A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2009. ( ) FVM rendelete a Newcastle-betegség elleni védekezés szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következıket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) Ezt a rendeletet a Newcastle-betegség baromfi, versenygalamb és más, fogságban tartott madarak állományaiban történı elıfordulásának megelızése, illetve elıfordulása esetén kell alkalmazni. (2) Ezen rendelet elıírásait nem kell alkalmazni a Newcastle-betegségnek szabadon élı vadmadarakban történı elıfordulása esetén, azonban az e madarak tekintetében hozott intézkedésekrıl az országos fıállatorvos tájékoztatja az Európai Bizottságot. E rendelet alkalmazásában: 2. 1. állategészségügyi vizsgálat: hatósági állatorvos által végzett, egy telep teljes baromfiállományának egészségügyi állapotát felmérı ellenırzés; 2. állomány: az egy termelési egységen belül tartott összes baromfi, versenygalamb vagy más, fogságban tartott madár; 3. ártalmatlanítás: az állati eredető melléktermékek összegyőjtése, szállítása, tárolása, kezelése és feldolgozása vagy elégetése a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elıírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint; 4. árutermelı baromfi: 72 órás vagy ennél idısebb, hús- illetve étkezési tojástermelésre vagy a szárnyasvad-állomány utánpótlására szánt, fogságban nevelt baromfi; 1
5. baromfi: tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, liba, fürj, galamb, fácán, fogoly és laposmellő futómadár (Ratitae), amelyet hús vagy étkezési tojás termelése, más termékek elıállítása, vadállomány fenntartása vagy e szárnyas kategóriák elıállítását célzó tenyésztési program céljából nevelnek vagy tartanak fogságban; 6. bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség: külön jogszabályban felsorolt betegség; 7. betegségre gyanús baromfi: olyan klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutató baromfi, amelyek jellege alapján alaposan gyanítható a Newcastle-betegség elıfordulása, de nincs járványügyi kapcsolat megállapított kitöréssel vagy a laboratóriumi vizsgálat még nem zárult le; 8. elsıdleges kitörés: olyan kitörés, mely nem kapcsolódik járványügyileg egy, ugyanazon megye területén történt elızı kitöréshez, vagy az elsı kitörés egy másik megyében; 9. engedélyezett laboratórium: olyan, a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) által engedélyezett laboratórium, amely az ezen rendeletben meghatározott diagnosztikai vizsgálatokat végzi; 10. fertızött baromfi: olyan baromfi, amelyben a) a Newcastle-betegség hatósági megállapításra került a Nemzeti Referencia Laboratóriumban (a továbbiakban: NRL) elvégzett vizsgálatot követıen, vagy b) a másodlagos és az azt követı járványkitörések esetén a Newcastle-betegségre jellemzı klinikai tünetek vagy kórbonctani elváltozások találhatók; 11. fertızöttségre gyanús baromfi: olyan baromfi, amely közvetve vagy közvetlenül érintkezhetett a Newcastle-betegség vírusával; 12. gazdaság: olyan létesítmény, ahol baromfit állandóan vagy átmeneti jelleggel nevelnek, illetve tartanak, és amely egy telepet is magába foglal; 13. hatósági megállapítás: a kerületi fıállatorvos NRL eredményeire alapozott határozata, mely szerint a Newcastle-betegség elıfordulása megállapításra került; 14. Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK): a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervén (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) belüli, a betegség felszámolását irányító szervezet, melynek felállítását a területi szerv vezetıje rendeli el járványkitörés esetén; 15. eset: a Newcastle-betegség élı vagy elhullott állatban történı hatósági megállapítása; 16. intracerebrális pathogenitási index (a továbbiakban: ICPI): a vírus kórokozó képességének laboratóriumi vizsgálattal megállapított mutatója; 17. keltetıtojás: baromfi által tojt, keltetésre szánt tojás; 18. kitörés: egy vagy több eset egy állattartó telepen; 19. kontaktgazdaság: olyan gazdaság, amelybe annak fekvése, a személyek, állatok vagy jármővek mozgása következtében vagy bármely más módon a Newcastlebetegség vírusát behurcolhatták; 20. más, fogságban tartott madár: bármely olyan madár, amely nem baromfi, és az 5. pontban leírtaktól eltérı okokból tartják fogságban, többek között 2
kedvtelésbıl, bemutatók, kiállítások, versenyek, tenyésztés vagy eladás céljából; 21. másodlagos kitörés: olyan kitörés, amely járványügyileg kapcsolatba hozható egy, ugyanazon megyében már bekövetkezett kitöréssel; 22. napos baromfi: a 72 óránál fiatalabb, nem etetett baromfi és a 72 óránál fiatalabb pézsmakacsa (Cairina moschata) vagy keresztezett fajtáik, akár etették ıket, akár nem; 23. Newcastle-betegség: másnéven baromfipestis; madárban a paramyxovírusok 1-es szerotípusához tartozó bármely madár-vírustörzs okozta fertızés, amely törzs intracerebrális pathogenitási indexe (ICPI) a naposcsibe esetében nagyobb 0,7-nél. 24. Országos Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: OJK): az MgSzH Központ szervezeti keretein belüli, járványfelszámolást irányító országos szervezet, melynek felállítását az országos fıállatorvos rendeli el járványkitörés esetén; 25. sürgısségi vakcinázás: meghatározott területen és idıszakban, hatósági felügyelet mellett, járványelfojtási célból végzett Newcastle-betegség elleni