Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március
Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló hatalmi ág - sui generis (önálló, speciális) állami szervtípus - nincs alárendelve egyik hatalmi ágnak sem szervezetileg (önálló alkotmányos szervezet!!!) Hatalomgyakorlás szempontjából közhatalmat gyakorló szervezet
Az ügyészség a tevékenysége alapján Végrehajtó, jogalkalmazó, ellenőrző-felügyeleti szerv. A feladatai az Alaptörvényből vezethetőek le (Alaptörvény 29. cikk) A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
Az ügyészség szervezete - Monokratikus szerv = egyszemélyi irányítás és vezetés Élén a legfőbb ügyész (az ügyészség szakmai irányítója) - hierarchikus szervezet A legfőbb ügyész és az országgyűlés sajátos viszonya A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
Az ügyészi szervezet alapelvei 1. szigorú központosítottság 2. egyszemélyi felelős vezetés 3. Ügyészi függetlenség A függetlenség összetevői: - a legfőbb ügyész és az ügyészek kinevezése - munkáltatói jogkör gyakorlása - utasítási jog - az ügyészek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása - Összeférhetetlenségi szabályok - együttalkalmazási tilalom - mentelmi jog.
Az ügyészi szervezet tagozódása A bírósági szintekhez igazodik! Az ügyészség illetékességi területe azonos a bíróságok illetékességi területével! A szervezet felépítése: Legfőbb Ügyészség Élén: legfőbb ügyész Fellebbviteli főügyészségek- élén: fellebbviteli főügyész Főügyészségek élén: főügyész Járási ügyészségek élén: vezető ügyész Tudományos és kutató intézménye: Országos Kriminológiai Intézet
Az ügyészség személyi állománya ügyészségi szolgálati viszony Ügyész Alügyész Ügyészségi fogalmazó Tisztviselő Írnok Fizikai alkalmazott
Ki lehet ügyész? Egyetemi jogi végzettség Magyar állampolgár Nem áll gondnokság hatálya alatt Jogi szakvizsga (katonai ügyész esetén: Magyar Honvédság hivatásos állományú tisztje) + Legalább 1 évig alügyész, bírósági titkár, közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos, OKRI-ban kutató, nyomozó, jogi szakvizsgához kötött tevékenység végzése a közigazgatásban.
Az ügyészség feladatai Az Alaptörvény által meghatározott feladatai: A legfőbb ügyész és az ügyészség a) törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. A feladatok két nagyobb csoportja: Büntetőjogi feladatok Közérdekvédelmi feladatok
A büntetőjogi feladatok Általános kötelezettség: - a bűncselekményekkel szembeni fellépés - az állampolgárok jogainak védelme 1. Nyomozással, vádemeléssel kapcsolatos feladatok 2. A bíróság előtti ügyészi tevékenység 3. A joghátrányok végrehajtásának felügyelete 4. Nemzetközi bűnügyi együttműködésben részvétel
A közérdekvédelmi feladatok Az ügyészség a közérdek védelmezője (Alaptörvény) Eszközei: 1. ügyészi fellépés 2. hivatalból vizsgálat lefolytatása 3. ügyészi felhívás 4. ügyészi jelzés
Az előadáshoz kapcsolódó írásos tananyag: Petrétei József - Tilk Péter: Magyarország alkotmányjogának alapjai Kodifikátor Alapítvány Pécs, 2014. Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Kodifikátor Alapítvány Pécs, 2014. 366-385. o.