Balatonkeresztúr Község Önkormányzatának 9/2009.(VI.25.) rendelete Balatonkeresztúr Község Helyi Építési Szabályzatáról Balatonkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (a továbbiakban Balaton Tv.) szóló 2000. évi CXII számú törvény, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint Balatonkeresztúr vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 26/2004. (XI.24.) TNM rendeletre is figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános elıírások 1.. (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki és az Arker s Kft. 50-1243/2007 jelzıszámú 1/M1, 2/M, 3/M1, 4/M1, 5/M1, 6/M1, 7/M1, SZ-1/M1 és SZ-2/M számú módosított tervlapokkal együtt alkalmazható. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a mőtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerősíteni, bıvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényő elıírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintıen minden természetes és jogi személyre nézve kötelezı elıírásokat tartalmaz. (4) A szabályozási terven kötelezı és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelezı erejő szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselı testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv elıírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó elıírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.
2 (5) A szabályozási tervben kötelezınek kell tekinteni: - a település igazgatási határát, - a meglévı és tervezett belterületi határt, - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket, - az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és elıírásait, - a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, mőemléki szabályokat és kikötéseket, - az építési vonalat, építési határvonalat (6) Az országos természetvédelem védelem alatt lévı és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni. (7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közmőépítés megvalósításának feltételeirıl. (8) A kialakult (K) beépítési módnál új épület csak az övezetre elıírt beépítési mód szerint építhetı, meglévı épület - akkor is ha a beépítési módja eltér az elıírttól felújítható, bıvíthetı az egyéb övezeti paraméterek betartása mellett. (9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. - ának elıírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhetı a közterületi tulajdonos, illetve kezelıjének a hozzájárulásával. (10) Az alábbi esetekben az illetékes szakhatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni, ill. talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni 1 az alábbi esetekben: - négy beépített szintnél magasabb, 10 m-es építménymagasságnál magasabb, 1000 m2-nél nagyobb alapterülető, vagy 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávú tartószerkezetet tartalmazó elıre gyártott, vagy vázas tartószerkezető épület esetén, vagy ha az alapozás várható szintje a környezı terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér, - meredek, csúszásveszélyesnek minısülı területek beépítésekor - 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél - 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintı tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén, - és minden olyan esetben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervezı, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggı kedvezıtlen jelenséget észlel. (11) A szabályozási terven P-1-el lehatárolt földtani veszélyforrás övezetében és feltöltött területeken az építéssel járó engedélyezés mérnökgeológiai vizsgálattal engedélyezhetı. A parti sáv mély fekvéső területein a talajvíz viszonyokat az építés során figyelembe kell venni. 1 37/2007 ÖTM rendelet 5. sz melléklete szerint
3 (12) Az építmények engedélyezésénél a tőzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tőzi víz ellátást az elıírásoknak megfelelıen kell biztosítani. (13) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermelı mezı területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény elıírása alapján a az illetékes szakhatóságot be kell vonni. (14) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkezı kitermelıhelyrıl (bányából) kell beszerezni. (15) A növényzet telepítésére vonatkozó elıírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza. (16) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község környezetvédelmérıl szóló rendelete tartalmazza. (17) A rendezési terv által a külterületi mezıgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az Má0-ás területekre vonatkozó elıírásokat kell alkalmazni. (18) A község belterületén valamint az országos és a helyi természetvédelmi területeken valamint ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthetı. (19) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK elıírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni. (20) A község beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területein építési munka és telekalakítás a 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet (az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalma) elıírásai szerint végezhetı. (21) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg. (22) A település beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény nem engedélyezhetı. A területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett pinceszint csak épület alatt helyezhetı el. (23) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedıen kell elhelyezni. A 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterülető építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
