 1 1 5védj. 5 reg. 2 0 2 Kisvárdai Mátészalkai 11. Szatmári Fesztivál: 8. Nemzetközi Diófesztivál-Milota Nemzetközi szilvalekvárfőző verseny-szatmárcseke, Nemzetközi Cinkefőző Verseny-Szatmárcseke, Nemzetközi Rétes fesztivál Tiszakoród Nemzetközi halászléfőző verseny-túristvándi Penyige-Szenkeparti nagyvásár 3. Nemzetközi Gömböc Fesztivál-Kömörő Dombrádi Csülkös Nap Nemzetközi sütőtök fesztivál-nagydobos Meggyfesztivál Nyírmeggyes Lapcsánka fesztivál - Nyírcsahoj Zsindelyes pálinka és népi gasztronómiai fesztivál-érpatak 2. Újfehértói Fürtös Fesztivál 3. Birkanyúzó és - főző verseny majálissal -Újfehrértó 8 5 2 13 9 5 5 1 5 15 1 7 12 0 2 5 1
13. melléklet Az Észak-alföldi régió gasztroturisztikai rendezvényei 2009. A Kistérség T Forrás: Kistérségi és települési honlapok, turisztikai kiadványok alapján saját összeállítás
14. melléklet Az Észak-alföldi régió termál és strandfürdőinak listája Kistérség 1. Balmazújvárosi 2. Berettyóújfalui 3. Hajdúböszörményi 4. Hajdúszoboszlói 5. Polgári Püspökladányi 6. 7. Település Férőhely, elérés 1120 fő 1600 Strand és termálfürdő, Balmazújváros Termál és Strandfürdő, Tiszacsege Wellness szálló Hortobágy Városi Strand, Uszoda és Gyógyvizű Fürdő, Berettyóújfalu Városi Fürdő és Uszoda, Hajdúböszörmény Városi Strandfürdő, Hajdúdorog Gyógyfürdő, Hajdúnánás Hungarospa Gyógyfürdő, Hajdúszoboszló Árpád fedett uszoda, Hajdúszoboszló Városi strand? Polgár Gyógyfürdő, Püspökladány Gyógyfürdő, Nádudvar Strandfürdő(gyógyfürdő), Kaba Szabadidőközpont és strandfürdő, Földes 2000 fő 1000 fő Termálfürdő, Jászárokszállás Strandfürdő, Jászboldogháza Jászvíz Strand és Termálfürdő, Jászberény Lehel Sport Kht. Szabadidőközpont és Termálfürdő, Jászberény Strandfürdő, Jászszentandrás Tölgyes Strandfürdő és camping, Jászapáti Erzsébet Gyógyvizű strandfürdő, Kisújszállás Termál és strandfürdő, Berekfürdő Városi Gyógyvizű Strandfürdő, Karcag Gyógy- és Strandfürdő, Cserkeszőlő Városi Strandfürdő, Tiszaföldvár Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő, Szolnok Termál- és gyógyfürdő, Martfű Termálfürdő, Tiszaőrs Strandfürdő, Kunhegyes Termál és gyógyfürdő, Tiszafüred Füzes Camping - Panzió és Strandfürdő Városi Strandfürdő, Törökszentmiklós 800 fő 600 fő 600 fő www.hungarospa.hu DerecskeLétavértesi 8. 9. Hajdúhadházi Jászberényi 10. Karcagi 11. Kunszentmártoni 12. Szolnoki 13. Tiszafüredi 14. Törökszentmiklósi 15. Mezőtúri 16. Baktalórántházai 17. Csengeri 18. 2000 fő www.berekfurdo.hu 3400 fő www.szolnokfurdok.hu 650 fő www.turkevetermal.hu Gyógy-és Élményfürdő, Túrkeve Városi Strandfürdő és fedett uszoda, Mezőtúr Strandfürdő, Baktalórántháza Fehérgyarmati Gyógyvizű Strandfürdő, Fehérgyarmat 400 fő 19. Kisvárdai Mátészalkai Városi fedett uszoda, Záhony Várfürdő és Tanuszoda, Kisvárda Termálfürdő, Mátészalka 2500 fő 20. 21. Nagykállói Termál - Gyógyvizű Strandfürdő, Nagykálló 2000 fő 22. Nyírbátori Városi gyógyvizű Strandfürdő, Nyírbátor 23. Tiszavasvári Városi strandfürdő, Tiszavasvári 24. Vásárosnaményi Nouva Atlantika Vízividámpark, Vásárosnamény Szilva Termál és Wellness Fürdő, Vásárosnamény 25. 1500 fő IbrányNagyhalászi Forrás: Kistérségi és települési honlapok, turisztikai kiadványok alapján saját összeállítás
15. melléklett A falusi turizmus mutatószámai közötti rangkorreláció 1. Szálláshely sorrend Kistérség 1 2. Vendégéjszaka sorrend 1 2 3. 4. d d2 0 0 6-4 16 3 11-8 64 4 4 0 0 5 3 2 4 6 5 1 1 7 2 5 25 7 14-7 49 8 13-5 25 9 10-1 1 10 15-5 25 11 20-9 81 13 8 5 25 14 12 2 4 15 17-2 4 16 7 9 81 17 9 8 64 18 16 2 4 19 19 0 0 20 18 2 4 21 22-1 1 22 21 1 1 479-0,270374 rs Forrás: saját számítás x x x
16. melléklet Kérdőív a vidéki turizmus megítéléséről, az Észak-alföldi régió ismertségéről
KÉRDŐÍV Mennyire találja vonzónak az alábbi, szabadidő eltöltési szokásokat? Karikázza be a megfelelő számot a sor végén! 1. Az alábbi állítások közül melyik, mennyire jellemző Önre és családjára? Karikázza be a megfelelő számot a sor végén! 2. Mennyire ért egyet az alábbi, falusi turizmusra vonatkozó állításokkal? Karikázza be a megfelelő számot a sor végén! 3.
