Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források Másodlagos források Közösségek nemzetközi szerződései Tagállamok egymás közti szerződései Jogforrások a második és harmadik pillérben Kategorizálás Lisszabon után Az elsődleges (primér) források Elsődleges források Másodlagos források Az unió nemzetközi szerződései Tagállamok egymás közötti szerződései Jogforrások a Közös Kül- és Biztonságpolitika területén Alapító szerződések Az Európai Unióról szóló szerződés Az Európai Unió működéséről szóló szerződés Az ezekhez kapcsolódó mellékletek, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok etc. Csatlakozási szerződések Általános jogelvek - emberi jogok - a jogalkotás és jogalkalmazás jogállami elvei Az általános jogelvek Az EUB gyakorlatának termékei Jogalap: nem kifejezett Természetjogi gondolkodás, melyet a tagállami alkotmánybíráskodás inspirál Az általános jogelvek megismerési forrásai Európai Bíróság gyakorlata: értékelő jogösszehasonlítás Tagállamok közös alkotmányos hagyományai Nem valamennyi és Nem a legnagyobb közös nevező A tagállamok által ratifikált emberi jogi tárgyú egyezmények Emberi Jogok Európai Egyezménye Európai Szociális Karta 1
Az Európai Unió Alapjogi Chartája Ünnepélyes deklarálás: 2000 és 2007 Címei Méltóság Szabadság Egyenlőség Szolidaritás A polgárok jogai Igazságszolgáltatás A Charta értelmezésére és alkalmazására vonatkozó rendelkezések Újabb jogalap 6. cikk EUSZ (3)* Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei. * A lisszaboni szerződés szerint számozás A Lisszaboni Szerződés A közösségi emberi jogok címzettjei 6. cikk EUSZ (1) Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. A Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket a Charta VII. címében foglalt, az értelmezést és alkalmazást szabályozó általános rendelkezéseknek megfelelően kell értelmezni, kellően figyelembe véve a Chartában említett azon magyarázatokat, amelyek meghatározzák az egyes rendelkezések eredetét. (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. Az unió szervei Tagállamok, amennyiben aközösségi jogot hajtják végre közvetlenül hatályosuló közösségi jog alkalmazása alapjogi motiváltságú irányelvek átültetése alapszabadságok alóli kivételek igénybe vétele Másodlagos jogforrások EUMSZ 288. cikk* Rendelet Irányelv Határozat Ajánlás Vélemény Rendelet ismérvei Általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező Közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. [Igényelhet további nemzeti jogalkotást] * Korábban 249 RSZ 2
Irányelv ismérvei Az elérendő célokat illetően Minden címzett tagállamra kötelező A forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja Kompromisszum szabályozási szükséglet és tagállami szuverenitás között Kötelezettségek az irányelvből Jogalkotás! Alkotandó jogszabály ismérvei Effet utile biztosítása Megismerhetőség Normavilágosság Általánosan kötelező jelleg Államigazgatási gyakorlat nem (pl. APEH iránymutatás) Határozat ismérvei Teljes egészében kötelező Azokra nézve Akiket címzettként megjelöl. Címzett lehet tagállam és magánjogi jogalany is Közigazgatási aktushoz hasonlítható Vélemény, ajánlás Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek Lehet jogi jelentőségük Más szabály értelmezésénél Eljárási feltételként Jogalkotási aktusok v nem jogalkotási aktusok Hierarchia? Jogalkotási aktusok 289. Cikk (3) EUMSZ A jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusok jogalkotási aktusoknak minősülnek (általános és különös jogalkotás a Tanács és az Európai Parlament részvételével) Nem jogalkotási aktusok 290. cikk (1) EUMSZ A jogalkotási aktusokban felhatalmazás adható a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják A másodlagos források között: alapvetően nem DE: Jogalkotási v nem jogalkotási aktusok Lex posterior és lex specialis Eljárási szabályok (Komitológia) 3
