VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

14. évfolyam 1. szám 27.május VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Felszíni vizeink 26. A szakemberek az időjárás, árhullámok kapcsán egyre gyakrabban emlegetik a globális felmelegedést, az antropológiai hatást, mely az egész földgolyó jövőjét és egyben az emberiségét is meghatározza. A hírek arról szólnak, hogy nem is olyan régen az óceánok szintje sokkal alacsonyabban volt, a Bering szoros nem is létezett, itt az ember valamikor gyalogszerrel átkelhetett Szibériából Grönlandra. Azóta sok minden megváltozott, változóban van és változik. Feltehetően a globálisnak tekintett változások alapvetően a Föld történetében visszanyúló folyamatok mai szóval élve- trendje, melyek olyan tényezők által befolyásoltak melyre az embernek nincs ráhatása. Ami történik a legtermészetesebb, a földtörténet része. Mind ez mellett nem vitatható, hogy a globális felmelegedés számlájára írt, -szűk pátriánkat, az Alföldet is érő- hidrometeorológiai anomáliák kialakulásához az ember is hozzájárul(t). A rohanó világ egyre növekedő igényeinek kielégítése érdekében az ember -a kedvezőtlen visszahatások felismerését megelőzően- olyan beavatkozásokat hajtott végre (pl. erdőkitermelés, folyó szabályozás) a természetben melyek visszafordíthatatlan folyamatokat indítottak el, vagy melyek ellensúlyozása jelenlegi lehetőségeit meghaladja, és ezért esetenként igen nagy árat kell fizetni. 26. év is bővelkedett a vízminőséget is befolyásoló- olyan eseményekkel, melyek a megszokottól eltérnek. 26/7 tele a rekordok évszaka A SZÁM TARTALMÁBÓL 1 Bevezető 2 26/7 tele a rekordok évszaka 3 Jelentős árhullám a Tisza folyón 4 Csapadék és vízhozam 5 A Tiszai árvizek sajátosságai 6 Felszíni vizeink minősége 7 - A Tisza folyó vízminősége 8 - A Zagyva vízminősége 9 1 - A Tisza-tó vízminősége 26. évi jogszabályváltozások Mondják, emberemlékezet óta nem volt ilyen meleg tél Magyarországon. A sokévi átlag hőmérsékletek rendre megdőltek. Rekordnak számít az ősz és a tél minden hónapjának átlag hőmérséklete, melyek minden esetben magasabbak voltak az átlagnál. A csúcs a rekordok között is a 27. januári 6,4 C sokévesátlag fölötti hőmérséklet (az elmúlt 1 év legmelegebb januárja). Szintén rendkívüli volt az egyébként leghidegebb hónapnak számító február 3,9 C fok átlag fölötti átlag hőmérséklete. A 26-os ősz az elmúlt száz év három legmelegebb és egyben a 3. legszárazabb ősze közé sorolható. A 26/7 évihez hasonló hómentes telek ritkák, de nem példa nélküliek, így ez nem számít rekordnak. (OMSz adatai alapján) 1

Jelentős árhullám a Tisza folyón 25. december hónapban a Tisza felső szakaszán lehullott átlag 1 mm csapadékot követően 26. januárfebruár, csapadék szempontjából aránylag szegénynek mondható. Március hónapban jóval az átlag fölötti csapadék mennyiség hullott, napi csúcsokkal, mint amilyen volt a március 5-i csapadék mennyiség is. Különösen kiemelkedőnek tekinthető a Felső-Tisza vízgyűjtőjére lehullott 145,8 mm csapadék (6,5 mm átlag). A meleg idő hatására a hóban betározott csapadék olvadása gyors ütemben beindul. Március végén gyakorlatilag az egész vízgyűjtő területén általános hóolvadás tapasztalható, az alsó (1 méterig) területeken gyakorlatilag már nincs hóban betározott csapadék. Csupán a felső területeken találunk mintegy 3,-3,5 km 3 hóformában betározott csapadékot, mely április 