Magyar Hírlap További viták a felsőoktatási stratégiáról 2013.11.07-2. oldal - [5741635] Hivatalos tájékoztatás hiányában a sajtó gyűri tovább a felsőoktatási stratégia ügyét: a Népszabadság szerint a kormányon és az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül is komoly feszültségek forrása a Klinghammer István, az ágazatért felelős államtitkár és szakértői csapata által kidolgozott, a Felsőoktatási Kerekasztal által szeptember közepén elfogadott tervezet. A kerekasztalnál egyedül Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szavazott a koncepció ellen, amit már az is előrevetített, hogy Parragh a kerekasztal ülései után tartott sajtótájékoztatókon rendre a felsőoktatás szereplőivel ellentétes véleményt fogalmazott meg. A Klinghammer István vezette államtitkárság időközben a stratégiából kiindulva elkészített már egy előterjesztést, amely kormányrendelettervezetként kerül majd a kabinet elé. Mint azt lapunk kormányzati forrásokra hivatkozva megírta, az előterjesztést november második felében tárgyalhatja a kormány. Az elmúlt évek felsőoktatási változásai után tiszta viszonyokat teremteni akaró stratégia kényes kérdéseket rendezne újra. Képzési profiljuk alapján az intézményeket négy, világosan elkülönülő típusba sorolná, továbbá változtatna a finanszírozási szabályokon is, így az állami források hetven százaléka a képzési tevékenységre és az ahhoz tartozó fenntartási feladatokra jutna, harminc százaléka pedig a tudományos kutatási tevékenységre és az ahhoz kapcsolódó fenntartási feladatokra. A koncepció emellett a kancellári intézmény bevezetését is tartalmazza, miközben a rektorválasztás jogát visszaadná az egyetemi szenátusnak. * Pintér Balázs ==***==
Magyar Nemzet Elérhetőbb lesz a szaúdi piac 2013.11.07-12. oldal - [5741587] *Az energetika, a vízgazdálkodás és az infrastruktúra terén is várják a hazai cégeket Az elmúlt években erősödtek hazánk szaúd-arábiai gazdasági kapcsolatai, a tegnap megalakult üzleti tanács pedig tovább segítheti ezt a folyamatot. A cégek több területen is piacot szerezhetnek maguknak az arab országban, ahogyan a szaúdiak is partnerre lelhetnek a hazai vállalkozások között. Megalakult tegnap a Magyar- Szaúdi Üzleti Tanács, amely komoly segítséget jelenthet azon cégeknek, amelyek nyitni szeretnének az arab ország felé. Az esemény megnyitóján Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-arab tagozatának elnöke üdvözölte a kezdeményezést, és kiemelte, hogy jövő februárban az arab ország fővárosában, Rijádban magyar-arab üzleti fórumot tartanak, amelyen 800 üzletember vesz részt. Az alakuló ülésen részt vett Nabil Halaf Asur, Szaúd-Arábia magyarországi nagykövete is, ő azt hangsúlyozta: külképviselete mindent megtesz annak érdekében, hogy a közös munkát megkönnyítse. Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt előadásában, hogy az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva optimisták lehetünk a szaúdi piaccal kapcsolatban, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ez a piac másképp működik, mint az európai, itt a személyes kapcsolatok hatványozottan fontosak. A szaúdi piac azért is jelenthet nagy lehetőséget a magyar cégeknek, mert a G20-tagállamok között a 2008 és 2012 közti reál GDP-növekedés alapján az arab ország Kína és India után a harmadik helyen áll, makrostabilitása kiemelkedő - leginkább ezt hangsúlyozta előadásában Pálfiné Sipőcz Rita, a Nemzetgazdasági Minisztérium keleti főosztályának vezetője. Kiemelte azt is, hogy szaúdi kapcsolataink 2010 óta folyamatosan erősödnek, 2011 októberében Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott a Szaúd- Arábiai Királyságba. Pálfiné szerint a két ország közti gazdasági kapcsolat több területen is élénkülhet. Ilyen például az energetika, a vízgazdálkodás és az infrastruktúrafejlesztés. A magyar cégekre lehetőségek várnak többek közt a kórházberendezések, híradástechnikai berendezések, élelmiszerek szállítása területén is. Az informatikai cégeknek a nyilvántartó rendszerek, vállalatszervezést segítő szoftverek, egyedi adatmentési technológiák kivitele adhat feladatot. Nagy perspektíva van az oktatási kapcsolatok bővítésében, az egyetemközi együttműködésben. Emellett élénkülhet a szaúdi beutazó turizmus is. A Magyar-Szaúdi Üzleti Tanács alakuló ülése. Segítséget nyújtanak a nyitni kívánó cégeknek FOTÓ: NAGY BÉLA *MUNKATÁRSUNKTÓL ==***==
