Gyeptársulások monitorozása

Hasonló dokumentumok
Gyep vegetáció monitorozása

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

Hínártársulások, nádasok monitorozása

III. PROJEKT Magyarország élõhelyei

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Fás vegetáció monitorozása

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon

Az M5-ös út Csongrád megyei szakaszán végzett malakológiai vizsgálatok

Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése:

TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

Természetvédelmi biológia

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

JELENTÉS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

2. táblázat Felszíni üledék-morfológia-talaj-növényzet kapcsolata a Pilis-Alpári-homokhát Csongrád megyei részén Felszíni üledékek (Rónai 1978)

Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán

Jelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről

TV története Magyarországon

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Címkereső / Utcakereső - Házszámszintű térkép és címkereső magyar város részletes térképe itt! [Térképnet.hu]

Natura 2000 területek bemutatása

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Natura 2000 területek bemutatása

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK EGYÜTTES ELÕFORDULÁSA SZÁRAZGYEPEKBEN

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban

PDF created with FinePrint pdffactory trial version

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA I. forduló FELADATLAP

MONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA

Terepi módszerek a növényökológiában és cönológiában

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Élőhelyvédelem. Kutatások

Állam tulajdoni. Állami terület

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

9/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről

Állam tulajdoni hányada. Állami AK. Állami terület. Megye Település Fekvés hrsz Alrészlet Művelési ág

Területtel védett természeti értékek

A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

Környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek. Felsı határa Alsó határa: GND

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Quid est veritas? (Jn 18,38) Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya TANULMÁNYKÖTET

Magyarország zonális növényzeti övei

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

Orthoptera közösségek szerveződése parlagszukcesszió során

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

Beavatkozással érintett területek

A vegetáció felmérésében. 1. előadás

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

TÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLATA A SZABADKÍGYÓSI PUSZTÁN

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Korlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése

BELFÖLDI ELÔVÁROSI ÉS TÁVOLSÁGI JÁRATOK INDULÁSI IDEJE

Ismét törvénytelenségek az Auchan körül

ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta

[különleges beépítésre nem szánt területek, ezen belül] c) egyéb különleges terület Ke

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Pest megyei települések ABC sorrendben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

3. A Duna Tisza közi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosítása december 14.

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

ELTÉRŐ MÓDON KASZÁLT MOCSÁRRÉTI ÁLLOMÁNYOK TÁRSULÁSSZERKEZETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ŐRSÉGBEN. Készítette: Kun Róbert Évfolyam: BSc, IV.

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület november 28-án tartandó ülésére

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Report on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 4030 NAME: European dry heaths

Hortobágyi gyepek társulásjellemzői és a környezeti tényezők

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében

Molnár Zsolt: Tájtörténeti adatok a hazai szikesek növényzetének ismeretéhez

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

Átírás:

