A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája SZAKMAI PROGRAMJA Kecskemét 2011.
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Tartalom Oldal 1. Az intézményegység helyi oktatási programja 3 1.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények, humán szakközépiskola 4 1.2. Humán orientáció és alapozó ismeretek 9-12. évfolyam 7 1.3. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 14 1.4. Az intézményegységbe jelentkező tanulók belépésének feltételei 15 1.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 17 1.6. A tanulói teljesítmény ellenőrzése, pedagógiai értékelés 19 1.7 A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése 25 2. Érettségi témakörök 27 3. Szakmai program 40 3.1. A központi oktatási programok alapján folytatott szakképzések óratervei 42 Ápoló (OKJ 54 723 01) 42 Ápoló levelező (OKJ 54 723 01) 46. Ápoló elágazás (OKJ 54 723 01 0010 54 01) 50. Ápoló elágazás levelező (OKJ 54 723 01 0010 54 01) 56. Csecsemő és gyermekápoló (OKJ 54 723 02 1000) 61. Csecsemő és gyermekápoló elágazás (OKJ 54 723 02 0010 54 02) 65. Csecsemő és gyermekápoló elágazás levelező (OKJ 54 723 02 0010 54 02) 71. Általános asszisztens elágazás (52 720 01 0010 52 01) 74. Általános asszisztens elágazás levelező (52 720 01 0010 52 01) 78. Gyógyszertári asszisztens elágazás (OKJ 52 720 01 0010 52 03) 83. Gyógyszertári asszisztens elágazás levelező (OKJ 52 720 01 0010 52 03) 87. Kisgyermekgondozó, nevelő elágazás OKJ 54 761 02 0010 54 02) 91. Kisgyermekgondozó, nevelő elágazás levelező OKJ 54 761 02 0010 54 02) 95. Gyógymasszőr elágazás (OKJ 52 726 01 0010 52 01) 100. Mentőápoló (OKJ 52 723 01 0000) 105 Mentőápoló levelező (OKJ 52 723 01 1000) 108. Műtőtechnikus (OKJ 52 725 02 0010 52 02) 110. Pszichiátriai gondozó l(okj 54 762 02 0010 54 02) 113. Fitness-wellness asszisztens (OKJ 52 813 01 0010 52 01) 115. Előrehozott szakiskolai képzés: Szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 762 01 0010 33 02) 117. Szociális gondozó és ápoló levelező (OKJ 33 762 01 0010 33 02) 120. 3.2. Helyi oktatási programjaink 121 4. A szakmai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 122 A szakmai program elfogadása és jóváhagyása 124 Függelékek 1. Képzési program az ápoló szakképzés megszervezéséhez 2. képzési program a csecsemő- és gyermekápoló szakképzés megszervezéséhez 3. Képzési program az általános asszisztens szakképzés megszervezéséhez 4. Képzési program a gyógyszertári asszisztens szakképzés megszervezéséhez 5. Képzési program a kisgyermekgondozó-nevelő szakképzés megszervezéséhez 6. Képzési program a gyógymasszőr szakképzés megszervezéséhez 7. Képzési program a mentőápoló szakképzés megszervezéséhez 8. Képzési program a műtőtechnikus szakképzés megszervezéséhez 9. Képzési program a pszichiátriai gondozó szakképzés megszervezéséhez 10. Képzési program a fittness-wellness asszisztens szakképzés megszervezéséhez 11. Előrehozott szakképzés: szociális gondozó és ápoló szak képzési programja 2
Szakmai program 1. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG HELYI OKTATÁSI PROGRAMJAI Az intézményegység képzési szerkezete Szakközépiskolai képzés: humán középiskolai képzés: egészségügyi és humán szakmacsoport Szakiskolai képzés: előrehozott szakiskolai képzés Szakmai képzés: iskolai rendszerű szakmai képzések Szakmacsoportok: egészségügyi szociális oktatási A szakmai képzések szervezése: nappali és levelező formában történik. Kerettanterv alkalmazása az iskola helyi oktatási programjában A kerettantervek átfogóan tartalmazzák azokat az ismereteket, és fejlesztési követelményeket, amelyek a NAT által minden tanuló számára előírt műveltségtartalom érvényesüléséhez, az adott iskolatípus nevelési, oktatási céljainak megvalósulásához szükségesek. A NAT alapján elkészült szakközépiskolai kerettanterv alapot ad intézményegységünk helyi oktatási programja számára. Intézményegységünk helyi oktatási programja tartalmazza a kerettantervben előírt teljes tananyagot. A szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó i oktatásra helyi oktatási programot készítettük. Az óraszámok évenként az adott kereteken belül átcsoportosíthatók. 3
1.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények, humán szakközépiskola Humán szakközépiskolai képzésünk keretében német nyelvi előkészítő 0. évfolyamot indítunk tanévenként egy osztályban. A nyelvi előkészítő 0. évfolyam sikeres befejezése után a tanulók 10. osztályban a humán szakközépiskolai óraterv szerint folytatják tanulmányaikat a 9. évfolyam óratervének megfelelően. Így 5 év alatt teljesítik a humán szakközépiskolai követelményeket és az 5. év sikeres befejezése után tehetnek érettségi vizsgát. A német nyelvi előkészítő 0. évfolyam helyi óraterve Tantárgy Heti óraszám Magyar nyelv és irodalom 2 Történelem 2 Német nyelv** 12 Matematika** 2 Természetismeret 2 Tanulásmódszertan** 2 Testnevelés 3 Osztályfőnöki óra 1 Informatika 4 Mindösszesen: 28 ** Csoportbontás, max. 16 fő A szakközépiskolai képzés 9. évfolyamán, a nyelvi előkészítőt végzett tanulóknak nincs tanulásmódszertan óra.
