JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2003. NOVEMBER
Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági fõosztálya Vezetõ: Csermely Ágnes fõosztályvezetõ A publikációt jóváhagyta: Hamecz István ügyvezetõ igazgató Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelôs kiadó: Antalffy Krisztina 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 1419-2926
A parlament által elfogadott, és 2001. július 13-án hatályba lépett új jegybanktörvény a Magyar Nemzeti Bank elsôdleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg. A jegybank az inflációs célkövetés rendszerében egy több évre szóló, fokozatos, de határozott inflációcsökkentési program megvalósításával törekszik az árstabilitás elérésére. A Magyar Nemzeti Bank legfontosabb döntéshozó testülete, a Monetáris Tanács negyedévente tekinti át teljeskörûen az infláció várható alakulását, és határozza meg az inflációs célkitûzéssel összhangban álló monetáris kondíciókat. A Monetáris Tanács döntése sok szempont együttes mérlegelésén alapul. Ezek közé tartozik a gazdasági helyzet várható alakulása, az inflációs kilátások, a pénz- és tôkepiaci folyamatok, a stabilitási kockázatok vizsgálata. Annak érdekében, hogy a közvélemény számára érthetô és világosan nyomon követhetô legyen a jegybank politikája, az MNB nyilvánosságra hozza a monetáris döntések kialakításakor ismert információkat. A Jelentés az infláció alakulásáról címû, negyedévente megjelenô kiadvány mutatja be az MNB Közgazdasági fôosztályán készült elôrejelzést az infláció várható alakulásáról és az azt meghatározó makrogazdasági folyamatokról. A Jelentés a 2003. novemberi számtól a korábbiaknál egyértelmûbben az MNB szakértôi elemzését és elôrejelzését tartalmazza az infláció várható alakulásáról és a kapcsolódó makrogazdasági folyamatokról. Az elôrejelzések és az azokat övezô bizonytalansági eloszlás a Közgazdasági fôosztály szakértôinek véleményét tükrözik. A Közgazdasági fôosztály elôrejelzése továbbra is feltételes jellegû: változatlan monetáris politikát tételezünk fel; a monetáris politika által nem befolyásolható gazdasági változók esetében pedig nem szükségszerûen a legvalószínûbb esetet vesszük alapul, hanem továbbra is a korábban kialakított elôrejelzési szabályokat alkalmazzuk.
TARTALOM TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS 7 ELÔREJELZÉSEINK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 13 AZ MNB ELôREJELZÉSE ÖSSZEVETVE MÁS PROGNÓZISOKKAL 14 I. INFLÁCIÓ 15 I. 1. AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA 2003 HARMADIK NEGYEDÉVÉBEN 17 I. 1.1. Inflációs folyamatok 17 I. 1.2. A legutóbbi elôrejelzés és a tények összevetése 18 I. 2. A FOGYASZTÓIÁR-INDEX ELÔREJELZÉSE 19 I. 2.1. Rövid távú elôrejelzés 2003 20 I. 2.2. Hosszabb távú elôrejelzés 2004 20 I. 2.3. Hosszabb távú elôrejelzés 2005 24 I. 3. AZ INFLÁCIÓS ELÔREJELZÉST ÖVEZÔ BIZONYTALANSÁG 26 II. A KONJUNKTÚRA ALAKULÁSA 29 II. 1. KERESLET 31 II. 1.1. A külsô kereslet alakulása 33 II. 1.2. Az államháztartás keresleti hatása 34 II. 1.3. Lakossági fogyasztás, megtakarítás és felhalmozás 38 II. 1.4. Vállalati beruházások 40 II. 1.5. Készletalakulás 41 II. 1.6. Külkereskedelem 42 II. 1.7. Külsô egyensúly 43 II. 2. TERMELÉS 46 III. MUNKAPIAC ÉS VERSENYKÉPESSÉG 49 III. 1. MUNKAERÔ KIHASZNÁLTSÁGA 52 III. 2. MUNKAERÔ-TARTALÉKOK ÉS SZÛKÖSSÉG 54 III. 3. BÉRINFLÁCIÓ 56 III. 4. FAJLAGOS MUNKAKÖLTSÉGEK ÉS VERSENYKÉPESSÉG 58 JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 5
TARTALOM IV. MONETÁRIS FOLYAMATOK 61 IV. 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET, KOCKÁZATI MEGÍTÉLÉS 63 IV. 2. RÖVID KAMATOK ÉS ÁRFOLYAM-ALAKULÁS 65 IV. 3. TÔKEÁRAMLÁSOK 68 IV. 4. INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁSOK ÉS HOSSZÚ HOZAMOK 70 V. AKTUÁLIS KÉRDÉSEK 73 V. 1. ÚJ ADATKÖZLÉS A 2002-ES GDP-RE 75 V. 2. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK AZ ÚJRABEFEKTETETT JÖVEDELMEK ELSZÁMOLÁSA TÉMÁBAN 77 V. 3. BECSLÉS A HAZAI TÔKEÁLLOMÁNY ALAKULÁSÁRA 80 6 MAGYAR NEMZETI BANK
ÖSSZEFOGLALÁS ÖSSZEFOGLALÁS Változás a Jelentés kialakításában 2003 második felében megfordult az infláció csökkenése Ettôl a számunktól kezdve a Jelentés a korábbiaknál egyértelmûbben az MNB szakértôi elemzését és elôrejelzését tartalmazza. A Monetáris Tanács állásfoglalása mostantól nem része az inflációs jelentésnek. A reálgazdasági és inflációs alap-elôrejelzés és ezek bizonytalansági eloszlása (így az inflációs legyezôábra) a Közgazdasági fôosztály szakértôinek véleményét tükrözi. Az elôrejelzések továbbra is feltételes jellegûek: a korábbi gyakorlathoz hasonlóan változatlan monetáris politikát (változatlan forint/euró árfolyamot és jegybanki kamatot) tételezünk fel. A monetáris politika által nem befolyásolható, exogén változók jövôbeli alakulása (például euró/dollár keresztárfolyam, olajárak, egyes szabályozott árak stb.) esetében sem készítünk saját elôrejelzést, hanem a korábbi elôrejelzési szabályainkat alkalmazzuk. 2003 harmadik negyedévében a korábbi dezinflációs tendencia megfordulásának lehettünk szemtanúi. Ez a jelenség általánosan volt érzékelhetô a monetáris politika szempontjából befolyásolható összes fogyasztóiár-index tételnél: az iparcikkeknél, a piaci szolgáltatásoknál és a feldolgozott élelmiszereknél. A monetáris politika hatókörén kívül esô tételeknél több ellentétes folyamatot figyelhettünk meg. Míg a szabályozott árak átlag feletti növekedése emelte az árindexet, a jármûüzemanyag és piaci energia, illetve a feldolgozatlan élelmiszerek csoport áralakulása átmenetileg csökkentették azt. A legfrissebb, október havi adatok szerint ez utóbbi körben már erôteljes áremelkedés volt tapasztalható. Értékelésünk szerint a dezinflációs tendencia megtorpanása több tényezô együttes hatásának az eredménye. Egyrészt költségoldalról mivel a vállalatok korábbi lassú béralkalmazkodása is megtorpant a fajlagos munkaköltségek növekedésének dinamikája az év során nem csökkent, hanem kismértékben emelkedett. Másrészt a lakossági fogyasztási kiadások lassuló, bár továbbra is igen magas bôvülési üteme jelentôs keresleti nyomást fejtett ki az árakra. Harmadrészt a külfölddel versenyzô termékeknél az emelkedô inflációhoz hozzájárulhatott a nyár folyamán jelentôsen leértékelôdött nominális árfolyam is. Végezetül az infláció gyorsulásának már idén is egyik meghatározó tényezôje lehetetett az inflációs várakozások emelkedése, amit részben a nyáron bekövetkezett nominálisárfolyam-leértékelôdés, részben a jövô évre várt