X. Évfolyam Budapest 1900.novemberhó 3, 87. (945.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

X. Évfolyam Budapest 1900.novemberhó 3, 87. (945.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton. it országos magyar gazdasági tagjai Ingyen kapják. Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona. Ái i tanáé. felügyelete alatt: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Kőztelek), luöi-út 25. szám. Sesa ta{oknak"ol6flz«ttsl dij: Főszerkesztő és kiadásért felelő.: Forster Géza az OMGE. Igazgatója. Egész trra 20 korona, félévié 10 korona, negyedévre Felelős szerkesztő: Szilasaj Zoltán ai OMOE. szerkesztő-titkára. 6 korona. I Társszerkesztő: Iliiclay Barna az OMGE. titkára. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1900. október 29. d. e. 10 órakor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgató-választmányának úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" végrehajtó-bizottságának ülése. 1900. október 31. d. e. 10 órakor. A húskivitel kérdésének tanulmányozására kiküldött bizottság ülése. Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgató választmányának úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" végrehajtó-bizottságának 1900. évi ouóber hó 29-én, (hétfőn) délelőtt 10 órákor, a Köztelken tartandó I. ülésére. (A részleted tárgysorozatot a.köztelek" 83. számában közöltük.) Figyelmeztetés. Az OMGE. tagjainál künn levő évdij és alapítványi kamathátralékokat november hó elsején szétküldendö postai megbízásokkal fogjuk beszedni; a kik t. tagjaink közül eme módozatát a beszedésnek nem óhajtják, kérjük, hogy hátralékaikat november hő l-ig beküldeni szíveskedjenek. Igazgató. Gazda-váltók. Á gazdahitel kérdése hosszú évek óta megbeszélés tárgya s az lesz még hosszú időn át. Az utóbbi évek azonban sok oly üdvös eszmét érleltek meg, melyek sikerében alig bíztunk. A kisgazda hitele a hitelszövetkezetekről szóló törvény által a kellő kerékvágásba csökkent s halad a maga egészséges utján. Ezzel teljesült a III. országos gazdakongresszus azon határozata, mely szerint a kisbirtokos hiteligényei személyes j ellegének leginkább megfelelnek a községi hitelszövetkezetek, melyek a kisbirtokos hitelképessége megállapításának nehézségeivel is megküzdenek és a megoldásnak ez idő szerint legmegfelelőbb módját képezik. Ez idő szerint! Ugy is van. Mert a váltóhitel semmikép sem felel meg a mezőgazdasági üzlet természetének. Gazdáknak irok, felesleges e tétel igazságát indokolni. A kereskedő s iparos gyorsan forgatja a befektetett tőkéjét. Egy esztendőn belől az üzletében többször is megfordul. A váltóhitel tehát nekik a legmegfelelőbb, mert rövid lejáratú. A gazdának meg épen ez a halála. Sok vagyon úszott már el egy könnyelműen vagy tudatlanul aláirt papírnak miatta, amelynek veszedelmes természetét a gazda nem ismerte. A váltóhitel a gazdának nem való. S bár a hitelszövetkezetek áldásos tevékenysége kétségtelen s nyomukban a gazdasági gyarapodás szemmel látható, a szövetkezetek mai hitelnyújtása mégsem az ideál. A személyes, a folyószámla-hitel fejlesztése: ez a mezőgazdasági hitel alapja. S ehhez az állapothoz egy szükséges átmenet a hitelszövetkezetek mai hitelnyújtási módja. Majd ha a kötelességérzet népünkben kifejlődött, ha elég erős erkölcsi alappal bír ahhoz, hogy a kölcsön törlesztésére a belső öntudata késztesse, akkor reátérhetünk s reá is fogunk térni a személyes hitel, az egyszerű folyószámlarendszerre, amely a mezőgazdasági üzlet természetének egyedül megfelelő hitelforma. S ép ezért nincs ok a panaszra a nagybirtok hiteligényeinek a kielégítése körül. Annál kevésbé mondhatjuk ezt azonban a középbirtokról. A középbirtokos hitel dolgában a legrosszabbul állott. Nemcsak személyes hitele nincs, de váltóját sem fogadta el az Osztrák- Magyar Banktól kezdve az utolsó uzsorakamatra dolgozó népbankig, egy pénzintézet sem. Vagy igen, három aláírással s uzsora^ kamatra. A legrendezettebb viszonyok között lévő birtokos is csak nagy utánjárással A téli idényre világító és fűtőanyagok u. m. PETROLEUM, LÁMPAOLAJ, KŐSZÉN, továbbá L Ó T A K A R Ó K dús választékban és legjutányosabban beszerezhetők a MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETÉNÉL Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. Mai számunk 30 oldal.

1624 KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 24, 84. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. tudott váltóra pénzt kapni, az Osztrák- Magyar Bank pedig épen nem honorálta. A legolcsóbb pénzforrásból a gazda nem meríthetett, mig az esetleg sokkal kisebb biztosítékot nyújtó czégjegyzett kereskedő oly aláirásu váltója keresett pénzelhelyezési papir volt. Sokszor volt emiatt panasz, 'hogy ép az a pénzintézet az Osztrák-Magyar Bank nem honorálja a gazda váltóját,. melynek elsőrangú feladatát s hivatását képezné a gazdahitel terén uttörőkép s kezdeményezöleg fellépni s a gazdasági válságot ép olcsó hitelforrásai megnyitásával enyhíteni. A III. országos gazdakongresszuson Rácz György vetette fel az életre való eszmét konkrét javaslat formájában, hogy az Osztrák-Magyar Bankkal kötött szerződés megújításakor feltétlenül kiköttessék, hogy annak fiókjai és melléktelepei, a gazdaközönség hitelképes részének személyes hitelt nyújtsanak ugyanazon feltételek mellett és kamatlábra, mint a kereskedőnek, anélkül azonban, hogy czégbejegyzést kívánnának. A személyes hitel eszméje ugyanabban a formában, amint az értekezleten felvetették nem teljesült, de teljesült egyéb. Az Osztrák-Magyar Bankkal kötött szerződésben a magyar kormány kikötötte a magyar gazdahitel felkarolását. Ezt a bank ugy oldotta meg, hogy a gazda-váltók egyenjogusittattak a kereskedelmi váltókkal, anélkül, hogy a czégbejegyzés követeltetnék. A gazda-váltók tehát polgárjogot nyertek. Elég későn egyenjogusittattak a kereskedelmi váltókkal. Ennek a jelentőségét senkisem kicsinyelheti. Különösen ha figyelemmel kisérjük a mezőgazdálkodásban folyó nagy átalakulást. A mezőgazdaság csak üzleti alapokra fektetve jövedelmező. Ehez pedig, mint minden üzlethez első sorban pénz kell. Ennek a hiánya vagy nehéz megszerezhetősége volt akadálya legtöbbször a belterjesebb vagy raczionábilisabb gazdálkodásnak és sokszor oka a gazda bukásának. A hitelével mesterségesen közvetítő kézre utalt gazda pusztulásának sokszor volt eredendő oka a váltó. Most megtört a jég s a gazdahitel egyenjogúsítva van az egész vonalon. S hogy ez nemcsak írott malaszt marad, arról kezeskedik az' Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak egy uj intézkedése, amely szerint az összes fiókoknál a váltóbirálók egyrésze a gazdák sorából vétetik. Sőt hogy a váltóbirálók ne csak földbirtokosak, de gazdák is legyenek, arról ugy gondoskodnak az alapszabályok, hogy a gazda váltóhirálók kinevezésénél, illetve kiválasztásánál a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének befolyás biztosíttatott, amely befolyás örömmel konstatáljuk érvényesül is. Igy tehát egy igen fontos szerep jutott a gazdasági eknek osztályrészül, amelylyel élniök nemcsak joguk, de kötelességük is. De kötelességük különösen olyan egyéneket hozni ajánlatba, akik a váltóbirálői tisztséggel járó fontos teendők lelkiismeretes végzésére vállalkoznak is. Nem könnyű feladat vár a váltóbirálókra. De ha a gazdaváltó egyenjogúsításának hasznát is akarjuk látni, ugy meg kell birkőzniok a terhes feladattal. A Bank részéről megvan a jóakarat. Kezünkbe adta a lehetőséget, hogy az általa nyújtott olcsó hitel áldásait kiterjeszszük a mezőgazdaságra is. Rajtunk múlik a végrehajtás. Mert ha a váltóbirálói tisztséget vállalt gazdák csak lanyhán teljesitik a vállalt kötelességet, akkor ne várjuk a banktól azt, hogy az előtte ismeretlen bonitásu váltót előnyben vagy csak egyenlő elbánásban is részesitse a kereskedők és iparosok váltóbirálói által jól minősített kereskedelmi és ipari váltók mellett. A gazdaváltó-birálók lelkiismeretességétől és helyes bírálatától függ a gazdahitel fejlődésének a kérdése. Ha a tapasztalat igazolni fogja, hogy a gazda-váltók a bizalmat megérdemlik, akkor idővel fokozatosan életbeléptethető lesz a folyószámla-hitel is. Egy azonban bizonyos. Az Osztrák- Magyar Bank ezen intézkedése igen kedvező hatással lesz a gazda-hitelre az egész vonalon. A kamatláb le fog szállni, mert sok gazrda-váltó fog a bank fiókjainál elhelyezést találni, amely eddig közvetítő kezén ment át, vagy helybeli pénzforrások igénybevételére szorult. Szabályozólag fog hatni a vidéki pénzintézetekre is, ugy, hogy általában remélhető a gazdahitel kedvezőbb fejlődése az egész vonalon. S erre bizony már rég lett volna szükség. A változott hiteligények a hitelnyújtás módosítását okszerüleg vonták maguk után s csak azt kívánjuk, hogy a gazda-váltók egyenjogúsítása az első lépés legyen a gazda-hitel végleges szervezése felé. B. Gy. Székely kivándorlás. II. nincs is fa és igy a mi faanyagunkat kidolgozva, e) Szekérkenöeshordó- gyártás. óratok alakjában százszoros árban ne- Szemtanúi vagyunk annak, hogy mig bükkerdőink értékesítés künk visszaküldi. A schvarzwaldi órát nem nélkül elsenyvednek, addig a tőlünk készit, csakis tokot, más működési kör ezen tűzifa czimen és értékben kivitt faanyagból, tokokba az óra elhelyezése. Ezen iparág halánkra ily alakban feldolgozás által számsonlólag csiszolás, festés, politorozás, könnyű mily nagy összegek iratnak fel, szekérkenödoboz, faragás, tehát mind oly munkát igényel, amely czukor, kávé, czement stb. be- nem erőt, hanem műízlést és pontosságot ki- pakolására szükséges hordók ézimén. Ez ván, ezt hasonlólag nők és gyermekek is végezhetik. elkerülhető lenne, ha mi magunk gyártanók össze nem rakott, de pontos méretekkel ellátott k) Házi és gazdasági eszközök gyártása. ily készítményeket,'reá bízván az illető Ha helyi piaczunkon figyelemmel végig né- gyárra a pontos méretben alkotott részeknek összeállítását, ez egy fontos iparág mivel gyártmányai zünk, azt tapasztaljuk, miszerint ezen eszközök u. m. szövőszékek, ugorka-, káposztagyalu, nem használhatók többször. lapát, sütő- és istálólapát, vonó, sulykoló, /) Pakolóforgács-gyártás. Ha előveszszük mosópad, sulyok, fatányér és tál, laskanyujtó, a német nemzetgazdasági munkákat, kötetekre puliszkakeverő, szóró és gabonafelmérő- menő_ dolgozatokat találunk, melyek kizálapát és kanál, borona és Isten tudja mennyi A Szövetség a gazdasági ek véleményére támaszkodik a váltóbirálók személyének a megválasztásánál. A sok közül egy: a pakolóforgács, rólag a fahulladékok értékesítését tárgyalják. technikai néven fagyapot. Tekintettel arra, hogy nálunk a tojáskereskedés nagyra emelkedett, ehhez nagy mennyiségű fagyapot szükséges, de eltekintve ettől, ha kiterjesztjük figyelmünket minden hozzánk érkező csomagra a czukorbonbonoktól kezdve mindenikkel a fagyapot alkalmazást látjuk. Ez is egy kétségbevonhatatlan bizonyítéka tehetetlenségünknek, mivel ahelyett, hogy saját fa-anyagunkat több ilynemű áruczikknek feldolgozva értékesitenők, saját kereskedőinket reá szorítjuk, hogy nyers terményeinket feldolgozva drága áron vissza vásárolják s nem gondoljuk meg, hogy az igy drágábban beszerzett anyagárkülönbözetet végül is a fogyasztó közönség, a vármegye és város közönsége fizeti meg. Ez iparág annál is inkább fontos, mivel Berlinben már próbát tette'*, ha vájjon a tengeri füvet (Seegras) valamint a szalmát nem lehetne-e nélkülözni kórházak és laktanyákban? az előbbit mind idegen terményt, utóbbit, mint takarmányt. Az eddigi tapasztalatok fényesen sikerültek. g) Hajlitottbutorkészités. Ha a német nemzetgazdasági, különösen erdészeti munkákat elolvassuk, azon meggyőződésre jövünk, hogy milliárdokat dobunk ki amiatt, hogy nem tudjuk a fát alkotása, minősége szerint külön választani (szortírozni). Ezen iparág a legjövedelmezőbb, valamint akkora keresetnek örvend, hogy nem lehet eleget termelni. h) Nürenbergi gyártmányok. Ha kiterjesztjük figyelmünket azon sok apróságra és esecse-becsékre, melyeket a nürenbergi háziipariéi vásárlunk, reá kell, hogy jöjjünk, miszerint bizony sok semmiségre dobunk ki milliókat, holott ezeket saját magunk is elkészíthetnék és ez által a milliók itthon maiadénak, később meg idegen pénzt is hozhatnánk különösen Kelet felől hazánkba. Nem áll azon állítás, hogy egy oly régi, erős és nagy gyakorlati tudási alapon álló iparczikkel versenyezni nem lehet. Ha ezen tétel állana, akkor azt is elkellene fogadnunk, hogy ne tanuljunk, mivel a nyugati czivilizáczió oly régi és előrehaladott, hogy azt mi utói nem érhetjük és azzal nem versenyezhetünk. S lám 30 év alatt majdem utói értük őket szorgalom és tanitás által. A nürnbergi ipar honosításán erősen és kikitartással kell dolgoznunk, annyival is inkább, mivel ehez nem kell nyers erő, ehez inkább kiválóan finom érzék és izlés szükséges, mire nőinknek nagy hajlama van. Itt az előkelő hölgyek müizlésének tér nyilik, egyes ideál, avagy egyes minták rajzolása, valamint fekete vagy szines festési minták készítésével, miket a munkások utánoznának. Egy erre szakképzettséggel bíró tanító vezetése alatt, sőt ily uton még a magyar motívumok is érvényesíthetők. i) Schwarzwcddi óratokok gyártása. Nézzünk a lakházakba, mindenütt találunk órákat, a szegénytől kezdve a dúsgazdagig, de nem jut eszünkbe az, hogy azoknak tokja mind Ausztriában Schwarzwaldban készül, hol már mindent találunk, azok mind kezdetlegesek, ízléstelenek, daczára ennek mégis drágák. Ha

