ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA Belvízvédekezés és a vizek használata az Alsó-Tisza vidékén Előadó: Dr. Kozák Péter, igazgató Szarvas, 2015. április 09.
Az ATIVIZIG működési területe - belvízvédelmi szakaszok Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területe a z Alsó-Tisza két oldalán helyezkedik el. Határai: Ny-on a Duna-Tisza közti vízválasztó, É-n Kecskemét, Alpár közigazgatási határa, illetve a Hármas-Körös folyó bal partja és Öcsöd keleti közigazgatási határa, Csongrád megye közigazgatási határa Gádorosig, majd DK-i irányban a Pusztaottlaka-Kevermesi vonal. D-en a Magyar- Román, illetve a Magyar-Szerb országhatár. A terület két jellegzetes tájegysége az észak-déli irányban elterülő Duna-Tisza közötti homokhát és a Békés-Csanádi löszhát. E két jól elkülönülő tájegység fogja közre a kötött altalajú mélyártéri részt. A működési terület megoszlása az alábbi: Mélyártéri terület: 2811,8 km2 Fennsíki terület: 5491,1 km2 Összesen: 8302,9 km2 A kis terepesések miatt, valamint a belvízi helyzetek egymásra torlódása miatt tartós, nagy kiterjedésű elöntéssel járó belvízi helyzetek alakulhatnak ki (1999-2000, 2006., 2010-2011, 2014-2015), gyakran egyidejűleg áll fenn árvízvédelmi helyzettel együtt. Az Igazgatóság működési területén: 8 belvízvédelmi szakasz, 18 belvízrendszer, 80 belvízöblözet található.
Az ATIVIZIG vízgazdálkodási sajátosságai - HATÁRVÍZI KAPCSOLATOK Románia Magyarország alvízi kapcsolat Maros: árvízi kisvízi/vízhiányos helyzetek Aradi vízkivétel vízpótlás Belvízrendszerek - vízátvezetések Szerbia Magyarország felvízi kapcsolat Tisza-Törökbecse- visszaduzzasztás Belvízrendszer - átvezetések TORONTÁL HU-SRG-RO határvízi kapcsolatok Vízrendszerek természetes lefolyási irányának helyreállítása
Az ATIVIZIG működési területe Kizárólagos állami tulajdon ATIVIZG állami Belvízvédelmi művek főművek Csatornaőrtelepek (db) 32 Gépészlakások (db) 12 Csatornahálózat (km) 1287 - belvízi (km) 986,69 - Kettősműködésű/öntöző (km) 300,8 Szivattyútelepek (szivattyú állások) (db) 35 Öntöző vízkivételek (db) 23
A társulatoktól átveendő és az önkormányzatok által átvételre felajánlott belvízvédelmi művek Átvett/felajánlott művek összesen Belvízvédelmi művek ATIVIZG állami főművek Vízgazdálkodási Társulatok Önkormányzat ATIVIZIG Csatornaőrtelepek (db) 32-32 Gépészlakások (db) 12-12 Csatornahálózat (km) 1287 3057,63 424 4768,63 -belvízi (km) 986,69 277,93 3757,62 -Kettősműködésű/öntöző (km) 300,8 286,7 578,5 Szivattyútelepek (szivattyú állások) (db) 35 80(10) 115(10) Öntöző vízkivételek (db) 23 9 32
Területhasználat az ATIVIZIG működési területén CORINE adatbázis alapján Művelési ág Területe Megoszlás km2 % Szántó 5295 62,2 Kert, gyümölcsös 146 1,7 Rét, legelő 930 10,9 Erdő 941 11,1 Belterület 481 5,7 Egyéb 719 8,4 Ö s s z e s e n : 8512,05 100 Ebből természetvédelmi terület: 1326 km 2 A területhasználatban meghatározó (60 % feletti) a szántó művelési ág. Ez a belvízérzékenységet növeli.
Talaj adottságok az ATIVIZIG működési területén
Talaj vízgazdálkodási adottságok az ATIVIZIG működési területén BV rendszer átadással
A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt 1846.
