Csernobil, USSR

INES - nemzetközi eseményskála 13. előadás Atomerőművek biztonsága A csernobili baleset Prof. Dr. Aszódi Attila, Yamaji Bogdán BME NTI Paks, 2003. április 10. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 2 Yamaji Bogdán, BME NTI 3 INES - nemzetközi eseményskála Csernobil, USSR -- 1986 Fukushima, 2011 A csernobili atomerőmű balesetének okai és lefolyása A nyomottvizes reaktorok és az RBMK közötti fő különbségek Az RBMK típus jellemzői A baleset lefolyása A baleset következményei A fő okok összefoglalása Yamaji Bogdán, BME NTI 4 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 5

Nyomottvizes reaktorral szerelt atomerőművek (PWR) RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor 1 Reaktortartály 6 Gőzfejlesztő 11 Kisnyomású turbina 16 Tápvíz szivattyú 2 Fűtőelemek 7 Fő keringtető szivattyú 12 Generátor 17 Tápvíz előmelegítő 3 Szabályozó rudak 8 Frissgőz 13 Gerjesztőgép 18 Betonvédelem 4 Szabályozórúd-hajtás 9 Tápvíz 14 Kondenzátor 19 Hűtővíz szivattyú 5 Nyomástartó edény 10 Nagynyomású turbina 15 Hűtővíz 1 Urán üzemanyag 7 Cseppleválasztó/gőzdob 13 Hőelvezetés 18 Keringtető szivattyú 2 Hűtőcső 8 Gőz a turbinához 14 Tápvíz szivattyú 19 Vízelosztó tartály 3 Grafit moderátor 9 Gőzturbina 15 Tápvíz előmelegítő 20 Acélköpeny 4 Szabályozórúd 10 Generátor 16 Tápvíz 21 Betonárnyékolás 5 Védőgáz 11 Kondenzátor 17 Víz visszafolyás 22 Reaktorépület 6 Víz/gőz 12 Hűtővíz szivattyú Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 6 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 7 RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor Az RBMK típus előnyei és hátrányai Előnyök: Hátrányok: Elérhető egységteljesítménynek nincs felső határa Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül (Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminőségű plutónium termelésére) Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály Nincs baleseti szituációkra méretezett védőépület Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 8 A Szovjetunió a katonai plutónium-termelő reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 9

A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek Moderátor anyagok H 2 O D 2 O Grafit jellemzői termikus úthossz [cm] 5,74 10,93 19,7 neutronabszorpciós hatáskeresztmetszet [barn] 0,66 0,0026 0,0045 Az üregeffektus és a pozitív visszacsatolás A vízhűtésű-grafit moderálású rendszerben a víz-gőz keverék neutronméregként viselkedik. Ha a keverék átlagos sűrűsége csökken (pl. erősebben forr), csökken az általa elnyelt neutronok száma. Kevesebb neutron nyelődik el, megbomlik a láncreakció egyensúlya, a teljesítmény növekedni kezd víz urán víz urán víz víz urán víz grafit víz urán víz A növekvő teljesítmény erősebben forralja a vizet, nő a gőz aránya, tovább csökken a hűtővíz átlagos sűrűsége víz urán víz urán víz Nyomott vizes reaktor víz urán grafit víz víz urán víz Csernobili típusú reaktor Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 10 Eredmény: pozitív visszacsatolás, öngerjesztő folyamat! Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 11 A csernobili atomerőmű-baleset Előzmények (1986. 04. 25., péntek) A csernobili atomerőmű-baleset Előzmények (1986. 04. 25., péntek) Tervezett karbantartási leállás a Csernobil-4 blokkban, egybekötve az egyik turbógenerátor kifutási próbáival. 01:06 - elkezdik csökkenteni a reaktor teljesítményét 13:47 - a reaktor teljesítménye 53%-on stabilizálódik Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 12 14:00 - zóna üzemzavari hűtőrendszer bénítása 14:00 - a teherelosztó utasítja az erőművet a további teljesítménycsökkentés elhalasztására - Xenonmérgeződés! Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 13

