MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka

Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész Büntetőjog és büntetőjog-tudomány I. fejezet A büntetőjog 23 1. A büntetőjog fogalma 23 2. A büntetőjog tárgya és feladata 24 3. A büntetőjog helye a jogrendszerben 28 4. Büntetőjog és erkölcs 29 II. fejezet A büntetőjog-tudomány 31 1. Az európai büntetőjogi gondolkodás kezdetei 31 2. A büntetőjog-tudomány jellege és módszertana 34 3. Irányzatok a büntetőjog-tudományban 36 3.1. Tett-büntetőjogi irányzat: a klasszikus büntetőjogi iskola 36 3.2. Tettes-büntetőjogi (vagy kriminológiai) irányzatok: az antropológiai és a szociológiai iskola 37 3.3. A közvetítő iskola 39 3.4. Újabb eszmeáramlatok 40 4. Büntetőjog-tudomány a bűnügyi tudományok rendszerében 42 4.1. A bűnügyi tudományok rendszerének fogalma 42 4.2. A kriminológia és az egyes bűnügyi tudományok 43 III. fejezet A magyar büntetőjog fejlődése a 19-20. században 45 1. A modern büntetőjogi gondolkodás kezdetei 45 2. Az 1843. évi büntetőtörvény-javaslat 46 3. A Csemegi-kódex és novellái 48 4. A Horthy-korszak büntetőjoga 53 5

5. A magyar büntetőjog 1945 és 1990 között 54 6. A magyar büntetőjog-tudomány a 19-20. században 58 7. Rendszerváltozás és a büntetőjog 63 IV fejezet A jogállami büntetőjog alapelvei 64 1. A törvényesség elve 66 2. A humanizmus elve 67 3. A tettfelelősség elve 68 4. A bűnösségen alapuló felelősség elve 68 5. Az arányosság elve 69 6. A szubszidiaritás elve 70 7. A kétszeres értékelés tilalma 70 Második rész Jogszabálytan I. fejezet A büntetőtörvény 75 1. A büntetőjog forrásai 75 1.1. A jogforrás fogalma a büntetőjogban 75 1.2. Az Alaptörvény mint jogforrás, az Alaptörvény értelmezése 76 1.3. A szokásjog, illetve a bírói jog jellege 77 2. A büntetőtörvény rendszere 78 2.1. A büntető törvénykönyv (büntető kódex) fogalma 78 2.2. A büntető törvénykönyv szerkezete 79 3. A büntetőjogszabály szerkezete 80 3.1. A büntetőjogszabály szerkezetéről általában 80 3.2. A diszpozíció fogalma és fajai 81 II fejezet A büntetőjogszabály értelmezése 84 1. A jogértelmezés szükségessége és szabadsága 84 1.1. A jogértelmezés szükségessége 84 1.2. A jogszabály-értelmezés módszertana 85 2. Az értelmezés alanyai 86 2.1. A jogalkotó jogértelmezése 86 2.2. A jogalkalmazás jogértelmezése 87 2.3. A tudományos jogértelmezés 88 3. Az értelmezés módja 88 6