immunizálás; 26. telep: olyan létesítmény vagy létesítmény egy része, amely egyetlen helyen található, és a következı tevékenységekre használják: a) tenyésztelep: olyan létesítmény, amelyben tenyészbaromfi nevelésének céljából keltetıtojás elıállítása folyik; b) szaporítótelep: olyan létesítmény, amelyben árutermelı baromfi nevelésének céljából keltetıtojás elıállítása folyik; c) nevelıtelep: ca) tenyészbaromfi-nevelı telep: ahol a tenyészbaromfit a tenyészérettség elérését megelızıen nevelik, cb) árutermelı baromfinevelı telep: ahol az árutermelı baromfit a tojásrakási érettség elérését megelızıen nevelik; d) baromfikeltetı állomás: olyan létesítmény, amelyben a tojások keltetése és a bujtatás folyik, és naposcsibét forgalmaz; e) galambdúc: versenygalambok tartására, illetve tenyésztésére használt létesítmény; 27. tenyészbaromfi: 72 órás vagy ennél idısebb, keltetıtojás termelésére szánt baromfi; 28. termelési egység: a gazdaságon belüli olyan egység, amelyet a hatósági állatorvos az ugyanabban a gazdaságban lévı más egységektıl teljesen függetlennek minısít annak elhelyezkedése, és az ott tartott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak napi ellátása szempontjából; 29. versenygalamb: a galambdúcból elszállított vagy elszállítani szándékozott galamb, amit azért engednek el, hogy szabadon szállhasson vissza a galambdúcba vagy más úti célhoz. 3
3. A Newcastle-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség bejelentésének általános szabályait az állatbetegségek bejelentésének rendjérıl szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet tartalmazza. (1) A Newcastle-betegség elleni immunizálás költsége, valamint a vakcinázás hatékonyságának ellenırzésére végzett mintavételi és vizsgálati költségek az állattartót terhelik. (2) A Newcastle-betegség miatt elhullott vagy leölt állatok, illetve megsemmisített anyagok vagy eszközök tulajdonosát külön jogszabály rendelkezése szerint állami kártalanítás illeti meg. (1) A hatósági megfigyelés ideje alatt 4. A hatósági megfigyelés szabályai 5. a) baromfit a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve az érintett gazdaságból kiszállítani vagy oda beszállítani tilos; b) valamennyi baromfit zártan kell tartani a tartási helyén vagy az állatok megfigyelésére alkalmas olyan helyen, ahol megfelelıen elkülöníthetık, más baromfival nem érintkezhetnek és kiszökésük megelızhetı; c) a tulajdonosnak nyilvántartást kell készíteni a gazdaságban tartott baromfi valamennyi kategóriájáról, kategóriánként feltüntetve az elhullott, a klinikai tüneteket mutató, illetve a tünetmentes baromfi számát; a nyilvántartást naprakészen kell tartani, feltüntetve benne a gyanú fennállása idején kikelt és elhullott baromfit; d) a gazdaságban történı mindennemő mozgás csak a hatósági állatorvos engedélyével történhet da) mind a gazdaságba érkezı vagy onnan távozó személyek, más állatok és jármővek esetében, db) mind a Newcastle-betegség közvetítésére alkalmas baromfihús vagy -hulla, takarmány, eszköz, hulladék, ürülék, trágya, alom esetében; e) a gazdaságból nem szállítható el tojás, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket; f) a baromfi tartására használt épület, illetve a gazdaság be- és kijáratánál megfelelı fertıtlenítı eszközöket kell elhelyezni; a be- és kilépés csak ezek rendeltetésszerő használata után történhet. 4
(2) Az MgSzH területi szerve engedélyezheti baromfi kiszállítását azonnali leöletés és ártalmatlanítás, vagy diagnosztikai vizsgálat elvégzése céljából. (3) Az MgSzH területi szerve engedélyezheti tojások kiszállítását, amennyiben azokat tojásterméket elıállító, az állati eredető élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004, április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) 4. cikk (2) bekezdésének megfelelı, az MgSzH területi szerve által kijelölt és errıl elızetesen értesített feldolgozó üzembe közvetlenül szállítják, és a szállítás hatósági állatorvos által biztonsági szalaggal lezárt (plombált) jármővön történik. A feldolgozó üzem köteles az ilyen tojásokat elkülönítetten tárolni és teljesíteni a 853/2004/EK rendelet III. melléklet X. szakasz II. fejezetében leírt követelményeket, valamint a tojáshéjat nagy fertızési veszélyt jelentı hulladékként a külön jogszabályban foglaltak szerint ártalmatlanítani, a tojást szállító jármővet, a csomagolóanyagot, a tojásokkal érintkezésbe került berendezéseket fertıtleníteni, és a tojást kiszállító gazdaságot felügyelı hatósági állatorvost a fentiek megtörténtérıl értesíteni. A helyi zárlat szabályai (1) A helyi zárlat alá helyezett gazdaságban az 5. -ban foglaltakon túlmenıen 6. a) az állattartó az állattartási hely bejáratain jól látható, Állategészségügyi zárlat Newcastle-betegség miatt, idegeneknek tilos a bemenet! feliratú táblát köteles elhelyezni; b) baromfit tilos a zárlat alatti helyre beszállítani; a zárlati helyrıl baromfit csak azonnali leölésre lehet kiszállítani; c) a gazdaságban minden baromfit hatósági felügyelet mellett haladéktalanul le kell ölni; ezt úgy kell végezni, hogy a betegség terjedésének kockázata a lehetı legkisebb legyen, különösen szállítás közben; d) az elhullott vagy leölt baromfit, a termelt tojásokat, baromfi testrészeket gondosan össze kell győjteni és hatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni; e) minden ragályfogó tárgyat, takarmányt, almot, trágyát vagy egyéb hulladékot külön jogszabály szerint, hatósági felügyelet mellett kell megsemmisíteni vagy ártalmatlanítani; f) a betegség feltételezett lappangási ideje alatt levágott állatok húsát fel kell kutatni és meg kell semmisíteni; g) a feltételezett lappangási idı alatt tojt és elszállított keltetıtojásokat és étkezési tojásokat fel kell kutatni és meg kell semmisíteni. Az étkezési tojásokat nem kell megsemmisíteni, ha azokat elızetesen megfelelıen fertıtlenítették. A keltetıtojásokból idıközben kikelt és már kihelyezett baromfit a tartási helyén hatósági megfigyelés alá kell helyezni; 5
