TARTALOMJEGYZÉK. 1.1. Bevételek...3 1.2. Kiadások...5

TARTALOMJEGYZÉK I. HARGITA MEGYE GAZDASÁGI MUTATÓINAK ALAKULÁSA 2000 2010 KÖZÖTT...3 1.1. Bevételek...3 1.2. Kiadások...5 II. A MEGYEI TANÁCS STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKULÁSA 2000 2010 KÖZÖTT...8 III. PÁLYÁZTATÁSI PROGRAMOK ALAKULÁSA...12 3.1. Ifjúsági program...13 3.2. Sportprogram...14 3.3. Turisztikai projektek támogatása...14 3.4. Falugondnokság Hargita megye elszigetelt településein...14 3.5. Nyugdíjasok és idősek támogatására irányuló program...14 3.6. Környezetvédelmi tevékenységek támogatása...15 3.7. Kistérségi egyesületek fejlesztési programja...15 3.8. Fogyatékkal élő személyek támogatása...15 III. HARGITA MEGYE TANÁCSÁNAK RÉSZVÉTELE EGYESÜLETEKBEN, ALAPÍTVÁNYOKBAN ÉS CIVILSZERVEZETEKBEN...16 IV. HARGITA MEGYE A FEJLESZTÉS JEGYÉBEN UNIÓS PROJEKTEK, PÁLYÁZATOK, A MEGYEI TANÁCS FORRÁSBEVONÓ KÉPESSÉGE...25 IV. BERUHÁZÁSOK HARGITA MEGYÉBEN 2000 2010 KÖZÖTT...28 4.1. Falusi ivóvízrendszerek kivitelezése az 577/1997-es sz. kormányhatározattal jóváhagyott és finanszírozott program keretében...28 4.2. Falusi infrastruktúra-fejlesztés és sportbázisok létesítése a 7/2006 sz. kormányrendelet alapján finanszírozott program keretében...28 4.3. Falvak vízellátása a 687/1997-es sz. kormányhatározattal jóváhagyott és finanszírozott program keretében29 4.4. Sapard program...30 4.5. Ivóvíz- és csatornahálózat kiépítése a 904/2007. számú és a 465/2007. számú kormányhatározatok alapján30 4.6. Borvíz útja...30 4.7. Zöldövezetek létrehozása, felújítása...31 4.8. Lakásépítés fiatalok számára...32 4.9. A Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium keretében az Országos Befektetési Vállalat által lebonyolított programok...32 4.11. Megyei költségvetésből megvalósított programok...33 4.13. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház járóbeteg-rendelőinek felújítása és felszerelése...35 4.14. Megyei utak uniós alapokból...35 4.15. Hargita megye egységes hulladékgazdálkodási rendszere...37 1

4.16. Az ivóvíz- és szennyvízhálózatok bővítése és korszerűsítése Hargita megyében...37 V. UTAKRA FORDÍTOTT PÉNZÖSSZEGEK...39 5.1. A megyei utak felújítására szánt pénzösszegek alakulása a 2000 2010 közötti időszakban...39 5.2. A megyei utakon végzett munkálatok 2005 2010 között...42 5.3. Munkálatok településenként a 2009 2010-es években...57 MELLÉKLETEK...63 1. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, PROJEKTEK...63 1.1. A vállalkozói környezet fejlesztése...63 1.2. A térségfejlesztés szakmaiságának növelése, stratégiai tervezés...64 1.3. A turizmus fejlesztése...65 1.4. Környezetvédelem, alternatívenergia-felhasználás...66 1.5. A megyei közigazgatás fejlesztése, humánerőforrás-fejlesztés...67 1.6. Kultúra...68 2. BERUHÁZÁSOK...69 2

I. HARGITA MEGYE GAZDASÁGI MUTATÓINAK ALAKULÁSA 2000 2010 KÖZÖTT A következő grafikonok segítségével áttekinthetjük a megye pénzügyi helyzetének alakulását, a kiadási és a bevételi oldal összetevőit és a legfontosabb területekre szánt pénzösszegek mértékének alakulását az elmúlt tíz évben. 1.1. Bevételek A 2000 2010-es periódusban Hargita Megye Tanácsának összbevételei növekvő tendenciát mutatnak. Ez a növekedés exponenciális. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy bővült a tevékenység a decentralizáció révén, másrészt a pályázatokhoz való hozzáférés is kedvezően alakult. 2007-ben és 2008- ban az átlagon felüli növekedés a banki hitelnek köszönhető. Ha megfigyeljük a Bevételek összetevői című ábrát, láthatjuk, hogy a jövedelmek alakulása elég nagy változatosságot mutat. Míg 2000 2003 között a fő bevételi forrást az állami költségvetésből visszaosztott pénzösszegek és más célirányos állami támogatások jelentették, addig 2004 2007 között már más bevételi források is megjelennek, így a vissza nem térítendő támogatások, valamint a banki kölcsön, amelyet a helyi közpénzügyi törvény tett lehetővé. 2009 2010-ben már hangsúlyos szerepet kapnak az európai uniós pályázatokból származó jövedelmek. 3

Egy másik jelenség, amely a grafikonon megfigyelhető, az a visszaosztott összegek csökkenő tendenciája. 2000-ben a visszaosztott összegek és az állami szubvenciók jelentették a jövedelem majdnem 100%-át, 2010-ben ez körülbelül 60%-ra csökken. Ez a grafikon az állami költségvetés bevételeiből (áfa és jövedelemadó) visszaosztott összegek dinamikáját mutatja. A 2008-ig tartó növekedést megszakítja a gazdasági válság, és azután csökkenő tendenciát mutat. A 2007-es, valamint a 2008-as évben az Európai Unió által az árvízkárok enyhítésére kifizetett összegeken kívül a 2010-es összeghez viszonyítva a pályázatokból származó jövedelmek a korábbi években elhanyagolhatóan kicsik. 4

Állami szubvenciók: útkövezés és - javítás, vízhálózatok kiépítése (577-es), a fogyatékkal élők támogatása, az Intervenciós Alapból leosztott összegek alakulása. Itt jelennek meg a 2005-ös árvizek által okozott károk enyhítésére leosztott összegek, a 2010-ben a kórházaknak a minisztériumból leosztott összegek és a programok finanszírozására jóváhagyott minisztériumi összegek (pl. hagyományos fürdők). 1.2. Kiadások A következő grafikonon megfigyelhető, hogy az összkiadások értéke majdnem hússzor nagyobb lett 2000-hez viszonyítva, ami egyenesen arányos a bevételek összértékével, vagyis ahogyan bővült a megyei tanács tevékenysége, úgy növekedtek a bevételek és ennek megfelelően a kiadások is. 5

