A vonatkozó fontosabb nemzetközi egyezmények és az ILO esetjoga

Átírás

1 Készítette: Dr. Laboda József jt. Munkajogi szakjogász képzés II. évfolyam 2010/2011. tanév első félévi vizsgakérdések Kérdés: A munkaharc hazai szabályozása, az évi VII. törvény a sztrájkról. Mindenekelőtt a történelmi hűség szempontjából érdemes leszögeznünk, hogy a sztrájk, mint a munkavállalókat megillető kollektív munkabeszüntetés joga hosszabb történeti fejlődésen ment keresztül, amíg elnyerte mai alapvető szabadságjogi jellegét. Témánk szempontjából ugyanakkor nem képezi feladatunk tárgyát e folyamat részletes bemutatása, amely a szerződésszegés elleni büntetőjogi eszközökkel történő fellépéstől, napjainkig elvezetett. Feladatunk sokkal inkább a mai szabályozás bemutatása a rendszerváltás időszakában született évi VII. törvény fényében. Nem mellőzve az Országgyűléshez Kara Ákos és Kontúr Pál kormánypárti képviselők önálló indítványaként beterjesztett és XII. 23-án elfogadott (258 igen, 112 nem 0 tartózkodás) T/2036 számú törvényjavaslat 1 ismertetését sem, amelynek a évi 201. számú Magyar Közönyben december 30. (csütörtök) napján történt kihirdetéssel, hatályba léptetése is megtörtént. Az így megszavazott a hatályos sztrájktörvény módosítását tartalmazza. A sztrájk fogalma Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint: a sztrájk a munkavállalók egy vagy több csoportja, illetve a szakszervezet által kezdeményezett, a munkavállalók közös gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására szolgáló, időleges munkabeszüntetés annak érdekében, hogy a munkavállalók kikényszeríthessék valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben, vagy így nyilvánítsák ki sérelmüket, esetleg más munkavállalókat támogassanak követeléseikben, vagy szolidaritást vállaljanak azokkal sérelmeikben. 2 A vonatkozó fontosabb nemzetközi egyezmények és az ILO esetjoga évi C. törvény a Torinóban október 18-án kelt Európai Szociális Karta kihirdetéséről 6. cikk: A béralku megkötésére irányuló tárgyalások folytatására való jog tényleges gyakorlásának biztosítására és elismerik 4. a dolgozók és a munkaadók jogát az érdekkonfliktusok esetén történő kollektív fellépésre, beleértve a sztrájkhoz való jogot is, azon kötelezettségek függvényében, amelyek a korábban életbe lépett kollektív szerződésekből eredhetnek évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 8. cikk: d) az adott ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot Dr. Breznai Tibor által lektorált: A Munkajog Nagy kézikönyve CompLex Kiadó Kft. Budapest oldal.

2 2000. LII. törvénnyel kihirdetett C87-es ILO egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szól 1948.évi Egyezmény. 3 4 ILO Szervezkedési Szabadság Bizottsága [SZSZB] (Comittee of Frieedom of Association) gazdag esetjoga. 5 A magyar sztrájkjogi szabályozás Legmagasabb szintű jogforrás az Alkotmány 70/C. ( 2)-(3) bekezdésének rendelkezése szerint a sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni, s amelyet ún. 2/3-os szavazati arány mellett szükséges elfogadni. Amiért is: A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. [sztrájk tv. 1. (2) bek.] A részletszabályozást a sztrájkjoggal kapcsolatban pedig, a évi CLXXVIII. törvénnyel módosított évi VII. törvény a sztrájkról tartalmazza. Az sztrájkról szóló évi VII. törvény szabályozása A sztrájk joga a [sztrájk tv. 1. (1) bek.] értelmében a dolgozókat illeti meg, akik gazdasági és szociális érdekeik biztosítására folytathatják azt. A gyakorlatban, és általában érvényesülő megoldás viszont az, hogy a sztrájkot a munkavállalók érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó szakszervezetek szervezik meg ténylegesen. A szolidaritási sztrájk esetében ugyanakkor speciális szabályként [sztrájk tv. 1. (4) bek.] a szakszervezetek azok, akiket kifejezetten megillett a kezdeményezés joga, s ebben az esetben az előzetes egyeztetés is mellőzhető. Az előzőek alapján arra is szükséges felhívni a figyelmet, hogy egy munkavállalót nem illett meg a sztrájk joga, annak ilyen módon való gyakorlása a munkaviszony megszüntetését eredményezheti. A sztrájkjog korlátozása A sztrájkhoz való jog azonban nem korlátlan [sztrájk tv. 3. (3) bek.], mert Nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná. A sztrájktörvény 3. (2) bekezdés első fordulata szerint: Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél, és a polgári nemzetbiz Dr. Kajtár Edit Sztrájkjog PDF (előadás vázlat és ajánlott szakirodalom) PTE