Az ATIVIZIG működési területének belvíz-veszélyeztetettsége ATIVIZIG belvízveszélyeztetettség Belvízvédelmi művek fajlagos levezető képessége 22,3 l/sec/km2
Belvízgyakorisági térkép 1957-2013 elöntések száma Csatorna menti területeken a belvízi elöntések sűrűsödnek ATIVIZIG belvízgyakoriság
Belvízi elöntések [ezer ha] 1940 1944 Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1948 1952 1956 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012 Csatornák hossza [km] DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail: titkarsag@ativizig.hu Mérnöki létesítmények vízelvezető rendszer fejlődése elöntési adatok összehasonlítása Belvízi elöntések - Csatornák hossza 700 600 500 50000 45000 40000 35000 400 300 200 100 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 0 Belvízi elöntések Megjegyzés: országos adat, ATIVIZIG működési területére vetítve hasonló az arány 14
A Belvíz időszakossága: Belvízi időszakok típusonkénti megoszlása 75 db belvízi esemény alapján az ATIVIZIG működési területén (1955-2015) télvégi 37% télvégi-nyári 7% nyári 32% Belvízi időszakok típusonkénti időtartamának megoszlása 3921 védekezési nap alapján az ATIVIZIG működési területén (1955-2015) téli 3% tavaszi-nyári 5% tavaszi 4% őszi-télvégi 5% őszi 7% télvéginyári 12% télvégi 37% nyári 23% őszi 4% téli 2% őszi-télvégi 12% tavaszi-nyári tavaszi 8% 2% Hagyományos évszakosság helyett áthúzódó belvízi szituációk!!!!
Beszivárgási zónák feláramlási zónák az ATIVIZIG működési területén
1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Az évi csapadékösszegek alakulása Szeged és Szentes térségében 1984-2014 között [mm] 1000 900 800 Évi csapadékösszegek a szegedi állomás adatai alapján Évi csapadékösszegek a szentesi állomás adatai alapján 795 757 800 918 837 827 700 Sokévi átlag: 540 mm 600 500 400 300 200 100 0
A havi csapadékösszeg sokévi átlaga és 2014. havi csapadékösszeg alakulása [mm] 160 140 152,2 138,6 1985-2014 havi csapadékösszegek átlaga 2014. év havi csapadékösszegei 120 111,9 100 91,3 80 67 83,4 73,2 60 40 20 28 28,8 28 29 25,1 21,5 44,4 41 59 59 46 48 51,8 39 40 40 15,1 0 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Csapadékösszeg sokévi átlaga az ATIVIZIG területén: 540 mm 2014. évi összeg: 837 mm
1940 2014 2010 1937 1999 1939 1931 1941 2004 1972 2001 2005 1944 1936 1974 1969 1998 1933 1991 1975 1932 1978 1952 1954 1942 1966 1938 1951 1965 1996 1943 1981 1963 2013 1995 2007 1955 1970 1984 2008 1964 1997 1989 1977 1956 1985 2009 1949 2006 1960 1987 1980 1968 1945 1959 1976 1967 1992 1935 1950 1953 1946 1948 1957 1979 2003 1990 1982 1988 1947 1958 1993 2002 2012 1994 1961 1986 1934 1962 1973 1983 1971 2011 2000 Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Az évi csapadékösszeg értékei 1931-2014 között [mm] 1000 900 867 837 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Csapadékösszeg sokévi átlaga az ATIVIZIG területén: 540 mm 2014. évi összeg: 837 mm, az éves összegeket tekintve második a teljes idősorban!!
