Szabálytalan tájolású sírok temetőn belüli összefüggésrendszere GRÓH DÁNIEL A hazai szakirodalomban meglehetősen elhanyagolt terület volt eddig a sírok tájolásának értelmezése (BANNER - MÉRI - LÁSZLÓ - RADNÓTI 194.90.)- Ennek oka részben az lehet, hogy azokban a történeti temetőkben, ahol a tájolás iránya meghatározott, a leggyakoribb a Ny-K-i, ENy-DK-i, EK-DNy-i, illetve a csontváz szempontjából az ezzel ellentétes tájolás. Ezekben az esetekben magától adódó magyarázat, hogy a sírgödör tengelyével a napkelte vagy a napnyugta felé irányul. Megengedhető a kissé pontatlan fogalmazás, mivel a nap az év egyetlen napján sem kel vagy nyugszik ugyanott (GUZSIK 1981.3-33.). Az alább bemutatandó két nagy temető vizsgálata a tájolás, és csak a tájolás szempontjából olyan eredményeket hozott, melyek indokolják a hasonló kutatások szélesítését. A két temetőt (Budakalász-Luppa-csárda, Tápé-Széntéglaégető) időben több mint fél évezred választja el egymástól. 1. A badeni kultúrához tartozó eddig feltárt legnagyobb temető a budakalászi, melynek első 11 sírját és a 177. sír kocsiedényét Soproni Sándor tette közzé (BANNER 196. 111-18., 8-3. á., LXXXVIII-CVI.,CXX.t., SOPRONI 194.). A temető feldolgozását Korek József Lengyel Imrével és Soproni Sándorral közösen végezte el (DINNYÉS - KŐVÁRI - LOVAG - TETTAMANTI - TOPÁL - TORMA 1986.4-47.). Eszerint a temető közel 00 sírós lehetett. A feltárás 8-90 %-os mértékű, mivel az ÉK-i oldalon nem fejeződött be. A feltárt 439 sírból 437 a badeni kultúrához tartozik, kora vaskori. 31 sír zsugorított, 68 égetéses temetkezés. 3 sírban az elhunyt váza nyújtott helyzetben, háton feküdt. A 34 kettős sírnak kb. egyharmada nem egyidejű eltemetés nyomán keletkezett. 3 hármas temetkezés és hét jelképes sír is előkerült. A temetőt kb. 00 évig használták a késő rézkorban, Kr. e. 100-1900. között. Témánk szempontjából értékelhető adata 39 sírnak van. A sírokat nem fokok szerint, hanem a mellék- és főégtájak közé iktatott felezőégtájak irányában, összesen 16 féleképpen tájolták (1-. kép). Ez valójában 8 lehetőség a sírgödör kiásásakor: É - D - É =81 ÉÉK - DDNy - ÉÉK = 4 ÉK - DNy - ÉK =3 KÉK - NyDNy - KÉK = 1 К - Ny - К =3
KDK - NyÉNy - KDK = 39 DK - ÉNy - DK =4 DDK - ÉÉNy - DDK = ÉNY É ÉK 1. kép A budakalászi temető legkedveltebb (sűrű vonalkázás) és legkevésbé használt (ritkább vonalkázás) tájolási tartományai 1. Abb. Die beliebtesten (dichte Linierung) und am wenigsten benutzten (spärlichere Linierung) Orientierungsbereiche des Geäberfeldes von Budakalász Рис 1. Наиболее препочтимые (густая штриховка) и наименее используемые (редкая штриховка) области ориентации могильника Будакалас A csontváz tájolások fő iránya D-E. Miután a D-i irányhoz képest jobbra-balra való eltolódás (K, illetve Ny felé) közelítőleg egyezik vagy szinkronban van a napfordulók által megállapítható látszólagos irányeltolódásokkal, valószínűsíthető, hogy a gödör kiásásakor a Nap helyzetét kellett figyelembe venni (KÁKOSY 1978.18., ECSEDY 1979. 47-48.) vagy az É-i irányt kijelölő csillagot, melynek van látszólagos mozgása (ECSEDY 1979. 