1 Innováció, az innováció típusai, innováció mérése



Hasonló dokumentumok
8.1.1 Források mikrovállalkozások innovációjának finanszírozásához

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, október 31.

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Nemzeti Klaszter Konferencia

A K+F+I forrásai között

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MEGJELENT A ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

Innovációfinanszírozás: az egészségügyi szektor befektetési helyzete Magyarországon

Közbeszerzés és innováció

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs,

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök

Szimpózium az Automotive Hungary szakkiállításon: KAPACITÁSFEJELSZTÉS A JÖVŐ MEGTEREMTÉSE A CEE RÉGIÓBAN. Szervezők:

IVC eredmények. Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap április 28., Budapest. SMART CAFE, december 09., Debrecen

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Szponzorációs ajánlat

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján Február 19.

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Új kihívások az uniós források felhasználásában

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai

várható fejlesztési területek

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA TRANSZFER EGYETEMI KÖRNYEZETBEN

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Felsőoktatás-fejlesztés a K+F

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

Pályázatok irányai

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/ január Harkány, Magyarország

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Innovációt tervezünk Európa fenntartható energiaellátásáért. Dervalics Ákos,

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

MRTT XIV. Vándorgyűlés

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Horizont Access to risk finance NCP. A kockázatfinanszírozáshoz való hozzájutás

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök

From Research to Enterprise

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Tudás, alkotás, érték

Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

Gazdaságfejlesztés Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr,

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Világméretekben nő a klaszterek jelentősége

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin


TUDOMÁNYOS PROGRAM Konvergencia-Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj-2012 A2-MZPD-12 pályázati kategória kódja

Jogi és menedzsment ismeretek

Közép-Dunántúli Régió

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Átírás:

1 Innováció, az innováció típusai, innováció mérése 1.2 Innováció helyi környezetben Kulcsszavak Mikrovállalkozások, helyi fejlesztések, spin-off, kezdő vállalkozások, idős vállalkozók, üzleti támogatás A modul célja A fejezetből Ön megtudhatja, melyek az innovációs eszközök és kik az innováció szereplői helyi szinten, milyen előnyökkel jár a jelenlétük a helyi gazdaságra és fejlődésre. Megtanítjuk Önnek, melyek a helyi innovációs rendszerek legfontosabb tulajdonságai, és milyen előnyökkel járnak ezek a rendszerek helyi közösségekre nézve. Bemutatjuk a kisebb közösségekre jellemző különböző vállalkozástípusokat, különös tekintettel innovációs lehetőségeikre. Rávilágítunk a mikrovállalkozások innovációs kezdeményezéseinek kidolgozását és kihasználását segítő helyi üzleti támogatási rendszerek és regionális fejlesztési ügynökségek fontosságára. A fejezet elolvasása és megvitatása körülbelül 31 percet vesz igénybe. Bevezetés Az innováció és a helyi fejlesztés fogalomköre szoros rokonságban állnak egymással. Helyi szinten a jólét záloga a növekvő termelékenység, hiszen ez az alapja az alkalmazottak bérnövekedésének, a helyi vállalkozások növekvő profitjának és végső soron a GDP növekedésének régiós szinten. A növekvő termelékenység alapvetően az innováción alapszik. Az innováció a helyi vállalkozások erőforrásait kihasználó, helyhez kötött, társadalmi jellegű folyamat, főképp a gazdasági fejlődés motorját és a közösség legfontosabb innovációs eszközeit képviselő mikrovállalkozások szintjén jelenik meg. Ebben az összefüggésben az EU politikája arra irányul, hogy a helyi erőforrások (KKV-k és a lakosság) számára minél kedvezőbb feltételeket biztosítson a versenyképességet és az innovációt érintő beruházásokhoz, melyek a fenntarthatóságot biztosítják. 1.2.1 Innováció és fejlesztés helyi szinten Bár az innovációs politikát és a fejlődést innovációs platformok kialakításával tipikusan országos szinten szabályozzák, az innováció mégis regionális szinten jelenik meg, ahol a vállalkozások, a munkaerő és az egyetemek szoros kapcsolatban állnak egymással. Az igazi innovációs központok éppen ezét helyi és regionális szinten szerveződnek és fejlődnek tovább. Eszközei és szereplői által az innovációs lehetőségeket és kapacitást a helyi környezet határozza meg. Az egyik legfontosabb szereplő ezen a szinten a mikrovállalkozás, mely vállalkozói szellemével és innovációs potenciáljával helyi szinten a gazdasági fejlődés motorja, és a közösség 20.06.2011 1/10 InnoLocalSupport

