A T O L N A M E G Y E I A G R Á R K A M A R A A L A P S Z A B Á L Y A
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A gazdasági kamara neve: Tolna Megyei Agrárkamara 2. A kamara székhelye: 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 22. 3. A kamara illetékességi területe: Tolna megye közigazgatási területe 4. A kamara jogállása: A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján létrejött, önkormányzattal rendelkező köztestület. A kamara önálló jogi személy. 5. A kamara legkisebb taglétszáma: 10 gazdálkodó szervezet. 6. A kamara kiemelten közhasznú szervezetként működhet, amennyiben az erre irányuló jogszabályi feltételeket teljesíti, s ennek bírósági nyilvántartásba vétele is megtörténik. A kamara politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, pártoktól támogatást nem kap és nem fogad el. Nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen -a következő bekezdésben foglalt kivétellel- termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat. A gazdasági kamara -gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében, illetve amennyiben ez kiemelten közhasznú céljainak eléréséhez szükséges, gazdasági társaságot vagy közhasznú társaságot alapíthat, gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak a közfeladatok ellátására fordíthatja, gazdasági tevékenységet csak ennek érdekében, s e célokat semmiben nem veszélyeztetve végezhet. A gazdasági kamara olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg. A gazdasági kamara és az előző bekezdés szerinti társasága közfeladatai ellátását veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti. A gazdasági kamara esetleges vállalkozási tevékenységből keletkező eredményét nem osztja fel, azt a kiemelten közhasznú tevékenységek magasabb szintű ellátására fordítja. A kiemelten közhasznú működés céljainak megvalósítása és kontrollja érdekében a küldöttgyűlés és az elnökségi ülés a tagok részére, illetve azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyek ezt a működést érintik bárki számára nyilvános. A nyilvánosság biztosítására a küldöttgyűlésekre szóló meghívót, és az elnökségi ülések éves munkatervét a kamarai sajtóban közzé kell, s a helyben szokásos egyéb módon is közzé lehet tenni. Az Ellenőrző Bizottság hatásköre kiterjed a kiemelten közhasznú működés gazdálkodási és egyéb szabályai ellenőrzésére is, s az e körbe tartozó jelentéseit az előzőekben leírtak értelemszerű alkalmazásával hozza nyilvánosságra. A kamara a kiemelten közhasznú tevékenysége körébe tartozó szolgáltatásokat a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek részére térítésmentesen biztosítja. Ezen belül a tagok részére e szolgáltatások díjtalanok, a választási névjegyzékben szereplő más gazdálkodó szervezetek részére csak a felmerült költségtérítés számolható fel. A kamara céljainak elérése érdekében kifejtett tevékenysége és éves gazdálkodása főbb adatait a megyei sajtóban is nyilvánosságra hozza. A kiemelten közhasznú szervezetként működő kamara éves közhasznúsági jelentésébe bárki díjmentesen betekinthet, az ilyen tevékenységgel kapcsolatos iratokba pedig akkor, ha a betekintés célját igazolja. Ezért díj nem számolható fel, s a betekintő az iratokról és a jelentésekről másolatot is készíthet. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapítható a betekintés ideje, a betekintő személye és a betekintő által megszemlélt irat. 7. A kamara emblémája: Tolna megye kontúrvonalában a Magyar Agrárkamara emblémája, felette félkörívben TOLNA MEGYEI, alatta AGRÁRKAMARA felirat. 1
8. A megyei agrárkamara létrejötte, megszűnése: A megyei agrárkamara olyan köztestület, melyet a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a gazdálkodó szervezetek választással hoznak létre. Megszűnik a megyei kamara, ha más gazdasági kamarával egyesül, ha kettő vagy több gazdasági kamarára válik szét, ha tagjainak száma 10 fő alá csökken, és ha a bíróság -amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható- a kamarát feloszlatja. 9. A megyei agrárkamara képviselete: A megyei agrárkamarát az elnök önállóan képviseli. A kamara ügyeinek intézésében az alapszabály a titkárt általános képviseleti joggal ruházza fel. Az elnök és titkár együttes akadályoztatása esetén az általános képviseletei jogot az elnök által írásban kijelölt alelnök gyakorolja. Az Etikai Bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a gazdasági kamarát. 10. Az alapszabály rendelkezéseit a gazdasági kamarákról szóló törvénnyel összhangban, e törvényre figyelemmel kell értelmezni. II Fejezet A Megyei Agrárkamara Tagsága A tagsági viszony keletkezése, megszűnése Tagnyilvántartás 1. A kamara tagja: A megye területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező, az erre vonatkozó tagjegyzékben nyilvántartott gazdálkodó szervezet, amely a kamarai törvény alapján mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenységet, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő tevékenységet folytat. Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás megyei fióktelepe, - a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő. 2. A kamarai tagság: A gazdálkodó szervezetek kérelmére a tagságról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A kamara a gazdálkodó szervezetet a tagjegyzékbe történő felvételről 30 napon belül értesíti. A kamara a tagjegyzékbe történő felvételt csak a kamarai törvény 8.. (5) bekezdésében megjelölt esetben tagadhatja meg. 3. Megszűnik a kamarai tagsági viszony, ha: - a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az egyéni vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlásához való joga. - a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára való hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszűnteti. - a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt, vagy súlyos megszegése miatt a tagot a kamara tagjai sorából kizárja. A tagság megszűnése esetén az arra alapot adó jogerős határozatnak, értesítésnek, illetve bírósági végzésnek a kamara részéről történő kézbevételétől számított 30 napon belül a tagot a tagokról vezetett nyilvántartásból törölni kell. A megszűnés időpontja (kivéve a naptári év utolsó napjára vonatkozó tagsági viszony kilépéssel történő megszűntetését) az alapot adó határozat vagy értesítés jogerőre emelkedésének napja. 4. A megyei kamara tagjairól köteles osztályonként választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzéknek tartalmaznia kell a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a társasági jogviszony kezdő időpontját, tagnyilvántartási számát és a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag nevében a kamarai törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része. A gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a kamara a következő év első napjától kezdődően másik osztályba sorolja át. 2