Szakmai program Humán szakközépiskolai óratervek 2010 szeptemberétől felmenő rendszerben A 10. évfolyam után a szakmai orientáció szociális, illetve egészségügyi szakmai alapozással folytatódik. Helyi óraterv humán szakközépiskola egészségügyi szakmacsoport 2012-2013. Tantárgy Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. össz. heti össz. heti össz. heti össz. heti Magyar nyelv és irodalom 148 4 148 4 148 4 128 4 Történelem és társadalmi ismeretek 74 2 74 2 74 2 96 3 Társadalomismeret és etika 37 1 Idegen nyelv** 111 3** 111 3** 148 4 128 4 Matematika** 111 3 111 3 148 4** 128 4** Ének-zene 37 1 37 1 Rajz és vizuális kultúra 37 1 32 1 Osztályfőnöki óra 37 1 37 1 37 1 32 1 Testnevelés és sport 92 2,5 92 2,5 74 2 64 2 Fizika* 74 2 37 1 Földrajz* 37 1 74 2 148 2*-2 128 Biológia* 74 2 74 2 2*-2 Kémia* 74 2 74 2 Informatika** 74 2 74 2 74 2 64 2 Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó i oktatás: egészségügyi* Tanulásmódszertan** 37 1 Egészségtan 74 2 Pszichológia 111 3 Szakmai kommunikáció (latin nyelv) 37 1 Állapot megfigyelés 37 1 Anatómia 64 2 Általános kórtan 64 2 Szakmacsoport alapozó gyakorlat Kommunikáció 74 2 Környezetkultúra 74 2 Szakmai személyiségfejlesztés 37 1 Elsősegélynyújtás 74 2 Gondozástan 74 2 64 2 Állapot megfigyelés 37 1 Anatómia 32 1 Mentálhigiéne 32 1 5
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Helyi óraterv humán szakközépiskola szociális szakmacsoport * A tanuló választása szerint. ** Csoportbontás, max. 16 fő 2012-2013. Tantárgy Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. össz. heti össz. heti össz. heti össz. heti Magyar nyelv és irodalom 148 4 148 4 148 4 128 4 Történelem és társadalmi ismeretek 74 2 74 2 74 2 96 3 Társadalomismeret és etika 37 1 Idegen nyelv** 111 3** 111 3** 148 4 128 4 Matematika** 111 3 111 3 148 4** 128 4** Ének-zene 37 1 37 1 Rajz és vizuális kultúra 37 1 32 1 Osztályfőnöki óra 37 1 37 1 37 1 32 1 Testnevelés és sport 92 2,5 92 2,5 74 2 64 2 Fizika* 74 2 37 1 Földrajz* 37 1 74 2 148 2*-2 128 Biológia* 74 2 74 2 2*-2 Kémia* 74 2 74 2 Informatika** 74 2 74 2 74 2 64 2 Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó i oktatás: szociális* Tanulásmódszertan 37 1 Egészségtan 74 2 Pszichológiai alapismeretek 111 3 Társadalomismeret 37 1 32 1 Szociálpszichológia 32 1 Jogi ismeretek 32 1 Szociális munka 32 1 Szakmacsoport alapozó gyakorlat Kommunikáció 74 2 Környezetkultúra 74 2 Szakmai személyiségfejlesztés 37 1 Elsősegélynyújtás 74 2 Gondozástan 74 2 64 2 Ápolástan 74 2 Társadalomismeret 32 1 Szociális munka 32 1 A tanulók fejlesztésére felhasználjuk a tanórán kívüli tevékenységekre szánható órakeretünket is. 6
1.2. Humán orientációs és alapozó ismeretek 9 12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai i és ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A Tanulásmódszertan oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott, hatékony és eredményes tanulási módszereinek és eljárásainak a kiépítéséhez, elsajátításához, valamint az önművelés igényének és szokásának kialakításához. Segítse a tanulók tanulási problémáinak feltárását, segítse elő a hiányzó készségek pótlását. Az Egészségfejlesztés oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában. Az Általános és személyiség-lélektan célja, hogy mutassa be a tanulóknak az emberi lélek jelenségeit, szerezzenek ismereteket a test felépítéséről, működéséről, figyeljék és értsék meg mindazt, amit saját lelki életük figyelésekor mindennap tapasztalnak. A Fejlődéslélektan és szocializáció célja, hogy a tanulók lássák meg az emberi pszichikum fejlődésének törvényszerűségeit, jellegzetességeit, ezek biológiai és szociális összefüggéseit. A Szociálpszichológia célja, hogy hozzájáruljon a tanulók adekvát emberi kapcsolatainak tudatos kialakításához, valamint a humán pályákon leggyakrabban előforduló szociálpszichológiai jelenségek felismeréséhez és értékeléséhez. Az Anatómia célja, hogy a tanulók értsék meg az életműködéseket és szabályozásukat, ismerjék fel a test felépítése és működése közötti dinamikus összefüggéseket, azoknak az életkornak megfelelő változásait. Az Általános kórtan célja a betegség kialakulása általános jellemzőinek megismertetése a tanulókkal. Az élő és élettelen kórokozók sajátosságainak elsajátíttatása, a szervezet reakcióinak és a daganatképződés folyamatának, a daganatok általános jellemzőinek bemutatása és megtanítása.