4 (24) Az építmény magassági elıírás nem vonatkozik a technológiai építményekre, mőtárgyakra, és a sajátos építményfajtákra. Ezekkel kapcsolatos eljárásoknál a vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni és az illetékes szakhatóságok véleményét be kell szerezni. (25) Az oldalkert legkisebb szélessége szabadon álló beépítés esetén az övezetre elıírt építménymagasság fele, de minimum 3,0 méter. Oldalhatáros beépítés esetén az oldalkert mérete amennyiben az épület huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazz az oldalkert felé: az övezetre megállapított építménymagasság. Amennyiben az oldalkertre nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazz, vagy nincs rajta nyílás, 3 méter. A hátsókert legkisebb mértéke a kialakult állapotnak megfelelı, ennek hiányában az nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem az építmény hátsókertre nézı tényleges építménymagasságának mértékénél. (26) Beépítésre szánt területeken az elıkert legkisebb mélysége általában 5 méter, az ettıl eltérı méretőeket a szabályozási terv tartalmazza. (27) Övezeti elıírásoknak nem megfelelı meglévı épületek felújíthatók, de nem bıvíthetık 2. (28) A település teljes területén új üzemanyagtöltı állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthetı. II. FEJEZET Településszerkezet, terület-felhasználás 2.. A település igazgatási területe tagozódik: (1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % (2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek 3.. (1) A lakóterület elsısorban lakóépületek elhelyezésre szolgál. (2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor: Kertvárosias lakóterület (Lke) 2 Bıvítés: lsd. 16. fogalommeghatározás OTÉK 1.sz melléklet
5 (3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza. (4) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tőztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthetı a tőzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. (5) Az oldalhatáros, 16 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhetı azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani. (6) Lakóterületeken az épületek bármely homlokzatán számított homlokzatmagasság értéke maximum 20%-al haladhatja meg az átlagosan megadott építménymagasság értéket az övezetre vonatkozó építménymagassági érték betartásával. Kertvárosias lakóterület 4.. (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1- Lke5 jelő övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítésim ód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Lke1 O 5,5 25 1000 Lke2 SZ 5,5 30 800 Lke3 OK 5,5 30 550 Lke4 SZK 5,5 30 550 Lke5 O 5,5 30 800 (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a. (4) A kialakult területeken minimum 12 m-es szélességő telek építhetı be. (5) A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhetı a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület. A területen nem helyezhetı el üzemanyagtöltı, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek garázsa és önálló parkoló területe.
6 (6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetık, az i,) j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével. (7) A területet burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni. Vegyes terület 5.. (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történı elhelyezésére szolgál. (2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor: Településközpont vegyes terület (Vt) Központi vegyes (Vk) (3) A területeket teljes közmővel kell ellátni. (4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körmérető lombos fa ültetendı. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. Településközpont vegyes terület 6.. (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál. (2) A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt5 jelő övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Vt1 SZ 7,5 25 900 Vt2 SZ 7,5 20 3000 Vt3 SZ 7,5 25 10000 Vt4 SZ 6,0 20 900 Vt5 OK 6,0 30 400 (3) A legkisebb építménymagasság: egy szint (4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a (5) A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelı kertészeti építmény helyezhetı el. A területen nem helyezhetı el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármővek számára.
7 (5) A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16. (2) bekezdésben felsoroltak és üdülı építmények helyezhetık el a 7. pontban foglaltak kivételével. Központi vegyes terület 7.. (1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsısorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk7 jelő övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési Mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Vk1 SZ 7,5 25 1200 Vk2 SZK 7,5 30 2500 Vk3 SZ 7,5 30 2500 Vk4 SZ 7,5 10 1500 Vk5 SZ 6,0 35 1500 Vk6 SZK 7,5 20 Nem osztható Vk7 SZ 7,5 35 2500 (3) A legkisebb építménymagasság: egy szint (4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a (5) A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetık. A területen nem helyezhetı el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármővek számára, üzemanyagtöltı és önálló lakóépület. (6) Vk6 és Vk7 övezeben csarnokjellegő épület 3, reklámcélú hirdetı építmény elhelyezése nem engedélyezhetı. 3 Csarnok jellegő épület: alapterületi korlátozás nélkül minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetıtérrel nem rendelkezı, egyszintes, összefüggı légterő, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetéső, jellemzıen tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentıs nagyságú kiszolgálóterület iránti igény jellemzı (BT. 2/A.. 1.)