Formai követelmények Indokolás Utalás a javaslatra Jogalap megjelölése Hatályba léptetés Az EU nemzetközi szerződései az EUMSZ alapján EUMSZ 218. cikk Uniós jogrend integráns részei Az alaptó szerződések keretei között A másodlagos jogforrások tiszteletben, kell, hogy tartsák Tagállamok egymás közötti szerződései A tagállamok, amennyiben szükséges, tárgyalásokat folytatnak egymással annak érdekében, hogy ál-lampolgáraik javára biztosítsák: a személyek védelmét, valamint a jogok gyakorlását és védelmét ugyanazokkal a feltételek-kel, mint amelyeket minden egyes állam a saját állampolgárainak biztosít; a kettős adóztatás megszüntetését a Közösségen belül; a vett társaságok kölcsönös elismerését, a jogi szemé-lyiség megtartását székhelyüknek egyik országból egy másikba történő áthelye-zése esetén, valamint a különböző tagállamok joga által szabályozott társaságok egyesü-lésének lehetőségét; a bírósági határozatok és a választottbírósági határozatok kölcsönös elismerésére és végre-hajtá-sára vonatkozó alakiságok egyszerűsítését Aktusok a CFSP területén EUSZ 24. cikk Jogalkotási aktusok elfogadása kizárt EUSZ 22. cikk: közös stratégiákra és célkitűzésekre vonatkozó határozatok; EUSZ 25. cikk a) általános iránymutatásokat határoz meg; b) határozatokat fogad el, amelyek meghatározzák: i. az Unió által végrehajtandó fellépéseket, ii. az Unió által képviselendő álláspontokat, iii. az i. és ii. pontban említett határozatok végrehajtásának szabályait; c) erősíti a tagállamok közötti rendszeres együttműködést politikájuk folytatásában. 4
Együttes fellépés A Tanács fogadja el Olyan meghatározott helyzetekre vonatkoznak, ahol az Unió műveleti fellépését szükségesnek ítélik. Az együttes fellépésben meg kell határozni annak céljait hatókörét az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket szükség esetén időtartamát, valamint végrehajtásának feltételeit. Az együttes fellépések kötik a tagállamokat álláspontjaik elfogadásakor és tevékenységük folyta-tása során. Közös álláspont A Tanács fogadja el Meghatározza, hogy az Unió hogyan viszonyul egy adott földrajzi vagy tematikus természetű kérdéshez. A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek a közös álláspontoknak Kerethatározat v. Egyéb határozat Az uniós jogszabályok megjelölése Kerethatározat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére az elérendő célokat illetően kötelezőek a tagállamokra a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja nincs közvetlen hatálya; Egyéb határozat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését kivéve bármely célra, mely a III pillér céljaival összhangban van kötelező a tagállamokra nincs közvetlen hatálya; Teljes megjelölés a jogalkotó megjelölése sorszám az elfogadás évszáma annak jelzése követi, hogy az adott szabályt a jogalkotó melyik pillérben fogadta el. (EK (első pillér), KKBP (második pillér), IB (harmadik pillér) a jogszabály címe Pld: A Tanács 1086/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az euro és az eurót bevezető tagállamok pénznemei közötti átváltási árfolyamokról szóló 2866/98/EK rendelet módosításáról Rövidített megjelölés Pld: A Tanács 1086/2006/EK rendelete CELEX számozás Megismerési források I Felépítése: (szektor)(évszám)(betűjel)(aktus száma) pld: 32006R1086 Értelmezése: 3 = A CELEX rendszerben a másodlagos jogforrások kódja 2006 = a jogforrás megalkotásának éve R = rendelet 1086 = a rendelet száma Az Európai Unió Hivatalos Lapja HL (Official Journal of the European Union OJ) Három sorozat: 1. L sorozat (Legislation) a kötelező jogforrások 2. C sorozat (Communication) tájékoztatások, nem kötelező jogforrások 3. S sorozat (Supplement) közösségi közbeszerzési felhívások Hivatkozás: HL (sorozat) (lapszám), (dátum), (oldalszám) Pld: Magyarul: HL L 195., 2006.7.15., 1 1. o. Angolul: OJ L 195, 15/07/2006 p. 0001 0001 5
Megismerési források II Internet: http://www.europa.eu http://eur-lex.europa.eu http://www.europa.eu/celex (2005-ig) http://www.irm.gov.hu Köszönöm a figyelmet! www.nemzetkozijog.hu 6