A csernobili atomerőmű-baleset Előzmények (1986. 04. 25., péntek) A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 23:10 - a teherelosztó engedélyt ad a leállásra 24:00 - műszakváltás 00:05 - a reaktor teljesítménye 24%-on - ezen teljesítmény alatt pozitív a visszacsatolás! Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 14 00:28 - a reaktor teljesítménye 17%-on 00:30 - operátori vagy műszerhiba miatt a reaktor teljesítménye 1%-ra esik Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 15 A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 00:32 - az operátor a teljesítménycsökkenés ellensúlyozására szabályozórudakat húz ki a zónából Az engedélyezettnél kevesebb rúd van a zónában! 01:00 - a reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódik Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 16 01:03, 01:07 - a 6 működő mellé további két fő keringető szivattyút kapcsolnak be, vízszint csökken a gőzdobban 01:15 - gőzdob vízszint alacsony jelre az üzemzavari védelem bénítása Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 17

A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:22 - az operátor további szabályozórudakat húz ki a zónából, hogy növelje a gőzdobban a nyomást 01:22 - az operátor észleli, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedett fele Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 18 01:23 - második turbina gyorszáró zár jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:23:04 - lezárják a második turbina gyorszáróit 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 19 A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot Az abszorberek alatti grafit vizet szorít ki a csatornákból A pozitív visszacsatolás hatására a reaktor megszalad Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 20 01:23:44 - a reaktor teljesítménye a névleges érték százszorosára nő 01:23:45 - a fűtőelempálcák felhasadnak 01:23:49 - az üzemanyagcsatornák fala felnyílik Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 21

A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) A balesethez vezető okok összefoglalása 01:24 gőzrobbanás gázrobbanás grafittűz Konstrukciós hibák: pozitív üregegyüttható; nagy méretű zóna bonyolult szabályozással; a reaktorban alkalmazott anyagok szerencsétlen kombinációja (víz-grafit-cirkónium); nem építettek védőépületet; fontos biztonsági rendszereket az operátorok kikapcsolhattak. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 22 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 23 Társadalmi okok: ilyen konstrukciós hiányosságok mellett a típus építését más országban aligha engedélyezték volna; a kísérlet terve nem volt engedélyeztetve a megfelelő szakértői intézetekkel és a hatósággal; az operátorok még a rossz tervtől is el mertek térni (üzemeltetői fegyelem és biztonsági kultúra hiánya); sok fontos technológiai korlátot csak a szabályzat rögzített, technikai berendezés nem akadályozta meg a korlát átlépését; reaktorbiztonsági kutatások nem megfelelő szintje; USA - Szovjetunió párbeszéd hiánya. Ilyen erőművet sehol a világon nem lenne szabad építeni és üzemeltetni! A balesethez vezető okok összefoglalása Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 24 Az RBMK reaktorokon a csernobili atomerőmű-baleset után végrehajtott módosítások Új zónatervezési módszerekkel, az üzemanyag összetételének módosításával mérsékelték illetve megszüntették az öngerjesztő jelleget. Jelentősen megnövelték a biztonságvédelmi (vészleállító) rendszer beavatkozási sebességét. A névleges teljesítményt az egyes blokkokon 50-300 MWe értékkel csökkentették. A korábbiakhoz képest javított üzemzavari elemzések, számítógépes szimulációk készültek. Üzemviteli kultúrát érintő és vezetési módosításokat vezettek be. Szimulátoros gyakorlatokkal, korszerű oktatási módszerek bevezetésével növelték az üzemeltetők képzési színvonalát. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 25