3.1. A nyelvtani értelmezés 89 3.2. A logikai értelmezés 89 3.3. A rendszertani értelmezés 90 3.4. A történeti értelmezés 91 4. Az értelmezés eredménye 91 4.1. Akiterjesztő és a megszorító értelmezés kérdése 91 4.2. A jogszabály-értelmezés és az analógia 92 III. fejezet A büntetőtörvény hatálya 93 1. Az időbeli hatály 94 1.1. Az időbeli hatály kérdésének felmerülése 94 1.2. Az időbeli hatály szabályai a Btk.-ban 95 1.3. Kivételek a visszaható hatály tilalma alól 96 1.4. Az időbeli hatály és a keretdiszpozíció 97 2. A területi és személyi hatály 98 2.1. A szabályozás elvei 98 2.2. A területi és személyi hatály szabályai a Btk.-ban 99 IV fejezet A nemzetközi bűnügyi együttműködés - kitekintés 103 1. Bevezetés 103 2. A nemzetközi bünügyi jogsegélyre vonatkozó általános szabályok aznbj. alapján 104 3. A nemzetközi bűnügyi jogsegély típusai az Nbj. alapján 106 3.1. A kiadatás 106 3.1.1. A kiadatás fogalma, a kiadatási bűncselekmény 107 3.1.2. A kiadatás akadályrendszere 107 3.2. A büntetőeljárás átadása, illetve átvétele 109 3.3. Feljelentés külföldi államnál 110 3.4. Az eljárási jogsegély 110 3.5. A szabadságvesztés-büntetés és a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása 111 4. A külföldi ítélet érvénye 112 5. A nemzetközi bűnügyi együttműködés speciális formái az Európai Unióban a 2003. évi CXXX. törvény alapján 113

Harmadik rész Bűncselekménytan I. fejezet A bűncselekmény fogalma 119 1. A bűncselekmény-fogalom kialakulása 119 1.1. A bűncselekmény-fogalom jelentősége 119 1.2. A klasszikus bűncselekmény-fogalom 120 1.3. A bűncselekmény-fogalom fejlődése a német dogmatikában 121 2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjog-tudományban 123 2.1. A Csemegi-kódex bűncselekmény-fogalmának hatása az elméletre 123 2.2. A bűncselekmény fogalma a második világháború után 124 2.3. Viták és álláspontok a bűncselekmény fogalmáról 125 3. A törvényi bűncselekmény-fogalom 126 3.1. A cselekmény 127 3.2. A cselekmény büntetni rendeltsége 127 3.3. A cselekmény társadalomra veszélyessége 129 3.3.1. A társadalomra veszélyesség fogalma 129 3.3.2. A társadalomra veszélyesség foka, változó jellege 131 3.4. A bűnösség 133 3.4.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi bűnösség 134 3.4.2. A bűnösség fogalmának alakulása a 19-20. században 134 3.4.3. A bűnösség fogalma a magyar tudományos irodalomban 135 3.4.4. A bűnösség fogalma felfogásunk szerint 136 3.4.5. Vitás kérdések a bűnösséggel kapcsolatban 136 3.4.6. A büntetőtörvény a bűnösség fokozatairól 137 4. A bűncselekmények súly szerinti felosztása 138 4.1. A bűncselekmény fogalmának differenciálása 138 4.2. A súly szerinti felosztás elve a törvényhozásban 138 4.3. A bűncselekmény súly szerinti felosztása a Btk.-ban 139 II. fejezet Tényállástan 141 1. A törvényi tényállás rendszerbeli elhelyezése, fogalma és formái. Az általános törvényi tényállás főbb jellemzői 141 2. A bűncselekmény tárgya. A jogi tárgy 144 3. A tárgyi oldal tényállási elemei 145 3.1. Az elkövetési tárgy 145 3.2. Az elkövetési magatartás 147 3.2.1. A cselekménytani irányzatok 147 3.2.2. A bűncselekmények csoportosítása 150

