Allianz vállalkozásbiztosítás Szerzõdési feltételek

Allianz vállalkozásbiztosítás Szerzõdési feltételek

Tartalomjegyzék Fogalommeghatározások...............................7 I. Általános biztosítási feltételek......................9 II. A tûz- és elemikár-biztosítás (alapbiztosítás) különös feltételei...................................17 III. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás különös feltételei............................................29 IV. A kiegészítõ biztosítások különös feltételei........35 V. Felelõsségbiztosítás................................51 VI. Élet- és egészségbiztosítás.........................55 VII. Az Allianz vállalkozásbiztosítás záradékai.........65 Függelékek.............................................67 3

Az Allianz vállalkozásbiztosítás általános szerzõdési feltételei Az Allianz vállalkozásbiztosítás (a továbbiakban: vállalkozásbiztosítás) általános szerzõdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket más szerzõdéses kikötés hiányában az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz vállalkozásbiztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzõdési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzõdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szerzõdés szerint. A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és a biztosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki. 5

Fogalommeghatározások Élõerõs védelem A kockázatviselés helyének (területének) védelme vagyonvédelmi vállalkozás által. A vállalkozó a szerzõdésben vagyonõrrel való õrzést vállal, amelynek teljesítését igazolni kell. Épület(ek) Épületnek minõsülnek a talajhoz szilárdan kötõdõ létesítmények, amelyek lehetõséget biztosítanak a belépésre, hosszabb benntartózkodásra, és térbeli elhatárolással védelmet nyújtanak a külsõ behatások ellen. Épülettartozékok Az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések, térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, elõtetõk; padló- és falcsatornák (szerelõjáratok), rögzített padló-, fal-, födém-, és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsõk, létrák, hágcsók (külsõ használatúak is); az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések. Építmény(ek) Azok a talajhoz szilárdan kötõdõ, az ingatlan-nyilvántartás szerint a biztosított telephelyhez tartozó földterületen levõ létesítmények, amelyek a biztosított épület(ek) rendeltetésszerû használatához szükségesek (pl. kerítés, vízóraakna, út stb.). Épületberendezések Építészeti berendezési tárgyak: Az épületek fõ funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések: redõny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; beépített szekrények rendeltetésüktõl és a beépítés idejétõl függetlenül, amelyeket az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükrõl nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, konyhabútor, gardróbszekrény stb.). Épületvillamossági berendezések: Az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés és elektromos berendezések a hozzájuk tartozó mérõmûszerekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg a kémény- vagy a szellõzõrendszerbe bekötött szagelszívó, szellõzõ-, légtechnikai és klímaberendezések; beépített porszívó és tartozékai, elektromos tûzhely, bojler, vízmelegítõ, szauna); mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, illetve berendezések; riasztó- és megfigyelõrendszerek/központok, kamerák. Épületgépészeti berendezések: Az épület(ek) gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérõmûszerekkel, nyomáscsökkentõkkel, beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. gáztûzhelyek, -kazánok, -bojlerek, -vízmelegítõk, -konvektorok); ivóvízellátását, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetését, fûtését, valamint a tûzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérõ- és szabályozóberendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözõrendszerekkel; szûrõ- és aprítóberendezésekkel ( konyhamalac ) és ezek tartozékaival; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdõ-, zuhany- és mosdóberendezésekkel; falba épített értéktárolói. Gépjármû Gépjármûnek minõsül a forgalmi engedéllyel rendelkezõ, rendszámmal ellátott: személygépkocsi, autóbusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, motorkerékpár, pótkocsi és félpótkocsi (beleértve a lakókocsit és az utánfutót), munkagép és lassú jármû. A szállítmány csúcsértéke Azon II. és III. kockázati osztályba tartozó biztosított vagyontárgyak maximális összértéke, amelyeket egy szállítás során egy gépjármûvel szállítanak. Lezárt csomagterû vagy rakodóterû a gépjármû, ha csomag- vagy rakodótere a betekintés ellen kívülrõl minden irányból védett, és az utastér felõl fémlemezzel le van zárva, valamint az oda való behatolás a külvilág felõl rongálás nélkül nem valósítható meg. Nem tekinthetõ lezárt csomag- vagy rakodóterûnek az egyterû személygépjármû kalaptartóval lefedett csomagtere. Munkagépek a gépek a gépalapzatokkal, a meghajtóelemekkel és tartozékokkal együtt, a kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek, egyéb segédeszközök és alkatrészeik, az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére, vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek és szerelvények, az anyagok mozgatását, a munkálatok végzését 7

szolgáló, gépjármûnek nem minõsülõ, rendszám nélküli jármûvek. Partner Partnernek minõsül az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely az alapbiztosítás biztosítottja, és a vállalkozás tulajdonában lévõ gépjármû(vek)re társaságunknál érvényes, folyamatos díjfizetésû gépjármû (casco vagy GFB) biztosítással rendelkezik. Teljes (totál)kár Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérül meg, hogy a helyreállítás mûszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt. Új érték A károsulttal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének az általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége. Valóságos (avult) érték A valóságos (avult) értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az új értékbõl levonja a használati idõ alatt bekövetkezett értékcsökkenést. Zárt terûnek minõsül a dobozos felépítményû vagy a ponyvával szabályosan fedett tehergépjármû. 8