Az RBMK és a könnyűvizes reaktorok közötti legfőbb különbségek RBMK A reaktivitás teljesítménytényezője pozitívvá válhat, azaz öngerjesztő folyamatok indulhatnak be. Nincs védőépület. A hűtés elvesztése nem vonja maga után a láncreakció leállását. A grafit moderátor gyúlékony és vízzel érintkezve éghető gázokat termel (CO, H2). PWR,BWR,VVER A reaktivitás teljesítménytényezője minden üzemmódban negatív, a folyamatok önszabályozóak. Néhány régebbi egység (VVER-440/230) kivételével van lokalizációs torony vagy konténment. A hűtés elvesztésekor leáll a láncreakció. A víz nem éghető, az üzemanyagpálcák burkolatának oxidációjából keletkező hidrogén esetleges felrobbanását kibírja a konténment. Egyéb reaktortípusokban az RBMK-nál fennálló műszaki hiányosságok nincsenek meg, így a csernobilit megközelítő méretű és hatású baleset más reaktorokban nem képzelhető el! Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 26 A csernobili baleset egészségügyi következményei A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. A robbanások és az azokat követő grafittűz az üzemanyag kb. 3,5-4%-át szétszórta a környezetben. A környezetbe került: a nemesgázok 100 %-a, I, Te, Cs 10-20 %-a, üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3,5 %-a. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 27 A csernobili baleset egészségügyi következményei A radioaktív anyagok két nagyobb hullámban jutottak ki a reaktorból: közvetlenül a robbanás után: szétszóródott üzemanyag, és a nemesgázok; a baleset utáni 7-10. napon a reaktorban fellépő magas hőmérséklet miatt; A legszennyezettebb területek: az oroszországi Brjanszk, és a fehérorosz Gomel és Mogilev régió. Ezekben a körzetekben a Cs-137 aktivitás-koncentrációja az 5000 kbq/m 2 -t is elérte. (Portugáliában 0,02 kbq/m 2 -t mértek.) A csernobili baleset egészségügyi következményei Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 28 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 29

A csernobili baleset egészségügyi következményei A balesetet követően a radioaktív felhő először északnyugati irányba indult, (Skandinávia, Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia). Ezután megfordult a szél iránya, és a felhőt Dél- és Közép-Európa fölé fújta. Ahol a felhő átvonulása csapadékkal párosult, nagyobb aktivitás-koncentrációk (Ausztria, Svájc, Magyarország nyugati része). A déli féltekén nem lehetett kimutatni a baleset hatását. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 30 A csernobili baleset egészségügyi következményei Baleset legelső közvetlen áldozata 3 fő (1 szívinkfartus, 2 épület ráomlás miatti elhalálozás) Összesen 237 embert (erőművi dolgozót és tűzoltót) szállítottak akut sugárbetegség miatt kórházba. Közülük: Becsült dózis (Gy) 6-16 4-6 2-4 <2 Betegek száma 21 21 55 140 A közvetlen áldozatok zöme tűzoltó volt. Halálesetek száma Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 31 20 7 1 0 Összesen: 237 28 2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete A korábbi 28 helyett összesen 50 ember halálát hozták közvetlen összefüggésbe a baleset utáni nagy sugárdózisok determinisztikus hatásával (zömük tűzoltó volt). 2004 decemberéig 4000, a baleset idején gyermek vagy serdülő korú személynél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. Közülük 9-en haltak meg. Korai diagnózis esetén a pajzsmirigyrák jól gyógyítható (99% fölötti gyógyulási arány). A 150 msv fölötti dózist kapott likvidátorok között megduplázódott a leukémia gyakorisága (összesen néhányszor tíz eset). Egyéb daganatos betegségeknél statisztikailag nem kimutatható a gyakoriság növekedése! Genetikai hatást az érintett emberek utódjaiban nem tudtak kimutatni! Új információk 2011-ben, a baleset 25. évfordulóján: 2011 év elejéig 6000, a baleset idején gyermek vagy serdülő korú személynél találtak pajzsmirigyrákot, közülük 15-en haltak meg. (Vagyis a 2005-2011 időszakban a korábbi 4000 után további 2000 pajzsmirigyrákos esetet találtak). A 28 fő, sugárbetegség következtében meghalt személyen túl (ld. előző oldali táblázat) további személyeknél nem tudták kimutatni, hogy haláluk és az elszenvedett nagy dózis között összefüggés lett volna. További információk: http://nukinfo.reak.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2562:az-uj-csernobiliensz-jelentes-megersiti-a-korabbi-adatokat&catid=5:tanulm 2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete Összesen 340 000 embert telepítettek ki a legszennyezettebb területekről. Összesen 5 000 000 ember él ma olyan területen, ahol az effektív dózistöbblet a csernobili kihullásból (37 kbq/m 2 fölötti 137 C szennyeződés) kevesebb, mint 1 msv/év (normál természetes háttér +40%-a). Ma 100 000 olyan lakos van még, akik 1 msv/év fölötti csernobili eredetű többletdózist kapnak. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 32 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 33

