AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS, NÉMET NEMZETISÉGI ÉS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA

AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS, NÉMET NEMZETISÉGI ÉS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2009. szeptember

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 3 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA... 5 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI... 7 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA... 9 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL... 12 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI... 23 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE... 25 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK... 28 8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 31 9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 35 11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI... 37 12. A TANULÓK ÉS AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAINAK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA... 38 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)... 39 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 42 15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE... 45 16. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI... 46 17. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 47 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 48 MELLÉKLETEK... 49 AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... 50 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT... 56 ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 63 AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA... 78 2

AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai Diákönkormányzat 2009. szeptember 16-én tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. szeptember 30. az iskolai Diákönkormányzat vezetője Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az Iskolaszék 2009. szeptember 23-án tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. szeptember 30. Iskolaszék elnöke Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2009. szeptember 16-án tartott ülésén elfogadta. Budapest, 2009. szeptember 30. igazgató 3

Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával, valamint annak mellékleteivel a Budapest XVII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzata év hó napján tartott ülésén egyetértett. Kelt: a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit a Budapest főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete év hó napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Riz Levente polgármester 4

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA Az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola szervezeti felépítésére és működésére (a továbbiakban SZMSZ) vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. szeptember10-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és az Iskolaszék. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával, a Német Kisebbségi Önkormányzat egyetértésével lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. E dokumentumok a következők: 1. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok Alapító Okirat Pedagógiai program (Nevelési program és a Helyi tanterv) Intézményi Minőségirányítási Program Házirend Belső szabályzatok (igazgatói utasítások) 2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok Közalkalmazotti szabályzat Kollektív szerződés 3. Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok: 5

A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata Az Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata A Szülői Fórum szervezeti és működési szabályzata A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. A dokumentumok nyilvánossága Az iskolai dokumentumok előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie. A dokumentumok egy-egy példánya megtekinthető Az iskola irattárában Az iskola igazgatójánál Az iskola igazgatóhelyetteseinél Az intézmény honlapján Az egyes dokumentumokban meghatározott helyen 6

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Az intézmény neve német nyelven: Deutsche Minderheiten- und Ungarisch-Englische Zweisprachige grundschule in der Újlak-Straße Az intézmény neve angol nyelven: Újlak Street German Nationality and Hungarian-English Dual Language Primary School Az intézmény székhelye, címe: 1173 Budapest, Újlak u.110. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a Bp. Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Képviselő- testülete nevez ki. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény gazdálkodásának formája: önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzata Az intézmény alapító okiratának száma: 298/2009.( V. 25.) Kt.határozat kelte: 2009. június 1. Az intézmény alapításának éve: 1983 Az intézmény tevékenységei alaptevékenység(ek): A szakfeladat megnevezése Száma Alapfokú oktatás 801000 -Nappali rendszerű, ált. műv. 80121-4 Megalapozó iskolai oktatás -Iskolai intézményi étkeztetés 55232-3 -Intézményi vagyon működtetése 75176-8 Kiegészítő tevékenységek: 7

A szakfeladat megnevezése Száma Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tev. 80510 Napközi otthoni, iskolaotthonos ellátás 80511-3 kiegészítő egyéb tevékenység: A szakfeladat megnevezése Száma Oktatást kiegészítő egyéb tev. 80590 Diáksport 92403-6 Az intézmény számlaszáma:11784009-15517007 Az intézmény adóhatósági azonosító száma:11784009-15517007-2-42 Az intézmény statisztikai számjele:17007234 8011 322 01 Az intézmény OM azonosító száma:035114 8