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. A tananyag segítse a tanulókat annak belátásához, hogy leendő munkájuk során elhívatottságuk mellett csak tanulásuk, szakmai tudásuk révén lesznek képesek embertársaikon segíteni. Járuljon hozzá, hogy napi tevékenységeik, leendő munkájuk során háttérben tudják tartani személyes indulataikat, érzelmeiket, elkötelezett érzelmi beállítódással tudják majd hivatásukat ellátni. Szeressék a gondjaikra bízott embertársukat, legyenek empatikusak, és legyenek készek áldozatokra is. Tanulásmódszertan A tanulók ismerjék fel saját tanulási stílusukat és az önművelés fontosságát, tudják megválasztani és alkalmazni saját tanulási stílusukat, alakítsák ki olvasási szokásaikat. Fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, emlékezőképességüket, gondolkodási kultúrájukat, a jegyzetelés gyakorlottságát. Tudjanak használni többféle ismeretszerzési forrást, például könyvtárat, szótárakat, lexikonokat, internetet. Alakuljon ki igényük a folyamatos önművelődésre. Egészségfejlesztés A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat. Alkalmazzák ismereteiket az egészséges életvitellel kapcsolatosan, fogadják el az élet és az egészség alapvető értékeit. Értelmezzék az egészséget, mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotot. Segítsenek másoknak az egészségük megőrzésében és fejlesztésében. Ismerjék meg az elsősegélynyújtás alapismereteit, és legyenek képesek az annak megfelelő elsősegély-nyújtási feladatok ellátására. Általános és személyiség-lélektan A tanulók értsék, tudják meghatározni az általános lélektani alapfogalmakat, saját lelki jelenségeikről és azok működéséről tudjanak tapasztalatokat szerezni és azt összevetni a tanultakkal, valamint az elsajátított pszichológiai alapfogalmakat és szakkifejezéseket alkalmazni későbbi tanulmányaik során. Tudjanak tanulási módszereket és stratégiát alkalmazni. Értsék és tudják meghatározni a pszichológia alapfogalmait, vessék össze a tanultakat saját személyiségükkel. A tanulók tudják meghatározni az érés és fejlődés törvényszerűségeit, a tanulás és viselkedésmódosítás szerepét, az érzelmi-akarati fejlődés összefüggéseit. Fejlődéslélektan és szocializáció Sorolják fel a fejlődés menetét, alkalmazzák az életkori periodizációnak megfelelő ismereteiket, és magyarázzák meg a szocializáció legfőbb területeit és ezek jellemzőit. 8
Szakmai program Szociálpszichológia A tanulók ismerjék az interakciók hatását, alapelveit, az individuum összetevőit és a szociálpszichológia funkcióit. Elemezzék és értékeljék a társas kapcsolatokat elősegítő és nehezítő jelenségeket, a szerep legfőbb jellemzőit, a szocializációs folyamatra ható személyek, csoportok, eszmék és kultúrák hatásait. A tanulók tudják ismertetni a családi életciklusokhoz kötődő szerepváltozásokat, rendszerezzék a csoport jellemzőit, a csoportközi viszonyok és csoportdinamikai jelenségek összetevőit. Tudják meghatározni a személyészlelés legfőbb területeit, és alkalmazni a társas érintkezés legfőbb meghatározóit. Anatómia A tanulók tudják meghatározni az ember helyét és szerepét az ökoszisztémában. Tudják megnevezni az emberi test szerkezeti elveit, a síkokat és az irányokat, az egyes szervrendszerek felépítését és működését, az összefüggéseket az életmóddal. Általános kórtan A tanulók képesek legyenek ismertetni a betegség kialakulásának mechanizmusát, az élő és élettelen kórokozók jellemzőit, értelmezni a szervezet kóros reakcióinak összefüggéseit és ismertetni a jó- és rosszindulatú daganatok általános jellemzőit. Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 9 12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai i és ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tananyag oktatásának célja segíteni a tanulók és személyes készségeinek kifejlesztését. Az elsajátított szakmai készségeket tudják alkalmazni az egészségügyi pályákon. A Kommunikáció oktatásának célja a kommunikációs ismeretek, készségek, érzékenység aktív, tudatos fejlesztése, kitérve azokra a jellemzőkre, melyek az egészségügyi pályákon fontosak. Olyan korszerű ismeretek elsajátíttatása, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. A hatékony kommunikációs készségek elsajátíttatása, érzékenységének fejlesztése. A Környezetkultúra oktatásának célja, hogy ismertesse a településük helyét és jellemzőit az ország viszonylatában. Tegye képessé a tanulókat az önálló alkotómunkára. Fejlessze manuális készségüket. Az alkotómunkákban rejlő önmegvalósítási lehetőséggel gazdagítsa érzelmi életüket, erősítse pozitív személyiségjegyeiket. Fejlessze esztétikai érzéküket. Az Ön- és társismeret oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók ön- és társismeretének olyan irányú fejlesztéséhez, amellyel saját személyiségüket és 9
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája személyközi kapcsolataikat kontrollálni, illetve befolyásolni tudják. A reális ön- és társismeret kialakítása mellett járuljon hozzá a tanulók egymás iránti nyitottságának, az érdeklődő és a megérteni vágyó alapmagatartás kialakulásához, erkölcsiségük és kapcsolati kultúrájuk pozitív irányú fejlesztéséhez. Életpálya építés Adjon lehetőséget arra, hogy fejlődjön a tanulók szemlélete, tudatosan alakítsák az életpályájukat. A Gondozástan oktatásának célja, hogy alakuljon ki a tanulók egészségmegőrző szemlélete. Emellett mutassák be a teljes emberi életre vonatkozóan a gondozási feladatokat, tevékenységeket. A tananyag oktatásának célja továbbá olyan pozitív attitűdök kialakítása, amelyek segítik az életkorokból adódó, elsősorban egészségügyi gondozási helyzetek megoldását, integráltan a szociális és mentális gondozással. Fejlesztési követelmények Kommunikáció A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival. Alkalmazzák a kommunikációval kapcsolatos ismereteiket, és tudjanak hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásos információt. Értsék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció összetevőit, jellemzőit. Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait, törekedjenek a kiküszöbölésükre. Tudják alkalmazni a társas érintkezés szabályait. Környezetkultúra A tanulók alkalmazzák a tárgytervezés legfontosabb szempontjait, tudják a színek, a formák és az anyagok környezetformáló hatásait. Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot és néphagyományt. Törekedjenek a még meglévő népi kultúra megőrzésére, a hagyományoknak és elemeinek beillesztésére a mai kultúránkba. Ismerjék fel és tartsák be a közvetlen környezetük kialakításában fontos esztétikai és egészséget biztosító szabályokat. Ön- és társismeret A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, a csoportmunka szabályainak betartásával. Ismerjék fel az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, a társas kapcsolatokat zavaró jelenségeket, és tudják felsorolni az azokat elősegítő tényezőket. Saját magukról és társaikról szerezzenek tapasztalatokat, érezzék át megnyilvánulásaik másokra gyakorolt hatását, tudjanak majd hatékonyabban bánni saját személyiségükkel. Érzékeljék saját pszichohigiénés állapotukat. Szakmai kommunikáció A tanulók a helyzetnek megfelelően tudják alkalmazni a tanult kommunikációs technikákat, lássák meg, ha segítő beszélgetésre, segítő kapcsolatra van szükség. Sajátítsák el a latin szakkifejezéseket. Gondozástan Mutassák be az egyedfejlődés szakaszait, a családtervezés, megtermékenyítés, szülés, születés folyamatait, cselekvéseit, határozzák meg az alapfogalmakat, ismerjék fel az összefüggéseket. Az egyes élethelyzeteknek megfelelően helyesen ítéljenek meg konkrét életmódelemeket, életvezetéseket. Tudják alkalmazni a különböző életkorokban elvégzendő egészségügyi gondozási feladatokat, valamint ismertetni az ezekhez a 10
Szakmai program helyzetekhez kapcsolódó szociális és mentális gondozási lehetőségeket. A természeti és a társadalmi környezetben szemléljék komplexen az embert a megszületéstől az élet befejezéséig. A Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. Járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott, hatékony és eredményes tanulási módszereinek és eljárásainak a kiépítéséhez, elsajátításához, valamint az önművelés igényének és szokásának a kialakításához. Segítse a tanulók tanulási problémáinak feltárását, a hiányzó készségek pótlását. Járuljon hozzá a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztéséhez. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában. A tanulók konkrét ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek a társadalom működéséről, a saját és a környezetükben élők lelki jelenségeiről és személyiségéről, valamint az elsajátított szociológiai és pszichológiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket tudják majd alkalmazni későbbi tanulmányaik során. A tanulók megismerhetik az emberi pszichikum filogenetikus és ontogenetikus fejlődésének folyamatát, annak törvényszerűségeit és jellegzetességeit, valamint ezek biológiai és szociális összefüggéseit. Ösztönözze a tanulókat az egészséges életvitelre, a természeti és a mentális környezetük védelmére és felelősségteljes cselekvő magatartásra. Járuljon hozzá a tanulók szakmai ismereteinek megalapozásához, alakítsa ki a tanulókban azt a szemléletet, hogy az embert és környezetét egységes egészként értelmezzék. Ismerjék fel az emberi magatartás társadalmi meghatározottságát. Mutassák be a társadalomtudományokat, az etikát, tárjanak fel új összefüggéseket a tanultak és a valóság között. Kezdjék meg emberi kapcsolataikat tudatosan is alakítani, ismerjék fel és értékeljék a szakmacsoportban leggyakrabban előforduló társadalmi és szociálpszichológiai jelenségeket. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. A tanulók ismerjék fel saját tanulási stílusukat és az önművelés fontosságát, tudják megválasztani és alkalmazni saját tanulási stílusukat, alakítsák ki olvasási szokásaikat. Fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, emlékezőképességüket, gondolkodási kultúrájukat, a jegyzetelés gyakorlottságát. Tudják használni az értelmező szótárt, lexikont. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. A tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat. Alkalmazzák ismereteiket az egészséges életvitellel kapcsolatosan, fogadják el az élet és az egészség alapvető értékeit. Értelmezzék az egészséget mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotot. Segítsenek másoknak az egészségük megőrzésében és fejlesztésében. Ismerjék meg az elsősegélynyújtás alapismereteit, és legyenek képesek az annak megfelelő elsősegély-nyújtási feladatok ellátására. A tanulók értsék meg az alapvető általános és személyiség-lélektani fogalmakat, figyeljék meg saját lelki jelenségeiket, elemezzék példaképeik személyiségjegyeit, a társadalmi mintákat, normákat, vessék ezeket össze a saját személyiségjellemzőikkel. 11
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Határozzák meg az érés és a fejlődés törvényszerűségeit, a tanulás viselkedésmódosító szerepét, a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének elemeit, lényegét. Ismerjék a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét, a szocializáció legfontosabb területeit, megmagyarázva a fejlődést befolyásoló szerepét. A tanulók alkalmazzák megszerzett ismereteiket az életkorok jellemzőinek megítélésében. A tanulók tudják definiálni az ökológia fogalmát, felismerni az élő és élettelen környezet alapvető jellemzőit, törvényszerűségeit és ezek emberrel való kölcsönhatásait, megfigyelni az egyszerűbb környezettani jelenségeket, és önállóan írják le tapasztalataikat. Ismerjék fel a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait, tudják alkalmazni a tanult ismereteket lakóhelyi környezetük megóvása és saját egészséges életmódjuk kialakítása érdekében, törekedjenek egészségük megőrzésére. Értsék meg a világnézet, a vallás, a politika, a jog fogalmát, tudják elemezni, hogy ezek hogyan hatnak az emberek életére, magatartására. A tanulók tudják definiálni a szociálpolitika alapvető fogalmait, ismerjék fel a társadalom működésének alapvető összefüggéseit, a társadalomban előforduló szociális problémákat és azok megoldási lehetőségeit, eljárásait. A tanulók tudják meghatározni a szociálpszichológia fogalmát, és tudják elemezni, értékelni a társas kapcsolataikban előforduló helyzeteket. Tudják megmagyarázni az identitás fogalmát, a viszonyokat, és ismerjék fel a különböző szerepeket. Tudják összevetni a segítő szakmában előforduló szociálpszichológiai jelenségeket saját tapasztalataikkal, ismereteikkel és élményeikkel, valamint tudják alkalmazni a tanultakat a szerepfeszültségek csökkentésére, a konfliktusok feloldására. Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 9 12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai i és ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a kommunikációs ismeretek, készségek, érzékenység aktív, tudatos fejlesztése, kitérve azokra a jellemzőkre, melyek a szociális szolgáltatásokban fontosak. Olyan korszerű ismeretek átadása, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. A hatékony kommunikációs készségek kialakítása, érzékenységének fejlesztése. A gyakorlatok elősegítik megismerni településük helyét és jellemzőit az ország viszonylatában. Célja képessé tenni a tanulókat önálló alkotómunkára. Fejleszteni manuális készségüket. Az alkotómunkában rejlő önmegvalósítási lehetőséggel gazdagítani érzelmi életüket, erősíteni pozitív személyiségjegyüket. Fejleszteni esztétikai érzéküket. Ismertetni a településük helyét az országban. A tananyag hozzájárul a tanulók ön- és társismeretének olyan irányú fejlesztéséhez, amellyel saját személyiségüket és személyközi kapcsolataikat kontrollálni, illetve befolyásolni tudják. Cél a reális ön- és társismeret kialakítása mellett a tanulók erkölcsiségének pozitív irányú fejlesztése. Cél továbbá, hogy a tanulók megalapozott döntést tudjanak hozni a szociális szakmák választásakor. Alakuljon ki a humán pályákon szükséges szemlélet, amellyel a tanulók képesek értelmezni az előző generációkéval összefüggésben is a mai magyar társadalomban élők életmódját és életszemléletét. Cél a toleráns, előítélet-mentes magatartás, a problémaérzékenység és a kapcsolatteremtő képesség kialakítása, fejlesztése, a segítő identitás megalapozása, olyan 12