I. Általános biztosítási feltételek 1. A szerzõdõ 1.1. Szerzõdõ az, aki szerzõdõi minõségében a biztosítási ajánlatot teszi. 1.2. Szerzõdõ lehet az a természetes személy (egyéni vállalkozó), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerzõdést az érdekelt javára köti. 1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerzõdõ köteles. 1.4. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a szerzõdõ jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait. 2. A biztosított 2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. A kiegészítõ biztosítások feltételei, azonban ettõl eltérõen is rendelkezhetnek. 2.1.1. A felelõsségbiztosítások alapján nyújtott szolgáltatásra (általános, épülethasználói felelõsségbiztosítás) a károsult jogosult a felelõsségbiztosítási feltételek szerint. 2.2. Biztosítottnak az a kötvényen pontos névvel és címmel megnevezett természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság minõsül, aki/amely a vagyontárgyak megóvásában érdekelt. 2.3. A biztosított és a szerzõdõ azonos is lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerzõdõvel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzõdõ helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási idõszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerzõdõ és a biztosított egyetemlegesen felelõs. 3. A biztosítási szerzõdés létrejötte 3.1. A biztosítási szerzõdés a szerzõdõ írásbeli ajánlatára a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzõdés az ajánlatnak a biztosító képviselõje (megbízottja) részére történt átadásától számított 15. nap elteltével, az átadás idõpontjára visszamenõ hatállyal akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidõn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. 3.1.1. Ha a kötvény tartalma eltér a szerzõdõ fél ajánlatától, és az eltérést a szerzõdõ fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerzõdõ fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat szerint jön létre. 3.2. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta. 3.3. Nem jön létre a szerzõdés, ha az ajánlatot a biztosító az átadásától számított 15 napon belül elutasítja. 4. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 4.1. A biztosító kockázatviselése ettõl eltérõ megállapodás hiányában az azt követõ napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerzõdõ a biztosítás teljes elsõ díját (részletfizetés esetén a teljes elsõ díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselõjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdés létrejött. 4.2. Ha a biztosító és a szerzõdõ az elsõ díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés a díjhalasztásban való megállapodást követõ napon kezdõdik. 4.3. A felek a kockázatviselés kezdõ idõpontjában ettõl eltérõen is megállapodhatnak. 4.4. Az ajánlattevõ által a biztosítási szerzõdés létrejötte elõtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerzõdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsõ díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzõdés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget a beérke- 9