Gyeptársulások monitorozása IIb. PROJEKT izes élőhelyek III. PROJEKT Szikes gyepek IX. PROJEKT Száraz gyepek X. PROJEKT Hegyi rétek Cél: izes élőhelyek, szikesek, száraz gyepek és hegyi rétek növényzetének trend monitorozása. Célirányos monitorozás: Esetenként környezeti terhelés, tájhasználat vagy kezelés hatásának megfigyelése, elemzése (talajvízszint csökkenés, kaszálás, legeltetés, fragmentáltság, klímaváltozás stb.). Gyeptársulások monitorozása Török Katalin 1. Kérdések Ez a komponens trend és célirányos monitorozásra egyaránt alkalmas. Célirányos monitorozást kiegészítő információ birtokában végezhetünk, így pl. egyéb megfigyelőrendszerek ill. a természetvédelmi apparátus talajvízszintre vonatkozó adatai szükségesek, vagy a természetvédelmi kezelés módjáról, ütemezéséről kell a megfelelő adatokat begyűjteni. A természetvédelmi kezelés hatásának, hatékonyságának megfigyelésére a mintavételi helyeken kezeletlen, kontroll parcellát is ki kell jelölni, és a szabványos módszerekkel a vegetáció összetételét itt is meg kell figyelni. Ilyen társulások monitorozásánál mintavételi párosok lesznek (kezelt - kezeletlen), amelyek egymástól való távolsága nem haladhatja meg az 1000 métert. 2. Mintavételi helyek A mintavételi helyeket főbb élőhelytípusok szerint külön táblázatban adjuk meg, összesen 100 kijelölt mintavételi helyen (néhány esetben egy lokalitásban több társulás vizsgálandó): 10 vizes élőhely társulás (25 lokalitás), 10 szikes gyeptársulás (27 lok.), 14 száraz gyeptársulás (40 lok.), 4 hegyi rét (8 lok.). Cél T= trend, K= természetvédelmi kezelés, = vízellátottság-változás hatásának monitorozása, = védelemre, = fokozott védelemre javasolt társulás (Borhidi és Sánta, 1999); HD= EU Élőhelyvédelmi Irányelv I. mellékletén szereplő élőhelyek kódja, * prioritás, R= Ramsari terület. Társ. Projek Cél Társulásnév Á- HD kód Lokalitás Négyzet Protokollbazeti Nem- Kapcsolódó t NÉR sorsz. Sorsz. kód Ramsari Park komponens 1 IIb. T Caricetum appropinquatae B4 Inke: Ökörjárás 2003 DD moha 2 IIb. T Caricetum elatae B4 Barcs: Máté Lidi gödre 58 2000 DD moha 2 IIb. T Caricetum elatae B4 Bodrogköz (Lácacséke) 62 2000 B moha 2 IIb. T Caricetum elatae B4 Tápiószecső 2000 DI

3 IIb. T Caricetum acutiformis B5 Bodrogköz (Lácacséke) 62 2000 B 3 IIb. T Caricetum acutiformis B5 Biharugra, Begécs: 61 2000 KM Zacskó-zug (R) 4 IIb. T Carici lasiocarpae- C2 Csaroda: Báb-tava 64 2001 H moha Sphagnetum 4 IIb. T Carici lasiocarpae- C2 Kelemér: Nagymohos 73 2001 A moha Sphagnetum 4 IIb. T Carici echinatae-sphagnetum C2 Orfalu, Farkasfa: 85 2001 Ő moha Fekete-tó 5 IIb. T Eriophoro vaginati- C3 Csaroda Nyíres-tó 64 2000 H moha Sphagnetum (Báb-tava) 5 IIb. T Eriophoro vaginati- C3 Kelemér Kis-mohos 73 2000 A moha Sphagnetum 6 IIb. K Succiso-Molinietum coeruleae D2 6410 Ócsa: Ócsai TK 84 2001 DI (R) (2002) 6 IIb. K Succiso-Molinietum coeruleae D2 6410 Dabas: Dabasi lőtér 2001 DI (2002) 6 IIb. K Succiso-Molinietum coeruleae D2 6410 Bozsok: Zsidó-rét és 82 2001 Ő Kovácsi-rét (2002) 7 IIb. Molinio-Salicetum rosmarinifoliae D2 6410 Kunpeszér 81 2001 K 7 IIb. Molinio-Salicetum D2 6410 Kiskunhalas: Pirtóihomokbuckák 2001 K rosmarinifoliae 7 IIb. Molinio-Salicetum D2 6410 Kunadacs: Bekerített 2001 K rosmarinifoliae rétek 7 II.b Molinio-Salicetum D2 6410 Tatárszentgyörgy 2001 DI rosmarinifoliae 8 IIb. K Agrostio-Alopecuretum D4 1530* Kunkápolnás 83 2001 H pratensis F2 (2002) 8 IIb. K Agrostio-Alopecuretum D4 1530* Biharugra 61 2001 KM pratensis F2 (R) (2002) 9 IIb. Schoenetum nigricantis D1 7230 Köveskál: Sásdi-rétek 70 2003 Bf moha 9 IIb. Schoenetum nigricantis D1 7230 Lesencetomaj: 90 2003 Bf Lesencei-láprét 9 IIb. Schoenetum nigricantis D1 7230 Fertőszéplak (2 minta) 66 2003 FH moha, egyenesszárnyúak 10 IIb. Caricetum davallianae D1 7210* Balatonszőlős: Sötét-rét 2003 Bf Egyenesszárnyúak 10 IIb. Caricetum davallianae D1 7210* Pápakovácsi: Attyailáprét 90 2003 Bf 11 III. T Artemisio-Festucetum F1 1530 * Pitvaros: Csanádi 87 2001 KM (Blaskovics)-puszta 11 III. T Artemisio-Festucetum F1 1530 * Bélmegyer: Fás-puszta 2001 KM 11 III. T Artemisio-Festucetum F1 1530 * Heves: Bika-Nyilas 40 2001 B Egyenesszárnyúak 11 III. T Artemisio-Festucetum F1 1530 * Apaj: Kisapaji-rét 79 2001 K Egyenesszárnyúak, moha 11 III. T Artemisio-Festucetum F1 1530 * Apaj: Pozsáros 79 2001 K 11 III. T Artemisio-Festucetum F1 1530 * Angyalháza (Nádudvar): Szelencés 56 2001 H moha 12 III. T Agrostio-Beckmannietum F2 1530 * Ecsegfalva: Dévaványai-Ecsegi-puszta 2001 KM eruciformis 12 III. T Agrostio-Beckmannietum F2 1530 * Pitvaros: Csanádi 2001 KM eruciformis (Blaskovics)-puszta 12 III. T Agrostio-Beckmannietum eruciformis F2 1530 * Kunkápolnás (Kunmadaras) 83 2001 H