Szakmai program pozitív attitűdök kialakulása, amelyek segítik az életkorokból adódó problémák és nehézségek megoldását. Segítse a tanulók mentálhigiénés szemléletének, képességeinek fejlődését, fejlesztve bennük a munkájuk végzéséhez nélkülözhetetlen toleranciát, lelkierőt, önismeretet. Fejlesztési követelmények A tanulók tudjanak együttműködni a csoport tagjaival, a csoportmunka szabályainak betartásával. Alkalmazzák a kommunikációval kapcsolatos ismereteiket, és tudjanak hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásos információt. Értsék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció összetevőit, jellemzőit. Ismerjék fel a saját és társaik kommunikációs zavarait. Tudják alkalmazni a társas érintkezés szabályait. Ismerjék fel az önismeret komponenseit és az emberismeret csapdáit, a társas kapcsolatokat zavaró jelenségeket, tudják felsorolni az azokat elősegítő tényezőket. Érzékeljék és verbalizálják saját pszichohigiénés állapotukat. A tanulók tudják alkalmazni a szakmai kommunikáció alapelveit szituációs helyzetekben. Tartsák meg tárgyilagosságukat az emberismeret során, elemezzék a társas érintkezés történéseit, ismerjék fel a mentálhigiénés módszerek jótékony hatását az érzelmi egyensúly megtartásában. Alakítsák ki hatékony napirendjüket, alkalmazzák a lelki egyensúly megtartását célzó módszereket. A tanulók alkalmazzák a tárgytervezés legfontosabb szempontjait. Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot. Ismerjék fel és tartsák be a közvetlen környezetük kialakításában fontos esztétikai, célszerűségi és egészséget biztosító szabályokat. A tanulók egyeztessék a választott szakmacsoport elvárásait egyéni képességeikkel, ismerjék fel a helyes és egészséges munkaszokások kialakításának jelentőségét. Tudják meghatározni az életmód fogalmát, az életmódkutatás technikáit, és próbáljanak ki néhányat. Tudják elemezni az életmód és életvitel összetevőit, megmagyarázni ezek kialakulását, és közeledjenek a különböző életmódú és életvitelű emberekhez, embercsoportokhoz, illetve élethelyzetekhez toleránsan és előítéletmentesen. A tanulók mutassák be a család szerepét a társadalomban. A tanulók tudják definiálni az ökológia fogalmát, ismerjék fel az élő és élettelen környezet alapvető jellemzőit, törvényszerűségeit és ezek emberrel való kölcsönhatásait, a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait. Tudják meghatározni a gondozási területeket, felsorolni a tevékenységek elemeit. Ismerjék a különböző életkorok testi, szellemi és szociális sajátosságait, tudják felmérni az ezekből adódó szükségleteket. Ismerjék az egészségügy és a szociális ellátórendszer alapvető intézményeit. Ismerjék a segítő szakmák körét. 13
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája 1.3. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Intézményegységünkben az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A szakmai képzések esetében a központi tantervekben megadott taneszközöket alkalmazzuk. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az intézményegység helyi oktatási programjának. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A szakmai képzéseink szinte folyamatos változása miatt (2003-tól folyamatos fejlesztések zajlanak a szakképzésben) folyamatosan fejlesztjük taneszközeinket, az új eszközöket, kiadványokat igyekszünk beszerezni könyvtárunk részére is. Az intézmény könyvtárából a nyomtatott taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók egész tanévre kikölcsönözhetik. 14
1.4. Az intézményegységbe jelentkező tanulók belépésének feltételei Humán szakközépiskolai képzés: A tanulók felvétele a humán középiskolai osztályokba a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia és idegen nyelv osztályzatai és az egységes, kompetencia alapú feladatlapok (matematika és magyar nyelv) eredményei alapján történik. A német nyelvi előkészítő 0. évfolyamra az általános iskolában német nyelvet tanulókat vesszük fel. A beiratkozás a 8.-os végbizonyítvánnyal történik. A képzési idő 4 év, amely 2 szakaszra osztható: 9 10. évfolyam - szakmai előkészítő képzés 11 12. évfolyam szakmai alapozó képzés (érettségi vizsga) Szakiskolai képzés A tanulók felvétele az előrehozott szakképzési osztályba a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia és idegen nyelv osztályzatai és az egységes, kompetencia alapú feladatlapok (matematika és magyar nyelv) eredményei alapján történik. Szakmai képzéseink Nappali, iskolai rendszerű képzéseink esetében az egészségügyi, a szociális szolgáltatások és az oktatási szakmacsoporthoz tartozó szakok esetében egyaránt érvényesek az alábbi feltételek. Belépés a képzésbe: a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott bemeneti i és tudáselemek - bemeneti kompetenciák meglétének igazolása alapján és az OKJ-ban 3.1. ISCED szintű képzések esetében a 8. évfolyam elvégzését tanúsító alapfokú iskolai végzettség az OKJ-ban 3.3. ISCED szintű képzések esetében a tizedik évfolyam elvégzését tanúsító iskola végzettség az OKJ-ban 5.1. ISCED szintű képzések esetében a középiskola befejező évfolyamát tanúsító iskolai végzettség az OKJ-ban 5.2. ISCED szintű képzések esetében szakmai előképzettség, vagy érettségi bizonyítvány az OKJ-ban 5.4. ISCED szintű képzések esetében szakmai előképzettség, vagy érettségi bizonyítvány. A képzési belépési feltételek kiterjednek az adott szak szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott egészségügyi és szakmai alkalmassági feltételekre is. Képzési idő: szakonként, rész-szakképesítésenként, elágazásonként és ráépülésenként az OKJ-ben meghatározott képzési idő (1 vagy 2, vagy 3 tanév) Képzési cél: alap-, elágazás, vagy ráépülő szakképesítés, esetleg rész-szakképesítés megszerzése.