III. Fejezet A tagok jogai és kötelezettségei 1. A kamarai tagnak joga, hogy - igénybe vegye a kamara szolgáltatásait, - javaslatokkal, kezdeményezésekkel a kamara testületeit, szervezeti egységeit megkeresse, - kamarai tagságát levélpapírjain, reklámjában, publikációiban feltűntesse, A képviseletében eljáró természetes személy útján: - tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a saját kamarai osztályülésein, - küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák, - a kamarában tisztséget viseljen, - küldöttként részt vegyen a Magyar Agrárkamara küldöttgyűlésén, és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét, és tisztségviselőit. 2. A kamara tagjának kötelessége, hogy: - megfizesse a kamarai tagdíjat, - kamara munkájához szükséges üzleti titkot nem sértő információkat rendelkezésre bocsásson, - megtartsa az alapszabályban és más önkormányzati szabályzatokban foglalt rendelkezéseket. IV. Fejezet A Megyei Agrárkamara feladatai 1. A Tolna Megyei Agrárkamara feladata, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvénynek, más jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésével előmozdítsa a gazdaság fejlődését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdálkodó szervezetek általános érdekeinek érvényesülését, elősegítse az európai integrációval és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket. 2. A kamara feladatai a gazdaság fejlesztésével összefüggésben: - előmozdítja a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, - elősegíti a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását, ennek érdekében részt vesz az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében, és együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, illetve a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, - közreműködik a területfejlesztési koncepciók és programok agrárágazattal kapcsolatos munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában, - a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló jogszabályban foglaltak alapján tanácskozási joggal részt vesz a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács ülésein, közreműködik a döntéselőkészítő testületi munkában, - a Területi Vízgazdálkodási Tanács tagjaként végzi a regionális vízgazdálkodási-fejlesztési, vízkészletmegosztási tervek, szennyvíztisztítási és elvezetési programok, vízügyi célelőirányzatokból adható támogatások felhasználására irányuló pályázatok véleményezését, - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve ellátja a szakképzésről szóló 1993.évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladatait, szervezi és végzi a mesterképzést és mestervizsgáztatást, - a Tolna Megyei Szakképzési Bizottság tagjaként részt vesz a megye hosszú és rövid távú szakképzési koncepciójának kidolgozásában, szakképzési pályázatok kiírásában és elbírálásában, közreműködik továbbá a Megyei Közoktatási Közalapítvány munkájában, - irányítja és koordinálja a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését, ennek tapasztalatairól összefoglaló jelentést készít a Magyar Agrárkamara részére. - igény szerinti szakterületen megszervezi az agrárvállalkozók képzését, továbbképzését, - külön jogszabály szerint részt vesz a regionálisan létrehozott Közmunka Fórum pályázatokat elbíráló munkájában, - a Magyar Agrárkamara koordinációjával részt vesz a külföldi irányultságú kereskedelemfejlesztésben, gazdasági tájékoztató és propaganda munkában, összehangolja tagjai ez irányú tevékenységét, - tagjai tevékenységéhez kapcsolódó vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervez, - tájékoztatást ad tagjainak és tagjai érdekében másoknak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, - előmozdítja az üzletfelek közötti partneri kapcsolat kialakítását, a gazdasági együttműködés fejlődését, - tagjai üzleti döntéseinek megalapozottságához hazai, európai uniós és nemzetközi gazdasági, műszaki, pénzügyi, marketing, jogi és egyéb piaci információkat gyűjt, rendszerez és tagjai rendelkezésére bocsát, 3
- az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészítés jegyében, illetve a csatlakozást követően a tagságból eredően szükségessé váló ismeretterjesztő előadássorozatokat szervez az európai szabályok egy-egy speciális részterületéről, a közösségi jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság döntéseiről (pénzügyek, pályázatok, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, szabványosítási, minőségügyi, iparjogvédelmi alapismeretek), - részt vesz a kamarai feladatokkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében, - közreműködik az agrár-szaktanácsadás szervezésében és az ehhez kapcsolódó, pályázati úton elnyerhető támogatások lebonyolításában, - értékeli a vele szerződéses kapcsolatban lévő szaktanácsadók munkáját és az értékelésről adatokat, valamint évenként egy alkalommal összefoglaló jelentést szolgáltat az FVM részére, - az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a gazdálkodó szervezetek részére tanácsadást végez, pályázati módszertani útmutatót állít össze és pályázatokat készít, - közbeszerzési értesítőben és EU pályázatokról hivatalos kiadványokban megjelent felhívásokat közzéteszi, - aktuális híreket és információs anyagokat tartalmazó kamarai hírlevélben megjelenteti, tagokhoz eljuttatja. 