1-ig jelentős mértékben lecsökken. Mindezek hatására a Tisza folyón elindult a megszokott áprilisi árhullám, mely Szolnoknál április 22-én tetőzött 113 cm-el, mely mindenidők második legmagasabb észlelt vízszintje. Mindez annak ellenére, hogy (ugyan a sokévi átlag fölött) nem volt kimagaslóan nagy mennyiségű hó formában betározott csapadék a vízgyűjtőn és nem regisztráltunk tartós elnyúló csapadékos időszakot sem. A kialakult magas vízállás inkább a mellékvízfolyások egyidejű áradásának eredménye, melynek oka részben az átlag fölötti csúcsokkal tarkított, közel az egész vízgyűjtőre kiterjedő csapadék, illetve a március végi intenzívebb hóolvadás, mely egyébként nem tekinthető rendkívülinek. Ugyanis a csapadéktevékenység nélküli tiszta olvadás ritka, az olvadásos árvizek az eseteknek csak 1-12 %-át teszik ki. A felmelegedési, olvadási folyamatot még ha mennyisége kevés is szinte minden esetben csapadékhullás kíséri, vagy vezeti be. Rendkívüli volt a 26. évi mm 35 3 25 2 15 1 5 111 A Tisza folyó vízhozama és a vízgyűjtőn leesett csapadék mennyisége (26) 243 181 722 772 árhullám levonulásában az a tény, hogy egyszerre áradt a Duna és a Tisza és mellékvízfolyásai. Elmaradt az árhullám alatti vízfolyás szakaszok szívóhatása, és létrejött egy visszaduzzasztás, mely a Körös torkolata körül okozott rendkívül nehéz helyzetet. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy az árvizet okozó meteorológiai helyzetek az eddig előfordultaknál csupán kissé kedvezőtlenebb alakulása is 247 rendkívüli következményekkel 21 136 járhat. 26 február végén is figyelmeztetek a hidrológusok Január Február Március Április Május Június Július Augusztus SzeptemberOktóber November December (Gauzer-Bartha, 26), hogy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál nagyobb. Az eddigieknél még nagyobb 1 12 23 3 14 25 8 19 3 1 21 2 13 24 4 15 26 7 18 29 9 2 31 11 22 3 14 25 5 16 27 8 19 3 árhullámok létrejöttéhez több kedvező feltétel együttes fellépése az időjárás rendkívülivé válása nélkül is kedvező feltételeket teremthet. (VTT tanulmány felhasználásával) mm A Zagyva folyó vízhozama és a vízgyűjtőn leesett csapadék mennyisége (26) m3/s 79 m3/s 3 25 2 15 1 5 Felső- Tisza Szamos- Kraszna vízgyűtő Bodrog vízgyűjtő ter. Sajó- Hernád vízgyűjtő Szolnok vízhozam Csapadék és vízhozamok 35, 64,1 3, 58,3 25, 51,1 2, 38,8 15, 28,7 1, 5, 11,3 6,33 3,53 2,43 3,1, 1 12 23 3 14 25 8 19 3 1 21 2 13 24 4 15 26 7 18 29 9 2 31 11 22 3 14 25 5 16 27 8 19 3 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Csapadék a vízgyűjtőn Zagyva vízhozam 7 6 5 4 3 2 1 A fent diagramon, a Tisza folyó egyes rész-vízgyűjtő területén mért csapadékmennyiségi adatokból következtethető, hogy két időszakot leszámítva a vízgyűjtő területen nem esett rendkívül nagy mennyiségű csapadék. A két eltérő időszak március 5. körüli és a május végi, június eleji időszak. A Felső Tisza vidéken március 4-5-én lehullott 3,8 mm illetve 23,8 mm átlag csapadék egybeesett a hóolvadás 2