Ezeken a grafikonokon követhetjük azt, hogy a különböző években a megyei költségvetésből mekkora összeg jutott egy lakosra. Így például 2000- ben egy lakosra 26,64 lejt költött a megye, 2010-ben pedig 518,24 lejt. Annak érdekében, hogy ezeket az adatokat reálisan tudjuk értelmezni, az infláció okozta torzítást kiküszöböltük, és ezen a grafikonon már a reálértékek láthatók. Tehát 2000-ben egy lakosra 83,29 lej jutott, 2010-ben viszont ennek több mint hatszorosa. 2000 2010 között tapasztalható, hogy a működési költségek csökkenő tendenciát mutatnak, a személyzeti költségek állandóak, ezzel szemben viszont a beruházásra fordított összegek növekvő tendenciát mutatnak. Ez a grafikon a különböző költségnemek nagyságát és az 6

egymáshoz viszonyított arányukat mutatja. Jól látható például az anyagi költségek csökkenése az összköltségvetéshez viszonyítva, valamint a fejlesztésekre fordított összegek növekedése. Ugyanakkor az összköltségvetéshez viszonyítva a személyzeti költségek aránya megközelítőleg a 2000-es szinten marad. Ez a grafikon a kiadások gazdasági osztályozását követi, megfigyelhető, hogy a legnagyobb összegeket a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság fenntartására és útépítésre, javításra költi a megyei tanács. Ugyanakkor ez mindig az adott év összkiadásának az összetételét jelzi, tehát a különböző években az egyes területekre fordított pénzösszegek ebben a grafikonban nem hasonlíthatók össze. A megyei tanács az évek folyamán egyre többet fordít fejlesztésre. Ezek az összegek az épületek és különböző felszerelések modernizálására, az utak javítására fordított pénzt és az európai uniós pályázatokból való fejlesztéseket tartalmazzák. Ez utóbbinál kiemelendő a 132-es megyei út 2008 2010 közötti rehabilitációja. 7

II. A MEGYEI TANÁCS STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKULÁSA 2000 2010 KÖZÖTT Hargita Megye Tanácsa apparátusának alakulása 2000 2010 között 2010-ben a megyei önkormányzatnál a tisztségjegyzék összesen 216 főben állapította meg a létszámkeretet, ebből megközelítőleg 200 betöltött állás volt, tehát ez a személyzet látta el a Hargita Megye Tanácsa hatáskörébe tartozó tevékenységeket. Az előző évekhez viszonyítva az elvégzendő munka mennyisége megsokszorozódott, illetve a feladatkörök jelentősen bővültek, ami a különböző szakigazgatóságok és az ehhez tartozó struktúrák létrehozását, illetve átszervezését indokolta. A 2000 2010-es periódusban Hargita Megye Tanácsa apparátusának szerkezeti felépítése a következőképpen alakult: Év Igazgatóság Jóváhagyott összlétszám 1 2000 8 153 2001 8 159 2002 11 104 2003 10 106 2006 10 178 2008 17 230 2010 16 216 A táblázat azokat az éveket tartalmazza, amelyekben szerkezeti átalakulások történtek. Évekre lebontva a fenti összehasonlítás a következőképpen mutat: A 2000-es évben a következő irodák/osztályok/igazgatóságok működtek: 1. Elnöki Kabinet; 2. Informatikai Osztály; 3. Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóság; 4. Programok Igazgatósága; 5. Költségvetési, Gazdasági és Bérezési Igazgatóság; 6. Urbanisztikai, Területrendezési és Közszolgáltatási Igazgatóság; 7. Útügyi Igazgatóság; 8. Adminisztratív, Kisegítő Részleg. A 2001-es évben a következő irodák/osztályok/igazgatóságok működtek 1. Elnöki Kabinet; 2. Alelnöki Kabinet; 3. Alelnöki Kabinet; 1 A betöltött állások száma mindig kevesebb volt, mint a jóváhagyott összlétszám. 8

4. Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóság; 5. Gazdasági és Fejlesztési Igazgatóság; 6. Költségvetési, Gazdasági és Bérezési Igazgatóság; 7. Urbanisztikai, Területrendezési és Közszolgáltatások Igazgatósága; 8. Útügyi Igazgatóság. Itt észlelhető, hogy két alelnöki kabinet alakult meg, illetve a Kisegítő Részleg beleolvadt a Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóságba. A 2002-es évben a következő irodák/osztályok/igazgatóságok működtek: 1. Elnöki Kabinet; 2. Alelnöki Kabinet; 3. Alelnöki Kabinet; 4. Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóság; 5. Belső Könyvvizsgáló Osztály; 6. Gazdasági és Fejlesztési Igazgatóság; 7. Költségvetési, Gazdasági és Bérezési Igazgatóság; 8. Műszaki, Vagyongazdálkodási és Közületi Munkák Igazgatósága; 9. Urbanisztikai, Területrendezési és Közszolgáltatások Osztálya; 10. Útügyi Igazgatóság. 11. Adminisztratív, Kisegítő Részleg. Az urbanisztikai igazgatóság átszerveződött. Létrejött egy műszaki igazgatóság, illetve az urbanisztikai igazgatóságból osztály lett. A kisegítő személyzetet pedig ismét külön részlegbe csoportosították. A 2003-as évben a következő irodák/osztályok/igazgatóságok működtek: 1. Elnöki Kabinet; 2. Alelnöki Kabinet; 3. Alelnöki Kabinet; 4. Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóság; 5. Belső Könyvvizsgáló Részleg; 6. Gazdasági és Fejlesztési Igazgatóság; 7. Költségvetési, Gazdasági, Bérezési és Adminisztratív Igazgatóság; 8. Közszolgálatok és Megyei Útgondnoksági Igazgatóság; 9. Főépítész; 10. Kisegítő Részleg. A struktúrában való változások által az igazgatóságok megnevezései változtak, a hatáskörök ugyanazok maradtak. A 2006-os évben a következő irodák/osztályok/igazgatóságok működtek: 1. Elnöki Kabinet; 2. Alelnöki Kabinet; 3. Alelnöki Kabinet; 4. Helyi Közigazgatási Vezérigazgatóság; 5. Belső Könyvvizsgáló Részleg; 9

6. Fejlesztési és Programok Igazgatóság; 7. Vagyongazdálkodási Igazgatóság; 8. Gazdasági, Menedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága; 9. Infrastrukturális és Beruházási Igazgatóság; 10. Főépítész. A Gazdasági, Menedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága bővült egy európai információs részleggel. A vagyongazdálkodás és közúti szállítás közszolgáltatása, Hargita Megye Tanácsának alárendelt intézménye beleolvad az apparátusba, vagyis a Vagyongazdálkodási Igazgatósághoz kerül, ezzel bővül Hargita Megye Tanácsának hatásköre. A 2008-as évben a következő irodák/osztályok/igazgatóságok működtek: 1. Elnöki Kabinet; 1. Állandó személyzet Kancellária; 2. Megyemenedzser; 3. Helyi Közigazgatási Igazgatóság 4. Menedzsment Igazgatóság; 5. Központi Intézményekkel Kapcsolattartó Részleg; 6. Székelyföld Részleg; 7. Belső Könyvvizsgáló Iroda; 8. Programok és Vidékfejlesztési Igazgatóság; 10. Fejlesztési Igazgatóság; 11. Vagyongazdálkodási Igazgatóság; 12. Gazdasági Igazgatóság; 13. Főépítész; 14. Megyei Utak Igazgatósága; 15. Közbeszerzés és Közszállítás Igazgatósága; 16. Közszolgáltatások Igazgatósága; 17. Alárendelt Intézményekkel Kapcsolattartó Részleg; 18. Vállalkozókkal Kapcsolatot Tartó Részleg; 19. Projektek (pályázatok) Lebonyolításának Részlege. A 2008-as helyhatósági választásokat követően Hargita Megye Tanácsának szerkezeti felépítésében új osztályok, igazgatóságok jelentek meg, új hatáskörökkel, amelyek a közigazgatási munka átértelmezésének első lépéseit jelentik, ugyanakkor hatékonyabb megyevezetést és kapcsolattartást nemcsak a megye területén lévő közigazgatási hatóságokkal és intézményekkel, hanem a központi hatóságokkal és a szomszéd megyékkel vagyis a Székelyfölddel egyaránt. Az alábbiakban felsorolunk egypár új hatáskört, illetve ehhez tartozó tevékenységet: 1. Megyemenedzseri szerepkör (beosztás) létrehozása: Az önkormányzati választások után alakult, hatáskörét elsősorban a tanácselnök, illetve a tanács határozza meg. Az elnök hatáskörébe tartozik a kinevezése, illetve a felmentése. Bármilyen hatáskör átruházható a menedzserre, beleértve a fő-hitelutalványozóit is. 2. Négy területi iroda létrehozása a megye különböző pontjain a lakosság és az intézmény közötti kommunikáció egyszerűsítése, megkönnyítése érdekében: Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen. 10