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete A nemzetközi felmérések szerint a legterheltebb 200 000 likvidátor, a 116 000 legterheltebb kitelepített lakos és a legerősebben szennyezett területen élő lakosság (mindösszesen 600 000 ember) 70 éves élettartama alatt kb. 4000 többlet rákos haláleset várható a többlet dózis következtében. Ez statisztikailag aligha lesz kimutatható, hiszen a nem érintett népességben is 25% a rákos megbetegedések részaránya. Ebben a magas alapban a 4000 többlet eset nem lesz látható, az csak statisztikai alapon becsülhető. A tényleges szám bizonytalan, kb. 4000±1000. A csernobili baleset egészségügyi következményei A Szovjetunión kívül: A baleset utáni első hetekben leginkább a jód-131 miatt (tej). A gyermekek átlagos pajzsmirigy-dózisa Európában 1-20 msv, Ázsiában 0,1-5 msv, Észak-Amerikában 0,1 msv körül volt. A felnőtteké ennek az ötödrésze. A későbbiekben a Cs-134 és Cs-137 izotópok voltak a felelősök, külső és belső terhelésként egyaránt. A baleset utáni egy év során kapott egésztest-dózis Európában 0,05-0,5 msv, Ázsiában 0,005-0,1 msv, Észak- Amerikában 0,001 msv volt. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 34 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 35 A csernobili baleset magyarországi következményei Magyarország: Az átlag magyar lakos várhatóan egész élete során összesen 0,23 msv külső és 0,09 msv belső terhelésből származó effektív egyenértékdózist kap. Ez összesen 0,3-0,4 msv-et jelent. (A természetes sugárzás évente átlagosan 2-3 msv.) Európai viszonylatban ez a "középmezőnybe esik. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 36 A csernobili baleset egészségügyi magyarországi következményei Az elmúlt négy-öt évtizedben folyamatosan növekszik a rákbetegségek hazai gyakorisága. Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredetű sugárterheléssel összefüggő növekedését. Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának Csernobil miatti növekedése. A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerőmű baleset káros egészségügyi hatása. Az Ukrajnában járt magyar kamionsofőröknél gyakorlatilag kizárt, hogy a csernobili balesetben kikerült radioaktivitás miatt haltak volna meg (nem tudunk arról, hogy a baleset helyszínén vagy egyéb nagy szennyezettségű területen jártak volna). Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 37

Halálozási statisztikák Magyarországon (2001) Halálozás a 2001. év során: 132 183 Ebből daganatok miatt: 33 757 hörgő, légcső, tüdő 7 902 vastagbél 3 014 emlő 2 342 gyomor 2 166 végbél 1 838 ajak, szájüreg, garat 1 737 prosztata 1 372 fehérvérűség 1 104 csont, kötőszövet, bőr 894 Keringési betegség miatt: 67 423 Öngyilkosság miatt: 3 979 Közlekedési baleset miatt: 1 352 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 38 Rákhalálozás dinamikája Magyarországon Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 39 Daganatos megbetegedések Magyarországon Daganatos megbetegedések Magyarországon Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 40 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 41