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Iskolai rendszerű, levelező képzések Belépés a képzésbe: Egyéni jelentkezés a képzésekre. A szükséges dokumentumok csatolása: a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott bemeneti i és tudáselemek - bemeneti kompetenciák meglétének igazolása felmérés alapján és az OKJ-ban 3.1. ISCED szintű képzések esetében a 8. évfolyam elvégzését tanúsító alapfokú iskolai végzettség az OKJ-ban 3.3. ISCED szintű képzések esetében a tizedik évfolyam elvégzését tanúsító iskola végzettség az OKJ-ban 5.1. ISCED szintű képzések esetében a középiskola befejező évfolyamát tanúsító iskolai végzettség az OKJ-ban 5.2. ISCED szintű képzések esetében szakmai előképzettség, vagy érettségi bizonyítvány az OKJ-ban 5.4. ISCED szintű képzések esetében szakmai előképzettség, vagy érettségi bizonyítvány munkahelyi javaslat (munkanélküliek esetében nem kell), az adott szak szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott egészségügyi és szakmai alkalmassági feltételek igazolása, Képzési cél: alap-, elágazás, vagy ráépülő szakképesítés, illetve rész-szakképesítés megszerzése, modul vizsga letétele. 16
1.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Humán szakközépiskola és előrehozott szakképzés A magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni, ha: az intézményegység vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az intézményegység vezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse magántanuló esetében más oktatási tartalmú iskolából átvétellel került az intézményegységbe. A magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanuló a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha: a tanuló egy tanítási évben az i oktatás óráiról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát a tanuló mulasztása egy tanítási évben egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja. Szakképzések Az OKJ változás következtében párhuzamosan lesznek jelen még a 2011-12-es tanévben intézményegységünkben az Országos Képzési Jegyzék 2009-es és 2010-es verziói szerinti képzések. Ez azt is jelenti, hogy ugyanazon szak felmenő évfolyamai más-más központi oktatási program szerint tanulnak. A magasabb évfolyamba lépés feltételei egyaránt vonatkoznak az iskolai rendszerű, nappali tagozatos és levelező képzésekre. Az érettségi utáni szakképzésekben résztvevők a következő tanítási ciklusba akkor léphetnek, ha a központi oktatási programokban előírt tananyagegységeket/modulokat érvényes osztályzattal lezárták (2; 3; 4; 5). (A központi/helyi oktatási programokban a követelménymodulok tantárgyakká bontva, vagy tananyagegységekre bontva jelenhetnek meg.) Szakmai képzéseinkben nem szervezünk modulzáró vizsgákat, folyamatos értékeléssel állapítjuk meg a tanulók előrehaladását. Az értékelés tartalma a tananyagegységben meghatározott kompetencia mérése az oktató által. (A kommunikációs tréning értékelése: megfelelt, nem felelt meg.) Aki elégtelen (1) osztályzatot kap valamely tananyagegység/modulból, egy alkalommal javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsgán sem tudott legalább elégséges (2) osztályzatot szerezni, tanulmányai során egy alkalommal intézményegység vezetői engedéllyel rendkívüli javítóvizsgát tehet. Ha a rendkívüli javítóvizsga is elégtelen (1), akkor az adott tanulási ciklus megismétlésével folytathatja tanulmányait. A követelménymodulok modultérképét, valamint a belépési feltételeket a központi/helyi oktatási program tartalmazza. Valamely követelménymodulba a belépés, vagyis a tanulmányi ciklus folytatása csak akkor lehetséges, ha a belépési feltételekben felsorolt követelménymodult/modulokat érvényes osztályzattal lezárta a tanuló. A követelménymodulokban felsorolt kompetenciák elsajátítása párhuzamosan is történhet egy szakképzésen belül.
