KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/465/2009. Tervezet a Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május
A Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület létesítéséről szóló KvVM rendelet tervezetének közigazgatási egyeztetése 1. A döntési javaslat fő tartalmi elemei A tervezet célja, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 24. (1) bekezdés a) pontja alapján védetté nyilvánítsa az érintett területet, valamint a Tvt. 36. -ának (1) és (3) bekezdése értelmében megállapítsa a terület természetvédelmi kezelési tervét. 2. A tervezet viszonya a kormányprogramhoz A tervezetnek a kormányprogramhoz nincs közvetlen kapcsolódása. 3. A kezdeményezés indokai A területen található természetes lösz-lejtősztyep vegetáció, valamint az ott élő védett és fokozottan védett növény és állatfajok, különösen a gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius), gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus) és a zefír boglárka (Plebejus sephirus) populációinak megőrzése a cserjésedés és tájidegen fajok visszaszorításával. 4. Várható gazdasági, szakmai, társadalmi, költségvetési hatások A Tvt. 25. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, valamennyi érintett bevonásával egyeztetett védetté nyilvánítás hozzájárul a terület különleges jelentőségének megerősítéséhez. A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendeletben előírtak szerint előkészített, ennek keretében az érintettekkel köztük a védett természeti területtel érintett önkormányzatokkal területi szinten egyeztetett természetvédelmi kezelési terv kihirdetésével áttekinthetőbbé és szakszerűbbé válik a terület természetvédelmi kezelése. A tervezet véglegesítésére a területi szintű egyeztetés során véleményt nyilvánító önkormányzatok észrevételeinek a hivatkozott jogszabályokban előírtak szerint történő figyelembe vételével került sor. A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály tervezete felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi partnerek észrevételeiket eljuttathatják a szaktárca részére. A közigazgatási egyeztetés keretében a kormányzati körbe tartozó szervek mellett közvetlenül felhívjuk az érintett társadalmi érdekszövetségek, így a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország valamint a Magyar Természetbarát Szövetség figyelmét a tervezet véleményezési lehetőségére. Az előző bekezdésben foglaltakon túl felhívjuk az érintett önkormányzati szövetségeket - így például a Magyar Önkormányzatok Szövetsége illetve a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége - figyelmét a tervezet véleményezési lehetőségére.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter.../2009. (......) KvVM rendelete a Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Védetté nyilvánítom Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület elnevezéssel a Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, Tarcal közigazgatási területén lévő, Tarcal 2149/7, 2150, 2151, 2153, 2154/1-3, 2158, 2161, 3993, 031/3 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 10,74 hektár kiterjedésű területet. 2. A védetté nyilvánítás célja a természetes lösz-lejtősztyep vegetáció, valamint a területen élő védett és fokozottan védett növény és állatfajok, különösen a gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius), gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus) és a zefír boglárka (Plebejus sephirus) populációinak megőrzése. A védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet tartalmazza. 3. 4. Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a /2009 ( ) KvVM rendelethez A Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve 1. Természetvédelmi célkitűzések A tervezési terület természeti állapotának fenntartása. A tervezési területen élő fokozottan védett és védett természeti értékek különösen a gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius), gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus) és a zefír boglárkalepke (Plebejus sephirus) - populációnak megőrzése, és a számukra élőhelyül szolgáló sztyeprétek, fenntartása. A természetes szerkezetű és fajösszetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása. A tervezési terület botanikai és zoológiai értékeinek széles körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése. Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások beindítása. 2. Természetvédelmi stratégiák A természetközeli állapotban lévő sztyeprétek beavatkozás nélküli fenntartása. Cserjésedett sztyepréteken a cserjék visszaszorítása, a védett cserjefajok kímélete mellett. Idegenhonos fajok (akác) eltávolítása a gyepterületről. A terület jelenlegi művelési ág szerinti használatának megtartása, a művelési ágtól eltérő gazdálkodás tilalma. A tervezési terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek teljes tiltásával. A tervezési terület botanikai és zoológiai értékei széles körű feltárása. A tervezési terület oktatási és bemutatási célú hasznosításának korlátozása. A tervezési területen élő és táplálkozó élőlények zavartalanságának biztosítása érdekében a tömegsport rendezvények megtiltása. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1.Fajok védelme A fokozottan védett fajok kímélete érdekében a cserjeirtás és az idegenhonos fafajok eltávolítása csak vegetációs időszakon kívül (december 1. és február 28. között) végezhető. 3.1.2.Táj- és kultúrtörténeti értékek Minden tevékenység, amely a tájkép átalakításával jár, tilos.