Daganatos megbetegedések Magyarországon A Magyar Nukleáris Társaság tudományos expedíciója Csernobilba, 2005. május 28. június 4. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 42 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 43 Feladatmegosztás, csoportok Célok: saját tapasztalatok, hiteles mérések, fiatalok oktatása, film- és fotókészítés Feladatok, szakmai csoportok, csoportvezetők és a résztvevők beosztása: 1. TLD Apáthy István, KFKI AEKI, Pázmándi Tamás, Kulacsy Kati, Kassai Zsuzsa, 2. Terepi mintagyűjtés, forrórészecskék lokalizálása, elemzése Dr. Vajda Nóra, BME NTI, Surányi Gergő, Petőfi Gábor, Hadnagy Lajos, Yamaji Bogdán, Dombó Szabolcs, Silye Judit, 3. In-situ gamma spektroszkópia Dr. Zombori Péter, KFKI AEKI, Dr. Bódizs Dénes, Treszl Gábor, Betlehemi Sz., Dombó Szabolcs, 4. Ökológiai hatásfelmérés Dr. Tarján Sándor, FM Vér Nóra, Vörös Csaba, Csapó József, Szabó Lídia, Defend Szabolcs, Kocsy Gábor, Kassai Zsuzsa, Beregnyei Miklós, Aszódi Attila, 5. Sugárvédelem Dr. Sági László, KFKI AEKI C. Szabó István, Nényei Árpád, Kulacsy Kati (GPS), Légrádi Gábor, 6. Épület és technológia állapotfelmérése Hadnagy Lajos, PARt Betlehemi Szabolcs, Szerencse Tibor, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Silye Judit, 7. Dokumentálás, kommunikáció Dr. Aszódi Attila, BME NTI, TV-stáb (Horkai Pál, Markiel János), Pázmándi Tamás, Silye Judit, Fotó: Dombó Szabolcs, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Yamaji Bogdán, Aszódi Attila, Szerencse Tibor, Helyszíni ügyintézés: Hadnagy Lajos, Kassai Zs., A szakmai munkát koordinálja és a csoportot vezeti: Dr. Aszódi Attila. Sugárvédelmi ellenőrzés Felkészülés a szennyezett területen való munkára. Belső sugárterhelés meghatározása egésztest számlálás az út előtt és azután, az esetleges inkorporáció és dózisterhelés ellenőrzésére (AEKI) Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 44 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 45

Sugárvédelmi ellenőrzés Belső sugárterhelés nem lépett fel Csernobilban (2 napig dolgoztunk a zónában és ott is étkeztünk) Impulzus Aszódi Attila egésztest számlálás eredménye 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 0 25 50 75 10 0 12 5 15 0 Csatornaszám 17 5 20 0 22 5 25 0 első mérés első háttér második mérés második háttér Sugárvédelmi ellenőrzés Külső sugárterhelés meghatározása TLD minden résztvevő számára (űrdozimetria, AEKI) hatósági film- és TL dózismérők elektronikus személyi doziméterek Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 46 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 47 Sugárvédelmi ellenőrzés Külső sugárterhelés ellenőrzése Sugárvédelmi ellenőrzés nagy pontosságú OMH hitelesített kéziműszerek az út fontosabb szakaszain folyamatos, GPS-szel szinkronizált dózisteljesítmény regisztrálás Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 48 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 49