2. SZáM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER Hó 17. 1625 ez igy megy tovább, nemsokára megérjük, hogy nagymennyiségű bükkfaanyagunk daczára, idegeh vidékről hozott czikkeket fogunk látni piaczunkon. Ezt megelőzendő, igen nagy figyelmet kell fordítanunk a faipar ezen fontos ágára, fejleszteni kell ezt, izlés, esinosság, szolid munka, jó anyag és olcsóság tekintetében, nehogy elveszítsük még sajat piaczunkat is, ellenkezőleg hódítsunk mi idegen piaczokat. Annál könnyebben elérhető ezen törekvésünk, mivel fa-anyagunk van, a székely hajlama sem hiányzik, csakis a szakképzettségen múlik ezen iparág felvirágzása. I) Mázolt fedöeserép és Mlyhagyártás. Vármegyékben Makfalva volt az, hol a lakosok a mázolt (zománczozott) cserépedénygyártást virágzó iparágra emelték, de mióta a zománczozott vas- és bádogedények gyári készítése előtérbe lépett azóta zománczozott föld, illetőleg cserép-edény teljes hanyatlásnak indult s ennek folytán a lakosok a vagyoni tönk szélén állanak. Uj munkakört kell tehát részükre szerezni, ami mégis bizonyos hasonlatossággal bir az előbbi foglalatosságokhoz, ilyen a mázos cserépgyártás. Hagyjanak fel a magát túlélt mázos fazekak nehéz és keresetlen iparczikk gyártásával, egyesüljenek a gegesi és magyarosi fedőcserépgyártókkal, kik az egyszerű cserepet elkészítik és megégetik, ők csak a kész cserepek megmázolását és utóégetését eszközöljék, ezen fedőcserepek nem kör, hanem hegyes, szögletes, véggel készítendők, mivel 25% suly vész el, ez által 20% viteldíj nyeretnék meg. Mig a nálunk használatban levő mázolatlan fedőcserép csakis helyi szükségletre alkalmazható, addig a mázolt fedöeserép, könnyebbség, csinosság, tartósság és értékessége miatt messze piaezot foglalhat el. A kályhagyártásnál hasonlólag a gegesi és magyarosiak által szabályos formába kidolgozott és előlegesen kiégetett kályhadarabokat megzománezozni, másodszor kiégetni, valamint az egyes darabok összeillesztéséhez feltétlenül szükséges megsleifolást, (összecsiszolást) végezni lennének hivatva a makfalviak; ez is nagyon jövedelmező, valamint minden piaezon értékesíthető ipartermék. Megkönnyítendő a makfalviak, gegesiek és magyarosiak eziránybani munkálatát, hajlandó vagyok az égetéshez szükséges tüzifaanyagot részletekre adni, mit ők akár vizén, akár tengelyen szállítsanak le, valamint a jól megkészített, ily irányú ipartermékeket, az iparhatóság előtt előlegesen meghatározott árban át fogom venni készfizetés mellett. ni) Üveghuta. Midőn a jelenleg, volt Marosszék 121 községének tulajdonát képező havas, a'volt Marosszék nemes birtokosság tulajdonát képezte, találtak aranynyal telitett kvarezhomokot a fentjelzett havason az erdőben. Azon reményben, hogy aranybányát nyithatnak, Zalatnára mintát küldöttek, honnan a fémvizsgáló-hivatalnak válasza a következő volt: A küldött kvarezmintában van arany, de bányászatra igen kevés, mindazonáltal egy bizonyíték arra, hogy közelibe lehet aranybánya is. De figyelmeztetik a nemes birtokosság arra, hogy a legkitűnőbb üveganyag; mig a cseh üveggyárosok az üveganyagba az aranyat kész pénzzel teszik belé, addig a természet ide ingyen adta és oly nagy mérvben, hogy annyit a cseh gyáros nem tehet (megjegyzendő, hogy amily halálos ellensége az üvegnek a vas, ép oly barátja az arany)." Tekintve az üveganyag kitűnő voltát s azon kiváló előnyös helyzetet, hogy az üvegés tüzelőanyag egy helyt van s előbbi homokalakban lévén, zúzógép mellőzhető, végül tekintve körünkben felmerült nagy üvegszükségletet, feltétlen megindítandó ezen üveghuta, eleinte a legszükségesebbekre szorítkozva u. m. sör- és ásványvizpalaczkok, ablaktáblák, a szesz áruláshoz szükséges hitelesített koronás üvegek munkakörében mozogjon; és ha ezen üveghutával a fenti előnyeinél fogva, csak annyit érhetünk el, hogy ezen egyszerű terményekkel kiszorítsuk az idegen hasonnemüeket, nagy nemzeti, és nemzetgazdasági lépést tennének. n) Faszénégetés. Az előbb emiitett nemes munkák tanúsítása szerint, minden hulladék fadarab értékesíthető, igy a bükkfának bogosa, galya forgácsa fa-szénné égetendő, annál is inkább, mivel a levágott erdőtalaj akár legelőnek hagyatnék, akár újból beültetendő lenne, onnan ezen hulladékokat el kell takarítani. Ezen üzleti ággal több czélt óhajtok elérni, ugyanis, a selyei székelyeknek ezen iparág által munkát, ennek alapján jövedelmi forást nyitnánk, ez annál méltányosabb, mivel ezen iparágban a szakértelem részükön van, mig ellenben, ezen iparághoz szükséges faanyag, azon vidéken kipusztult, ezen ipar teljes hanyatlóban. Mint vállalat sem megvetendő, mert eltekintve a használhatatlan faanyag alkalmazásától, ha egyéb haszna nem lenne ezen iparnak, csak az, hogy a vajda-hunyadi vasgyárral anyag-cserevásárra léphetnénk s a faszén ellenértékben vasat kapnánk, máris valószínűleg teljes fedezetet nyernénk a szekéripar vas szükségletére. o) Köfejtöipar. Nem mellőzhető, sőt nagyon.figyelembe vehető a székhavas területén lévő cserépkö néven ösmert trachit szikla tömb. Ez valóságos természeti csoda. Ezen sziklatömb szabályos koczkákból áll, melyek könnyen és párhuzamosan hasadnak, könnyen dolgozható anyagot adnak, mely a levegőn élenyesedés folytán keményedik, ez irányban bizonyos rokon hajlamú a karrarai márványnyal. Ha a maros-vásárhely szovátai helyi érdekű vasút kiépül, ami csak idő kérdése, nagy jövedelmet, óriási forgalmat idézhetne elő és igen sok embernek fogna munkát adni. íme dióhéjba szorítva, vázoltam megyénkre valamint a székelységre vonatkozólag előttem fontosnak tekintett elveket. Ezek alapján ajánlatot teszek, hogy a megalakítandó első székely szovátai faipar szövetkezet hajlandó leszen a régi Marosszék 127, község tulajdonát képező havas, már szinte elvénült és korhadásnak indult bükkérdőrészt, a fentebb említett iparágaknak részint meghonosítása, részint a meglevők tökéletesbitése czéljából, átvenni ugyanazon árért, amelyért a régi tulajdonos, a régi Marosszék birtokossága, Farkas Mihálynak át adta volt; kötelezni fogja magát' arra, hogy az ipar folytatására szükséges, csakis az állami erdész által kimért terület előleges lefizetése után léphet be és kezdheti meg munkáját, de viszont fenntartja magának azt az előnyt, ha ezen ipar magasabb fokra emelkednék, szorgalom, kitartó munka és áldozatok árán valamint esetleg ezen termékek értékesítése czéljából piacz szereztetnék, a holdankénti ár ne emeltessék valamint az iparüzemnek megfelelő holdankénti szükséglets biztosittassék, tehát a vármegye képviselőtestülete, más vállalkozóval ne kössön ujabb szerződést. Viszont a szövetkezet kötelezi magát arra, hogy a munkavezetőkön és a betanításra szükséges tanítókon kívül külföldi munkást nem fog alkalmazni és mihelyt a vármegyei székelység kellő szakképzettséget nyert, törekedni fog a többi megyebelieket is foglalkoztatni. Tervemmel több czélt vélek elérni. A székelységnek munka, keresetforrás mellett alkalmat nyújtok a faiparban való szakképzettség megszerzésére, a házi iparhoz szükséges gépek megösmerésére, továbbá asztalos, esztergályos, szerszámfaszáritás, szekerek csinos és szolid készítésére, hajlított butorkészités, kefefa, csizmakéreg, pakolóforgács készítésére, továbbá müfaragásra, politirozásra, (fényezés) festésre, agyagipartermények előállítására, azok mázolása, csiszolásának megtanulására alkalmat nyújtok, valamint évenként mintegy 50 fiu és női tanoncz kiképzését tűztem czélul. Régi Marosszék havasa jelenben jövedelmet nem hajt, sőt deficzittel dolgozik. Czélom a romlásnak indult bükkerdőt értékesíteni az által, hogy a 10,000 katasztrális holdnyi terület kultur hivatásának átadassék, ezáltal a régi marosszékieknek ipar és reál képzettségre alkalmat nyújtván. Az 1880. és 1&90. évek elején azon vélemény uralkodott, miszerint a 10,000 hold bükköt, 3000 hold legelőt és 3000 hold fenyvest, összesen 16,000 kat. holdat örök áron adják el 160,000 forintért. Ezzel szemben összehasonlithatlanul előnyösebb az ajánlatom, mivel tekintet nélkül az erdő részbeni redvességére és korhadtságára, a Farkas* Mihálylyal szemben kikötött holdankénti 16 forint fizetési árt elfogadom, ez által 150,000 forint bükkerdő értéket helyezek kilátásba; a föld, legelő mégis megmarad más irányú jövedelmi forrásnak. A bükkerdő letarolása folytán erdő ujitás eszközölhető, vagy ha ez mellőztetnék, legelőnek lenne használható, a meg lévővel együtt 13,000 kat. hold kitűnő legelőt adna, ha csak 1 forint jövedelmet számítanánk évenként, mégis tiszta 13,000 forint befektetés nélküli jövedelme lenne ezen kultur vagyonnak, de tekintettel a jelenleg vidékünkön folyamatban levő tömeges tagosításokra, ezek folytán az ugarrendszer valamint a közlegelők megszűnése által biztosra vehető ezen kultur vagyon jövedelmének hatványozása. Figyelmen kívül nem hagyható azon körülmény sem, hogy a földmivelési miniszter ur Ő nagyméltósága hajlandó a királyhágóninnen tehenészet ós tejipar fejlesztése czéljából legelőt kibérelni, ezen czélra azon legelő kitűnően alkalmas volna. Ezen kultur vagyonnak nem az a hivatása, hogy nagy üzleti ember, nagy tőkével, idegen munkásokkal 5 6 év alatt letarolva kopaszon hagyja, hanem az, hogy állandó anyagot szolgáltasson helybeli munkások és fuvarosoknak, valamint állandó iparanyagot nyújtson a régi Marosszék ifjainak, minden irányú ipar szakképzettség meg szereztetése czéljából, továbbá akik az elemi kiképezést megnyerve bizonyos iparágban kitűnnek, ösmertetnének fel s a magasabb gyakorlati képzettség megszerzése czéljából a híresebb gyárakba lennének küldendők azon kikötéssel, hogy 2 évig kötelesek legyenek itthon, mint szaktanítók szolgálni, az által az esetleg külföldön nyert tanulmányaikat megosztnák megyénk fiatalságával.*) Berzenezey István. TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó István. A vérmelassze. A budapesti mészárosok azzal az eszmével kezdenek foglalkozni, hogy a közvágóhídon összegyűlő vért, melyet eddig alig tudtak értékesíteni, könnyen kezelhető takarmánynyá változtassák át s miután Nyugateurópában a vérmelassze készítése mutatkozott a vér legjobb értékesítési módjának, nálunk is ennek készítését óhajtják meghonosítani. Nekünk gazdáknak semmi okunk sincs, hogy a mészárosoknak ezen eszméjét gyanús szemmel nézzük, sőt ellenkezőleg örömmel üdvözöljük a?.t mindaddig, mig a létesítendő gyárak saját érdekükön kívül a gazda érdekét is szem előtt fogják tartani, vagyis ameddig gondoskodni fognak arról, hogy méltányos árral bifó s takarmányozási szempontból kifogástalan vérmelasszet hozzanak forgalomba, mert az állati vér csakugyan megérdémli, hdgy ne csak trágyául és fehérjekészitésre használjuk, vagy *) Berzenczeynek a székely kérdést behatóan tárgyaló ezen munkáját Maros-Tordamegye magáévá tette és negyven megyei törvényhatósági tag aláírásával a földmivelésügyi miniszterhez terjesztette fel.