3 tonsági szolgálatoknál. E rendelkezés alkotmányellenessége sem a [673/B/1990. AB határozat], sem pedig a [88/B/1999. AB határozat] 6 által nem került megállapításra. A sztrájktörvény 3. (2) bekezdés második fordulata szerint: Az államigazgatási szerveknél a Kormány 7 és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Ugyanakkor ez a megoldás a köztisztviselők sztrájkjogáról annak korlátozó tartalma miatt, mind az Európai Szociális Karta fentebb idézett cikkével, mind pedig az ILO SZSZB joggyakorlatával ellentétben áll. A sztrájk kezdeményezésének szabályai A sztrájkot megelőzően az érintett sztrájkot szervezőknek (sztrájkbizottság) és munkáltatónak vagy adott esetben munkáltatóknak előzetes egyeztetést kell lefolytatniuk a munkaügyi konfliktus békés feloldására, amelyhez ki kell jelölniük, az arra felhatalmazottakat. A kijelölést a Kormánynak kell 5 napon belül megtennie, amennyiben az érintett munkáltató nem határozható meg. Ha több munkáltató az érintett, kérelemre ki kell jelölniük a képviselőjüket [sztrájk tv. 2. (2) bek.]. Az érintett kollektív szerződésben a felek az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat vagy pl.: az elégséges szolgáltatás mértékének meghatározását már korábban is szabályozhatják. Sőt ez a megoldás preferálható, mert az ezzel kapcsolatos érdekütközéssel a feleknek nem kell terhelniük az aktuális érdekkonfliktusukat, s az elősegítheti az előzetes egyeztetés sikerét is. Amennyiben a sztrájkbizottság kezdeményezte az előzetes egyeztetést és eleget is tett törvényi kötelezettségének, és ha az pl.: munkáltatói felróható magatartás miatt elmarad, a sztrájk kezdeményezhető [sztrájk tv. 2. (1) bek. b)] és jogszerű is. 8 Ágazati sztrájk esetén irányadó bírósági joggyakorlatot az EBH számú jogesete tartalmazza. A sztrájk jogszerű megkezdésének feltétele az is, hogy az érintett felek az előzetes egyeztetést legalább 7 napig folytatták és az nem vezetett eredményre [sztrájk tv. 2. (1) bek. a)]. Ugyanakkor az egyeztetéshez képest a feleket megilleti, hogy álláspontjukat megváltoztassák, (új egyeztetést nem kell tartaniuk még abban az esetben sem, ha más igényt is fogalmaznak meg) ettől még a sztrájk nem válik jogellenessé EBH és EBH számú jogesetek. Az egyeztetés alatt, mintegy a munkáltatói meggyezési szándékának előmozdítására, egy alkalommal legfeljebb 2 órás figyelmeztető sztrájk [sztrájk tv. 2. (3) bek.] tartható. A figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatosak az EBH és a BH számú jogesetek. Azonban több szakszervezet részvétele esetén is csak egy figyelmeztető sztrájkra kerülhet sor.[ebh ] A sztrájk lefolytatása Annak ellenére, hogy a törvény részletes magatartási szabályokat nem határoz meg a felek számára a [sztrájk tv. 1. (3) bek.] mégis követelményként mondja ki, hogy: A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. Éppen ez okból: a [381/H/ számú] 9 a sztrájk szervezésével kapcsolatos adatvé- Magyar Közlöny 1994/8. szám. 8 Jogtár CD CompLex Kiadó Kft. Budapest Döntvények Tára BH

4 delmi biztosi a j á n l á s kimondja, hogy a munkáltató bérszámfejtési indokkal nem jogosult sztrájkban való részvételt illetően a munkavállalótól előzetes nyilatkozatot kérni a részvételt illetően. A Legfelsőbb Bíróság [EBH ; BH ] számú eseti döntéseiben kimondta, hogy: A munkáltató eljárása nem jogszabálysértő, ha a veszteségeinek csökkentése érdekében a sztrájkban részt nem vett munkavállalóit olyan feladatok ellátására utasítja, amelyek egyébként a sztrájkoló munkavállalók munkakörébe tartoznak. Erre tekintettel a nem sztrájkoló munkavállalónak rendkívüli munkavégzés elrendelése sem tilos [1989. évi VII. tv. 1. (2) és (3) bek.]. A feleket a jogszabály erejénél fogva [sztrájk tv. 4. (1) bek.] a sztrájk ideje alatt is terheli az egyeztetési kötelezettség, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről. Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik. Ugyanakkor az VII. törvény szabályozására alapítottan a Legfelsőbb Bíróság eseti döntése 10 kimondta azt is, hogy önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a sztrájk gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, az nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság az EBH számú elvi határozatában azt is kifejtette, hogy: A kollektív szerződés a sztrájktörvénnyel ellentétesen nem írhatja elő, hogy sztrájk jogszerűen csak a még elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodás esetén tartható [1992. évi XXII. törvény 13. (2) (3) bekezdés; évi VII. törvény 3. (1) bekezdés, 4. (2) bekezdés]. A 10 Jogtár CD CompLex Kiadó Kft. Budapest Döntvények Tára BH

