2012 április 27. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még Givenincs EB-Történelem értékelve - Nem Mérték A ngy hiányzó kcs: kcs: kcs: kcs: kcs: Kcslin-gárdáé Kcslin-gárdáé Kcslin-gárdáé Kcslin-gárdáé Kcslin-gárdáé z z z z z rny rny rny rny rny 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A ngyágyúk közül z NSZK, Olszország, Angli és két évvel korábbi vb-ezüstérmes Svédország sem nevezett z eseményre, spnyolok pedig visszléptek bármelyikük is lehetett voln, lehetne torn hiányzój. Mi zonbn nem egy válogtottt szemeltünk ki eme kétes címre, hnem egy játékost: z NSO szerint Just Fontine volt z 1960-s Európ-bjnokság számú távol mrdój. A mrokkói Mrrákesben született frnci gólzsák zzl hívt fel mgár figyelmet 1958-bn, hogy 13 gólt szerezve lett vb gólkirály. Sem zelőtt, sem zót nem termelt ilyen mennyiségben senki vb-n. Fontine pályáj csúcsán volt z ötvenes évek végén: vb-gólkirályi címe mellé begyűjtött egy BEK1. oldl (összes: 6)
(1959) és két frnci (1958, 1960) mesterlövészi titulust, miközben válogtottbn is egész évben ontott gólokt. Az 1958-s félelmetes 12/18-s és z egy évvel későbbi remek 4/7-es meccs/gól muttóját csk zért rontott le" 1960-bn 2/2-esre, mert megsérült tvsszl. Méghozzá igen súlyosn: Sékou Touré, Sochux centere kettős lábtörést okozott neki (vissztért ugyn, de két év múlv megint eltört láb, mi pályáj végét jelentette). H Justo kiesése nem lett voln elég cspás frnciák számár, ideírjuk gyorsn, hogy nemcsk Fontine volt z egyetlen cstárászuk, ki lemrdt z Eb-ről, hiányzott szintén sérült rnylbdás, Rymond Kop, továbbá Fontine-hez hsonlón kétszeres frnci gólkirály Roger Pintoni is. Úgyhogy 1958-hoz képest 1960-r csupán két szélső, Mryn Wisnieski és Jen Vincent mrdt meg hírmondónk Wisnieski, Fontine, Kop, Pintoni, Vincent összetételű álomötösfogtból. Ugrott is z Eb-rnynk... A Nemzeti Sport Online z olvsó elé tárj z eddigi 13 kontinenstorn eseményeit és eredményeit. Soroztunk bevezető részében z hivtlos Európ-bjnokság, z 1960-bn még Európi Nemzetek Kupáj néven futó vidl és z ddig molyn ős-eb-kként" fungáló regionális tornák történéseit elevenítjük fel znzásítv. M már egészen elképzelhetetlenül kis létszámú mezőny sorkozott fel rjtvonlon és került be sorozt záró fázisáb z lbdrúgó Európ-bjnokság során. Negtív rekordnk számító 17 nemzeti együttes nevezett z eseményre, melynek fináléjáb nemcsk ekkor, hnem egészen z 1976-os jugoszlávii tornáig mindössze négy válogtott került. Az négyes döntő megrendezésének jog z Eb-ötletgzd, z időközben elhunyt Henri Deluny nemzetét illette meg 1960 júliusábn Frnciország várt legjobb európi csptokt. Mi, mgyrok nem váltottunk jegyet finálér, válogtottunk ugynis már selejtező fordulójábn búcsút intett vidlnk. Mentségére legyen mondv, z szovjet válogtott állt útját, mely 1960. július 10-én... De erről mjd később. Amúgy Bróti Ljos társultát és szbornját érte z megtiszteltetés, hogy lejátssz kontinensbjnokság történetének nyitó mérkőzését, premierre 1958. szeptember 28-án került sor. Tiszteletünk jeléül álljon itt mgyrok névsor: Bkó Kárpáti, Sipos, Sárosi L. Bundzsák, Berendi Budi II, Göröcs, Csordás, Tichy, Bencsics. E történelmi tizenegy 3:1-es moszkvi, mjd népstdionbeli 1:0-s vereség dcár legfeljebb zért lehetett B-válogtott, mert