13 III. T Peucedano-Asteretum sedifolii F3 1530 * Újszentmargita: Tiloserdő 13 III. T Peucedano-Asteretum F3 1530 * Bélmegyer: Patkótisztás sedifolii 14 III. T Puccinellietum limosae F4 1530 * Fülöpszállás: Kelemenszék 14 III. T Puccinellietum limosae F4 1530 * Kunkápolnás 83 2000 H (Kunmadaras): Kunmadarasi-puszta 14 III. T Puccinellietum limosae F4 1530 * Fertőújlak: Cikes (2 lokalitás) 15 III. T Camphorosmetum annuae F5 1530 * Kunmadaras: 83 2000 H Kunmadarasi-puszta 15 III. T Camphorosmetum annuae F5 1530 * Apaj: Kisapaji-rét 79 2000 K 15 III. T Camphorosmetum annuae F5 1530 * Fülöpszállás: Kelemenszék 80 2000 K 15 III. T Camphorosmetum annuae F5 1530 * Sárszentágota 2000 DI 15 III. T Camphorosmetum annuae F5 1530 * Kardoskút (Sóstói 72 2000 KM telep) 16 III. T Pholiuro-Plantaginetum F5 1530 * Kunkápolnás 83 2000 H tenuiflorae (Kunmadaras): Kunmadarasi-puszták 17 III. T Acorelletum pannonici F5 1530 * Nyíregyháza: Nagy- adas-tó 18 III. T Crypsido-Suaedetum F5 1530 * Kardoskút (Fehér-tó, maritimae 2002-től) 19 III. T Suaedetum pannonicae F5 1530 * Dunatetétlen: Makaszék 20 III. T Achilleo-Festucetum O5 Tiszanána: Sáros-er-dűlő 20 III. T Achilleo-Festucetum O5 Nádudvar (Angyalháza): 2001 H Egyenesszárnyúak 2001 KM Egyenesszárnyúak 80 2000 K Egyenesszárnyúak 66 2000 FH Egyenesszárnyúak 2001 H 72 2000 KM 91 v. 121 2000 K 2001 B Egyenesszárnyúak 56 2001 H moha, egyenesszárnyúak Szelencés O5 Szentmártonkáta: 89 2001 DI Bíbicfészek O5 Apaj: Kisapaji-rét 79 2001 K moha, egyenesszárnyúak 20 III. T Achilleo-Festucetum 20 III. T Achilleo-Festucetum 21 IX. T Festucetum vaginatae G1 6260* Gönyű 20 2001 FH Egyenesszárnyúak 21 IX. T Festucetum vaginatae G1 6260* Szigetmonostor 2001 DI 21 IX. T Festucetum vaginatae G1 6260* Nagykáta: 2001 DI Cseh-domb 21 IX. T Festucetum vaginatae G1 6260* Csévharaszt: 2001 DI moha Csévharaszti Borókás 21 IX. T Festucetum vaginatae G1 6260* Fülöpháza 99 2001 K Egyenesszárnyúak, ízeltlábúak 22 IX. T Festuco vaginatae- G1 6260* Bolhás: Csikós-rét 58 2001 DD moha, egyenesszárnyúak Corynephoretum canescentis 22 IX. T Festuco vaginatae- Corynephoretum canescentis 23 IX. T Campanulo-Festucetum pallentis 23 IX. T Campanulo-Festucetum pallentis 24 IX. T Sedo sopianae-festucetum dalmaticae G1 6260* Hajdúsámson: Martinkai-legelő 2001 H Egyenesszárnyúak G2 6190* Tornanádaska: Alsó-hegy 94 2000 A Egyenesszárnyúak G2 6190* Nagyvisnyó: Háromkő 2000 B Egyenesszárnyúak G2 6190* Nagyharsány: Szársomlyó 88 2000 DD moha, egyenesszárnyúak