8 Gazdasági terület 8.. (1) A gazdasági terület elsıdlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A község igazgatási területén: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) Ipari és mezıgazdasági gazdasági területek (Gipm) kialakítására került sor. (3) A területeken a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körmérető lombos fa ültetendı. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 9.. (1) A szabályozási terven Gksz1-Gksz3 jelő övezetek jelöltek. A területekre vonatkozó elıírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (Gksz jelő területeket) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Gksz1 SZ 7,5 35 2000 Gksz2 SZ 7,5 30 3000 Gksz3 SZ 6,0 35 1500 (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a (4) A területen mindenfajta nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltı, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhetı el. (5) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es elıkertet kell kialakítani. (6) A területeket burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni.
9 (7) Gksz-3 övezetben csak az üdülıövezetek karakteréhez illeszkedı alapfokú élelmiszer üzlet, vagy szálláshely szolgáltató max. 20 egységes panzió, ezen kívül vendéglátó egység - kivéve italmérés és szórakozóhely - létesíthetı. Ipari és mezıgazdasági gazdasági terület 10.. (1) Az ipari és mezıgazdasági gazdasági területek a község külterületén lévı, beépítésre szánt területként jelölt mezıgazdasági üzemi területek (Gipm) Beépítési elıírásuk a következı: Beépítési mód: szabadon-álló Építmény magasság maximum: 7,5 m minimum : egy szint Beépítettség max: 30 % Telek nagyság minimum: 2.000 m2 (2) A területek egyéb ipari területnek minısülnek, azokon nem jelentıs mértékő zavaró ipari, mezıgazdasági, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási létesítmények, a gazdasági épülten belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetık el. (3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 %-a. (4) Állattartó épületek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz a környezetvédelmi, egészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni. (5) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es elıkertet kell kialakítani. (6) Nagy létszámú állattartó telep kijelöléséhez elvi építési engedélyt is meg kell kérni, amelyben tisztázni kell a mőszaki és környezetvédelmi követelményeket. A nagy létszámú állattartó telepet a 41/1997.(V.28.) FM rendelet határozza meg. (7) Az igazgatási területen új mezıgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhetı ki a 49/2001.(IV.3.) Kormányrendelet elıírásaira is figyelemmel. E rendelet elıírásai a meglévı állattartó telepek mőködtetésére is vonatkoznak. (8) A területeket burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni.
10 Üdülıterületek. 11.. (1) Az üdülıterület elsısorban üdülıépületek elhelyezésre szolgál. (2) A község területén az alábbi üdülıterületek szabályozására kerül sor: Üdülıházas üdülıterület (Üü) Hétvégi házas üdülıterület (Üh) (3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülıterületek részletes szabályozása tartalmazza. (4) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tőztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthetı a tőzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. (5) Az oldalhatáros 16 m vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhetı azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani. (6) Az üdülıterületeken az üdülıkre vonatkozó beépítési elıírások alapján lakóépület is építhetı. (7) Üdülıterületeken tárolóépület a telek 3%-áig külön építményként is létesíthetı amennyiben a telken az övezetben építhetı emberi tartózkodásra alkalmas épület is áll, az egyéb övezeti elıírások betartásával. (8) Üdülıterületeken az épületek bármely homlokzatán számított építménymagasság értéke maximum 20%-al haladhatja meg az átlagosan megadott értéket az övezetre vonatkozó építménymagassági érték betartásával. Üdülıházas üdülıövezet 12.. (1) A szabályozási terven az üdülıházas üdülıterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1 jelő övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Üü1 SZ 7,5 15 1200
11 (2) A legkisebb építmény magasság: egy szint. (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a. (4) A területeken üdülıépületek, üdülıtáborok, kempingek és kivételesen lakóépületek építhetık. (5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetık, az f.), g.), h.), i.) pontokban említettek kivételével. (6) A területet burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni. Hétvégi házas üdülıterület 13.. (1) A szabályozási terven a hétvégiházas üdülıterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1-Üh4 jelő övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint. Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Üh1 SZK 5,5 20 550 Üh2 OK 5,5 20 700 Üh3 SZ 5,5 20 450 Üh4 SZ 5,5 20 700 (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a. (4) A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges. (5) A terület telkein legfeljebb két egységes üdülı vagy lakóépület és alapfokú kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint sportépítmény építhetık, az övezetre elıírt szabályok betartásával. (6) A területen nem helyezhetı el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb jármővek részére garázs és parkolóhely kialakítás (7) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetık, az f.), g.), h.), és i. pontokban említettek kivételével. (8) A területet burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni.