Dunaújvárosi hírlap Hitelt lehet kérni az útdíjra 2013.11.07-6. oldal - [5742131] *FORRÁS Az olcsó pénz felpezsdítette a kisvállalkozások beruházási kedvét Székesfehérvár (kl) - Az augusztus közepe óta igényelhető Útdíj Hitel nagy népszerűségnek örvend a fuvarozó vállalkozások körében - hangzott el a Gazdaság Házában. Az Útdíj Hitelprogramról is tájékozódhattak tegnap az érdeklődők a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK), a VOSZ és a Kavosz Zrt. rendezvényén a Gazdaság Házában, a Széchenyi Kártya Program országos nyitórendezvényén. A szakmai napon Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a válság miatt sok pénz ment ki a magyar gazdaságból, s ez visszahatott a vállalkozások finanszírozására is, s e folyamatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) voltak a legnagyobb vesztesei. A kamara és a VOSZ, illetve közös cégük, a Kavosz által 10 éve gondozott és folyamatosan bővülő Széchenyi Kártya Program jó és aktív eszköz lehet a vállalati hitelezés felpörgetésére - hangsúlyozta a kamarai vezető. - A jó vállalkozáshoz a hitel is hozzátartozik - húzta alá a házigazda, Radetzky Jenő, a FMKIK elnöke, aki azt is elmondta, hogy minden évben a fehérvári Gazdaság Háza az a hely, ahol a hasonló, új konstrukciókat bemutató bejelentésekkel országjáró körútjára indul a program. - Ennek az is oka - fogalmazott Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója, hogy a Széchenyi Kártya Programban a nyugat-magyarországi cégek járnak élen. A szakember összegzésében rámutatott: 2013 októberében a programban közel 250 ezer hiteligényt fogadtak be, 200 ezer hitelt helyeztek ki, a kamarák és a VOSZ irodáiban évi 20-25 ezer ügyfél fordul meg e célból, s évente mintegy 140 milliárd forintnyi pénz mozdul meg. A ma Magyarországon elérhető legolcsóbb, állami kamattámogatású hitelek e programban vannak, népszerűségüket pedig annak is köszönhetik, hogy a magyar kisvállalkozások vagyon és tőke nélkül vannak. Az olcsó hitel hatására - ismertette legújabb kutatásuk eredményét - a kkvk körében jelentősen megnőtt a beruházási kedv. A korábbi 30 helyett e szektor 78 százaléka tervez fejlesztést, 40 százalékuk gép-, berendezés- és informatikai vásárlásokban gondolkodik - húzta alá. A rendezvényen, ahol zsúfolásig megtelt az épület, bemutatták a Széchenyi Kártya Program hat elemét. A kormány május 1-jétől évi 5 százalékpont kamattámogatást biztosít a Széchenyi Beruházási Hitel, az uniós pályázatokhoz igényelhető Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel hitelszerződések teljes összegéhez, az adott ügylet futamidejének első három évére. A három konstrukcióhoz továbbra is kapcsolódik a hitelekhez nyújtott készfizető kezességvállalás díjának 50 százalékáig terjedő állami támogatás. Az augusztus közepe óta igényelhető Útdíj Hitel nagy népszerűségnek örvend a fuvarozó vállalkozások körében. A hitelnyújtó Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt. folyamatosan gyűjti és értékeli az igényléssel kapcsolatos visszajelzéseket, és ezek alapján jelentős könnyítéseket vezetett be november 1-jétől, így még könnyebben és gyorsabban juthatnak hitelhez a vállalkozások. Rövidebb lett az igénylési lap, csökken a benyújtandó dokumentumok száma, valamint alacsonyabb lett a folyósítási jutalék is. Ez a forrás egy államilag támogatott, rulírozó jellegű - azaz visszafizetés esetén, akár többször is igénybe vehető - hitelkonstrukció, amely segít a vállalkozások számára áthidalni az úthasználat előtt fizetendő útdíj és a később befolyó fuvardíj megérkezéséig tartó, likviditási nehézségeket okozó időszakot. A hitelhez az állam évi 4 százalék kamattámogatást biztosít, ennek, és az alacsony költségeknek köszönhetően ez a fuvarozók számára elérhető legkedvezőbb finanszírozási lehetőség, amihez ráadásul kezdő vállalkozások is hozzájuthatnak - hangzott el. Parragh László, Csonka Tibor, Radetzky Jenő, Krisán László és Varga István - a gazdaságnak égető szüksége van olcsó finanszírozásra