legfontosabb innovációs eszköze. Ebből a szempontból az innováció olyan folyamat, ami a regionális tudást, eszközöket, forrásokat és hálózatokat az alapvető ötletekkel, meglátásokkal és újításokkal kombinálva új folyamatokat, termékeket és szolgáltatásokat hoz létre, melyekből a helyi gazdaság profitálhat. A helyi innovációs környezet a legfontosabb innovációs eszközök közti kölcsönhatáson alapul, ez a kölcsönhatás pedig olyan eredményekkel gazdagítja a helyi gazdaságot, mint a konjunktúra fellendülése, a termelékenység és a növekedés. 1. ábra: Az innovációs környezet nyersanyagai és eszközei 1.2.2 Az innováció alapjai A regionális innováció mögött mindig helyi eszközök állnak. A helyi eszközök közé sorolhatjuk a K+F kapacitást (pl. egyetemek, kutató szervezetek, magánbefektetők, stb.), a humán erőforrást (pl. tehetséges emberek, képzett munkaerő, stb.), a vállalkozást és innovációt lehetővé tevő pénztőkét (p. innovációs támogatási alapok, közösségi programok, kockázati befektetők, üzleti angyalok, stb.), a jogi és szabályozási környezetet, a fizikai infrastruktúrát, stb. A következő alfejezetekben a különböző innovációs eszközöket mutatjuk be, melyek megszabják a közösség vagy a régió helyi innovációs környezetét. Humán erőforrás A humán erőforrás az innováció egyik legfontosabb hajtóereje a helyi közösségekben, ezen kívül adott vállalaton belül az innovációs potenciál legfontosabb alkotója. Az újítás kidolgozását és sikeres bevezetését többnyire mint kreatív folyamatot értelmezzük. Az úgynevezett emberi tényezőt az innovációs 20.06.2011 2/10 InnoLocalSupport

folyamatban a kreatív személyiség, a kreatív környezet, a csapatmunka, valamint a tudás megteremtésének és kezelésének rendszere alkotja. 1 Ha nagyobb léptékben, pl. regionális szinten megfigyelhető, hogy a helyi közösségek mindig az innovációs vállalatok régióba csalogatására, illetve helyben tartására törekszenek, ezért folyamatosan befektetnek a munkaerő képességeinek és szakmai tudásának fejlesztésébe. A képzett munkaerő ráadásul olyan fontos eszköznek minősül, hogy számos régió regionális marketing stratégiájáénak központi elemévé vált. A helyi képességek és munkaerő-kapacitás javításának hátterében az oktatás és az élethosszig tartó tanulás rendszerének fejlesztése áll. Aki fejleszteni akarja a gazdaságot, annak a helyi innovációs eszközök felmérésekor mindig figyelembe kell vennie mindhárom tényezőt, azaz a rendelkezésre álló munkaerőt, a képzett vagy speciálisan képzett munkaerőt és az oktatási intézmények színvonalát. Egyetemek, kutatóintézetek, mint az innováció és az új ötletek forrásai Az egyetemek minden helyi innovációs rendszerben központi szerepet töltenek be. Az egyetemek és kutatóközpontok az innováció és az újító gondolat megteremtői, befogadói és nagyon gyakran értelmezői, a humán tőke és a humán erőforrás legfontosabb forrásai. Mint a szociális infrastruktúra kulcsfontosságú elemei, a regionális innováció és a hosszútávú gazdasági fejlődés legfontosabb eszközeiként tartjuk őket számon. Az egyetemi K+F beruházások olyan együttműködési lehetőségeket teremtenek az oktatás és az ipar közt, melyek végső soron az összes társadalmi szereplőnek jelentős hasznot hajtanak az adott helyi közösségben, illetve gazdaságban. Vitassák meg kis létszámú csoportokban az alábbiakat! A K+F kezdeményezéseket és az újítások piaci bevezetését számos országban hátráltatja a vállalkozások és a K+F közösségek közti szoros kapcsolat és együttműködés hiánya. Gyakori eset, hogy a vállalatok saját innovációs tevékenységükhöz szinte semmi segítséget nem kapnak, miközben az egyetemek és kutatóközpontok innovációs és kutatói projektjeinek eredményei soha nem kerülnek ki az intézmények falai közül. Ha ezeknek az újításoknak akár csak egy kis százaléka is kikerülne a piacra, sok helyi közösség javíthatná innovációs potenciálját, ami utóbb gazdasági fejlődéshez és a foglalkoztatás növekedéséhez vezethetne. Pénztőke Az innováció és a vállalkozás egyaránt tőkeigényes tevékenység, ha helyi szinten sikeresek kívánunk lenni. Az ötletek megvalósítása termékek vagy szolgáltatások formájában komoly forrásokat igényel. Nagyon kevés vállalat, magánkutató vagy akár egyetem van abban a helyzetben, hogy a teljes innovációs és fejlesztési 1 Az emberi tényező szerepét az innovációs folyamatban a tananyag vonatkozó fejezeti tárgyalják 20.06.2011 3/10 InnoLocalSupport