3. A kamara az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, fokozása érdekében: - árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat, egyéb okmányokat állít ki, illetve hitelesít, - a gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával részt vesz a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok kodolgozásában, - figyelemmel kíséri a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény, valamint a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, - kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmezteti, és - etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, - tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályba ütköző magatartás esetén kezdeményezheti a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedések megtételét, - az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezetet határozatban figyelmezteti és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, - határozatban figyelmezteti a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető kamarai tag gazdálkodó szervezeteket, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezheti a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, - ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, - együttműködik a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségével és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozatairól - illetékesség esetén - a megyei agrárkamarát értesítik, - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a területileg illetékes megyei agrárkamara tisztségviselője törvényességi eljárást kezdeményezhet, - a vállalkozói igazolvány visszavonására okot adó körülményről -az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek keretei között- az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőt a gazdasági kamara tisztségviselője köteles haladéktalanul értesíteni, - ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, továbbá a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megsértését, a megyei agrárkamara az említett szervek határozatát nyilvánosságra hozhatja, - etikai vétség esetén a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhet, - közreműködik a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján létrehozott, gazdasági kamarák mellett működő Megyei Békéltető Testület munkájában, - közreműködik a gazdálkodó szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggő minőségvédelmi és szállítmányozási kárügyek intézésében. 4. A megyei kamara a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából: - Javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő, közérdekkel összhangban történő kidolgozását, 4
- A fentiek szerinti javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében - a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően - tagjai körében adatokat gyűjt, és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készít és hoz nyilvánosságra, - Kezdeményezi a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát, - Közfeladatai ellátásához - a felmerült költségek megtérítése mellett- jogosult a gazdálkodó szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférésre. 5. A kamara a közhasznú szervezetekről rendelkező 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit figyelembe véve kiemelten közhasznú tevékenységet is folytató közhasznú szervezet, a közhasznú tevékenysége az e törvény 26.. c./ pontjában meghatározott: - tudományos tevékenység, kutatás, - természetvédelem, állatvédelem, - környezetvédelem, - oktatás és ismeretterjesztés, - fogyasztóvédelem, - euroatlanti integráció elősegítése, - kulturális tevékenység, - képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások végzése. 6. A gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezése értelmében a Tolna Megyei Agrárkamara csak ágazati érdekképviseletet láthat el, szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem gyakorolhat. 7. A Tolna Megyei Agrárkamara a Magyar Agrárkamarát a következő feladatok országos szintű ellátására jogosítja fel: - a gazdasági fejlődésre jelentős hatást gyakorló fejlesztést, régió szintű, vagy több területi kamara illetőségét meghaladó innovációs célok megvalósítása, - a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlesztésének előmozdítására, - országos minősítő és ellenőrző rendszer működtetésére, - a kamarai hatáskörbe tartozó szabványok kialakítására, minőségügyi és iparjogvédelmi kérdésekben történő eljárásra, - a kereskedelem-fejlesztésében való közreműködésre, - a külkapcsolatokban való képviseletre, annak koordinálására, - vásárok, kiállítások, konferenciák és más fórumok szervezésére, - műszaki, gazdasági, jogi, piaci információs hálózat kiépítésére, a területi kamarákkal való közös működtetésre, - a kereskedelmi szokványok összeállítására, - a tisztességtelen piaci magatartás súlyosabb eseteinél az Etikai Bizottságban, mint egyeztető fórumban - való megtárgyalására, álláspont kialakítására, - a tagság általános, együttes gazdasági érdekeinek megjelenítésére, azok érvényesítése céljából, - kezdeményezheti a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását, vagy hatályon kívül helyezését, - a területi kamarák feladatkörében tartozó ügyekben összehangoló, koordinációs tevékenység végzésére. V. Fejezet A Megyei Agrárkamara szervezete 1. A kamara önigazgatása, önkormányzatának működése, tisztségviselőinek tevékenységén keresztül valósul meg. Önkormányzati szervek: - a küldöttgyűlés - elnökség - az ellenőrző bizottság - az etikai bizottság - osztályok Tisztségviselők: - az elnök - az alelnökök - titkár 5
