Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete H-1085 Budapest Somogyi Béla u. 20. 06-20-395-7015 tel/fax: (1)-266-34-64 pdsz@t-online.hu www.pdsz.hu SZTRÁJK PRAKTIKUS A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által meghirdetett sztrájk követelés nem az intézményvezető ellen irányul. Indok: A sztrájkkövetelések teljesítése a kormány hatáskörében áll, annak teljesítése nem az igazgató kompetenciája. A sztrájkkövetelések lényege: - a Nemzeti Köznevelési Törvény részét képező pedagógus életpályamodell bevezetésének ne legyen következménye a pedagógusok munkaterhelésének növelése. Ennek érdekében rögzítsék a törvényben a pedagógusok kötelező óraszámát, a heti munkaidő 55%-ában, töröljék a törvényből az intézményben tartózkodás mértékét kötelezően előíró 80%-os szabályozást. Ennek érdekében 2013. április 15-ig kezdeményezzék, és fogadják el a Nemzeti Köznevelési Törvény módosítását. - az életpályamodell bevezetésével együtt járó béremelés 2013. szeptember elsejével történő bevezetésére a Kormány vállaljon garanciát, ami azt jelenti, hogy ha a béremelést bármilyen ok miatt elhalasztják, az a Kormány lemondását vonja maga után. Sztrájk helyi szinten: Célszerű minden egyes oktatási-nevelési intézményben helyi sztrájkbizottságot is megalakítani, ami a sztrájk során felmerülő kérdések koordinálását látja el és tartja a kapcsolatot az Országos PDSZ Sztrájkbizottsággal Munkáltatói oldal (továbbiakban: MTO) Munkavállalói oldal (továbbiakban: MVO) A munkavállalói oldal összetétele: - amennyiben PDSZ csoport van, akkor a sztrájkot hirdető PDSZ csoportjának 3 tagja - amennyiben nincs csoport, csak PDSZ tag, akkor PDSZ tagok és nem PDSZ tag munkavállalók, összesen legalább 2 fő - egyéb esetben: 1-3 munkavállaló A munkavállalói oldalon ne legyen tagja az intézmény vezetőségének. A munkavállalói oldal tevékenysége: 1. Megalakulás: jegyzőkönyv a megalakulásról - hol, mikor, kik a tagok. 2. A munkáltató képviselőjének (intézményvezető és tankerületi vezető) értesítése írásban, iktatva, a sztrájkbizottság megalakulásáról, és felkérés azonnali tárgyalásra. Értesítése arról, hogy a sztrájk nem ellene, hanem a fenti célok miatt szerveződik. Ennek formanyomtatványa a PDSZ honlapjáról letölthető. 3. Ennek a dokumentumnak a dolgozók számára való nyilvánosságra hozása. 4. A tárgyalás megkezdése, folyamatos tárgyalás. 5. A megállapodások betartásának ellenőrzése, kifogás írásban, iktatva, ha esetleg megsérti a munkáltató képviselője, 6. A megállapodás dolgozók általi betartásának nyomon követése, intézkedés, ha a sztrájkban résztvevő, vagy a sztrájkban részt nem vevő megsérti azt. 7. A sztrájkbizottság ellenőrzi a sztrájk végeztével történő munkavégzés elkezdését.