költségvetési intézkedések magyarázhatnak. Jövôre tovább emelkedik az infláció Elôrejelzésünk szerint, a jelenlegi feltételek mellett, a fogyasztói infláció 2004 közepéig erôteljesen emelkedik, és a jövô év folyamán szinte végig 6 százalék felett lesz. Ennek hátterében alapvetôen a költségvetési politika által vezérelt adórendszerbeli változások állnak. Ezt mutatja, hogy a fiskális politika közvetlen hatásaitól megtisztított nettó inflációs mutatók az elôrejelzési horizont egészén gyakorlatilag stabilan alakulnak. Bár a fogyasztóiár-index jövô évi emelkedése mögött elsôsorban az adópolitikai intézkedések állnak, a tisztán piaci folyamatok körében sem várható az infláció határozott csökkenése. Jövôre a dezinfláció ellen hat a tavalyi, illetve az idei év elsô felében jellemzônél gyengébb forintárfolyam-feltevés és a versenyszektor bérinflációjának igen lassú csökkenése is. Inflációs elôrejelzéseink alig változtak augusztushoz képest Alap-elôrejelzésünkben 2003 decemberére 5,1%-os, 2004 végére 5,9%-os fogyasztóiár-indexet prognosztizálunk. Ez 2003-ban némileg alacsonyabb, 2004-ben pedig kicsivel magasabb, mint az augusztusi Jelentésünkben publikált érték. JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 7
ÖSSZEFOGLALÁS Az augusztusi Jelentéshez képest az idei év végére vonatkozó elôrejelzésünket jelentôsen csökkentették volna a harmadik negyedévben megfigyelt alacsony fogyasztóiár-index értékek, illetve az erôsebb forintárfolyam feltevésünk rövid távú hatása. Ugyanakkor az októberi adatok tanúsága szerint váratlan erôvel következett be a feldolgozatlan élelmiszerek árának korábban már várt, de késlekedô emelkedése. Így összességében csak kismértékben csökkentettük a 2003. decemberre vonatkozó elôrejelzésünket. A 2004. évre vonatkozó inflációs elôrejelzésünk emelkedését az okozza, hogy az augusztusi Jelentéshez képest mintegy 3%-kal erôsebb árfolyam nem tudta ellensúlyozni a korábban prognosztizáltnál gyorsabb várható lakosságifogyasztás-bôvülés és az indirekt adókkal kapcsolatos politikai intézkedések korábban becsültnél magasabbra várható inflációs hatását. Ez utóbbi önmagában mintegy 0,5 százalékponttal emelte meg a 2004 végére vonatkozó elôrejelzésünket. 2005-ben folytatódhat a dezinfláció, ha a 2004-es adóemelések nem vezetnek az inflációs várakozások emelkedéséhez A fogyasztóiár-index 2005 elején hirtelen 5 százalék alá csökkenhet, mivel az árindexbôl kikerül az áfaemelés egyszeri árszintnövelô hatása. Elôrejelzésünkben ugyanis feltételezzük, hogy a jövô évi magas áremelkedési ütem nem épül be az inflációs várakozásokba. Ez esetben 2005 folyamán az év eleji hirtelen csökkenés után lassan mérséklôdô inflációt várunk, s így az év végi árindex 4,0% lehet. A dezinflációt 2005 folyamán különbözô tényezôk együttes hatása okozza. Egyrészt a versenyszféra fajlagos bérköltség-növekedése lassulni fog, ugyanakkor a háztartások fogyasztási kiadásának bôvülése alig gyorsul. Mivel feltevésünkbôl adódóan a nominális árfolyam konstans, hatása már nem annyira közvetlenül, hanem a munkapiaci folyamatokon, így a béremelkedés visszafogásán keresztül érvényesül. A monetáris politika szempontjából exogén egyéb tételek is a dezinfláció irányába mutatnak: a határidôs olajárak csökkennek, egyes feldolgozatlan élelmiszerek árindexét pedig hosszabb távon mérsékelheti az európai uniós csatlakozás. 2005-ben jelentôsen felfelé irányuló inflációs kockázatok Az alap-elôrejelzést jelentôs kockázatok övezik. A bizonytalanság eloszlása 2004- ben közel szimmetrikus, míg 2005-ben jelentôs felfelé irányuló kockázattal számolunk. 2004-ben az alap-elôrejelzés kockázatát két fô tényezô határozza meg. Egyrészt az indirekt adók emelésének a várakozásokra gyakorolt hatása, ami magasabb infláció felé mutató, másrészt az EU-csatlakozás élelmiszer- és iparcikkárakra gyakorolt hatása, ami lefelé irányuló kockázatot okoz. 2005-ben a bizonytalanság fôként az inflációs várakozások feltételezett alakulása körüli kockázat hatását mutatja. Magyarország több évtizedes, magas inflációs történelme miatt ugyanis elképzelhetô, hogy az alap-elôrejelzés mögötti feltevésünk mely szerint az indirekt adók 2004-es emelése miatti többlet-áremelkedés nem hat az inflációs és bérvárakozásokra nem teljesül, azaz mégis emelkednek a várakozások. Ez 2005-ben a termékpiaci áremelkedés gyorsulásán keresztül közvetlenül és közvetett módon a bérek alakulásán keresztül is emelné az inflációt. Inflációs legyezôábra A korábban meghirdetett inflációs célok teljesülésének valószínûségeit vizsgálva megállapítható, hogy 2004 végén az infláció szinte biztosan a célsáv felsô széle felett lesz, hiszen azt már az alap-elôrejelzés is jóval meghaladja. A célsáv felsô szélénél magasabb infláció kialakulásának valószínûsége 2005 végén is igen jelentôs, ezt azonban a kockázatok felfelé mutató iránya magyarázza, hiszen az ekkorra adott alap-elôrejelzés értéke megegyezik a céllal. 8 MAGYAR NEMZETI BANK
ÖSSZEFOGLALÁS Az inflációs elôrejelzés legyezôábrája % 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2002. I. n.év II. n.év 2003. I. n.év II. n.év 2004. I. n.év II. n.év 2005. I. n.év II. n.év Fokozatosan gyorsuló gazdasági növekedés A gazdasági növekedés várható ütemét idénre 2,9 százalékra becsüljük. A jövô évre vonatkozó elôrejelzésünk szerint a belföldi kereslet növekedési üteme visszaesik, de a külsô kereslet élénkülésével a gazdasági növekedés gyorsul, 3,2 százalékos lesz. Jelentésünkben elsô ízben közöljük a 2005-re vonatkozó elôrejelzésünket, amelyben a fiskális kiigazítás folytatódását feltételezve 3,6 százalékos növekedéssel számolunk. Növekedési elôrejelzésünk több tényezô együttes hatását tükrözi. Exportpiacaink mérete növekszik, de némileg más képet mutat, mint az augusztusi Jelentésben: az utólagos külföldi adatrevíziók következtében a külsô kereslet szintje alacsonyabb lett. Ez a korrekció negatívan érinti az exportra és a feldolgozóipari beruházásra vonatkozó elôrejelzésünk szintjét. Ugyanakkor mind a külsô keresletre, mind az ipari termelésre vonatkozó értékelésünk azt tükrözi, hogy a nemzetközi konjunktúraciklus mélypontján túl kerültünk. A külsô kereslet idei gyorsulásának esélyei kedvezôek: középtávon stabil konjunktúrára számítunk. Ezzel szemben jövôre a belföldi kereslet az elmúlt évekhez képesti mérsékelt növekedését prognosztizáljuk a fiskális kiigazítás és az elsôsorban emiatt alacsonyabb fogyasztási dinamika miatt. A fentiek közül mindegyik tényezô a nettó export ez évinél kedvezôbb alakulását valószínûsíti. A 90-es évek közepén megfigyelhetônél lassabb exportnövekedés ellenére, számításaink szerint Magyarország képes lesz növelni piaci részesedését, ámbár ennek üteme a korábbi évekénél szerényebb lesz. Folytatódik a fiskális konszolidáció 2003 2005-ben folyamatos fiskális keresletszûkítést prognosztizálunk, amelynek mértéke gyakorlatilag megegyezik az elôzô elôrejelzésünkben közölttel. 