1626 KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 24, 84. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. a szennycsatornába folyassuk, hanem hogy állatjainkkal fel is etessük. De nézzük csak, hogy a budapesti közvágóhídon mennyi vér gyűlik össze s hogy körülbelnlül mekkora takarmányéitéke van annak, mert a fölvetett eszme életrevalósága e két dologtól függ. A mult évben 98,531 db kifejlődött szarvasmarhát vágtak ottan, nevezetesen mintegy 73,000 db. ökröt, mig a többi bika s tehén volt. Ezen állatok átlagos élősúlya legalább 450 kg.-ra tehető s igy az összes marhasuly mintegy 440,000 q. lehetett, A marha leölésénél kifolyó vér meghaladja az élősúly 3 /o-át, mert pl. a bécsi közvágóhídon ugy találták, hogy : 300 400 kg.-os ökrök 12 kg. vért eresztenek 500 600 20, 700-900, 28 Igy tehát föltételezhetjük, hogy Budapesten legalább is 13,200 q. marhavér gyűlik össze évenkint, amihez még a borjuk, juhok és a sertések vérének egy részét számítva, talán nem nagyot tévedünk, ha az összes vért legalább 16 18 ezer q.-ra becsüljük. Most pedig állapítsuk meg a friss vér valószinü takarmányértékét. A friss vér tartalmaz König szerint: 16 4 21-9, átlag 19'4 /o szárazanyagot, 15-3 20-2 18-l /o fehérjefélét, 0-1 0-3, 0'2% zsirt, 0-1 0*5, 0"2 /o N.-mentes vonatot, 0 9% ásványi anyagot. Eszerint tehát, a friss vér úgyszólván csak vízből,j fehérjenemü anyagokból s hamuból álj, mig a többi alkatrészek alig jöhetnek tekintetbe. A friss vérben lévő fehérjenemü anyagok nagyon értékesek, mert könnyen s úgyszólván teljesen emészthetők; az ásványi anyagok is nagyon értékesek benne, meri azok is oly alakban foglaltatnak a vérben, hogy az állat könnyen tudja vérkörébe juttatni. Elméletileg véve, csak ugy vagyunk képesek a friss vér valószínű takarmányértékét megállapítani, ha tápegységeinek összegét számítjuk ki s ha ezen az alapon más fehérjedus takarmányfélékkel, pl. a hüvelyes magvakkal, olajpogácsával stb. hasonlíthatjuk össze. Ha igy járunk el s ha számításunknál 3:3:1 értékarányból indulunk ki, akker tartalmaz: a friss vér 55 - l tápegységet a repczepogácsa 122'8 a bükkönymag 130'1 Ha tehát a repczepogácsa q-kinti piaczi ára pl. 10'5 korona, akkor a vér elméletileg véve 47 koronát, a bükkönymag pedig 111 koronát ér. A friss vérnek ezen elméleti értéke talán gyakorlatilag is elfogadható, mert a vele eszközölt etetési kísérletek azt mutatták, hogy a vér táphatása arányban áll táptartalmával. A budapesti közvágóhídon évenkint összegyűlő vér tehát mintegy 75 85 ezer koronát ér, mely összeg mindenesetre elég nagy arra, hogy egy vagy esetleg több vérmelasszegyárnak a fölállítását lehetővé tegye, különösen ha tekintetbe veszszük, hogy ez az összeg eddig nagyobbrészt veszendőbe ment. A gazdára nézve pedig sokkal előnyösebb lenne, ha a vér magában szárítva, mint vérliszt kerülne forgalomba, mert akkor jobban tudnánk valódi értékét és hamisitlan voltát megítélni és mert a tiszta vérlisznek sokkal nagyobb a takarmány értéke mint a melasszeé ; de miután technikai és tartóssági szempontból utóbbinak készítése mutatkozik előnyösebbnek, a vérmelasszet sem ellenezzük, ha eltérő minőségben gyártják, tárt kaput nyílnak a visszaéléseknek, különösen a közvetítő kereskedelemben. A melassze különben kitűnő konzerválója a vérnek, mit Stein koppenhágai tanár véletlenül födözött föl. Az ugyanannyi melasszeval kevert friss vér nyitott edényben még nyáron is fél évig vagy tovább eláll, anélkül, hogy a rothadás jeleit mutatná, mert a melassze megbénítja a vérben foglalt rothadási baktériumok működését. Németországban főleg következőkép csinálják a vérmelasszét. Az összegyűjtött vért először úgynevezett vérmalomma! megőrlik, mert az ezekből kifolyatott vér megalszik és vérlepényre s vérsavóra oszlik; őrlés által léhát ismét higfolyó anyaggá lesz a vér. Most mintegy 25% melasszet kevernek a vérhez s e keveréket korpával, tőzegliszttel vagy más e czélra alkalmas anyaggal fölitatják, miáltal bizonyos konzisztencziáju kásaszerü anyagot nyernek, mély végre még 100 C.-nyi hőnél meg lesz szárítva. Ez a hőmérséklet elég magas arra, hogy a vér baktériumait is megsemmisítse, de nem olyan nagy, hogy a vér emészthetőségét föltűnően csökkentené, mert Marcker kísérletei szerint 95%-a emészthető a vérmelassze fehérjéjének. A nálunk meghonosítandó vérmelasszet pedig állítólag következőkép szándékoznak készíteni. A megőrölt vérhez csekély mennyiségű ártalmatlan konzerváló anyagot keverve, korpával, olajpogácsaliszttel vagy más e czélra alkalmas takarmánynemüvel akarják fölitatni s azután meg akarják szárítani s egyúttal sterilizálni. Ezt az anyagot most melasszeval kevernék össze s mégegyszer szárítanák. Igy azt vélik elérni, hogy a vért tetszés szerinti arányban keverhetik melasszeval és hogy különböző vérmelasszekat készítve, arra képesitik a gazdákat, hogy olyan vérmelasszet vásároljon, aminőt akar. Eszerint tehát eltérő értékű vérmelasszekat szándékoznak nálunk forgalomba hozni, aminek azonban nem vagyunk barátja. A daraszerü vérmelassze takarmányértéke természetesen attól függ, hogy minő anyagokból áll és hogy minő arányban tartalmazza azokat, mert a vérmelasszeban a véren s melasszen kívül még korpa, olajpogácsa, tőzegliszt stb. is van, melyek közül kétségtelenül a vér tekinthető feltétlenül a legbecsesebbnek. Egyébiránt a vérmelassze takarmányértékéről első sorban vegyi összetétele tájékoztat, a miből az következik, hogy azon esetben, ha ez a takarmány nálunk is rendes kereskedelmi czikk lesz, csakis ellenőrző elemzés mellett tanácsos azt vásárolni. Különben igen valószinü, hogy a nálunk keletkezendő gyárak a vérmelasszet szavatossággal, vagyis ugy fogják forgalomba hozni, hogy bizonyos fehérje-, zsir- és szénhydráttartalomért jól fognak állni. De mi még ezt sem tartjuk elégségesnek, hanem szükségesnék véljük, hogy a gyáros vagy kereskedő mondja meg, hogy hány százalék vért ős hány százalék melasszet tartalmaz az alku tárgyát képező takarmány s hogy a vérmelassze minő s mennyi más anyaggal van fölitatva, mert a gyárosnak szabad keze lévén, a vérmelasszet többé-kevésbé értékes vagy teljesen értéktelen, továbbá egyféle vagy többféle s tetszés szerinti mennyiségű anyaggal itathatja föl. Végül magától érthető, hogy a kereskedőnek szavatolnia kell aziránt is, hogy az általa szállítandó vér- lehetőleg csekély mesterkéléssel gyártják azt; ellenben nem nagy barátjai vagyunk annak a Hogy milyen fontos a melasszekeverékek, tervnek, melyet nálunk szándékoznak meghonosítani, tehát az előbb-utóbb nálunk is forgalomba hogy t. i. nagyon eltérő összetételű jövő vérmelassze vásárlásánál a legnagyobb vérmelasszekeverékeket készítve, alkalmat óvatossággal eljárni, annak megvilágítására óhajtanak gazdáinknak nyújtani, hogy eltérő szabadjon Márckert idéznem, ki egy előadás összetételű, vagyis olcsóbb, vagy drágább vérmelasszét vásárolhassanak különböző állatjaik alkalmával igy nyilatkozott a melasszekeverékekről: számára. Ezt az eszmét azért nem tartják jónak, Az általunk megvizsgált melasszekeve- mert minelyt ugyanazon takarmányfélét rékeknek l h része olyan volt, hogy kifogást lehetett ellenük tenni. Ha kérdezzük, hogy ez hogy lehetséges, egyszerűen azt felelhetjük, hogy ezelőtt nem igen tudtak a takarmánykereskedők a rossz, dohos vagy máskép megromlott takarmányon túladni, mert a gazdák megszagolták s látták, hogy azok nem érnél? semmit. Ezek a takarmányok most a melasszekeverékekbe vándorolnak, amennyiben ugyanis a takarmánykereskedők megmelegített melasszeval keverik, miután jól tudják, hogy igy nem ismernek a gazdák arra, hogy a melasszekeverék alapját hasznaveheten vagy romlott anyagok alkotják. Ezért azt ajánlom, hogy ne keressük mindig csak a legolcsóbbat, hanem, hogy csak megbízható forrásnál vásároljunk és hogy a kereskedőktől követelendő szavatolásokat vegyileg és górcsővileg felül is vizsgáltassuk." Evvel az idézéssel nem szándékozunk a vérmelassze ellen rossz hangulatot csinálni, hanem csak kellő óvatoságra akarjuk vele a gazdákat inteni. Egyébként a vér értékesítése körül jó megoldásnak tartjuk a vérmelassze készítését, mert a vérről is, de a melasszeről is tudjuk, hogy nagyon jó takarmány s hogy úgyszólván minden állattal etethetők. Hogy a vásárlása kifogja-e magát fizetni, erre persze csak akkor fogunk felelhetni, ha vérmelassze rendes piaczi czikket fog képezni s ha árát és összetételét ismerni fogjuk. Cselkó István. GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál. A mezőgazdasági gépi és kézimunka közti viszony hazánkban, v. Miért, mikor és hol terjedtek el leginkább a gazd. gépek? A statisztika adatai alapján tett számitások eléggé bizonyítják, hogy Magyarországon a mezőgazdasági munkásnép kenyere a gépi munkával még koránt sincs veszélyeztetve. De a kételkedők s különösen az agrárszocziálisták ellen a statisztika adatait egyedül fegyverül használni még nem jelenthet győzelmet, mert a legtöbb statisztikába is csúszhatnak be hibák s igy a számítás is tévedhet. Nehogy tehát tisztán csak statisztikailag bizonyodjék be az agárszocziálisták állitásáinak tarthatatlansága, az ország legtöbb részéből beérkezett idevonatkozó vélemények is jussanak nyilvánosságra. A vidéki gazdasági ek mindenesetre vannak annyira tájékozva ez ügyben, hogy véleményük mérvadónak tekintendő. E véleményt megtudandó, kérdőívek küldettek szét a vidéki gazdasági ekhez, mely ivek idevonatkozó kérdéseit és feleleteit az alábbi összeállítás mutatja. Érdekes adatokat tartalmaz ezen összeállítás, melyhez nem sok magyarázat szükséges, hogy kitűnjön amilyen vaklárma a gépi munkával való fenyegetés. A szétküldött kérdő-ivekből beérkezteket a túloldalon közöljük. Ezek a beérkezett véleményei. Ha e véleményeket sorba veszszük, sehol sem található meg, hogy a mezőgazdasági munkás kenyere veszélyeztetve van. Ellenben melassze nemcsak romlatlan, de különben is azzal elég sűrűn lehet találkozni, hogy a munkabérek emelkedése, a munkáshiány és a bel- nagyon tartós. terjesebb gazdálkodás vitte rá a gazdát a gépek használatára. Az aratógépek használati módjáról elég jelemző leirás található Somogy, Jász-Nagykun Szolnok, Mezőtúr, Arad, Turkeve, Szabolcs és Heves jelentéseiben. Sőt a turkevei jelentésben beigazoltatik az is, hogy az arató munkás szívesen vetz ;, ha gépek segítenek neki, még fizet is érte. Pedig Turkevén már csak igazi magyar munkás-

85 SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 27 1627 A beküldő neve Igaz-e, hogy az ottani gazdák a mezőgazd. gépimunkát nagyobb mérvben kezdik alkalmazni? Ha igaz, mi okozhatta ezt? ' Különösen mily gazd. gépek azok, melyek a kézimunka pótlására szereztettek be? Melyik év óta kezdik a gépeket különösen arató- és kapálógépeket nagyobb mérvben alkalmazni?. Vasmegyei gazdasági Igaz. A munka drágasága és á kézimunka hiánya. Szénagyüjtő, kapáló, töltögető, kaszáló és aratógépek. 1890 92-től kezdődőleg Somogymegyei gazdasági Igén, sok helyen még a kisgazdák is. Magas munkabér, munkáskézben hiány, esak itt-ott (arató-gépeknél) egyes ese - tekben a minőség megmentése. Arátó- és kapálógépek, fükaszálógépek. 8 10 év óta. Tolnamegyei gazdasági Széna és gabonatakaritási munkálatokra vonatkozólag nem igaz. Kapáló- és töltögetőgépek. A kapálógépeket mintegy 5 éve (1895 tői kezdve) alkalmazzák, nagyobb mérvben azonban esak ott, ahol a czukorrépa termelése élénkebb lendületet vett. 1 Pest Pilis Solt Kis Kun vármegyei gazdasági Igaz. Intenzivebb mivelés és sok esetben munkahiány. Aratógépeket többen a mult években tapasztalt sztrájk miatt szereztek be. Aratógép (de nem általánosságban), gyüjtőgép és kapák. 1897. Kecskemétvidéki gazd. Annyiban igaz, hogy a vetőgépek használata itt mindinkább terjed, ezekből számos példány van nálunk. Szénagyüjtő, fűkaszáló, gabona-aratógép is van 2 3, de cséplőgép legalább 30, azonban kapálóeke egyetlen egy sincs. Az idő- és munkamegtakarítás eszméjének terjedése ; a vetőgépeknél még ezeken kivül a vetőmagmegtakaritás is nagy szerepet játszik. A vetőgépek. 1896. év óta. Bács-Bodrogmegyei gazd. Igaz. A gépimunkának olcsósága, szemben a kézimunkával. Vetőgépek, kapáló- és töltögető-ekék, tengerimorzsolók, cséplőgépek, kisebb mértékben aratógépek. A kapálógépeket tíz év óta, az aratógépeket négy év óta. Jász-Nagykun-Szolnokmegyei gazdasági Itteni gazdák a mezőgazdasági gépimunkát még igen kis mértékben használják, csupán czukorrépa munkánál uradalomban kezdenek egyes kapáló-ekéket használni. - A beszerzett gépek legtöbbnyire répakapálásra használtattak. Ezek közül a Clayton & Shuttleworth által eladott Pianetjr." és a Fire fly" kézikapa szereztetik be inkább, de rendkívül drága volta miatt nagy elterjedésnek ez sem örvend. Az arató- és kaszálógépeket már a 70-es években próbálgatták, de általános használatról szó sem lehet. Békés-csabai gazdasági Az egész határunkban 300 aratógép van kisebb gazda kezében. Kapálógép igen sok van, aratógép kevés. Az aratógépet 1897, a kapálógépeket már régebben használják. Mezőtúri gazdasági Nagyobb birtokosok is csak kisegitésképen. A 98; évi szocziálista mozgalom. Arató- és szénakasíálógépek. 1898 tó!. Aradmegyei gazdaság! Igen. A kézimunka árának emelkedése és gépeink mindinkább fokozódó tökéletesedése. Főképen kapáló-, vető-, cséplőgépek; ritkábban fűkaszáló és aratógépek. Kapálógépfek már még a kisbirtokosnál is alkalmazásban vannak, aratógépek csak ritkán, 1898 óta, a munkássztrájk óta, inkább csak tartalékul és ijesz tőül szolgálnak, hogy a«arató kézimunkásokat szerződésük betartására szorítsák.

1628 KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 27 85. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM A beküldő ne v e Igaz-e, hogy az ottani gazdák a mezőgazd. gépimunkát nagyobb mérvben kezdik alkalmazni? Ha igaz, mi okozhatta ezt? Különösen mily gazd. gépek azok, melyek a kézimunka pótlására szereztettek be? Melyik év óta kezdik a gépeket különösen arató- és kapálógépeket nagyobb mérvben alkalmazni? Biliarm egyei gazdasági egyesülét Vármegyénkben a mezőgazdasági gépek nagyobb tért kezdenek hóditani. Véleményünk szerint a belterjesebb gazdálkodási rendszer és az ennek megfelelő kézimunkaerő hiánya. A cséplőgépektől eltekintve mert általánosan használtatik vármegyénkben a vető-, kapáló-, töltögető-, kaszáló- és kis részben az aratógépek. A kapálógépek régebb idő óta használtatnak, az aratógépek a 80 as évek vége felé lettek használatba véve egyes gazdaságokban. Temes kubini gazdasági Igaz. A napszámot kizsákmányoló munkások lassúsága és felületessége egyrészt, másrészt pedig a gépekkel végezhető gyorsabb munka. Kapáló-töltőekék, vetőgépek, cséplő-, valamint tengeri-morzsoló-gépek. Mintegy 1890. év óta tömegesebben. Hódmezővásárhelyi gazdasági Igaz. Az olcsóbb gépekkel való munka. Vetőgép, cséplőgép, fűkaszáló, marokrakó-aratógép és lókapa. 1898. év óta. Torontálmegyel gazd. Igaz. Azon tapasztalat, hogy a gépekkel egyenletesebb s igy tökéletesebb, gyorsabb s a legtöbb esetben olcsóbban végezhetők a mezőgazdasági munkák. Vetőgép, cséplőgép. 1896. év óta. N Csanádmegyei gazdasági Igaz, 2 év óta. A rosszabb és drágább munkásviszony. Kapáló és részben aratógép. 1898. J Szatmármegyei gazdasági A gépek alkalmazása határozottan terjed. Kisgazdák körében szélesbülő látkör, gépek megismerése, másrészt a munkabérek emelkedése. Cséplő-, vető- utóbbi kevésbé a munkáspótlás czéljából, mert a kézzel Aratógépeket 3 4 éve szereztek be. Lókapa is az vetés munkaköltsége aránylag olcsóbb takarmányozó-gépek, rosták, triő- alkalmazva, de használták utóbbi évek alatt több lett rök, elvétve aratógépek régebben is. gépek (marokrakó) lókapák stb. Turkevei gazdasági Gazd. ünk 1898. évben aratókéz hiányában Turkeve és környéke szövetkezett gazdaközönsége részére beszerzett 8 drb aratógépet Mc. Cormick czégtől; előzetesen már nagyobb birtokosok tulajdonában voltak 95 óta ilyen gépek (8 10 drb), de kivéve a jelzett 98-iki évet, amikor azt kényszerből alkalmaztuk, azok használata csak mellékes és inkább csak kisegítőként, az arató mellett alkalmaztatnak. Alkalmaztatását fentiek szerint csak az indokolja, hogy ha már megvannak, hevertetni a gazda szorgos aratás idején nem akarja s a munkások tényleg előnyt látván a gépek kisegítő munkájában, szívesen térilnek vissza a gazdának naponta 10 koronát vagy holdanként 2 koronát marokrakógép munkájáért a kocsisbéren kívül. Főleg fűkaszáló és marokrakó aratógépek. Egyéb gazd. gépek fokozatosan tényleg terjedőben vannak, de nem annyira a munkáserő kiszorítására, mint inkább a munka gyorsítására és tökéletesítésére. Az ekekapát és kapálógépeket nálunk még nem látjuk nagyban alkalmazva. Első kérdésre már fent megadtuk a feleletet, beösmerjük a fokozatos terjedést, mely talán haladó gazdaságunknak természetes következménye is, mert hiszen határozottan több terület vonatott be intenzivebb mivelés alá. Ellenben a kapálógépet még mindig kiszorítja a régi rendszerű feles és harmados mivelés, melytől eltérést csak a pár év óta terjedő czukorrőpamivelés tesz indokolttá és szükségessé. Szabolcsmegyei gazdasági Nem vettük észre. Csak néhány kaszálógép van. Fogatoskapa kevés, aratógép még kevesebb, vetőgép, cséplőgép általános. Kaszálógép és néhány lókapa. Aratógép csak akkor dolgozik, ha nagyobb veszedelemtől kell a termést megmenteni, mint a mekkora a géppel való aratás. Nyitramegyei gazdasági Igaz. A czukorrépát nagyobb mérvben termelik s a munkásokat a megyéből az Alföldre viszik. Kapálógépek, kaszálógépek, marokrakó és kévekötő aratógépek. 1893. év óta. Borsodmegyei gazdasági Igen. A napszám drágasága. Kaszáló-, gyűjtő- és kapálógépek. 1898-ik évtől kezdve.