5 azt nem a munkavállalók vagy érdekképviseleteik és nem a gazdasági és szociális érdekeik védelmében kezdeményezték vagy a kezdeményezők megsértették az előzetes egyeztetés kötelezettségét; Alkotmányba ütköző célra irányul; bírósági döntési hatáskörbe tartozó egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben kezdeményezték; a KSZ hatályának ideje alatt kezdeményezték a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében. A sztrájktörvény [sztrájk tv.3. (1) bek. d) pont] e rendelkezésének jogszerűségét a jogbiztonság követelményére tekintettel, mind az Alkotmánybíróság, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság megerősítette. [1061/B/1990. AB határozat, BH , BH ] A március 27-én megvalósult szakszervezeti sztrájk nem minősül jogellenesnek, ha a évi bérfejlesztéssel, és a évi bérfelzárkóztatással függött össze, és ezeket a kollektív szerződés nem rendezte (1989. évi VII. törvény 3. ). A évi CLXXVIII. törvénymódosítás

6 Megváltozott a [sztrájk tv. 2. (1) bek. a)] új szövege: a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy Itt a módosítás lényegében technikai jellegű az eredeti szöveg még a jelenleg hatályos (1992. évi XXII. tv.) Mt. előtti (1967. évi II. tv.) egyeztetési paragrafusára hivatkozott, mivel a sztrájktörvény is korábban került kiadásra. Megváltozott a [sztrájk tv. 3. (1) bek. a)] új szövege: ha az 1. (1) bekezdésébe, (3) bekezdésébe, a 2. (1) bekezdésébe vagy a 4. (2) bekezdésébe ütközik, Itt a módosítás az, hogy a jogellenes sztrájk fogalomkörébe bekerült az is, ha a felek a sztrájk gyakorlása során nem működnek együtt, illetve ha a sztrájkjoggal visszaélés történik. Továbbá, ha a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését gátolja. Megváltozott a [sztrájk tv. 4. (2) bek.] új szövege: Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Az itteni módosítás lényege, hogy a korábbi szöveghez képest törlésre került az, hogy a még elégséges szolgáltatásról történő megállapodás a mértéket és a feltételeket érintően, a felek közötti előzetes egyeztetés tárgyát képezi. A törvény új bekezdéssel egészült ki a [sztrájk tv. 4. (3) bek.] szövege: A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A törvény új bekezdéssel egészült ki a [sztrájk tv. 4. (4) bek.] szövege: A munkaügyi bíróság (3) bekezdés szerinti eljárására az 5. (1) bekezdésének hatásköri és illetékességi szabályait kell alka l- mazni. A munkaügyi bíróság öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt napon belül határoz. A fenti két új bekezdés szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit ezek után törvény állapíthatja meg. Amíg ilyen nem történik, a felek vagy megegyeznek, vagy ha nem, a bíróság dönt, de ezek hiányában jogszerű sztrájk nem tartható. A sztrájktörvény fenti módosítására figyelemmel pl.: a MÁV illetve az érintett MÁV Csoport tagoknál már most függetlenül attól, hogy jelenleg nincs sztrájk helyzet, illetve bejelen-

7 tés a még elégséges szolgáltatások vonatkozásában a tárgyalások a felek között megkezdődtek. A cél az együttműködő szakszervezetek szerint az lenne, hogy a KSZ körében a mérték és a feltételek meghatározásra kerülhessenek előzetesen. Mert ez esetben egy sztrájkot megelőző egyeztetés sikerét a sztrájkkal kapcsolatos megállapodást illetően már nem terhelné a még elégséges szolgáltatás meghatározásának kötelezettsége. Annak belátása viszont, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek megállapítása egy MÁV menetrenddel összefüggésben egy nem peres eljárásban a bíróságot 5 napos határidővel lehetetlen helyzetbe hozza, nem lehet vita tárgya. Sőt az sem látszik célszerűnek, ha azt nem a felek, hanem esetleg a felek megállapodásnak hiányában végső soron azt a törvény állapítaná meg. Nem szükségtelen végezetül itt ebben a körben megjegyezni azt is, hogy a munkajogi szakma a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek megállapítása vonatkozásában a felek megállapodásának hiányában, nem a bírósági vagy törvényi szabályozást tartotta volna célravezetőbb jogalkotói megoldásnak. Hanem egy olyan döntőbírói megoldás alkalmazását, ahol a döntőbíró a felek által eléje terjesztett menetrendek alapján maga dönthetné el azt, hogy azok közül melyiket válassza. Ez esetben a felek a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei tekintetében egymástól szélsőséges mértékben eltérő ajánlatott nem is tehetnének, mivel adott esetben fennállna annak a veszélye, hogy a döntőbíró a másik ajánlat elfogadásával hátrányukra is dönthetne.