öt B betűs játékos szerepelt benne... A BRITEK A VILÁG URAI (KÖZÉP-)EURÓPÁÉ A MAGYAROK H már B: Brit bjnokság, Blti Kup, Blkán-kup meg Észki bjnokság és Gerö-kup. Az Európbjnokság megszületése előtt (mjd néhány esetben z után is) e regionális tornákon viskodtk földrész válogtottji z Európ-bjnoki címért. A kijelentés túlzás is, meg nem is: dánokt, finneket, norvégokt, svédeket, utóbb Izlndot és Feröert felvonulttó észki torn, illetve Bltikum bjnokságánk győztese sohsem trtott mgát kontinens legjobbjánk, nem úgy Gerö(-Svehl)-kupáé, mely torn Európ-kup névre is hllgtott. A még z 1800-s évek végén életre kelő brit házi bjnokság, British Home Chmpionship meg egyenesen odáig merészkedett kezdetekben, hogy győztese világ legjobbjánk kiálts ki mgát. Nos, derék lbionik nem tévedhettek sokt, elvégre htárvonlig, z 1908-s olimpiáig terjedő időszknk, futbll hőskoránk (és még után is néhány évig) vlóbn tnítómester britek, zokon belül is z ngolok és skótok, voltk z uri. Az 1927-től 1960-ig létező, öt, mjd ht résztvevős közép-európi Gerö-kupábn négy válogtott dominált, egymás nykából kpkodv le z rnyérmet: z olsz, z osztrák, csehszlovák és mgyr együttes. Igzság szerint mgyrt kellett voln legelölre írni, Mgyrország ugynis helyezési pontszámok és megszerzett pontok tekintetében is z örökrngsorbn! Nem beszélve rról, hogy torn örök-góllövőlistájánk élén is két mgyr áll: 17 gólos Sárosi György és 15 tláltot számláló Puskás Ferenc. Utóbbi vezérletével csptunk 1953-bn meg is nyerte z 2. oldl (összes: 6)
Európ-kupát. Mi, mgyrok nem váltottunk jegyet finálér, válogtottunk ugynis már selejtező fordulójábn búcsút intett vidlnk. Mentségére legyen mondv, z szovjet válogtott állt útját, mely 1960. július 10-én... De erről mjd később. Amúgy Bróti Ljos társultát és szbornját érte z megtiszteltetés, hogy lejátssz kontinensbjnokság történetének nyitó mérkőzését, premierre 1958. szeptember 28-án került sor. Tiszteletünk jeléül álljon itt mgyrok névsor: Bkó Kárpáti, Sipos, Sárosi L. Bundzsák, Berendi Budi II, Göröcs, Csordás, Tichy, Bencsics. E történelmi tizenegy 3:1-es moszkvi, mjd népstdionbeli 1:0-s vereség dcár legfeljebb zért lehetett B-válogtott, mert öt B betűs játékos szerepelt benne... A BRITEK A VILÁG URAI (KÖZÉP-)EURÓPÁÉ A MAGYAROK H már B: Brit bjnokság, Blti Kup, Blkán-kup meg Észki bjnokság és Gerö-kup. Az Európbjnokság megszületése előtt (mjd néhány esetben z után is) e regionális tornákon viskodtk földrész válogtottji z Európ-bjnoki címért. A kijelentés túlzás is, meg nem is: dánokt, finneket, norvégokt, svédeket, utóbb Izlndot és Feröert felvonulttó észki torn, illetve Bltikum bjnokságánk győztese sohsem trtott mgát kontinens legjobbjánk, nem úgy Gerö(-Svehl)-kupáé, mely torn Európ-kup névre is hllgtott. A még z 1800-s évek végén életre kelő brit házi bjnokság, British Home Chmpionship meg egyenesen odáig merészkedett kezdetekben, hogy győztese világ legjobbjánk kiálts ki mgát. Nos, derék lbionik nem tévedhettek sokt, elvégre htárvonlig, z 1908-s olimpiáig terjedő időszknk, futbll hőskoránk (és még után is néhány évig) vlóbn tnítómester britek, zokon belül is z ngolok és skótok, voltk z uri. Az 1927-től 1960-ig létező, öt, mjd ht résztvevős közép-európi Gerö-kupábn négy válogtott dominált, egymás nykából kpkodv le z rnyérmet: z olsz, z osztrák, csehszlovák és mgyr együttes. Igzság szerint mgyrt kellett voln legelölre írni, Mgyrország ugynis helyezési pontszámok és megszerzett pontok tekintetében is z örökrngsorbn! Nem beszélve rról, hogy torn örök-góllövőlistájánk élén is két mgyr áll: 17 gólos Sárosi György és 15 tláltot számláló Puskás Ferenc. Utóbbi vezérletével csptunk 1953-bn meg is nyerte z Európ-kupát. 3. oldl (összes: 6)