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Beszámíthatóság a humán szakközépiskolai képzés tananyagtartalmából Szakmai alapozó tantárgyakból (egészségügyi alapismeretek/ szociális alapismeretek) komplex érettségi vizsgát tehetnek tanulóink. Így a szakképző évfolyamokon a tananyagegységek követelményének és a humán szakközépiskolai képzés tantárgyi követelményeinek összehasonlító elemzése után beszámíthatóság lehetséges, amennyiben legalább 80%-ban megegyeznek a követelmények. A beszámítási és felmentési kérelmet az érintett szakmai munkaközösség megvizsgálja és véleményezi. A vélemény alapján az intézményegység vezető dönt az engedélyezésről. 18
Szakmai program 1.6. A tanulói teljesítmény ellenőrzése, pedagógiai értékelése Intézményegységünkben a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, pedagógiai értékelési rendszere a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az intézményegység klienseinek az intézményegységgel szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelését szolgálja. Ellenőrzés, mérés Az intézményegységünkben folyó ellenőrzés a jogszabályokban az iskola pedagógiai programjában, az SZMSZ-ben és az intézményegységünk házirendjében meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A nevelő-oktató munka ellenőrzésében és a hozzá kapcsolódó mérésekben kompetensek: a pedagógusok, az intézményegység vezető, és helyettese, a munkaközösségvezetők, az ellenőrzésre az igazgató által felkért külső szakértők a tanulók esetében az intézményegység szaktanárai, valamint külső szakértők A pedagógiai munka ellenőrzésének területei A pedagógusok nevelő-oktató munkájában: a tanár-diák kapcsolat, a tanári személyiség tiszteletben tartása a szülőkkel való kapcsolattartás a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon a tanár előzetes felkészülése; a tanítási óra felépítése és szervezése az alkalmazott módszerek a tanulók ellenőrzése, értékelése a tanulók munkája, magatartása a tanár munkája, személyisége az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (a tanár és a tanuló részéről egyaránt) az óra légköre a felzárkóztatás és a tehetséggondozás a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása a tanulók továbbtanulásának, munkahelykeresésének irányítása, segítése az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése A tanulók tanulmányi munkájában: a központi oktatási programokban/helyi oktatási programokban előírt követelmények teljesítésének szintje, az egyes tantárgyakból/tananyagegységekből/modulokból nyújtott teljesítmény; az intézményegységi és az osztályközösségben végzett tevékenység; a tanuló magatartása. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az intézményegységi minőségügyi rendszer szerinti önértékelési terv alapján. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése folyamatosan történik a központi oktatási programok/iskola helyi oktatási programok és az osztályfőnöki munkatervek alapján. 19
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Értékelés Az értékelés célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatok, tények alapján a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, feltárja a hibákat, hiányosságokat, ösztönözve a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztésére. Az értékelés területei: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése (az iskola igazgatója) a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése (az iskola igazgatója, intézményegység vezető, munkaközösség-vezetők) a tanulói közösségek tevékenységének értékelése (osztályfőnökök) a tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi munkája, magatartása (osztályfőnökök) Minőségfejlesztés Cél a partnerközpontú működés kialakítása, melynek alapvető feladata az intézményegységi partnerek, - elsősorban a tanulók, a szülők, a pedagógusok és a fenntartó, - elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapelve egybeesik a nevelőtestületünk által képviselt filozófiával. Küldetésünket csak akkor tudjuk teljesíteni, ha figyelünk azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban állunk. Egyeztetnünk kell saját véleményünket, tapasztalatainkat a partnereink javaslatival, elvárásaival. Csak így tudunk partnereink megelégedettségére is szolgáló munkát végezni. Intézményegységünkben 2003 októberében külső tanácsadó irányításával önállóan kezdte meg a minőségfejlesztési program kidolgozását. (MIP) 2009-től az Egységes Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (ESZMK) bevezetése kezdődött el. Minőségügyi rendszerünk folyamatos fejlesztésére minőségügyi csoport alakult az iskola igazgató helyettesének vezetésével. A teljesítménymérés rendszere Az intézményegységi vizsgák szerkezete az intézményegységbe történő belépéskor (9., 13. évfolyam elején) a modulokba való belépéskor és a képzésből való kilépéskor (12.,14.,15. évfolyam, valamint a levelező évfolyamok végén történő mérésekkel szabályoz. Ezek a mérések egyrészt felvilágosítást nyújtanak a tanítás-tanulás folyamatáról, másrészt összehasonlító elemzésre adnak lehetőséget az intézményegységi oktató-nevelő munka helyzetéről. A tanulói teljesítménymérés másik fontos területe a tantárgyi követelményeknek való megfelelés mérése. A követelményeket és a módszereket az egyes tantárgyak oktatási programjai tartalmazzák. Az írásbeli, a szóbeli és a számonkérés, a méréseken alapuló és a tanulói-tanári beszélgetésekre épülő értékelések, és ezek egyensúlyban tartása egyaránt fontos. Az értékelésben érvényesülnie kell a szaktanár szakmai és pedagógiai felelősségének. Az értékelésnek segítenie kell a központi/helyi oktatási programokban megfogalmazott, valamint az intézményegységi célok megvalósulását. 20
Szakmai program A tanulói teljesítményértékelés Célja: folyamatos visszajelzést adni a tanulónak tanulási teljesítményéről ezt a célt szolgálja a folyamatos formatív értékelés diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára a tanulási teljesítményről diagnosztikus értékelés az oktatási programban meghatározott követelmények teljesítésének összegző, záró mérése szummatív értékelés Feladata: viszonyítás az országos értékekhez következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára viszonyítás a követelményekben megfogalmazott kritériumok eléréséhez a teljesítés szintjével a további munka, a korrekció feladatainak meghatározása a tanulók eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményükhöz; a kompetencia profilban felsorolt kompetenciák ellenőrzése a tanulók teljesítményének minősítése érdemjeggyel Formái: szóbeli írásbeli interaktív Módjai: egyéni csoportos önértékelés (tanuló) Valamennyi pedagógus köteles a tanulóval az érdemjegyét közölni. Az elektronikus naplóba beírt érdemjegyeket a szülők megtekinthetik és így folyamatosan