2014. évi csapadék területi eloszlása
A talajrétegek telítettségi állapota, a 2040 2015 közötti belvízidőszak maximumának idején
A talajvízszintek változása átlagos és mértékadó években és ezek különbségei Sokéves átlag 2015. február A belvizes időszakban kialakult maximális vízállás és a sokéves átlag eltérése (2015)
Új módszertan kialakulása talajnedvesség-mérés és belvízképződés összefüggéseinek vizsgálata Az állomások elhelyezkedése Talajnedvesség-mérő állomás
Talajnedvesség (v/v%) Csapadék (mm) Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Új módszertan kialakulása talajnedvesség-mérés és belvízképződés összefüggéseinek vizsgálata 26 Kelebia 2014. május 14-16-i csapadékesemény 70 24 22 20 18 16 14 12 60 50 40 30 20 10 10 0 10 cm 20 cm 30 cm 45 cm 60 cm 75 cm Csapadék A talajnedvesség alakulása a kelebiai állomáson egyetlen csapadéktevékenység példáján
Talajnedvesség (v/v%) Csapadék (mm) Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Új módszertan kialakulása talajnedvesség-mérés és belvízképződés összefüggéseinek vizsgálata Batidán májusban a csapadék és talajnedvesség alakulása 40 40 35 35 30 30 25 25 20 20 15 10 15 5 10 0 5. 1. 5. 6. 5. 11. 5. 16. 5. 21. 5. 26. 5. 31. Csapadék 10 cm 30 cm 75 cm
2014/2015. évi belvízvédekezés során üzemelő belvízmentesítő provizóriumok Gátéri + Régi Gátéri provizórium Össz. üó.: 4183 óra Átemelt vízm.: 3.009.520 e m 3 Pusztaszéli főcsatornán záporszivattyú Átemelt vízm.: 23.458 m 3 Katona-Gajdosi provizórium Össz. üó.: 85 óra Átemelt vízm.: 62.000 m 3 VGT üzemeltetésű mobil szivattyúállások helyszín összes átemelt vízmennyiség (m 3 ) Felsődáli diesel átemelő 1.193.400 Sámson-Apátfalvi-főcsat. prov. 236.680 Vékonyéri diesel átemelő 209.080 Pusztaszéli provizórium 129.600 Kurcai Telekhalmi dízel 130.680
A 2014-2015. évi belvízvédekezési időszakban végzett beavatkozások Csatorna neve védszakasz munkavégzés forrás engedélyezett összeg (Ft) sajátban elvégzett munka (Ft) munkagép Gencsháti cs. 11.06 növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját 2014. lezárult Piponyhalmi, Tőkeéri cs 11.08 növényzeteltávolítás védekezés 2 500 000 saját 2014. lezárult Makói fcs. 11.06 növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját 2014. lezárult Nagyfa-Hódtó ök. Cs. 11.06. növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját 2014. lezárult Szárazér-Porgányéri fcs. 11.06. növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját 2014. lezárult Sámsonapátfalvi-Szárazér 11.07 növényzet és uszadék eltávolítása saját - saját 2014. lezárult Sámson-Apátfalvi-Szárazér 11.07 gyökérzónás kotrás védekezés 5 500 000 saját 10399-OVF engedély Kövegy hullámtéri 11.07 gyökérzónás kotrás védekezés idegen 10401-OVF engedély Kövegyi csatorna 11.07 vízinövényzet eltávolítása védekezés 3 500 000 saját 10401-OVF engedély Kövegy-Tanácsi csatorna 11.07 vízinövényzet eltávolítása védekezés saját 10401-OVF engedély Dongéri főcsatorna 11.02. vízinövényzet eltávolítása védekezés saját 010425-OVF engedély 1 280 000 Dongéri főcsatorna 11.02. uszadékszedés védekezés idegen 010425-OVF engedély Pusztaszéli csatorna 11.07. gaztalanítás védekezés 560 000 saját 010424-OVF engedély Mátyáshalmi-főcsatorna 11.06 vízinövényzet eltávolítása védekezés 1 130 000 saját 010428-OVF engedély Felső-főcsatorna 11.05. gaztalanítás saját 94 000 saját nincs engedélyezve vízinövényzet eltávolítása, saját Gátér-Fehértó összekötő 11.04. homokszállítás 