2. SZáM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER Hó 17. 1629 A beküldő neve Igaz-e, hogy az ottani gazdák a mezőgazd. gépimunkát nagyobb méri ben kezdik alkalmazni? Ha igaz, mi okozhatta ezt? Különösen mily gazd. gépek azok, melyek a kézimunka pótlására szereztettek be? Melyik.év óta kezdik a gépeket különösen arató- és kapálógépeket nagyobb mérvben alkalmazni? Hevesmegyei gazdasági Igen, a Sack-rendszerü ekét, vetőgépeket és cséplőgépeket. Belátása a gépek nyújtotta előnyöknek. Örvendetesen : vetőgépek s a kisebb cséplőgépek minden képzelhető rendszere (petróleum-motor stb.) A megye területén az apczi aratógép-verseny óta (1885). Azonban legtöbbnyire e gépek csak a gépszínben tartatnak. Aratógépet gyakorlati használatban nem tudok, kapálőgép igen kevés, nagy uradalmakban. Erdélyi gazdasági ígaz. A haladás azonban nem oly gyors, mint az ország többi részeiben. A kézimunkaerő nem fejlődik arányosan a mezőgazdaság intenzivitásával, minek oka első sorban és főképen az alkoholizmus rohamos terjedése. Hi ezt nem korlátozzuk, egy évszázad múlva minden munkát csak géppel végezhetünk. Főképen cséplő- és aratógépek. Kaszáló- és gyűjtőgépek. Körülbelül a hetvenes évek óta lehet nagyobb arányú terjedésről beszélni. Szolnok-Doboka vármegyei gazd. Igaz, de csak kezdik. Szaporább munka és a divat. Kézi cséplő, morzsoló, lófogatu szénagyüjtő-gereblye. Itt-ott lókapa, járgány, kaszáló, marokrakó arató. Csak 8-10 15 középbirtokos alkalmazza 5 6 év óta. A felső vármeg fékbe, melyekből tudvalevői 3g a kivándorlás miatt fogyí itkozott meg a kézimunkaer ő, az első két kérdés más alakban tétetett fel s azér e vármegyékből beérkezett vélemények az alábbi külö n csoportba foglaltattak öss ze. A beküldőneve Igaz-e, hogy az ottani gazdák a tömeges munkáskivándorlás következtében kénytelenek mindinkább a gépimunkát igénybe venni? Ha igaz, különösen melyik év óta érezhető, vagy tapasztalható ez különöseri? Főleg mely gazd. gépek azok, melyek a kézimunka pótlására szereztettek be? Melyik év óta kezdik a gépeket különösen arató- és kaszálógépeket nagyobb mérvben alkalmazni? Turóczmegyei gazdasági ós erdészeti A munkások kivándorlása tömegesen csak a mult év őszén vette kezdetét. A munkáskéz hiánya nagyon érezhető, de a gépi munka igénybe vétele ugylátszik a kivándorlás kezdetének rövid ideje miatt nagyobb mértékben nem tapasztalható. Aratógép eddig Turócz vármegye területén alig van 3 drb. A kapásnövények közt az egyedüli Vagy 10 15 év óta a kézi cséplés hosszadalmassága miatt a gőz- ló- burgonya közönséges szántóekével miveltetik. erejű és kézi cséplőgépek Az eddigi kapálógépeket általánosan elterjedtek. a taraczkos talaj megmivelésére a gazdák alkalmasnak nem tartják. Zemplénmegyei gazdasági A 80-as évektől fogva. Az intenzivebb nagyobb gazdaságokban a gépek, használata általánossá vált, úgyszintén a kisebb gazdáknál a kisebb gépeknek használata is örvendetesen elterjedt. Kézi- és járgánycséplőgépek, szóró-rosták, tengyobb uradalmakban hasz- Már a 80-as években nageri* morzsolok, jobb minőségű vetőgépek. nem is náltattak, kisbirtokosok használják. Abauj-Tornamegyei gazdasági Igaz. 1897 98. évtől. Az aratógépek és kaszálógépek. Kapálógépeket vajmi keveset szereznek be, inkább a kapásnövényeket nem kultiválják oly mérvben, mint az a helyi viszonyok kívánnák, sépen ez á megdöbbentő, hogy a túlnyomó kalászos növények termelése daczára is munkahiány van. 1898. évtől.

1630 KÖZTELEK, 1900 OKTÓBER HO 27. 85. SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM A beküldő neve Igaz:e, hogy az ottani gazdák a tömeges munkáskivándorlás következtében kénytelenek mindinkább a gépimunkát igénybe venni? Ha igaz, különösen melyik év óta érezhető, vagy tapasztalható ez különösen? Főleg mely gazd, gépek azok, melyek a kézimunka pótlására szereztettek be? Melyik év óta kezdik a gépeket különösen arató-és kaszálógépeket nagyobb mérvben alkalmazni? Szepesmegyei gazdasági Igaz, de a gépimunka sem elegendő, mert az Alföldről hozatnak ide munkásokat. A munkáshiány körülbelül 15 éve tapasztalható, de az utolsó 2 3 év óta a kivándorlás rohamosan emelkedett. Vető-, arató-, burgonyaszedő-, cséplőgép (szecskavágó, répavágó stb.) Már 10 év előtt is elég sok aratógép volt itt, ' de 5 óta általánosan használtatik, kapálógép még nincs nagyon elterjedve. Egyéb gépek már 20 év óta kezdtek használtatni. Sárosmegyei gazdasági Sajnos, hogy különösen az utóbbi évek alatt oly tömeges a kivándorlás Amerikába, hogy a gazdák a gépimunkát mindinkább kénytelenek igénybe venni s a feltétlen kézi munkára az Alföldről munkásokat hozatni. A kivándorlás már az 1882-ik évben vette kezdetét, dé különösen 1894 95. év óta rohamosan fokozódik. Ezen arányban érezhető a munkáshiány is. A kézimunka pótlására leginkább használatban vannak a burgonyakapáló-, töltögető- és kiszedő-gépek, ezeken kivül a kaszáló- és aratógépek. A kaszáló- és aratógépek a mind nagyobb és nagyobb arányokat öltött kivándorlás óta, körülbelül 1894 95. évek óta vannak nagyobb mérvben alkalmazásban. viszonyok vannak, drága napszámmal. Ha pedig az aratőgépek elterjedésének idejét veszszük, a negyedik rovat legtöbb tétele az áldatlan munkásmozgalom évei körül jár. Egyébként felesleges a fenti vélemények bővebb magyarázatába bocsájtkozni. Az elfogulatlan olvasó elég tiszta képet alkothat magának arról, hogy mi vitte rá a gazdát a gépek használatára s hogy ki a hibás abban, ha a gazda géphez nyul? Bárha nem is tagadható, hogy a törekvő, modern gazda udvarán ma sokkal több a gép mint csak tizévvel is ezelőtt, az sem tagadható, hogy ezt a intenzivebb gazdálkodás szükséges volta okozta, nem pedig az az ok, amit az agrárszoeziálisták annyira szeretnek bombaként odalökni, hogy a nép zsírján akar a gazda megélni! ifj. Sporzon GAZDASÁGI IPAR Rovatv»*»t5: Zalka Zsigmond. A mészégetésró'l. ii. Pál. A mész kiégetésére szolgáló kemenczék egymástól igen eltérők lehetnek ugy alak, nagyság, valamint szerkezet tekintetében is, mégis ennek daczára felállithatók azon elvek és szabályok, a melynek alapján a kemenczék felépíttetnek. Elsősorban is a tapasztalás beigazolta azt, hogy az égető kemenczék legjobb alakja a köralak, nem csak azért, mert a köralaku kemenczében a láng és a hő egyenletesebben oszlik el mint egy szögletes kemenczében, hanen^ azért is > mert a köralaku kemenczefalak jobban ellentállanak azon nyomásnak, amelyet a mészkő reájuk gyakorol. A kemencze belsejének mindég tűzálló téglából kellene épitve lenni, minthogy a közönséges tégla a nagy hőben megolvad, megrepedez, ugy hogy a kemencze folytonos javításokat kiván, ami természetesen csak fölösleges kiadással jár. Nagyon czélszerü a kemenczéket kettős fallal építeni és pedig oly módon, hogy a belső fal tűzálló téglából, a külső közönséges téglából készül s a kettő között féltégla vastagságú hézag marad. Ezen építési módnak előnye, hogy a tüzelőanyag jobban kihasználtatik, mert a kisugárzás folytán beálló hőveszteség csekélyebb, de legfőbb előnye, hogy a belső fal a mészkő nyomásának jobban enged, a külső falat nem lazítja s ha a belső fal megrongálódik is, egy-két tégla kivételével könnyen kiigazítható. A hézagot rossz hővezető anyaggal kitölteni nem czélszerü. A külső falnak, vagy ha a kemencze csak egyszerű fallal készült, ugy az egész kemenczének szilárdságát jobban biztosítandó, a kemenczéket vastag vasabroncscsal is szokták körülvenni. A kemencze falait vastagra kell építeni, hogy a hőkisugárzás minél kisebb legyen, másrészt, hogy a kemencze szilárdsága annál inkább biztositassék. Hogy a kemenczék tartósságát fokozzuk, czélszerü azokat tető alá építeni ugy azocban, hogy a felső nyilás a gázok elvezetésére szabadon álljon. Az eddig ismeretes mészégető kemenczék száma igen nagy. Épp ezért a következőkben csak néhány kemenczének ismertetésére szorítkozom, az érdeklődést utalva azon szakmunkákra, amelyek a mészégetést tüzetesen tárgyalják. A mészégető kemenczéket két csoportra pszthatjuk fel. 1. időlegesen, 2. folytonosan működőkre. Az időlegesen működő kemenczék megtöltetnek mészkővel s a midőn ez kiégett, az égetett mész eltávolittatik belőlük s újból megtöltetnek, mig a folytonosan működő kemenczéknél a kemencze felő száján a mészkő betöltetik, alulról pedig a kiégett mész eltávolittatik s az igy beálló hiány uj mészkő betöltése által pótoltatik. Ott, ahol csak kisebb mennyiségű mésznek kiégetéséről van szó, természetesen csak az időlegesen dolgozó kemenczék felállításáról lehet szó, mig ellenben nagyobb mennyiségű mész előállítására inkább a folytonosan működő komenczék ajánlhatók. Ez utóbbiaknak rendkívül nagy előnye az, hogy a tüzelőanyag tökéletesebben használható ki, minthogy a kemenczében folyton tüzelnek, az le nem hűl s igy a kemencze felmelegítésére hő néni igényeltette, mig az időszakosan működő, és lehűlt kemenczék felmelegítése tetemes hőt fogyaszt. Az időlegesen dolgozó kemenczék között legolcsóbbak, de egyúttal legprimitívebbek az u. n. mezei kemenczék, amelyek mesterségesen épített fal nélkül egyszerűen a földbe vájatnak. Az üyen kemenczéknek külön tüzelő helye nincs, hanem a mészkövet rétegezik a tüzelőanyaggal, azután a mészkőrakás tetejét a hőkisugárzás meggátlása czéljából agyaggal födik' be. Egy ilyen mezei kemencze szerkezetét a 120. ábra tünteti fel. Agyagos, partos oldalban egy tölcsérszerű 2'5 méter mélységű gödör ásatik. Ezen gödör felső átmérője 2 méter, alsó átmérője 60 70 cm. A part alsó részén egész a gödör alsó részéig egy mintegy 1 m. széles és 1"2 m. magas aknát vágatunk. Ezen egyszerű kemenczében ha fával akarunk tüzelni, nagyobb mészkődarabokból egy boltozatot rakatunk s erre hányatjuk reá a mészkövet; a boltozat alá azután fahasábokat rakva, addig tüzelünk, mignem a kemenczében lévő mészkő kiégett. Vagy pedig a kemencze alján élére állított téglákból egy rostélyszerü építményt rakatunk s erre fa-, vagy kőszenet helyezve mészkövet teszünk oly módon, hogy a mészkő a szénnel rétegeztetik. Az ily kemenczében 1 métermázsa szénnel körülbelül 6 métermázsa mészkő égethető ki. A falazott időlegesen dolgozó kemenczék sokfélék lehetnek. Egyszerű szerkezetű kemenczét a 121. ábra tüntet fel. A hengeralaku kemencze téglából építtetik rendszerint, valamely partos helyen vagy a mészkőbánya mellett a hegyoldal lejtőjére. Alsó részén egy csatorna, a melyen át a tüzelés történik vezet ki. A méretek változók lehetnek. 3 méter magas és 2 m. átmérőjű kemencze igen megfelelő. Czélszerü azonban a kemenczét alsó része felé egy kissé szűkíteni, hogy a mészkő ne csússzon le oly könnyen. A megtöltés oly módon történik, hogy elsőben is a kemencze alján nagyobb mészkődarabokból egy boltozatot készíttetünk s erre azután az egész kemenczét megtöltetjük. A boltozat alatt történik a tüzelés és pedig rendszeresen fával. Egy másik kemenczét hosszmetszetben a 123. ábra, alapmetszetben a 124. ábra tüntet fel. á tüzelőhely fölött 1 1 "2 m. magasságban nagyobb mészkődarabokból boltozatot készíttetünk s azután a kemenczét megtöltetjük mészkővel. Hogy a léghuzamot elősegítsük, czélszerü, igy a mint az ábrában fel van tüntetve, c-nél néhány fenyőfa rudat a mészkő közé helyezni, hogy a fenyőrud elégve, légjáratok keletkezzenek. A begyújtás és a tüzelés e csatornán át történik. A kemenczét czélszerü a földbe építtetni. Ha a föld fölé építtetik, ugy czélszerü azt a 124. ábrában feltüntetett módon kettős fallal építtetni. Az említett kemenczék tüzelő rostélylyal nem lévén ellátva, inkább csak fávali tüzelésre alkalmasak. Ha szénnel történik a tüzelés, ugy a kemenczébe tüzrostélyt kell behelyezni, Egy ilyen kemenczét hosszmetszetben a 125. ábra, alapmetszetben a 126. ábra tüntet fel. Az a rostély fölött nagyobb mészkődarabokból egy boltozat készíttetik, azután a kemencze meg lesz töltve. A rostély alatt van a hamu összegyűjtésére szolgáló csatorna c. A tüzelés és a kiégetett mész eltávolítása d. csatornán át történik. A kemencze belső' f. fala közönséges tűzálló, külső g. fala közönséges tígls ól készül. Az egész kemencze magassága i> 7

85- SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900 OKTÓBER HÓ 27. m., legnagyobb átmérője 2'4 m. A rostély átmérője 1*5 m. A rostély magassága az alapfaltól 13 m. A folytonosan működő kemenczék is igen sokfélék lehetnek. Egy ily folytonosan működő kemencze hosszmetszetét 127. ábra, alaprajzát 126. ábra tünteti fel. A c akna két, szélesebb végével egymásra helyezett kúpból áll. Az akna magassága 12 14 m., átmérője a b tüzelő nyílásoknál 2'82 m., felső végén 1"9 2'2 m., alsó végén A levegő h csatornán át tódul be a tüzelőhelyre s a légáram a tüzrostély előtt alkalmazott g tolóajtó által szabályozható. A hamu az i vei jelölt helyre hull le és az E- vei jelölt kamrába lehúzható. A kiégett mész az a-val jelölt és tolóajtóval elzárható és kinyitható csatornán át távolittatik el. A csatorna lejtős, hogy a kiégetett mész könnyebben legyen kihúzható. Minthogy az izzó mész által felhevített levegő a munkások egészségére ártalmasan hatna, ez okból i-nál egy kémény rajta a szintén mellékelt két férget, valamint a borítékban található apró rovarkákat láttam rágódni. Kérem szíveskedjenek velem közölni a.kérdések és feleletek* rovatában, hogy miféle rovarok ezek s hogy kizárólag ezeknek tulajdonitható-e a szemek meghibásodása? K. B. 427. kérdés. Egy uradalomnak szüksége volna bárányhimlőojtóanyagra, bárányok beojtására. Honnan lehetne azt megrendelni? M. O. 120. ábra. Mezei mészégető-kemencze. 121. ábra. Falazott egyszerű időleges mészégető-kemencze. 122. ábra. Falazott mészégető-kemencze 123. ábra. hosszmetszete. 2 m. A belső d-vel jelölt fal tégla, a mely azonban 8 méternyi magasságig tűzálló téglával van kibélelve oly módon, hogy az alsó részen, ahol a hő legintenzívebb, a fal lva, legfeljebb 1, legfent tégla vastagságban van tűzálló 126. ábra. Folytonosan működő mészégető-kemencze hosszmetszete. téglával kibélelve. A belső d falat egy mészkőből épített Efal veszi körül és e kettő között 15 cm. nyi hézag van, amely hamuval, homokkal vagy egyéb rossz hővezető anyaggal töltetik ki. A belső kemenczét körülveszi a 5-vel jelölt és téglából épített fal, az e és B falak között jpi>vel boltozott helyiségek vannak. Az ábrán feltüntetett kemenczének i-vel jelölt három tüzelőnyilása van ; lehet azonban 4, sőt 5 tüzelőnyilást is alkalmazni. Mindegyik tüzelőhely f rostélylyal van felszerelve. Falazott mészégető-kemencze 124. ábra. Tüzrostélylyal ellátott mészégető- 125. ábra. Tüzrostélylyal biró mészégetőkeresztmetszete. kemencze hosszmetszete. kemencze keresztmetszete. van építve, amely a meleg levegőt nagy erővel kihúzza a P-vel jelölt kamrába. A kemencze elgyujtása oly módon történik, hogy elsősorban is a kemenczébe kevés mészkövet tesznek s azután a kiégetett mészkő kihúzására szolgáló csatornába tüzet raknak és addig tüzelnek, mig a mészkő kiégett. Ekkor az egész kemenczét meg!öltik mészkővel. a kihúzó csatorna ajtaját elzárják s már most a tüzelő helyeken kezdik meg a tüzelést. Ha a tüzelő rost felett lévő mészkő már kiégett, ugy az a ban lévő égetett meszet kihúzzák, mire az aknában lévő mészkő lefelé C3uszik s a beálló hiány uj mészkő feltöltése által pótoltatik. Ezzel az üzem rendszeresen ugy lesz folytatva, hogy minden tizenkét órában a kiégett meszet kihúzzák s a kemenczét újból töltik. A kiégetett meszet a kiégetés után száraz helyen kell tartani, mert különben a mész vizet és szénsavat vesz magába és értékéből veszít. Zalka Ziigmond. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 426. kérdés. Szeptember hó 20-24-ig vetettem el egy búzatáblát, száraz talajba s miután az csak f. hó 19 én kapott számba vehető esőt, igen hiányosan kelt. Most eső után vizsgálva a még ki nem kelt szemeket, arra a tapasztalatra jutottam, hogy azok tekintélyes részének csiráját valami kiette, mint mellékelt szemek is mutatják s 428. kérdésre. Teheneim burgonyamoslékkal való etetéstől tőgyeiken sömört kaptak, kérem az ennek elhárításához legalkalmasabb gyógyszert megnevezni. E. M. 429. kérdés. Fajbaromfit óhajtanék beszerezni. Kaphatnék-e az állami telepen és ha igen? előnyösebben-e, mint esetleg másutt? F. B. 127. ábra. Folytonosan müködö kemencze keresztmetszete. 430. kérdés. Lehet-e takarmányrépa leveleket polyvával rétegezve zsombolyai kazalnak készíteni? Ha igen, ugy mily arányban kell a polyvát rétegezni? és 20 m. holdnyi dúsan fejlődött répalevélnek hány négyszegölet kezdjünk zsombolyai kazal alá? K. I.

431. kérdés. Vidékünkön a kisgazdák a leszedett tengerit lemorzsolják és melegített kemenczékben és a napon megszárogatják; igy megszáradt állapotban viszik a piaezra eladni. Kérdem, hogy az ily erőltetett száradás mellett bir e ezen tengeri oly táperővel, mint az, amely természetes módon a góréban szárad ki és esak azután lesz lemorzsolva. K. A. Felelet. A százlábú kártevése. Felelet a 426. sz. kérdésre. A beküldött 11 db buzaszem, mindegyikének csirája ki van rágva: a csira helyén egy lyuk van. A szem többi része ép. A buzaszemek között voltak egy összetöredezett százlábúnak egyes részei, amelyekből megállapított ím, hogy azok a Julus unilineatus nevü és közönséges százlábú részei. A beküldő emliti, hogy.apró rovarálczákat" is küld; én három nappal későbben a küldeményben a fönnebbi dolgokon kivül semmi mást, tehát rovarlárvát sem találtam. 146 KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 24, 84. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. A kérdés az, hogy vájjon a kérdéses állat désre.) Nemes baromfit legjobb a gödöllői m. kikezdhette-e a beküldött búzaszemeket? Eddig a kir. baromfi tenyésztő telep és munkásképzőiskoláná! rendelni, ha azonban magántenyész- százlábúakat mindig hasznos állatoknak, vagy legalább közömbös állatoknak tartottuk, mert tőknél óhajt kérdést tenni, akkor hozassa meg ragadozók s e szerint mát. rovarokkal vagy Hreblay Emil felügyelőnek,tyuktcnyésztés" náluknál kisebb állatokkal táplálkoznak (atkákkal czimü munkáját Gödöllőről 2 koronáért, ezen és kivált apró Thysanurákkal.) Ujabban kivált munka függelékében minden egyes hazai jóhirnevü tenyészet hirdetését feltalálhatja. az elmúlt tavaszszal, többfelől kaptuk ezt az állatot, hogy az elvetett magot bántotta, igy Takarmányrépalevél konzerválása. (Felelet a 430. sz. kérdésre) Répalevelet nem nevezetesen az elvetett kukoriczát. S ezenkívül emlékszem, hogy valamely angol könyvben azt is olvastam, hogy e százlábúak mert a polyva között sok a levegő mi miatt a czélszerü polyvával rétegezve zsombolyázni, (falsé wireworm, áldrótféreg néven) az elvetett tökmagot is megrágták. Mi a való továbbá az is, hogy a zsombolyázandó répa- takarmány nem sikerülhet jól. Nag\on fontos mind ebben? Hogy megrághatja az elvetett levél félig fonnyadt legyen és hogy ne legyen magot, abban nem találok lehetetlenséget. harmatos vagy esőtől nedves. Legegyszerűbb zsombolyázása a répalevélnek a következő : Ez a százlábú kiválóan a trágyás főidben, ahol a trágya vagy egyéb anyag korhad, Sik talajon élére állított s czövekekkel mindenütt gyakori: de mihelyst rothadásról helyzetben tartott deszkákkal kijelöljük a van szó, akkor azonnal odébb áll. S ennek kazal két hosszoldalát; a két deszkasor közötti hitem szerint az a magyarázata, hogy az távolság, illetőleg a leendő kazal fenekének ilyen korhadó helyen sok az apró atka és szélessége csak 2 3 méter legyen, a deszkasorok hosszát pedig a zsombolyázandó répa- egyéb állat, amely a százlábú gyomrának kell. levél mennyisége szerint állapítjuk meg. Most Már most ha a vetőmag földbe kerül és polyvával behintjük a deszkák között lévő száraz az idő, akkor ott mindig akad egy kis földet s azután fél méter magasságig régalevelet rakunk be s azt jól letiporjuk ^és ie- száraz trágya, korhadó tarló, vagy valamely alászántott gyom, mely szintén korhadásnak sulykozzuk. eredve, alkalmas gyülekező helyül szolgálhat a humuszlakó állatok egyetemének. Ezek Ezután ugyanígy folytatjuk a rétegezést, azután nemcsak a trágyás részeket szívják és de avval az eltéréssel, hogy a következő rágják, hanem ellephetik az ugyan oda került rétegeket fokozatosan keskenyebbre vonjuk, magot is, mely a száraz földben talán kissé mert szükséges, hogy a kazal fölülete az esőviz és hólé könnyebb levezetése miatt meg is duzzadt, de amely a kellő nedvesség hiányában még sem bírt kikelni. Ha most a százlábú itt terem s az ilyen helyen élő állatokat megette, vagy elriasztotta, nem találok semmi lehetetlenséget abban, hogy az ki ne kezdje most őszszel a buzaszem vagy tavaszszal a kukuricza vagy egyéb duzzadt és puha csiráját is. Hogy pedig a magban nagyobb kárt nem tett, az egyedül csak annak tulajdonitható, hogy a szem többi része kemény és igy a gyönge rágó szervekkel Jablonovski József, a m. kir. áll. rov. áll. főnöke. Juhhimlö ojtóanyagának beszerzése. (Felelelet a 427. Jcérdésre.) Juhhimlö elleni ojtóanyagot egyes gazdaságok, melyek az ojtást évenkint végeztetik, szoktak évről-évre készletben tartani. Nem ismerünk olyan intézetet, mely ilyen ojtóanyagot rendszeresen termelne, ami egyébiránt nem is kívánatos, mert a himlőojtást czélszerü volna egészen abbahagyni. (A nyugati államokban az ojtásnak ez a neme be van tiltva és a betegség ott a tilalom életbe léptetése óta teljesen megszűnt.) Ha a himlő valamely nyájban már fellépett, akkor a beteg állatokról kell az ojtóanyagot venni. Az eljárás azonban nagy óvatosságot és szakszerű eljárást igényel, különben pedig ilyen esetben az ojtás végezéséhez hatósági engedély, illetőleg rendelet szükséges. y Tehenek mosléksömörje. {Felelelet a 428. kérdésre.) Ha a tőgy megbetegedése tényleg a burgonyamoslék etetéséből ered és nem esetleg tehénhimlő, legelőször is a feletetendő moslék napimennyiségét kell apasztani (egyegy tehén legfölebb 40 liter moslékot kapjon naponkint), azután pedig a tőgy megbetegedett részeit, ha azok nedvezők, zinkoxid-kenőescsel, ha ellenben már pörkökkel vannak fedve, borsav-kenőcscsel bekenni naponta egyszer. Fejősteheneknél a fejést igen óvatosan tanácsos eszközölni. Dr. M. J. Fajbaromfi beszerzése. (Felélet a 429. kér- hengeressé váljék. A jól letiport kazal magassága ne sokat haladja meg az 1 métert. Ezt a kazalt mosta deszkák és czövekekelszedése után 40 50 cm. vastag földréteggel látjuk el s később arra ügyelünk, hogy a répalevél mindig s mindenütt el legyen a külső levegőtől zárva. Jobb, de költségesebb az, ha a répalevelet czementveremben savanyitjuk be; akinek azonban ilyen verme nincs s aki legolcsóbb, módon akarja a répalevelet konzerválni, annak igen ajánlhatjuk a most leirt zsomboly ázást, biró állat ilyen száraz időben, mint a milyen időnk ez idén szeptember végén és október elején volt, kárt nem tehet benne. illetőleg a föld fölötti besavanyitást. Ha más zöldtakarmányunk, nevezetesen csalamádénk Minthogy ez a százlábúaktól eredő kár van, akkor azzal rétegezve is zsombolyázhatjuk többször ismétlődik, jövő tavaszszal próba alá a répalevelet, mely esetben épp ugy készítjük veszem őket és többféleképen megvizsgálom a el a kazalt s épp ugy földeljük be, mint magoktartását, hogy vájjon ők is a mezőgazdaság rendes ellenségei vagy csak véletlen hogyha esak csalamádét zsombolyáztunk volna. Cselleó. kártevők. Mesterségesen szárított tengeri takarmányértéfie. (Félelet a 431. sz. kérdésre.) A tengerit nemcsak nálunk, de más országokban is szokták mesterségesen szárítani, mert ez által azt érik el, hogy korábban vihetvén a piaezra, mint ó-tengerit adhatják el. E mesterséges szárítás kivált Éjszak-Olaszország nedvesebb vidékein, pl. Piemontban szokásos, ahol egyes uradalmak külön száritókat rendeztekbe, melyekkel 45 50 C.-nál eszközlik a tengeri száritását. A tengeri takarmányértéke nem szenved a mesterséges szárítás által, mert a csutka a tengerieső letörése után egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben képes tápanyagokat (keményítőt) a szemekbe juttatni, ami pedig a szemekben máris jelenlévő tápanyagokat illeti, azok csak akkor szenvednének a mesterséges szárítás által, ha az 100 C. foknál magasabb hővel történne. Elméletileg véve tehát a tengeri mesterséges szárítása csak előnyösnek mondható, de gyakorlati kivitele részint körülményes volta, részint pedig a mesterséges szárítók magas ára miatt nem tudott eddig nagyobb tért hódítani. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Az OMGE közleményei. 1623 Gazda-váltók 1 1623 Székely kivándorlás 1624 Takarmányozás. A vérmelassze..: 1625 Gazdasági gépészet. A mezőgazdasági gépi- és kézimunka közti viszony hazánkban _ 1626 Gazdasági ipar. A mészégetésraj. 1630 Levélszekrény 1631 Vegyesek.... 1632 Kereakedelem, tőzsde 1634- A magyar kir. földtani intézet mnzenma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10 l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10 l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg. A m. kir. mezőgazdasági mnzeum gyűjteménye a 1711. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követs napon kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum? zárva van. A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor - utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezőutcza sarkán van. Megbízatások. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Fridetzky Árpád pozsonyi lakost Pozsony vármegye Pozsony sz. kir. város területére nézve, Bertsch Ottó znióváraljai lakost Turócz vármegye mosócz-zniói járására nézve, Szántner Lajos oláh-sályi lakost Kis- Küküllő vármegye radnóti járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Névváltoztatás. Réller Oszkár, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgató-helyettese, vezetéknevét Harsány"-ra változtatta. Darányi miniszter és a vasmegyei gazdasági. A vasmegyei gazdasági Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert diszelnökévé választotta meg s a megválasztásról szóló oklevelet e hó 23-ikán nyújtotta át nagy deputáczióval, melyet Ernuszt Kelemen egyleti elnök vezetett. Részt vettek a küldöttségben Beiszig Ede, Szájbely Gyula, Förster Ottó, Ootthárd Sándor, Széchényi Tivadar gróf, Csernek Antal, Böszler Károly és még többen a vármegye notabilitásai közül. A küldöttség nevében Ernuszt Kelemen mondott beszédet, melyben kifejezésre jutatta, hogy e választás által a vasmegyei gazd. egylet a miniszter iránt való bizalmának és elismerésének kívánta jelét adni. Nagyméltóságod egész működése mutatja, úgymond, hogy értette azon módokat, melyekkel gazdáink öntudatát ébreszteni, azok szellemi képességeit emelni lehet. Megértette,