Értékelje, 1-5 pontozással, mennyire ismertek az Ön számára az alábbi térségek? 4. Információi vagy tapasztalatai alapján hol lenne érdemes néhány napot eltölteni? 1-5 pontozással értékelje a térségeket, hatossal jelölje a legvonzóbb térsége(ke)t, ahol lehetősége szerint szívesen pihenne! 5. Válassza ki a térségekhez legjobban illő jelképet! A betűjelek közül a legjellemzőbbet írja a térség neve utáni cellába! A. L. 6. B. M. C. N. D. O. E. P. F. Q. G. R. H. S. I. T. J. U. K. V. Soroljon fel térségi terméket, szolgáltatást, rendezvényt, amely adott térségre jellemző, esetleg a térség neve is megjelenik, vagy megjelenhet azzal összefüggésben. (pl. sárközi lakodalom)! 7.
Értékelje 1-től 5-ig, melyik térségben valószínűleg milyen színvonalú ellátást kapna, illetve mennyire lenne egyedi a térség. A legjobb minőségűnek illetve a legkülönlegesebbnek vélt térség kapjon 5-ös értékelést! Írja a számot a térség neve utáni cellába! Ellátás színvonala 8. 9. Különlegességük, egyediségük Értékelje 1-től 5-ig tartó skálán azt, hogy mennyire bízik meg a térségek turisztikai ajánlataiban, melyik térség vendégfogadója, szolgáltatója fog ígéreteinek Ön szerint a legjobban megfelelni! Ötössel azt minősítse, ahol a leginkább úgy véli, hogy az ígéretek megvalósulnak! Írja a számot a térség neve utáni cellába! Soroljon fel legalább három, az Észak-Alföldi régióban lévő turisztikai szempontból fontos helyet, rendezvényt, építészeti örökséget, természeti jelenséget, bármit, ami Ön szerint a régióhoz kapcsolható! Nevezetesség megnevezése Nevezetesség helye a régióban kód 10. 11. Az ön lakóhelye: 12. Lakóhelye település jellege: 13. Az ön életkora:
Balmazújvárosi munkanélkülisé gi ráta IFA/1000 fő vállalkozás/ezer lakos összes vállalkozás Vendéglátóhely/ 10000 fő vend.üzlet/1000 kiskerüzlet/1000 fő kisker.üzlet/100 00 fő összesvendéj/1 000 magánvendéjsz. /1000 fő magánszálláshe ly/1000 fő ker.vendéjsz./10 00 fő ker.szálláshely /1000 fő vend.éjsz. magánszállás összes vendéjsz. magán- száll. férőhely vend. éj. ker.szálláshelye n. ker. szálláshely szja alapot képező jöv. egy áll.lakosra jutó szja népsűrűség, fő/km² Terület, km² Megnevezés Lakó népesség 17. melléklet Faktoranalízis adatok - Észak-alföldi régió vidéki kistérségei 2006. 731 40,4 54789,2 398454,9 1 948 34 431 319 42 225 7 794 63,1 1114,4 10,3 252,3 1366,7 133 13,3 5,3 53 1 748 59 232,40 12,8 Berettyóújfalui 52672 1 226 43,0 65362,3 407243,7 93 5 405 150 8 330 2 925 1,7 98,3 2,7 53,2 151,5 161 16,1 5 50 3 320 63 0,82 14,2 Derecske Létavértesi 39 911 580 68,8 51505,5 362160,5 60 980 980 0 1,5 24,0 0,0 0,0 24,0 104 10,4 3,4 34 2 102 53 0 9,5 Hajdúböszörményi 59 096 731 80,8 68823,7 468223,1 851 20 976 367 56 251 35 275 1,2 350,5 6,1 589,4 939,9 140 14 4,5 45 4 049 69 18,45 7,9 16 1 930 17 0,8 30,9 0,3 0,3 31,2 109 10,9 3 30 2 950 48 0,06 14,2 10 111 1 042 652 219 036 196,6 23983,5 294,4 6378,3 30361,8 159 15,9 8,1 81 3 905 116 6742,99 7,5 Hajdúhadházi 60 932 636 95,8 53340,7 37134, 49 1 913 Hajdúszoboszlói 33 681 507 66,5 102033,7 561192,3 6 753 823 616 Polgári 14 463 384 37,7 83471,9 