A sztrájkbizottság tárgyal és lehetőség szerint megállapodik a következőkről: a) A sztrájk alatti személy- és vagyonvédelemről, illetve a gyermekek felügyeletének ellátásáról b) A sztrájkban részt nem vevők számára való munkavégzés elrendelésének szabályairól: módja, az elrendelés időpontja, a munkavégzés fajtái c) A sztrájkban résztvevők munkajogi védelme, bérezése d) A szülőknek a sztrájkról való értesítésnek határideje, módja, tartalma e) A gyermekek felügyeletének intézményen kívüli ellátási lehetőségei Tekintettel arra, hogy a PDSZ által meghirdetett sztrájk-követelés országos szintű, valamennyi pedagógust érinti, ezért maga a sztrájk sem szervezhető egy konkrét intézményben, hanem valamennyi közoktatásinevelési intézmény óvodák, iskolák, nevelési tanácsadók, fenntartó személyétől függetlenül részt vehet benne ún. rész-sztrájk keretében. Ez azt is jelenti, hogy a sztrájk-követelés vonatkozásában elég, ha az országos sztrájkbizottság folytat további egyeztetéseket magukról a sztrájk-követelésekről (EBH2005. 1253). A közalkalmazotti tanács részvételéről: Munka tv. könyve 266. Az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles, sztrájkot nem szervezhet, a sztrájkot nem támogathatja, és nem akadályozhatja. Az üzemi tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel. PDSZ javaslata a megállapodás tartalmára: a) Személyi- és vagyonvédelem: a közművek működtetésének és meghibásodásának kijavításáról való gondoskodás a helyi szokás szerint. Idegeneknek, kivéve a PDSZ nem az intézményben dolgozó tisztségviselője, az épületbe való bejutásának megakadályozása felelős a törvény szerint az intézményben tartózkodó vezetőségi tag. b) A munkáltató a sztrájkban részt nem vevőknek lehetőleg olyan munkát rendeljen el, amelyhez gyermek jelenléte nem szükséges. Az elrendelés ideje legkésőbb a sztrájk előtti munkanap kezdete. Módja írásban, a helyben szokásosan oly módon, hogy azt minden munkavállaló megismerhesse. c) A sztrájkban résztvevőkről nem készülhet előzetes név szerinti felmérés {A mellékelt adatvédelmi biztosi állásfoglalás szerint tilos. A helyi sztrájkbizottságok érvelhetnek azzal is, hogy az utolsó pillanatban is csatlakozhat valaki a sztrájkhoz, ezért nem lehet egy szülőt illetve gyermeket olyan helyzetbe hozni, hogy előzetesen azzal kalkulált: nem lesz a gyermek két órája során sztrájk, aztán mégis lesz, ez a gyermek felügyelet ellátását is lehetetlenné tenné. } A sztrájkban résztvevőket sem a sztrájkot megelőzően, sem annak során, sem azt követően a sztrájkban való részvételért joghátrány nem érheti (sztrájktörvény). A sztrájkban résztvevőket a sztrájk idejére illesse meg távolléti díj függetlenül attól, hogy órarendi órájuk elmaradt-e avagy sem (ennek nincs törvényi garanciája, ugyanakkor a sztrájkkövetelés az intézmény érdeke is és a nem sztrájkolók, valamint a munkáltató képviselőjének is érdeke - bátran javasolható A sztrájkban résztvevő a tantárgyfelosztás szerint, a helyben szokásos módon köteles az intézményen belül tartózkodni, azonban a személy és vagyonvédelmen kívül semmilyen más feladat ellátásával nem bízható meg, így különösen a gyermekekkel kapcsolatos, illetve munkaköréhez kapcsolódó feladattal nem, amennyiben az épületben tartózkodik nem sztrájkoló munkavállaló, akkor a személy- és vagyonvédelmi feladattal is őt kell megbízni. d) Amennyiben az intézmény nem az önkormányzat által kijelölt az intézmény, akkor gyermekek a sztrájk ideje alatt az intézményben ne tartózkodjanak. {a sztrájkban részt nem vevő pedagógusnak joga munkát végezni, nem feltétlenül tanítani, hanem pl. a következő órájára készülni.}
e) Amennyiben a KLIK, illetve a PDSZ és a KLIK megállapodásában gyermekfelügyeletre kijelölt az intézmény, akkor az intézményben lehetőség szerint azon gyermekek tartózkodjanak, akik felügyeletét a szülők előzetesen kérték. Felügyeletükről a sztrájkban részt nem vevő munkavállaló gondoskodik, ha van ilyen. f) A szülő értesítése: Javasolt határidő: a sztrájk kezdete előtti utolsó előtti munkanap. Mód: helyben szokásos módon írásban (értesítő, ellenőrző), valamint az intézmény ajtaján, kapuján írásos hirdetésben. Tartalom: Amennyiben nem kijelölt intézmény, akkor közölni kell a kijelölt intézmény címét, nevét, elérhetőségét, valamint azt, hogy, amennyiben erre a szülőnek igénye van, akkor a kijelölt intézménybe viheti gyermekét, nem az adott intézménybe. Amennyiben kijelölt intézmény, akkor azt, hogy a sztrájk ideje