2004-ben ugyanakkor a keresletszûkítés szerkezete eltér a korábban feltételezettôl, ami emeli a gazdasági növekedés várható ütemét. A parlamentnek benyújtott költségvetési javaslat alapján ugyanis a lakosság irányában a korábbi információkhoz képest kevésbé szigorító fiskális politikát várunk, amit ugyanakkor az indirekt adók nagyobb emelése ellentételez. A keresletszûkítés szerkezete várhatóan különbözik az egyes évek között is. Jövôre a kereslet szûkítésére részben a közterhek emelése, részben a folyó kiadások visszafogása révén kerül sor; miközben folytatódnak az államilag finanszírozott beruházások. 2005-re a kormány Középtávú Gazdasági Programja (PEP) alapján feltételezett szigorítás feltételezésünk szerint arányosan oszlik majd meg a folyó és tôkekiadások között. Gyorsul a vállalati, lassul a lakossági és állami beruházások növekedése Az állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó elôrejelzésünk csak kismértékben változott az augusztusi Jelentéshez viszonyítva. Rövid távon a feldolgozóipari beruházás elôrejelzését csökkentettük, és nagyobb bizonytalansággal számolunk, a vállalati szektor egészének beruházási elôrejelzését azonban alapvetôen változatlanul hagytuk. Középtávon a külsô kereslet alacsonyabb szintje és az augusztusban feltételezettnél JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 9
ÖSSZEFOGLALÁS erôsebb reálárfolyam-pálya visszafogja az üzleti szektor beruházásainak bôvülését. A külsô kereslet alakulásával kapcsolatban a legutóbbi idôszakban csökkent bizonytalanság azonban a beruházás elôrejelzésének középtávú kockázatait csökkenti. A jövô évben a fiskális kiigazítás a lakossági jövedelmeket és a lakáshitelezés kedvezményeit egyaránt érintheti, emiatt nem számítunk a lakásberuházások további növekedésére. Az állami beruházások 2003-ban az elsô félévi tényadatok alapján elmaradnak a korábbi prognózisunktól, így ez évre lefelé korrigáltuk elôrejelzésünket. 2004-ben feltételezésünk szerint a fiskális kiigazítás nagyobb mértékben érinti a beruházásokat, mint azt augusztusi elôrejelzésünkben feltételeztük, ezért erre az évre is lefelé módosítottuk a dinamikát, bár továbbra is az államilag finanszírozott beruházások növekedését valószínûsítjük. A lakossági fogyasztás növekedése tovább lassul Ellentmondásos készletberuházás Élénkülô termelési aktivitás A fogyasztási kiadások fokozatos lassulást mutatnak elôrejelzési horizontunkon. Ennek oka 2003-ban a lassú gazdasági növekedés, illetve a lakossági várakozások kedvezôtlenebbé válása, míg 2004 folyamán a fiskális kiigazítás hatása számottevô. 2005-ben a versenyszektorbeli bruttó reálbérek várható emelkedése és a feltételezett változatlan adóterhelés következtében a fogyasztási kiadások növekedése várhatóan némileg gyorsulni fog. A készletek második negyedévi adatainak ismeretében még mindig nyitott kérdés, hogy a ciklikus élénkülés, vagy más hatások tükrözôdnek az adatokban. A termelési adatokból és elôrejelzésbôl kirajzolódó konjunktúra a feldolgozóipari vásárolt készletek növekedésével lenne konzisztens, miközben a késztermékkészletek szintje inkább csökkenô volna. Ezzel szemben a legfrissebb adatok szerint a dinamikus feldolgozóipari készletbôvüléshez felerészben a késztermékkészletek emelkedése járult hozzá. A külsô kereslet korábban elôre jelzettnél alacsonyabb szintje, továbbá a korábbinál felértékeltebb reálárfolyam miatt valamelyest romló versenyképesség középtávon kissé szûkíti a feldolgozóipari termelés bôvülési lehetôségeit. Elôrejelzési horizontunk végére ennek ellenére már viszonylag erôteljes ütemû növekedést mutat mind a feldolgozóipari termelés, mind a hozzáadott érték. A piaci szolgáltatások hozzáadott értékében a fogyasztási kiadások dinamikájának lassulása, valamint a korábban feltételezettnél szintjében alacsonyabb külsôkeresletpálya középtávon hangsúlyosan jelentkezik, így ennek bôvülése némileg alacsonyabb lesz a korábbi években megszokottnál. Megtorpant a munkapiaci alkalmazkodás Bizonytalan a foglalkoztatás növekedése A munkapiacon az elmúlt idôszakban a dezinflációhoz való határozott vállalati béralkalmazkodás jelei továbbra sem voltak megfigyelhetôk. Sôt, a rövid távú tendenciák inkább a korábbi lassú igazodás megfordulására utalnak: a feldolgozóiparban megtorpant a bérinfláció csökkenése, a piaci szolgáltatások körében pedig az index lassú növekedésnek indult. A nominális alkalmazkodás lassúsága egyaránt magyarázható az élénk belsô kereslettel és a vállalati inflációs várakozások év közepe óta megfigyelhetô emelkedésével. Mindez azonban nem jelentette a vállalati alkalmazkodás teljes hiányát a feldolgozóiparban, itt a vállalatok a munkaerô-kihasználás visszafogásával az átlagos munkaórák csökkentésével és elbocsátásokkal alkalmazkodtak. Az elmúlt két évben a külpiaci konjunktúra visszaesése, a hazai minimálbér-emelések és reálfelértékelôdés összességében a munkanélküliségi ráta viszonylag kismértékû, mintegy 0,5 százalékpontos emelkedéséhez vezetett. A legfrissebb adatok alapján azonban a munkanélküliség ráta emelkedô trendje az idei év elején megállt, és azóta a ráta már kismértékben csökkent is. A munkanélküliség csökkenését a foglalkoztatás szintjének emelkedése okozta, ami a piaci szolgáltatások és az állami szféra dinamikus létszámbôvülésének volt tulajdonítható. MAGYAR NEMZETI BANK