- az ellenőrző bizottság elnöke - az etikai bizottság elnöke Küldöttgyűlés 2. A megyei agrárkamara legfőbb szerve a kamarai tagokból -a választási névjegyzékbe felvett- gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés. 3. A küldöttgyűlés létszáma 33 fő. 4. A küldöttgyűlést évente legalább egyszer a kamara elnöke, a napirendi javaslat közlésével írásban hívja össze. A küldöttgyűlést az elnök köteles akkor is összehívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde - ok és cél megjelölésével - írásban kéri. Az Ellenőrző Bizottság intézkedés megtételére hívhatja fel az elnökséget annak érdekében, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak. Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását. Az Ellenőrző Bizottság elnöke összehívja a küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének. A küldöttgyűlést az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében benyújtott keresete alapján, a működés törvényességének helyreállítása érdekében a bíróság is összehívhatja. 5. A küldöttgyűlést az elnök vagy az elnökség által kijelölt alelnök vagy elnökségi tag vezeti. 6. A küldöttgyűlés nyilvános, de a küldöttek - egyszerű szótöbbséggel - zárt ülés tartását is elrendelhetik. 7. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása, - a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadása, valamint az éves közhasznúsági jelentés jóváhagyása, - a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság tagjainak, a testületek póttagjainak, valamint az országos küldötteknek megválasztása és visszahívása, e tisztségviselők díjazásának megállapítása, - más kamarával való egyesülésről, illetve szétválásról szóló döntés, - gazdasági társaság, illetve közhasznú társaság alapítása, gazdasági társaságban részesedés szerzésének elhatározása, a létrehozott társaság éves beszámolójának elfogadása, - tagsági jogviszonnyal kapcsolatos kizárásról szóló, és a kamarai törvény 8 (5) bek. alapján hozott, tagjegyzékbe való felvételt megtagadó elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása, - a kamara elnöksége által egyéb egyedi ügyekben hozott határozatok elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása, - az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság éves munkájáról szóló jelentés elfogadása, - a kamara tisztségviselői összeférhetetlenségi ügyeiben döntés meghozatala, - a kamara etikai bizottságának határozata elleni jogorvoslat elbírálása. - a kamara tisztségviselőinek, elnökségi, ellenőrző és etikai bizottsági tagjainak járó tiszteletdíj mértékének megállapítása, 8. A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha az eredeti időpontra összehívott küldöttgyűlés nem határozatképes, az ugyanezen a napon későbbi időpontban megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendekben szereplő ügyekben, a jelenlévő küldöttek számától függetlenül határozatképes. 9. A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza úgy, hogy minden küldöttet 1 szavazat illet meg. A küldöttgyűlés dönthet a titkos szavazási mód alkalmazásáról is. 10. A jelenlévő küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges: a.) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadásához és módosításához, b.) a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve szétválásához, c.) a tagozati autonómiát érintő döntésekhez. 11. A küldöttgyűlés működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat és a küldöttgyűlés ügyrendje tartalmazza. Elnökség 12. Az elnökség 16 tagú testületi szerv, melynek - választott tisztségénél fogva - tagja az elnök és az alelnökök. 13. A kamara elnöksége két küldöttgyűlés között a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más önkormányzati szabályzatoknak megfelelően - saját ügyrendjének keretei között - testületi szervként irányítja a kamarát. Az elnökség a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó jogokon kívül a kamara valamennyi jogosítványát gyakorolja. 14. Az elnökség ülésein tanácskozási joggal - állandó meghívottként - részt vesz a kamara titkára, az ellenőrző bizottság elnöke és az etikai bizottság elnöke. Az elnökség üléseire tanácskozási joggal esetenként bárki meghívható. 15. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente az elnök hívja össze. 6
Az elnökség ülését akkor is össze kell hívni, ha azt az elnökség legalább egyötöde - ok és cél megjelölésével - írásban kéri. Az elnökség üléseit az elnök által megbízott alelnök vezeti. 16. Az elnökség ülései nyilvánosak, de egyszerű szótöbbséggel zárt ülés megtartásáról is dönthetnek. 17. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a küldöttgyűlés elé terjesztendő valamennyi javaslat jóváhagyása, - a kamara Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező szabályzatok és egyéb, a köztestület működésével kapcsolatos belső szakmai szabályzatok jóváhagyása és módosítása, - az elnökség ügyrendjének jóváhagyása és módosítása, - javaslat a kamara éves költségvetésére, valamint az éves beszámoló (mérleg) elfogadására az ellenőrző bizottság jelentése alapján, - a kamara titkára tekintetében a munkáltatói jog gyakorlása, - a kamara tisztségviselőinek, szervezeti egység vezetőinek beszámoltatása, - a kamara által alapított gazdasági társaság, vagy kiemelten közhasznú társaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatos döntések meghozatala, (Gktv.35. (2)bek.) - kamarai tag kizárásáról, a belépni kívánó tag tagjegyzékbe történő felvételének megtagadásáról szóló döntés (tv. 8.. (5) ) meghozatala, - döntés a kamarai tag választási névjegyzékbe szereplő tagozat vagy osztály besorolásának megváltoztatásáról. 18. Az elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. 19. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 20. Az elnökség működésének részletes szabályait a Szervezeti- és Működési Szabályzat és az elnökség ügyrendje tartalmazza. Ügyvezető elnökség 21. Az ügyvezető elnökség a kamara operatív testületi szerve, mely az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben két elnökségi ülés között az elnökség nevében jogosult eljárni, beszámolási kötelezettség mellett. 22. Az ügyvezető elnökség tagjai: - a megyei agrárkamara elnöke, - megyei agrárkamara alelnökei, - a megyei agrárkamara titkára, 23. Az ügyvezető elnökség szükség szerint, de legalább az elnökségi ütéseket megelőzően ülésezik. 24. Az ügyvezető elnökség üléseit a kamara elnöke hívja össze, az üléseken állandó meghívottként vesz részt az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság elnöke. 25. Az ügyvezető elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 26. Az ügyvezető elnökség működésére vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti- és Működési Szabályzat és az ügyvezető elnökség ügyrendje tartalmazza. Ellenőrző Bizottság 27. Az Ellenőrző Bizottság 3 tagú testületi szerv. A bizottság tagjának bármely kamarai tag megválasztható, a kamrai törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997.éviCLVI.tv. és az alapszabály összeférhetetlenségi szabályainak megtartásával. A bizottság saját tagjai sorából elnököt, az elnök akadályoztatásának esetére pedig helyettest választ. 28. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik, melyet a bizottság elnöke hív össze. Az Ellenőrző Bizottságot akkor is össze kell hívni, ha azt - ok és cél megjelölésével - írásban bármelyik ellenőrző bizottsági tag kéri, továbbá ha az összehívást a kamara elnöke, titkára vagy az elnökség kezdeményezi az ellenőrző bizottság elnökénél. 29. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, de egyszerű szótöbbséggel zárt ülés is elrendelhető. 30. Az Ellenőrző Bizottság feladata: - vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályában és más önkormányzati szabályzataiban foglaltaknak. A bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is. - véleményezi a megyei agrárkamara éves költségvetését és éves beszámolóját (mérlegét), s erről - jóváhagyás előtt - jelentést tesz a küldöttgyűlésnek, - szabálytalanság esetén felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére; ha a testület a felhívásnak nem tesz eleget, kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását. 31. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. 32. Az Ellenőrző Bizottság bármely kérdésben eljárhat, munkájáról csak a küldöttgyűlésnek tartozik beszámolni, vizsgálatairól, annak megkezdéséről azonban a megyei agrárkamara elnökét tájékoztatni kell. 7
Az Ellenőrző Bizottság - saját döntése alapján - vizsgálatai lefolytatásához külső szakértőt is figyelembe vehet. Az Ellenőrző Bizottság a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot és tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, mely feladatainak ellátásához szükséges. Az Ellenőrző Bizottság vizsgálatáról jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnökség köteles megtárgyalni és az abban foglaltak szerint eljárni, illetve intézkedni. 33. Az Ellenőrző Bizottság működésének részletes szabályait a Szervezeti- és Működési Szabályzat és az ellenőrző bizottság ügyrendje tartalmazza. Etikai Bizottság 34. Az Etikai Bizottság 3 tagú testületi szerv. A bizottság saját tagjai sorából elnököt, akadályoztatásának esetére pedig helyettest választ. A bizottság tagjának bármely kamarai tag megválasztható, a kamrai törvény és az alapszabály összeférhetetlenségi szabályainak megtartásával. 35. Az Etikai Bizottság szükség szerint megtartandó üléseit a testület elnöke hívja össze. 36. Az Etikai Bizottság feladata: - a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó szabályok betartásának figyelemmel kísérése, - a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülésének ellenőrzése, - etikai és versenyszabályok súlyos megsértése esetén a szükséges intézkedések kezdeményezése a versenyfelügyeleti szervnél a megyei agrárkamara elnöksége útján, - a kamara az etikai bizottság útján látja el a kamarai törvény 10.. (1) bek., d-f.) pontjában meghatározott feladatokat. 37. Az Etikai Bizottság az előterjesztett ügyekben határozattal dönt, melyet nyílt szavazással, s a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A bizottság etikai ügyben hozott határozata ellen az érintett tag a küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslati kérelemmel. 38. A bizottság működésének részletes szabályait a Szervezeti- és Működési Szabályzat és a bizottság ügyrendje tartalmazza. Elnök 39. A megyei agrárkamara elnöke a küldöttgyűlés által 4 évre választott tisztségviselő, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait, és újraválasztható. 40. Az elnök a jogszabályok, a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően, a kamarai szabályzatok megtartásával önállóan képviseli a Tolna Megyei Agrárkamarát. 41. Az elnök a kamara szabályzatai alapján működteti az elnökséget, összehangolja az alelnökök tevékenységét, általános felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a kamara és a hivatali apparátus felett. Főbb feladatai: - a kamara gazdálkodásának irányítása, - kapcsolattartás az állami, közigazgatási szervekkel, a megyei önkormányzattal, a társkamarákkal, szakmai és társadalmi szervezetekkel, - az elnökségi jogkörön túli munkáltatói jogok gyakorlása a titkár felett, a küldöttgyűlés, az ügyvezetői és az elnökségi ülések összehívása, - az elnökséghez beterjesztett javaslatok szükség szerinti véleményezése. Alelnökök 42. A Tolna Megyei Agrárkamara küldöttgyűlése 4 éves időtartamra 2 alelnököt választ, akik feladataikat társadalmi megbízásban látják el, és újraválaszthatók. 43. Az alelnökök feladataikat az alábbiak szerint végzik: I. alelnök: - kapcsolatot tart az elnökség által meghatározott és hatáskörébe utalt ágazati osztályokkal, - közreműködik a kamara gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak megoldásában. II. alelnök: - kapcsolatot tart az elnökség által meghatározott és hatáskörébe utalt ágazati osztályokkal, - közreműködik a megyei agrárkamara üzleti forgalom biztonságával kapcsolatos kamarai feladatok végrehajtásához. 8
A kamara tisztségviselőire vonatkozó általános szabályok 44. A kamara tisztségviselői megbízatásukat társadalmi tisztségként látják el. 45. Tisztségviselő csak olyan természetes személy lehet, aki saját jogán vagy az általa képviselt gazdálkodó szervezet jogán a kamara tagjegyzékében szerepel. 46. A kamara tagja, jogutódja köteles a kamarának haladéktalanul, de legalábbis az okot adó eseményt követő 30 napon belül bejelenteni, ha a tisztségviselő tagi képviseleti jogosultsága vagy a képviselt szervezet tagsági viszonya megszűnik. 47. A tisztségviselők összeférhetetlenségére a gazdasági kamarákról szóló törvény irányadó szabályait kell alkalmazni. 48. A tisztségviselők tisztségük ellátásával együtt járó indokolt költségeik megtérítésére jogosultak. 49. A tisztségviselők tiszteletdíját a küldöttgyűlés határozza meg normatív határozatával. A kamarai osztályok 50. A megyei gazdasági kamara ágazati és szakmai szempontok szerint 5 osztályt hoz létre. Az agrárkamara tagjai jogaikat és kötelezettségeiket közvetlenül a kamarai osztályokban gyakorolhatják. A névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek is osztálytagozódást mutatnak, de csak választási szervezetként működik a mindenkori jogszabályi követelményeknek megfelelően. 