Felkeresett helyszínek szennyezettsége Szlavutics, az üzemeltetők városa Csernobili atomerőmű Szarkofág látogatóközpont Pripjaty, a kitelepített város Vörös-erdő Csernobil, az élő város Elhárításban használt járművek roncstelepe Akkreditált terepi referencia mérőhely Nemzetközi Csernobil Központ szlavuticsi laboratóriuma Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 50 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 51 Folyamatos dózisteljesítmény-mérés Folyamatos dózisteljesítmény-mérés Dózisteljesítmény (nsv/h) Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán 120 100 Budapest, indulási szint 80 60 40 Indulás Ukrán- Szlavuticsból Belorusz határ 20 0 5:09:36 5:16:48 5:24:00 5:31:12 5:38:24 5:45:36 5:52:48 Idő (GMT) Dózisteljesítmény (nsv/h) Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán 250 Érkezés a kalibrált terepi mérőhelyhez 200 150 Budapest, indulási szint 100 50 Belépés a lezárt zónába 0 6:36:00 6:43:12 6:50:24 6:57:36 7:04:48 7:12:00 Idő (GMT) 100000 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán 160 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Dózisteljesítmény (nsv/h) 10000 1000 100 10 Indulás a kalibrált terepi mérőhelytől Emlékmű az erőmű mellett Budapest, indulási szint Érkezés a Vörös Indulás a erdő bejáratához Vörös erdőtől Dózisteljesítmény (nsv/h) 140 120 100 80 60 40 20 Csernobil város, étterem Budapest, indulási szint Kilépés a lezárt zónából 1 9:07:12 10:19:12 11:31:12 12:43:12 0 14:06:43 14:09:36 14:12:29 14:15:22 14:18:14 14:21:07 14:24:00 Idő (GMT) Idő (GMT) Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 52 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 53

Sugárvédelmi ellenőrzés A csernobili atomerőmű Mért külső sugárterhelés TLD és elektronikus személyi doziméterek alapján a zónában töltött 2 nap alatt a budapesti háttérből származó dózis 2-4-szeresének megfelelő dózist szenvedtünk el (10-20 µsv), az átlagos dózisteljesítmény 200-400 nsv/h (budapesti referencia érték: 100 nsv/h) Ez messze az egészségügyi határértékek alatti. Egy 10 órás repülőút dózisjáruléka 20-25 µsv. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 54 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 55 A csernobili atomerőmű Mérések Pripjatyban Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 56 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 57

Csernobil városa Csernobil városa Vesd össze! A Csernobil táblánál a dózisviszonyok teljesen normálisak (a dózisintenzitás akkora, mint Budapesten) és a növényzet is ép. Maszk alkalmazása itt teljesen indokolatlan! Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 58 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 59 Terepi mérések és mintavétel Terepi mérések és mintavétel Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 60 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 61

Terepi mérések és mintavétel Terepi mérések és mintavétel Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 62 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 63 Vörös-erdő pereme Vörös-erdő pereme Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 64 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 65

Vörös-erdő pereme Vörös-erdő pereme a nagy zsákmány Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 66 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 67 Labormérések Szlavuticsban Összefoglalás, tanulságok Az RBMK atomerőmű típus felépítésénél és fizikai tulajdonságainál fogva sokkal alacsonyabb biztonságú, mint ami akár Magyarországon, akár Nyugat-Európában elfogadott. A 20 évvel ezelőtti csernobili reaktorbaleset hatása az erőmű 30 km-es környezetében jól mérhető, de a radioaktivitás szintje mára a legtöbb helyen jól kezelhető. A csernobili erőmű körül lezárt zóna fenntartása hosszú távon is indokolt. A lezárt zónában nagyon szép, zavartalan környezet alakult ki, amiben a biodiverzitás nagyobb, mint az ember által intenzíven használt területeken. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 68 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 69