3. Megyei gyámhatósági osztály létrehozása. 4. Európai programok könyvelésének részlege létrehozását az indokolta, hogy jelentősen megnövekedett a Hargita Megye Tanácsa által elkészített, benyújtott és megnyert pályázatok száma. 5. Kulturális intézmények vezetőinek vizsgáztatása, illetve tevékenységeinek kiértékelése; 6. Egészségügyi részleg létrehozása: a 162/2008-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, illetve a Gyergyótölgyesi Pszichiátriai Kórház menedzsmentje a megyei tanácshoz tartozik. 7. Roma kérdésekkel foglalkozó részleg létrehozása. 8. Civil szférával való kapcsolattartás. 9. Egyházakkal való kapcsolattartás. 10. Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási egységekkel való kapcsolattartás. A fenti kimutatásokból látszik, hogy 2000 2008 között nem voltak lényeges változások, ellenben a 2008-as évtől kezdődően a megyei tanács újabb feladatkörökkel és hatáskörökkel bővült, ami a tevékenység megsokszorozódásával egyidejűleg új munkalehetőségeket is jelentett Hargita megye jelentős számú felkészült, képzett, főként fiatal állampolgára számára. 11

III. PÁLYÁZTATÁSI PROGRAMOK ALAKULÁSA Hargita Megye Tanácsa a 2003-as évtől kezdődően minden évben vissza nem térítendő támogatásban részesíti a megyében bejegyzett civilszervezeteket a 2005. évi 350. számú törvény alapján. Amint a mellékelt diagram is mutatja, az évek folyamán jelentős mértékben növekedett a pályázati programok száma, így míg 2003- ban mindössze három területen, az ifjúsági, teleház- és sportprogram keretében pályázhattak, a 2008-as és 2009-es évek csúcspontot jelentettek mind a pályázati programok, mind a pályázók számát illetően. Ebben a két évben már 10 területen nyújthatták be vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó pályázataikat az egyesületek, alapítványok. Ezek a területek az ifjúság, a sport, a turisztika, a kistérségek fejlesztése, a teleházak, a környezetvédelem és a szociális támogatás, illetve fejlesztés voltak. A szociális támogatást és fejlesztést célzó tevékenységek keretében a falugondnoki és otthon gondozási programokra, valamint a fogyatékos és idős személyeket érintő programokra lehetett pályázni. Ugyanakkor viszont az igényekre is tekintettel kellett lennünk; ezzel magyarázható, hogy a pályázók csekély száma miatt 2010-ben a teleházak fejlesztését célzó program és a környezetvédelmi kiírás, 2011-ben pedig a kistérségek fejlesztését célzó kiírás megszűnt. Változások voltak a kiutalt összegek tekintetében is, így miközben a sport-, turisztikai, illetve kulturális pályázati kiírásunknál megemeltük a támogatási összeget, a falugondnokságnál 2010-ben kevesebb pénzt utaltunk ki, ugyanis a 2009-es tapasztalat alapján a betervezett összeghez képest kevesebb támogatásra tartottak igényt. Változást hozott a 2010-es esztendő abban a tekintetben is, hogy bővítettük a pályázók körét az egyházakkal. Mérlegelve a 2003 2011 közötti időszak pályázati programjainak fejlődését, megállapíthatjuk, hogy Hargita Megye Tanácsa ésszerűen, az igényeknek megfelelően növelte, illetve alkalomadtán csökkentette a támogatott tevékenységek körét, a programok számát és a támogatási összegeket. 12

Szoros összefüggésben a benyújtott pályázatok és így a nyertes pályázatok számának növekedésével, a pályázati programok révén megvalósítandó tevékenységek finanszírozására jóváhagyott összeg 2003 2011 között amint a grafikon is mutatja 13,36-szorosára emelkedett. Amint ezekből az éves kimutatásokból látszik, a leadott pályázatok száma átlagosan kétszer nagyobb volt, mint a nyertes pályázatok száma. Ugyanez megállapítható az igényelt támogatások mértékéről is, átlagosan kétszer többet igényeltek, mint amennyit a keretösszeg lehetővé tett. Különösen nagy érdeklődésnek és ebből kifolyólag fokozott támogatásnak örvendett ezekben az években az ifjúsági, a sport- és a turisztikai program. 3.1. Ifjúsági program A 2003-ban indult programra elkülönített keretösszeg minden évben folyamatosan emelkedett, 2011-re már a háromszorosa az eredeti összegnek. Hargita Megye Tanácsa az ifjúsági pályáztatási programot 2003-ban indította, melynek keretében támogatja az ifjúsági nevelő jellegű programok és tevékenységek szervezését, az ifjúság fejlődését és tájékoztatását biztosító rekreációs programokat és rendezvényeket. 13

3.2. Sportprogram A 2003-ban indult program keretében a Hargita megyei sportegyesületek, illetve sportklubok igényelhetnek támogatást. A 2008-as évtől kezdődően a nagy igényre való tekintettel megtripláztuk a támogatási keretösszeget. 3.3. Turisztikai projektek támogatása A pályázat egyesületek, alapítványok és egyházak turisztikai tevékenységének anyagi támogatására irányul a turisztikai látványosságok létrehozása, felújítása, fejlesztése és népszerűsítése, a helyi turizmus fejlődése és a regionális turizmus fenntarthatósága érdekében. Pályázhatnak olyan egyesületek, alapítványok és egyházak, amelyek Hargita megyében vannak bejegyezve, és céljuk a turisztikai tevékenység fejlesztése. Az ifjúsági és sportprogramok mellett a turisztikai jellegű projektek támogatása a nagy érdeklődésre való tekintettel szintén fokozott támogatásban részesült. Így 2006 és 2011 között 15 000 lejről 250 000 lejre emeltük a támogatásra szánt összeget, ami több mint 16-szoros növekedést jelent ebben az időszakban. Teleház program: Hargita megyei jogi személyiséggel rendelkező egyesületek és szervezetek pályázhattak, amelyek teleházat működtettek. A program 2003 2009 között működött. 3.4. Falugondnokság Hargita megye elszigetelt településein Az elszigetelt településen élő mozgáskorlátozott, idős és rászoruló személyek támogatása különböző problémáik megoldásában, úgymint: bevásárlás, orvosi vizsgálatra való elszállítás, háztartási gépek megjavíttatása, bérletek, díjak kifizetése, csomag, pénzutalvány vagy nyugdíj kivétele felhatalmazás alapján és még sok más szociális probléma megoldása, szállítóeszközökkel vagy telefon útján. A pályázat keretében a következő költségeket fedezi a megyei tanács: üzemanyag, kisebb javítások a szállítóeszközre, a mobiltelefon költségei. 3.5. Nyugdíjasok és idősek támogatására irányuló program Feladatunk olyan programok elindításának szorgalmazása, ahol a fő cél az idős személyek bevonása az aktív társadalmi életbe, a közösséghez való tartozás érzésének erősítése, az egyedül élő emberek segítése és a Hargita megyei szociális ellátórendszer fejlesztése és bővítése 14