47., MENZEL 1980.88.). Ha a D-i tájolás két szélső értékét K-nek illetve Ny-nak vesszük, a 39 sírból 319 e tartományba esik, azaz a sírok 88,8 %-a követi ezt a rendszert! E 90 fokos eltéréssel szemben a mai magyarországi napfordulós eltolódás 3-37 fok (GUZSIK 1981.3-33.). Szűkítsük ezért az eddig kialakult tartományt! DNy és KDK közé esik a sírok több, mint 7 %-a, DNy és DK közé 66 %-a, DDNy és DDK közé 4 %-a, míg a sírok csaknem 0 %-a tisztán D-i tájolású. Mit kezdjünk azonban a D-E tengelyhez képest K-i irányú eltolódással (NyDNy-KÉK 13, DNy-ÉK 7, DDNy-ÉÉK 38, összesen 78 sír; 386
DM DDHY D DDK DK 7 38 7 1 48. kép A budakalászi temető csontvázainak 16 égtáj szerinti tájolási megoszlása. Abb. Die Aufteilung der Skelette des Budakalászer Gräberfeldes nach 16 Himmelsrichtungen Рис. Распределение ориентации по 16 сторонам света погребенных могильника Будакалас KDK-NyÉNy 3, DK-ÉNy 48, DDK-ÉNy 1, összesen 131! sír)? Megállapíthatjuk, hogy a látszólagos D-i főirány valószínűleg néhány fok eltéréssel К felé mozdult el a mai D-hez viszonyítva, DDNy-KDK tartományba esik a sírok csaknem 68 %-a. A sírok alig több, mint tizede (1, %) tér el eddigi eredményeink fő vonalától. A halandóság növekedésére, csökkenésére is következtethetünk a csontváz tájolások elemzésekor. A júniusi irányvonalra merőleges sírok jelentik a nyári halandóságot. Ide tartoznak a KDK-DDK közti irányú sírok, illetve a K-KÉK közé eső irányt követők. Számszerű meghatározásra azért nem vállalkozhatunk, mivel a DDK-i sírok egy része minden bizonnyal a D-i sírokhoz tartozik. Kb. a temetések harmada tavasszal történhetett. A decemberi vonalra merőleges sírok (NyENy és DDNy között) aránya kb. %, a többi évszakhoz kevésbé köthető, illetve a tavaszi és őszi időszakhoz tartozik. A március és szeptember körüli hónapok halálozási arányát a DDNy-DDK tartomány mutatja, de az ide vonatkozó értékek egy részét ebben az esetben már kétszer értelmezzük (ld. pl. a DDK és D közötti irányra tájolt csontvázaknál). Pontos szétválasztásukra azért sincs mód, mivel a késő rézkor technikai és szükséges gyakorlati színvonalát (GUZSIK 1981.3-33., ECSEDY 1979.48.) XX. századi pontosítás szerint értékelni illuzórikus volna. 387
. Tápé-Széntéglaégeiő késő bronzkori temetőjét Trogmayer Ottó tárta fel és publikálta, az antropológiai adatokat Farkas Gyula és Lipták Pál dolgozta fel (TROG MAYER 197.). A 687 sírnál valószínűleg jóval több temetkezésből 467 sír adatait tudtuk felhasználni. Érdekesség, hogy a temető fő jellegzetességeiben hasonlóságokat mutat a budakalászival. 7 sír zsugorított, 7 nyújtott temetésű, továbbá két pythos temetés, 34 hamvasztásos és 17 szimbolikus sír került elő. 6 sír nem tartozik a bronzkorhoz. Akárcsak a budakalászi temetőben, az antropológiai adatok alapján a tápéiban is bizonyos sírcsoportokat lehetett elkülöníteni. A temető a halomsíros kultúra tápéi csoportjához tartozik; a BB-BC időszakban, kb. a Kr. e. XIII. században használták és a Csórva csoport megjelenésével szűnik meg. A sírtájolásokat fok pontosságig mérték. Égtáj Gödör tájolás Égtáj Ossz. EK 0-180 - 18 10-190 1-19 0-00 - 0 30-10 3-1 40-0 4-0 - 30-3 60-40 6-4 70-0 7-80 - 60 8-6 0 D 10 1 0 30 3 40 4 DNy 0 60 6 70 7 80 8 38 б 7 19 13 11 1 10 1 4 17 8 1 9 19 Váz tájolás bontva 6-3 7 8-11 - 3 3-10 3-8 9-1 6-4 14-7 - 10-7 6-1- 3 7-14- К Égtáj Gödör tájolás Égtáj DK 90 9 100 10 110 11 10 1 130 13 140 14 10 1 160 16 170 17 70-90 Ny 7-9 80-100 8-10 90-110 9-11 300-10 30-1 310-130 31-13 ÉNy 30-140 3-14 330-10 33-1 340-160 34-16 30-170 3-17 Ossz. Váz tájolás bontva - 7 3 1 3 11 1 6 34 13 0 4 1 0 10 13 4 1-3 - 1 8-3 11-4 4-6- 8 9-4 19-1 3-1 19-3 1 1-8-. 