A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés értékelési szempontot a két feladat megoldása után együttesen értékeljük. Első feladat (szerepjáték) Értékelési szempont Pontszám A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 5 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvtan 5 Összesen 15 Második feladat (önálló témakifejtés) Értékelési szempont Pontszám Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése 5 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvtan 5 Összesen 15 Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés (1-2. feladat) 3 A szóbeli vizsgarész pontszáma 33 Amennyiben a vizsgázó felelete az első értékelési szempont alapján 0 pontos (A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása; Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése), az adott feladat összpontszáma is 0 pont. Az első és a második feladathoz tartozó skálák értékelési szempontjai és szintjei az első értékelési szempont kivételével azonosak. A vizsgapontok A szóbeli vizsgán a két feladat során 33 pontot szerezhet a vizsgázó. A vizsgáztató tanár az értékelési lap megfelelő helyére beírja a feladatpontot, majd összesíti a felelet végén az egyes feladatokban elért pontszámokat. A vizsgapontok száma megegyezik a vizsga során szerzett feladatpontok összegével.
Az értékelési szempontok részletes kifejtése Első feladat (Szerepjáték) A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó elérte-e a feladatnak megfelelő kommunikációs cél(oka)t; a vizsgázó megfelelően válaszolt-e a vizsgáztató kiegészítő kérdéseire; a vizsgázó aktívan vett-e részt a beszélgetésben; a vizsgázó képes volt-e a kommunikációs stratégiák alkalmazására; a vizsgáztatónak kellett-e segítő kérdéseket feltennie. Szókincs, kifejezésmód Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó szókincse megfelel-e a témának és a közlési szándéknak, a szituációnak és a szerepnek; képes-e a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus alkalmazására. Nyelvtan Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó a szintnek, a témának, a szituációnak és a szerepnek megfelelő nyelvtani eszközöket használja-e.
Értékelési skála (középszint 1. feladat) A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása A vizsgázó teljes mértékben eléri kommunikációs kommunikációs célját, a kérdések segítségével éri kommunikációs célját, A vizsgázó nagyrészt eléri A vizsgázó csak segítő A vizsgázó nem éri el célját, minden információra rákérdez, ill. minden in- önállóan rákérdez, illetve A kiegészítő kérdések vel sem képes a megfelelő lényeges információkra el kommunikációs célját. segítő kérdések segítségéformációt közöl partnerével. közöl partnerével. lően válaszol. illetve ezekre minden ilyen információt többségére nem megfele- információkat közölni, rákérdezni. A kiegészítő kérdésekre is megfelelően válaszol. A vizsgázó aktívan vesz részt a beszélgetésben, és megfelelően alkalmazza a kommunikációs stratégiákat. Csak kevés segítő kérdést igényel. A kiegészítő kérdésekre is nagyrészt megfelelően válaszol. A vizsgázó igyekszik aktívan részt venni a beszélgetésben, és általában megfelelően alkalmazza a kommunikációs stratégiákat. A vizsgázó nehezen kezdeményez, többnyire a feltett kérdésekre válaszol. Nem mindig megfelelően alkalmazza a kommunikációs stratégiákat. A vizsgázó a kiegészítő kérdésekre nem vagy nem megfelelően válaszol. A vizsgázó nem kezdeményez és/vagy nem képes a beszélgetésben részt venni, kommunikációt megvalósítani. Szókincs, kifejezésmód A vizsgázó nagyrészt a témának A vizsgázó egyszerű szódéknak és a közlési szánkincset megfelelő szókincset Többször nem megfelelő a szóhasználata, ami néha A vizsgázó a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincset Néhol nem megfelelő a szóhasználata, ez azonban csak kis mértékben nehezíti a mondanivaló A vizsgázó ritkán keresi a szavakat. Megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság nehezíti a mondanivaló A vizsgázó többször keresi a szavakat és/vagy ismétel. A vizsgázó általában megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság Sokszor nem megfelelő a szóhasználata, ami esetenként jelentősen nehezíti a mondanivaló A vizsgázó sokszor keresi a szavakat, és sokat ismétel. Előfordul, hogy a vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság A vizsgázó szókincse szegényes, a nem megfelelő szóhasználat akadályozza a mondanivaló A vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság Nyelvtan (mondattan, alaktan) A vizsgázó többnyire helyesen A vizsgázó több hibával A vizsgázó csak a legegyszerű használja az egy- használja az egyszerű szerűbb nyelvtani struktú- nyelvtani struktúrákat. nyelvtani struktúrákat. rákat használja. Kevés hibát ejt, hibái nem nehezítik a mondanivaló Hibái általában nem nehezítik a mondanivaló megértését, /vagy csak kevés, a megértést nehezítő nyelvi hibát ejt. Sok hibát ejt, hibái jelentősen megnehezítik a mondanivaló A vizsgázó mondanivalója a nyelvtani hibák miatt nem érthető.