idősklubok, illetve nappali gondozó központok létrehozásával és működtetésével. Az aktív tagoknak és a településen élő nyugdíjasoknak kulturális, egészségügyi és informatikai programok, szabadidős tevékenységek szervezését is támogatja Hargita Megye Tanácsa. Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja nappali gondozóközpontok vagy klubok működtetése vagy létesítése. 3.6. Környezetvédelmi tevékenységek támogatása A 2006-ban indult program célja támogatni a Hargita megyei környezetvédelmi irányultságú nem kormányzati és nem profitorientált szervezetek, egyesületek, alapítványok megyei szintű környezetvédelmi programjait és projektjeit. A program keretében szemétgyűjtéssel, takarítással, tárolással, feldolgozással kapcsolatos tevékenységeket támogattunk. 3.7. Kistérségi egyesületek fejlesztési programja Ez a program vissza nem térítendő támogatásban részesíti azon kistérségi egyesületeket, valamint közösségfejlesztési társulásokat, melyek tevékenységükkel a helyi közösségi érdekeket célozzák meg. 3.8. Fogyatékkal élő személyek támogatása A fogyatékkal élő személyek támogatási programja 2008-ban indult el, és célja a megyében nem kormányzati és nem profitorientált szervezetek, egyesületek, alapítványok, valamint egyházak megyei szintű programjainak és projektjeinek támogatása. Támogatott tevékenységek: a fogyatékkal élő személyek iskolába, illetve munkahelyre szállítása; a Beszterce-Naszód, Temes, Kolozs, Fehér és Szeben megye szórványközösségeivel partnerségben fogyatékkal élő személyeknek szervezett tevékenységek támogatása; a fogyatékkal élő személyek táboroztatása, valamint országos, nemzetközi, illetve olimpiai sportversenyeken való részvételének támogatása. 15

III. HARGITA MEGYE TANÁCSÁNAK RÉSZVÉTELE EGYESÜLETEKBEN, ALAPÍTVÁNYOKBAN ÉS CIVILSZERVEZETEKBEN Hargita Megye Tanácsa nagy hangsúlyt fektet a megyében működő, közhasznú tevékenységet folytató egyesületek, civilszervezetek pénzügyi támogatására. Jogi keretet nyújt erre tagsági minősége az említett szervezetekben. Ilyen értelemben kérte felvételét azokba az egyesületekbe, sportklubokba, amelyek már bizonyítottak, vagy amelyek ugyan a közelmúltban alakultak meg, de alapszabályukból kitűnik, hogy tevékenységük által a megye szociális, gazdasági, kulturális vagy sportéletének előmozdítói kívánnak lenni. Ugyanakkor tagi minőségben tagdíjat fizet néhány országos és nemzetközi szervezetnek is. Fő szempont volt az ezekbe a szervezetekbe való beálláskor, hogy összhangban a megyei tanács térségi politikájával, ezek a szervezetek főként a regionalizmus elvének az érvényesítése érdekében tevékenykednek. A mellékelt diagram tanúsága szerint, a 2006 2010-es években a tagdíjként kifizetett összegek több mint háromszoros növekedésének lehetünk tanúi. Évekre lebontva, 2006-ban 408 314 lejt, 2007-ben 459 887 lejt, 2008-ban 672 655 lejt, 2009-ben 843 968 lejt, 2010-ben 1 330 264 lejt fizetett ki tagdíjként a megyei tanács a különböző egyesületeknek. 2500000 2000000 2.500.000 1500000 1000000 500000 446.400 408.314 485.000 459.887 702.000 672.655 1.100.000 843.968 1.330.264 Előirányzott Kifizetett 0 2006 2007 2008 2009 2010 100%-nak véve a 2006 2010- es évek tagdíjként kifizetett összegeit, kördiagramként ábrázolva, az alábbi százalékokban fizettünk tagdíjat az egyes évekre lebontva. 16

Kifizetett tagdíjak 2010 1330264 36% 2009 843968 23% 2006 408314 11% 2007 459887 12% 2008 672655 18% 2006 2007 2008 2009 2010 Az évek folyamán Hargita Megye Tanácsa a következő hazai és nemzetközi szervezetekbe, egyesületekbe, alapítványokba, sportklubokba lépett be: Adunarea Regiunilor Europene ARE Strasbourgi székhelyű, 300 európai régiót magában foglaló páneurópai szervezet, 1993-tól vagyunk tagok. (Hot. 6/1993) Agenţia pentru Dezvoltare Regională Centru ADR CENTRU Gyulafehérvári székhelyű Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség. Romániában 8 regionális fejlesztési ügynökség működik. 1997-től vagyunk tagok. (Hot. 52/1997) Uniunea Partea Română a Euroregiunii Carpatice Jószomszédi és kölcsönös tiszteleten alapuló viszony kialakítását szorgalmazza a tagországokkal, valamint gazdasági és kulturális együttműködést a tagországok régiói között. 2001-től vagyunk tagok. (Hot. 30/2001) Asociaţia pentru Judeţul Harghita Hargita Megyéért Egyesület civilszervezet, megyei érdekeltségű programok lebonyolítására vállalkozik. 2002-től vagyunk tagok (alapító). (Hot. 4/2002) Uniunea Naţională a Consiliilor Judeţene din România UNCJR Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége civilszervezet, magába tömöríti a romániai megyei tanácsokat. Célja: helyi és regionális fejlesztés, a civil társadalom részvételének ösztönzése együttműködési programok megvalósítása érdekében. 2000-től vagyunk tagok. (Hot. 35/2000) Asociaţiile microregionale din judeţul Harghita Hargita megyei kistérségek egyesületei Hargita Megye Tanácsa alapító tagja a Hargita megyei kistérségek egyesületeinek, amely 15 kistérséget foglal magában. A kistérségek tevékenységének fő célja a helységek és kistérségek közös érdekeinek képviselete, a gazdasági, tudományos, urbanisztikai, kulturális fejlesztés támogatása, természetvédelem, természeti kincsek értékesítése. 1998 2001 között az alábbi tanácshatározatokkal álltunk be a kistérségi egyesületekbe: 17