h) a c)-e) pontban felsorolt mőveletek elvégzését követıen a baromfi tartására használt épületeket, ketreceket, eszközrendszereket, azok környezetét, a szállításra használt jármőveket, valamint minden egyéb, a vírussal történt kontaminációra gyanús felszerelést a 22. rendelkezéseivel összhangban tisztítani és fertıtleníteni kell; i) a h) pontban leírt tisztítást és fertıtlenítést követı legalább 21 napig tilos a gazdaságba baromfit bevinni. (2) A helyi zárlat alatt álló gazdaságban valamely más, fogságban tartott madár leölése alól a kerületi fıállatorvos egyedi engedélyben felmentést adhat, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül: a) a madarat a telepen haladéktalanul elkülönítik és legalább 30 napig a többi fogékony állattól megfelelıen elkülönítve tartják; b) az állattartó költségére, engedélyezett laboratóriumban végzett, alábbi egyedi vizsgálatok egyértelmően negatív eredményt adnak: ba) az elkülönítés elsı napján vett mintából a kórokozó kimutatására irányuló vizsgálat, és bb) az elkülönítés 21. napján vett mintából az ellenanyagok kimutatására szolgáló vizsgálat. (3) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontja szerinti valamely vizsgálat kétes vagy pozitív eredményt ad, vagy a madár a Newcastle-betegség tüneteit mutatja, az állat haladéktalanul leölésre és megsemmisítésre kerül. A védı- és megfigyelési körzet szabályai 7. (1) Aki a védıkörzeten belül baromfit tart, köteles a hasznosítási irányt, a baromfitartó gazdaság székhelyét, az állattartás helyét és az állomány nagyságát a kerületi fıállatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. A védıkörzeten belül mőködı baromfitartó köteles állományának állatorvosi vizsgálatát elısegíteni. (2) A védıkörzetben a) a körzet fı közlekedési útjain jól látható Védıkörzeti zárlat Newcastlebetegség miatt feliratú táblát kell kihelyezni; b) valamennyi baromfit zártan kell tartani a tartási helyén vagy az állatok megfigyelésére alkalmas olyan helyen, ahol megfelelıen elkülöníthetık; c) a baromfi tartására használt épület, illetve a gazdaság be- és kijáratánál megfelelı fertıtlenítı eszközöket kell elhelyezni; a be- és kilépés csak ezek rendeltetésszerő használata után történhet; d) tilos a baromfival vagy más madárral kapcsolatos vásár, piac, kiállítás és más hasonló rendezvény tartása; 6
e) tilos a használt alom és baromfitrágya engedély nélküli elszállítása és kiszórása; f) a baromfiszállítás általában véve tilos, kivételt képez a fı közutakon és vasútvonalakon történı, megállás nélküli (tranzit) szállítás; g) tilos a baromfi és a keltetıtojások tartási gazdaságukból történı elszállítása, kivéve, ha a kiszállítást az MgSzH területi szerve engedélyezheti a következı esetekben: ga) az azonnali levágás céljából lehetıleg a védı- vagy megfigyelési körzet területén lévı vágóhídra, vagy ha ez nem lehetséges, e területeken kívüli, az MgSzH területi szerve által kijelölt vágóhídra. Az ilyen baromfihúst a külön jogszabályban elıírt, különleges állategészségügyi jelöléssel kell ellátni. gb) a napos baromfi vagy a tojójérce szállítása a megfigyelési körzeten belüli gazdaságba, ahol nem tartanak más baromfit. Amennyiben erre nincs lehetıség, az MgSzH területi szerve az Európai Bizottság jóváhagyását követıen - engedélyezheti, hogy a baromfit a megfigyelési körzeten kívüli gazdaságba szállítsák. A gazdaságot a 10. (1) bekezdése szerinti hatósági ellenırzés alá kell vonni. gc) a keltetıtojásoknak az MgSzH területi szerve által kijelölt keltetıbe történı szállítása; az elszállítás elıtt a tojásokat és a csomagolóanyagot fertıtleníteni kell; h) a ga) gc) alpontokban engedélyezett mozgásokat közvetlenül, hatósági felügyelet mellett kell végrehajtani. Ezeket csak a hatósági állatorvos által a gazdaságban a teljes állományon végzett állategészségügyi ellenırzés után engedélyezik. A szállítóeszközöket használat elıtt és után tisztítani és fertıtleníteni kell. (3) A megfigyelési körzetben a) a körzet fı közlekedési útjain jól látható "Megfigyelési körzet Newcastlebetegség miatt" feliratú táblát kell kihelyezni; b) valamennyi baromfit zártan kell tartani a tartási helyén vagy az állatok megfigyelésére alkalmas olyan helyen, ahol megfelelıen elkülöníthetık; c) tilos a baromfiszállítás, a fı közútvonalakon és vasútvonalakon történı tranzit szállítás kivételével; d) a körzet kijelölését követı elsı 15 napban tilos a megfigyelési körzetbıl a baromfi kiszállítása, kivéve az azonnali levágás céljából, közvetlenül az MgSzH területi szerve által kijelölt, a megfigyelési körzeten kívüli vágóhídra történı szállítást; az ilyen baromfihúst külön jogszabályban elıírt, különleges állategészségügyi jelöléssel kell ellátni; e) tilos a megfigyelési körzetbıl a keltetıtojások kivitele, kivéve az MgSzH területi szerve által kijelölt keltetıbe történı szállítást. Elszállítás elıtt a tojásokat és a csomagolóanyagukat fertıtleníteni kell; f) tilos a baromfival vagy más madárral kapcsolatos vásár, piac, kiállítás és más hasonló rendezvény tartása; 7