510094,6 135 3 884 32 3 907 23 9,1 260,4 2,1 1,5 261,9 124 12,4 3,9 39 809 56 2,82 12,0 Püspökladányi 51 211 955 53,6 66088,5 440176,3 592 14 398 193 18 354 3 956 11,1 271,1 3,6 74,5 345,6 136 13,6 4,2 42 2 900 57 44,79 12,4 Jászberényi 86 895 1 161 74,8 99087,4 549480,1 1 462 51 535 158 57 516 5 981 16,5 583,2 1,8 67,7 650,9 141 14,1 5,2 52 5 826 67 73,25 5,0 Karcagi 45 328 857 52,9 73993,1 465132,8 1 760 95 321 644 107 167 11 846 37,7 2041,6 13,8 253,7 2295,3 146 14,6 5 50 3 143 69 1028,85 9,9 Kunszentmártoni 37 990 576 65,9 60861,3 416190,3 1 318 86 008 488 100 527 14 519 33,8 2207,1 12,5 372,6 2579,7 131 13,1 4,3 43 2 092 55 537,61 10,9 30 051 726 41,4 84262,0 466640,7 630 22 324 123 24 220 1 896 20,6 729,1 4,0 61,9 791,0 143 14,3 6,1 61 2 136 71 70,48 8,3 Szolnoki 119 215 878 135,9 145858,8 717113,0 1 436 81 746 278 92 678 10 932 11,9 677,9 2,3 90,7 768,6 169 16,9 5,1 51 13 336 112 51,30 4,8 Tiszafüredi 39 282 847 46,4 67523,1 418945,9 3 652 48 074 2 889 73 237 25 163 87,7 1154,8 69,4 604,5 1759,3 154 15,4 8,3 83 2 484 63 425,18 12,6 Törökszentmiklósi 44 861 537 83,6 69142,0 456340,1 1 203 18 764 47 22 743 3 979 26,0 405,6 1,0 86,0 491,6 123 12,3 4,6 46 2 460 55 0,85 6,7 Baktalórántházai 35 371 1 161 74,8 44396,5 339690,5 441 5 491 13 5 497 6 12,4 154,5 0,4 0,2 154,7 113 11,3 4,4 44 1 537 43 0,00 14,8 Csengeri 13 877 857 52,9 47309,6 322498,6 60 1 698 0 1 698,0 0 4,1 116,3 0,0 0,0 116,3 208 20,8 5,6 56 709 51 0,00 18,5 Fehérgyarmati 38 956 576 65,9 55081,0 347804,8 922 12 388 581 15 293 2 905 22,9 307,4 14,4 72,1 379,5 181 18,1 5,3 53 2 334 60 4,09 18,9 Ibrány Nagyhalászi 45 768 726 41,4 46459,6 363521,7 67 1 303 20 1 501 198 1,4 27,8 0,4 4,2 32,0 124 12,4 4,8 48 2 277 50 0,00 11,4 Mezőtúri Kisvárdai 74 367 878 135,9 75576,9 460348,7 984 28 190 31 28 776 586 12,8 365,7 0,4 7,6 373,3 143 14,3 5,3 53 5 676 76 16,79 12,4 Mátészalkai 66 190 847 46,4 60600,3 382867,8 118 7 541 138 13 650 6 109 1,7 110,2 2,0 89,3 199,5 156 15,6 4,4 44 3 879 59 0,00 15,5 Nagykállói 45 673 537 83,6 47833,8 362821,0 352 670 670 0 7,6 14,4 0,0 0,0 14,4 133 13,3 4,5 45 2 733 60 0,00 9,1 Nyírbátori 44 808 696 64,4 56832,8 369547,3 672 17 967 32 20 321 2 354 14,7 393,8 0,7 51,6 445,4 135 13,5 4,6 46 2 477 55 0,00 12,2 Tiszavasvári 37 531 479 78,3 63598,6 415635,6 2 369 44 079 43 51 300 7 221 62,1 1155,7 1,1 189,3 1345,0 132 13,2 5,6 56 2 221 59 113,61 10,5 Vásárosnaményi 31 266 567 55,1 60459,8 360598,3 1 638 32 081 713 39 181 7 100 50,8 27,8 22,1 220,3 248,1 152 15,2 6,2 62 1 963 63 5,77 17,9 18656 63,2 Régió Forrás: KSH adatai alapján saját számítás 10734068,4
18. melléklet Faktor-, és klaszter-analízis táblázatok KMO and Bartlett's Test Total Variance Explained Final Cluster Centers 1 2 3 4 5 6
Rotated Component Matrix(a).
19. melléklet Mélyinterjúk alanyainak listája é t 20. melléklet Kistérségi csoportok a gasztroturizmus teljesítménye alapján Csoportok közös jellemzői Nem jelentős egyik jellemző sem 9 4 9 Mindkét jellemző kiváló. Összesen Forrás: saját szerkesztés 3 25
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ajánlás