ÖSSZEFOGLALÁS Annak megítélése azonban, hogy a foglalkoztatás bôvülése tartós marad-e így a munkaerô-tartalékok apadása folytatódik-e, több okból is bizonytalan. Egyrészt ugyanis a munkaerô-keresletrôl rendelkezésre álló egyéb információink (csoportos létszámleépítés, betöltetlen álláshelyek alakulása) nem mutatják egyértelmûen a stagnáló foglalkoztatás élénkülését a versenyszférában. Másrészt várakozásaink szerint a bôvülés ellen hat az állami szektor munkakeresletének a költségvetés alapján elôirányzott csökkenése is. Fokozatosan mérséklôdhet a bérinfláció A nominális béralkalmazkodás idei lassulása feltételezésünk szerint csak átmeneti a versenyszférában. Ez esetben 2004-tôl a bérinfláció további mérséklôdésére számítunk. Feltéve, hogy a jövô évi indirekt adóemelések nem rontják az inflációs várakozásokat, a bérinfláció fokozatos csökkenése 2005-ben is folytatódhat. A feldolgozóiparban a nemzetközi verseny miatt az élénkülô külsô konjunktúra ellenére is azt várjuk, hogy a korábbi lassú nominális alkalmazkodás folytatódik, lehetôvé téve a szektor 2000 óta megcsappant jövedelmezôségének javítását. A piaci szolgáltatások körében arra számítunk, hogy az elmúlt két év során végrehajtott minimálbér-emelések hatásai lecsengenek. Ezzel egyidejûleg a korábbi évekhez képest jelentôsen lassuló fogyasztási kereslet a termelékenység lassulását okozza. Álláspontunk szerint e tényezôk összességében meggátolják a vállalatokat a bérpolitika fellazításában, így bérprognózisunkban e körben a bérinfláció stagnálását, majd 2004-tôl lassú csökkenését jeleztük elôre. Összességében alap-elôrejelzésünk szerint a versenyszféra bérinflációja 2003-ban 9,2%-os, 2004-ben 8,3%-os, 2005-ben pedig 6,5%-os lesz. Az inflációs várakozások várható alakulásában rejlô kockázat miatt különösen az elôrejelzési idôszak végén jelentôs a kockázata ennél magasabb béremelkedés kialakulásának. A vállalati versenyképességet javítja a termelékenység emelkedése Javuló külsô egyensúly a fiskális konszolidáció hatására A hazai vállalatok külpiaci versenyképességét a feldolgozóipari fajlagos munkaköltség alapon mérve megállapítható, hogy a versenyképesség idén javult. Ez azonban alapvetôen a nominális árfolyam 2002-höz képesti leértékelôdésébôl adódott, míg a hazai fajlagos bérköltségek némileg gyorsabban nôttek, mint versenytársainknál. 2004-ben konstans nominális árfolyamot feltételezve a feldolgozóipari bérinfláció lassulásának és a termelékenység stabil növekedésének következtében enyhe reálleértékelôdést várunk. A 2005-re prognosztizált költségnövekedés üteme nagyjából hasonló ütemû lesz versenytársainkéhoz képest, s így stabil szinten marad a reálárfolyam. 2002 2003-ban jelentôs mértékben romlott az ország külsô egyensúlya, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában közel kétszeresére nôtt. Ezt a fiskális expanziónak az államháztartás és közvetve a lakosság nettó megtakarítói pozíciójára gyakorolt negatív hatása okozta. Ezen folyamatot 2001 2002-ben még ellensúlyozta a vállalati forrásbevonás a vállalati beruházások visszaeséséhez köthetô mérséklôdése. A nemzetgazdaság külsô finanszírozási igényét 2003-ban az államháztartás pozíciójának kismértékû javulása ugyan csökkentette, de a fiskális intézkedések hatására a háztartások nettó megtakarításai továbbra is gyorsan mérséklôdtek, és ezzel egyidejûleg a külsô konjunktúraciklussal összhangban a vállalati szektor felhalmozási igénye nôtt. A fenti hatások összességében a külsô egyensúly nagymértékû romlását okozták 2003-ban. 2004 2005-re az államháztartás finanszírozási igényének további csökkenését prognosztizáljuk fiskális feltevéseinkkel összhangban. A magánszektor finanszírozási kapacitása azonban tovább mérséklôdik a vállalati beruházások fellendülésének és a háztartási finanszírozási képesség enyhe emelkedésének eredôjeként. A 2004 2005-ös államháztartási keresletszûkítés ugyanis szerkezetébôl következôen hozzájárul a háztartások finanszírozási képességének emeléséhez. Mivel 2004 2005-ben a magánszektor együttes pozícióromlása kisebb mértékû lesz, mint az államháztartás keresletszûkítése, így egészében némileg mérséklôdik a külsô finanszírozási igény. JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 11
ÖSSZEFOGLALÁS Külsôegyensúly-becslés a jövô évtôl érvényes szemléletben Emelkedô hozamok a fejlett országokban Csökkenô befektetôi bizalom a kelet-középeurópai régióban Bizonytalanság a forintpiacon A folyó fizetési mérleg finanszírozása Emelkedô kötvényhozamok Elôrejelzésünkben most elsô alkalommal olyan módszertan szerint is vizsgáljuk a folyó fizetési mérleg alakulását, amely tartalmazza a külföldiek Magyarországon újrabefektetett jövedelmeit is. Bár a 2004-tôl bevezetésre kerülô módszertan következtében a korábbinál a GDP arányában mintegy 2 százalékponttal magasabb fizetésimérleg-hiány adódik, ez azonban automatikusan finanszírozódik, mivel az újrabefektetett jövedelem megemeli a külföldi mûködôtôke-beruházásokat is. Az elmúlt negyedévben a fejlett országok tôkepiacaira a deflációs veszély fokozatos enyhülése és az egyre inkább javuló konjunkturális kilátások nyomták rá bélyegüket. Már a nyáron megfigyelhetô volt, hogy a kötvénypiacokon a hozamok növekedésnek indultak. A részvényárak különösen Európában reagáltak optimistán a stagnálás végét sejtetô hírekre. Jelenleg a piaci szereplôk arra számítanak, hogy az EKB az elkövetkezô fél évben mintegy fél százalékponttal emeli az irányadó kamatot. A globális kockázati mutatók növekvô kockázatvállalási hajlandóságot mutattak és mérséklôdtek a globális hozamelvárások. Ezzel szemben közelebbi régiónkban a befektetôi bizalmat kedvezôtlenül befolyásolták a csatlakozó országok, elsôsorban Lengyelország fiskális nehézségei, a valószínû ERM II- és GMU-csatlakozás idôpontjának késôbbre tolódása, valamint a Jukosz-ügy. Magyarország kockázati megítélése is romlott, ami a regionális hatásokon túl az ország külsô és belsô egyensúlytalanságára utaló jelekre adott reakcióként értelmezhetô. A forint árfolyamát a június júliusi volatilis idôszakhoz képest augusztustól októberig jóval stabilabb alakulás, lassú erôsödés jellemezte. A folyamatok törékenységét jelzi azonban, hogy a piaci bizonytalanság mutatói szeptemberben újra emelkedésnek indultak, október közepén pedig az augusztustól megfigyelhetô folyamatos árfolyam-felértékelôdés is megtört. A rövid hozamokat általában a jegybanki kamatlépésekre vonatkozó várakozások mozgatták, amelyekre a jegybanki kommunikációnak és az árfolyam alakulásának volt döntô hatása. Az október végi kötvénypiaci zavar jelentôs árfolyamgyengüléshez és gyors kamatemelési várakozások felépüléséhez vezetett. A piaci likviditási zavar gyors kezelése érdekében az MNB kötvényvásárlásokat végzett az állampapírpiacon. A jegybank nem szokványos nyílt piaci mûveletei sikeresnek bizonyultak, a hozamok csökkenni kezdtek, késôbb pedig az árfolyam is korrigált. A rövid hozamokban azonban továbbra is egy viszonylag közeli kamatemelés van beárazva. A harmadik negyedév elsô két hónapjában tovább folytatódott folyó fizetésimérleghiány növekedése. A közvetlen tôkeáramlásban ismét nettó kiáramlás volt tapasztalható. Az idôszak nagy részében elsôsorban a külföldiek