51. Minden kamarai tagnak joga van arra, hogy fő tevékenysége szerint legalább egy osztály munkájában részt vegyen. A tag- és névjegyzék osztály regisztrációját a kamara a fő tevékenység, illetve a kamarai tag választása szerinti osztályba rögzíti. 52. A kamarai tag jogosult több osztály szakmai munkájába bekapcsolódni, ha tevékenységi köre vertikális összetételű. A választási jogát azonban csak a tagregisztrációja szerinti osztályban gyakorolhatja. 53. A kamara a következő osztályokat hozta létre: - Növénytermesztési Osztály - Kertészeti Osztály - Állattenyésztési Osztály - Innovációs Osztály - Erdészeti, Halászati, Vadászati Osztály A kamara osztályon belül az ágazati képviselők speciális tevékenységi köre alapján alosztályokba szerveződhetnek. Az alosztályok felsorolását az ügyrend részletezi. 54. Az osztályok főbb feladatai: a.) Gazdasági fejlesztéssel kapcsolatban: - elemzik az osztály szerinti ágazat infrastrukturális helyzetét, - összegzik a gazdasági fejlődésre hatást gyakorló ágazati mutatókat, - rendszeresen tájékoztatást adnak a tagoknak a gazdasági bel- és külföldi jogszabályok változásáról. b.) Üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban: - tájékoztatják egymást a piaci szereplőkről és azok gazdasági magatartásáról, - eljárást kezdeményeznek a tisztességtelen piaci magatartás vagy tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás esetén, - kidolgoznak kereskedelmi szokványokra vonatkozó módosításokat vagy új normarendszer bevezetésére tesznek javaslatot, - véleményezik a minősítő és ellenőrző rendszereket és az ágazati tapasztalatokból összegző véleményt formálnak. c.) A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése körében: - rendszeresen elemzik az adott ágazatra vonatkozó szabályzók gazdasági hatását, és javaslatokat tesznek azok módosítására, - a gazdaságban kifejtett negatív hatásokra véleményt kérnek, - az előző pontokban megjelölt feladatok megalapozása érdekében a tagoktól adatokat gyűjtenek, elemzéseiket pedig nyilvánosságra hozzák, - kezdeményezik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadsága érvényesítését és az ezt gátló szabályok hatályon kívül helyezését. 55. A kamara osztályai testületi szervek. Az osztályban minden tagot egy szavazat illet meg. Szervezeti és személyi ügyekben a kamara tagját szavazati jog csak a tagregisztrációja szerinti osztályban illeti meg. Ágazati gazdasági kérdésekben azonban jogosult minden olyan osztályban, amely munkájában részt vesz, a szavazatát leadni. 9
56. Az osztály élén 3 tagú vezetőség áll. A vezetőség tagjait, ezen belül az osztály elnökét az osztály tagjai választják, illetve jogosultak a visszahívásukra. 57. Az osztály ülése határozatképes, ha azon az adott osztályba regisztrált tagok közül legalább 5 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. 58. Az osztály jogosult legalább 1 tagot a Magyar Agrárkamara osztályaiba delegálni. A delegálás a kamara osztályainak választásával történik. 59. Az osztályok kapcsolata a kamara testületeivel, tisztségviselőivel: - a küldöttgyűlés jogosult a kamarai osztályon belül alosztályok létrehozására, illetve megszűntetésére, ha az osztály ágazati képviselő tagjai, de legalább 5 tag javasolja, - a küldöttgyűlés indítványozhatja a kamarai osztály vezetőségének visszahívását, ha az osztály működése jog és alapszabályt sértő, illetve a küldöttgyűlés által meghatározott kamarai célokkal ellentétes, - az elnökség az osztályt, illetve vezetőségét beszámoltathatja a tevékenységéről, - az osztály jogosult arra, hogy a kamara egészét érintő ágazati kérdésekben az elnökségtől, a kamara elnökétől, alelnökétől tájékoztatást kérjen, - az osztály jogosultkezdeményezni az ágazatát érintő szabályzók, normák megalkotását, vagy módosítását, ezt az elnök köteles az országos kamara elnöksége előtt képviselni. 60. Az osztály évente legalább 2 alkalommal teljes ülést tart. Az osztályülést az osztály elnöke hívja össze. Az osztály vezetősége üléseit szükség szerinti gyakorisággal tartja. 61. Ha a kamarai osztály taglétszáma a 100 főt meghaladja, az osztály köteles küldöttgyűlést működtetni. Az osztályküldöttek száma 20 tagonként 1 fő. Kisebb létszám esetén összevont osztályülés is tartható. Az osztály küldöttgyűlési működésére az osztályülésre irányadó szabályok alkalmazandók. Osztályok gazdasági súlyának meghatározása 62. A tag gazdálkodó szervezeteket osztálytagozódásuk szerint statisztikai mérőszámmal jelöljük. A statisztikai mérőszám alapismérvei a következők: - az osztályba tartozó gazdálkodó szervezetek száma, - fizetett tagdíjuk. 63. Az osztály gazdasági súlyát az előző pontban megjelölt alapadatok figyelembe vételével az összes taglétszámhoz. illetve a kiszámlázott tagdíjhoz arányosítjuk, és az így kapott viszonyszám lesz az adott osztály gazdasági súlyának viszonyszáma. A titkár és ügyintéző szervezet Titkár 64. A titkár a megyei kamara ügyintéző szervezetének vezetője, aki a köztestülettel munkaviszonyban áll. 65. A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszűntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogot pedig az elnök gyakorolja. 66. A titkár a jogszabályok, a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően, a kamarai szabályzatok megtartásával önállóan vezeti a kamara ügyintéző szervezetét, az elnök irányítása és felügyelete mellett. A jogszabály által kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyben a titkár a közigazgatási szerv vezetőjeként önállóan jár el. A titkár elősegíti, hogy a kamara, annak testületei és tisztségviselői tevékenységüket a vonatkozó jogszabályok betartásával végezzék. A titkár a kamara hivatali apparátusában dolgozók felett önállóan gyakorolja a munkáltatói jogokat. A kamara ügyintéző szervezete A Tolna Megyei Agrárkamara feladatait a titkár által vezetett ügyintéző szervezet közreműködésével végzi. Az ügyintéző szervezet a jogszabályok, a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően, a kamarai szabályzatok megtartásával a titkár irányításával és az elnök felügyeletével jár el. A kamarai apparátus felépítését és működésének rendjét a megyei agrárkamara Szervezeti- és Működési Szabályzata tartalmazza. 10