13 4 Ide kívánkozik egy megjegyzés: a sírtájolást végzők (XX. század) inkább a 10-es fokbeosztást kedvelik. Ha a táblázat adatait most nyolc égtájhoz soroljuk, az eredmény kb 1. a következő (3. kép): Sírgödör tájolások: É - D - É =144 ÉK-DNy- ÉK = 11 К-Ny-К =114 DK - ÉNy - DK = 97 388 Nincs lehetőség az egyes égtáj tartományok egészen pontos meghatározására.
3. kép A tápéi temető csontvázainak égtájak szerinti tájolása 3. Abb. Die Orientierung nach Himmelsrichtungen der Skelette des Gräberfeldes von Tápé Рис 3. Ориентация по сторонам света погребенных могильника Тапе К és DK közé esik a sírok 63 %-a, DK és D közé 34 %, míg tisztán D-i tájolású 7,8 %-a. K-DK, D-DNy tartományban a sírok 74,7 %-a található. ENy tartományban mindössze a sírok 13 %-a helyezkedik el. Egyértelmű, hogy a rítus a döntő: fejjel a D-i irányhoz közeli módon temetik az elhunytak többségét. Egyes irányításoknál azonban a sírgödör tájolásának törekvésével is találkozhatunk: pl. 130-310 - 130, 90-70 - 90, 40-0 - 0-30 - 40-0. Ha most a D-i irányt vesszük fő tengelynek, és egyéb híján a 3-36 fokos mai magyarországi napfordulós eltérést vesszük, kibővítve mindkét irányban 1-1 fokkal, akkor a téli és nyári halálozási arány a következő lesz: 130-160 nyári napforduló: 103 sír 8,7 %. 00-30 téli napforduló: 6 sír: 1,6 %. 160-10 tavaszi-őszi napéjegyenlőség: 106 sír 9, %. Ez az eltérés pl. Stonehenge esetében 80 fok (HOYLE 1978.16.). 389
* Összegzés A Budakalász-Luppa-csárdai és a tápéi temető sírtájolásainak elemzésekor megállapíthatjuk, hogy a sírok egy bizonyos változó csillagászati irányt követnek. Ezt a tartományt a Nap vagy egy csillag látszólagos mozgásának végpontjaihoz közeli tengelyek jelölik ki. Minden temető tájoláselemzésekor figyelnünk kell az irányítást módosító tényezőkre. Ilyenek lehetnek elsősorban az adott lelőhely környékének domborzati viszonyai (GUZSIK 1981. 3-33.) és terepadottságai, valamint a sírgödör kiásásának változó időpontja 3. Pl. a budakalászi temető közvetlenül az É-D-i irányban folyó Duna mellett létesült. Nyomon követhető az eltelt 300-4000 év következtében a keletpont (tavaszi napéjegyenlőség) К felé végbement, a maihoz képest néhány fokos eltérése (PA- NYIK - SELLEI 197. 17., MENZEL 1980.88., CHOLNOKY - KÖVESLIGETHY 1906. 49-17., HOYLE 1973.-61.). A tájolások fő irányvonalainak kijelölésével lehetőségünk nyílik a halálozási mutatók évszak szerinti hozzávetőleges változásának megfigyelésére. A módszer pontosításával esetleges járványok vagy egyéb katasztrófák régészeti bizonyítására is sor kerülhet (?!). Ez különösen a népvándorlás kori temetők esetében válhat szükségessé. 390 A sírok kiásásának idejére a magyarországi néprajzi párhuzamokat lásd: BALASSA 1989. 9-47.