állampapír-vásárlása finanszírozta a hiányt. A külföldiek kezében lévô állomány lejárati összetétele elmozdult a közepes lejáratok (2-4 év) irányába, ami az átlagos lejárat csökkenését eredményezte. Az október végi, november eleji állampapír-eladási hullám miatt a külföldiek kezében lévô állomány mintegy 30 milliárd Ft-tal csökkent. Az állampapír-piaci hosszú kötvényhozamok emelkedtek augusztus elejéhez képest, azonban ez az emelkedés kizárólag az október végi, november eleji eladási hullám alatt ment végbe. Azt megelôzôen a hozamgörbe nem változott számottevôen. A hozamemelkedés tartósnak tûnô hányada nagy valószínûséggel a befektetôk által elvárt kockázati prémium emelkedésére vezethetô vissza. A nagyobb érzékelt kockázat elsôsorban régió- és országspecifikus forrásokból ered, horizontja 2-3 évre terjed ki, és vélhetôen nincs szoros összefüggésben a GMU-csatlakozási várakozások kismértékû kitolódásával. Az inflációs és árfolyam-várakozások nem befolyásolták számottevôen a hozammozgásokat a vizsgált idôszakban. 12 MAGYAR NEMZETI BANK
ELÔREJELZÉSEK Elôrejelzéseink összefoglaló táblázata (az elôzô év azonos idôszakához képest, százalék, ha másképp nem jelezzük) 2002 2003 2004 2005 Tény 1 Elôrejelzés aug. Új* aug. Új* Új* Fogyasztói árindex December 4,8 5,2 5,1 5,8 5,9 4,0 Éves átlag 5,3 4,6 4,6 6,5 6,6 4,2 Gazdasági növekedés Külsô kereslet 0,6 3,9 2,0 2,3 2,5 4,6 3,0 4,5 6,0 4,5 5,8 7,9 Feldolgozóipar hozzáadott érték 2,8 2,3 0,9 1,6 2,2 5,3 3,9 5,2 6,2 4,5 6,4 8,2 Lakossági fogyasztás 2,5 7,6 7,4 7,8 8,2 1,0 1,1 2,3 3,5 1,0 2,6 4,0 Állóeszköz-felhalmozás 7,2 4,3 2,2 3,6 4,1 4,1 2,3 3,9 5,4 2,4 4,5 6,8 Belföldi felhasználás 5,4 5,7 6,0 6,6 7,2 1,8 1,0 2,3 4,0 1,5 3,0 5,0 Export 3,8 4,0 2,6 3,4 4,0 7,5 5,9 7,5 8,8 5,2 8,1,8 Import 6,1 7,1 7,0 8,0 9,5 6,0 4,0 6,0 9,0 4,5 7,0,5 GDP 3,5 3,2 2,7 2,9 3,0 2,7 2,7 3,2 3,7 3,0 3,6 4,2 Folyó fizetési mérleg hiánya A GDP százalékában 4,0 5,8 6,1 6,4 6,7 5,2 5,5 6,0 6,5 4,6 5,3 6,0 Milliárd euróban 2,8 4,2 4,5 4,7 4,9 4,0 4,3 4,7 5,1 4,0 4,5 5,0 Folyó fizetési mérleg hiánya újrabefektetett jövedelmekkel A GDP százalékában 6,1 n.a. 8,0 8,6 9,2 n.a. 7,2 8,1 9,0 6,1 7,3 8,5 Államháztartás Keresleti hatás 4,3 ( 0,5) ( 0,1) ( 0,4) ( 0,7) ( 1,0) 0,4 ( 0,8) ( 1,9) 1,1 ( 0,8) ( 1,9) Munkapiac (versenyszféra) 3 Bérinfláció 12,6 9,3 9,0 9,2 9,7 8,1 7,8 8,3,8 5,5 6,5 9,0 Foglalkoztatottság ( 0,2) 0,0 ( 0,3) 0,0 (0,2) 0,4 0,3 0,7 1,3 0,5 1,1 2,0 Feldolgozóipari fajlagos munkaköltség alapú reálárfolyam 4 Éves átlag 9,4 ( 0,5) 0,3 0,8 1,5 ( 2,6) ( 1,5) ( 1,2) ( 0,2) ( 1,5) ( 0,8) (0,5) 5,6 ( 7,1) ( 3,6) ( 3,2) ( 2,7) 0,3 ( 1,5) ( 1,3) (0,0) ( 1,0) ( 0,2) (1,0) * A táblában a centrális elôrejelzés a vastaggal jelölt középsô érték, mellette az elôrejelzés alsó és felsô határa, melyek közé 60 százalékos valószínûséggel eshet a változó értéke. 1 A 2002-es adatoknál a KSH GDP-re vonatkozó 2003. október 21-i új adatközlését vettük alapul (lásd. V. 1. fejezet); elôrejelzéseink azonban még a korábbi közlésen alapulnak. 2 Fogyasztási kiadás. 3 Feldolgozóipar és piaci szolgáltatások átlaga. 4 A pozitív érték felértékelôdést jelent. JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 13
ELÔREJELZÉSEK Az MNB elôrejelzése összevetve más prognózisokkal Fogyasztói árindex (december/elôzô év december, százalék) 2003 2004 2005 MNB 1 5,1 5,9 4,0 Európai Bizottság (2003. október) 4,9 5,1 3,8 Reuters felmérés (2003. október) 5,1 5,5 3,6 Fogyasztói árindex (éves átlagos növekedés, százalék) MNB 1 4,6 6,6 4,2 Consensus Economics (2003. szeptember) 2 4,7 5,5 n.a. Európai Bizottság (2003. október) 4,6 6,1 4,1 IMF (2003. szeptember) 4,7 5,5 n.a. Reuters-felmérés (2003. október) 4,6 6,1 4,1 GDP (éves növekedés, százalék) MNB 1 2,9 3,2 3,6 Consensus Economics (2003. szeptember) 2 3,0 3,5 n.a. The Economist felmérése (2003. november) 2,6 2,9 n.a. Európai Bizottság (2003. október) 2,9 3,2 3,4 IMF (2003. szeptember) 3,0 3,5 n.a. Reuters-felmérés (2003. október) 2,9 3,2 n.a. Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euróban) MNB 1 4,7 4,7 4,5 Consensus Economics (2003. szeptember) 2 4,0 4,0 n.a. Reuters-felmérés (2003. október) 4,4 4,2 n.a. Folyó fizetési mérleg hiánya (a GDP százalékában) MNB 1 6,4 6,0 5,3 The Economist felmérése (2003. november) 6,1 5,3 n.a. Európai Bizottság (2003. október) 6,2 6,1 5,8 IMF (2003. szeptember) 5,7 5,4 n.a. 1 Az MNB elôrejelzései ún. feltételes elôrejezések. Bizonyos gazdaságpolitikai változókra (forintárfolyam, kamat, fiskális politika) és külsô feltevésekre (dollárárfolyam, olajár) nem feltétlenül a legvalószínûbb esetet vesszük alapul, hanem szabályok alapján készül az elôrejelzés. Így az MNB elôrejelzések nem mindig hasonlíthatók össze közvetlenül másokéval. 2 A Consensus Economics Inc. (London), Eastern Europe Consensus Forecasts felmérése alapján. A fizetési mérlegnél a felmérés dollárban adja meg az elôrejelzéseket, amelyeket 2003. szeptemberi euró/dollár keresztárfolyammal számítottuk át. 14 MAGYAR NEMZETI BANK
I. INFLÁCIÓ
I. INFLÁCIÓ I. 1. AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA 2003 HARMADIK NEGYEDÉVÉBEN I. I. 1.1. INFLÁCIÓS FOLYAMATOK A legutóbbi negyedév fogyasztóiár-index szempontjából legfontosabb fejleménye, hogy megszakadt az inflációs célkövetés rendszerének bevezetése, azaz a 2001 júniusa óta tartó csökkenô inflációs trend. 1 A 2003. októberben mért 4,9%-os fogyasztóiár-emelkedés visszatérést jelent a 2002 elsô felét jellemzô magas értékekhez. 2 Bár a nyár folyamán tapasztalt inflációnövekedésnek technikai okai is voltak (bázishatás), az elôzô negyedév átlagánál 0,8 százalékponttal magasabb harmadik negyedéves átlagos árindex mögött elsôsorban a gazdaság mûködésével összefüggô, a monetáris politika által is befolyásolt folyamatok húzódnak meg. I-1. ábra A fogyasztóiár-index és a maginfláció alakulása (elôzô év azonos idôszakához képest) 11 % % 11 9 8 7 6 5 4 3 9 8 7 6 5 4 3 2000. I. n.év 2001. I. n.év Maginfláció Fogyasztóiár-index Az infláció felgyorsulását különösen jól mutatja a maginfláció negyedéves növekedése. Mind a Központi Sta- 2002. I. n.év 2003. I. n.év I-2. ábra A maginfláció negyedéves alakulása (évesített negyedéves változások, szezonálisan igazítva) 12 11 9 8 7 6 5 4 3 2 % % 2000. I. n.év II. n.év 2001. I. n.év II. n.év 2002. I. n.év II. n.év 2003. I. n.év II. n.