*kl ==***==
MTI Megalakult a Magyar-Szaúdi Üzleti Tanács Budapest, 2013. november 6., szerda (MTI) - Megalakult Budapesten a Magyar-Szaúdi Üzleti Tanács, amely Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint újabb mérföldkövet jelent a két ország közötti gazdasági kapcsolatok építésében, egyúttal orvosolhatja az együttműködés eddigi hiányosságait. A helyettes államtitkár a tanács megalakulása után az MTI-nek kifejtette: azt tapasztalták, hogy a magyar cégek meglehetősen kishitűek, nem mernek kimenni erre a távoli piacra, nem hiszik, hogy fel tudják venni a versenyt a nyugati és az ázsiai konkurensekkel. Ugyancsak probléma a rövidtávú gondolkodás, a türelmetlenség a kevesebb tapasztalattal rendelkező magyar vállalatok részéről, továbbá az információ és a kapcsolatrendszer hiánya - mondta. Kiemelte: a most megalakult üzleti tanács - amelynek rijádi partnerszervezete is hamarosan létrejön - tömöríti azokat a cégeket, amelyek érdeklődnek a szaúdi lehetőségek iránt, vagy már jelen is vannak a piacon, és a közöttük zajló információáramlással remélhetőleg elkerülhetőek lesznek az eddigi nehézségek. Az elmúlt években a magyar-szaúdi kapcsolatépítésben elért eredmények lehetővé teszik, hogy "optimistán és a sikerbe vetett őszinte hittel" lehessen nyilatkozni a két ország közötti együttműködésről, de az államigazgatás csak a kapcsolati keretet tudja megteremteni, a tényleges siker már a vállalatokon múlik - vélekedett Wintermantel Péter. Mint mondta, "Szaúd-Arábia nem egy könnyű terep", ugyanakkor hatalmas lehetőségek kínálkoznak az országban. Az olajvagyon miatti "hihetetlen pénzbőség" lehetővé teszi, hogy óriási infrastrukturális és fejlesztési projektekbe fogjanak, amelyekben a magyar cégek technikai fejlettségük, szakértelmük és gyakorlati tapasztalataik révén partnerei lehetnek a szaúdi vállalatoknak - közölte. Wintermantel Péter megjegyezte: Szaúd-Arábia tavaly 219 milliárd dollárt fordított infrastrukturális fejlesztésekre, 184 milliárd dollárt pedig az egészségügyi, oktatási és szociális hálózat fejlesztésére. Ha az ilyen összegeknek csak egy töredékét magyar vállalatok el tudják hozni, az nagyon jelentős gazdasági eredmény - mutatott rá. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a szaúdi cégek jelen vannak a régió más országaiban, Afrikában és a Távol-Keleten is, és a magyar vállalatok a szaúdi kapcsolatok építésével olyan új piacokat is elérhetnek, amelyekre maguktól aligha tudnának belépni. A magyar cégek pedig hasonlóképpen a szaúdi partnereik közép-európai megjelenését segíthetnék - tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy a magyar-szaúdi kapcsolatok még rövid múltra tekinthetnek vissza, a két ország csak 1995-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlesztésének a miniszterelnök 2001-es látogatása adott nyomatékot, de később, a 2000-es években csak nagyon lassan fejlődött az együttműködés - emlékeztetett. Hozzáfűzte: a kapcsolatépítés az elmúlt években kapott új lendületet: Orbán Viktor kormányfő 2011-ben Rijádba utazott, amit több miniszteri, államtitkári találkozó követett. Wintermantel Péter közölte: jövő év februárjában Rijádban rendezik meg a második magyar-arab gazdasági fórumot, amelyre több száz üzletembert várnak a térségből, és népes magyar delegáció is utazik az eseményre.