zésétõl számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevõnek. 5. A biztosítási szerzõdés tartama és a biztosítási idõszak 5.1. A biztosítási szerzõdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idõtartamra jön létre. A határozott tartam egy évnél rövidebb is lehet. 5.2. A biztosítási évforduló minden naptári év elsõ napja (január 1-je). 5.3. A határozatlan és az egy évnél hosszabb határozott idõtartamra létrejött szerzõdések esetén a biztosítási idõszak egy év, amely megegyezik a naptári évvel. Ha a biztosítási szerzõdés nem január 1-jei kezdettel jön létre, akkor az elsõ biztosítási idõszak töredék év, amely a szerzõdés létrejöttének idõpontjától a tárgyév utolsó napjának a végéig tart. 6. A biztosítási szerzõdés hatálya 6.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye) A jelen szerzõdés alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a tûz- és elemikár-biztosítás (a továbbiakban: alapbiztosítás) és a kiegészítõ biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével. 6.2. Idõbeli hatály A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítõ biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével. 7. Biztosítási esemény 7.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket az Allianz vállalkozásbiztosítás különös feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal. 8. Általános kizárások 8.1. Az alap- és kiegészítõ biztosítások esetén a biztosító nem téríti meg: a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel, a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkat. 8.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minõsül: a Magyar Köztársaság területén, a Magyar Köztársaság területén kívül folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erõk összecsapása. 9. A biztosítási összeg, a vagyontárgyak értékelésének módja, az értékkövetés 9.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja. 9.2. A biztosítási összeg vagyonbiztosítás esetén nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új értékét (lásd: Fogalommeghatározások). 9.3. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ a tûzés elemikár-biztosítás különös feltételeinek 4. pontjában foglaltak szerint a vagyoncsoportokra vonatkozó elõírások alapján új és/vagy valóságos (avult) értéken határozhatja meg (lásd: Fogalommeghatározások). 9.4. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás, valamint a kiegészítõ biztosítások biztosítási összegének meghatározását a megfelelõ különös feltételek tartalmazzák. 9.5. Értékkövetés A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás követése érdekében a biztosító az új értéken biztosított vagyontárgyak, valamint a kiegészítõ biztosítások esetében a vízkár-, a szállítmány-, a küldöttrablás-, a munkahelyibaleset-biztosítás, a felelõsségbiztosítások (általános és épülethasználói felelõsségbiztosítás), valamint az élet- és az egészségbiztosítás biztosítási összegét és biztosítási díját a kárgyakoriságtól függetlenül évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexált biztosítási összeg és díj az elõzõ biztosítási összegnek és díjnak, valamint az inflációs indexnek a szorzata. 9.6. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ év azonos hónapjára vonatkoztatott, az alábbiakban részletezett árindex. 9.6.1. A tûz- és elemikár-biztosításban, illetve a kiegészítõ vízkárbiztosításban és a betöréseslopás- és rablásbiztosításban: az I. kockázati osztály új értéken biztosított vagyontárgyai, a IV. kockázati osztály biztosított vagyontárgyai, továbbá a vízkár-biztosításban új értéken biztosított 10

vagyontárgyak, valamint a vízkár-, a küldöttrablás-, a munkahelyibaleset-biztosítás, az általános felelõsségbiztosítás, az épülethasználói felelõsségbiztosítás, továbbá az élet- és az egészségbiztosítás esetében a júniusi fogyasztói árindex (a kockázati osztályok és a vagyoncsoportok részletezését a tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 2. pontja tartalmazza), a II. és a III. kockázati osztály új értéken biztosított vagyontárgyai, valamint a kiegészítõ szállítmánybiztosítás esetében az ipar belföldi értékesítési árindexe. 9.7. Nem indexálódik a kiegészítõ üvegbiztosítás, üvegbiztosítás bõvítése, épületrongálás-biztosítás, géptörés-biztosítás, üzemszüneti veszteség-biztosítás, technológiaivízkár-biztosítás, a külön díjas záradék(ok) biztosítási összege és díja. 9.7.1. A biztosító a valóságos (avult) értéken biztosított vagyontárgyak és az idegen tulajdonban lévõ biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét (és díját) nem indexálja. Ezek esetlegesen változó értékét a szerzõdõ szerzõdésmódosítás útján érvényesítheti az Allianz vállalkozásbiztosítási szerzõdésben. 9.8. A biztosítási összeg és díj indexálására elsõ alkalommal a biztosítási idõszaktól függetlenül a szerzõdés létrejöttét követõ 120 nap eltelte utáni év január elsején kerül sor, majd legfeljebb évente, a naptári évfordulón. A biztosítási összeg(ek) értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a naptári évforduló elõtt 60 nappal írásban értesíti a szerzõdõt. 9.9. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki. 9.10. Ha a szerzõdõ az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal nem kívánja fenntartani a szerzõdést, akkor azt a biztosítási idõszak végére (a 17.2.3. pont szerint) 30 napos felmondási idõvel írásban bármikor felmondhatja. 10. Alulbiztosítás 10.1. Ha a szerzõdõ által valamely vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg a kár idõpontjában alacsonyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyaknak új értéken történõ biztosítás esetén az új értéke, valóságos (avult) értéken történõ biztosítás esetén a valóságos értéke, a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti biztosítási összeg a biztosított vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak új értéken történõ biztosítása esetén azok új értékéhez, valóságos (avult) értéken történõ biztosítása esetén azok valóságos értékéhez, aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). 10.2. Ha a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosításban megjelölt alkalmazotti létszám kevesebb, mint a káridõponti alkalmazotti létszám, a biztosító a baleseti kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti teljes létszám a biztosított alkalmazotti létszámhoz aránylik. 11. A biztosítási díj és a díj esedékessége 11.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétõl annak teljes tartamára megilleti a díj. 11.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási idõszakra állapítja meg (biztosítási alapdíj). 11.3. Ha az elsõ biztosítási idõszak töredék év, a biztosító az elsõ biztosítási idõszak díját a kockázatkezdet napja és az azt követõ naptári év elsõ napja közötti idõszakra állapítja meg (töredék díj). 11.4. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. 11.5. A felek az elsõ díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott elsõ díj a megállapodás szerint esedékes. 11.6. A szerzõdõ és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerzõdõ vagy megbízása alapján a díjfizetõ a határozatlan vagy az egy évnél hosszabb határozott tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság). 11.7. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzõdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). 11.7.1. Az egyszeri díjat ha a felek másként nem állapodnak meg a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni. 11.8. A díj meg nem fizetésének következményei 11.8.1. Megszûnik a biztosítási szerzõdés a biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerzõdõ nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 11