85. HZAM. IÜ-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1»00. OKTÖBER HO 27 1633 hogy aki egy államot teremteni akar, annak minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használni arra, hogy az állam iparát, kereskedelmét és gazdaságát fejleszsze. Midőn mindennyien nagyméltóságod előtt megjelentünk, igyekeztünk leróni a hálát, melylyel iránta viseltetünk és egyúttal bátorítani akartuk, hogy ez irányban továbbra is folytassa áldásos működését az ország javára. Leróni igyekeztünk pedig hálánkat az által, hogy bizalmunknak kifejezést akartunk adni, midőn n8gyméltóságodat gazdasági ünk disz-, elnökévé egyhangúlag megválasztottuk. Azt nyujtunk, a mink van, de nagyméltóságod tudja, hogy az ajándék becsét nem a külérték adja meg, hanem az, hogy minő érzelmekkel adják. Adja az Isten, hogy nagyméltóságod továbbra is folytathassa annyira áldásos működését hazánk és annak gazdasági érdekében." Darányi Ignácz miniszter válaszában körülbellő a következőket mondotta : Mélyen meghatott a Vasmegyei Gazdasági Egyesület bizalmának ily fényesen való megnyilatkozása és a bizalom eme megnyilatkozását még becsesebbé teszik előttem azon szavad, melyet nagyméltóságod hozzám intézni méltóztatott. Nagy örömmel veszem ezen kikitüntetést, mert Vasmegye ámbár távol fekszik, ámbár az ország határán van, azért ugy hazafiságban, mint a gazdaságban mindig elől jár. Nagy örömmel veszem azért, mert a Vasmegyei Gazdasági Egyesület nemcsak névleg működött, de tényleg jelentékenyen közre- fejlődését mutatja. Az évi eredmény 55,066 korona 65 fillér tiszta nyereséget tüntet föl, amelybe nincs beleszámítva azon 21,000 kor. összeg, melyet a szövetkezet tagjainak a fogyasztási anyagok forgalma után 3 /o vissza- volna, hogy nagybirtokosaink, főpapjaink stb. zetet a segélyző egylet viseli. Kivánatos hatott, hogy Vasmegye magas szinvonalat érjen el és igazán az országnak egy gyöngye térítés fejében javakra irt. Az igazgatóság a ezen kezdeményezést fölkarolják, mert tudtunkkal azok a legszorgalmasabb hallgatók,- legyen. Ha egy más vonalon a kormánynak tiszta nyereségből az üzletrészek 5 /o-os jutalékán és a tartalék alapnak 20,000 koronával kik tudva, hogy Óváron a megélhetési viszo- sikerült eredményt felmutatni, annak érdeme első sorban a magyar gazdát illeti, ki hosszú való gyarapításán kivül szövetkezeti czélokra nyok igen nehezek, mellékkeresetre, semmi kilátás, hogy hazulról a kellő anyagi eszközök- letargiájából felébredt s a ki a gazdasági élet 4285 korona 82 fillért javasol fölhasználni. minden terén erejét megfeszítve munkálkodik. Ezeket az eredményeket annál nagyobb örömmel konstatálhatjuk, mert a Magyar Mező- ják s igy Óvárott nélkülözésnek néznek eléje, kel szegénysorsu szüleik őket el nem láthat- Nagy és fontos feladatok előtt állunk. A magyar gazdaságra nézve életkérdést képeznek i, gazdák Szövetkezete és az OMGE. alkotása még sem riadnak vissza s eljönnek, hogy választott pályájukra a tudományos kiképzést azon ügyek, melyeknek megoldása küszöbön és jelenleg is egyletünk erkölcsi támogatását áll. Az ausztriai kiegyezés kérdése, az uj élvezi. megszerezzék. autonóm vámtarifa megállapítása, a kereskedelmi szerződések megújítása nemcsak az or- Milyen legyen az őrlési statisztika? A A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle" fővárosi malomegylet a napokban tartott ülésében többek között a hivatalos őrlési stamal jelent meg: A tokaji bor védelme legutóbbi száma a következő érdekes tartalomszág kereskedelmére és iparára, de első sorban ránk nézve képeznek életkérdést. Ezen tisztika helyesebb alapokon való szervezéséről 1737-ben. Dr. llléssy Jánostól. Ujabb adatok a feladatok megoldásában a magyar nemzetnek és megfelelőbb alakban való közétételéről posta meghonosításának történetéhez hazánkban. Munkás Lászlótól. A ledniczei uradalom együttes és egyetértő munkálkodásra van tanácskozott. Nem sejtjük mire czéloz tulajdonképpen a malomnek az a óhaja, hogy 1669-iki rendtartása. Pozsony város 1129-iki szüksége, hogy czéljait kielégítő módon elérhesse. A.Vasmegyei Gazdasági Egyesület az őrlési statisztika helyesebben szervezendő tüzrendtartása. Közli: Könyöki Alajos. A példát adott arra, hogy mikép lehet egyetértő és megfelelőbb alakban közlendő? Legfeljebb kassai szijgyártóczéh 1627-iki árszabása. Közli: működés mellett nagy eredményeket elérni. következtethetünk e kívánság mögött álló utógondolatra. A kereskedelmi miniszter ugyanis személyzet járandósága 1705-ben. Közli: dr. Kemény Lajos. Az alsó-lendvai uradalomi Vasmegye gazdaközönsége példa arra is, hogy miképen lehet az ipart, gazdaságot és kereskedelmet felvirágoztatni és én azt tartom, a napokban oly kijelentést tett, hogy az őrlési Merényi Lajos. Vádlevél 1563-ból a füzéri forgalom következményei a statisztikai tanúságok alapján lesznek elbiráíandók. Az őrlési- Utasítás a Buda városi orvos részére 1691-ből. tiszttartó ellen. Közli: dr. Merényi Lajos. hogy ha egyebet nem, miniszterségem alatt megtanultam, hogy Magyarországon megvannak forgalom megszüntetésének közvetlen hatása Nyir-baktai erdőrendtartás 1666-ből. A magyaróvári lövész 1753-iki szabályai. Az a kellékek, hogy Magyarország virágzó gazdag alatt azonban a statisztika sehogy sem akarta.ország legyen. Ezen nagy feladatok megoldásánál ott fogom találni a gazdasági et a lisztkivitel visszaesésére vonatkozó előzetes érdekes tárgyak sorozatát a vegyesek gazdag rovata egészíti ki. A Magyar Gazdaságtörténelmi és ott leszünk mindannyian, akik e nagy munkát bevégezni akarjuk. Még egyszer köszönöm nagybecsű kitüntetésüket s méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ezen kitüntetést életem legkedvesebb emlékei közé fogom sorolni." Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. Megalakulásának idejére és működésének terjedelmére nézve is ezen legelső mezőgazdasági szövetkezetünk f. hó 30-án fogja nyolczadik üzleti événelc közgyűlését megtartani. A lefolyt üzleti évről szóló jelentés örvendetes jelenségét mutatja annak, hogy a szövetkezet alapítása eszméjének megfelelőleg hiven töltvén be föladatát, a magyar gazdáknak mind nagyobb számát képes volt maga köré csoportosítani és érdekükben sikerrel működni. A szövetkezet ma már oly erős, hogy bármiféle oldalról jövő támadással szemben biztosan képes megállani helyét. Hiszen emlékezhetünk arra a mult évi támadásra, amelyet a szövetkezet ellen egyes budapesti gabonakereskedők a mult évben a kereskedelmi kamarában intéztek a hadsereg számára a szövetkezet által szállított termények miatt. Ez a támadás alkalmat nyújtott arra, hogy a szövetkezet alapszabályainak megfelelőleg még nagyobb mértékben fölkarolja a hadsereg terménynyel ellátásának ügyét és tagjait még kiterjedtebb mértékben ösztönözze a katonai szállításokban való részvételre. Meggyőződésünk, hogy a szövetkezet legnagyobb és legszebb feladatát fogja teljesíteni, ha a hadsereg ellátását lassanként egészen ő fogja kezébe venni ugy a hadsereg, valamint a termelők előnyére. A közgyűlés elé terjesztett jelentés az összes üzleti ágak fokozatos jóslatokat igazolni s ugyanezen statisztika adatai előreláthatólag a jövőben sem fogják kellőleg támogatni a nagymalmosok érveit. Összevetve ezeket, sejteni kezdjük, hogy milyennek is kellene lennie a malomegylet izlése szerinti őrlési statisztikának. Az ily körülmények között helyesbítendő statisztika czélja M a i i t l i s i e r O d o n csak az lehetne, hogy a megszűnt őrlésiforgalom gyászos következményeinek illusztrálására több sikerrel legyen alkalmazható, kíváncsiak vagyunk, hogyan vélné ezt elérni a malom? A meusa academica Magyar-Óváron. A m.-óvári gazdasági akadémia segélvző egylete fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából dr. Kossutány Tamás tanár elnök indítványára elhatározta, hogy mozgalmat indít egy mensa academica felállítására, hol_ az akademica szegénvsorsu hallgatói olcsó árért egészséges ebédet és vacsorát kapjanak. Ez ügyben az uradalmakhoz s a gazdasági egyletekhez fordult, hogy alapitványaik és évi szubvencziójuk által a szegénysorsu szogalmas hallgatóknak a megélhetési feltételeket megkönnyítsék. Eltekintve az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület 400 koronás alapítványától, ezt a lépést nem igen lehet sikerültnek mondani s csak mindön Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterünk évi 1000 koronás segélyt, Frigyes főherczeg évi 400 koronás segélyt engedélyezett, Magyaróvár városa szintén évi 400 koronát vett fel e czélra jövő évi ' költségvetésébe s ugy tudjuk Mosony vármegye is nagyobb összeggel fog járulni a mensa academica fentartásához; igy azután örömmel jelentjük, hogy a mensa academica szerény keretben ugyan, de f. é. november elsején megnyílik s egyelőre 15 szegénysorsu hallgató, szegény gazdatisztek, tanítók fiai s árvái fognak kapni havi 16 kor. fizettségért jó ebédet és vacsorát s a különbö- Szemle egész évi előfizetési ára 4 korona, Előfizetések az OMGE. pénztárához (Budapest, IX. Üllői-ut 25.) intézendők. Malaczok fogyasztási adója. Több helyről kaptunk fölszólalást, hogy a fővárosba leölt állapotban küldött pecsenyemalaczokat a gnakju^p jj «j JŰíkkte. í cs. és kir. udvari szállító magkereskedése V i * z BUDAPESTEN, minták beküldése és az ár közlése mellett a legmagasabb napi áron mindenféle gazdasági magot, és pedig: luczernát, nyulszapukát, lenmagot, napraforgót, lóheremagot, baltaczimet, * her kölest, csibehurt stb fehérherét, tavaszi bükkönyt, kendermagot bi bor he rét, mustármagot, gomborkát,

1634 KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 31. 86. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. vámhivatalnokok mint süldő malaczokat nemcsak a magasabh adótétellel rójják meg, hanem helytelen bevallás miatt még az illető beküldőt meg is büntetik. Erre nézve épen most, midőn a főváros környékéről megindul a peesenye-malaezoknak nagyobb számú beküldése, időszerűnek tartjuk közölni, hogy pecsenyemalaczként a kisebb adótétellel csakis a 6 klgon aluli malaczok rovatnak meg, a 6 klg.- nál nehezebb malaczok mint süldők után a magasabb fogyasztási adó lerovására kötelező. Kellemetlenségek elkerülése végett legczélszerübb, ha a malaczok odahaza egyenként leméretvén a vámhivatalnál ezen jegyzék szerint jelentetnek be a fogyasztási adó lerovására, mert ebben az esetben a pénzügyőri közegek még a legrosszabb akarat mellett sem foghatják a beküldőre, hogy a 6 klgnál súlyosabb malaczokat a kisebb adótétel mellett akarták becsempészni. MYILTTÉR.*) Szuperfoszfátot, kénsavas-kálit, kénsavas-ammoiit, Kovasavas-kálit, (doiiánytr ágy ázásra) Chilis a létromot, Kaimtot, 4Q 0-os kálitrágyasót és egyéb mütrágyaféléket elismert kitűnő minőségben legolcsóbban szállít HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B U D A P E S T, V. ker,, Fiirdő-utcza 8. szám, Most Jelent meg Gyula és Szilassy Zoltán O. M. 6. E. titkárjai szerkesztésében Köztelek Zsebnaptár 1901-re. A.Köztelek Zsebnaptár" ezen hetedik évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a.köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt ' ~ 3 korona 50 fillér. = Megrendelhető a Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). n 1899. évi forgalom: 26,480 bál. \ Felhívjuk m t. cz. gazdakozönséfs figyelmét melyek az év folyamán több sorozatban, jnlius és szeptember hónapokban tartatnak meg. Az aukeziókra felküldött és Gyapjuárverésl vállalat Budapest, Danaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint ingyen raktározásban részesülnek. Gyapjuárverési HELLERM.s vállalat TÁRSA, BUDAPEST. V., EraM-tér 13. - Megjelent az.országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Ae UjlaH Uradalom Üzleti lerendezése a,köztéléit* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 lerajceár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Napi jelentés a gabonaüzletről. 1900. október 26 Az egész gabonaüzleti forgalom az elmúlt napokban szük keretben mozgott, kenyérmagvak az ország legtöbb részéből jelentett esőzések következtében esak alacsonyabb árak mellett voltak elhelyezhetők, mig takarmányezikkek zab kivételével, melyben igen szilárd a hangulat változatlanok. Búzában ma 30,000 métermázsányi forgalom mellett tiz fillérrel magasabb árakat értünk el 100 kgként; közeli hajórakományokat azonban még ma is nagyobb engedmények árán lehet elhelyezni. Rozsért ma szintén 10 fillérrel magasabb árakat fizettek. Az utóbbi napokban néhány eladás jött létre Csehországba való szállításra. Jobb minőségű áruért 13-00 fillérig menő árak érhetők el 100 kgkint ab és budapesti paritásban. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) csak gyengén van kinálva, a kereslet takarmány áruban ma valamivel jobb, az árak a mult heti nivót el nem hagyták. Zabban igen élénk a kereslet, az árak fokozatosan emelkednek. Szin és tisztaság szerint ma 11-40-11-60 fillér érhető el 50 kgként. Tengeri uj áruban kellemesen tartott árak mellett már szép kis forgalmunk van. November márcziusi szállításra különösen Bécsbe adatik el sok áru. Prompt szállításra ma 9-60 fillér érhető el ab Budapest, természetesen minőségjótállás mellett. Óáruban forgalom nincs. Heremagvak. ügy vereshere, mint luezernaárak a nagy kínálat következtében inkább lefelé gravilálnak. Különösen Csehországból kínálnak nagyobb kvantnmokban igen szép minőségű árut és oly olcsó árak mellett, hogy mi ezekkel szemben teljesen versenyen kivül vagvunk. Egy rövid ideig ugylátszik egy bizonyos stagnáczióra készülhetünk el ezen czikkben.s (m.) Szesz. (Ooldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten az üzletmenet kielégítő! volt és jobb kereslet és fedezési vásárlások folytán a szeszárak ugy azonnali, valamint későbbi szállításra változatlanul szilárdan zárultak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 116-50 117'50 K adózatlanul 46-50 47 koronáig szabadraktárra szállítva. Kicsinyben az ár 2 3 K. drágább. Élesztőszeszben a kereslet e héten gyérebb volt és csak kisebb tételek kerültek forgalomba adózva 116.50 117.50 kor., adózatlanul 46.50 47.50 koronáig. Az adózott nyersszesz és denaturáltszesz ára változatlan. Vidéki finomitógyárakáltal finomítottszesz adózva helybeli állomáshoz és házhoz szállítva 116 kor. volt ajánlva"és már több tétel el is kelt. Adózatlanul szabadraktárra szállítva finomított szesz 116 kor. kelt, Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz a héten gyéren volt ajánlva és csak jó vételkedv mellett több tétel fix árban és 40 koronáig és jegyzésen alul zárulva is lett. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42'. BécH jegyzés 43-20 43-60 korona kontingens nyersszeszért. 40- Trieszti jegyzés 20-20-25 korona kiviteli szeszért, 90 /o hektoliterje. Kivitelre több kocsirakomány finomított szeszt vásároltak, mely Drinápoly felé lett szállítva. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten : Nagyban: Finomított 116-50 U7-50 K., élesztőszesz 116-50 117-50 K., adózva 114-50 115 50 korona, nyersszesz adózatlan (i (exkontingens) <- korona, denaturált 37"-- 37-50 korona. Kontingens nyersszesz Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak. (Mauthner Ölön tudósítása.) Vöröshere. Az amerikai jegyzések e héten ismét alabbszálltak, a mi azonban csak a határidőüzletre volt befolyással, mig a készáru-üzlet Németországban változatlan maradt. Az Amerikából beérkezett idei termésű minták nem szép minőségekre vallanak, aprószemüek és színre sem megfelelőek. Hazánkban nagyobbmérvü üzlet még mindig nem fejlődhetett. A termelők a csekély csépléshozam következtében mult heti követeléseiknél maradnak, melyeket azonban a spekuláczió, a külföldi tudósítások befolyása alatt, nem akar megadni. Néhány tétel, minőség szerint 132 140 korona árban kelt el. Luczerna. A hangulat igen szilárd és világosszinü öregszemü árunak élénk kereslete volt. Francziaországban elsőrendű minőség csekély mennyiségben lett betakarítva, Olaszországban mennyiségileg gyenge termés volt, Amerika pedig magas árakat jelez. Muharmag. Ajánlatok hiján csendes a forgalom., Baltaczim és 'bükköny tovább is keresett. Jegyzéseink 100 klgrmmonként Budapesten : Vöröshere elsőrendű öregszemü 142 150 korona Vöröshere középminőségü 132 140 Luczerna 88 96 Muhar 14 15 Baltaczim...... 22 26 Bükköny 13 13Va. A Mauthner Ödön czég^e lap gazdaelőfizetőit kivánatra akár levélben, akár sürgönyíleg teljesen költségmentesen értesiti az összes magfélék napi árairól. Rózsii 0/1. I. 1 H. II/B III. Ár : Kor. 23.70 22.70 22.20 21.70!0-30 18.30 14.90 Köleskása: Szám 0 1 2 3 4 Ár: Kor. 25. 24. 23. 22. 20.50 Rizstakarmányliszt Árpadercze Takarmánydara. K. 11. K. 10.20 K. Rozskorpa Araink 100 kgonként, helyben, elegysulyt tisztasulynak véve, zsákkal együtt értendők.