intenzívebb időszakával, mely általános és közel egyidejű áradást okozott a felső vízgyűjtő vízfolyásain. Az esőzések egész hónapra jellemzőek voltak kivéve a Sajó-Hernád vízgyűjtőjét. A lehullott csapadék minden rész-vízgyűjtő területen meghaladta a sokéves átlag értéket. A legtöbb csapadék a Felső Tisza vízgyűjtő területen esett, mennyisége 145,8 mm (átlag: 6,5 mm), a legkevesebb a Sajó-Hernád vízgyűjtőjén, mennyisége 49,3 mm (átlag: 3,1 mm). A Zagyva folyó 26. évi átlag vízhozama messze meghaladta a sokéves átlagot. Éves viszonylatban a vízfolyás átlag vízhozama 9,5 m 3 /s körül van, míg 26-ban ez az érték 17,5 m 3 /s volt. Jellemzően az év első felében folyamatosan magas vízállás tapasztalható. Február-március hónapokban a vízgyűjtőn betározott hó olvadásnak következtében alakult ki két egymást követő árhullám, míg június hónapban az igen csapadékos időszaknak köszönhetően. A lehullott csapadékmennyiség (597,4 mm) jelentősen nem haladta meg a sokéves átlag értéket (591,5 mm), ellenben a csapadék egyenlőtlen elosztása (májusaugusztus között: 394 mm) eredményezett az év elején magas átlag vízhozamot, míg az év második felében kevés csapadékkal (szeptember-december hónapban: 44,9 mm) igen alacsony vízhozamokat regisztrált a vízügyi ágazat. (A KÖTI-KÖVIZIG adatszolgáltatása alapján) A Tiszai árvizek sajátosságai A Tisza folyó felső szakasza, illetve a mellékvízfolyásai heves vízjárásuak. Gyors hóolvadás, vagy egy-egy nagyobb csapadék után az árvíz ezen a folyószakaszokon 1-2 napon belül megjelenik, rövid idő esetenként mindössze néhány óra alatt több méteres áradást okozva. Különösen veszélyesek e tekintetben a Felső-Tisza és mellékfolyói, valamint a Körösök, 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 A Hernád vízállása a gesztelyi szelvényben a 26 tavaszi árhullám idején 379 152 6 472 ahol a csapadékot követő 28-36 órán belül határainknál 8-1 métert is emelkedhet a folyók vízszintje. Ez hatványozottan jelentkezik a tartósan csapadékos időszak utáni heves esőzések-, vagy tél utáni időszakban, amikor a lehullott csapadék a telített, vagy megfagyott talajon közvetlenül a mederbe koncentrálódik. Erre jó példa melléklet ábrán látható- a 26. május végén, június elején a Hernád vízgyűjtőjén lehullott csapadék okozta árhullám, mely rövid idő alatt 4 cm-t emelkedett. 22 A folyókon általában szoros a, kapcsolat az árvízi hozamok és a Február Március Április Május Június vízállások között. A Tisza e tekintetben különleges viselkedésű folyó. A szolnoki szelvény árvízi adatsora jól szemlélteti, hogy az 1895-2. között levonult hat jelentős árhullámnál ugyanazon vízhozamokhoz különböző, méter-nagyságrenddel eltérő vízállások tartoztak. (1999. 974 cm 2938 m 3 /s; 2. 141 cm 2539 m 3 /s). Ez a jelenség részben a mederadottságoknak, illetve az árvízi mederváltozásoknak a következménye. Általában azonban a vízszintek alakulását döntő mértékben befolyásolja a mellékfolyók illetve a befogadó Duna vízjárása. A fő- és mellékfolyók esetenként duzzasztó, máskor pedig leszívó hatást gyakorolnak egymásra. 15 2 25 2 7 12 17 22 27 1 6 11 16 21 26 1 6 11 16 21 26 31 5 1 15 2 25 3 25, 2, 15, 1, 5, Csapadék Szintén nem elhanyagolható sajátosság, hogy a Tisza hazai vízgyűjtőjén 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 1-12 évenként pedig rendkívüli árvizek kialakulására kell számítani. (VTT tanulmány felhasználásával) Vízállás Felszíni vizeink minősége A felszíni vizek minősége a törzshálózati, lokális és egyéb kijelölt helyi fontosságú mintavételi helyen vett vízminták vizsgálati eredményei alapján kerül meghatározásra. A felszíni vizek minőségének vizsgálatát szabályzó szabványban foglaltak felülvizsgálata, illetve az új mintavételi rendre való áttérés eredményeként tárgyi évben csökkent a mintavétel gyakorisága, illetve a vizsgált komponens kör is 3