1. Keresztúri Kistérség 81/1999 2. Alcsík Kistérség 82/1999 3. Felcsík Kistérség 105/1999 4. Pogány-havas Kistérség 83/1999 5. Sóvidék Kistérség 80/1999 6. Kelemen Kistérség 29/2001 7. Rika Kistérség 103/1999 8. Kászon Kistérség 104/1999 9. Régiovest Szent László 71/2000 10. Csomád Bálványos 71/1998 11. Felső-Homoródmente 102/1999 12. Nagy-Homoród 92/2000 13. Hegyalja Kistérség 106/1999 14. Északkelet-Hargita (G8) 84/1999 15. Bucsin Délhegy Libán 132/1999 A 15 kistérségi egyesületből 5 nem működik: Csomád Bálványos, Kászon, Hegyalja, Északkelet- Hargita (G8), Bucsin Délhegy Libán Asociaţia de dezvoltare intercomunitară Centrul Transilvaniei Közép-erdélyi Közösségfejlesztési Egyesület az egyesület magában foglalja a 7-es Központi Régió alapító megyéit. Fő célkitűzése uniós pénzek lehívása a Regionális Operatív Programok keretében közös projektek megvalósítása érdekében. 2007-től vagyunk tagok. (146/2007-es számú határozat) Asociaţia de Turism Harghita Hargita Megyei Turisztikai Egyesület 1997-től működik, Hargita Megye Tanácsa alapító tagja az egyesületnek. Célkitűzés: együttműködés a hasonló tevékenységet folytató hazai szervezetekkel, turisztikai piackutatás, a megye turisztikai létesítményeinek népszerűsítése. 1997-től vagyunk tagok (alapító tagok: 54/1997-es számú határozat). Clubul Sportiv Hockey Club Felcsík Hockey Club Felcsík a klub célkitűzése a jégkorong országos és nemzetközi hírnevének öregbítése, kiemelkedő sportteljesítmények elérése. 2005-től vagyunk tagok (167/2005-ös számú határozat). A 25/2011-es tanácshatározattal kiálltunk a klubból. Clubul Sportiv Handbal Club Odorheiu Secuiesc Székelyudvarhelyi Kézilabda Klub A klub célkitűzése továbbra is benn maradni a C ligában (jelenleg a harmadik helyen van, megelőzve a bukaresti Steaua csapatot, a bukaresti Dinamót és a HCM Konstancát). 2007-től vagyunk tagok. (188/2007-es számú határozat) Clubul Sportiv Progym Gyergyószentmiklósi székhelyű sportegyesület, több ágazata van: ifjúsági és felnőtt tornászok, ifjúsági és felnőtt sízők, ifjúsági és felnőtt teniszcsapat, jégkorong szak. Nagy hangsúlyt fektetnek ez utóbbi fejlesztésére, lévén, hogy a gyergyói jégkorongnak már sok évtizedes hagyománya van. 2008-tól vagyunk tagok. (190/2008-as számú határozat, módosítva a 209/2008-as határozattal) 18

Asociaţia Crescătorilor de Bovine al Judeţului Harghita Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete. Gyergyószentmiklósi székhelyű egyesület, 1999-től működik. Célja a tehéntartó gazdák segítése, tejbegyűjtő központok létrehozása a tejtermelők termékeinek értékesítése érdekében. 2007-től vagyunk tagok. (174/2007-es számú határozat) Asociaţia pentru dezvoltarea zonelor cu specific de creşterea ovinelor din judeţul Harghita Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesülete. Csíkszeredai székhelyű egyesület, 2006-tól működik. Hargita Megye Tanácsa alapító tagja az egyesületnek, de csak 2008-tól fizet tagságdíjat, ugyanis csak 2008-ban jegyezték be az egyesületet. Tevékenysége a juhtenyésztő gazdák megsegítésére irányul. (70/2006-os számú határozat, módosítva a 17/2008-as határozattal) Asociaţia culturală KŐLIK Kőlik Kulturális Egyesület. Célja a népi hagyományok és értékek ápolása és konzerválása. Ebből a szempontból igen jelentős a Hargita megyei székely kapuk restaurálása érdekében kifejtett tevékenysége. 2009-től vagyunk tagok. (107/2009-es számú határozat) Asociaţia DOMUS DOMUS Egyesület. Az egyesület célkitűzései között szerepel a volt gyermekotthonokból kikerült ifjak szakmai továbbképzése, ami a társadalmi, munkahelyi beilleszkedés egyik igen lényeges feltétele. 2009-től vagyunk tagok. (144/2009-es számú határozat, módosítva a 221/2009-es határozattal) 2011-től, minthogy a fenti cél érdekében létrehozott 2 éves projekt befejeződött, nem fizetünk tagsági díjat. Asociaţia Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége Célja a kisvállalkozások segítése. 2009-től vagyunk tagok. (252/2009-es számú határozat) ADI Harghita Hargita Közösségfejlesztési Egyesület. A következő szakterületek fejlesztését célozza: a területi és regionális fejlesztés, a közigazgatás reformja, a civil társadalom szerepének erősítése, gazdasági fejlesztés, külkapcsolatok erősítése, a humánerőforrás fejlesztése, környezetvédelem, a kulturális tevékenységek ösztönzése, katasztrófavédelem, a szociális, ifjúsági és sport tevékenységek fejlesztése. Hargita Megye Tanácsa alapító tagja a 2009-ben létrehozott egyesületnek. (139/2009- es számú határozat) Asociaţia Naţională a Surzilor din România, Sucursala Harghita Hargita Megyei Süketek Egyesülete. Célja a Hargita megyei süketek egyesületbe való tömörítése a süketek sajátos érdekeinek érvényesítése, a szociális, gazdasági, kulturális életbe való beilleszkedésük érdekében. 2010-től vagyunk tagok. (59/2010-es számú határozat) Asociaţia Harghita Sport Club Hargita Sport Club Egyesület. A Hargita megyei sporttevékenységek ösztönzése érdekében tevékenykedik. 2010-től vagyunk tagok. (80/2010-es számú határozat) Asociaţia ARBOR 19

ARBOR Egyesület. Gyergyószentmiklósi székhelyű egyesület, célja a régiós szintű gazdasági fejlesztés a vállalkozói szféra fejlesztése révén. 2010-től vagyunk tagok. (130/2010-es számú határozat) ADI Sistem integrat de management al deşeurilor în judeţele Harghita şi Covasna Hulladékgazdálkodási Közösségfejlesztési Egyesület Hargita és Kovászna megyékben. Célja, az országos hulladékgazdálkodási jogszabálynak megfelelően, hulladékgazdálkodási projekt kidolgozása a környezetvédelem és a lakosság egészsége megóvása érdekében. 2007-től vagyunk tagok. (88/2007-es számú határozat) ADI HARGITA VÍZ HARGITA VÍZ Közösségfejlesztési Egyesület. Hargita Megye Tanácsa az Olt vízgyűjtő medencéje közigazgatási egyesületeivel együtt alapító tagja a 2008-ban létrehozott közösségfejlesztési egyesületnek. (96/2008-as számú határozat). Célja a Környezetvédelmi Szektoriális Operatív Program keretében finanszírozás elnyerése a Kohéziós Alapokból a Hargita megyei régiós szintű vízhálózat infrastruktúrája modernizálása és kiterjesztése projekt megvalósítása érdekében. Az európai finanszírozás elnyerésének feltétele egy olyan közösségfejlesztési egyesület létrehozása, amely felügyeli az ivóvíz- és szennyvíz-hálózatok kiépítésének és modernizálásának munkálatait, tehát az ADI HARGITA VÍZ létrejöttét ez a szükséglet tette indokolttá. Asociaţia Székely Konyha Székely Konyha Egyesület Hargita Megye Tanácsa alapító tagja a 2010-ben létrejött egyesületnek. (313/2010-es számú határozat). Asociaţia Producătorilor de Cartofi Burgocomciuc Burgocomciuc Burgonyatermesztők Egyesülete Hargita Megye Tanácsa alapító tagja a 2009-ben létrejött egyesületnek. (318/2009-es számú határozat). ADI Alcsík Alcsík Közösségfejlesztési Egyesület Hargita Megye Tanácsa alapító tagja a 2009-ben létrejött egyesületnek. (3/2009-es számú határozat). ADI Dezvoltare Rurală ADI Vidékfejlesztés Hargita Megye Tanácsa alapító tagja a 2010-ben létrejött egyesületnek. (7/2010-es számú határozat). Asociaţia Patronală a Producătorilor de Produse Tradiţionale de Panificaţie din judeţul Harghita Hargita megyei péktermékeket gyártó érdekvédelmi egyesület - Hargita Megye Tanácsa alapító tagja a 2009-ben létrejött egyesületnek. (203/2009-es számú határozat). Asociaţia Patronală a Producătorilor de Produse Tradiţionale din carne din judeţul Harghita Hargita megyei hagyományos hústermékeket gyártó érdekvédelmi egyesület Hargita Megye Tanácsa alapító tagja a 2009-ben létrejött egyesületnek. (202/2009-es számú határozat). 20