év Maginfláció Maginfláció dohány nélkül tisztikai Hivatal (KSH) által hivatalos, mind az MNB által számított dohánytermékek nélküli index egyértelmûen jelzi az árnövekedés már az elôzô negyedévben elkezdôdött felgyorsulását. Az is látható, hogy ez a folyamat nem köthetô egyetlen termékkörhöz sem, hanem minden, a monetáris politika által befolyásolható termékcsoport esetén megfigyelhetô. A maginfláció által le nem fedett körben (feldolgozatlan élelmiszerek, üzemanyagok, regulált árak) végbement folyamatok közül ki kell emelni azt a már korábban jelzett technikai hatást, amely a televízió-elôfizetési díj eltörlésébôl, s így annak a bázisból történô kikerülésével járt. Ez júliusban önmagában 0,2 százalékponttal emelte az árindexet. Ugyanakkor csökkent a jármûüzemanyagok árindexe. Ennek oka a negyedév elején nagyrészt a tavalyi magas bázis volt, hiszen a benzin árszintje a forintban számolt olajárak emelkedésének hatására ekkor inkább nôtt. 12 11 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Elemzésünk lezártakor érkezett be a 2003. októberi inflációs adat. Az új információkat a tények elemzésében (az I. 1. fejezetben) és a rövid távú inflációs elôrejelzés kialakításakor (lásd I. 2. fejezet) egyaránt érvényesítettük. 2 2003. októbert megelôzôen utoljára átmenetileg csak 2002 októberében, illetve tartósan 2002 elsô felében volt 4,9% vagy magasabb a fogyasztóiárindex értéke. JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 17
I. INFLÁCIÓ I. I-3. ábra A maginflációt alkotó fontosabb termékkörök árának alakulása (évesített negyedéves változások, szezonálisan igazítva) % % 7 25 6 20 5 15 4 3 5 2 1 0 0 5 2000. I. n.év II. n.év 2001. I. n.év II. n.év 2002. I. n.év II. n.év 2003. I. n.év II. n.év Piaci szolgáltatások Feldolgozott élelmiszerek Iparcikkek (bal skála) Szeptember október során azonban már havi szinten is csökkent a jármûüzemanyagok árszintje. A feldolgozatlan élelmiszerek áralakulása eltérô képet mutatott a szeptemberig terjedô idôszakban és október hónapban. Az idei év során, az év eleji megugrás óta egészen szeptemberig ugyanis (a szezonális folyamatoktól eltekintve) gyakorlatilag folyamatosan esett a feldolgozatlan élelmiszerek átlagos ára. Októberben azonban a feldolgozatlan élelmiszerek árszintje egy hónap alatt hirtelen mintegy 4%-ot ugrott, jellemzôen a zöldség-gyümölcs csoport áremelkedése miatt. A jelenség regionálisan is megfigyelhetô volt. A szabályozott árak alakulásával kapcsolatban a telefon, azon belül is fôleg a csak technikai okokból a szabályozott árak között szereplô mobiltelefon-percdíjak alakulása érdemel külön figyelmet, hiszen az erôs piaci verseny szeptemberben itt árcsökkentéshez vezetett. Ez a folyamat azonban az októberi statisztika szerint megállt. I. 1.2. A LEGUTÓBBI ELÔREJELZÉS ÉS A TÉNYEK ÖSSZEVETÉSE Az augusztusi Jelentésben publikált elôrejelzésünk a 2003. harmadik negyedévi fogyasztóiár-indexre 4,8%, míg a maginflációra 4,5% volt. A tények nem különböztek jelentôsen az elôrejelzéstôl, de az eltérés iránya a két mutatónál ellenkezô: míg a teljes árindex elôrejelzésünknél 0,1 százalékponttal alacsonyabb, addig a maginfláció ugyanennyivel magasabb lett. Az inflációs elôrejelzés fontosabb magyarázó változóinak alakulása nagyjából megfelelt az augusztusi Jelentésben feltételezettnek. A maginflációs prognózis hibája pedig a szokásos hibahatáron belül volt, így ennek nincs I-1. táblázat Az augusztusi elôrejelzés és a tények összevetése Súly Harma- Elôzô Eltérés Eltérések (%) dik ne- elôre- hatása gyedévi jelzés a teljes tények árindexre Elôzô év azonos idôszakához képest Százalékpont Maginfláció 68,1 4,6 4,5 0,1 0,1 Feldolgozatlan élelmiszerek 6,3 0,1 3,5 3,4 0,2 Jármûüzemanyag és piaci energia 6,2 2,9 2,2 0,7 0,0 Szabályozott árak 19,4 6,9 7,0 0,1 0,0 Fogyasztóiár-index 0,0 4,7 4,8 0,1 0,1 I-2. táblázat Az augusztusi elôrejelzés fôbb feltevései és tények Harmadik negyed- éves tények Augusztusi elôrejelzésben Versenyszféra-bérinfláció 9,1 9,0* Munkaegységköltség (ULC) 4,9 5,2* Vásárolt lakossági fogyasztás 6,9 7,4* Forint/euró árfolyam (forint) 264,0 259,7 Dollár/euró árfolyam (cent) 113,8 112,5 Brent olajár (dollár/hordó) 28,1 28,5 Importáltiparcikk-infláció** 1,0 0,7 * Ténybecslés. ** Évesített havi növekedési ütemek. következménye a jelenlegi elôrejelzésre nézve. Hasonlóképpen, a jármûüzemanyagok elôre jelzettnél magasabb árindexét a forintban számolt olajáraknak a technikai szabályaink szerint feltételezettnél magasabb szintje indokolja. Más a helyzet a feldolgozatlan élelmiszerekkel kapcsolatban. Az elôre jelzettnél alacsonyabb harmadik negyedéves tényszámok oka az, hogy a nyári aszály miatt az általunk és a piaci elemzôk által is valószínûsített áremelkedés szeptemberig nem történt meg (aztán októberben nagy erôvel jelentkezett). 18 MAGYAR NEMZETI BANK
I. INFLÁCIÓ I. 2. A FOGYASZTÓIÁR-INDEX ELÔREJELZÉSE I. Aktuális Jelentésünkben a 2004 végére vonatkozó inflációs elôrejelzésünket 5,9 százalékra emeljük, míg a 2005 decemberére adott prognózisunk 4,0 százalék. A 2004-re vonatkozó elôrejelzés meghaladja a célsáv felsô szélét, míg a 2005-ös érték a célsáv középsô részén található. A 2005-re prognosztizált dezinfláció hátterében az a feltevésünk áll, hogy a jövô évi indirekt adóemelések nem növelik meg az inflációs várakozásokat és a béremelkedés ütemét. Elôrejelzésünk szerint a fogyasztói infláció 2004 közepéig erôteljesen emelkedni fog, és a jövô év folyamán leszámítva az év végét 6 százalék fölött lesz. Ennek hátterében alapvetôen a költségvetési politika által vezérelt változások állnak. Ezt mutatja, hogy a fiskális politika közvetlen hatásaitól megtisztított nettó inflációs muta- tók az elôrejelzési horizont egészén gyakorlatilag stabilan alakulnak, leszámítva azt a bázishatást, amit a 2003 második negyedévi alacsony árindex okoz. Az áfaemelés közvetlen, technikai hatása 2004 folyamán kb. 1,4 százalékponttal emeli meg az inflációt. A jövedéki adók emelésének inflációs hatása a jövô év során folyamatosan növekedni fog, az év végén mintegy 0,8 százalékponttal emeli meg az inflációt. A szabályozott árú javak körében meghatározó módon a már megvalósult, illetve bejelentett intézkedésekre alapozódó feltételezett áremelkedés elsôsorban a jövô év elsô felében növeli az inflációt, a második felében az inflációval közel egyezô mértékû lesz. Bár az infláció jövô évi emelkedése mögött elsôsorban a költségvetési politikai intézkedések állnak, mint lát- I-3. táblázat A fogyasztóiár-index alap-elôrejelzése (elôzô év azonos idôszakához képest, százalék) Tény Elôrejelzés 2003 2004 2005 Súly I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. Maginfláció 68,1 5,0 4,7 4,7 4,7 6,1 6,7 6,4 6,1 5,0 4,4 4,1 4,1 Feldolgozatlan élelmiszer 6,3 0,8 2,3 0,1 3,4 5,1 7,6 9,4 5,1 2,8 3,4 5,7 6,3 Jármûüzemanyag és piaci energia 4,7 12,5 3,7 2,9 1,8 0,3 3,3 0,1 0,6 1,5 1,2 0,7 0,3 Regulált árak 19,4 3,0 3,9 6,9 7,5,6 9,9 8,7 8,5 4,9 5,0 4,8 5,0 Fogyasztóiár-index 0,0 4,6 3,9 4,7 5,0 6,5 7,2 6,7 6,1 4,4 4,1 4,1 4,1 Éves átlag 4,6 6,5 4,2 2003. december 2004. december 2005. december Maginfláció 4,7 5,7 4,0 Feldolgozatlan élelmiszer 4,2 4,3 5,1 Jármûüzemanyag és piaci energia 2,9 0,4 0,4 Regulált árak 7,1 8,8 5,0 Fogyasztóiár-index 5,1 5,9 4,0 JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 19