361 900 saját nincs engedélyezve Vidreéri szivattyútelep 11.05. WOMA iszaptalanítás 33 600 idegen nincs engedélyezve Dongéri főcsatorna 11.02. katrézás nincs engedélyezve saját 1 061 900 idegen kaszálás, gaztalanítás nincs engedélyezve Csukáséri fcs. 11.04. növényzet és uszadék eltávolítása saját 4 714 100 saját nincs engedélyezve Fehértó-Majsai fcs 11.01 növényzet és uszadék eltávolítása saját 1 811 850 saját nincs engedélyezve Domaszéki 11.01. növényzet és uszadék eltávolítása saját 197 400 saját nincs engedélyezve Kövegy-mellék 11.07 növényzeteltávolítás saját 324 300 saját nincs engedélyezve Félegyházi vízfolyás 11.04 növényzeteltávolítás saját 188 000 saját nincs engedélyezve Gátér-Fehértó összekötő 11.04 gyökérzónás kotrás saját 211 500 saját nincs engedélyezve Ördög-csatorna 11.04 gyökérzónás kotrás saját 126 900 saját nincs engedélyezve Kakasszék-Szentetornyai 11.06 növényzeteltávolítás saját 338 400 saját nincs engedélyezve Kakasszék-Szentetornyai oldalág I 11.06 növényzeteltávolítása, növényzet zúzása saját 225 600 saját nincs engedélyezve Pusztaszentmiklósi csatorna 11.06 növényzeteltávolítás saját 152 750 saját nincs engedélyezve Belezi-csatorna 11.07 növényzeteltávolítás saját 568 700 saját nincs engedélyezve ÖSSZESEN 14 470 000 10 049 000 állapot
Pocsolyatérkép és a belvízi gyakorisági térkép:
Talaj potenciális tározási téfogata Az ATIVIZIG működési területén a potenciálisan igénybe vehető talaj tározási térfogata: 2010-ben: 5,51 km 3 2011-ben: 5,24 km 3 2012-ben: 6,97 km 3 2013-ban: 6,49 km 3. DE Potenciális térfogatnak mindössze 10%-a vehető igénybe a nem megfelelő agrotechnikai eljárások következtében ( eketalp hatás ).
A belvíztömeget csökkentő tényezők A belvízi tömeg elvezetésének iránya horizontális és vertikális értelemben azonosítható. Az antropogén és természeti tényezők következtében valósulhat meg a horizontális elvezetés. Vertikális irányokban azonban csak természeti tényezők képesek csökkenést eredményezni a belvízi víztömegben. Ezen irányok a párolgás és a beszivárgás lévén valósulhatnak meg. A párolgás intenzitásának növelését a hőmérséklet növekedése képes eredményezni. A vertikális elvezetési irányok másik összetevője a beszivárgás. A beszivárgás szempontjából a talajfagy elhelyezkedésének mélysége, illetve a talaj potenciális térfogata a meghatározó.
A belvizekkel kapcsolatos károk megelőzése: Mérnöki létesítmények vízelvezető rendszer: - tapasztalatok Az összegyülekezési elméletekben tapasztalt problémák: Sorban állási elmélet: A vízlevezetés ütemét nem a belvíz keletkezésének üteme határozza meg, hanem a szivattyúzás beépített vagy felvonultatott gépegységeinek teljesítőképessége, illetve a gravitációs elvezetési potenciál. Gravitációs elvezetés hatékonysága csekély esések!!! Szivattyús elvezetés hatékonysága függ: Alvíz felvíz helyzete Üzembiztonság feltételei (30-100 éves korú telepek) Legyen energia!!!!
Települések belterületén: - telkek szintjén: vízelvezetés, házak védelme, - települési szinten : csapadékvíz csatornázás, szennyvíz csatornázás Külterületi szinten: - táblacsatornák rehabilitációja, - talaj tározási kapacitás fenntartása, - vízelvezető rendszer rekonstrukciója, átalakítás és fenntartása. DE A BELVÍZ ALAPVETŐEN TERMÉSZETI JELENSÉG, így van, volt, lesz A helyzet természeti adottság, mellyel kapcsolatos károk mértéke a természeti tényezők függvénye. Eszközeink csak korlátozott beavatkozásokat tesznek lehetővé.