g) tilos baromfitól származó használt alom, trágya megfigyelési körzetbıl történı kiszállítása. Az állományt ellátó állatorvos feladatai 8. Az állatbetegségek bejelentésének rendjérıl szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendeletben foglalt jelentési kötelezettségén túl a Newcastle-betegség gyanúja esetén az állományt ellátó állatorvos köteles a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni. A hatósági állatorvos feladatai 9. (1) A hatósági állatorvos az állatbetegségek bejelentésének rendjérıl szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendeletben elıírt általános kötelezettségei teljesítésén túl a betegség gyanújáról történı értesülést követıen köteles a) a helyszínre haladéktalanul kiszállni; b) az adott gazdaságot hatósági megfigyelés alá helyezni; c) a betegség megállapításához vagy kizárásához szükséges vizsgálati anyagot venni és azt engedélyezett laboratóriumba küldeni; d) ellenırizni a hatósági megfigyelés 5. -ban felsorolt szabályainak betartását. (2) A hatósági állatorvos a betegség hatósági megállapítását követıen köteles a) a védı- és a megfigyelési körzetben elvégezni a körzet valamennyi baromfitartó gazdaságának nyilvántartásba vételét, ellenırzését, a baromfik rendszeres klinikai vizsgálatát és ha szükséges laboratóriumi minták vételét és vizsgálatra küldését, valamint az ellenırzések és ezek eredményeinek dokumentálását; b) a védıkörzetben ellenırizni a baromfival, baromfihullákkal, tojásokkal érintkezı személyek, valamint ezeket szállító jármővek körzeten belüli mozgását; c) a megfigyelési körzetben ellenırizni a baromfi és a keltetıtojások körzeten belüli mozgását. (3) A hatósági állatorvos a betegség gyanúja, illetve hatósági megállapítása esetén járványügyi nyomozást folytat a készenléti tervben található kérdıív alapján. A járványügyi nyomozás legalább a következıkre terjed ki: a) azon az idıtartam, amióta a Newcastle-betegség jelen lehet a gazdaságban vagy a galambdúcban, illetve a leghosszabb lappangási idı (21 nap) figyelembevételével mikor kerülhetett be legkorábban a kórokozó az állományba; 8
b) a gazdaságba vagy galambdúcba került Newcastle-betegség lehetséges forrása, illetve egyéb olyan gazdaságok vagy galambdúcok azonosítása, ahol olyan baromfi, versenygalamb vagy más, fogságban tartott madár van, ami azonos forrásból betegedhetett vagy fertızıdhetett meg, c) a személyek, baromfi, versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak, illetve egyéb állatok, jármővek, tojás, hús vagy állathulla, vagy bármely eszköz, illetve olyan anyag mozgása, amivel a vírust az érintett gazdaságba vagy galambdúcba behurcolhatták, vagy onnan kivihették, d) a fertızött gazdaságból történı kihurcolással esetleg fertızıdött helyek azonosítása; e) a lappangási idın belül levágott állatok és ezek húsának azonosítása; f) a lappangási idın belül termelt tojások sorsa és ezek azonosítása; g) a lappangási idın belül termelt tojásokból kikelt napos baromfi azonosítása. (4) A baromfi, versenygalamb és más, fogságban tartott madarak illetve tojások tulajdonosa, tartója, értékesítıje, szállítója köteles a hatósági állatorvos által kért bármely járványügyi szempontból fontos információ (így különösen az állatmozgásokra, kiállításokra, versenyekre vonatkozó információ) szolgáltatására. (5) A hatósági állatorvos más gazdaságok esetében is alkalmazhatja az 5. -ban elıírt bármelyik intézkedést, amennyiben azok elhelyezkedése, kialakítása vagy a betegség jelenlétére gyanús gazdasággal történı érintkezése révén felmerül a fertızöttség gyanúja. 10. (1) Amennyiben a hatósági állatorvosnak oka van feltételezni, hogy valamely gazdaságban a személyek, állatok vagy jármővek mozgásának következtében, illetve bármilyen más módon a baromfi megfertızıdhetett a Newcastle-betegség vírusával, azt a kontaktgazdaságot a betegség gyanújának azonnali kimutatása érdekében hatósági ellenırzés alá helyezi, melynek keretében: a) elrendeli a gazdaságban tartott baromfi összeszámlálását; b) elrendeli a baromfi mozgásának ellenırzését; c) amennyiben szükséges, megtiltja a baromfi kiszállítását az adott gazdaságból, kivéve a (2) bekezdésnek megfelelı eseteket. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában elıírt kiviteli tilalom nem vonatkozik azon esetekre, amelyekben a baromfit hatósági felügyelet mellett azonnali levágás céljából közvetlenül a vágóhídra szállítják. A kiszállítás engedélyezése elıtt a hatósági állatorvosnak klinikai vizsgálatot kell végeznie minden baromfin, hogy kizárja a gazdaságban a Newcastle-betegség jelenlétét. 9