Lev Jsin volt z 1960-s döntő egyik hőse (Fotók: Action Imges) MEGISMÉTELT MELBOURNE-I DÖNTŐ Vissz z 1960-s Európi Nemzetek Kupájához, zz z Európ-bjnoksághoz! Miután Szovjetunió túllépett mgyrokon, spnyolokkl játszott voln z Eb-döntőbe kerülésért. Azért csk voln, mert z ibérii országot irányító, kommunistgyűlölő Frnco tábornok nem engedte pályár lépni fiit szovjet földön, így Gvriil Kcslin legénysége játék nélkül jutott tovább. A tizenegy kvlifikációs párhrc után Szovjetunió, Jugoszlávi, Csehszlováki és selejtezőben z ellenfelek hálóját rojtosr szggtó (19 gól) Frnciország került be négyes fináléb ez sorrend is lett torn végeredménye. A párizsi elődöntőben házigzd frnciák hiáb vezettek 4:2-re 75. percben, jugók négy (!) perc ltt 5:4-re fordítottk, és mehettek döntőbe. A másik ágon szovjetek mrseille-i cspást ( kikötővárosbn volt meccs) mértek csehszlovákokr, így megismétlődhetett négy évvel korábbi melbourne-i olimpii finálé: Szovjetunió Jugoszlávi. A szbornj ezúttl is két vállr fektette plávikt, ám ezúttl sokkl nehezebben, mint z 1956-os játékokon, melyen rendes játékidőben nyert 1:0-r. Párizsbn 2:1 lett végeredmény, cskhogy 0:1-ről, és hosszbbításbn. A döntő hőse szenzációsn védő Lev Jsin és mindent eldöntő gólt 113. percben begyötrő Viktor Ponyegyelnyik volt. A CCCP felirtú mezesek százszázlékos teljesítménnyel hódították el z Henri Deluny-trófeát. 4. oldl (összes: 6)
1. EURÓPA-BAJNOKSÁG (ENK), FRANCIAORSZÁG (1960. JÚLIUS 6 10.) Elődöntő Jugoszlávi Frnciország 5:4 (1:2) Párizs, 26 000 néző. V: Grndis (belg) G: Glics (11.), Zsnetics (55.), Knezs (75.), D. Jerkovics (77., 78.), ill. Vincent (2.), Heutte (43., 52.), Wisnieski (52.) Szovjetunió Csehszlováki 3:0 (1:0) Mrseille, 23 000 néző. V: Jonni (olsz) G: V. Ivnov (35., 58.), Ponyegyelnyik (64.) A 3. helyért Csehszlováki Frnciország 2:0 (0:0) Mrseille, 9500 néző. V: Jonni (olsz) G: Pvlovic (58.), Bubnik (88.) Döntő Szovjetunió Jugoszlávi 2:1 (0:1, 1:1, 1:1) h. u. Párizs, 18 000 néző. V: Ellis (ngol) Szovjetunió: Jsin Csoheli, Mszljonkin, Krutyikov Vojnov, Netto Metreveli, V. Ivnov, Ponyegyelnyik, Bubukin, Meszhi Jugoszlávi: Vidinics Djurkovics, Juszufi, Zsnetics Mildinovics, Perusics Sekulrc, D. Jerkovics, Glics, Mtus, Kosztics G: Metreveli (49.), Ponyegyelnyik (113.), ill. Glics (41.) Gólkirály: V. Ivnov, Ponyegyelnyik (mindkettő szovjet), Glics, D. Jerkovics (mindkettő jugoszláv), Heutte (frnci) 2-2 gól A torn cspt: Jsin (Szovjetunió) Djurkovics (Jugoszlávi), Novák (Csehszlováki) Netto (Szovjetunió), Msopust (Csehszlováki), V. Ivnov (Szovjetunió) Metreveli (Szovjetunió), Glics (Jugoszlávi), Ponyegyelnyik (Szovjetunió), Sekulrc (Jugoszlávi), Kosztics (Jugoszlávi) HEGYI TAMÁS - nso.hu Tweet (dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); 5. oldl (összes: 6)
Ajánló 6. oldl (összes: 6)