12 Különleges területek 14.. (1) A szabályozási terven a különleges területek jele: "K". A különleges területek közé a község területén a temetık (Kt), a sportterületek (Ksp), turisztikai terület (Kü), hulladéktelep (Kh), és strandterület (Kst) soroltak. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Kt SZ 4,5 10 K Ksp1 SZ 7,5 15 Nem osztható Ksp2 SZ 6,0 10 4000 Kü SZ 10,0 8 5,0 ha Kh SZ 4,5 10 3000 Kst SZ 4,5 10 K (2) A temetı (Kt) területein csak a temetı üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetık el. A védıtávolságot a temetın belül kell kialakítani. (3) A sportterületen (Ksp) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetık el. (4) A turisztikai övezetben (Kü), beépítési elıírásait a szabályozási terv tartalmazza. A telek területének legalább 50 %-át növényzettel kell borítani. Új épület elhelyezése, és meglévı épületek bıvítése csak a szennyvízhálózatra történı rákötés és a meglévı kapacitású tisztítómő meglétének feltételével rákötve engedélyezhetı, használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvíz-csatorna hálózatra történı rákötés és a megfelelı kapacitású tisztítómő megléte esetén adható ki. (5) A hulladéktelep keleti felének bezárásáig a szabályozási terven jelölt tervezett véderdın belül lakóépület nem létesíthetı. A megszüntetésig a rehabilitációs tervet el kell készíteni, és a területe ezt követıen véderdı minısítést kap (Ev2) (6) A strand (Kst) területén a strandolás, sportolás létesítményei és a strandot kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó építmények helyezhetık el. (7) A különleges területek szabad területeit fásítani kell.
13 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmő területek 15.. (1) A közlekedési, közmő és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmő ) (2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26..-ban elıírtak alapján kell biztosítani. (3) A közutak, a vasút és a közmővek védıtávolságait a vonatkozó szabvány elıírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni. (4) Az utak, és a vasút védıtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetık szakvéleményét ki kell kérni. (5) A közlekedési, és közmő területeken a közlekedési és közmő létesítményeken kívül az OTÉK 26.. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetık el. (6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelezı. (7) A 20 személygépkocsi befogadóképességőnél nagyobb gépkocsi parkolók felületérıl az összegyőjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethetı. Zöldterületek. 16.. (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z1) és a közkertek (Z2) soroltak. (2) A közparkok (Z1) a község állandóan növényzettel fedett, több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú közterületei, amelyeknek közútról, köztérrıl közvetlen megközelíthetınek kell lennie, és melyet bárki használhat. (3) A közparkokban az OTÉK 27.. (4) bekezdésében felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetık el. Az újonnan kialakított Z1 jelő közparkokban - legfeljebb 4 % beépítettség alakítható ki.
14 (4) A közkertek (Z2) a község állandóan növényzettel fedett, 1 ha-nál kisebb területő közterületei, amelyeknek közútról, köztérrıl közvetlen megközelíthetınek kell lennie, és melyet bárki használhat. (5) A közkertekben (Z2) az OTÉK 27.. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetık el. Maximális beépíthetıség 2%. (6) A zöldterületeken kialakítható maximális építmény magasság 4,5 m. (7) A zöldterületeken a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen. Erdıterületek 17. (1) A község igazgatási területén meglévı és telepítendı védıerdık (Ev1, Ev2) és gazdasági erdık (Eg1, Eg2) és telepítendı turisztikai erdı (Ee2) területei kerültek kijelölésre. (2) A meglévı erdıterületek mővelési ága nem változtatható meg, kivéve a szılı termıhelyi kataszteri területeket, illetve a termıhelyre jellemzı természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhetı a mővelési ág változás. (3) A meglévı és a telepítésre javasolt gazdasági erdık területén (Eg1, Eg2) minimum 10 ha nagyságú telek legfeljebb 0,3 %-ig építhetı be az erdı rendeltetésének megfelelı épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal. (4) A telepítésre javasolt turisztikai erdıterületeken (Ee2) minimum10 ha nagyságú telek maximum 0,3%-ig építhetı be egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erdı rendeltetésének megfelelı, maximum 7,5 m es építménymagasságú építményekkel. (5) A védıerdık területén (Ev1, Ev2) épületet elhelyezni nem lehet. (6) Az erdık területén a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az illetékes Erdészeti Igazgatóságot, és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát be kell vonni. (7) Az övezetben csak természet- és környezetkímélı terület-felhasználás engedélyezhetı, illetve ilyen tevékenység folytatható. (8) Védett erdıterületen közút, közmő és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhetı. (9) Az erdıterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdıgazdasági célból szabad.