25 IX. T Seseli leucospermo- G2 6190* Nagykovácsi: 76 2002 DI Egyenesszárnyúak Festucetum pallentis Nagyszénás 25 IX. T Seseli leucospermo- G2 6190* Csákberény: 2002 DI moha Festucetum pallentis Meszes-völgy 25 IX. T Seseli leucospermo- G2 6190* Gyenesdiás: Ló-hegy 75 2002 Bf Festucetum pallentis 26 IX. T Minuartio-Festucetum G3 6190* Füzér: árhegy 2002, B pseudodalmaticae 2005 26 IX. T Minuartio-Festucetum G3 6190* Szarvaskő: 2002, B moha pseudodalmaticae Pyrker-szikla 2005 27 IX. T Potentillo-Festucetum pseudodalmaticae G3 6190* Tapolca: Szent György-hegy 90 2002 Bf moha, egyenesszárnyúak 28 IX. T Seslerietum heuflerianaehungaricae H1 6190* Jósvafő: Oltárkő 69 2002, A Egyenesszár- 2005 nyúak 28 IX. T Seslerietum heuflerianaehungaricae H1 6190* Lillafüred: Fehérkő 2002, B 2005 29 IX. T Seslerietum sadlerianae H1 6190* Budapest: Sas-hegy 2002 DI moha, egyenesszárnyúak 29 IX. T Seslerietum sadlerianae H1 6190* Budapest: 2002 DI Hunyad-orom 29 IX. T Seslerietum sadlerianae H1 6190* Pesthidegkút: Kálvária-domb (Szarvas-hegy) 2002 DI 30 IX. T Festuco pallentis-brometum H1 6190* Keszthely: 75 2002 Bf Egyenesszárnyúak pannonici Meszes-hegy 30 IX. T Festuco pallentis-brometum H1 6190* Pilisszentiván: 76 2002 DI Egyenesszárnyúak pannonici Nagyszénás 30 IX. T Festuco pallentis-brometum H1 6190* Csákberény: Meszesvölgy 2002 DI moha pannonici áthely: Csákvár: Ló-állás 31 IX. T Festucetum rupicolae Pilisszentkereszt: Pilis-tető humilis 2000 DI Egyenesszárnyúak H2 6240* Szárliget: Zuppa-tető 2001 DI moha, egyenesszárnyúak humilis H2 6240* Litér 2001 Bf Egyenesszárnyúak humilis H2 6240* Aszófő: Öreg-hegy 2001 Bf Egyenesszárnyúak H2 6240* Esztergom: 2001 DI humilis Strázsa-hegy humilis H2 6240* Balatonfüred: Péter-hegy 2001 Bf Egyenesszárnyúak 33 IX. T Salvio-Festucetum rupicolae H5 6250* Pitvaros 87 2000 KM 33 IX. T Salvio-Festucetum rupicolae H5 6250* Battonya: 61 2000 KM Egyenesszárnyúak Tompapusztai-löszgyep 33 IX. T Salvio-Festucetum rupicolae H5 6250* Székesfehérvár: Aszalvölgnyúak 2000 DI Egyenesszár- 33 IX. T Salvio-Festucetum rupicolae H5 6250* Albertirsa 2000 DI Egyenesszárnyúak 33 IX. T Salvio-Festucetum rupicolae H5 6250* Tard: Szekrényes-völgy 2000 B egyenesszárn yúak 33 IX. T Salvio-Festucetum rupicolae H5 6250* Dunaföldvár: 2000 DD Egyenesszárnyúak Leányvári-völgy 33 IX. T Salvio-Festucetum rupicolae H5 6250* Berhida: Koldus-telek 2000 Bf Egyenesszárnyúak 34 IX. T Potentillo arenariae- O5 Bátorliget: 59 2001 H Egyenesszárnyúak Festucetum Cserepesi legelő