11.8.2. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzõdést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belõle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszûnés elõtti díjjal fedezetlen kockázatviseléssel arányos. 12. Díjengedmények 12.1. Éves díjfizetés választása esetén a szerzõdõ a biztosítási alapdíjból 10%, féléves díjfizetés esetén 5% díjengedményre jogosult. 12.2. Ha a szerzõdõ megbízza a biztosítót, hogy a biztosítás díját lakossági folyószámlájáról vagy vállalkozói számlájáról hívja le (banki díjlehívás), akkor a biztosítási alapdíjból 5% díjengedményre jogosult. 12.3. Ha a szerzõdõ felek a felmondási jogot 3 évre kizárják, a szerzõdõ a biztosítási alapdíjból 10% engedményre jogosult (tartamengedmény). 12.4. Partnerengedmény Ha a szerzõdõ a biztosító partnere (lásd: Fogalommeghatározások) a biztosítási alapdíjból 3% díjengedményre jogosult. A kedvezményre jogosító gépjármû-biztosítás megszûnése a díjkedvezmény elvesztésével jár. 13. A közlési és változásbejelentési kötelezettség 13.1. A szerzõdõ a szerzõdés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelõen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kellett. 13.2. A szerzõdõ 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyrõl a szerzõdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen: ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzõdést kötött, s erre a feltételek alapján a biztosító kockázatviselése is kiterjed; ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. a biztosított telephelyen az egyik épülethez hozzáépítenek, vagy újabb épületet emelnek); a szerzõdéskötést, illetve a megelõzõ adatközlést követõen a biztosítási összeg alapjául szolgáló érték változását, ha a változás mértéke eléri az eredeti (elõzõ) biztosítási összeg 10%-át; a biztosított által folytatott és a telephelyi adatközlõn megjelölt tevékenység változását. 13.3. A szerzõdõ köteles az észlelést követõen haladéktalanul jelezni a káresemény lehetséges, várható bekövetkezésére utaló jelek észlelését; a kármegelõzési, kárelhárítási felkészültség módosulását; a biztosított vagyontárgyakon zálogjog keletkezését, vagy a jelen szerzõdés megkötésekor meglévõ zálogjog változását, megszûnését a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével; a biztosított elleni csõdeljárás, csõdön kívüli kényszeregyezségi eljárás, felszámolási eljárás megindítását vagy ennek veszélyét, valamint a biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszámolási eljárás megindítását. 13.4. A szerzõdõ a változás bejelentésével egyidejûleg a szerzõdés módosítását is kérheti, aminek szabályait a 16. pont tartalmazza. 13.5. Ha a változásbejelentés alapján szükségesnek mutatkozik a szerzõdés módosítása, a biztosító erre a bejelentéstõl számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, illetve ha a kockázatot a jelen feltételek értelmében nem vállalhatja a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja. 13.6. Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik, ha erre a következményre a biztosító a szerzõdõt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztette. 13.7. Ha a biztosító a változás bejelentését követõen nem él a módosításra vonatkozó jogaival, a szerzõdés az eredeti tartalommal marad hatályban. 13.8. Ha a tevékenység változása megnöveli a biztosítási kockázatot, az új tevékenységre a biztosítási fedezet csak akkor terjed ki, ha a fedezetkiterjesztést a biztosító írásban megerõsíti. 13.9. A közlésre, illetõleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. 14. A kárbejelentés, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai 14.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított két (halál és baleseti kár bekövetkezte esetén nyolc) munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biz- 12

tosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetõvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenõrzését. 14.1.1. Ha a szerzõdõ (biztosított) e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be. 14.2. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétõl számított öt munkanapon belül megkezdeni a kárrendezést. 14.3. A szerzõdõ (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétõl számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. 14.4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be. 14.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétõl számított ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megõrizni. 14.6. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzõkönyvben foglaltak alapján történik. 14.7. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen: a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját, a tulajdoni lapot, a bérleti szerzõdést, a beszerzési számlát, az adásvételi szerzõdést, a leltárívet, a költségszámításokat, tûz- és robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tûzoltóság igazolását, a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás, betöréses lopás, rablás esetén a rendõrségi feljelentést és a nyomozást felfüggesztõ határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot, az üzemszüneti károk becsült vagy várható jellegét, tartamát, elemeit és összegét, a nettó nyereségkiesés miatti veszteséget, halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat, - a kórházi zárójelentést, - a táppénzes (keresõképtelenségi) igazolás másolatát (az eredeti bemutatása mellett), - a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének személyét hitelt érdemlõen igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést), szállítmánykár esetén a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet a következõ adatok feltüntetésével: - a szállítás idõpontja, - az áru megnevezése, - az áru darabszáma, ill. tömege, - a rendeltetési hely. 14.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a biztosítottat (szerzõdõt) terheli. 14.9. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követõ 15 (üzemszüneti veszteség-biztosítás esetében 30) napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgáltatására jogosult személy igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidõt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezik. 14.10. Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetõk kilétérõl, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról annak fénymásolatban való megküldésével a biztosított a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles a biztosítót írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerzõdésben vállalt kötelezettségének már eleget tett. 15. Az önrészesedés A szerzõdésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél a biztosító önrészesedést von le, kivéve a kiegészítõ általános felelõsségbiztosítást, a kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítást, a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítást, a kiegészítõ élet- és a kiegészítõ egészségbiztosítás, továbbá a tûz- és elemikár-biztosítás biztosítási eseményei közül - az üvegtörést, - a beázást és 13

- az épületrongálást, amelyek alapján nyújtott szolgáltatásából a biztosító önrészesedést nem von le. Az önrészesedés mértékét a különös feltételek tartalmazzák. 16. A szerzõdés módosítása 16.1. A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerzõdés tartalmát. 16.2. A szerzõdõ új ajánlati nyomtatvány kitöltésével kezdeményezheti a szerzõdés módosítását. Ha a biztosító elfogadja a módosító javaslatot, a szerzõdés módosul. 16.2.1. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerzõdés az eredeti tartalommal marad hatályban. 16.3. A szerzõdésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. 17. A biztosítási szerzõdés megszûnése és a kockázatviselés vége 17.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés megszûnéséig áll fenn. 17.2. A biztosítási szerzõdés az alábbi okok miatt szûnhet meg: 17.2.1. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik. 17.2.2. Díjnemfizetés miatt (lásd a 11.8. pontot). 17.2.3. A határozatlan tartamú biztosítási szerzõdést a felek 30 nap felmondási idõvel a biztosítási idõszak végére írásban bármikor felmondhatják. 17.2.4. Ha a szerzõdés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szûnik meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási idõszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért. A szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó idõarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése. 17.2.5. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt idõpontban szûnik meg. 18. Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerzõdési gyakorlattól Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Allianz vállalkozásbiztosítás 18.1. a biztosítási piacon szokásos szerzõdési gyakorlattól nem tér el lényegesen. 18.2. az Allianz Hungária Biztosító Rt. által korábban kínált Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási terméktõl lényegesen az alábbiakban tér el: az alapbiztosítás All risk kockázattal is felvehetõ, nem köthetõ meg a kiegészítõ épületrongálás-biztosítás, ha az épület(ek) nincsen(ek) a tûz- és elemikárbiztosításban biztosítva, változtak a vagyonvédelmi elvárások és a betöréses lopás alapján nyújtott szolgáltatás mértéke. 19. Egyéb rendelkezések 19.1. Elévülés A jelen feltételek alapján létrejött vagyonbiztosítási szerzõdésbõl eredõ igények a követelés esedékessé válásától számított két év, felelõsségbiztosítási szerzõdésbõl és az üzemszüneti veszteség-biztosításból eredõ igények a követelés esedékessé válásától számított egy év, elteltével évülnek el. 19.2. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. 19.3. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök a szerzõdéskötésre nem jogosult, és a szerzõdõ (biztosított) nem intézhet hozzá érvényes jognyilatkozatot. 19.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a szerzõdõ (biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen a szerzõdés tartama alatt bármikor ellenõrizni vagy ellenõriztetni. 19.5. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 19.6. Az általános kizárások körében (8. pont) szereplõ büntetõjogi fogalmak a Büntetõ törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendõk. 19.7. A személyes adatok kezelése Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). A személyes adat biztosítási titoknak minõsül. 14