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti, mozgásra vonatkozó korlátozásokat a lehetséges fertızıdés legkésıbbi idıpontjától számított 21 napig, de legalább 7 napon keresztül kell alkalmazni. (4) A hatósági állatorvos a körülményektıl függıen, mérlegelés alapján az (1)- (2) bekezdés szerinti intézkedéseket korlátozhatja a gazdaság egy termelési egységére és az ott található baromfira, feltéve, hogy azokat külön személyzet teljesen elkülönítve tartja és takarmányozza. 11. (1) Amennyiben a hatósági állatorvos versenygalambok vagy valamely galambdúc esetében állapítja meg az állatok fertızöttségének lehetıségét, a korlátozó intézkedések keretében 21 napra megtiltja a versenygalambok galambdúcon kívüli mindenfajta mozgását. (2) Amennyiben a Newcastle-betegség gyanúja versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak esetében merül fel, a) a hatósági állatorvos azonnal megkezdi a betegség megállapításához szükséges hivatalos vizsgálatokat, mintavételt és járványügyi nyomozást; b) a hatósági állatorvos az állományt azonnal hatósági megfigyelés alá helyezi annak érdekében, hogy a gazdaságot vagy a galambdúcot ne hagyja el sem galamb vagy más, fogságban tartott madár, sem semmi más, ami alkalmas a Newcastlebetegség terjesztésére. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában elıírt intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg a kerületi fıállatorvos a Newcastle-betegség gyanúját ki nem zárja. A kerületi fıállatorvos feladatai 12. (1) A kerületi fıállatorvos az állatbetegségek bejelentésének rendjérıl szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendeletben elıírt általános kötelezettségei teljesítésén túl a betegség gyanújáról történt értesülés esetén köteles a) a helyszínre haladéktalanul kiszállni; b) a hatósági állatorvos intézkedéseit felülvizsgálni, és ezeket szükség szerint kiegészíteni vagy módosítani. (2) A kerületi fıállatorvos az NRL eredménye alapján hatóságilag megállapítja a betegséget vagy kizárja annak gyanúját. 10
(3) A Newcastle-betegség hatósági megállapítása esetén a kerületi fıállatorvos a) az adott gazdaságot helyi zárlat alá helyezi; b) ellenırzi a helyi zárlat 6. -ban felsorolt szabályainak betartását; c) elrendeli az adott gazdaságban tartott állatok leölését és ártalmatlanítását. (4) A Newcastle-betegség olyan gazdaságban bekövetkezı elıfordulása esetén, amely két vagy több különálló termelési egységbıl áll, az 6. (1) bekezdésében meghatározott intézkedések alól a kerületi fıállatorvos az OJK elızetes jóváhagyásával, az Európai Bizottság által meghatározott kritériumokkal összhangban felmentést adhat azon termelési egységek számára, amelyekben a Newcastlebetegség gyanúja nem áll fenn. A felmentés nem veszélyeztetheti a járványvédelmi intézkedéseket és csak akkor alkalmazható, ha a hatósági állatorvos igazolja, hogy a termelési egységek - figyelembe véve szerkezetüket, méretüket, mőködésüket, az állattartás módját, a takarmányozást, a vízforrást, felszerelésüket, a gazdaságok személyzetét és látogatóit - teljesen függetlenek más termelési egységektıl, elhelyezkedésük és az ott tartott baromfi napi kezelése vonatkozásában, ezáltal a vírus nem terjedhet át egyik állományról a másikra. (5) A kerületi fıállatorvos más gazdaságok esetében is alkalmazhatja az 6. -ban elıírt intézkedéseket, amennyiben azok elhelyezkedése, kialakítása vagy azzal a gazdasággal történı érintkezése révén, ahol a betegséget megállapították, felmerül a lehetséges fertızöttség gyanúja. 13. (1) Amennyiben a Newcastle-betegség versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak esetében kerül hivatalos megállapításra, a kerületi fıállatorvos elrendeli az alábbiakat: a) a 6. (1) bekezdésének c)-e) és h)-i) pontjában elıírt ellenırzési és felszámolási intézkedéseket a Newcastle-betegséggel fertızött versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak, valamint a gazdaságok és galambdúcok esetében; vagy b) legalább ba) a versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak galambdúcon vagy gazdaságon kívüli mozgásának tilalmát a Newcastle-betegség klinikai tüneteinek megszőnését követı legalább 60 napos idıszakra; és bb) a vírussal történt kontaminációra gyanús anyagok és hulladék megsemmisítését vagy ártalmatlanítását. A kezelésnek biztosítania kell, hogy az összes Newcastle-betegség vírus, illetve a ba) alpont szerinti 60 napos idıszak alatt felhalmozódott hulladék megsemmisül; c) járványügyi nyomozás lefolytatását a 9. (3) bekezdése alapján. 11
Az MgSzH területi szervének feladatai 14. (1) Az MgSzH területi szerve a Newcastle-betegség gyanújáról vagy kitörésérıl történı értesülés esetén a) haladéktalanul jelentést tesz az MgSzH Központnak; b) ellenırzi a kerületi fıállatorvos intézkedéseit, szükség esetén azokat kiegészíti vagy módosítja; c) elrendelheti magánállatorvosok közcélú igénybevételét; d) ha a betegség más megyébıl származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve fertızıdésének lehetısége áll fenn, értesíti az MgSzH azon területi szervét, amelynek az illetékességébe az érintett megye tartozik. (2) A Newcastle-betegség hatósági megállapítása esetén az MgSzH területi szerve haladéktalanul kijelöli a) a védıkörzet területét a fertızött gazdaság körüli legalább 3 km sugarú körben; b) a megfigyelési körzet területét a fertızött gazdaság körüli legalább 10 km sugarú körben, beleértve a védıkörzet területét; és ezekrıl, valamint a hozott intézkedésekrıl haladéktalanul tájékoztatja az MgSzH Központot. (3) A körzetek kijelölésénél tekintetbe kell venni a földrajzi, közigazgatási, ökológiai és járványügyi tényezıket, valamint a megfigyelés lehetıségeit. (4) A védı- és megfigyelési körzetek nagysága, illetve fenntartásuk idıtartama az Európai Bizottság elızetes jóváhagyását követıen csökkenthetı, amennyiben a 9. (3) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás megállapítja, hogy a kitörés olyan fertızıdés eredménye, ahol nincs bizonyíték annak továbbterjedésére. (5) A Newcastle-betegség kitörése esetén a MgSzH területi szervének vezetıje felállítja a HJK-t, mely a készenléti tervben leírtak szerint látja el feladatait. (6) Az MgSzH területi szerve a védıkörzetben és a megfigyelési körzetben köteles elrendelni a 7. -ban felsorolt szabályok végrehajtását. (7) Az országos készenléti terv alapján az MgSzH területi szervei megyei készenléti tervet készítenek és azt folyamatosan naprakészen tartják. 12