15 Mezıgazdasági területek 18.. (1) A mezıgazdasági területek a növénytermelés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban mezıgazdasági hasznosítása) építményei elhelyezésére szolgálnak. (2) A település közigazgatási területén az alábbi mezıgazdasági területek kialakítására került sor: Általános mezıgazdasági területek (Má) Kertes mezıgazdasági területek (Mk) Kertes - Szılı termıhelyi kataszteri terület (Mk-C1) Be nem építhetı általános mezıgazdasági területek (Má-0) (3) Mezıgazdasági területeken egyedi vagy közüzemi vízvezetékkel ellátott építmény szennyvíz elvezetése csak vízzáró szennyvíztározóba, illetve a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelı berendezésbe történhet. Általános Mezıgazdasági területek (Má) 19.. (1) A mezıgazdasági árutermelı területek a szabályozási terven jelöltek (Má) (2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani. (3) Szántómővelési ágban lévı területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetı. (4) Szántómővelési ágban lévı területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerő használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterületek a telek 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m. (5) Gyepmővelési ágban lévı területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetı. (6) Gyepmővelési ágban lévı területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterületek a telek 1%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m.
16 (7) Szılımővelési ágban lévı területen a (9) bekezdés kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetı. (8) Szılımővelési ágban lévı területen a (9) bekezdés kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szılıtermesztést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterületek a telek 2%-át, és az 800 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m. (9) A Balaton jogi partvonalával nem érintkezı, szılı mőveléssel hasznosított 2 ha alatti területő telekkel rendelkezı tulajdonos ha az egy borvidéken lévı telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb a szılıje mővelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggı építési tevékenysége engedélyezhetı csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévı telkén. A beépíthetı terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek övezetén lévı telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti elıírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerülı telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni. (10) Gyümölcsmővelési ágban lévı területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetı; (11) Gyümölcsmővelési ágban lévı területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg; (12) Má jelő mezıgazdasági területen elsıdlegesen szántó, gyümölcsös ültetvény esetleg gyepmővelés ajánlott. Építeni hagyományos, tájba illı a gazdálkodáshoz szükséges, valamint a lovas turizmust szolgáló épületet lehet a mővelési ág szerint megadott paraméterekkel, maximum 4 méteres építménymagassággal. (13) Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban mővelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a mővelési ág fogadható el, amely a telek mővelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes mőveléső telken, ahol egyik mővelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkezı mővelési ágra vonatkozó elıírás szerint lehet építeni; (14) Állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertıl legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektıl legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.
17 (15) Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhetı el; (16) A környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezıvédı, útvédı fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni; (17) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. (18) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területő telken alakítható ki - a településhez tartozó, - legalább 50 ha összterülető, több telekbıl álló birtok esetén. A magterület és térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. Kert, szılı és gyümölcsös területek 20.. (1) A kert, szılı és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk, Mk- C1) (2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 3.000 m2, beépíthetı legkisebb földterület 2700 m2, legkisebb szélesség 12 m. (3) A 2004. február 15. elıtt kialakított legalább 1500 m2-es telek még beépíthetı. (4) Mőveléssel összefüggı gazdasági épület mővelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhetı oly módon, hogy az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6,0 m-t. (5) A területen a hagyományosan kialakult pince-présház a mőveléssel összefüggı - gazdasági építmények létesülhetnek 35-45 fok közötti tetıhajlásszöggel, cserép vagy nádfedéssel. Faburkolatú külsı megjelenéső építmény a lábon álló kerti tetı és pergola kivételével a területen nem helyezhetı el. (6) A meglévı épületek az 1500 m2 vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bıvíthetık. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a meglévı épületek felújíthatók, de a bruttó beépítettség a bıvítéssel nem növelhetı, tetıterük be nem építhetı. (7) A telkek mővelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha az I. osztályú szılıkataszteri területek kivételével legalább 80 %-án szılı, gyümölcsös illetve más kertészeti kultúra található.