34 IX. T Potentillo arenariae- Festucetum O5 Bugac 2001 K moha, egyenesszárnyúak O5 Bátorliget: Bátorligetilegelnyúak 59 2001 H Egyenesszár- E2 6520 Orfalu: Navrata 85 2001 Ő Egyenesszárnyúak 34 IX. T Potentillo arenariae- Festucetum 35 X. K Anthyllido-Festucetum rubrae 36 X. K Festuco ovinae-nardetum E4 6230* Miskolc: Nagymező 8 2003 B 37 X. K Luzulo-Callunetum E5 4030 Uzsai Csarabos erdő 2001 Bf 37 X. K Luzulo-Callunetum E5 4030 Kőszeg: Sárosfa-forrás 82 2001 Ő Egyenesszárnyúak 37 X. K Luzulo-Callunetum E5 4030 Farkasfa-Orfalu: Cvikli-erdő 37 X. K Luzulo-Callunetum E5 4030 Aggtelek: Kardosvölgy minden területet kezelnek 38 X. K Polygalo-Brachypodietum H4 6210 Szilvásvárad: Dobogótető pinnati 38 X. K Polygalo-Brachypodietum pinnati megszűnt a kezelése 2001 Ő 55 2001 A Egyenesszárnyúak 2003 B H4 6210 Gömörszőlős 73 2003 A Egyenesszárnyúak

3. Mintavételi gyakoriság izes élőhelyek (IIb. projekt) gyeptársulásait kétévente egyszer, július elején kell felvételezni. Szikes iszapnövényzet (F5) társulásait (Camphorosmetum annuae, Crypsido-Suaedetum maritimae, Suaedetum pannonicae társulás) évente júliusban, (Pholiuro-Plantaginetum tenuiflorae társulás) májusban, (Acorelletum pannonici társulás) szeptemberben. Szikes és száraz gyepeket háromévente egyszer, mindig június folyamán (Potentillo- Festucetum pseudodalmaticae, Tapolca: Szent György-hegy, Festuco pallentis-brometum pannonici, Keszthely: Meszes-hegy hatévente). Hegyi rétek (X. projekt) társulásait kétévente egyszer, évi 3-5 mintavételi hely vizsgálata mindig június folyamán. Azonos társulásokat azonos évben szükséges felvételezni (központi egyeztetést a nemzeti parkok közötti koordinációt igényel). 4. Mintavételi módszer Az első kijelölés során fontos a társulás azonosítása a jelenlévő karakterfajokra támaszkodva, lehetőleg tipikus állományt keressünk. A kiválasztást mindenképpen a típus jó ismerőjével közösen végezzük. Társulás-felvételezést csak tapasztalt botanikus, cönológus végezhet. Az első évben kijelöljük a társulás lehető leghomogénebb, tipikus foltjában az állandó négyzetet, ami lehetőség szerint 50x50m, de lehet más alakú is azonos alapterülettel, kivételes esetben lehet kisebb is, ha ez indokolt. A négyzet helyét a cönológiai adatlapon, térképen megjelöljük. Nagyon kis foltot ne jelöljünk ki monitorozásra. Az állandó négyzet egész területére kitettséget és átlagos lejtőszöget becsülünk sziklagyepek esetében (az első felvételezéskor). Ahol célirányos monitorozás folyik, a kezelt (pl. kaszált) és kontroll állandó négyzetet egyaránt ki kell jelölni és azonos módon felvételezni. A növényzeti felvételezés a négyzeten belüli, minden mintavételezésnél újonnan kijelölt mikrokvadrátokban történik. A kijelölt 50X50 m-es kvadrátok vizsgálatnál 50 db 1 m 2 méretű mikrokvadrátot kell elhelyezni pszeudo-szisztematikus módon. A cél, hogy a terület lehetőleg minden része egyenlő eséllyel reprezentálódjon a mintában. Elvégezzük minden mikrokvadrát cönológiai felvételezését %-os borításbecsléssel az edényes növényekre és mohákra (csak összborításukat adjuk meg, a komponens oszlopban feltüntetett moha monitorozás, külön, specialista részvételével történik). A teljes állandó négyzet területére vonatkozóan meghatározzuk az esetleges degradációs tényezőket és jelenségeket (III. NBmR kötet), valamint a természetesség mértékét megbecsüljük (II. kötet 23. o.), ha a degradáció a négyzetnek egy részét érinti, a felület arányát (%) is meg kell becsülni. 5. izsgált változók - növényfajok borításértékei (%) minden mikrokvadrátban - degradáltsági tényező és jelenség típusának azonosítása (ha van), a degradáció az állandó négyzet hány %-át érinti - a természetesség mértékének becslése (1-5) - kezelésre (kaszálásra) vonatkozó adatok (gyakoriság, időpont) (ha a kezelés hatásának vizsgálata a cél) - talajvízszintre, vízellátottságra vonatkozó adatok beszerzése (ha a vízellátottság hatásának vizsgálata a cél) - kitettség, átlagos lejtőszög (sziklagyepeknél)