folyamatot finanszírozni tudja. Egyes technológiailag fejlettebb régiókban, ahol a kockázati befektetők és egyéb pénzügyi intézmények kellően nagy számban vannak jelen, kevesebb gondot okoz a vállalkozók és kezdő vállalkozások megtartása. A kevésbé fejlett, elszigeteltebb területeken ugyanakkor más megoldásokat kell keresni a vállalkozások tőkeigényének kielégítésére, pl. állami és magánvállalkozások közti együttműködések, helyi innovációs alapok, üzleti angyalok, stb. formájában. Helyi szinten többnyire többféle tőkeforrásból válogathatunk, melyeket az innovációs tananyag megfelelő fejezeteiben részletesen bemutatunk 2. Jogi és szabályozási környezet A szükséges jogi és szabályozási hátteret és az infrastruktúrát a nemzeti és regionális szinten működő állami szervek teremtik meg. Az ő feladatuk ezen kívül a pénzügyi szektor innovációban vállalt szerepének elősegítése, és az olyan fejlesztéspolitika kialakítása is, ami elősegíti a K+F és a technológia fejlődését, mind helyi, mind országos viszonylatban. Az adózás és a szabályozási környezet adott régióban, közösségben csalogató vagy taszító hatással lehet a vállalkozásokra. Az innováció kevésbé valószínű az olyan területeken, ahol a bürokrácia ránehezedik a KKV-kra és a foglalkoztatási rendszerekre. Az ösztönzés hiánya a beruházások és az innováció esetében olyan akadály, ami hátráltatja a sikeres és fenntartható helyi innovációs rendszerek kialakulását, a rossz szabályozási környezet pedig különösen hátrányosan érinti pl. a kisvállalkozásokat. Az Európai Unió mindenesetre elismeri az innováció és a K+F jelentőségét, ezért ezek minden uniós politikánál prioritást élveznek. Ipari háttér A hatékony gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozásához fontos figyelembe venni az adott régió ipari viszonyait is, pl. a legfontosabb vállalkozásokat, a legfőbb termékeket és szolgáltatásokat a hagyományos üzleti modellt a piaci előnyöket, stb. A régiós potenciált akkor használhatjuk ki legjobban, ha a hagyományosan erős ágazatokra építünk (ipar, turizmus, szolgáltatások, stb.). Fizikai infrastruktúra A fizikai infrastruktúra (mint pl. a közlekedés, a kommunikáció, a telekommunikációs hálózatok, a közüzemi hálózat vagy a hozzáférhető természeti erőforrások) kulcsfontosságú eszköz az innováció számára kedvező környezet kialakításában. A helyi innovációs eszközök témáját vitassák meg kis létszámú csoportokban, az alábbi kérdések megválaszolásával: 2 Az innováció helyi finanszírozásának részleteit ld. a tananyag 8. fejezetében (Innovációk finanszírozása) 20.06.2011 4/10 InnoLocalSupport