3.3. Az eredmény 152 3.4. Az okozati összefüggés 153 3.4.1. Az okozatossági teóriák 154 3.4.2. A mulasztás okozatosságának megítélése 157 3.5. Az elkövetés szituációjához tartozó elemek 158 4. A bűncselekmény alanya 159 5. Az alanyi oldal tényállási elemei 160 5.1. A szándékosság 161 5.2. A gondatlanság 164 5.3. Vegyes bűnösség a Btk. 9. -a tükrében. Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért 167 5.4. A motívum és célzat 169 III fejezet A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai 172 1. A büntethetőség akadályairól általában 172 2. A büntethetőséget kizáró okok 174 2.1. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok 174 2.1.1. A jogos védelem 175 2.1.2. A végszükség 189 2.1.3. A jogszabály engedélye 195 2.1.4. A Btk. Különös Részében meghatározott okok 196 2.1.5. Hivatali, illetve hivatásbeli kötelesség teljesítése 196 2.1.6. A megengedett kockázatvállalás 199 2.1.7. A sértett beleegyezése 200 2.1.8. A fegyelmezési jog gyakorlása 204 2.2. Az alannyá válást kizáró okok 204 2.2.1. A gyermekkor 204 2.2.2. A kóros elmeállapot 206 2.2.3. A kényszer és a fenyegetés 211 2.3. A bűnösséget kizáró okok 213 2.3.1. A tévedés 213 2.3.2. Az elöljáró parancsa 217 3. A büntethetőséget megszüntető okok 218 3.1. Az elkövető halála 218 3.2. Az elévülés 218 3.3. A kegyelem 222 3.4. A tevékeny megbánás 222 3.5. A törvényben meghatározott egyéb okok 224 4. A büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok 225 4.1. A magánindítvány hiánya 225

4.2. A feljelentés hiánya, illetve a büntethetőséghez szükséges egyéb jogcselekmények hiánya 228 4.3. ABtk. Különös Részében meghatározott okok ' 229 IV. fejezet A bűncselekmények megvalósulási szakaszai (stádiumtan) 230 1. Az előkészület 231 1.1. Az előkészület fogalma, elemei 231 1.2. Az előkészület büntetendősége, jogkövetkezmények 233 1.3. Az önkéntes visszalépés 234 2. A kísérlet 236 2.1. A kísérlet fogalma, elemei 236 2.2. A kísérlet fajtái 239 2.3. A kísérlet büntetendősége, jogkövetkezmények 242 2.4. Az önkéntes visszalépés 243 3. A befejezett bűncselekmény 245 3.1. A befejezett bűncselekmény fogalma 246 3.2. Befejezettség, bevégzettség 246 3.3. Büntetendőség, jogkövetkezmények 247 V fejezet A bűncselekmények elkövetői 248 1. Elméleti megközelítés 248 2. Az elkövetők törvényi meghatározása 251 2.1. A tettesek 254 2.1.1. Az önálló (közvetlen) tettes 254 2.1.2. A közvetett tettes 257 2.1.3. A társtettes 261 2.2. A részesek 266 2.2.1. A részesség közös jellemzői 266 2.2.1.1. A részesség járulékos jellege 266 2.2.1.2. A részesi magatartások közös ismérvei 268 2.2.1.3. Az alapcselekmény és a részesi magatartás közötti kapcsolat.. 270 2.2.2. Az egyes részesi alakzatok 271 2.2.2.1. A felbujtó 271 2.2.2.2. A bűnsegéd 273 3. A társas bűnelkövetési alakzatok 276 3.1. A csoportos elkövetés 277 3.2. A bűnszövetség 279 3.3. A bűnszervezet 281 3.3.1. A szabályozás története, indokai 281 3.3.2. A bűnszervezet fogalmának ismérvei 282 10

4. A bünkapcsolatok 284 4.1. Elméleti bevezető 284 4.2. Az egyes bünkapcsolati alakzatok 285 4.2.1. A bűnpártolás 285 4.2.2. Az orgazdaság 286 4.2.3. A pénzmosás 286 4.2.4. A feljelentési kötelezettség elmulasztása 287 4.2.5. A bűnös közömbösség: a zendülés megakadályozásának elmulasztása 288 VI. fejezet A bűncselekményi egység és halmazat 289 1. Az egység-többség-halmazat kérdéseiről általában 289 2. Az egység 291 2.1. A természetes egység 291 2.2. A törvényi egység 292 2.3. A látszólagos halmazat 296 3. A halmazat 299 3.1. Az alaki halmazat 299 3.2. Az anyagi halmazat 299 Negyedik rész A büntetőjogi jogkövetkezmények tana /. fejezet A büntetés elméleti kérdései 303 1. A büntetés jogalapja 303 2. A büntetés célja 305 2.1. Az abszolút elméletek 306 2.2. A relatív elméletek 309 2.2.1. Az általános megelőzés elméletei 309 2.2.2. A különös megelőzés elméletei 312 2.3. Egyesítő elméletek 314 2.4. Büntetési elméletek a magyar irodalomban 314 3. A büntetés fogalma 323 4. A büntetés fogalma és célja a magyar büntetőtörvényekben 326 II. fejezet Jogkövetkezmények a büntetőjogban 329 1. A büntetőjogi jogkövetkezményekről általában 329 1.1. Fogalmi meghatározások 329 1.2. A büntetőjogi szankció fogalmi elemei 330 11