alatt a gyermek felügyeletéről gondoskodik az intézmény, oktatás-nevelés nem fog folyni. MINDKÉT ESETBEN célszerű a szülők megértését kérni azzal a valós indokkal, hogy a sztrájk a gyermeke érdekében, a jobb szolgáltatás érdekében és a fenti célok elérése miatt zajlik. A sztrájkhajlandóság felmérése: NEM TESTÜLETI, hanem EGYÉNI jog a sztrájkban való részvétel, vagy részt nem vétel ezért nem lehet nevelőtestületi, vagy dolgozói értekezleten eldönteni. Különösen nem szavazással. Az egyéni felmérés során a sztrájkot megelőzően nem nyilvánosan kell a sztrájkhajlandóságot felmérni, pl. NEM ÚGY, hogy névszerinti listát tesz ki valaki nyilvános helyre. Érdemes munkakörönként gyűjteni a sztrájkban való részvételi hajlandóságot, hogy a munkáltatót a sztrájk megkezdése napján erről az arányról értesíteni lehessen. A sztrájkhajlandóság felmérését olyan személy végezze, aki ezt titokban is tartja a sztrájk napjáig, mert ez kizárólag a helyi sztrájkbizottsági tárgyalások eredményességét szolgálja. Érdemes a sztrájkfelmérés előtt egy munkavállalói listát kérni a munkáltatótól és ezen jegyezni és titkosan kezelni a sztrájk megkezdésekor sztrájkba lépőket, valamint a később sztrájkba lépőket. A munkáltatónak csak a sztrájkba nem lépőkről kell tudnia. Különösen fontos, hogy a sztrájkot támogatók nem oszthatók be helyettesíteni.
Ügyszám: 381/H/2006-18. A sztrájk szervezésével kapcsolatos adatvédelmi biztosi a j á n l á s I. Ez évben több érdekképviseleti szervezet is adatvédelmi biztosi állásfoglalást kért a sztrájk szervezésével összefüggő adatvédelmi kérdésekről. Egy szakszervezet kifogásolta, hogy az általuk szervezett figyelmeztető sztrájk kezdete előtt a munkáltató jogi képviselője a munkavállalóktól egy szándéknyilatkozatot kért a részvételre vonatkozóan, indokul a bérszámfejtési feladatokat jelölve meg. A nyilatkozat miatt több munkavállaló egzisztenciáját féltve nem vett részt a sztrájkban. Több munkáltató hangsúlyozta, hogy a vállalat polgári jogi kötelezettségeit így a hibás vagy késedelmes teljesítést a sztrájk elvileg nem érintheti, így a megfelelő működést biztosítani kell a sztrájk ideje alatt is. A törvényben előírt, ún. elégséges szolgáltatás biztosításához szintén szükséges arról tudomást szerezni, hogy a sztrájk ideje alatt mely munkavállalók dolgoznak. Az adatkérések jogalapjaként a munkáltatók az Sztv. 1. (3) bekezdésében, valamint a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. (2) bekezdésében is rögzített, az érdekképviseletet ellátó szervezeteket valamint a munkáltatót egyaránt érintő együttműködési kötelezettséget jelölték meg. II. A vizsgálat során megkerestem több országos szakszervezeti tömörülést és a beérkezett válaszok eltérő álláspontokat tükröztek. A többségi vélemény szerint nincs arra vonatkozó törvényi rendelkezés, melyből a sztrájkot szervezőnek adatátadási kötelezettsége keletkezne. Ebből következően a munkamegtagadásban résztvevők személyes adatait csak akkor lehet átadni, ha ahhoz az érintett munkavállalók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) előírásainak megfelelő módon hozzájárultak. Amennyiben a munkavállalók a sztrájkot megelőzően kötelesek lennének nyilatkozni, az sértené a sztrájkhoz való jogukat, tekintettel arra, hogy a meghirdetett napra és időre jelzett sztrájkban való részvételt, illetve a munka felvételét a dolgozó még a sztrájk napján is eldöntheti. Az elégséges szolgáltatások meghatározásakor ugyanakkor nincs szükség konkrét személyek megjelölésére, a szervezők és a munkáltatók között létrejövő megállapodásban csak azt a számszerű adatot kell rögzíteni, hogy egy adott munkacsoportban vagy egységben hány ember munkája szükséges az elégséges szolgáltatás biztosításához. III. A sztrájkjog a gazdasági és szociális érdekkonfliktusok esetén történő kollektív fellépés egyik végső biztosítéka. Az Alkotmánybíróság által kialakított joggyakorlat értelmében az Alkotmány 70/C. (1) bekezdése mindenki számára nyitva álló alanyi jogosultságként, alapvető alkotmányos jogként biztosítja azt a jogot, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt érdekvédelmi szervezetet alakítson, illetőleg ahhoz csatlakozzon. (88/B/1999. AB határozat). A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. -a értelmében a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására az e törvényben meghatározott feltételek szerint megilleti a sztrájk joga. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni.