18 (8) Az Mk-C1 szılı termıhelyi kataszteri területeken az elızı pontokban rögzítetteken túl kizárólag a szılımővelést, szılıfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épület, építmény akkor létesíthetı, ha terület mővelési ága 80 %-ban szılınek minısített. (9) A 2 méternél magasabb nyitott kızetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsıkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni. (10) Kertgazdasági területen csarnokjellegő épület, reklámcélú hirdetı építmény nem engedélyezhetı, lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhetı el. (11) Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kıkép stb.), amely a szılıhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szılımőveléssel nem hasznosított (Mk-C1) területen is - a telek méretétıl függetlenül elhelyezhetı. Be nem építhetı mezıgazdasági övezetek. 21.. (1) A be nem építhetı mezıgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezıgazdasági területeken (Má-0) (2) A mővelési ág elsısorban erdısítés és gyepesítés céljára megváltoztatható. (3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2. (4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegő vezetékek, közmő és közmőpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségő villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetık el. Vízgazdálkodási területek. 22.. (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V), (2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetık el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
19 (3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni. (4) A vízfolyások, vízelvezetı árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlana elıtt húzódó árok profiljának helyreállításáról évente legalább egy alkalommal /füves területet kaszálni, iszapot kiásni/. (5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetık, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elısegítik. Különleges beépítésre nem szánt terület - temetı 23.. (1) A szabályozási terven a különleges beépítésre nem szánt terület jele: "Kk-t". A különleges beépítésre nem szánt terület a község területén a kistemetı. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Kt SZ 4,5 2 K (2) A temetı (Kk-t) területein csak a temetı üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetık el. A védıtávolságot a temetın belül kell kialakítani. III. FEJEZET Védelmi övezetek 24.. (1) A védelmi övezeteket a terv a 2008. december 1-én hatályba lépett módosított 2000 évi CXII. törvény elıírásai alapján tartalmazza. Az itt nem szabályozott kérdésekben is e törvény elıírásait kell alkalmazni. (2) Az építési hatósági ügyekben a jelen fejezetben lévı elıírásokat is alkalmazni kell. (3) A jelen szabályrendeletben nem szabályozott esetekben, és az építési hatósági engedélyezéshez közvetlenül nem kapcsolódó ügyekben a 2000. évi CXII törvény 23-46. -ait kell figyelembe venni.
20 Általános és védelmi övezetek kategóriái 25.. (1) Településkép-védelmi terület határa (Tk) Az övezetben lévı mőemlék és helyi védett épületek folyamatos felújításáról és karbantartásáról gondoskodni kell a vonatkozó elıírások alapján. Az övezetben meglévı épületek felújítása, bıvítése a meglévı épületek tömegarányai és stílus jegyei figyelembe vételével történhet. Építési telkenként a funkcionális övezeti elıírásokban meghatározott épületek egy tömegben létesíthetık. Az épületek tömegformálásában a kialakult arányokat, anyag használatában az övezetben túlsúlyban lévı megoldásokat kell alkalmazni. Az utcai és a közútról látható homlokzatokon közmő mőtárgyak nem helyezhetık el. Új villamosenergia-ellátási, valamint táv és hírközlı vezetékek az övezetben csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetık, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendı értéket veszélyeztetne, károsítana. (2) Országos ökológiai hálózat övezete (Ö-1) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetık el; Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; Új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kıkép) helyezhetı el. 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetéső építmény, víztorony kivételével - nem létesíthetı, csarnok jellegő épület, reklámcélú hirdetı építmény elhelyezése nem engedélyezhetı; erdıtelepítés, erdıfelújítás, külterületi fásítás kizárólag ıshonos fafajokkal végezhetı; energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetı. A parti mólók, hullámtörık és kikötıi létesítményeket kivéve a tómederben állandó létesítmény, sziget stb. nem építhetı. A parti élıvilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértı, úszóponton jellegő, csak az üdülési illetve horgászidényben használatos mőtárgyak (3) Pufferterület övezete (Ö-3) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; mővelési ág váltásához, mővelés alól kivonáshoz és a mővelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; országos jelentıségő védett természeti területen szántómővelési ágban építmény nem helyezhetı el;