Vízelvezető rendszerek fejlesztése: 2007-2013 fejlesztési ciklusban a Regionális Operatív programokból az igazgatóság mintegy 4,2 milliárd forint összegben megvalósított fejlesztések. A 2014-2020 fejlesztési ciklusban a ROP források megszűntek és helyüket a TOP források vették át. Habár az igazgatóság jelentős tájékoztató, meggyőző munkát végzett annak érdekében, hogy a vízrendezési fejlesztéseik a TOP-nak részét képezzék az ilyen jellegű fejlesztések nem kerültek be a TOP-ba. Ennek hiánya miatt jelentős forráshiány keletkezik az ilyen jellegű fejlesztéseknél. Határmenti együttműködési keretekből is valósultak meg vízrendezési fejlesztések. Eddig a kétoldalú fejlesztési programok tervezése során elfogadták a vízrendezési fejlesztések relevanciáját. Szerb relációban az igazgatóság benyújtott egy komplex fejlesztési programra vonatkozó stratégia projekt javaslatot, melyet jó színvonalúnak ítélt meg a döntés előkészítő szervezet (Task Force Group), azonban ahhoz hogy támogatást is kaphasson elengedhetetlen a program támogatása az OVF és a Belügyminisztérium által. KEHOP forrásokra alapozva az igazgatóság részére nem került dedikálva regionális vízrendezési fejlesztést megvalósító kiemelt projekt javaslat.
Vízrendezési célú PÁLYÁZATOK Előkészítés alatt lévő projekt javaslatok 2015-2020 között KEHOP Belvízvédelmi művek rekonstrukciója: Hódmezővásárhely térségi vízrendszer komplex rekonstrukciója Szárazéri vízrendszer rekonstrukciója Torontáli vízrendszer fejlesztése (eredeti lefolyási viszonyok vizsgálatával) Kurca vízrendszer rekonstrukciója Homokháti kettősműködésű rendszer fejlesztése. Belvízi szivattyútelepek rekonstrukciója: Mindszent II.szivattyútelep rekonstrukciója Körtvélyesi szivattyútelep rekonstrukciója Torontáli szivattyútelepek rekonstrukciója
A sokévi csapadékösszeg minimumának (2000) területi eloszlása
Max hőmérséklet területi eloszlása
Az ATIVIZIG vízgazdálkodási sajátosságai, problémái - Aszály (akár egy éven belüli előfordulás a belvízzel) Az Igazgatóság területének aszállyal (vízhiánnyal) való érintettsége Magyarország aszályossági zónái A sokéves átlagok alapján működési területünk több mint 70 % a nagyon erősen aszályos zónába tartozik
1931 1933 1935 1937 1939 1941 1943 1945 1947 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság PAI ( 0 C/100 mm) Pálfai-féle aszályindex (PAI) országos - ATIVIZIG éves adatok 1931-2014 16,00 14,00 PAI országos 12,00 PAI ATIVIZIG 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00
Maros folyó LKV: 2012. szeptember 16-án -113 cm Vízkivételi művek szívóoldalán túl alacsony vízszint! Tisza folyó Törökbecsei duzzasztás érvényesül 1977. nov.29. óta
ATIVIZIG öntözőrendszerek - főművek KÖVIZIG vízátadás Román vízátadás Átvétel ATIVIZIG művek alatt álló művek összesen Kettősműködésű művek (km) 300,8 170,047 470,847 Öntöző művek (km) 0 122,734 122,734 fővízkivételi művek (db) 4 9 13
Vízhasznosítás, öntözés Vízkivételek db m 3 /s Marosi 7 8,07 Tiszai 12 20,00 Hármas-Körösi 4 8,00 Összesen: 23 36,07 SAJÁTOSSÁGOK: Kettősműködésű rendszerek 28 ezer ha berendezett öntözhető terület 3,7 ezer ha kialakított halastó Maros vízkészletére Arad (RO) alapozott öntözés Békés megyében Rendszerekbe beadott vízmennyiség 2009-2014 Év e m 3 2009 78 297 2010 5 846 2011 33 853 2012 76 839 2013 50 564 2014 22 927 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 Rendszerekbe beadott vízmennyiség 2009-2014 Év 2009 2010 2011 2012 2013 2014