3.1.3. Látogatás A tervezési terület a földutakon gyalogosan szabadon látogatható, de nagyobb, 20 főt meghaladó csoportok látogatásának útvonalát egyeztetni kell a természetvédelmi kezelővel. Gépjárművel a 3993 helyrajzi-számú út a 3994/1 helyrajzi-számú út betorkolásától az 531. számú kiszögelési pontig használható. A tervezési terület idegenforgalmi, üdülési és rekreációs célokat nem szolgálhat, ilyen jellegű tevékenység nem megengedett. 3.1.4. Oktatás és bemutatás A tervezési terület oktatási és bemutatási célú hasznosítása csak korlátozottan lehetséges. 3.1.5. Kutatás, vizsgálatok Kutatás a területen korlátozottan, a természetvédelmi hatóság engedélyével, valamint a tulajdonos hozzájárulásával, a terület természetvédelmi kezeléséért felelős Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett módon, részletes kutatási terv benyújtásával történhet. 3.1.6. Terület- és földhasználat Új építmény, épület elhelyezése a tervezési területen nem lehetséges. A tervezési területen új nyomvonalas létesítmény (így különösen út, légvezeték, földkábel, közművek) beruházása tilos. A tervezési területen jogszerű gazdálkodást, munkavégzést folytatók számára - tevékenységük elvégzése érdekében - biztosítani kell a belépést. Fokozottan védett és védett fajokat tartalmazó sztyeprétek művelési ágtól függetlenül gyepként tartandók fenn, azokat beszántani, szőlővel, gyümölcsössel betelepíteni tilos. A tervezési területen vadászati és vadgazdálkodási létesítmény (így különösen magasles, szóró, sózó) elhelyezése - hordozható magasles kivételével - tilos. A területen tilos a vadetetés. Vadászat cserkeléssel, hajtással és lesvadászattal végezhető. A tervezési területen mesterséges vadkibocsátás, zárttéri vadtartás tilos. Amennyiben a tervezési területen végzett bármilyen földmunka során régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja fölmerül a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, a területileg illetékes múzeumot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leletet a felelős őrzés szabályai szerint őrizni és a múzeum képviselőjének átadni. 3.1.7. Természetvédelmi infrastruktúra Oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúra fejlesztése csak a tájékoztató táblák kihelyezésére korlátozódhat. 3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Gyepek kezelése
A természetes gyepek, kopárok beavatkozás nélkül tartandók fenn, ez alól kivételt képez az özönnövények, cserjék eltávolítása. A gyep égetése tilos. A gyepben megjelenő idegenhonos és invazív fajok (akác) szórványosan előforduló egyedeit el kell távolítani a gyep területéről. Mivel az a tevékenység fásításban történő fakitermelésnek minősül az erdészeti hatóságnak be kell jelenteni. A gyepek cserjésedését szelektív, a védett cserjefajokat kímélő kézi cserjeirtással kell visszaszorítani, vegetációs időszakon kívül (december 1. február 28. között). 3.2.2. Szőlők, gyümölcsösök kezelése A tervezési területen található, jelenleg is művelés alatt álló szőlők a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően továbbra is művelhetők. A jelenlegi gazdálkodási gyakorlatot - beleértve a jelenlegi vegyszerhasználatot is és a feromoncsapdázást - korlátozni nem indokolt.