Az értékelési szempontok részletes kifejtése Második feladat (Önálló témakifejtés) Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó elég részletesen fejtette-e ki a témát; a vizsgázó logikusan rendezte-e el a mondanivalóját; a vizsgázó összefüggően fejtette-e ki a mondanivalóját; a vizsgáztatónak kellett-e segítő kérdéseket feltennie. A többi értékelési szempont megegyezik a szerepjáték értékelési szempontjaival. A két feladat után együttesen értékeljük Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó beszéde érthető és követhető-e, azaz megfelelő-e a beszédtempója, kiejtése és hanglejtése.
Értékelési skála (középszint 2. feladat) Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése A vizsgázó témakifejtése A vizsgázó túl röviden tárgyalja még megfelelően részletes, a témát (önállóan három irányító szempontot csak egy-két irányító szem- fejt ki önállóan. pontot fejt ki részletesen, a többit felületesen). A vizsgázó mind a négy irányító szempont felhasználásával részletesen és megfelelően tárgyalja a témát. Témakifejtése önálló, nincs szüksége segítő kérdésekre. Mondanivalóját logikusan és összefüggően adja elő. Szókincs, kifejezésmód A vizsgázó a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincset Néhol nem megfelelő a szóhasználata, ez azonban csak kis mértékben nehezíti a mondanivaló A vizsgázó ritkán keresi a szavakat. Megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság Segítő kérdésekre válaszolva képes a negyedik irányító szempont kifejtésére is. Törekszik arra, hogy mondanivalóját logikusan és összefüggően adja elő. Segítő kérdésekre válaszolva is csak részben képes a téma további kifejtésére. Mondanivalójának elrendezése többnyire nem logikus, témakifejtése többnyire nem összefüggő. A vizsgázó nem képes önállóan kifejteni a témát, csak egy-két irányító szempontot tárgyal felületesen. Nem tud válaszolni a segítő kérdésekre sem. A vizsgázó nem logikusan rendezi el mondanivalóját. Összefüggéstelen, izolált mondatokat A vizsgázó nagyrészt a témának A vizsgázó egyszerű szódéknak és a közlési szánkincset megfelelő szókincset Nyelvtan (mondattan, alaktan) A vizsgázó többnyire helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. Kevés hibát ejt, hibái nem nehezítik a mondanivaló Többször nem megfelelő a szóhasználata, ami néha nehezíti a mondanivaló A vizsgázó többször keresi a szavakat és/vagy ismétel. A vizsgázó általában megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság Sokszor nem megfelelő a szóhasználata, ami esetenként jelentősen nehezíti a mondanivaló A vizsgázó sokszor keresi a szavakat, és sokat ismétel. Előfordul, hogy a vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság A vizsgázó szókincse szegényes, a nem megfelelő szóhasználat akadályozza a mondanivaló A vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság A vizsgázó több hibával A vizsgázó csak a legegyszerűbb nyelvtani struktú- használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. rákat használja. Hibái általában nem nehezítik a mondanivaló megértését, vagy csak kevés, a megértést nehezítő nyelvi hibát ejt. Sok hibát ejt, hibái jelentősen megnehezítik a mondanivalója A vizsgázó mondanivalója a nyelvtani hibák miatt nem érthető.
Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés A vizsgázó beszédtempója megfelelő, esetleg helyenként lassú. Kiejtése és hanglejtése megfelelő, bár beszédén érezhető az anyanyelvi hatás. Értékelési skála a két feladat utáni együttes értékeléshez 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont A vizsgázó beszédtempója A vizsgázó lassan, akadozva beszél. elfogadható, bár többször lelassul. Kiejtése és hanglejtése elfogadható, bár beszédén az anyanyelvi hatás erősebben érezhető. Kiejtése és hanglejtése többnyire elfogadható. Beszédén az anyanyelvi hatás igen erősen érezhető. A vizsgázó nagyon lassan, szaggatottan beszél. Beszédtempója, valamint kiejtése és hanglejtése akadályozzák a mondanivaló Beszéde érthető és követhető. Beszéde többnyire érthető és követhető. Beszédtempója, kiejtése és hanglejtése helyenként nehezíti a mondanivaló