részben átalakult. Ennek hatására a minősítési rendszer szabályainak megfelelően a minősítés többnyire a legkedvezőtlenebb vizsgálati eredmény alapján történt. A Tisza folyó vízminősége -négy szelvényben (Tiszafüred, Kisköre, Szolnok, Tiszaug) vett vízminta alapján- szerves szennyezőanyag terhelés szempontjából tűrhető vízminőségű, a meghatározó komponensek az összes szerves széntartalom és a szaprobitási index, egy esetben (Tiszafüred) a magas KOId érték. Jellemzően az oxigénháztartás mutatói minden esetben az I-II. osztálynak megfelelő értéktartományban találhatóak, kivéve a tiszaugi szelvényt ahol feltehetően a felső szakaszon bevezetett települési szennyvizek hatására kissé romlik a vízminőség. Tápanyagokat jellemző komponensek figyelembe vételével a vízfolyás minősége szintén a tűrhető kategóriába sorolható, melyet az összes foszfor tartalom határoz meg. A besorolás az év folyamán (8 mintavétel) vett vízminták legmagasabb értéke (összes foszfor: 23 µg/l) alapján történik. A komponenscsoport alapján a legszennyezettebb szelvény a Tiszaug-i. Mikrobiológiai paraméterek közül csak a coliformszám meghatározására került sor. A vizsgálati eredmények a Tiszafüredi, Kisköre alatti és a Szolnok feletti szelvényekben alacsony A Zagyva oldott oxigén tartalma 22-26 idöszakban havi átlagértékek alapján szennyezettségi szintet mutatnak mg/l 25 (1,7-4,9 i/ml), míg a tiszaugi szelvényben -megerősítve a 2 19,25 kommunális szennyvízzel történő 22 szennyezettséget III. osztálynak 15 15,25 23 13,6 13,6 13,8 megfelelő, maximumot mértek (24 13 13,15 13,45 11,85 11,95 12,15 12,2 12,3 11,85 11,95 12,2 24 11,3 11,3 11,1 i/ml). A szerves mikroszennyezők 1,75 1,8 1,7 1,9 1,7 1 9,8 1 9,4 9,65 9,53 1,5 8,45 8,95 9,5 9,6 9,6 25 8,85 8,4 8,5 II-III. osztályba sorolását minden 7,95 8 8,35 6,9 7,35 7,7 8 26 6,2 esetben a kőolaj és termékei 5,55 5 komponens, illetve esetenként III. osztálynak megfelelő oldott higany jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. tartalom határozta meg. Az átlag Újszászi szelvény 12 mérés alapján minősített komponenscsoport többi A Zagyva kémiai oxigénigénye (KOIk) 22-26 időszakban havi átlagértékek alapján komponensei I-II osztálnak mg/l 6 megfelelő értéktartományban 53,5 találhatóak. Végül az egyéb 5 23 komponensek alapján a víz 4 36,5 minősége szennyezettnek 24 3 mondható, a,16-,24 mg/l közötti 28 24 25 22 oldott mangán tartalom miatt. 2,6 22 23 23 23 19,5 21 2,5 21 22 2 19,5 16,5 18 16 17 18 19 16 A Zagyva vízfolyás vízminősége 13,5 13 14 14 11,5 13 14,5 15 15,5 26 11,7 12,5 1 1,7 mint minden évben a szennyezetterősen szennyezett kategóriába jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Újszászi szelvény tartozik. A vizsgált szelvények 13 12 11 1 9 8 7 6 A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 22-26 időszakban havi átlagértékek alapján Szolnok fölötti szelvény 12,7 12,95 12,7 12,3 12,15 12,3 11,45 11,65 11,85 1,95 1,55 1,15 9,85 9,28 9,55 9,9 8,45 7,8 8,35 8,5 8,4 7,65 7,37 7,45 7,29 7,5 7,2 6,87 6,75 6,9 8,5 7,76 7,8 9,55 8,95 8,85 11,35 1,67 1,8 jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec mg/l 12,2 11,99 22 23 24 25 26 (Szentlörinckáta, Jásztelek, Újszász) mindegyikében jellemzően magas a szerves anyag tartalom, a foszforformák, mikroszennyezők közül az oldott bór és higany illetve az egyéb vizsgált komponens vonatkozásában az oldott anyag tartalom. Ennek oka elsősorban az aránylag alacsony kisvizes átlag 4