Az MgSzH Központ feladatai 15. (1) Az MgSzH Központ Newcastle-betegség elleni országos készenléti tervet készít a járvány kitörése esetén végrehajtandó intézkedések, valamint a védekezésben résztvevık feladatainak pontos meghatározásához és összehangolásához. (2) A készenléti terv legalább a következıket tartalmazza: a) az OJK létrehozása a nemzeti szintő járványügyi intézkedések összehangolása céljából; b) a járványvédelmi intézkedések helyi szinten történı összehangolásához megfelelı eszközökkel rendelkezı HJK-k listája; c) részletes információ a járványügyi intézkedésekért felelıs személyi állományról, annak képesítésérıl és felelısségérıl; d) valamennyi HJK esetében a gyors kapcsolatfelvétel lehetısége a járványkitöréssel közvetve vagy közvetlenül érintett személyekkel vagy szervezetekkel; e) a járványügyi intézkedések megfelelı végrehajtásához, a járvány gyors és hatékony felszámolásához szükséges eszközökhöz, felszerelésekhez, személyzethez való hozzájutás biztosítása; f) részletes útmutatás arra vonatkozóan, hogy a fertızés vagy kontamináció gyanújának illetve megállapításának esetén milyen intézkedéseket kell hozni, beleértve a hullák ártalmatlanítására vonatkozó javaslatokat is; g) továbbképzési programok a gyakorlati és a közigazgatási eljárási ismeretek gyakorlására és fejlesztésére; h) diagnosztikai laboratóriumok esetében a kórbonctani vizsgálatokhoz szükséges felszerelés, a szerológiai, szövettani stb. vizsgálatokhoz szükséges kapacitás, a gyorsdiagnózisra való alkalmasság biztosítása, valamint intézkedések a minták gyors szállítása érdekében; i) a Newcastle-betegség elleni sürgısségi vakcinázás esetén az oltóanyaggal kapcsolatos követelmények, a szükséges oltóanyag becsült mennyisége; j) a megelızı immunizálások hatékonyságának ellenırzésére irányuló mintavétel szabályai; k) rendelkezések a készenléti terv végrehajtására. (3) Az MgSzH Központ a Newcastle-betegségre vonatkozó készenléti tervet valamint annak módosításait, kiegészítéseit jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. (4) Az MgSzH Központ a honlapján az NRL nevét, címét, elérhetıségét más tagállamok és a nyilvánosság számára elérhetıvé teszi. 13
(5) A betegség kitörése esetén az MgSzH Központ szervezeti keretein belül felállított OJK a) ellenırzi az MgSzH területi szerveinek intézkedéseit, szükség esetén azokat kiegészíti vagy módosítja; b) összehangolja és irányítja a járványfelszámolási munkát; c) a járványelfojtási intézkedések kiegészítéseként sürgısségi vakcinázást rendelhet el a 22. -ban foglaltak szerint; d) a védı- és megfigyelési körzetekrıl, a körzetek helyzetét érintı bármilyen változásról 24 órán belül értesíti a Bizottságot; e) naprakészen tartja az ország területén található védı- és megfigyelési körzetek jegyzékét; f) amennyiben a védı- és megfigyelési körzetek több tagállam területét érintik, a körzetek határának kijelölésénél együttmőködik az érintett tagállamok illetékes hatóságaival. (6) Az MgSzH Központ vizsgálja a megelızı célzattal használt vagy a sürgısségi esetekre készletezett vakcinákat hatékonyság, ártalmatlanság és sterilitás tekintetében. Az országos fıállatorvos feladatai 16. (1) Az országos fıállatorvos a Newcastle-betegség kitörését külön jogszabály szerint bejelenti az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint tájékoztatja az érintett országok fıállatorvosait. (2) Amennyiben a felállított védı- és megfigyelési körzetek más tagállam, illetve harmadik ország területére is kiterjednek, errıl az országos fıállatorvos értesíti az érintett tagállam, illetve harmadik ország illetékes állat-egészségügyi hatóságát. (3) A Newcastle-betegség minél gyorsabb felszámolásához és a járványügyi nyomozás lefolytatásához szükséges intézkedések teljes körő összehangolására az országos fıállatorvos létrehozza az OJK-t, mely a készenléti tervben leírtak szerint látja el feladatait. (4) Az országos fıállatorvos a betegség kitörése esetén az Élelmiszerlánc és Állategészségügy Állandó Bizottság keretében tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a betegség aktuális helyzetérıl, a hozott intézkedésekrıl. (5) A Newcastle-betegség elleni megelızı kötelezı vagy önkéntes vakcinázásról, illetve az esetleges sürgısségi vakcinázásról az országos fıállatorvos tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell: 14