In-situ gamma spektroszkópia A Cs-137 izotóptól származik a külső gamma-sugárzás dózisterhelésének praktikusan 100%-a. A kalibrációs mezőn végzett két mérés 387 kbq/m2 jelenlegi felületi szennyezettséget jelent (jó egyezésben a bizonylatolt 10,5 Ci/km2 ukrán adattal). Ennek dózisteljesítmény járuléka 390 nsv/h. A természetes háttérsugárzással (60-110 nsv/h) együtt 450-500 nsv/h számítható. Ez jól egyezik a mért dózisteljesítménnyel. A Vörös-erdő mellett végzett mérések kevesebb Cs-137 szennyezettséget (241 kbq/m2) és ezáltal kevesebb dózisteljesítmény-járulékot (244 nsv/h) mutattak. A Cs-137 mellett nyomokban és nem értékelhető dózisteljesítmény járulékokkal a következő radionuklidok jelenléte állapítható meg a spektrumokból: Co-60, Cs-134, Eu-154, Am-241. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 70 Összefoglalás, tanulságok A visszaköltözött népesség (kb. 400 fő) egy átlagos egyedének várható éves többletdózisa kb. 6 msv, aminek mintegy 60%-a a szennyezett talajfelszín külső sugárzásából, 40%-a a szennyezett élelmiszer fogyasztásából származik! (A magyar lakosság normális éves természetes háttérterhelése 2,4 3 msv.) A lezárt zónában hatóságilag korlátozzák egyes helyi termesztésű élelmiszerek fogyasztását. Kijevben ellenőrzés céljából vásárolt tejben és kenyérben nem találtunk a szokásostól vagy elfogadhatótól eltérő izotóp-összetételt. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 71 A szarkofág A szarkofágot emberpróbáló körülmények között, nagyon gyorsan kellett felépíteni. Az építés során nem volt cél a hermetikusság. Jelenleg mind a szarkofág, mind az azon belüli roncsolódott szerkezetek mutatnak bizonyos instabilitást. A szarkofág makettje Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 72 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 73

Új szarkofág - New Safe Confinement A szarkofág vagy azon belüli elemek sérülése során csak nehéz porok szabadulhatnának fel, amelyek nem tudnak a 30 km-es lezárt zónán túlra terjedni. Egy ilyen feltételezett esemény nem érinthetné Magyarországot. Az ukrán állam intenzíven dolgozott egy új, hermetikus szarkofág tervezésén és megépítésén. Az új szarkofág felépítését követően az instabilitást mutató épületelemeket el fogják bontani. 2011. áprilisában a csernobili baleset 25. évfordulójára rendezett nemzetközi ún. donor konferencián további pénzügyi támogatásokat gyűjtöttek az új szarkofág építésre. 2012. április: megkezdődött az új szarkofág (NSC) építése Új szarkofág - New Safe Confinement 2014. december 2.: újabb 350 millió euró az EBRD-től Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 74 http://chnpp.gov.ua chnpp.gov.ua/en/ Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 75 További részletek Csernobil Tények, okok, hiedelmek SZATMÁRY Zoltán, ASZÓDI Attila ISBN: 963 9548 68 5 http://www.typotex.hu/ Megjelent: 2005. november + további cikkek (pl. Fizikai Szemle, 2006. április) + 45 perces film (DVD és internet verzió) + fotókiállítás, írott anyagok http://www.reak.bme.hu/aszodi/ Főbb ellenőrző kérdések 1. Az RMBK reaktor felépítése 2. Az RBMK típus főbb előnyei és hátrányai 3. Az inherens biztonság hiánya az RBMK típusnál, üregeffektus, pozitív visszacsatolás 4. Az RBMK és a nyomottvizes reaktorok közötti legfőbb különbségek 5. A csernobili baleset lefolyása 6. A csernobili baleset fő konstrukciós okai 7. A csernobili baleset főbb társadalmi okai 8. A csernobili baleset következményei: a kibocsátások 9. A csernobili baleset egészségügyi következményei: a közvetlen áldozatok 10. A csernobili baleset egészségügyi következményei: BEL, UKR, RUS 11. A csernobili baleset egészségügyi következményei a Szovjetunión kívül 12. A csernobili baleset egészségügyi következményei Magyarországon 13. A jelenlegi helyzet az erőmű környezetében 14. A szarkofág állapota 15.. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 76 Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 77