I. INFLÁCIÓ I. I-4. táblázat Az aktuális elôrejelzés eltérése a 2003. augusztusi elôrejelzéstôl (adott év decemberére vonatkozó elôrejelzések) I-4. ábra A fogyasztóiár-index és különbözô nettó inflációs mutatók alakulása* (elôzô év azonos idôszakához képest) % % 12 12 8 6 4 2 2001. I. n.év 2002. I. n.év Augusztusi Mostani Eltérés elôrejelzés elôrejelzés (mostani augusztusi elôrejelzés) 2003 2004 2003 2004 2003 2004 Maginfláció 5,0 5,5 4,7 5,7 0,3 0,2 Feldolgozatlan élelmiszerek 3,8 6,8 4,2 4,3 0,4 2,5 Jármûüzemanyag és piaci energia 2,2 1,2 2,9 0,4 0,7 0,8 Regulált árak 7,3 8,6 7,1 8,8 0,2 0,2 Fogyasztóiár-index 5,2 5,8 5,1 5,9 0,1 0,1 2003. I. n.év ható, a tisztán piaci folyamatok körében sem várható az infláció csökkenése. A dezinfláció ellen hat a tavaly, illetve az idei év elsô felében jellemzônél gyengébb forintárfolyam-feltevés és a lakossági kereslet, illetve a versenyszektor bérinflációjának igen lassú csökkenése is. Emellett az idei év elsô felében megfigyelt mérsékelt áremelkedés alacsony bázist teremt a jövô évi inflációnak. 2004. I. n.év 2005. I. n.év Fogyasztóiár-index Nettó (1) Nettó (2) Nettó (3) * A nettó (1) infláció a fogyasztóiár-indexet az áfaemelés közvetlen hatásától megtisztítva mutatja. Ez közvetlenül összevethetô az augusztusi Jelentésben szereplô nettó inflációval. Az itt bemutatott nettó (2) mutató közelíti az áfaemelés közvetlen hatásától és a jövedéki adótól is tisztított fogyasztóiár-indexet. A nettó (3) mutató ezenkívül a szabályozott árakat sem tartalmazza. 8 6 4 2 I-5. táblázat A fogyasztóiár-index és egyes nettó mutatók 2004-et jellemzô értékei* 2004. IV. negyedév 2004. éves átlag Fogyasztóiár-index 6,1 6,6 Nettó (1) 4,7 5,2 Nettó (2) 4,3 4,7 Nettó (3) 4,1 4,4 * Éves változás százalékban. A 2004 második felében csak lassan mérséklôdô infláció 2005 elején gyorsan 5 százalék alá csökkenhet, mivel az árindexbôl kikerül az áfaemelés egyszeri árszintnövelô hatása. Ezután 2005 folyamán lassan mérséklôdô, illetve stagnáló inflációt várunk. A centrális elôrejelzésünk hátterében alapvetôen az a feltevésünk áll, hogy a jövô évi magas áremelkedési ütem nem épül be az inflációs várakozásokba. I. 2.1. RÖVID TÁVÚ ELÔREJELZÉS 2003 Az idei év végére 5,1 százalékos, a negyedik negyedév átlagában pedig 5,0 százalékos inflációt várunk. Ez mindkét esetben lényegében megegyezik legutóbbi elôrejelzésünkkel. A megelôzô idôszak alacsony inflációjához képest a fogyasztóiár-index várható növekedését elsôsorban a feldolgozatlan élelmiszerek gyors áremelkedése és a maginfláció stagnálása okozzák. Prognózisunk szerint a maginfláció éves összevetésben 2003. negyedik negyedévében lényegében nem változik a megelôzô két negyedévhez képest. Ennek hátterében két ellentétes folyamat áll. Míg a monetáris politika számára releváns tételek többségénél az infláció mérsékelt növekedésére számítunk, addig azt ellentételezheti az alkohol és dohánytermékek összességében lassuló áremelkedése. Ugyanakkor a monetáris politika számára exogén tételeknél többnyire gyorsuló áremelkedésre számítunk. A feldolgozatlan élelmiszerek körében elsôsorban a nyári csapadékszegény idôjárás miatt az ôsz folyamán további áremelkedés valósulhat meg. Elsôsorban a zöldségek és a gyümölcsök esetében számítunk gyors áremelkedésre. A szabályozott árak negyedik negyedévi magas inflációját több tényezô indokolja. A leglényegesebbek ezek közül az elektromos energia, a központi és távfûtés, illetve a távolságibusz-közlekedés árainak idei emelése. I. 2.2. HOSSZABB TÁVÚ ELÔREJELZÉS 2004 2004 végére 5,9 százalékos inflációt várunk. Ez 0,1 százalékpontos emelkedés az augusztusi Jelentéshez ké- 20 MAGYAR NEMZETI BANK
I. INFLÁCIÓ I-6. táblázat Az aktuális és az augusztusi Jelentés fôbb feltevései Augusztusi Mostani Eltérés elôrejelzés elôrejelzés (mostani augusztusi feltevés) 2003 2004 2003 2004 2005 2003 2004 I. Versenyszféra-bérinfláció* 9,3 8,1 9,2 8,3 6,5 0,1 0,2 Munkaegységköltség* 5,1 3,9 5,2 4,6 3,0 0,1 0,7 Vásárolt lakossági fogyasztás* 7,6 1,0 7,8 2,3 2,6 0,3 1,3 Forint-euró árfolyam (forint)** 264,0 264,0 255,5 255,5 255,5 8,5 8,5 Dollár/euró árfolyam (cent)** 113,8 113,8 116,9 116,9 116,9 3,1 3,1 Brent olajár (dollár/hordó)*** 28,1 25,3 28,9 25,5 23,8 0,8 0,2 memo: Brent olajár (forint/hordó) 6517,0 5881,0 6320,9 5572,0 5193,4 196,1 309,0 Importáltiparcikk-infláció**** 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 * Éves átlag. ** Október havi átlag. *** Határidôs árak alapján. **** Évesített havi növekedés. pest. Az éves átlagos inflációra vonatkozó elôrejelzésünk 0,1 százalékponttal, 6,6 százalékra növekedett. Az augusztusinál magasabb 2004-es inflációs prognózis több tényezô eredôjeként adódik. A most használt erôsebb forintárfolyam az augusztusi elôrejelzéshez képest alacsonyabb infláció felé mutat. Ugyanakkor a makrogazdasági folyamatok, a megvalósult és tervezett költségvetési politikai intézkedések, illetve az Országgyûlés elé benyújtott törvényjavaslatok várható hatása összességében magasabb inflációt eredményezhetnek. I-7. táblázat A 2004 decemberére vonatkozó inflációs elôrejelzésünk változása az augusztusi jelentéshez képest* Tényezô megnevezése 2004. decemberi inflációra gyakorolt hatás (százalékpont) Forintárfolyam-feltevés 0,40 Lakossági fogyasztás 0,00 0, Munkaegységköltség 0,00 0, Inflációs várakozások 0,00 0, Makrogazdasági folyamatok összesen 0,00 0, Áfaemelés teljes hatása 0,20 Jövedékiadó-emelés 0,50 Termelôigázár-emelés 0, Egyéb adóintézkedések 0, Szabályozott termékkör 0,05 Költségvetési intézkedések összesen 0,55 Egyéb folyamatok** 0, Inflációs hatások összesen 0,1 * Közelítô, illusztratív számítások. ** Egyéb: olajár, euró/dollár árfolyam, feldolgozatlan élelmiszerek áralakulása stb. Monetáris politikai (árfolyam) feltevés Az augusztusi Jelentésben feltételezettnél már az elmúlt két hónapban is erôsebb