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különleges adatnak. Amennyiben a személyes adat egészségi állapotra. kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhetõ. A különleges adatok kezelésére vonatkozó, írásbeli hozzájárulását az Ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény (Avtv.) 3. -ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti, mely rendelkezés alapján szükséges hozzájárulást a szerzõdés részét képezõ ajánlati nyilatkozat tartalmazza. Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, az Allianz Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01-09-069554, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett, posta útján történõ utalás vagy banki átutalás esetén a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül. A biztosító, az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minõsülõ adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerzõdéses adatokat) a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltõl vagy annak törvényes képviselõjétõl a kiszolgáltatható titokkört megjelölve, írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történõ megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minõsülõ adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek/akiknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végzõ megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény titoktartásra kötelezi. A biztosító ügyfele a saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a hivatkozott törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosíthatja. A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító és ügynöke köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéseivel kapcsolatos minden személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt. Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelõ köteles a bejelentést a törvény elõírása szerint kivizsgálni, és az ügyfelet írásban tájékoztatni. 19.8. A biztosító fõbb adatai Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság Székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 01-10-041356 15

II. A tûz- és elemikár-biztosítás (alapbiztosítás) különös feltételei 1. A kockázatviselés helye 1.1. A kockázatviselés helye az ajánlaton és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely. 1.2. Több telephely biztosítása esetén a kockázatviselési hely a telephelyenként kitöltött és az ajánlat mellékletét képezõ A.. számú telephely adatközlõje címû nyomtatványokon megjelölt telephelyek az egyes nyomtatványokon feltüntetett épületekre, építményekre és egyéb vagyontárgyakra vonatkozóan. 1.3. A biztosító kockázatviselése a tételesen megnevezett, valamint a finanszírozott vagyontárgyakra vonatkozóan [II.b) és II.c) vagyoncsoport] a Magyar Köztársaság területére terjed ki. 2. Biztosított vagyontárgyak 2.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen kockázati osztályonként, ezen belül vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt, a biztosított vállalkozói tevékenységének végzésével kapcsolatos vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog szempontjából lehetnek: a) a biztosított tulajdonát képezõ vagyontárgyak, b) idegen tulajdonban lévõ vagyontárgyak, mégpedig: bérlemények, haszonbérletbe vagy lízingbe vett vagyontárgyak, megõrzésre, javításra, továbbfeldolgozásra átvett vagyontárgyak. A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosított vagyontárgyak négy kockázati osztályra különülnek el, amelyek vagyoncsoportokból állnak. 2.2. I. kockázati osztály: épületek, építmények 2.2.1. Saját tulajdonban lévõ épületek, építmények (lásd: Fogalommeghatározások) 2.2.1.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a biztosított saját tulajdonát képezõ, biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen (több telephely esetében az ajánlat mellékletét képezõ telephelyi adatközlõkön) pontos címmel feltüntetett telephelyen lévõ épület(ek), építmények és az épület rendeltetéséhez, üzemeltetéséhez és fenntartásához szükséges épülettartozékok és épületberendezések. 2.2.1.2. Korlátozások Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben) mûködõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely esetében nem minõsülnek biztosított vagyontárgyaknak a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott, a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, épülettartozékok, lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiségek. 2.2.2. Bérelt épületek, építmények 2.2.2.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen pontos címmel feltüntetett és a biztosított által bérelt, telephelyen lévõ és biztosítási összeggel fedezetbe vont épület(ek), építmények és az épület rendeltetéséhez, üzemeltetéséhez és fenntartásához szükséges épülettartozékok, épületberendezések (lásd: Fogalommeghatározások). 2.2.2.2. Korlátozások Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben) mûködõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen pontos címmel feltüntetett, a társasházi alapító okirat szerint külön tulajdonban levõ, illetve a szövetkezeti alapszabály szerint külön tulajdonnak minõsülõ, és a tulajdoni külön lapon a bérbeadó tulajdonaként feltüntetett lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiség(csoport) alábbi részeire terjed ki: ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, 17