21 energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetı; új külszíni bányatelek nem állapítható meg; közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlı vezetékek, egyéb közmővezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetık; csarnok jellegő épület, reklámcélú hirdetı építmény elhelyezése nem engedélyezhetı; a területen környezetszennyezı tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthetı; csak extenzív jellegő, vagy természet- és környezetkímélı gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. (4) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete (T-1) a mővelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erısítése, valamint közmő és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhetı; a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megırzendık; országos jelentıségő védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhetı be, szántómővelési ágú területen építmény nem helyezhetı el; új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megırzésével, a tájkarakter erısítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; új üzemanyagtöltı állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthetı; a közmő és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos mőtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévı hálózatok korszerősítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a mőszaki lehetıségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; csarnok jellegő épület és reklámcélú hirdetı építmény elhelyezése nem engedélyezhetı. a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; mővelési ág váltásához, mővelés alól kivonáshoz és a mővelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges;
22 (5) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete (T-1) a mővelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erısítése, valamint közmő és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhetı; a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megırzendık; (6) Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1) A felszíni vizek és belvizek szakszerő elvezetésére szolgáló mőtárgyakat terveztetni kell. (7) Felszíni vízminıség-védelmi terület övezete (F-1) épületek építése, bıvítése - a régészeti lelıhelyek leletmentését és bemutatását lehetıvé tevı építmények, a horgászturizmust szolgáló esıbeálló jellegő építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, legkevesebb 5 ha egybefüggı gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhetı; üzemanyagtöltı állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítı nem létesíthetı; a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. IV. FEJEZET Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem. 26.. (1) A környezet-, táj-, természet-, mőemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védıtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel. Környezetvédelem 27.. (1) A környezetvédelmi elıírások a település igazgatási területére érvényesek. (2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv elıírásait is figyelembe kell venni. (3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a./ a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, b./ megelızze a környezetszennyezést c./ kizárja a környezetkárosítást
23 (4) Levegıtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegıszennyezıanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a 21/2001.(II.14.) Korm. rend. alapján az általános és ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek. (5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményezı tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltetı köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezésérıl és ártalmatlanításáról. (6) Védıfásításokkal gondoskodni kell a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget elıíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élıvizek szennyezésének megakadályozásáról. (7) Külterületen mezıgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévı létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni. (8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállíthatók, szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezett. (9) A település szennyezıdés érzékenységi besorolása a vonatkozó Kormányrendelet alapján A érzékeny területnek minısül. (10) A településen a zajvédelem az országos elıírások szerint, azoknak megfelelıen biztosítandó. A zajt keltı és a zajtól védendı létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezetı árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltetı köteles gondoskodni. (12) A zárt szennyvízgyőjtıt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. (13) A szennyvízátemelı teleptıl 300 m; a dögkonténertıl 500 m, a hígtrágya ürítıtıl és szippantott szennyvízürítı helytıl 1000 m védıtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthetı. (14) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levı szakasza mentén a tengelytıl számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal beépítésre nem szánt területen levı szakasza mentén a szélsı vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthetı.
24 (15) Vízfolyások medrétıl 50 méter távolságon belül mezıgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthetı. (16) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül a Balaton parti belterületi szakasz kivételével- meglévı épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötık, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. (17) A területen a 20 férıhelyet elérı parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férıhelyet elérı parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges. (18) A településen újabb üzemanyagtöltı állomás nem létesíthetı. (19) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett győjtése és elszállítása a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyőjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A győjtıedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani. (20) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetık el. Természetvédelem 28.. (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg. (2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. (3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magas feszültségő villamos távvezeték nem létesíthetı. (4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélı módszerek alkalmazásával történhet. (5) Védett természeti területen az erdı elsıdleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdı telepítése csak ıshonos fafajokból történhet.