1. Mi segíti az innovációt az Ön közvetlen környezetében? Mi gátolja az innovációt? 2. Közvetlen környezetén kívül milyen tényezők segíthetik az Ön innovációs tevékenységét? 3. Mi hiányzik a közvetlen környezetéből, ami egyébként kedvező feltételeket teremthetne az innovációhoz? 4. Hol és kinek a segítsége lenne hasznos az Ön számára? A csoportos megbeszéléshez szükséges idő: Körülbelül 20-30 perc. 1.2.3 Az innovációs folyamat legfontosabb szereplői helyi és regionális szinten Helyi szinten az innovációt legnagyobb mértékben az befolyásolja, milyen innovációs eszközök állnak rendelkezésre a régióban vagy a közösségben. A három alapvető eszköz a K+F, az ipar és a tőke jelenléte általában kulcsfontosságú a helyi innovációs rendszer kialakításához. Az innováció és a vállalkozás szempontjából dinamikus környezet inkább akkor fontos, mikor a régió innovációs eszközei révén már beindult a termelékenység, a jólét és a növekedés. A helyi innovációs környezet alapvető szereplői a vállalkozások, egyetemek és kutatóközpontok, helyi hatóságok és a közvetítő szervezetek. A legfontosabb szereplők közti kölcsönhatások alakítják ki a Helyi Innovációs Rendszereket. A Helyi Innovációs Rendszer általános definíciója szerint az ilyen rendszer a cégek helyi tömörülésére alapul (ideértve a specializált gyártókat, szolgáltatókat és vevőket), ahol a cégek kapcsolatban állnak a nem piaci intézményekkel (ld. lejjebb, 2. ábrán), és a kapcsolat eredményeképp valamilyen speciális üzletágban új termékek és/vagy szolgáltatások jönnek létre. 3 3 http://en.wikipedia.org/wiki/local_innovation_system 20.06.2011 5/10 InnoLocalSupport

2. ábra: A Helyi Innovációs Rendszert ábrázoló piramis A régiószintű innováció támogatásához az innováció helyi szereplőinek szoros kapcsolatban kell lenniük a helyi innovációs eszközökkel. Nagyon gyakori, hogy az innovációs szereplők, bármennyire innovatívak is, elszigeteltek maradnak, vagy az egyetemeken, kutatóintézetekben megszülető új termékek, szolgáltatások végül nem jutnak el a piacra. Sok vállalkozónak van olyan újító ötlete, ami a szakértői segítség vagy a tőke hiánya miatt soha nem jutott el a kereskedelmi szakaszba. A következő alfejezetekben a régi vagy közösség helyi innovációs környezetének legfontosabb szereplőit mutatjuk be. Mikrovállalkozások, kezdő és spin off vállalkozások, vállalkozók, stb. Családi mikrovállalkozások A családi vállalkozásokat, mint nevük is mutatja, családok vagy közeli személyes kapcsolatban álló személyek működtetik. Bár ezek a vállalkozások fontosak, igen gyakori, hogy a helyi vállalkozói környezetben nem veszik figyelembe a szerepüket, pedig számtalan helyi szintű tanulmány és szakértői elemzés bizonyítja, hogy a családi vállalkozások és ezek pozitív vállalkozói hozzáállása közvetlenül 20.06.2011 6/10 InnoLocalSupport