Sorsz. Egyesület neve A beállás éve Határozat száma 1. Adunarea Regiunilor Europene 1993 6/1993 2. 3. 4. 5. 6. Kifizetett összegek 2007 2769,51 euró 2008 10035,33 lej 2009 12532,50 lej 2010 12965,16 lej 2011 13045,03 lej 2007 181679 lej 2008 228198 lei 2009 321.865 lej Agenţia pentru Dezvoltare 2010 325345 lej Regională Centru 1997 52/1997 2011 325127 lej 2007 12277,50 lej 2008 15184 lej Uniunea Partea Română a Euroregiunii Carpatice Asociaţia pentru Judeţul Harghita Uniunea Naţională a Consiliilor Judeţene din România UNCJR microregionale din judeţul Harghita 2001 30/2001 2009 határozat van, de nem fizettünk 2007 12000 lej 2008 40000 lej 2009 83000 lei 2002 4/2002 2010 100000 lej 2007 32602 lej 2008 32602 lej 2009 48903 lej 2010 48903 lej + 4890 lej 2000 35/2000 2011 53 793,30 lej 2008 7300 lej 2009 7000 lej Keresztúri Kistérség 1999 81/1999 2010 7000 lej 2008 11700 lej 2009 7000 lej Alcsík Kistérség 1999 82/1999 2010 13100 lej Felcsík Kistérség 1999 105/1999 2008 7100 lej 21

2009 6200 lej 2010 5000 lej 2008 6500 lej 2009 6200 lej Pogány-havas Kistérség 1999 83/1999 2010 6200 lej 2008 6400 lej 2009 13800 lej Sóvidék Kistérség 1999 80/1999 2010 21400 lej 2008 7300 lej 2009 0 lej Kelemen Kistérség 2001 29/2001 2010 4000 lej 2008 4800 lej 2009 5200 lej Rika Kistérség 1999 103/1999 2010 5000 lej 2008 0 2009 0 Kászon Kistérség 1999 104/1999 2010 0 2008 0 2009 0 Régiovest Szent László 2000 71/2000 2010 6000 lej 2008 5100 lej 2009 0 Csomád Bálványos 1998 71/1998 2010 0 2008 5900 lej 2009 4000 lej Felső Homoródmente 1999 102/1999 2010 8300 lej 2008 4800 lej 2009 0 Nagyhomoród 2000 92/2000 2010 4000 lej 2008 0 2009 0 Hegyalja Kistérség 1999 106/1999 2010 0 2008 0 2009 0 Északkelet-Hargita (G8) 1999 84/1999 2010 0 2008 0 2009 0 Bucsin Délhegy Libán 1999 132/1999 2010 0 Asociaţia de dezvoltare intercomunitară Centrul 2008 1500 lej 2009 7000 lej 7. Transilvaniei 2007 146/2007 2010 7000 lej 2007 40000 lej 2008 68000 lej 2009 0 8. Asociaţia de Turism Harghita 1997 54/1997 2010 0 22

9. 10. 11. 12. Clubul Sportiv Hockey Club Felcsík 2005 167/2005 Clubul Sportiv Handbal Club Odorheiu Secuiesc 2007 188/2007 190/2008, Clubul Sportiv Progym módosítva: 2008 2007 35000 lej 2008 40000 lej 2009 50000 lej 2010 50000 lej 25/2011 kilépésre hat. 2007 35000 lej 2008 40000 lej 2009 50000 lej 2010 50000 lej + 8700 lej 2008 40000 lej 2009 50000 lej 209/2008 2010 61000 lej 2007 20000 lej 2008 45000 lej 2009 100000 lej Asociaţia Crescătorilor de Bovine al Judeţului Harghita 2007 174/2007 2010 0 2009 20000 lej 2010 20000 lej + 10000 lej 13. Asociaţia culturală KŐLIK 2009 107/2009 Asociaţia DOMUS 144/2009 2009 22000 lej módosítv 14. 2009 221/2009 2010 22000 lej Asociaţia Székelyudvarhelyi Mikróvállalkozók Szövetsége 2009 252/2009 2009 10000 lej 2010 10000 lej 15. 2009 0 16. ADI Harghita 2009 139/2009 2010 22500 lej Asociaţia Naţională a Surzilor din România, Sucursala 2010 7000 lej 17. Harghita 2010 59/2010 2011 7000 lej 18. Asociaţia Harghita Sport Club 2010 80/2010 2010 150 000 lej 19. Asociaţia ARBOR Gheorgheni 2010 130/2010 2010 10000 lej 2007 0 2008 0 ADI Sistem integrat de management al deşeurilor în 2009 ekkor jegyezték be Törzstőke: 4893 lej 20. judeţele Harghita şi Covasna 2007 88/2007 2010 4893 lej 2008 0 2009 9268 lej 21. ADI HARGITA VÍZ 2008 96/2008 2010 9268 lej 23

22. Asociaţia Székely Konyha 2010 313/2010 2010 0 2009 60000 lej törzstőke 23. Asociaţia Producătorilor de Cartofi Burgocomciuc 2009 318/2009 2010 0 2009 0 24. ADI Alcsík 2009 3/2009 2010 6000 lej 25. ADI Dezvoltare Rurală 2010 7/2010 2010 200000 lej 26. Asociaţia Patronală a Producătorilor de Produse 2009 0 Tradiţionale de Panificaţie din judeţul Harghita 2009 203/2009 2010 0 27. Asociaţia Patronală a Producătorilor de Produse 2009 0 Tradiţionale din carne din judeţul Harghita 2009 202/2009 2010 0 24

IV. HARGITA MEGYE A FEJLESZTÉS JEGYÉBEN UNIÓS PROJEKTEK, PÁLYÁZATOK, A MEGYEI TANÁCS FORRÁSBEVONÓ KÉPESSÉGE Hargita Megye Tanácsa hosszú távú gondolkodásának bizonyítékaként a 2008-as évi helyhatósági választásokat követően jelentős strukturális átalakuláson ment át. A szervezeti átalakulások egy bizonyos szintig gyakorlatilag minden létező igazgatóság, osztály vagy akár alintézmény tevékenységi körét befolyásolták. E strukturális átszervezésnek köszönhetően jött létre külön szervezeti egységként a Fejlesztési Igazgatóság, amely a megye gazdasági fejlődését jelentősen meghatározó feladatköröket kapott. A kiemelkedő fontosságú tevékenységi körök közé tartozik: a vállalkozói környezet fejlesztése, a térségfejlesztés szakmaiságának növelése, stratégiai tervezés, a turizmus fejlesztése, a környezetvédelem, az alternatív energiafelhasználás, a közigazgatás fejlesztése, a humánerőforrás-fejlesztés, a kultúra és a pályázatok, illetve programok lebonyolítása. A fentieknek megfelelően a Fejlesztési Igazgatóság legjobban mérhető tevékenységét a pályázatok kidolgozása és leadása jelenti. Az igazgatóság eredményessége és tevékenységének hatékonysága (mintegy a létrehozásának utólagos igazolásaként) emiatt a pályázatok számának növekedésében érhető tetten. Mivel korábban csak egy melléktevékenységet jelentett a pályázatok menedzsmentje, az igazgatóság megalakulása előtti időszakból csak egy olyan kimutatás áll rendelkezésünkre, amely számszerűen mutatja a leadott és nyertes pályázatokat. Ezen az ábrán látszik, hogy a 2008 előtti négy évben összesen 27 pályázatot adott le az igazgatóság, amelyek 48%-os sikerességgel nyertek támogatást. Ezek döntően az EU-hoz benyújtott előcsatlakozási és nemzetközi együttműködési programok keretében megvalósított projektek voltak. 2007 után, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően megnőtt a pályázati lehetőségek száma, és ez is indokolttá tette egy külön igazgatóság létrehozását, ami viszont csak 2008-ban, a választások után jött létre. Emiatt a tagság első évében még nem sikerült jelentős számú projektet benyújtani annak ellenére, hogy voltak rá kezdeményezések. Az igazgatóság megalakulása azonban igazi áttörést hozott a pályázatok területén, az alábbi összehasonlító ábra a 2008-tól eltelt két és fél évben mutatja a pályázatok számát és sikerességét. 25

