Szlovák Nemzeti Levéltár Csoportunkat az intézmény vezetőhelyettese fogadta. Először általános tájékoztatást kaptunk, majd megtekinthettük a levéltár legérdekesebb kincseit, dokumentumait. A Szlovák Nemzeti Levéltár elődje, az Állami Központi Levéltár 1954-ben alakult. Különböző épületekben nyert elhelyezést, majd 1983-ban új épületet kapott, melyben 9 emelet és 2 föld alatti szint található. 32 km-nyi iratanyagot helyeztek itt el, legkorábbi dokumentumuk a XII. századból származik. Három nagy részleg foglalkozik az iratok elhelyezésével, ezek a következők: 1. Középkori részleg: ebben a részlegben őrzik a híresebb családok archívumát, pl. a Pálffy, az Esterházy és az Erdődy családokét. Királyi akadémiák, gimnáziumok anyaga, egyházi iratok, hiteles helyi anyagok, a pozsonyi káptalan könyvtára, középkori oklevelek (22000 db), híres szlovák személyek iratanyaga képezi a részleg legfontosabb dokumentumait. 2. Újabb kori dokumentumok részlege: itt találhatók az 1918 utáni közigazgatási szervek anyagai, a földreformok anyagai, a szlovák állam 1939-1945 közötti emlékei, a mai minisztériumok elődeinek dokumentumai. 3. Levéltári gyűjtőterületi osztály: ez az osztály gyűjtötte össze a kommunista párt anyagait, valamint folyamatosan szedi össze a napjainkban megszűnő intézmények dokumentumait. Természetesen megtalálhatók még a levéltárban a dokumentumok karbantartásával, restaurálásával foglalkozó műhelyek, az új iratok vásárlásával, az ajándékok fogadásával foglalkozó részlegek is. Ezeken kívül könyvtár és filmtár is a kutatók rendelkezésére áll. Jelenleg 55 dolgozója van a levéltárnak. Az általános tájékoztató után megtekinthettük a levéltár legrégebbi, legszebb, ill. legérdekesebb dokumentumait.
A levéltár legrégebbi darabja egy XII. századi egyházi jogi kódex, mely Olaszországból származik. Érdekes az elrendezése: a lap közepén a jogszabály olvasható, körülötte pedig a magyarázat. A világörökség részét képezik a Pozsonyi Antifonálék, melyek gregorián énekek gyűjteményei, mindössze 5 db maradt fenn belőlük.
A XV. sz. 80-as éveiben készültek, a lejegyzett énekeket a pozsonyi káptalan énekkara szólaltatta meg annak idején. Megnézhettük a Pálffy családról készült családfát:
És egy halotti címert is. Kedvet kaptunk ilyen gyönyörű családi táblázat készítéséhez is.
A legrégebbi részleg kincsei után betekintést nyerhettünk az újabb iratok közé is. Ezek az iratok más szempontból voltak érdekesek számunkra, főképpen családkutatási vonatkozásban. Komoly adatforrást jelentenek a népszámlálások, azok közül is az 1930-as. (Az 1918 előtti népszámlálások adatait Magyarországon kellene keresni, de azok nem maradtak fönn. Szintén nem maradt fönn az 1920-as pozsonyi sem. A 90 éves adatvédelem miatt, a bemutatott 1930- as sajnos még nem kutatható.) Egy-egy ilyen ívről gyakorlatilag minden személyes adat megtudható, a családi viszonyok, a költözködések, a foglalkozás, a munkahely, az iskolázottság, de még a testi hibák is. Helytörténeti szempontból is nagyon fontos információkkal szolgálnak ezek az ívek. Megfelelő szűrések után megtudható például egy-egy település nemzetiségi összetétele, a beköltözések ideje, hely szerinti gyakorisága. Elkészíthető a régi utcajegyzék, az iskolák, ipari objektumok összesítése és még nagyon sokféle statisztika. Aki türelemmel kivárja a 2020-as évet, utána minden részletre kiterjedően kutathat a népszámlálás adatai között. A továbbiakban hallhattunk még a házassági, válási, örökbe fogadási, állampolgársági, névváltoztatási dokumentumokról, azok jelentőségéről is. A családkutatásnál érdemes ezeket az iratokat is tanulmányozni, mivel gyakran segítenek az anyakönyvi adatok kiegészítésében. A látogatás végén kaptunk még néhány információt a kutatási lehetőségekről. Néhány további link a témához: http://www.macse.org/society/szlovakia.php?id=lev http://www.nogradhistoria.eu/kateg-72-1-szlovak_leveltarak_iratai.html http://www.genealogia.hu/kulfoldileveltarak.htm