befolyásolják a régió fejlődését. Bár sok családi vállalkozás a kis- és mikrovállalkozások kategóriájába esik, akad köztük gyorsan növekvő cég és sikeres óriásvállalat is. A vállalkozói légkör és a családi vállalkozások közti kapcsolatot többnyire nem ismerik fel. A családok a vállalkozói kedvhez létfontosságú hátteret és környezetet biztosítanak. A kutatók a közösségeken belül több mint 90%-ra teszik a családok által működtetett és irányított vállalkozások számát, ami azt jelenti, hogy a helyi közösségek innovációs potenciállal rendelkező vállalkozásainak többsége családi mikrovállalkozás. Kezdő vállalkozások 4 A kezdő vállalkozások mögött nem áll komolyabb működési tapasztalat. Ezeknek a többnyire a közelmúltban létrejött vállalkozásoknak az erejét általában a fejlesztés és a piacok felkutatása köti le. A kezdő vállalkozások bármilyen formában megjelenhetnek, ideértve az életstílus vállalkozásokat is, de maga a kezdő vállalkozás, mint fogalom, gyakran a gyors növekedést mutató, technológia-orientált vállalkozásokhoz kötődik. A befektetők leginkább azokat az új vállalkozásokat célozzák meg, melyek képesek a terjeszkedésre, és megfelelő kockázat/hozam mutatókkal rendelkeznek, azaz nem szorulnak hitelekre, magas kockázatot vállalnak, és valószínűsíthető a befektetések magas hozama. A sikeres kezdő vállalkozások tipikusan gyorsabb terjeszkedésre képesek, mint a megállapodott cégek, vagyis kis tőke-, munka- vagy földterület-befektetés mellett is esélyük van a gyors növekedésre. Spin-off cégek A "spin-off" cégek olyan új vállalkozások, melyek az egyetemek, intézmények és egyéb, közszférába tartozó kutató szervezetek (Public Research Organization, PRO) szellemi tulajdonának kereskedelmi értékesítésére jött létre. A szellemi tulajdon lehet valamilyen őj technológia,. szoftver, de akár új növényfajta vagy termékötlet is. A spin-off cégek általában a kutatóközpont és a szellemi tulajdont kifejlesztő kutató vagy befektető közös vállalkozásaként jönnek létre. A szellemi tulajdon többféle szellemi terméket takarhat, lényeg az, hogy a tulajdonjogok tisztázva legyenek. A szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok értelmében a tulajdonost változatos immateriális javak tekintetében kizárólagos jog illeti meg. Jogrendszertől függően a szellemi tulajdon tárgykörébe tartozik a szerzői jog, a védjegy, a szabadalom, az ipari mintaoltalom és az üzleti titok. 5 A PROk köré szerveződő spin-off cégek rendszerint akkor önnek létre, ha más, PROtól független vállalatok nem érdeklődnek az új termék vagy folyamat megvásárlása és továbbfejlesztése iránt. Az új cégnek lehetősége nyílik arra, hogy az azt megalapító kutató számára az adott speciális területen számos terméket fejlesszen 4 Kezdő vállalkozásokról bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/startup_company 5 Lásd a az alábbi helyen a Szellemi tulajdonjogok fejezetben http://www.innosupport.net/index.php?id=105&tx_ttnews[cat]=76&tx_ttnews[tt_news]=263&tx_ttnews[backpi d]=78&chash=2a615e3c8e 20.06.2011 7/10 InnoLocalSupport

ki. Az ilyen vállalkozások nagyon értékesek a nekik otthont adó közösség számára, mert a helyi gazdaságot sok téren gazdagíthatják. Idős vállalkozók Az idős vállalkozók mikrovállalkozásai lehetővé teszik, hogy az emberek a hagyományos foglalkoztatási mintákon kívül is bevételhez jussanak. Az ilyen vállalkozások révén az idősek érdekes munka révén pluszbevételhez jutnak, és kiszolgálják a helyi közösség bizonyos termékek vagy szolgáltatások iránti igényét. Az idős vállalkozók mikrovállalkozásai több szempontból érdekesek. Képesek mind az egyének, mind a közösség számára bevételt generálni, hiányzó szolgáltatásokat pótolhatnak és az idősek fizikai, illetve mentális egészségének megőrzésében is szerepet játszhatnak. Üzleti támogatás és közvetítő szervezetek az innováció helyi szintjén Bár az agglomerációban a technológiai tudás és az egyéb kompetenciák alapvetően a vállalatoknál, egyetemeken, kutatóközpontokban és oktatási intézményekben összpontosulnak, a kompetens üzleti támogatást, fejlesztést és közvetítést vállaló szervezeteknek komoly szerepe lehet a kompetenciák megfelelő kihasználásában, avyg akár az új helyi kompetenciák kialakításában. Az ilyen szervezetek szerepét a kisvállalkozások rendszerint jelentősen alábecsülik, leginkább arra szorítkoznak, hogy innovatív ötleteik kidolgozásához és a keletkező újítás bevezetéséhez információt és tanácsot kérjenek tőlük. Ugyanez figyelhető meg, ha összehasonlítjuk a hagyományosan kevésbé fejlett országok vállalatait és az EU tagországokban fejlett piaci háttér mellett működő kisvállalkozásokat. Saját ötleteink világos megfogalmazásához gyakran van szükségünk különböző információs csatornákra. A mikrovállalkozások az információk túlnyomó többségét versenytársaktól, vevőktől, vagy közvetlenebb kapcsolataiktól (barátoktól, rokonoktól) szerzik be. Az ilyen információ többnyire nem motiválja kellően a vállalkozót arra, hogy újításokon kezdje el törni a fejét. Ilyenkor a legtöbb vállalkozás különböző üzleti támogatással foglalkozó szervezetekhez, üzleti hálózatokhoz, szektorális szervezetekhez, stb. fordul. Az ilyen szervezetek és szakértők segítséget biztosítanak a mikrovállalkozók számára abban, hogy a megfelelő információkhoz hozzájussanak, illetve megtalálják a partnereket, és természetesen a finanszírozási lehetőségeket. A mikrovállalkozások motivációját és elhatározottságát nagy mértékben növeli, ha a sikeres innováció minden előnyével szembesülnek, a lépések, kihívások és problémák részletes ismertetése mellett. Ha Ön vállalkozó, magánbefektető, kisvállalkozása van, akkor fontos, hogy barátai révén, az interneten vagy egyéb módon megtalálja a vállalkozásokat támogató szervezetek, Kereskedelmi és Ipari Kamarák, vállalkozásfejlesztési szervezetek helyi irodáit vagy képviseleteit, az innovációs brókereket, fórumokat, a technológia transzfer központokat, inkubátorházakat, kockázati tőke alapokat, KKV-kat támogató bankokat, 20.06.2011 8/10 InnoLocalSupport