Amint a pályázatok puszta számából is kiderül, hogy nagyjából feleannyi idő alatt 47 pályázatot sikerült kidolgozni, és a nyertes-elutasított pályázatok aránya is kedvezőbb, a jelenleg elbíráltak közül (30) 67%-os támogatásban is részesült, amely arány minden bizonnyal tovább fog javulni a folyamatban lévő projekteknek köszönhetően. Ez a grafikon mutatja, hogy a leadott pályázatokkal milyen típusú forrásokat célzott meg a Fejlesztési Igazgatóság. Amint látható, a lehívott források 75%-a strukturális kiírásokból nyerhető (ezek jellemzően nagyobb méretű projektek). 26

A következő diagramon az látható, hogy az egyes kiírásokban hogyan alakult a pályázatok sikeressége. Amint látható, a Strukturális Alapokhoz benyújtott pályázatok többsége sikeres volt, illetve még elbírálás alatt van, és jellemzően a nemzetközi együttműködési programok keretében voltak sikertelen próbálkozások is. Ez viszont annak tudható be, hogy ilyen típusú pályázatot nagyobb mennyiségben nyújtottak be a Fejlesztési Igazgatóság munkatársai. Fontos azt is látnunk, hogy a Fejlesztési Igazgatóság eddig mekkora nagyságrendben hozott forrásokat az intézmény számára. A különböző projektek keretében elnyert összegek alakulását az alábbi ábra szemlélteti. Ez természetesen nem tartalmazza a megyei tanács összes nyertes pályázatának összértékét, mivel az utakra és egyéb közszolgáltatások fejlesztésére benyújtott projekteket a Közszolgáltatások Igazgatóság munkatársai dolgozták ki. A Fejlesztési Igazgatóság összesen több mint 50 millió lejt hívott le eddig, és ennek majdnem fele az, ami még függőben van is, potenciálisan gyarapíthatja a megyébe vonzott források összegét. Alig több mint 4,5 millió lej, a teljes megcélzott összeg 6%-a az, amit nem sikerült lehívni, de ezek egy részével új kiírás esetén javított formában újra próbálkoznak majd a Fejlesztési Igazgatóság munkatársai. 27

IV. BERUHÁZÁSOK HARGITA MEGYÉBEN 2000 2010 KÖZÖTT 4.1. Falusi ivóvízrendszerek kivitelezése az 577/1997-es számú kormányhatározattal jóváhagyott és finanszírozott program keretében A programban szereplő munkálatok finanszírozása, Hargita Megye Tanácsa javaslata alapján, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium költségvetéséből jóváhagyott éves összeg keretében a Hargita Megye Tanácsa által az érdekelt községeknek közvetített pénzalapokból történik. A program kezdetétől a 2007-es év végéig 6 kisebb-nagyobb ivóvízrendszert adtak át (Tusnád, Csíkszentmárton, Csíkszentkirály, Csíkpálfalva, Csíkkozmás, Szépvíz). Megvalósítások 2008-2010 Átadott munkálatok: Korond (Atyha), Homoródszentmárton (Lókod), Felsőboldogfalva (Felsőboldogfalva, Ócfalva), Gyergyóditró (Orotva), Etéd (Küsmöd), Galócás, Szentábrahám (Magyarandrásfalva), Csíkszentlélek (Boroszló falurész), Remete (Eszenyő), Tusnád (Csíkverebes), Bögöz (Székelydobó bővítés), Felsőboldogfalva (Bikafalva bővítés). Az előző években megkezdett munkálatok folytatása: Szárhegy (Güdüc), Románandrásfalva, Székelyderzs, Újszékely, Gyergyóholló, Csíkszentimre, Csíkszentgyörgy. Új munkálatok elkezdése: Csíkszentkirály (vízkezelő állomás modernizálása), Csíkpálfalva (Csíkdelne), Homoródszentmárton (Városfalva), Kányád (Székelydálya, Ége), Farkaslaka (Kecsetkisfalud), Siménfalva (Tordátfalva, Nagymedesér), Gyergyótölgyes (Hágotő). Folyamatban van a program kiterjesztése szennyvíztisztító és csatornarendszerek létesítésére. Felmérés készült azokról a településekről, ahol már létezik működő ivóvízrendszer, illetve kivitelezése folyamatban van, ezek esetében szükséges szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése. 4.2. Falusi infrastruktúra-fejlesztés és sportbázisok létesítése a 7/2006-os számú kormányrendelet alapján finanszírozott program keretében Hargita megyében a program keretében pályázatot nyert és kivitelezésre pénzalapot kapott 49 infrastrukturális beruházás (9 ivóvízrendszer, 28 szennyvíz- és csatornarendszer, 12 községben hidak és pallók kivitelezése). 28

A 2007-ben elkezdett munkálatok kielégítő iramban való folytatásának érdekében a 2008 2010 közti időszakban Hargita Megye Tanácsa sikeresen közbenjárt a kormány, illetve a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium illetékeseinél a szükséges pénzalapok biztosításáért. Ennek eredményeképpen 2010 végéig az állami költségvetésből több mint 120 millió lej beruházási alapot folyósítottak. A 49 infrastrukturális beruházásból 2010 végéig 11 munkálat átadása megtörtént és további 8 munkálat befejezési szakaszba lépett, a többi 30 munkálat esetében a kivitelezést átlagosan 85%- os arányban végezték el. A program 2008 folyamán kiegészült falusi sportbázisok finanszírozására, ez Hargita megye esetében összesen 24 elkezdett beruházást jelent. A sportbázisok megvalósításához szükséges összeg 11 475 000 lej, amiből a megyei tanács többszöri közbenjárásának köszönhetően 2008 2010 között a minisztérium átutalt 7930000 lejt. 4.3. Falvak vízellátása a 687/1997-es számú kormányhatározattal jóváhagyott és finanszírozott program keretében Az országos program beindításához a kormány, a vidéki infrastruktúra fejlesztésére elfogadott 687/1997-es számú határozattal, vízellátásra 340 millió amerikai dollár külföldi hitelt vett fel. A program finanszírozása 95%-ban a mindenkori fejlesztési minisztérium által történt, kormányhitelből. A többit (5% önrész: bekötőutak, áramellátás, területek) a megyei és helyi tanácsok közösen biztosították. 1998-ban a minisztérium közbeszerzés útján, szerződéssel biztosítja az országos tervezőt (Tahal Romania INT. Kft.), ill. kivitelezőt (Solel Boneh Romania INT. Kft.), valamint a minisztérium és Hargita Megye Tanácsa megállapodást köt a 29