VI. Fejezet A kamara gazdálkodása 1. A kamara közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeit a következő bevételekből fedezi: - a kamarai tagdíjból, - a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, - a kamara által alapított társaságok tevékenységéből származó bevétel, - a kiemelten közhasznú tevékenységgel kapcsolatos, költségvetési támogatás, - egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulást, a pályázatokon nyert támogatást, - a költségvetési törvényben megállapított támogatásból. 2. A kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakat ha az nem jogszabályi rendelkezésen alapszik az elnökség úgy is megállapíthatja, hogy a kamarai tag meghatározott kedvezményben részesüljön. 3. A kamara vállalkozási tevékenységét közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt feladatainak ellátására fordítja. 4. A tagdíj alapja: Az előző évi számított nettó árbevétel (a számvitelről szóló 19991. évi XVIII. törvény szerint: az értékesítés nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítésekkel és az anyagköltséggel.) 5. A tagdíj mértéke: Számított nettó árbevétel Tagdíj 0 2 millió Ft 10.000.- Ft 2 4 millió Ft 10.000.- Ft +10.000. Ft 20.000. Ft 4 50 millió Ft 20.000.- Ft +2,0 (92.000) 112.000. Ft 50 100 millió Ft 112.000 Ft +1,8 (90.000.) 202.000. Ft 100 250 millió Ft 202. 000. Ft +1,6 (240.000) 442.000. Ft 250 500 millió Ft 442.000. Ft +1,4 (350.000.) 788.000. Ft 500 millió Ft felett 792.000. Ft +1,0 (500.000.) 1.292.000. Ft A tagdíj felső határa 1.200.000 Ft, azaz egymillió-kétszázezer forint. 6. A tagdíj megállapításához szükséges adatokat a kamarai tag a kamara által rendszeresített formanyomtatványon (pénzügyi adatlap) az adóbevallás, illetve mérlegbeszámoló leadását követően, de legkésőbb május 31-ig, ellenőrzési lehetőség biztosításával köteles a kamarának megküldeni. Amennyiben a kamarai tag adatszolgáltatási kötelezettségének a fenti határidőig nem tesz eleget, úgy a kamra a tagdíjalapot a rendelkezésre álló utolsó adatlap adatai alapján, ennek hiányában becsléssel állapítja meg. 7. A tárgyév tagdíjösszegéről a kamara számlát bocsát ki, és azt negyedévente előre kell megfizetni, minden negyedév első hónapjának utolsó napjáig. Az első félévi tagdíj az előző évi tagdíj fele, a tárgyévi tagdíj ebből eredő eltérést korrigálni kell. A 20.000. Ft-ot meg nem haladó tagdíjat két részletben kell megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a kamara jogosult a késedelem napjaira a Polgári Törvénykönyvben meghatározott mértékű kamatot felszámítani. Erről a kamara értesíti a tagot. 8. Tevékenységüket évközben megszűntető kamarai tagok (vállalkozói-, őstermelői igazolvány visszaadása, végelszámolás, felszámolás) kötelesek a tárgyévi számított nettó árbevételük alapján meghatározott tagdíjat megfizetni. 9. Több gazdálkodó szervezet összeolvadásával vagy szétválásával átalakuló gazdálkodó szervezet esetében a megszűnő jogelőd tag esetleges tartozásait a jogutód tag köteles megfizetni. 10. Új vállalkozó az első évben alap tagdíjat köteles fizetni. Már működő új belépő, vagy már működő vállalkozásból átalakulással, szétválással létrejövő vállalkozás a tagdíját az előző évi bevétele alapján fizeti. Évközi belépés esetén az I. félévben létesített tagsági viszony esetén egész évi, június 30-a után létesített tagsági viszony esetén félévi tagdíjat fizet a gazdálkodó szervezet. Azon vállalkozások, amelyek nem csak agrártevékenységet folytatnak, kérhetik felvételüket másik gazdasági kamara mellett az agrárkamarába is. Ilyen esetben a tagdíjalapba csak az agrártevékenység, illetve a bevétel kölcsönösen megállapított aránya kerül. A kamara illetékességi területén fiókteleppel rendelkező kamarai tag esetében a fiókteleppel kapcsolatos tagdíjfizetési kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatásnak és tagdíjfizetésnek a székhely szerinti gazdálkodó köteles eleget tenni. A tagdíj megosztásának alapja az elkülönített számított nettó árbevétel. 11. A kamarai tag arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, fizetési halasztást, vagy részletfizetést kérhet a kamara elnökségétől. A végrehajtásáról az elnökség által meghatalmazott titkár jogosult dönteni. 11
12. A kamara bárminemű kamarai tagsággal, tevékenységgel, állami támogatás igénybevételével, valamint bíróságokhoz, vagy más hatóságokhoz benyújtandó igazolás kiadását megelőzően vizsgálja a számlázási időszaknak megfelelő időarányos tagdíjfizetést. Bárminemű fizetési hátralék fennállása, illetve a tagdíjbevallás hiánya miatt a kamara jogosult az igazolás kiadását megtagadni, illetve visszatartani a tartozás megfizetésének, illetve a bevallás pótlásának időpontjáig. Az igazolások érvényességi határideje 90 nap. 13. Az a kamarai tag, aki a 12. pontban meghatározott tagsági kötelezettségének nem tett eleget, kedvezményes tagi szolgáltatást nem vehet igénybe. 14. A kamarai tagdíjat nem rendező kamarai tag választott kamarai tisztséget nem tölthet be, arra nem jelölhető, illetve visszahívását az elnökség automatikusan kezdeményezheti az ügyintéző szervezet előterjesztése alapján. VII. Fejezet Választási szabályok 1. A választási névjegyzék és a tagjegyzék az agrárkamarai választások alapdokumentációja. Az agrárkamara köteles a gazdálkodó szervezetekről osztályonként választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. Tartalmára vonatkozóan a kamarai törvény előírásai az irányadóak. Az agrárkamara önkéntes tagjairól osztályonként a kamarai törvényben előírt tartalommal tagjegyzéket vezet, amely a választási névjegyzék része. 2. Amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékben való felvételét kéri nyilvántartásba vétele nem tagadható meg. 3. A gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti az agrárkamara elnökségétől (titkárától) a választási jogosultsága megszűnését, a választási névjegyzékből való törlését, illetve a következő naptári év első napjától kezdődően másik osztályba történő átsorolását. A kérelemről 90 napon belül dönt az elnökség, s a döntésről az érdekeltet értesíti. 4. Az agrárkamara tagja köteles az üzleti titok körébe nem eső adatairól tájékoztatást adni, illetve az adataiban bekövetkezett változásokról az agrárkamarát értesíteni. A választási névjegyzék és a tagjegyzék adatainak karbantartása, folyamatos vezetése egyebekben a cégbíróság és az okmányirodák kötelező törvényi adatszolgáltatásán alapszik. 