85. SZÁM. ÍO-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 27. 1635 Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudúsi tftsa a.köztelek* részére. Budapest, 1900. okt. 25 én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, telj súlyt tiszta súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: B u z a 1 i 4 8 6 7 7V» Ár K.: 26. 24.60 23.20 22 21.60 20.6018.8015.6014.: buzakorpa 8-as takarmányliszt finom goromba A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövet, kezet üzleti jelentése. 1900. okt. 24. Forgalmunk az esős időjárás hatása alatt, de közeledő ultimo miatt is csendesebb alakot öltött. Az üzlet részleteire vonatkozólag a következőket jelenthetjük. Husnemek jól fogytak. Vadfélék valamivel szilárdabbak, daczára, hogy a hozatalok fokozódtak. A tojásüzlet nagyon szilárd ; prima áruban még mindig hiány van. Tejtermékek szilárdságukat megtartották. Baromfiban a forgalom változtatlan jó. Gyümölcsnemüekből szőlő kevesebb mennyiségben érkezik és ezért magasabb árak voltak elérhetők. Kiváló szép faj almák és körték nagyon keresettek, közép minőségű áru is jól helyezhető el, ellenben közönséges áru, melylyel a piacz el van árasztva, esak nyomott árak mellett értékesíthető. Burgonyából több vaggontétel érkezett czimünkre melyek azonnal elhelyezésre találtak. Jegyzéseink: Szarvas 50 60, dámvad 50 60, őz 110 140 fillér egészben és kilónként. Nyul 2-40 kor. drbonként, fáczán 3-00 3-20 kor., fogoly 1-40 1'5C kor. páronként. Tejtermekek: elsőrendű teavaj 2-3C 2-40, másodrendű 2-00 2'10, főzővaj 1-60 1"80 kor. kilónként, tehéntúró 24 28 fillér kilója. Prima alföldi tojás 76 77, erdélyi 71 72 korona eredeti ládánként. Gyümölcsnemüek: kalvil 60 70, bőr, 24- vajoncz és császár.60 80 fillér kilónként. Közép minőségű alma 24 30, alsórendű 12 16 fillér kilónként. Prima rózsaburgonya 3'00 3-20, közép 2-40 apró ipari czélokra 1-60, sárga 3-20 korona vaggon- 86 tételeknél 100 kgként. A hét végével várjuk az első nagyobb küldeményeket fejes káposztából, melyekre vonatkozólag megelőző hivatalos jelentésünkben bőven foglalkoztunk. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1900. október 26-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a,köztelek* részére.) Felhozatott a szokott községekből 135 szekér réti széna, 130 szekér muhar, 20 szekér zsupszalma 5 szekér alomszalma, szekér takarmányszalma, szekér tengeriszár, 34 szekér egyéb takarmány (sarjú és zabosbükköny stb.) 4C0 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak fillérekben, q-ként, a következők: réü széna 400 600, muhar 440 500, zsupszalma 300 340 alomszalma 260 300, egyéb takarmány ' lóhere 480 4S0, takarmányszalma, 100 kévé tengeriszár, luczerna 380 500, sarjú 440 480, szalmaszecska 300 320, széna, uj, zabosbükkőny 480 520. Összes kocsiszám 328* suly 459,200 kg. közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 150 db, eladatott 70 db 218 310 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 210 db, eladatott 160 db 50 170 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 85 db, eladatott jallatvásárok. 31 db 16 40 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 95 db, az állatkert részére vásároltatott 3 darab, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott db, ragályos be- Budapesti Mnrómarhavásár. 1900. okt. hó 25-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. tegségre gyanús ló lefoglaltatott db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett db. Felhajtatott: belföldi 385 db, eladatott db, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott.drb, növendék élő.borjú 71 db, eladatott drb, élő bárány db, eladatott drb; ölött belföldi drb, eladatott drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, bécsi ölött drb, eladatott drb, növendék boriu drb, eladatott drb, ölött bárány drb, eladatott drb, élő kecske drb, eladatott drb. A vásár hangulata csekély kereslet miatt lanyha. Arak a következők: Elő borjuk: belföldi 60 96 koronáig, kivételesen koronáig dbonkint, koronáig, kivételesen koronáig súlyra, galicziai 1 kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú 36 52, koronáig, kiv. koronáig drbkint, koronáig, kiv. koronáig súlyra. Olött borjúbelföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig dalomba darab egyéb országokba darab, összesen 4081 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szállásokbán elhullott 2 darab, vaggonokból kirakott hulla 0 darab, borsókásnak találtatott 10 darab, összesen 12 db. Maradt állomány 35498 drb. A részvény-szállásokban 11317 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt X/10. 4830 db. Felhajtás: Szer- drbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány 16-20 koronáig páronkint, ölött bárány koronáig párja. biából 1901 db, Romániából drb, összesen 6731 drb. Elhajtás: 2370 drb, maradt állomány 4361 drb és pedig drb szerb és 4361 db román. Az egészségügyi Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1900 évi október hő 25-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a.köztelek* részére. Felhajtatott: 278 db, úgymint: jármos ökör elsömin. 6 db, közép 44 db, alárendelt db. Fejőstehén: fehér - db, tarka 131 db, tenyészbika 3 drb, tarka tinó, fehér db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 94 db, hizlalni való ökör db, üsző fehér db. Jármos ökrökre a kereslet csekély, beállítani való ökröt vettek. Fejős tehenek ára változatlan. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör, középmin. jármos ökör 500 560 pár., alárendelt minőségű jármos ökör, Jármos bivaly é. s. mm., K-.ig páronkint. jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., tarka bekötni való ökör 44-50 K.-ig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén, tarka keveri származású tehén 140 230 koronáig darabonkint, bonyhádi tehén 230 330, kiv. koronáig darabonkint. Budapesti vágómarhavásár. 1900. évi okt. hó 25-án. (A budapesti közvágóhíd is marhavásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére.) Felhajtatott: 3822 db lagy vágómarha, nevezetesen: 611 db magyar és tarka Skör, 559 db magyar és tarka tehén, 2288 db szerbiai Skör, 92 db szerbiai tehén, 42 db boszniai ökör, 8 di torn ai tehén, 152 db bika és 70 db bivaly. Valamivel nagyobb felhajtás mellett az árak változatlanok. Első rendű bikák és a tarka tehenek ára 2 4 koronával emelkedett mmázsánként, minthogy több nagyobb külföldi vevő vett részt a vásáron. Wicöíég szerint: 330 darab elsőrendű hizott 3329 db középminőségü és 163 db alárendelt min. ökör db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és db alárendelt min. ökör; db elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, db alárendelt minőségű tehén. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 64-70, kivételesen hizott magyar ökör középminőségü 56-62-, rendelt minőségű magyar ökör 50-54-, jobb minőségű magyar és tarka tehén 40 66-50, kivételesen tarka tehén, magyar tehén középmin. 40 66-50 ( ), 64, szerbiai ökör középminőségü 42 46-, szerbiai ökör alárendelt minőségű, szerbiai bika -66-, kivételesen 70., szerbiai bivaly 32. 42-,, magyar legelőmarha I. rendű, II. rendű koronáig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1900. okt. 25-én. (4 budapesti vásárigazgatóság jelentése a.köztelek" részére). A vásár forgalma élénk volt. Felhajtatott összesen 575 db. Eladatott 302 db. Jobb minőségű lovakból hátas 20 drb, eladatott 4 db, 300-400 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 db, eladatott db, K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) 40 db, eladatott 15 db 280 360 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 60 db, eladatott 22 db 220 300 K.-ért, ponny db, eladatott 0 db K.-ért; Kőbányai sertésvásár. 1900. évi okt. hó 26-án. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon jelentése a.köztelek* részére.) Az üzlet csendes volt. Heti átlag-árak : Magyar válogatott 320 10 kgros nehéz 96 98 fii., 280 300 kgrammos nehéz í-97 fii., öreg 300 kg. tuli fii., vidéki sertés könnyű f. Szerb 92 96 f. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4 /o engedmény szokásos. Eleségárak: Tengeri 13 60 korona, árpa uj 12-40 kor. Kőbányán átvéve. Helyi állomány: október 19-én maradt 36942 darab. Felhajtás: Belföldről 1923 darab, Szerbiából 1901 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 3824 db. Főösszeg 41500 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I X. kerület) 2324 drb, belföldre Budapest környékére 1194 drb, Bécsbe 463 drb, osztrák tartományokba drb, Ausztriába db. Német biro- Ingatlanok árverései (40000 korona becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) Okt. 23. Módosi atkviha-lorv.neu- 113703 kir. jbiróság tóság zini közbirtokosság Okt. 31. Budapesti atkviha- Sziklai 168309 kir. tvszék tóság Arnold Nov. 1. Székesfehérvári atkviha- Peuser 51172 kir. tvszék tóság Frigyes Nov. 2. Székesfehérvári atkviha- Kriván 85934 kir. tvszék tóság László Nov. 8 Budapesti atkviha- Spiegel 359691 kir. tvszék tóság Adolf Nov. 16. Budapesti atkviha- Hirschfeld 47577 kir. tvszék tóság Zsigmond Nov. 17. Budapesti atkviha- Utassy 65959 kir. tvszék tóság Ferenczné atkviha- Krell 207048 tóság István Decz. 3. Galgóczi atkviha- Benkő 204800 kir. jbiróság tóság Béla Decz. 6. Budapesti atkviha- Strasser 775010 kir. tvszék tóság ülrik Decz. 31. Egri atkviha- Egri keres- 60000 kir. tvszék tóság kedelmi és iparhitelintézet Jan. 16. Törökbecsei atkviha- Melenczei 40327 kir. jbiróság tóság gör. kel. szerb egyházközség * Hézagaidéit flgryelmébe! * Elismert kitűnő hazai gyártmány! 1600 gözcséplökészlet üzemben! ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, KÜLSŐ VÁCZI-UT 7. SZÁM. 2Vs, 3'/«, 4, 4i/i, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. Magánjárók (uti mozdonyok,) Kérjük minden gzakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimerítő és felvilágosító választ. Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik.

1636 KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 31. 86. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. hnpirtált eredeti angol kmwk kaphatók: PICK OSWAID-ifl BUDAPEST, HU, KükS-Korepesi-ui 1. ir. szabad. HYDRA" vetőgéptöfcsér hajlékony aczéltömlőből, mely végét jelenti a vetögéptölcséreknél eddig előfordult kellemetlenségeknek. Szalériöi véleménye szerint a lepzélszerlb és legtartósatu tölcsér. Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint bármely más veífigéptölcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentáll minden elgörbiilésnek. A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetögépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Külső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson Budapest. Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. Nagyítani eladás: Pforzheimi fémtömlőgyár társ. Magyarországi raérképrálőjénél FODOR ÖDÖN műszaki irodájában 1399 Budapest, VII., Kertész-ntcza 41. Leírások kívánatra készséggel küldetnek. I á R és vegyszereket, Árjegyzékkel kívánatra szolgálok. Pontos czim Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, Budapest, Üllői-nt 25. a*. wssus z s i r m e g h a t á r o z ó a tej- és tej termények részére a dp. N. C»erber m r A C I D - B U T Y R O M E T E R E. *m Több mint 7000 drb használatban. 25 elsőrendű kitüntetés. A világ leghíresebb és legnagyobb tehenészetei dolgoznak vele. Eladási-hely: Alfa Separator részvény-társaság Budapest, Y., Báthory-utcza 4. szám. Képes árjegyzékeket ingyen küld Dr. N. Gerber's Molkerei Zürich (Schweiz). Óvakodjunk az utánzatoktól. Csakis az olyan butyrometerek nak ellenőrizve, a legczélszerübben és törvényileg védve, melyeknek a nyaka rovátkolt s az itt látható felírással van-' nak ellátva. Utánzások törvényileg üldöztetnek. Ismételadók, kik egyszerre több 100 drbot vesznek, külön engedményben részesülnek. 1722 r'raktilc-as, lecfolcsó'b'b és leg-pon.-bo3a.vb Kv/izda Ferenc János. é -a bíi^r f^dsjs'.- rülfti gyógszorész Korneuburg, Bécs mellett. Kitűnő minőségű t ö l g y m a k k - o t nemkülönben mindenféle erdészeti magot ajánl a Magy. magpergető-gyár Faragó Béla Zala-Egerszegen; minden kiállitáson kitüntetve, legutóbb Párisban ezüst éremmel. S T A H E L é* L E N N E R TRIEURGYÁR, JSIKUpJSSí. Ajánljuk triearjeiiket minden gabona tia» * kiló nyersterméay beküldése mellett spéciiül t r i e u r t készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan é» olcsón ujjal felcseré- Ifink. Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmntm jutalék mefiatt KOM elirmmuk alkahnazitf pesiti a le - Valódi csak fonti védjegygyei kapható. _. monarchia minden gyógyszertárában és drogueríájában. Föwktár: T»r»lt Jówf gyógyszertára Budapest, Király-utca 12. Bérbeadás. Baranyamegyében a sásdi vasúti állomás közelében fekvő Varga és ligeti 820 szántó, 6 kert, 97 rét, 8 szőlő, 423 legelő, 320 erdő és 35 adó alá nem tartozó, összesen mintegy 1709 katasztrális holdból álló, gazd. épületekkel, kastély és parkbal ellátott birtokom közvetítők mellőzésével azonnal vagy újévkor 12 évre haszonbérbe adatik. A feltételek nálam megtudhatók. Ajánlatok hozzám intézendök. Kunfy Adolf, Kaposvár. Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9 3-igr; este 6 8-ig. BUDAPESTEN, VII. ker., Erzsébet-körűt 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.