a) az alkalmazandó vakcina tulajdonságait és összetételét; b) a vakcina elosztásának, tárolásának és használatának felügyeletére vonatkozó eljárásokat; c) a kötelezıen vakcinázandó vagy vakcinázható baromfifajokat és -kategóriákat; d) a területeket, ahol a vakcinázást kötelezıen végrehajtják vagy végrehajthatják; e) az elvégzendı vakcinázás okait; f) sürgısségi vakcinázás esetén azt az idıszakot, amely alatt azt végrehajtják. Az NRL feladatai 17. (1) Az NRL feladatait az MgSzH Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti laboratóriuma látja el. (2) Az NRL feladatai: a) elvégzi a Newcastle-betegség vírusának teljes antigén és biológiai tipizálását; b) megerısíti a regionális diagnosztikai laboratóriumok eredményeit; c) vizsgálja és ellenırzi a regionális laboratóriumok által használandó reagenseket; d) összehangolja a diagnosztikai szabványokat és módszereket, a reagensek használatát, ennek érdekében: da) a regionális laboratóriumokat diagnosztikai reagensekkel láthatja el, db) ellenırzi a használt diagnosztikai reagensek minıségét, dc) idıszakosan összehasonlító vizsgálatokat végez, dd) az országban megállapított esetekbıl Newcastle-betegségvírusizolátumokat tart; e) kapcsolatot tart a közösségi referencia laboratóriummal. (3) Az NRL a (4) pontban foglalt kivétellel kizárólagosan végzi az e rendeletben elıírt hatósági laboratóriumi vizsgálatokat. (4) Az országos fıállatorvos az MgSzH Központ szakvéleménye alapján maximum 5 év idıtartamra más laboratóriumnak is engedélyt adhat a rendeletben elıírt laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére. 18. A Newcastle-betegség vírus jelenlétének kimutatására szolgáló mintavételt és a betegséggel összefüggı egyéb laboratóriumi vizsgálatokat beleértve a megelızı immunizálások hatékonyságának ellenırzésére irányuló vizsgálatokat a mellékletben foglaltakkal összhangban kell végezni. 15
Megelızı immunizálások 19. (1) Tyúk, pulyka, gyöngytyúk, valamint tenyésztett vadmadarak (fácán, fürj, fogoly) esetében kötelezı a) a keltetıben, naposkorban végzett immunizálás, b) a növendék állatok ismételt immunizálása 14-28 napos korban, valamint c) ezen felül a nagylétszámú tenyész- és tojóállományok esetében 2-3 hetes idıközzel végzett két vakcinázás (amelybıl az egyik élı, a másik inaktivált vírust tartalmazó vakcina) a tojástermelés megkezdése elıtt 3-4 héttel. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott idıtartamtól a kerületi fıállatorvos engedélyezheti az eltérést, ha a járványtani helyzet ezt indokolja. (3) A versenygalambok vakcinázása nem kötelezı, kivéve, ha azokat tréning, verseny, kiállítás, vásár vagy egyéb rendezvény céljából a galambdúcból kiszállítják. Ezen állatok kizárólag olyan vakcinával immunizálhatók, amely forgalomba hozatali engedélye szerint alkalmas galambok Newcastle-betegség elleni immunizálására. A vakcinázást a kiszállítás elıtt legalább annyi nappal korábban kell végezni, amennyi az immunvédelem kialakulásához szükséges. (4) A vakcinázásnál baromfi esetében a spray-vel és szembe cseppentéssel történı immunizálási módszereket kell elınyben részesíteni. (5) A Newcastle-betegség ellen alkalmazható vakcináknak meg kell felelni az alábbi követelményeknek: a) attenuált élı vírust tartalmazó vakcina esetében az ICPI érték 0,5 alatti, illetve inaktivált vakcina esetében a vakcina vírustörzs ICPI értéke 0,7 alatti, b) a vakcinát Magyarországon törzskönyvezték vagy a külföldön törzskönyvezett készítmény behozatalát az MgSzH Központ engedélyezte, és c) forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott madarak tulajdonosa köteles állományát állatorvossal az (5) bekezdés szerinti vakcinával a vakcinázási tervnek megfelelıen immunizálni. Ezekrıl a vakcinázásokról (vakcina típusa, vakcinázás ideje, vakcinázott állatok létszáma) a tulajdonos köteles nyilvántartást vezetni. (7) Az MgSzH Központ az (1) bekezdésében foglalt vakcinázási kötelezettségek alól egyedi engedéllyel felmentést adhat egyes állományok esetében 16
a) tudományos kutatási, diagnosztikai, kísérleti vagy oltóanyag elıállítási célból, b) különleges rendeltetéső és minısítéső (pl. specifikus kórokozóktól mentes, a továbbikban: SPF) állományokra, c) nemzetközi kereskedelmi okok miatt. 20. (1) Az immunizálások hatékonyságát rendszeresen ellenırizni kell a készenléti tervben meghatározott részletes szabályoknak megfelelıen. Az ellenırzést az ellenanyagszint meghatározásával, azaz vérvétellel és abból végzett haemagglutinációgátlási (a továbbiakban: HAG) próbával kell végrehajtani. (2) Az állomány védettsége akkor megfelelı, ha a) a csak élı vakcinával immunizált állomány HAG mértani átlagtitere legalább 1:8 és a vizsgált vérsavók között a negatívok aránya nem több mint 20%; b) az inaktivált vakcinával is immunizált állományok HAG mértani átlagtitere legalább 1:128-256 és nem fordul elı 1:16 titer alatti egyed. (3) Ha a (2) bekezdésben leírt feltételek nem teljesülnek, a kerületi fıállatorvos elrendelheti az állomány ismételt vakcinázását. Sürgısségi vakcinázás 21. (1) Az országos fıállatorvos az OJK javaslata alapján - a járványelfojtási intézkedések kiegészítéseként sürgısségi vakcinázást rendelhet el. (2) Sürgısségi vakcinázás esetén tilos az 5. szerinti korlátozások hatálya alá esı gazdaságban tartott baromfi vakcinázása vagy újravakcinázása. (3) Sürgısségi vakcinázás esetén a) a kijelölt baromfifajokat a lehetı legrövidebb idın belül kell vakcinázni; b) a vakcinázási területen lévı gazdaságban kikelt vagy oda átszállított, és a kijelölt fajhoz tartozó valamennyi baromfit vakcinázni kell, amennyiben elızetesen nem vakcinázták; c) a vakcinázási mővelet idején, a vakcinázási területen lévı gazdaságban tartott, a kijelölt fajhoz tartozó valamennyi baromfi kiszállítása tilos, kivéve: ca) vakcinázási területen lévı gazdaságba szállított napos baromfi, ahol azok vakcinázására sor kerül; cb) azonnali vágásra közvetlenül a vágóhídra szállított baromfi. Amennyiben a vágóhíd a vakcinázási területen kívül található, a baromfi szállítása kizárólag a 17