6. Származtatott adatok - összes növény fajszáma az 50 mikrokvadrát alapján (ahol a mohák fajra történő határozása nem szükséges, a mohák összessége egy fajként kezelendő) - átlagos fajszám / mikrokvadrát - Simpson diverzitás index (Whittaker 1975) a teljes mintára, átlagos fajonkénti borításra - védett fajok %-os megoszlása az összes mintában (növényfajok protokoll fajai alapján) - gyomfajok %-os megoszlása (Flora adatbázis, Borhidi) - az azonosított degradáltsági tényező kódja - az azonosított degradáltsági jelenség kódja - a degradáltság erőssége - vízellátottság tesztelésére kiválasztott mintáknál a talajvízszint (dm) 7. Előzmények A kiválasztott társulások cönológiai felvételezése korábban is folyt. A már előzőleg felvételezett helyek adatainak felhasználására törekedni kell, de ezek többnyire nem az itt meghatározott módszerekkel folytak, legtöbbször nem állandó kvadrátot használtak, illetve ezek nem visszakereshetők. Éppen a jelölés nehézségei és bizonytalanságai késztetnek arra, hogy egy nagyobb méretű állandó négyzeten belül véletlenszerű kisebb egységekkel mintázzunk. Az 1 m 2 -es mikrokvadrát használata új az eddig megszokott módszerekhez képest, de egyszerűsége miatt bevezetése nehézséget nem jelent. A származtatott adatok előállítása a már táblázatos formában létező adatokból rutinfeladatnak számít a szakemberek számára. 8. Értékelési javaslat Az értékelésre általános elvként alkalmazzuk azt, hogy az értékek 10%-on belüli változását a rendszer természetes fluktuációjának tekintjük. A felsorolt származtatott adatok közül a mennyiségi jellegűek (fajszám, diverzitás stb.) 10% fölötti eltérését két mintavétel között a rendszer állapotváltozásának tekintjük, amit a minőségi változók viselkedése értelmez (védett fajok megoszlása stb.). Amennyiben a minőségi változók is ilyen mértéken felül módosulnak két mintavétel között, ez akkor is figyelmeztető jel, ha a mennyiségi változók alig módosulnak. Ha a változás folyamatos (több mintavételen keresztül), a változás iránya meghatározható, a degradáltsági mutatók alapján a folyamat várhatóan értelmezhető, beavatkozások tervezhetők. A változások értelmezése a célirányos monitorozás estén is szükséges: pl. a vízellátottság függvényében kell a változásokat értelmezni, ill. a kezelt (kaszált) és kontroll minták értékeinek összehasonlító elemzését kell elvégezni.