Irodalom BALASSA 1989. = Balassa, I.: Magyar falvak temetői. Corvina, Budapest 1989. BANNER 196. = Banner, J.: Die Péceler Kultur. Budapest 196. BANNER - LÁSZLÓ - MÉRI- RADNÓTI 191 = Banner, J. - László, Gy. - Méri, I. - Radnóti, A.: Régészeti kézikönyv I. Gyakorlati régészet. Tankönyvkiadó, Budapest 194. CHOLNOKY - KÖVESLIGETHY 1906. = Cholnoky, J. - Kövesligethy, R.: A világegyetem. Csillagászat. Budapest 1906. DINNYÉS - KŐVÁRI - LOVAG - TETTAMANTI - TOPÁL - TORMA 1986. = Dinnyés, I. - Kővári, K. - Lovag, Zs. - Tettamanti, S. - Topái, J. - Torma, I.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás XIII/1. 1986. ECSEDY 1979. Ecsedy, I.: Nyugati türkök Észak-Kínában a VII. század közepén. AT 6. 1979. 47-6. GUZSIK 1981. = Guzsik, Т.: Templomok tájolása. ÉT 1981.IV.3-33. HOYLE 1978. = Hoyle, F.: Stonehengetől a modern kozmológiáig. Magvető, Budapest 1978. KAKOSY 1978. = Kákosy L.: Egyiptomi és antik csillaghit. Akadémia, Budapest. 1978. MENZEL 1980. = Menzel, D. H.: Csillagászat. Gondolat, Budapest 1980. PANYIK-SELLEI 197. = Panyik, I. - Seilei, S.: Stonehenge. Bev.: Várkonyi N. Corvina, Budapest 197. SOPRONI 194. = Soproni, S.: A budakalászi kocsi. FA 6. 194. 9-36. TROGMAYER 197. = Trogmayer, O.: Das bronzezeitliche Gräberfeld bei Tápé. Fontes АН. 197. 391
Взаимоотношение погребений с нехарактерной ориентировкой в системе могильника В статье изучаются могильники (Будакалас-Лупа-чарда, эпоха поздней меди; Тапе-Сентеглаегетё, эпоха поздней бронзы), в которых погребения казалось бы ориентированы " по всем сторонам света". Однако анализ ориентации показывает, что при выборе направления могильной ямы или покойников следовали астрономическим ориентирам. Мы попытались вычислить распределение смертей по временам года, а также указали на движение, ощутимое за несколько тысячелетий, в ходе которого точка восхода (положение солнца 1 марта в момент восхода) смещается на несколько градусов к востоку. Если количественно распространить анализ на другие эпохи, вероятно можно будет найти археологический подход к некоторым великим историческим событиям и природным катастрофам. Даниел ГРОХ System der Zusammenhänge unregelmäßig orientierter Gräber innerhalb eines Gräberfeldes In der Arbeit untersuchen wir solche Gräberfelder (Budakalász-Luppa csárda, Spätkupferzeit - Tápé-Szén téglaégető, Spätbronzezeit), in denen die Gräber scheinbar in alle vier Windrichtungen" orientiert wurden. Die Richtungsanalyse zeigt aber, daß man bei der Orientierung der Grabgruben bzw. Skelette irgendeiner astronomischen Richtung gefolgt war. Wir unternahmen den Versuch, die Verteilung der Sterbefalle entsprechend der Jahreszeiten zu errechnen und wiesen die über mehrere Jahrtausende hinweg wahrnehmbare Bewegung nach, in deren Verlauf der Ostpunkt (Stand der Sonne am 1. März bei Sonnenaufgang) einige Grad nach Osten abweicht. Im Falle einer mengenmäßigen und Ausbreitung der Untersuchung auf mehrere Epochen werden wahrscheinlich einzelne größere historische Ereignisse und Naturkatastrophen auch archäologisch näher bestimmbar und beweisbar sein. 39 Dániel GRÓH Mátyás Király Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Visegrád (Fő u. 3. H-0)