Az Sztv. 4. (2) bekezdése értelmében annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik. IV. Az Avtv. 3. (1) bekezdése értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény elrendelte, vagy ha ahhoz érintett személy hozzájárult. Az Avtv. 2. 2. pontja szerint különleges személyes adatnak minősül az érdekképviseleti tagsággal kapcsolatos adat, a sztrájkban történő részvétel önmagában tehát nem tekinthető különleges adatnak. A jogellenes adatkezeléssel okozott sérelem elsősorban egzisztenciális következményei miatt adott esetben azonban igen jelentős lehet. Az Sztv. a sztrájk szervezésével kapcsolatosan adatkezelésre vonatkozó, az Avtv. 3. (3) bekezdésének megfelelő, kötelező adatkezelést elrendelő szabályozást nem tartalmaz. Az adatkezelések jogalapjául legtöbbször a felek között fennálló együttműködési kötelezettséget jelölték meg. Ez a munkajogban általánosan érvényesülő követelmény önmagában azonban nem szolgáltathat jogalapot személyes adatok kezeléséhez, mert alapjog alkotmányos korlátozásához az szükséges, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményének: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással (20/1990 (X. 4.) AB határozat, illetőleg a 879/B/1992. AB határozat). A sztrájk szervezésével összefüggésben a személyes adatok átadása csak abban az esetben tekinthető jogszerűnek, ha az érintett ahhoz kifejezetten és önként vagyis külső, jogkorlátozó ráhatástól mentesen hozzájárult. Az adattovábbítás jogszerűségét utóbb az adatkezelőnek, vagyis a sztrájkot szervezőnek kell bizonyítania, ezért célszerű a hozzájárulást az érintettektől írásban megkérnie. Az Sztv. 6. (3) bek. értelmében a sztrájk miatt kiesett munkaidőre eltérő megállapodás hiányában a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Azt az adatot tehát, hogy ki vesz részt a sztrájkban, a munkáltató bérszámfejtés céljából a bérszámfejtési határidő figyelembevételével jogosult kezelni. Nem igényelheti tehát előzetesen a munkáltató a sztrájkban részt vevő munkavállalók személyes adatait. Az elégséges szolgáltatás nyújtása, mint adatkezelési cél vizsgálatakor szükséges figyelembe venni azt a bírósági jogértelmezést, mely szerint a sztrájk jogellenességét önmagában a felek tárgyalásának az eredménytelensége nem alapozza meg. A sztrájk jogszerűségét, illetve jogellenességét kizárólag az Sztv. 3. -a alapján kell elbírálni. (BH 1991. 255.). Ez okból az elégséges szolgáltatás teljesítése céljából történő egyeztető eljárás során a szervező és a munkáltató rögzítheti a szükséges számszaki adatokat arra vonatkozóan, hogy az egyes munkaegységekben hány embernek kell dolgoznia. A munkavállalók név szerinti megnevezése azonban ehhez a célhoz nem szükséges. A vállalat vagy üzem polgári jogi kötelezettségeivel kapcsolatban megjegyzem, hogy a sztrájk miatti késedelembe esés nem jelenti az érintett munkáltató feltétlen felelősségét. Amennyiben bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, nem tartozik kártérítéssel. A fentiek alapján az érintettek személyes adatai védelme érdekében a sztrájk megszervezésével kapcsolatos munkavállalói adatok átadásának tárgyában felhívom mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek figyelmét a fent kifejtett előírások betartására és betartatására. Budapest, 2006. július 11. Dr. Péterfalvi Attila