garanciaalapokat, stb. A fenti szervezetek információval és tanácsokkal segíthetik Önt az innovációs ötletek kidolgozásában vagy finanszírozásában. 1.2.4 Rövid összefoglaló A modul célja az innováció-alapú gazdaságfejlesztési modell legfontosabb innovációs eszközeinek bemutatása, elmagyarázása. A fejezetből megtudhattuk, hogy az innováció és a helyi gazdaság fellendülése szorosan összefüggenek egymással, és hogy a közösség fő innovációs eszközei közti kölcsönhatások hogyan járulnak hozzá a helyi gazdaság fejlődéséhez és az életminőség javulásához. Megtanulhattuk, milyen fontos a különböző helyi szereplők tevékenysége, akiknek az interakciói révén létrejönnek a helyi innovációs rendszerek. Megismerkedtünk a szereplőkkel, különös tekintettel a helyi vállalkozásokra, melyek a legfontosabb szerepet játsszák a folyamatban. Az összes felsorolt tényező részletes bemutatása után most már jobban megértjük a helyi innovációs környezetet és annak működését a helyi közösségen belül. 1.2.5 Szakirodalom Measuring regional innovation - A Guidebook for Conducting Regional Innovation Assessments, 2005 Sven F. Kylen and A.B. (Rami) Shani (2002), Triggering Creativity in Teams: An exploratory investigation, creativity and innovation management. A more research-intensive and integrated European Research Area; Science, Technology and Competitiveness key figures report 2008/2009, Directorate-General for Research, European Commission, 2009 http://ec.europa.eu/research/era/pdf/key-figures-report2008-2009_en.pdf The Innovation Driven Economic Development Model A practical guide for the regional innovation broker, Prepared For The Bay Area Council Economic Institute, 2008 Chesbrough, Henry. OPEN INNOVATION: The New Imperative for Creating and Profiting from Technology. Harvard Business School Press: 2003. Gate2Growth. A guide to financing innovation. European Communities 2002 - Bergemann, Dirk, and Ulrich Hege. 2005. The Financing of Innovation: Learning and Stopping, Rand Journal of Economics, forthcoming. 20.06.2011 9/10 InnoLocalSupport

Bond, Stephen, Dietmar Harhoff, and John Van Reenen. 1999. Investment, R&D, and Financial Constraints in Britain and Germany, London: Institute of Fiscal Studies Working Paper No. 99/5. További olvasnivaló The key aspects of the local innovation environment are well described in the Innovation Guide. Specific information on Intellectual property for example could be found in Chapters 7.1 Intellectual Property Protection Tools (including Non disclosure agreements), 7.2 International Regulations regarding IP, and 7.3 Intellectual Property Management Strategy. The newly added chapter 11.1 Basics of Innovation Networks and section 11.1.6 Open Innovation Basics and the Local Environment on terms such as Closed and open innovation. The Gate2Growth - A guide to financing innovation also provides various insights on the various stages of developing and financing innovation. http://www.gate2growth.com/ 20.06.2011 10/10 InnoLocalSupport