2. A büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározásának rendszerei 332 2.1. Monista büntetőjogi szankciórendszer 333 2.2. Dualista büntetőjogi szankciórendszer 333 3. A büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározásának módja 336 III. fejezet A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer 339 1. A büntetőjogi szankciórendszer változásai a Csemegi-kódextől napjainkig 339 1.1. A szankciórendszer változásai 339 1.2. A halálbüntetés megszüntetése a magyar jogrendszerben és az abolicionizmus 347 2. A magyar hatályos szankciórendszer jellemzői 357 IV. fejezet A büntetések 361 1. A szabadságvesztés-büntetés 361 1.1. A szabadságvesztés-büntetés történeti és általános jellemzői 361 1.2. A szabadságvesztés-büntetés tartama és végrehajtási fokozatai 364 1.3. A határozott ideig tartó szabadságvesztés tartama és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás 369 1.3.1. Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből 371 1.3.2. A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának esetei 372 1.3.3. A feltételes szabadság tartama 373 1.3.4. A feltételes szabadság megszüntetése 374 1.4. Az életfogytig tartó szabadságvesztés és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás 375 2. Az elzárás 381 3. A szabadságvesztés alternatívái: az alternatív büntetések, illetve a közösségi szankciók 382 4. A közérdekű munka 384 4.1. A munkabüntetések rövid hazai története és a közérdekű munka bevezetése 384 4.2. A közérdekű munka mint szimbolikus jóvátétel 385 4.3. A közérdekű munka törvényi szabályozása 386 4.4. A közérdekű munka megítélésének alakulása 388 5. A pénzbüntetés 389 6. A foglalkozástól eltiltás 393 6.1. A foglalkozástól eltiltás tartalma 393 6.2. Jogtörténeti előzmények 394 6.3. A foglalkozástól eltiltás szabályozása az új Btk.-ban 394 12

6.4. A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás elhatárolása 397 6.5. A foglakozástól eltiltás tartama 397 6.6. A foglalkozás újbóli gyakorlásának feltételei 398 7. A járművezetéstől eltiltás 399 7.1. A járművezetéstől eltiltás tartalma 399 7.2. Jogtörténeti előzmények 399 7.3. A járművezetéstől eltiltás szabályozása az új Btk.-ban 400 7.4. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési köre 402 7.5. A járművezetéstől eltiltás tartama 402 7.6. A járművezetés újbóli megkezdésének feltételei 404 8. Akitiltás 404 8.1. A kitiltás tartalma 404 8.2. Jogtörténeti előzmények 405 8.3. Akitiltás szabályozása az új Btk.-ban 405 8.4. A kitiltás tartama 406 8.5. Akitiltás végrehajtása 406 9. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás 407 9.1. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartalma 407 9.2. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályozása az új Btk.-ban 407 9.3. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama 408 10. Akiutasítás 408 10.1. A kiutasítás tartalma 408 10.2. Jogtörténeti előzmények 409 10.3. A kiutasítás szabályozása az új Btk.-ban 409 10.4. Az alkalmazás korlátai és tilalma 411 10.5. Akiutasítás tartama 412 10.6. Akiutasítás végrehajtása 413 10.7. Akitiltás és a kiutasítás elhatárolása 414 > V fejezet A mellékbüntetés 415 1. A mellékbüntetés fogalma, kialakulása 415 1.1. A mellékbüntetés fogalma 415 1.2. A magyar büntetőjog-fejlődés áttekintése 415 2. A közügyektől eltiltás 416 2.1. A közügyektől eltiltás tartalma 416 2.2. Jogtörténeti előzmények 417 2.3. A közügyektől eltiltás szabályozása az új Btk.-ban 417 2.4. A közügyektől eltiltás következményei 418 2.5. A közügyektől eltiltás tartama 419 13