nyomon követhetik gyermekük tanulmányi teljesítményét. A szakmai képzések során az adott tanítási ciklust/modult lezáró érdemjegyet, modulzáró vizsga eredményt a tanulmányi könyvbe vezeti be a szaktanár. A rendszeres ellenőrzés szükségessége miatt a heti 1-2 órás tantárgyaknak félévenként minimum 3, az ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál 4-5 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló a szakközépiskolai képzésekben. A szakképzésekben folyamatos értékelés esetén minimum 3 érdemjegy szükséges a tanuló osztályozásához. A vizsgával történő értékelések esetén a vizsgán kapott osztályzat az érvényes érdemjegy. A tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük a fejlődési tendencia és a követelményi kritériumok figyelembe vételével. A vizsgával záruló modulok esetében a vizsgán nyújtott teljesítményt értékeljük a központi/helyi oktatási programban meghatározott követelmény kritériumok/feladatprofilok és tulajdonságprofilok figyelembe vételével. A szakmai vizsgákon nyújtott teljesítményt százalékosan fejezzük ki és ezt alakítjuk át érdemjeggyé. 21
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A százalékos értékelés esetében: 0-50%: elégtelen 51-60%: elégséges 61-70%: közepes 71-80%: jó 81-100%: jeles. Kiemelkedő évközi teljesítmény és jeles osztályzat esetén a tanuló szaktárgyi dicséretben részesül. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a szaktanár által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a szakközépiskolai képzések esetében. Az osztályfőnök indokolt esetben és a negyedévi, háromnegyedévi szöveges értékelés során írásban értesíti a szülőket a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról a szakközépiskolai képzésekben. A különböző szóbeli, írásbeli,, interaktív tevékenység alapján megállapított érdemjegyeknek arányaiban tükrözniük kell a tananyag sajátosságait. Az egész éves folyamatos számonkérés nagy jelentőségű. A tanár, a tanuló, a szülő így látja folyamatosan az előrehaladást. Az intézményegységi írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatások célja: adott témakört/tananyagelemet lefedő írásbeli dolgozat formatív értékelési céllal adott témakört(köröket)/tananyagegységet lefedő írásbeli dolgozat - diagnosztikus céllal témazáró dolgozat adott tantárgy/modul/követelménymodul tartalmát lefedő dolgozat szummatív céllal az érettségi vizsga követelményeit adott tantárgyból tartalmazó érettségi dolgozat adott képzés követelmény és tananyagtartalmát lefedő írásbeli vizsga dolgozat/feladatlap előzetesen megszerzett tudás mérésére szolgáló felkészültségi szűrés. Formái: esszé jellegű kérdésekből álló feladatlap esetleírás tesztlap vegyes kérdéstípusokat tartalmazó feladatlap érettségi dolgozat tervkészítés (ápolási, gondozási, beteg oktatási, egészségfejlesztési, kutatási) kutatási zárójelentés készítés házi dolgozat a szaktanár által megadott téma önálló feldolgozása interaktív feladat adott téma önálló feldolgozása számítógép segítségével önálló kutatási tevékenység feldolgozása - írásbeli záró dolgozat. 22
Szakmai program Az írásbeli beszámoltatások rendje Az írásbeli beszámoltatásban kiemelt szerepe van a témazáróknak. A tanulóknak joguk van kérni, hogy egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassanak velük, és a témazáró időpontját legalább előtte egy héttel megtudhassák. A dolgozatokat a tanár 3 héten belül köteles kijavítani, és a tanulókkal tudatni. A házi dolgozat, kutatási zárójelentés beadásának határideje előtt legalább egy hónappal közölni kell a tanulókkal a feladatot. A felkészültségi szűrés időpontjáról az érintett tanuló és az intézményegység állapodik meg. A írásbeli záró dolgozat témaköreiről és szabályairól a beadás előtt minimum egy tanévvel tájékoztatni kell az érintetteket. A írásbeli záró dolgozat megírásához szaktanári konzultációs lehetőséget (konzulens) kell biztosítani a tanulóknak. Az írásbeli beszámoltatásokat a szaktanár felügyeli. Az érettségi vizsga szervezésének szabályait az érettségi vizsgaszabályzat rögzíti. A szakmai vizsga írásbeli/interaktív vizsgarészének szervezési szabályait a szakmai vizsgaszabályzat rögzíti. Az írásbeli beszámoltatások korlátai Az írásbeli beszámoltatásokat csak olyan témaköröknél/tananyagegységeknél lehet alkalmazni, amelyek tartalma és követelményei ezt lehetővé teszik. Gyakorlati tevékenységeket (vagy azokhoz tartozó egyes tevékenységelemeket) írásban mérni nem lehet. A kompetenciaméréseknél csak olyan feladatok adhatók írásban, amelyekhez kapcsolódó kompetenciák írásos tevékenységgel járnak. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Az írásbeli feladatok megoldása/elkészítése a tanulótól komplex tevékenységet kíván. Mérhető általa a tanuló szaktudása nyelvi kifejező készsége helyesírása a szakmai nyelv használatának képessége gondolkodási képessége rendszerező képessége probléma megoldási képessége integrációs képessége innovációs készsége esztétikai érzéke. A tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya Az írásbeli értékelés súlyát a képzési célok határozzák meg. A kompetencia alapú, moduláris szakképzések szakmai vizsgái esetében a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza az egyes vizsgafeladatok %-os súlyozását az osztályzat kialakításnál. 23
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok kapcsolódjanak a képzés aktuális tartalmához. Adjanak alapot a tanulóknak a tudásuk elmélyítéséhez, és gyakorlási lehetőséget ahhoz, hogy minél magasabb szinten tudjanak megfelelni a tantárgyi/tananyagegységi követelményeknek. A feladatok mennyisége vegye figyelembe a tanulók terhelhetőségét, életkori sajátosságait. Az otthoni feladatokkal minden esetben ellenőrizze, minősítse a szaktanár. A szakmai képzések során adott projekt-, probléma megoldási feladatok, önálló kutatások, egyéni beszámolókra való felkészülés tartalma kapcsolódjon az oktatási programban meghatározott követelményekhez. Adható olyan feladat is, ami nem kapcsolódik szorosan a képzési követelményekhez, de a szakmai fejlődést elősegíti, a szakmai innovációk bemutatását, megismertetését szolgálja. Minden esetben a tanulók személyiségének fejlesztése legyen a cél. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai Korlátokat szab: a pedagógiai cél vagyis az elérni kívánt cél alapján kell meghatározni az otthoni feladatok adását és azok jellegét is a tanulók rendelkezésére álló információs eszközök a fogyatékkal élő tanulók egyéni akadályoztatottsága. Moduláris képzések kompetencia alapú képzések A szakképző évfolyamokon a moduláris szerkezetű képzéseket a központi/helyi oktatási programokban előírtak szerint szervezzük, ezek tartalmazzák a modulok követelményeit és tananyagtartalmát/kompetencia- és tulajdonságprofilját valamint az értékelés módját. 24