5. A mezőgazdasági termelők és őstermelők felvételének, törlésének alapjául az érintett írásbeli kérelme szolgál. A küldöttválasztás részletes szabályai 6. Az agrárkamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek osztályokban választják meg. 7. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag az agrárkamara választási bizottsága által a kamara székhelyén és ügyfélszolgálati irodáiban közszemlére tett választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett képviselőjük útján gyakorolhatják. 8. A választójog általános és egyenlő. A választhatóság a kamarai törvény 27..-ában előírt feltételek függvénye, a tagjegyzékben történő regisztráció objektív határideje a választást megelőző 30 nap. 9. Az egyes agrárkamarai osztályokba beosztott gazdálkodó szervezetek az osztályok gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az osztályok gazdasági súlyának megállapításánál az odasorolt gazdálkodó szervezetek számát és az általuk fizetett tagdíjat kell alapul venni. Eszerint az egyes osztályokból választható küldötteket a következő metodika alapján kell meghatározni: taglétszám + fizetett tagdíj összes taglétszám + összes kiszámlázott tagdíj = az osztály gazdasági súlya Az egyes osztályok által választott küldöttek ( pótküldöttek) száma az alábbi: - Növénytermesztési Osztály - 16 fő küldött, - Kertészeti Osztály- 4 fő, - Állattenyésztési Osztály 4 fő, - Innovációs Osztály 5 fő, - Erdészeti, Halászati, Vadászati Osztály 4 fő, A küldöttválasztó osztályülésekre a meghívás a törvény 32.a szerinti közszemlére tételről tájékoztató megyei lapban megjelenő közleményben történik. 10. A küldöttek jelölése és választása az agrárkamarai osztályokban történik, nyílt szavazással egyenként azzal, hogy a küldött megválasztásához a jelenlévők több mint felének támogató szavazata, de legalább öt szavazat szükséges. 12
11. A küldöttválasztó osztályülések határozatképességéhez legalább az adott osztályba tartozó öt gazdálkodó szervezet képviselőjének jelenléte szükséges. Az agrárkamara testületi szervei tagjának, a kamara elnökének és más választott tisztségviselőjének választása 12 A küldöttgyűlés a tisztújítást megelőzően a hatáskörébe tartozó tisztségviselők, a testületi tagok és az országos küldöttek választásának előkészítése az osztályok számával megegyező tagú választási bizottságot hoz létre. A bizottság megbízatása a következő választási ciklusig, az új választási bizottság létrehozásáig szól. 13 A választási bizottság feladata: a tagozatok és az egyes osztályok gazdasági súlyára vonatkozó számítási mód kidolgozása; a kamarai választások időpontjának és helyének meghatározása a kamarai választások lebonyolításának megszervezése, ennek keretében a választáshoz szükséges technikai feltételek, így különösen a szavazóhelyiségek, szavazólapok biztosítása, a kamara osztályok szerinti jelölőgyűléseinek összehívása; a küldött, a testületi szerv tagja, az elnök és az alelnök megválasztása esetén a választás szabályszerűségének és a megszerzett mandátum tényének - az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével történő igazolása a választással kapcsolatos óvások és kifogások kivizsgálása és a döntési javaslat megtétele mellett azoknak a tisztújító küldöttgyűlés elé terjesztése. a szavazást megelőzően a gazdálkodó szervezetek választási jogosultságának ellenőrzése; a leadott szavazatok érvényességének megállapítása; a szavazólapok összeszámlálása, jegyzőkönyvben történő dokumentálása; 14 A testületi szervek tagjainak a kamara elnökének és más választott tisztségviselőjének választása a választási bizottság által összeállított külön-külön listáról, nyílt szavazás útján történik. A választási bizottság a kamarai osztályok, a névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek képviselőinek véleménye alapján készít jelölő listát. Jelölt állítására a tisztújító küldöttgyűlésen is lehetőség van, a jelenlévők több mint 50 %-ának szavazatával. A kiadható mandátumok számát figyelembe véve a legtöbb szavazatot elérő jelöltek lesznek a testületi szervek tagjai. A nyílt szavazás lebonyolításának módját a tisztújító küldöttgyűlés határozza meg. A tisztújító küldöttgyűlés 2/3-os határozatával a nyílt szavazás helyett titkos szavazást is választhat, s ennek lebonyolítási módját a küldöttgyűlés határozza meg. Amennyiben a kiadható mandátumokra több jelölt azonos számú szavazatot szerez, az azonos számú szavazatot szerzett jelöltek közül a mandátumot szerző személyt megismételt szavazással kell kiválasztani. A szavazás eredményét a választási bizottság jegyzőkönyvben rögzíti. 15 A küldöttek, a testületi szervek tagjai, az agrárkamara elnöke és más választott tisztségviselői legfeljebb 4 éves időtartamra választhatók meg és újraválaszthatók. A visszahívás szabályai 12. A küldöttet, a testületi szerv tagját, az agrárkamara elnökét, alelnökeit és más választott tisztségviselőjét az őket megválasztó szerv a jogokkal való visszaélés, a kötelezettségek elmulasztása, a kamara tekintélyének, jelentős érdekeinek sérelme esetén visszahívhatja. 13. Visszahívandó az a küldött, tisztségviselő, illetve bizottsági tag, aki vállalt kötelezettségét huzamosan önhibájából nem teljesíti, tagsági kötelezettségeinek felhívás ellenére sem tesz eleget. 14. A visszahívást a kamarai küldöttek 20 %-a írásban kezdeményezheti, és a visszahívásról a kezdeményezés napjától számított 90 naptári napon belül a választásra jogosult testület a választási szabályoknak megfelelően dönt. Jelentős érdeksérelem valós veszélye esetén a tag a tisztségéből felfüggeszthető. Az etikai bizottság véleményét kikérve, erről az elnökség határozattal dönt. A visszahívást írásban a kamara titkáránál kell kezdeményezni, aki az elnökséggel együttműködve gondoskodik a törvénynek és az alapszabálynak megfelelő eljárás előírt határidőben történő lefolytatásáról. 15. Megszűnik a megbízatás: - amennyiben a kamarai törvény által korlátozó vagy kizáró feltételek bekövetkeznek, - az adott személy által képviselt gazdálkodó szervezet a kamarai tagságát megszűntette, - a gazdálkodó szervezet más személyt jelöl nyilatkozattételre jogosult képviselőjének, 13