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában és a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató feladata a 217/1998. (XII.30.) Korm. r.10. -ának előírásainak betartása és betartatása. A rendelet 10. -ának 5. bekezdésében foglalt feladatok szabályozása a Gazdasági Szabályzatban történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: az alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes, a felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes. a német nemzetiségi tagozatot irányító igazgatóhelyettes (függetlenül az iskola összlétszámától a német nemzetiségi tagozat önálló igazgatóhelyettessel rendelkezik) Az igazgatóhelyettesek megbízását az igazgató adja és vonja vissza. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes, hiányzása esetén az alsó tagozatos igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

b.) Az iskola kibővített vezetősége Az iskola kibővített vezetőségének a tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a minőségügyi vezető, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezetek vezetői. Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola kibővített vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. c.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3.2 Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat német nemzetiségi tagozat napközi és iskolaotthon oktatást segítők gazdasági, ügyviteli dolgozók technikai dolgozók

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: alsó tagozat és napközi - igazgatóhelyettes felső tagozat és napközi igazgatóhelyettes német nemzetiségi tagozat - igazgatóhelyettes gazdasági, ügyviteli dolgozók - igazgató technikai dolgozók gondnok. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata ( III. számú melléklet) 11

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az iskolaszék Az iskolában, a magasabb jogszabályokban előírtak alapján ( 1993.évi LXXIX. tv. 60 ) az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon véleményező vagy egyetértési jogkörrel rendelkezik a.)az iskolaszék tagjai Az iskolaszék létszáma: 11 fő. A szülőket 4 fő, (melyből 1 fő a választott elnök, 1 fő a Német Nemzetiségi Tagozatot képviselő szülő), a nevelőtestületet 1 fő, az iskolai diákönkormányzatot 2 fő képviseli. Az iskolaszék tagja még egy-egy fő az alábbi szervezetek részéről: Gyermekvédelmi felelős: 1 fő A fenntartó képviselője: 1 fő Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat: 1 fő Az intézmény vezetője 1 fő b.) Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után az osztályok szülői értekezletein választott képviselőkből alakult testület nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel.

Az iskolai Diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat vezetősége nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. c.) Az iskolaszék működése Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 4.3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény, a Közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 4.4. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. 13

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, nevelési értekezlet A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül az osztályozó értekezletet tagozatonkénti feladatként a tagozatra ruházza át. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri (vagy egy tagozat pedagógusainak 50 százaléka kéri), illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége, valamint a Közalkalmazotti Tanács vezetője ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni, ha szükséges, hangfelvétel készül. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület döntési jogköre és az Intézményi Minőségirányítási Program: A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést: az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak 14

teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei. Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé. b.) Minőségügyi csoport Kiemelkedően fontos, alapjaiban meghatározó szakmai feladatok a különféle mérések. Manapság rendkívüli módon elterjedt az oktató nevelőmunkában a mérés, amelynek szintén több fajtája ismert és meghatározó, mint pl.: tantárgyi tudásszint mérések, neveltségi szint mérése, OKM által elrendelt kompetenciamérés, külső szakértő által elvégzett mérések, intézményi szintű belső mérések. Az iskola alkalmazotti közössége Intézményi Minőségirányítási Programjának megvalósítására minőségügyi csoportot hoz létre. A több tanéven keresztül működő munkacsoport vezetőjét tisztségében a munkacsoport tagjai évente egy alkalommal megerősítik, az igazgató hagyja jóvá. c.) A nevelők szakmai munkaközösségei A közoktatási törvény alapján az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményekben folyó oktató-nevelő munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek elsődleges feladata a közös gondolkodás, a helyi nevelési, illetve pedagógiai programok alapján azok fő irányvonalainak megvalósítása, az éves intézményi munkaterv alapján az oktató nevelőmunka éves tervezése, megvalósítása. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: reál humán természettudományi T.É.R.D testnevelés angol 15