redõny, vászonroló, napvédõ függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények, a csengõ és a kaputelefon, valamint a riasztó- és a tûzjelzõ berendezés, a beépített bútor és a beépített térelválasztó, a beépített fõzõ-, fûtõ-, vízellátó, egészségügyi és szellõztetõberendezések, valamint azok szerelvényei, az elektromos hálózat és szerelvényei a bérlemény fogyasztásmérõjétõl, illetve kapcsolótáblájától kezdõdõ szakaszon, a víznyomócsõ-vezetékek a felszálló vezetéktõl a kifolyószelepig, a szennyvízlefolyócsövek a berendezési tárgytól az ejtõvezetékig, a belsõ válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás, a padlóburkolatok, a mûholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antennarendszer (a beltéri egység kivételével). 2.2.3. A bérelt épületben biztosított bérlõ által végzett beruházások saját tulajdonú vagyontárgynak minõsülnek a jelen feltételek szerint. 2.2.4. A biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. 2.2.5 Nem biztosítható épületek, építmények: a felvonulási épületek - a szilárd falazatú konténerek kivételével, a sátrak, a ponyvacsarnokok, a fóliával fedett építmények, a lakókocsiban vagy jármû különös felépítményeként üzemeltetett telephelyek. 2.3. II. kockázati osztály: gépek, berendezések, felszerelések 2.3.1. Vagyoncsoportok a) vagyoncsoport: gépek, berendezések, felszerelések A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a szerzõdõ által biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen (több telephely biztosítása esetén az ajánlat mellékleteként külön-külön kitöltött Telephelyi adatközlõ c. nyomtatványon) pontos címmel feltüntetett telephelyen lévõ, az üzemeltetést és a tevékenység végzéséhez szükséges technológiát szolgáló a biztosított tulajdonában álló vagy idegen tulajdonú eszközök, amelyek lehetnek: energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények és szerelvények, gépek a gépalapzatokkal, meghajtóelemekkel és tartozékokkal együtt, kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek, egyéb segédeszközök és alkatrészeik, az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére, vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek és szerelvények, anyag és áru mozgatását szolgáló eszközök, mezõgazdasági és egyéb munkagépek, anyag és áru tárolására szolgáló berendezések, tartályok, edények és egyéb eszközök, bútorok a beépített bútorok kivételével és egyéb, az alkalmazottak szociális körülményeit segítõ felszerelések, mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgozásához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szükséges eszközök, vásárolt, jogtiszta szoftverek. b) vagyoncsoport: tételesen megnevezett vagyontárgyak Biztosított vagyontárgynak ebben a körben kizárólag azok a biztosított tulajdonát képezõ gépek, berendezések minõsülnek, amelyeket a biztosított a telephelyen kívül a Magyar Köztársaság területén üzemeltet vagy lízingbe ad, és amelyekrõl a szerzõdõ az ajánlathoz tételes és aláírásával ellátott listát mellékel a vagyontárgy pontos megjelölésével, a beszerzési évnek, az értéknek és a gyártási számnak a feltüntetésével. c) vagyoncsoport: finanszírozott vagyontárgyak Biztosított vagyontárgynak ebben a körben kizárólag azok a biztosított által lízingelt, pályázati hozzájárulás vagy banki hitel igénybevételével vásárolt gépek, berendezések, felszerelések minõsülnek, amelyekre a finanszírozó vagyonbiztosítási szerzõdés megkötését írja elõ. 2.3.2. A jelen feltételek alapján nem biztosíthatók: a saját fejlesztésû adatfeldolgozó programok, nem jogtiszta szoftverek, az adatfeldolgozókon tárolt adatok, öntõminták, fröccsöntõ és présformák, sablonok, matricák, szabásminták stb., a tervdokumentációk, üzleti könyvek, bélyegzõk, bérleti, szabadalmi és egyéb jogokkal kapcsolatos szerzõdések, iratok, pénzváltó, nyerõ- és játékautomaták, vízi és légi jármûvek, gépjármûvek (lásd: Fogalommeghatározások). 2.4. III. kockázati osztály: készletek 2.4.1. Vagyoncsoportok a)vagyoncsoport: saját és idegen tulajdonú készletek A biztosított tevékenységének végzéséhez szükséges anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fûtõanyagok, tartalék alkatrészek), áruk (kereskedelmi készlet), göngyölegek és egyszer használatos csomagolóanyagok. 18

