Végh Attila www.veghattila.hu vegh.attila@outlook.hu
A köznevelési és a szakképzési törvény változásai közül a szakképzést érintő egyik módosítás a munkakörök megnevezésének és az alkalmazáshoz szükséges feltételeknek a módosítása. 2016. szeptember 1-jei hatállyal a szakképző iskolák pedagógusainak kinevezését módosítani szükséges, hiszen a pedagógus-munkakörök megnevezése változik a köznevelési törvény 3. számú mellékletének 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása miatt. Élesen elkülönül a szabályozás a nevelési-oktatási intézmény típusában: gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola és szakképző iskola vonatkozásában, s ezen alapulva az alábbi munkaköröket különböztetjük meg: közismereti tantárgyat oktató középiskolai, közismereti tantárgyat oktató, szakmai elméleti tantárgyat oktató, szakmai, szakoktató, gyakorlati oktató. Hasonítsuk össze az alábbi táblázat segítségével a módosításokat: 1 A B C A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/nevelési-oktatási intézmények Pedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség 6 9 12. évfolyam középiskolában/középfokú 9 12. évfolyam gimnáziumban középiskolai gimnáziumi egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak szakos A régi (2016.08.31-ig hatályos) szabályozás szerint, mint alapszabály, középiskolában (gimnáziumban és szakközépiskolában) a közismereti, illetve szakközépiskolában a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat csak egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak szakos végzettséggel és szakképzettséggel lehetett oktatni. Hiszen a köznevelési törvény szerint a középiskola 9-12. évfolyama általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyamnak minősül, nem pedig az iskolai szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasznak, melyre vonatkozóan külön sorban szerepelnek az alkalmazáshoz szükséges végzettségek és szakképzettségek. Az új ( jé) szabályozás 6. sora szűkíti, azaz csak a középiskola iskolatípuson belül a gimnázium iskolatípusra definiálja a gimnáziumi munkakört, meghagyva a régi szabályozás által meghatározott végzettség és szakképzettség előírást. Külön sorban, a 32 és a 33-ban kerültek beépítésre az új intézménytípusoknak (szakgimnázium, szakközépiskola), közismereti tantárgyak oktatására vonatkozó munkakörök. 2. oldal
1 A B C A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/nevelésioktatási intézmények 32-9 12. évfolyam a szakgimnáziumokban, 12 13. évfolyam a szakközépiskolában/ középfokú Pedagógus-munkakör - közismereti tantárgyat oktató középiskolai Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség - egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak szakos 33 - a szakközépiskola szakképzési évfolyamán/ középfokú - közismereti tantárgyat oktató a tantárgynak szakos Új munkakörként jelenik meg a 32. sorban a közismereti tantárgyat oktató középiskolai munkakör, amely a szakgimnázium 9-12. évfolyamán, valamint a szakközépiskola 2 éves érettségire felkészítő 12-13. évfolyamán a közismereti tantárgyakat tanító pedagógusokra alkalmazható. Az alkalmazáshoz szükséges végzettség és szakképzettség megegyezik a gimnáziumi munkakörre vonatkozó előírásokkal. A régi szabályozás szerint szakközépiskolában az egyetemi vagy mesterfokozatú végzettségű, a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokat a 6. sor szerint középiskolai munkakörben alkalmaztuk. Ugyancsak új munkakörként jelenik meg a 33. sorban a közismereti tantárgyat oktató munkakör, melyet a tantárgynak szakos végzettséggel és szakképzettséggel lehet betölteni. Ez utóbbi egy hiányosságot hívatott pótolni, hiszen a köznevelési törvény 2015.06.12-jén hatályba lépett módosításával törlésre került a 3. számú melléklet 7. sora, mely tartalmazta a szakiskola 9-11. évfolyamán, a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokra vonatkozó munkaköri megnevezést (), és az ahhoz szükséges végzettséget és szakképzettséget. S térjünk át a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati tantárgyakat oktató pedagógusok végzettségére és szakképzettségére. 3. oldal
1 8 A B C A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/nevelésioktatási intézmények Az iskolai szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza szakképző iskolában/középfokú Pedagógus-munkakör a szakmai elméleti oktatásban szakmai elméleti tantárgyat oktató Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség a szakképzés szakirányának szakos a szakmai tantárgynak szakos felsőfokú végzettség és szakképzettség A régi szabályozás a szakmai elméleti tantárgyakat tanító pedagógusok munkaköri megnevezését két sorban, a 6-ban és a 8-ban tartalmazta, megosztva középiskola (szakközépiskola) és szakiskola intézményre: szakközépiskolában egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak szakos, szakiskolában a szakképzés szakirányának szakos végzettség és szakképzettség megkövetelésével. Ez utóbbi megfogalmazás ( szakképzés szakiránya ) a szakképzési rendszer 2012- től bevezetett szerkezetei struktúrájában megfoghatatlan volt, szükségessé vált a pontos megfogalmazás. Az új szabályozás a 