vízhozamhoz (2,-3, m 3 /s) képest, a vízgyűjtőn bevezetett nagymennyiségű különböző eredetű szennyvíz mennyiség, és nem utolsó sorban a korábbi években kiülepedett szennyvíziszap, mely fenntart egy kedvezőtlen vízminőségi állapotot. A Zagyva vízminőség vizsgálatára 26-ban négy alkalommal került sor, illetve a szervetlen mikroszennyezők esetében 12 alkalommal. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a vízfolyás vízminősége szélsőséges értékek között mozog. Példa erre az újszászi szelvényben vett minta oldott oxigén tartalma, mely 3,1-12,5 mg/l érték között váltakozott. Az oxigénháztartás mutatóinál maradva a mellékelt diagramon ábrázolt adatok alapján nyomon követhető a szerves szennyező anyagok nyári kedvező lebomlási folyamata, és annak oxigénigénye (minimum értéke). Az utolsó négy év adatsora alapján megállapítható, hogy 26-ban a vízfolyás szennyezőanyag terhelése magasabb volt az átlagnál. Ez annál is meglepőbb, hogy a rendkívül alacsony oldott oxigén tartalmat 5.2-án mértük, amikor a Jászteleknél mért vízhozam tartósan 15,-16, m 3 /s körül volt. Tápanyagháztartás szempontjából a Zagyva szennyezettsége egy nagyságrenddel nagyobb minden vizsgált komponens esetében mint a Tisza folyó szennyezettsége. Kiemelkedő és egyben az osztályba sorolást meghatározó az összes foszfor és ortofoszfát tartalom (585 illetve 463µg/l). A magas ortofoszfát tartalom jelentős mértékben közrejátszik, más komponensek mellett a vízfolyás eutrofizációs hajlamaiban. Jellemzi a vízfolyás szennyezettségét az egyéb komponens-csoport keretében vizsgált vezető képesség 1 µs/cm értéke, mely egyértelműen utal az ipari szennyvíz terhelésre. A Tisza-tó négy öblözete vízminőségének meghatározására, (Abádszalók, Sarud, Poroszló és Tiszavalk) a kijelölt mintavételi helyeken, 26-ban - komponensenként változó- 4-1 alkalommal került sor. A vízminták vizsgálati eredménye alapján a tározó vízminősége szintén a tűrhető kategóriába sorolható. A legszennyezettebbnek a Tiszavalki medence vize mondható, ahol a szerves szennyezőanyag- és a tápanyag komponenscsoport esetében a víz minősége szennyezett-erősen szennyezettnek bizonyult. A tározó legkedvezőbb vízminőségét az Abádszalóki-medencében mértük, ahol a kissé megemelkedett ph érték és a magasabb szerves széntartalom kivételével minden vizsgált komponens a II. jó vízminőségi kategóriába volt besorolható. A belvízcsatornák vízminőségének vizsgálatára négy alkalommal került sor, egy szükebb komponenskör vonatkozásában. A csatornák vízminősége szennyezett-erősen szennyezett kategóriának felel meg, többnyire az időszakos jellegből adódóan (pangó víz), illetve a befogadó szerepkörből adódóan, ugyanis több belvízcsatorna egyben az érintett település(ek) többé kevésbé tisztított szennyvizeinek a befogadója is. Felszíni vizeket érintő jogszabályváltozások 26. évben több olyan jogszabály is változott, mely kihatással van a felszíni vizekre, akár közvetlenül, akár közvetve, a szennyvízkibocsátás szabályozása révén. Az alábbiakban ismertetjük a jelentősebb jogszabályi változásokat: A felszíni vizek minősége védelméről szóló 22/24. (VII.21.) Korm. rendelet A rendelet célja a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése. A rendelet 26. évi módosítása az egyedi határértékek tekintetében szigorítást