2.6. A közügyektől eltiltás tartamának számítása 420 2.7. A közügyektől eltiltás végrehajtása 420 2.8. Többszörös közügyektől eltiltásra ítélés 420 VI. fejezet Az intézkedések 421 1. Az intézkedések elméleti kérdései 421 1.1. Az intézkedés fogalmi megközelítései 421 1.2. Az intézkedések kialakulása 422 1.3. Az intézkedések rendszere, osztályozása 424 1.3.1. Intézkedések az új Btk.-ban 424 1.3.2. Az intézkedések osztályozási szempontjai 424 2. Az intézkedések nemei 425 2.1. A megrovás 425 2.1.1. A megrovás tartalma 425 2.1.2. Jogtörténeti előzmények 425 2.1.3. A megrovás szabályozása az új Btk.-ban 426 2.1.4. Alkalmazási feltételek 426 2.1.5. A megrovás jelentése 427 2.2. A próbára bocsátás 428 2.2.1. A próbára bocsátás tartalma 428 2.2.2. Jogtörténeti előzmények 428 2.2.3. A próbára bocsátás szabályozása az új Btk.-ban 429 2.2.4. Alkalmazási feltételek 429 2.2.5. A próbára bocsátás alkalmazását kizáró okok 430 2.2.6. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezése... 431 2.2.7. Apróbaidő tartama, meghosszabbítása 431 2.2.8. A próbára bocsátás megszűnése 432 2.3. A jóvátételi munka 433 2.3.1. A jóvátételi munka tartalma 433 2.3.2. A jóvátételi munka szabályozása az új Btk.-ban 433 2.3.3. Alkalmazási feltételek 433 2.3.4. A jóvátételi munka alkalmazását kizáró okok 434 2.3.5. A jóvátételi munka tartama 435 2.4. A pártfogó felügyelet 435 2.4.1. A pártfogó felügyelet tartalma 435 2.4.2. Jogtörténeti előzmények 435 2.4.3. A pártfogó felügyelet szabályozása az új Btk.-ban 436 2.4.4. Alkalmazási feltételek 438 2.4.5. Magatartási szabályok 439 2.4.6. A pártfogó felügyelet tartama 440 2.4.7. A pártfogó felügyelet végrehajtása 440 14