8. sorban összevontan, azaz szakképző iskolában (szakgimnáziumban és szakközépiskola) definiálja a szakmai elméleti tantárgyat oktató munkakört. Négy lényeges változást kell megemlíteni: 1. nevelési-oktatási intézmény: szakképző iskola azaz, szakgimnázium és szakközépiskola bármely évfolyamán, ahol szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak oktatása történik alkalmazható az a pedagógus, aki a szakmai tantárgynak szakos felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik 2. pedagógus-munkakör: szakmai elméleti és/vagy szakmai gyakorlati tantárgyak attól függetlenül, hogy a B oszlopban az az elnevezés szerepel, hogy szakmai elméleti tantárgyat oktató, ez nem azt jelenti, hogy ez csak a szakmai elméleti tantárgyakra vonatkozik, az elnevezés nem szerencsés, hiszen a szakmai gyakorlat egyik terminológiában sem jelenik meg, ebben sem, azaz szakmai elméleti és/vagy szakmai gyakorlati tantárgyakat tanító, amennyiben a szakmai tantárgynak szakos felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, a munkakör elnevezése szakmai elméleti tantárgyat oktató, 3. az alkalmazáshoz szükséges végzettség: a felsőfokú végzettség megkövetelése azt jelenti, hogy szakgimnáziumban és szakközépiskolában szakmai elméleti tantárgyat oktató pedagógus főiskolai végzettséggel is oktathat, azaz pl. egy főiskolai végzettséggel rendelkező mérnök is. Ez a lehetőség levetítve a szakgimnáziumi képzésre engedékenyebb, mint a régi szabályozás szakközépiskolára tekintve, továbbá 4. oldal
5. az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség: a régis szabályozás szerint a szakképzettség követelményét a szakképzés szakiránya határozta meg, azaz az adott szakképesítés szakmacsoportos, vagy ágazati besorolása. Az új szabályozás szerint a szakképzettség követelménye a szakmai tantárgyhoz, annak követelménymodulba való besorolásához, annak tartalmához igazodik. Ez azt jelentheti, hogy Mezőgazdaság szakmacsoportban lévő szakképesítés Gazdálkodási ismeretek tantárgy oktatásához alkalmazható közgazdász szakképzetséggel rendelkező szakember is. A szakképzési törvény a szakmai elméleti tantárgyakat tanító okra vonatkozóan tartalmaz speciális szabályozást, mely azokra a pedagógusokra vonatkozik, akik nem rendelkeznek i szakképzettséggel. Mindezek alapján: A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ha a munkakör pedagógus szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. Ez utóbbi feltétel a sikertelen álláspályáztatás, a tantárgyfelosztás és az órarendszervezés függvényében bizonyítható. Mindezek alapján a szakképző iskolában szakmai elméleti tantárgyak oktatására alkalmas az a szakember, aki rendelkezik 1. a köznevelési törvény szerint a képzési tartalomnak szakos i szakképzettséggel, vagy 2. a szakképzési törvény szerint a képzési tartalomnak felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének szakképesítéssel. Előfordulhat, hogy a hazai felsőoktatási rendszerben nincs olyan képzés, amely az adott szakképesítés elméleti tantárgyainak oktatására feljogosítana. Ezért, amennyiben az iskola igazgatója ezt képpen bizonyítani tudja, akkor az is alkalmazható szakmai elméleti tantárgyak oktatására, aki a szakmai tantárgynak szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos i szakképzettséggel rendelkezik, vagy aki bármely szakos i szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik. A szakképzési évfolyamokon (szakgimnázium 13-14. évfolyama, szakközépiskola 9-11. évfolyama) a szakmai elméleti és/vagy a szakmai tantárgyak oktatására vonatkozó munkakörök nem változtak a köznevelési és a szakképzési törvény szerint, melyek az alábbiak: 1. szakmai : a szakképzés szakirányának szakos, vagy a szakképzés szakirányának felsőfokú végzettség, 2. szakoktató a szakképzés szakirányának szakoktató, 3. gyakorlati oktató középiskolai végzettség és a szakiránynak államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak szakmai gyakorlat, vagy rendelkezik az alábbi feltételekkel: 1. szakirányú szakképesítéssel és 5. oldal
2. legalább ötéves szakmai gyakorlattal, és 3. mestervizsgával rendelkezik. A mestervizsga követelménytől az iskola igazgatója eltekinthet, amennyiben az alkalmazni kívánt személy 1. a szakképesítés szakirányának felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy 2. szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy 3. a hatvanadik életévét betöltötte. Végezetül: ne feledkezzünk meg egy fontos törvényi változásról: a jén hatályba lépő munkakörökkel együtt a tantárgynak szakos végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezőkre vonatkozóan beépítésre került egy szigorítás (99. (15)). Azaz, főiskolai szintű végzettséggel és i szakképzettséggel is betölthető pedagógus-munkakör, feltéve, hogy a mesterfokozatú, a tantárgynak szakos i végzettséget és szakképzettséget 2021. szeptember 1-jéig megszerzi a pedagógus. Továbbra is alkalmazható az a pedagógus, de az érettségi vizsgán vizsgáztató nem lehet, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy az éves beiskolázási terv készítésénél az egyik legfontosabb szakmai tényező a fenti bekezdésben ismertetett szigorítás. 6. oldal