vezet be, kizárva az egyedi határérték intézményrendszeréből azokat a kibocsátókat, melyek tevékenységük során higanyt, kamiumot, 1,2 diklóretánt, perklóretilént vagy azbesztet állítanak elő vagy használnak. Szintén új előírás az érzékeny és kevésbé érzékeny területeken lévő időszakos vízfolyások esetében bevezetett külön szigorúbb kibocsátási határértékek. A szabályozás érzékenyen érinti az alföldi településeken lévő kibocsátókat, tekintettel arra, hogy a régió földrajzi adottságaiból eredően kevés állandó vízhozammal rendelkező befogadóval van megáldva. A rendelet további 5

módosítása a türelmi idő alatt a kibocsátási határértékeknek történő megfelelés céljából szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozik. A jogszabály egy fontos előírása, hogy a meglévő létesítmények esetén 21. december 31-ig-, érzékeny területen lévő 1. lakosegyenérték (leé) fölötti települési szennyvíztisztító telepek esetén 28. december 31-ig-, egységes környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek esetén 27. október 31-ig, a jogszabályban előírt kibocsátási határértékeket teljesítenie kell. A 15. leé alatti települési szennyvíztisztítókra vonatkozóan a türelmi idő 215. december 31-én jár le. egységes országos cselekvési program. A jogszabály bevezeti a jó mezőgazdasági gyakorlatban, vagy a cselekvési programban foglaltak nem teljesítése esetére a bírság intézmény rendszerét. Ugyanakkor a hígtrágya és istállótrágya trágyatárolóira vonatkozó vízvédelmi előírások teljesítési határidejét meghosszabbította. 21/26. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/26. (II.7.) Kormány rendelet A rendelet célja a felszíni és felszín alatti vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrát-szennyezettségének csökkentése. A rendelet részben helyettesíti a korábbi 49/21.(IV.3.) nitrátos Korm. rendeletben foglaltakat. A korábbi rendeletben foglaltakhoz viszonyítva a nitrátérzékeny területek lehatárolása, feltételrendszere pontosabb, illetve kiterjeszti a belterületre vonatkozóan is. A nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, tevékenységüket a helyes mezőgazdasági gyakorlat szerint, valamint a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásoknak megfelelően kell végeznie. Ennek érdekében készül egy négyéves szakaszokra tagolt A jogszabály meghatározza a partisáv fogalmát és mértékét, illetve előírja, hogy a vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a meder megközelítésére e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatják. Továbbá pontosítja a folyók nagyvízi medrének használatát és hasznosításának feltételeit. Külön fejezet foglalkozik a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és a vízjárta területekre vonatkozó rendelkezésekkel. A jogszabály többek között előírja, hogy az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeken bármilyen építmény elhelyezését az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság csak (a vízügyi igazgatóság külön jogszabály szerinti szakértői véleménye alapján) az illetékes felügyelőség szakhatósági állásfoglalására figyelemmel engedélyezheti. (pa) A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 423-422 7363 mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István 27. május 2. Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5 Szolnok, Ságvári krt. 4 Címzett Város : Utca, házszám : Irányítószám : 6