szolgáltatott vízmennyiség (ezer m 3 ) PAI index ( C/100 mm) Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság PAI Ö ntözött terület Szolgáltatott vízmennyiség vízmennyiség év C o /100 mm (ha) (1000 m 3 ) (m 3 /ha) 1997 3,85 13 426 10 496 782 1998 5,28 18 200 23 921 1 319 1999 2,92 5 860 5 547 947 2000 11,24 22 825 47 700 2 090 2001 4,37 18 073 23 327 1 291 2002 8,84 23 363 37 933 1 624 2003 13,53 26 370 47 106 1 786 2004 5,33 18 700 21 200 1 134 2005 3,31 10 800 9 100 843 2006 4,07 11 913 11 700 982 2007 10,83 20 933 32 200 1 538 2008 6,22 19 413 25 004 1 288 2009 8,39 24 757 39 420 1 592 2010 3,97 8 500 7 500 882 2011 7,16 12 430 19 800 1 593 2012 13,57 19 021 49 300 2 592 2013 8,97 21 300 59 900 2 812 2014 3,66 18 931 35 000 1 849 PAI és a szolgáltatott vízmennyiség összehasonlítása 1997-2014 70000 60000 50000 40000 30000 20000 Szolgáltatott vízmennyiség 16 14 12 10 8 6 4 10000 2 0 év 199719981999200020012002200320042005200620072008200920102011201220132014 0
ATIVIZIG fő vízkivételi művek és rendszerekbe beadott vízmennyiségek (2014) Öntözőrendszer Fővízkivételi mű neve helye fkm kapacitása (m 3 /sec) Öntözőrendszerekbe bejuttatott vízmennyiség (2014.) (ezer m 3 ) Csanyteleki Csanyteleki Tisza jo 223,25 1,10 4 143,0 Vidreéri Vidreéri Tisza jo 234,65 0,90 960,0 Algyői Algyői Tisza jo 192,4 2,00 10 292,0 Maros balpart Ferencszállási Tisza bo 17,9 0,97 800,9 Tisza kis-vízfolyás Percsorai Tisza jo 204,4 1,50 0,0 Levelényi Levelényi Tisza jo 215,18 1,10 680,4 Kurca Felső-Kurcai Hármas-Körös bo 0,550 4,80 5 810,0 Szarvas-Káka KÖVIZIG területéről 2 570,0 Nagytőke Nagytőkei Hármas-Körös bo 7,28 1,50 2 946,0 Mindszent-Székkutasi Mindszent-Székkutasi Tisza bo 206,88 1,50 2 057,0 Hódmezővásárhelyi Hódmezővásárhelyi Tisza bo 196,4 4,10 165,0 Maros Jobb parti Maros Jobb parti Maros jo 16,4 2,24 1 459,0 nem Kákási vízkivétel Maros jo 29,4 0,56 üzemel 0,0 Apátfalva-Mezőhegyesi/ Szárazér-Élővízi Cservölgyi Maros jo 32,1 2,48 Romániából átvezetett vízmennyiség 1 951,0 Összesen: 39 543 5 708,3
Az öntözővíz szolgáltatás tapasztalatai: A rendszereken a rendszer veszteség értéke átlagosan 20-25 % körül van, mely párolgásból, elszivárgásból, műszaki hibákból adódik. Működési területünkön a jelentősebb öntözési vízkivételi művek átlagos életkora 25-30 év. Műveink közül néhány a 90-es években felújításra került. A becsült rekonstrukciós igény mintegy 100 millió Ft A társulatoktól átvett művek az 1950-es években épültek, van közöttük olyan, mely hiányos, gépegység sincs már benne, a felépítmények állapota is igen leromlott. A társulatoktól átvételre kerülő öntöző művek rekonstrukciós becsült igénye 400 millió Ft.
Öntözés/Vízpótlás célú PÁLYÁZATOK - Nemzetközi források - EU-hazai fejlesztési források HURO vízkészletek jobb kihasználása - Szárazéri vízrendszer vízpótlás fejlesztés (Aradi vízkivétel) - Maros fenékküszöb létesítése az LKV miatt vízkivételek üzembiztonsága érdekében Homokháti vízpótlás folyami vízkészletre alapozva: - Tiszaalpári vízpótlás vizes élőhely védelmi program - Homokháti vízpótlás (Mórahalom-Zákányszék-Domaszék térsége) Egyéb vízrendszerek vízpótlási lehetőségének fejlesztése: - Makó és Hódmezővásárhely térsége - Kurca vízgyűjtő
Tiszaalpári vízpótlás komplex, vizes élőhely védelmi programmal
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!