német nemzetiségi alsó német nemzetiségi felső napközi osztályfőnöki alsós munkaközösség az 1-2. évfolyamon alsós munkaközösség a 3-4. évfolyamon fejlesztő pedagógusok mérés-értékelés és minőségirányítás A szakmai munkaközösségek működési rendjét és szabályait a 11/1994.(VI.8) MKM rendelet, valamint ezt kiegészítő, illetve módosító 32/2008 (XI.29) OKM rendelet szabályozza. Ennek alapján - a munkaközösségeknek véleményezési joguk is van a beérkezett intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban. A szakmai munkaközösség a vezetői programról nyilváníthat véleményt. - a szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. - a szakmai munkaközösség dönt szakterületén: - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, - a továbbképzési programokról, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. - szakterületét érintően- véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. -a szakmai munkaközösség véleményét be kell szerezni: a nevelési, ill. a pedagógiai program elfogadásához, a felvételi követelmények meghatározásához, az osztályozó és javítóvizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség vezetőjének megválasztása, és javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, 16

A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A megbízott pedagógusok, az alkalmi feladatokra felkért munkacsoportok tagjai beszámolási kötelezettséggel tartoznak a megbízóiknak. 4.5. A szülői szervezet és a Szülői Fórum (SZÜF) A Közoktatásról szóló Tv. 59. alapján az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei tagokat delegálhatnak a Szülői Fórumba, melynek működését saját SZMSZ-e szabályozza. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el a Szülői Fórumhoz, ill. az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet irányító testületét a SZÜF-t az iskola igazgatójának tanévenként igény szerinti alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 4.6. A tanulók közösségei a.)az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 17

b.) Az iskolai diákönkormányzat (Ktv. 62-64. ) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente szükség szerinti alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. 4.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. 18

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg, vagy szükség szerint összehívhatók. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, iskolarádióban, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján, vagy közvetlenül közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. b.) A szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje: A kapcsolattartásért felelős Munkaközösségvezetők A kapcsolattartás módja Szervezett megbeszéléseken és napi munkakapcsolatban A kapcsolattartás gyakorisága Havi egyszeri alkalommal munkaközösségvezetői megbeszéléseken, napi gyakorlatban folyamatosan Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzést végző igazgatóhelyettesek, igazgató Értékelés szóban és az éves pedagógus minősítésnél írásban A dokumentálás módja Feljegyzés, jelenléti ív 19

c.)az iskolaszék Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen évente legalább 2 alkalommal köteles tájékoztatni az iskolaszéket. d.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, az iskolarádión és az iskola honlapján keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök a felső tagozaton, az osztályfőnöki órákon, alsó tagozaton pedig a tanítási órákon, tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. e.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 20

az igazgató: o az iskolaszék ülésein o szükség szerint az iskolai szülői értekezleteken, o a portánál elhelyezett hirdető táblán keresztül, az iskola honlapján, o az évente megjelenő évkönyvön keresztül, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, o a tanulók ellenőrzőjében, valamint értékelő lapokon a szaktanárok o fogadóórán, o a tanulók ellenőrzőjében, valamint értékelő lapokon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, a családlátogatások, (szükség esetén). A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 21

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja, minőségirányítási programja és házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél. az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az intézmény honlapján. 22

5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 5.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzata Budapest Főváros XVII. kerület Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros XVII. Kerület Német Kisebbségi Önkormányzata XVII. Kerületi pedagógiai Szakszolgáltató Szervezetek XVII. Kerületi Gyermekjóléti Központ XVII. Kerületi közoktatási és közművelődési intézmények Egyéb társadalmi szervezetekkel. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskola Minőségirányítási Programjában meghatározott szervezetekkel, intézményekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gyermekvédelmi felelős, a titkárságvezető és az iskolatitkár a felelős. 5.2. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes egészségügyi intézmények dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját tanévenként az együttműködést részletező munkaterv rögzíti. 5.3. Ha a nevelési-oktatási intézmény a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti központtól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.

Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti központ javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. A Gyermekjóléti Központtal való kapcsolattartás rendje: A kapcsolattartásért felelős: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A kapcsolattartás módja: - intézményi jelzés írásban a szolgálatoknak - Az írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatása. - Szükség szerint eset megbeszélések az iskolában az osztályfőnökök bevonásával, - szükség szerint családlátogatás a szolgálat, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök együttes részvételével. Az ellenőrzés módja: felelős az igazgató, a dokumentum ellenőrzésével, a konzultációkon való részvétellel. A dokumentálás módja: - a határozatok és levelezések tanügy-igazgatási dokumentumainak nyilvántartása - családlátogatásokról, esetmegbeszélésekről feljegyzés, naplóbejegyzés készítése 5.4. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület döntése alapján térítésmentesen használhatják mindazok a törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, egyesületek, stb, melyek az intézmény oktató-nevelő munkájának megvalósulását segítik. A közoktatási törvény 39 (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 24

6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától délután 17.45 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján, engedéllyel az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthat. A sportpálya tavasztól őszig meghatározott nyitvatartási rend alapján látogatható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután 16.30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, az iskolatitkár. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért. Ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában az éves ügyeleti rendben meghatározott számú ügyeletes nevelő kerül beosztásra. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 órától 17.45 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskola kijelölt hivatalos helyiségeiben történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet a fenntartó által kijelölt napokon kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó vagy tanuló köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 26

Az iskola területén dohányozni csak a kijelölt helyen és törvényben foglalt előírások szerint lehet. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata. Az iskola épületét címtáblával, valamint a Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlójával kell felszerelni. Az épület lobogózása az intézményvezetés utasítása alapján a gondnok feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 27

7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon, iskolaotthonos oktatás szakkörök, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 7.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a Házirendben foglaltak alapján. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A fejlesztő foglalkozásokra javasolt tanulókat a szülő, ill. a gondviselő hozzájárulása alapján az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok jelölik ki. Részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon a javaslat és a kérés alapján ajánlott. Ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöknek az iskolaszék felé jeleznie kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba, iskolaotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. (lásd Melléklet) 29

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 30

8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe előzetes bejelentés alapján belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni (iratkezelési szabályzat alapján) az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;

hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat az előírt határidőn belül megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, az intézmény Minőségirányítási Programjában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; 32

o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. A gazdasági ügyintéző: o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). A Közoktatásról szóló törvény. 58. (1) bekezdése alapján: o a szakmai munkaközösség a jövőben éves terv szerint részt vesz az intézményekben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. Ennek során a szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet az ellenőrzésben, ha nem szerepel az országos szakértői névjegyzékben. 33

A gondnok o ellenőrzi az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, folyamatosan ellenőrzi a műszaki előírások betartását. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézmény Gazdasági Szabályzata tartalmazza a beszerzéssel, ellenőrzéssel, gazdasági tervezéssel kapcsolatos feladatokat, eljárási módokat, felelősöket. 34

9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 36

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést helyi tantervben megfogalmazottak szerint biztosítjuk. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola igazgatója az iskolában működő diák-sportegyesülettel együttműködési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a téli időszakban: a tornaterem, testnevelő tanár felügyelete mellett meghatározott időpontban használható legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként kell meghatározni. 37

12. A TANULÓK ÉS AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAINAK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 12.1. A tanulók egészségügyi ellátása és felügyelete A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a Házi Gyermekorvosi Rendelő 8. Körzet (1173 Bp. Újlak u 13.) vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell: az iskolaorvosi rendelést, a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát szükség szerint. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői vagy pedagógus asszisztensi felügyeletet biztosít. 12.2. Az intézmény alkalmazottainak egészségügyi ellátása A 33/1998. (VI.24.) NM. rendelet 4. -a értelmében az intézmény alkalmazottainak a munkavégzés kezdetét megelőzően előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton, azt követően kétévenkénti időszakos alkalmassági vizsgálaton és szükség szerint rendkívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. -A családban, közvetlen környezetben lévő fertőző, másokra ártalmas betegséget, köteles a dolgozó az iskolavezetőnek bejelenteni, hogy az a megfelelő intézkedéseket megtegye. 38