kivitelezésre. 2001-től kezdődően Hargita Megye Tanácsa megállapodást köt a programban részt vevő községekkel és a minisztérium mint főberuházó által kinevezett megbízott vezetésével koordinálja a program lefolyását. A munkálatok 2001-ben kezdődtek, és 2009-ben fejeződtek be. A program keretében Hargita megyében 21 vízrendszer készült el (Zetelaka, Fenyéd, Máréfalva, Oroszhegy, Bögöz, Galambfalva, Farkaslaka, Szentábrahám, Gyergyóújfalu, Gyergyóalfalu, Gyergyószárhegy, Csíkszentlélek, Csíkszentdomokos, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Gyergyóremete és Gyergyóditró községben). A 21 vízrendszer összesen 17 község 40 településén oldja meg a vízellátást. A vezetékek hossza összesen több mint 300 km, a vízzel ellátott lakosok száma eléri a 75 000-t. A kormány által biztosított összérték a 21 vízrendszer kivitelezéséhez: 44 300 000 lej. 4.4. Sapard program A megyei tanács közreműködésével Hargita megyében a Sapard program keretében 6 településen építettek vízrendszert 9 818 000 lej értékben. Ezek a települések: Oroszhegy, Csíkdánfalva, Homoródszentmárton, Varság, Karcfalva, Csíkszenttamás. E program keretében csatornahálózatot hoztak létre Hargita megye 13 településén 34 536 ezer lej értékben. Ezek a települések: Zetelaka, Fenyéd, Máréfalva, Farkaslaka, Gyergyótölgyes, Gyergyóholló, Gyergyóalfalu, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Vasláb, Csíkszépvíz, Parajd, Korond. 4.5. Ivóvíz- és csatornahálózat kiépítése a 904/2007. számú és a 465/2007. számú kormányhatározat alapján Finanszírozás: Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium A program összértéke 39828000 lej A minisztérium által biztosított összeg 33 854 000 lej (85%), a fennmaradt 5 974 000 lejt (15%) a helyi költségvetésből biztosítják. E program keretében Hargita megyében befejezték 2009-ben Csíkszeredában a vízés csatornarendszer felújítását és bővítését, valamint folyamatban van 5 munkálat: a gyilkostói víz- és csatornarendszer kiépítése, a székelykeresztúri csatornarendszer felújítása, a lövétei csatornarendszer kiépítése, a csíkszentgyörgyi csatornarendszer kiépítése és a tusnádfürdői ivóvíz- és csatornarendszer felújítása. 4.6. A Borvíz útja A Borvíz útja elnevezésű projekt Hargita és Kovászna megye közös beruházása, amelyet a Phare 2004 2006, Nagy Regionális Infrastruktúra Projektek programból finanszíroznak, melynek célja az ásványvízforrások környezetének modernizálása, területrendezése, a projektben részt vevő településeken a turizmus és a gazdasági élet fellendítése. Hargita megyéből a következő 30

települések vesznek részt a projektben: Csíkszereda Zsögödfürdő, Székelyudvarhely Szejkefürdő, Tusnádfürdő, Borszék, Szentegyháza Homoródfürdő, Gyergyóremete. Hargita megyében hat helyszínen a következő fontosabb munkálatokat valósítják meg: a borvízforrások környékén a sétányok, utak, parkok, zöldövezetek rendezése (új padok, szemeteskukák, táblák, újságosbódék, biciklitárolók, telefonfülkék elhelyezése), illetve hidak, lépcsők, támfalak felújítása. Ahol a borvízkutak köztulajdonban vannak, ott ezek felújítása vagy teljes újjáépítése is része a beruházásnak. Készül két külső medence Homoródfürdőn és Gyergyóremetén. Minden helyszínen a közvilágítás felújítására is sor kerül, oszlopcserével és a vezetékek földbe helyezésével. Borszéken elkészül a csatornázás is az érintett területen. A Borvíz útja projektet Kovászna és Hargita megye tanácsa, valamint a részt vevő települések 2005 januárjában nyújtották be a Központi Fejlesztési Ügynökséghez, ahol pozitívan bírálták el, majd a dokumentáció bővítése után, 2005 decemberében az akkori Európai Integrációs Minisztériumhoz is leadták. Miután a projektet itt is pozitívan bírálták el, a minisztérium elkészíttette a kivitelezési tervet és a közbeszerzési dokumentációt. Ezek a dokumentumok 2007-ben készültek el. A pályázatot a két megye közösen nyújtotta be, de a két megyére külön kivitelezési terv készült. A kivitelezési szerződést és az együttműködési szerződést 2008. október 23-án írták alá. A szerződés összértéke 4 974 252,21 euró, amiből 1 796 700 euró, azaz a szerződés értékének 36%-a Hargita Megye Tanácsának és a részt vevő helyi önkormányzatoknak a hozzájárulása. A Kovászna megyei szerződés értéke szintén hozzávetőlegesen 5 millió euró. 4.7. Zöldövezetek létrehozása, felújítása A zöldövezetek létrehozása, illetve felújítása elnevezésű program, amelyet a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium 2007-ben indított el a Környezetvédelmi Alap Ügyvezetőségén keresztül, célja a környezeti tényezők, valamint az életminőség javítása a településeken. Tizenkét Hargita megyei település parkosítási tervét valósították meg a Környezetvédelmi Alapból. Az érintett települések vezetői többek között parkokat, játszótereket és 31

parkolókat építettek az összesen elnyert több mint 5,8 millió lejből. Ezek a települések: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Maroshévíz, Szentegyháza, Gyergyóújfalu, Csíkcsicsó, Gyergyócsomafalva, Csíkdánfalva, Csíkszenttamás, Csíkkarcfalva. Az ilyen típusú beruházásokra azért is szükség van, mert Románia vállalta, hogy 2013 végéig lakónként huszonhat négyzetméternyi zöldövezetet alakítanak ki. Jelen pillanatban egy vidéki környezetben élő személyre csupán kilenc négyzetméternyi zöldövezet jut. Városon ez az arány még rosszabb: ott csupán öt négyzetméterről beszélhetünk. A program folytatásában öt Hargita megyei település parkosítási tervét támogatják a Környezetvédelmi Alapból: Gyergyóremete, Csíkszereda, Csíkkozmás, Borszék és Csíkmadaras. 4.8. Lakásépítés fiatalok számára Hargita megyében a Régiófejlesztési és Turisztikai Minisztériumon belül működő Országos Lakásügynökség (ANL) által lebonyolított lakásépítési programok keretében megvalósult több mint 3000 lakás 200 millió lej értékben. A lakásokat fiatalok vették bérbe, és a legnagyobb lakások háromszobásak. A megyében a következő településeken építettek ANL-s lakásokat: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Maroshévíz, Szentegyháza, Gyergyószentmiklós, Borszék, Tusnádfürdő, Kászonaltíz, Gyergyótölgyes, Korond, Szentábrahám, Parajd, Galambfalva. 4.9. A Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium keretében az Országos Befektetési Vállalat által lebonyolított programok Ivóvíz- és csatornarendszerek felújítása 50 000 lakosnál kisebb városokban 2010-ben folyamatban levő munkálatok vannak Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és Tusnádfürdőn, Maroshévízen, Borszékon és Gyergyószentmiklóson. Ezeknek a munkálatoknak az összértéke eléri a 90 millió lejt. Sportpályák építése Hargita megyében 2000 2004-ben 8 településen épült sportpálya: Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Maroshévíz, Szentegyháza Gyergyóholló, Csíkdánfalva, Farkaslaka, Zetelaka. 32