2.5. Az elkobzás 441 2.5.1. Az elkobzás tartalma,jogi természete 441 2.5.2. Jogtörténeti előzmények 441 2.5.3. Az elkobzás szabályozása az új Btk.-ban 442 2.5.4. Alkalmazási feltételek 443 2.5.5. Elkobzás alá eső dolgok 444 2.5.6. Az elkobzás akadályai 445 2.5.7. Az elkobzás méltányosságból történő mellőzése 446 2.5.8. Az elkobzás joghatása 446 2.6. A vagyonelkobzás 447 2.6.1. A vagyonelkobzás tartalma Jogi természete 447 2.6.2. Jogtörténeti előzmények 447 2.6.3. A vagyonelkobzás szabályozása az új Btk.-ban 448 2.6.4. Alkalmazási feltételek 449 2.6.5. A vagyonelkobzás esetei 450 2.6.6. A vagyonelkobzás akadályai és korlátai 452 2.6.7. Pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás 453 2.6.8. A vagyonelkobzás végrehajtása 453 2.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele 454 2.7.1. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének tartalma 454 2.7.2. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének szabályozása az új Btk.-ban 454 2.7.3. Alkalmazási feltételek 454 2.7.4. Az intézkedés alkalmazási körébe tartozó elektronikus adatok 455 2.8. A kényszergyógykezelés 455 2.8.1. A kényszergyógykezelés tartalma 455 2.8.2. Jogtörténeti előzmények 456 2.8.3. A kényszergyógykezelés szabályozása az új Btk.-ban 457 2.8.4. Alkalmazási feltételek 457 2.8.5. A kényszergyógykezelés végrehajtása, tartama, megszüntetése 458 VII fejezet A büntetés kiszabása 461 1. A büntetéskiszabás fogalma 462 2. A büntetéskiszabás általános szabályai 463 2.1. A törvényi rendelkezés 463 2.1.1. A büntetés célja 464 2.1.2. A törvényben meghatározott keretek 465 2.1.3. A bűncselekmény tárgyi súlya 466 2.1.4. A bűnösség foka 467 2.1.5. Az elkövető társadalomra veszélyessége 468 15

2.1.6. Az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények 468 2.1.6.1. Az értékelés alapelvei 469 2.1.6.2. Az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények értékelése 469 2.2. A szabadságvesztés büntetés kiszabása 471 2.3. A büntetés enyhítése 474 2.3.1. Az egyfokú enyhítés 474 2.3.2. Akétfokú enyhítés 475 2.3.3. A korlátlan enyhítés 475 2.4. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása 477 3. A büntetéskiszabás speciális szabályai 478 3.1. A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén 479 3.2. A halmazati és az összbüntetés 481 3.2.1. A halmazati büntetés 481 3.2.2. Az összbüntetés 485 3.3. A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó büntetéskiszabási szabályok 489 3.4. A bűnismétlés jogkövetkezményei 491 4. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 496 VIII. fejezet A büntetés végrehajtását kizáró okok 500 1. Az elítélt halála 500 2. A törvényben meghatározott egyéb okok 501 IX. fejezet A mentesítés 502 1. A mentesítés elméleti alapjai 502 2. Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények 503 3. A mentesítés célja, elemei 506 4. A mentesítés formái 508 4.1. A törvényi mentesítés 509 4.2. A bírósági mentesítés 510 4.3. A mentesítés egységessége 513 4.4. A kegyelmi mentesítés 513 X. Fejezet A fiatalkorúak büntetőjoga 515 1. A fiatalkorúak büntetőjogának kialakulása 515 2. Nemzetközi dokumentumok a fiatalkorúak büntetőjogával kapcsolatban 517 3. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése 519 4. Az új Btk. fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései 523 4.1. Újdonságok az 1978. évi Btk.-koz képest 523 16

4.2. A XI. fejezet Alapvető rendelkezéseiről 524 4.3. Tevékeny megbánás 526 4.4. Fiatalkorúval szemben kiszabható büntetéseknél meglévő eltérések 527 4.5. Eltérések a mellékbüntetésnél 532 4.6. Speciális szabályok az intézkedéseknél 532 4.7. Eltérő szabályok a mentesítésnél 536 4.8. Egyéb rendelkezések 536 XI. fejezet A jogi személyek büntetőjogi felelőssége 539 1. Bevezetés 539 2. A jogi személy büntetőjogi felelősségének adaptációja a magyar büntetőjogba 540 3. A felelősségre vonható szervezetek 541 4. Az intézkedések alkalmazásának feltételei 543 4.1. Az intézkedések alkalmazását megalapozó bűncselekmény 543 4.2. Az előny 544 4.3. Az intézkedések alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetője 544 5. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 546 5.1. Az intézkedésekről általában 546 5.2. A jogi személy megszüntetése 547 5.3. A jogi személy tevékenységének korlátozása 549 5.4. A pénzbírság 550 Irodalomjegyzék 553 17