A jelen feltételek szerint árunak minõsülnek a biztosított által forgalmazott új, hatósági engedéllyel nem rendelkezõ személygépjármûvek, kis haszongépjármûvek és motorkerékpárok is, amelyeket még nem helyeztek forgalomba. b) vagyoncsoport: saját termelésû készletek A biztosított tevékenysége során létrehozott, többletértéket tartalmazó befejezetlen és félkész termék, késztermék és a hozzá tartozó betétdíjas göngyölegek. c) vagyoncsoport: javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak. 2.5. IV. kockázati osztály: értékcikkek 2.5.1. Vagyoncsoportok a) vagyoncsoport: pénzkészletek, értékpapírok és egyéb értékcikkek, b) vagyoncsoport: értékkészletek. E feltételek értelmezésében értékkészletek a jogszabály szerint nemesfémnek minõsülõ anyagok, a drágakõ vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmék. 2.6. A tûz- és elemikár-biztosítás alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek továbbá a kötvényen különkülön biztosítási összeggel fel nem tüntetett és a káridõpontban a kockázatviselés helyén lévõ ruházati tárgyak, amelyek a biztosított munkavállalóinak tulajdonát képezik. 3. A biztosítási események, a kizárások és az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódó speciális szolgáltatások 3.1. Tûz Az az égés, amelyet füst- és lángképzõdés mellett hõfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerû gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerûen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. 3.1.1. A rendeltetésüknél fogva láng, hõ és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezõ tûzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja. 3.1.2. Megtéríti a biztosító az öngyulladásból keletkezett és továbbterjedõ tûz által okozott károkat. 3.1.3. Nem minõsül biztosítási eseménynek az a tûzkár, amelyik erjedés, befülledés, felületi pörkölõdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, vegyi folyamat, az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében keletkezett. 3.1.4. Nem téríti meg a biztosító a telephelyen tárolt gépjármûvek tûzkárait, ha azok a gépjármûvek elektronikus rendszerének meghibásodása miatt keletkeztek, az elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkezõ, továbbterjedéssel nem járó zárlatot. 3.2. Villámcsapás A vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár. 3.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapáskárokat, amelyek: az elõírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, magában a villámvédelmi rendszerben, a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek. 3.3. A villámcsapás indukciós hatása A biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén, a villám becsapódásának 1 kilométeres körzetében a mágneses térerõsség változásával összefüggésben keletkezõ indukciós túlfeszültség által a II. kockázati osztályban biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig, valamint a tûz- és elemikár-biztosításban biztosított épületberendezésekben keletkezett túlfeszültségi károkat. 3.4. Robbanás, robbantás és összeroppanás Robbanás, robbantás a gázok vagy gõzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû erõmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hõtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Összeroppanás a gázok vagy gõzök összehúzódásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû nyomáscsökkenés, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. 3.4.1. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az magában a nyomástartó edényben keletkezett, viszont megtéríti azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyakban keletkeztek, a folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása következtében álltak elõ, légi jármû hangrobbanásából származtak. 3.5. Vihar Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri az óránkénti 54 kilométert, és toló vagy szívó hatása a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált 19

tetõn, ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejûleg beömlõ csapadékvíz áztatással kárt okoz. 3.5.1. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban, az idõjárás elleni védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.), az épületek, építmények külsõ vakolatában, festésében, külsõ burkolatában, az épületek, építmények üvegezésében (kivéve az elõtetõkét), üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben, az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt, valamint a helyiségen belül keletkezett léghuzat következtében keletkezett károk. 3.6. Felhõszakadás A felhõszakadásból származó és a szabályszerûen kialakított, illetve karbantartott vízelvezetõ rendszer elégtelensége miatt összegyûlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár. 3.6.1. Nem minõsül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkezõ kár. 3.6.2. Nem téríti meg a biztosító a felhõszakadáskárt, ha az az épületek, építmények külsõ vakolatában, külsõ festésében, külsõ burkolatában keletkezett, a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt lévõ II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett, a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett, a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett, amelyek nem voltak felhelyezve a padozat szintjétõl legalább 15 cm magasan lévõ állványzatra, ide nem értve a szabványok, elõírások alapján rendeltetésszerûen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett felhõszakadáskárt. 3.7. Jégverés A jégszemcsék dinamikus erõhatása miatt a biztosított épület(ek)ben, építmény(ek)ben keletkezett kár, továbbá a jégverés miatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül a károsító eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár. 3.7.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg az épületek, építmények külsõ festésében, külsõ vakolatában, külsõ burkolatában, valamint üvegezésében (kivéve az elõtetõk üvegezésében), a zárt helyiségeken kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban, az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésében, a fólia- és sátorfedésben keletkezett kár. 3.8. Árvíz 3.8.1. A felszíni élõvizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétõl számított 100 méteren belül jelentkezõ fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is. 3.8.2. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a hullámtéren és a nyílt ártéren keletkezett károkat. 3.8.3. A jelen feltételek szempontjából hullámtérnek minõsül a felszíni élõvizeknél a meder széle és az árvízvédelmi töltés víz felõli éle vagy a természetes magaspart közötti terület, illetõleg nyílt ártérnek minõsül az árvízvédelmi mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élõvíz a kár idõpontjáig mért legmagasabb vízállás esetén elöntött. 3.9. Hónyomás A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg-, ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá a hónyomás miatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül a károsító eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár. 3.9.1. Megtéríti a biztosító a hónyomás következtében a hófogó szerkezetekben, valamint az esõvíz-elvezetõ csatornákban keletkezett kárt. 3.9.2. Nem téríti meg a biztosító a melegágyak üvegezésében, a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt lévõ II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkat. 3.10. Földcsuszamlás A földfelszíni talajrétegek (kõ- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtõirányú elcsúszása által okozott kár. 3.10.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), vagy ha a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai a megépítését indokolták volna. 20