85. SZAM. 10-ÍK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 27. 1637 1900. párisi nemzetközi kiállítás jnry tag. gazdasági gépgyára M o s o n b a n (Alakult 1856.) ajánlja a jelenlegi idényre : rostáit, magtár szelelöit és konkoly választókat. - üj!,.diadal" rosta és Kayserféle centrifugális gabonaosztályozó.., H U X ( i Á K I A D R I L L 4 meri rendszer, s, MOSOMI ÖRILL" toló-vetö rendszer. s. I L B I L L I M I H 5 I L L " kis gazdáknak, Legjobb Sack-rendszertt ekéit, egyes, kettős és hármas ekéit, a hires rendkívül kedvelt Laacke-féle boronáit, rétre és szántóföldre, és hengereit. A szüreti idényre: különböző nagyságban és b O F S a j t Ó i t SZŐlŐZÚZÓit legjobb minőségben. Főraktár: Budapest, VI., Váczi-körut 57 a. G A N Z és T Á R S A S 3» & ± Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott meterek gazdaság ezé!jak* (BÁNK! és BS9KKA waé. rttuw^. Mechwart-féle gőzekék és petroleumekék. Hengerszékek, kőjáratok ét teljes malomberendezések. Turbinák. Vill«M riláfitási 4u Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük. erőátviteli b«rendezéa«k. SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. * közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari ezélokra. Lesjobb u m m i- és kender tijmlsk. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, baremmérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és Mindenféle csövek. I mérleggyártásra. W. GARVENS, Wien, L, WalftecJigass* 14. as. Sdiwai'B«Bberg»trMse 6. Csüdsömör - kenőcs. Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle V e r s e n y f luid. Izom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél F A R A G Ó Ö D Ö N gyógyszerésznél Tőt-Komlős Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdsömörkenőcs 2 korona. 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter - 2, Óvakodjunk az értéktelen utánzatoktól! Az egerek gyökeres kiirtásához az eddig hirdetett összes szerek közt legjobban bevált az állami éremmel kitüntetett Strichninzab ' Előállítás saját módszer szerint s saját gyártmányú csalétekkel 1890. óta, tehát 10 év óta szétküldi ezen szakban specziaiista Tliomus Holla S ^ r Prag-, Zizkov, Husstrasse 20. (Bőhmen.) Nagyobb vételnél igen mérsékelt árak. Óvakodjunk az értéktelen utánzatoktól! Hajőjáratjegyzék. A D R I A magy. kir. tengerhajózási részv.-társ. Vezérügynöksége Hoffmann S. és V. 1900. november havában a következő gőzösök indulnak: 1900. Honnan H o v á a gőzös neve Liverpool 1 10 Hull, Newoastle o/t. 1 10 Hamburg Antwerpen 5 15 Veria Itt) Tanger 1, Pernambuco, Bahia Mátyás király 10 20 15-25 Syriá'(0. L.) RoSen" 20 50 Barcelona Valencia*) Bordeaux* Algier 1 ) Glasgow* Jőkai" 18 20-300 Lisszabon, Oporto Samaria (C. L.) 20 3 Liverpool Hull, Newoastles o/t. 1900. Honnan Hová a gőzös neve H O T T E R F. J. R. gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, XII/2., Schönbrunierstrasse 18 Hotter-fele Absorbinol HOTTEE-FÉLETEAJHIHQ-rlOTB Liverpool Triest-Fiume Hull, Newoastle o/t. Rotterdam, Káímán V liii király Petőfi ^ ^ il táppora^

1638 KŐZTÉLEK 1900. OKTÓBER Hö 21. 85. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. November hóban jelenik meg a Gazdaságok, Iparosok és malmok részére ajánlja a D R E Z D A I M O T O R G Y Á R " S F t i T " a S E T * gáz-, benzin-, petróleum- és acetylea-motorait ^ X és locomobiljaít I SZILASSY 1901. évre. S Z E R K E S Z T Ő : ZOLTÁN. az Orsz. Magy. 6azd. Egyesület szerkesztő-titkára. Kiadja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Ána portomentes küldéssel 1 korona és 80 fillér. Egy díszesen s teljesen vászonba kötött, naptár részszel és gazdasági tudnivalókkal ellátott nagy alakit egyszerű számviteli könyv, a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat. Előfizetéseket elfogad a KÖZTELEK" B U D A P E S T, kiadóhivatala IX. kerület, Üllői-ut 25. szám. Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség Debrecen. Pályázati hirdetmény. őség az 1901., esetleg további két é, i, pallók szállításának biztosítása czélj A pályázati feltételek, méretjegyzékek és ajánlati minták minden üzletvezetőségnél és kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők, a debreczeni üzletvezetőségnél dij nélkül is megszerezhetők. A pályázati feltételek alapján szerkesztett ajánlatok 1900. évi november hó 20-án déli 12 óráig nyújtandók be a debreceni üzletvezetőség I. osztályánál. A bánatpénzek egy nappal előbb leteendők az üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál. Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség Debreczen. (Utánnyomás nem dijaztatik.) VeztrktpvieelBiig: deliért Ignáoz és Társa, Budapesten, f/. Teriz-ttrut 41- I HÜHÉHHSB nóímühely BUDAPESTEN. LMIIJMMB Kalmár Vilmos B u d a p e s t, VI. kerület, Teréz-körut 3. szám. a csehországi Thomas-miivek magyarországi vezérképviselője ajánl: Thomasfoszfátlisztet (Tinalak), m m M a i t elliü" dohány trágyát, Kalnitot. ím ím W A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépek a legolcsóbb áron. «Pontos és lelkiismeretes kiszolgálás. < Szöldojtványok, európai és amerikai gyökeres és sima vesszők a lehető legjobb minőségben fajtisztán nagy mennyiségben kaphatók BERÉNYI JENŐ szölökezelöségénél Zalaszentgrőton. Kívánatra árjegyzék küldetik. 1711 RENDSZERES MALOM-berendezásek é s egyes KI A L O K J G É P E &, termén;-tisztító-müvek gabonaraktárak (silos) részére. G B A E P E L H U S d fép- és rostul emezgy ár, malomépitésset Marshall, Sons & Co. Lmtd angolarszági gépgyár vezérügynöks BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-it 46. 782 «

85. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM- KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 27. 1633 Hazai Ipar FUCHS ÉS SCHLICHTER Budapest, VI., Jász-u. 7. Hazai Ipart pántoljuk. Kitüntetve: 1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy üzemre arany érem. 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij : legnagyobb elismerés. 1900. Párisi világkiállításon ezüst éremmel kitüntetve. WEISER J. C. gazdasági gépgyára Nagy-Kanizsán. Ajánlja: Magyarország legújabb és Diót, tökmagot, anyarozsot, nadragulya levelet és gyökeret, sikárgyökeret, ló szőrt, marha- és disznószőrt, sörtét a legfelső árakon vesz a Magyar fcmteli- ós csomagsz&llitási részyény- Tarsasag Budapesten. Fairbanks Mérleg és gépgyárrészvénytársaság. Városi iroda és raktár Budapest, Andrássy-ut 11 jr^^jüebbthe: -szabad, kiválthatókapa- >. csuklyókkal ellátott SÍR és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas ZALA-DRILL sorvetogépét, továbbá szab. Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-rendszerü aczélekéit, boronáit, járgányait, szénagyüjtöit, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit. A homokos talajhoz a ZALA DRILL különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetősarukkal lesz ellátva. Árjeg-yaéK ingyen és Ibérmentve. Lapunk bekötési táblája 1 fpt 86 kpépt fportómenteses) kapható kiadóhivatalunkban, Ajánlják nagy raktárukat min- SJIÍJBB «len patkolási czikklből és ezen.5ssí- 1 szakmáiba vágó különlegessé- ^u'-r-' gekbol. Továbbá ajánlják szalba- Ml 1 dalmazott, kiváló szakférfiak által legjolblban ajánlott patkóikat YBWiy igáslovak és paripák, úgyszintén V V ö k r ö k v a s a l á s á r a. Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit. ii. iiavv* SÖII\I; cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók WIEN, II., R E N K 6 A S S E 6. SZÁM. HIRDITÉSEK felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Onii-at M-iIK Mám. Eladó szőlővessző. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület,.istvántelki immúnis" liomoktalaju szőlőjéből kisajátítás folytán feleslegessé vált következő európai gyökeres és sima szőlővesszők, valamint Riparia Sauvage alanyra ojtott kétéves gyökeres ojtványok eladók. Gyökeres vesszők. Olasz Bizling 10,000 ezre 1 Nagy Burgundi... 2,000, 1 Mézes fehér 4,000, 1 Tramini piros 1,000, 1 Piros Bakar 1,000, 1 Chasselas Rouge10,000, ( Blanc... 5,000 f Veltelini piros 5,000 i Tramini piros 4,000, i Vegyos csemete fajta... 10,000 1 Sima vesszők. Ojtvány vesszők. Olasz Rizling... 40,000 ezre Nagy Burgundi... 10,000, Mézes fehér 10,000 drbja Mézes fehér 20,000 Chasselas Blanc.- 1,000 2' Szent-L5rincz._... 5,000, Rouge... 2,000, 2 Oportó- 1,000, 2' Megrendelések az OrszágosMagyar GrazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest Kőztelek" intézendők. A vesszők elszállításának még az ősz folyamán kell történnie. Ezrenkint csomagolás és vasútra szállításért külön egy koronát számítunk."

154 KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HO 3. 87 SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. A J Á N L Ó K: G É P O L A J Á T, Kocsíkenöcsöt, Petroleumot, n. m. valósai tiszta olívaolajat, euőrendu Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket. avtalanltott repezeolajat, stb. disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót, Fertőtlenítő szereket, MfiTRÁGYÁT W - Y e t ó m a g o t u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. Olasz szaponériát tiszta vastag gyöke- a legjutányosabb áron és garantált jó mirekb5l őrölve. nőségben. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, lnozemát és egyéb magvakat és kérek mlnszíves ajánlatokat. JBWfl K R A M E R L I P Ó T, becses figyelmébe! 5 axí 3000 ku horaképes- 4 méter hosszú és 2 méter széles tolósuly rendszerű uj hidmérlegr! 8 drb 1500 kiló hordképesjfigtt, erős vaskorláttal ellátott marhamérleg! 7 drb 1000 kiló hordképesaégü és 9 drb 500 kiló hordkópességü tizedes mérleg az összes sulyokkal együtt minden mérleg hitelesítve! Becserélek! ócska marhamázs&kat uj hídmérlegre vagy uj marhamérlegre! IMT Javitás^at pontosan DÉNES MANÓ Az állattenyésztés, illetőleg állategészségügy egyik legfontosabb kérdésével: a szarvasmarhák gümőkórjának hazánkban való el-, terjedésével foglalkozik BREUER ALBERT közvágóhidi felügyelő állat-, orvosunk. A szarvasmarhák gümökórja vágóhídi statisztika alapján czimü értekezése, mely a Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaságnál (Üllői-ut Köztelek) 1 koronáért kapható. Birtok eladás Király Daróczon (Szatmármegye) 343 (1000 -öles) hold területű birtok, melyből 225 szántó 110 hold rét és kert, 20 cat. hold dohányengedélylyel, urilak, kitűnő gazdasági épületek és felszereléssel a vasúttól Va órára eladó esetleg bérbeadó. Bővebbet 1697 Uray Istyánnétól Budapest, VIII., Rigó-u. 3. Süpgőnyczim i CERES" Budapest. IrjeKMékkcl és részletes kllss ajínlstokkal kívánatra szolgálok. Tógazdaságaimból ajánlok őszi és koratavaszi szállításra egyés kétnyaras, gyorsnövésü csehponty-, SÜII8-, csuka és czompó-ivadékot, továbbá megtermékenyített fogas-süllőikrát. Corchus Béla, Budapest, IV. kerület Molnár-utcza 17. Eladó használt 480 literes gyorsfiillesztö. Czim jarobiizát vásárol 1590 HALDEK József föherczeg ő cs. és kii-, fensége udvari szállítója BUDAPEST, Károly-körat 9. az 1901. évre II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Jeszenszky Pál, az O. M. Q. B. titkárja. Ára: O. M. G. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, 3 kor. 30 fill. Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám. Vadgesztenyét obb mennyiségben száll. 1728 Tűzbiztos istálló - vihar-, teherkocsi-, kummet- és kézi Schember C. és Fiai Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják * * Hnngárl-Drill JlnTetlteU^Úl tógép jutányosán eladó a lázhalmi gazdaságban, Batta, M M ós gazdatisztei figyelmek ZISKA J. utóda, Rostély György szerkovács-árak, gabonaminőségű, tizedes és százados hidmérleg-gyára. Alapíttatott 1872. évben. Budapest, VI., Eötvösutcza 59. sz. Eredeti hengermalmi mérlegek gyártója. A gabona- és értéktőzsde szállítója. A legmegbízhatóbb gabona-mind- Árjegyzék ingyen és bérmentve. M a g Bssimir 31,f BUDAPESTEN, T. ker., Akadémia-utcza lf. sz. Stahlwerke Weissenfeis ezelőtt Goeppinger & Co. Weissenfeis,Obcrkrain. Szab. aczéshordók. A hordóban levő folyadék nem veszít súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. Petroleum, benzin, festékáruk, spiritusz, Kapható minden olajok, alkaliák stb. részére. vaskereskedésben. N H B H Telefon. Amerikai szabadalmazott aczéllánczok forrasztás nélkül. Árjegyzéket ingyen és bérmentve. ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET felügyelete alatt álló KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT kiadásálban a kővetkező gazdasági könyvek jelentek meg: fűzve kötve kor. fill. kor. fill. Cselkó és Kossutány Takarmányozásion 4.80 Cserháti Sándor Talajismeret 3.20 Hilgard-Treitz Szikes talajok 1.60 2. Domokos K. Gazdasági építészet l-sö rész 4.80 Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész 5.20 6.- Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 5.20 6. Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés 5.20 6.- Acsádi Jenő Mezőgazdasági üt-, Vasút- és Hidépitészet 5.20 6 Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 4. 4.80 Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 10. 12- Rázső Imre Czukorrépa-magtenyésztés 2.. Dr. Baross János Idegenek birtokbeszerzése 6.. Megrendelések az Orsz, Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek) intézendök. A müveket bérmentve küldjük; s minden megrendelés után 25 /o engedményt adunk.

86 SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 31. 1641 KIS HIRDETÉSEK

1642 KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 24, 84. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. GÖZEKÉKET, GÖZ-UTIHENGEREKET és GÖZ-UTIMOZOONYOKAT legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít JOHN FOWLER & Co. Telefon42 só. BUDAPEST-KELENFÖLD Iroda, raktár, javítóműhely. Kftzlekedés vasúton és villámot IC Ml IIIT nagyban és kicsinyben. vasúton. Megrendelheti az Országos Magyar Gazdasági Egyesülőt titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). : Árak: nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stasafurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vas uti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130 140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból i tagok részére 2 frt 80 kr.f nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél fizetendők. Örökeladási hirdetmény. Tolna vármegyében Agárd község határában a Sárvíz csatorna balpartján fekvő és a szegzárdi magyar tanulmány alapítványi uradalom tulajdonához tartozó Gencsi pusztai földbirtoknak 353^ kat. holdat kitevő részlete az alólirott miniszteruim IX-ik ügyosztályában f. 1900. évi október hő 20-án tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás utján örökáron el fog adatni. A 15000 korona, bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és i koronás bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a fenti jelzett nap délelőtt 10 órájáig a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes Órök-eladási versenytárgyalási feltélek a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál és a szegzárdi kir. közalapv. gazd. felügyelőségnél (Szegzárdon) a hivatalos órák alatt betekinthetők. Budapesten, 1900/ évi október hó 18-án. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. 6696 minisztériumtól. 50 l» terméstöbblet érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72%-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű refereneziák 1 Fenti ezikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér épitkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ BAEON7-SZENTGALI MÉSZTELEPEK KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál V E S Z P R É M I S A M U U T Ó D A. Pejtslk Károly Budapest IV, ker., Károly-ntcza /. szám. Ajánlja dúsan felszerelt s a c k r u d o l f P R O P P U R fényképészeti czikkek raktárát. 1510 Kézi és stativos kamarák. Kodakok. Fényerős és élesrajzu Objectivek. Lemezek, filmek, papírok és vegyszerek folyton friss és megbízható minőségben. Fényképészeti felszerelési tárgyak, ' Javítások jutányos árak mellett. - Árjegyzék kívánatra. egyeili fcébyiseldje Magyarországot SAMU Budapest, Váczi-körut 52. szám. Előre bocsátva, hogy Sack Rudolf világhirtt gyártmányai eredeti minfiségben csak nálam kaphatók: Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivűl sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- ét szórva vetőgépeimet szecskavágó-, répavágfó gépeimet. j á r g á n y a i m a t. Kési, j&rgtny- ém gssbmjtáar* a j e Szetf b b t a k a i készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő áurjeg-yxéte ég készséges feláll Ag-osltások. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" tulajdonát képező Istvántelki szőlőtelepen feleslegessé vált felszerelések, úgymint egy három hektoliteres űrtartalmú Mahille rendszerű borprés egy talajmélyitő eke, egy töltögető eke, továbbá 5000 db 180 cm. hosszúságú és 10.000 db 160 cm. hosszú gömbölyű fenyőfa karó eladó. Felvilágosítással szolgál az «0. M. G. E.» titkári hivatala Budapest, Üllői-ut 25..Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)