forintárfolyam alakult ki. Elôrejelzési szabályunknak megfelelôen aktuális prognózisunkban a teljes elôrejelzési horizonton a Jelentés lezárását megelôzô hónapban, azaz októberben kialakult átlagosan 255,5 forint/eurós árfolyammal számolunk. Ez az elôzô Jelentésben feltételezettnél több mint 3 százalékkal felértékeltebb árfolyamfeltevést jelent. Az erôsebb forintárfolyam közvetlenül az iparcikkek, különösen a tartós iparcikkek és egyes élelmiszerek árát befolyásolja. Az erôsebb árfolyam összességében becslésünk szerint a fogyasztóiár-indexet 2004 végén 0,4 százalékponttal csökkentheti az augusztusi prognózishoz képest. Makrogazdasági folyamatok A lakosság rendelkezésre álló jövedelme jövôre elsôsorban a személyi jövedelemadó tervezett csökkentésébôl eredôen a korábban feltételezettnél nagyobb lehet, amely a lakossági fogyasztás augusztusi elôrejelzésünkhöz képest gyorsabb növekedését eredményezheti. A nagyobb aggregált kereslet pedig a fogyasztói árak növekedésének irányába mutat. Az augusztusi Jelentésben feltételezettnél erôsebb árfolyam és magasabb kereslet miatt a piaci szolgáltatások és az iparcikkek közötti inflációs különbség a következô egy évben a jelenleginél is nagyobbra nyílhat. Aktuális Jelentésünkben a munkaegységköltség növekedése 2004-ben a piaci szektor egészében lényegében megegyezik az augusztusi Jelentésben elôre jelzettel. Ugyanakkor annak belsô szerkezete eltérô. A feldolgozóiparban a korábban feltételezettnél alacsonyabb lehet az JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 21
I. INFLÁCIÓ I. egy munkaegységre vetített teljes munkaerôköltség, a piaci szolgáltatások esetében viszont magasabb. Mivel a szolgáltatások inflációjában meghatározó a belföldi bérköltségek alakulása, a korábban feltételezettel összességében megegyezô mértékû, de eltérô szerkezetû munkaegységköltség-növekedés emelheti a jövô évi inflációt. Az inflációs várakozások emelkedése szintén az infláció növekedését eredményezheti. A Reuters piaci elemzôk körében végzett havi rendszerességû felmérése szerint az augusztusi Jelentés megjelenése óta a 2004 végére vonatkozó inflációs várakozások mintegy 1,5 százalékponttal növekedtek. Ennek jelentôs része nyilvánvalóan az indirekt adóemelések egyszeri áremelô hatását tükrözik, kisebb részben azonban az ettôl független inflációs folyamatokat ragadhatják meg. Ez utóbbit támasztja alá, hogy a TÁRKI vállalati vezetôk körében végzett felmérése már második negyedéve szintén a várt infláció növekedését mutatja. Az augusztusi Jelentésben vázolthoz képest a lakossági fogyasztásban, a munkapiaci folyamatokban és az inflációs várakozások körében megfigyelt, illetve elôre jelzett változások együttesen sem oltják ki az erôsebb árfolyam hatását. A monetáris politika számára exogén folyamatok alakulása A feldolgozatlan élelmiszerekre vonatkozó árszint-elôrejelzésünk a teljes 2004-es idôhorizonton alacsonyabb az augusztusinál, amit több hatás együttesen eredményezett. A legfrissebb adatok szerint ezen termékcsoport ára októberben igen kiugró mértékben, mintegy 4 százalékkal nôtt. Ezt döntôen a nyári csapadékszegény idôjárás késleltetett hatásának tulajdonítjuk. Emiatt a nagymértékû áremelkedést hosszabb távon átmenetinek tekintettük. Emellett a korábbiaknál is határozottabbá vált az a véleményünk, hogy az európai uniós csatlakozás összességében mérsékelheti a feldolgozatlan élelmiszerek növekedési ütemét. Egyrészt jelenleg számos, az Európai Unióból származó termék behozatala egy bizonyos mennyiségi korlát felett vámfizetési kötelezettséggel jár, ami a csatlakozás pillanatától kezdve megszûnik. Másrészt az európai szabályozási környezet és támogatási politika magyarországi közelítése már középtávon is elôsegítheti a termelôi árak konvergenciáját. Márpedig jó néhány élelmiszer esetében a magyarországi termelôi árak mára elérték vagy meg is haladták az európai átlagot. 3 A jármûüzemanyag, illetve a piaci energia inflációjára vonatkozó elôrejelzésünket a forint/euró és az euró/dollár árfolyam erôsödése ellenére felfelé módosítottuk a szabályunknak megfelelôen most is alapul vett határidôs Brent olajárak emelkedése miatt. I-5. ábra Alternatív olajárpályák 35 33 31 29 27 25 23 21 19 17 15 USD/hordó USD/hordó 35 33 31 29 27 25 23 21 19 17 15 2001. jan. máj. szept. 2002. jan. máj. szept. 2003. jan. máj. szept. 2004. jan. máj. szept. 2005. jan. máj. szept. Konstans (október átlaga) Határidôs árakból számított (IPE tôzsde, októberi kötések) Consensus Economics (szeptemberi felmérés) A kormányzat hatókörébe tartozó intézkedések 4 A költségvetési politika általános inflációs hatása elôrejelzésünk szerint 2004-ben az augusztusi Jelentéshez képest mérsékelten növekedett. Bár az államháztartás keresleti hatására vonatkozó elôrejelzésünk lényegében nem változott, annak szerkezete eltérô. Emiatt a lakosság rendelkezésre álló jövedelme és fogyasztási kereslete nagyobb lehet a korábban feltételezettnél. Mindazonáltal a költségvetési politika 2004-ben elsôsorban az indirekt adók emelésén, illetve egyes szabályozott termékek átlagos infláció feletti feltételezett áremelésével okozhat inflációs nyomást. Az Országgyûlés elé benyújtott törvényjavaslat szerint jövôre az általános forgalmi adó kulcsaiban, illetve az azok alá tartozó termékek és szolgáltatások körében jelentôs változások várhatók. 5 A legalacsonyabb áfakulcs 0 százalékról 5 százalékra nô, a kedvezményes kulcs 12 százalékról 15 százalékra emelkedik, míg a normál kulcs 25 százalék marad. Elôrejelzésünket arra alapoztuk, hogy 2004-tôl a normál (25%-os) kulcsba kerül az elektromos energia, az egyéb energiahordozók (szilárd tüzelôanyagok, távfûtés, gáz) pedig a kedvezményes kulcsban maradnak (ami 2004-tôl 15%-ra emelkedik). A törvényjavaslat részben eltér az augusztusi Jelentésben alapul vett korábban meghirdetett költségvetési elképzelésekben megfogalmazottaktól. 3 Árcsökkenéssel elsôsorban a tej és a tejtermékek esetében számolunk. A tojás, burgonya, zöldség, búza és sertéshús termelôi árak már jellemzôen az európai árak szintjét közelítik. Lásd Ferenczi Jakab dr. Nagyné, Van-e inflációs feszültség a hazai élelmiszerárakban? Az EU-csatlakozás várható hatása, MNB Háttértanulmányok, 2002/1 (lásd www.mnb.hu). 4 Az elôrejelzésben a 2004-es fiskális politikára vonatkozó információkat november 5-ig bezárólag vettük figyelembe. 5 T/5478. számú törvényjavaslat az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrôl szóló törvények módosításáról. 22 MAGYAR NEMZETI BANK