hatósági állatorvos által a gazdaságban végzett kedvezı eredményő állategészségügyi vizsgálat után engedélyezhetı; d) amennyiben az a) pontban elıírt vakcinázási mőveleteket végrehajtották, a vakcinázási területrıl kifelé irányuló mozgásokat a következı esetekben lehet engedélyezni: da) a hústermelésre szánt napos baromfi olyan gazdaságba történı szállítása, ahol azokat vakcinázzák; a szóban forgó gazdaságot megfigyelés alatt kell tartani mindaddig, amíg az oda szállított baromfit levágják; db) a több mint 21 nappal korábban vakcinázott, és azonnali levágásra szánt baromfi szállítása; dc) a legalább 21 nappal korábban vakcinázott tenyészbaromfiból származó keltetıtojás elszállítása; a tojásokat és a csomagolóanyagot szállítás elıtt fertıtleníteni kell. (4) A (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti intézkedéseket a sürgısségi vakcinázási mőveletek végrehajtását követı három hónapig kell alkalmazni; ezeket az országos fıállatorvos további egy vagy több három hónapos idıszakra meghosszabbíthatja. (5) A (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kötelezettségek alól az MgSzH Központ mentesítheti a tudományos szempontból különös értékkel bíró állományokat a szisztematikus vakcinázási program alól, feltéve, hogy az összes szükséges lépést megteszi egészségük védelmének biztosítására, illetve rendszeres szerológiai ellenırzés alá vonja ezeket. (6) A sürgısségi vakcinázás végrehajtásának részleteit a készenléti terv tartalmazza. A tisztítás és fertıtlenítés szabályai 22. (1) A tisztítás és fertıtlenítés során az MgSzH területi szerve által jóváhagyott szereket az általuk meghatározott koncentrációban kell használni, a hatósági állatorvos utasítása szerint és felügyelete mellett. (2) Az elızetes tisztítás és fertıtlenítés keretében az állati hullák, baromfi szövetrészek, tojások ártalmatlanítása illetve elszállítása után az (1) bekezdéssel összhangban haladéktalanul le kell lepermetezni fertıtlenítıszerrel a ketreceket és a gazdaság azon részeit, amelyekben a baromfit tartották vagy bármely más, a vírussal történt kontaminációra gyanús részeit, trágyát, almot, szennyvizet, valamint a szállítójármőveket, amelyekkel ezen állatok érintkeztek. Az alkalmazott fertıtlenítıszert legalább 24 órán keresztül a kezelt felületen kell hagyni. (3) A végsı tisztítás és fertıtlenítés során 18
a) a zsírt és a szennyezıdést zsíroldószer alkalmazásával el kell távolítani a felületekrıl, majd a felületeket vízzel le kell mosni; b) az a) pontban leírt, vízzel történı lemosás után ismét fertıtlenítıszerrel kell lepermetezni; c) hét nap után a helyiségeket zsíroldószerrel kell kezelni, hideg vízzel le kell öblíteni, fertıtlenítıszerrel le kell permetezni, majd ismét vízzel le kell öblíteni. A korlátozó intézkedések feloldása 23. (1) A hatósági megfigyelés során hozott intézkedések visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a Newcastle-betegség gyanúját a kerületi fıállatorvos kizárta. (2) A helyi zárlatot a kerületi fıállatorvos feloldja, ha a lezárt helyen baromfi vagy más, fogságban tartott madár nincs, valamint a 22. -ban részletezett tisztítást és fertıtlenítést végrehajtották. (3) A védıkörzetet és az ott alkalmazott intézkedéseket a fertızött gazdaságban végzett 22. szerinti tisztítási és fertıtlenítési mőveletek végrehajtását követıen legalább 21 napig fenn kell tartani. A védıkörzetet ezt követıen az MgSzH területi szerve megszünteti és a továbbiakban a területre mint a megfigyelési körzet részére a megfigyelési körzet intézkedéseit kell alkalmazni. (4) A megfigyelési körzetet és az ott alkalmazott intézkedéseket a fertızött gazdaságban végzett 22. szerinti tisztítási és fertıtlenítési mőveletek végrehajtását követıen legalább 30 napig fenn kell tartani. Záró rendelkezések 24. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követı 15. napon lép hatályba, egyidejőleg hatályát veszti a madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezésrıl szóló 44/2002. (V. 17.) FVM rendelet. (2) Ez a rendelet a Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetésérıl szóló, 1992. július 14-i 92/66/EGK tanácsi irányelv, valamint az azt módosító 806/2003/EK rendeletnek, 2006/104/EK irányelvnek és 2008/73/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Budapest, 2009. augusztus 19
Melléklet a.../2009. ( ) FVM rendelethez A Newcastle-betegség megállapítására és differenciál diagnózisára alkalmas diagnosztikai eljárások A Newcastle-betegség vírusának kimutatására és tipizálására alkalmas alábbi eljárásokat irányadónak, és a betegség kórjelzésére minimálisan alkalmazandó módszereknek kell tekinteni. A Newcastle-betegséget a Paramyxoviridae család, Avulavírus nemzetségébe tartozó meghatározott tulajdonságokkal rendelkezı 1-es típusú Avian Paramyxovirus (APMV- 1) okozza. Jelenleg a madarak paramyxovírusainak kilenc szerotípusát ismerjük, amelyeket APMV-1-tıl APMV-9-ig jelölnek. Valamennyi Newcastle-betegséget okozó vírustörzs az APMV-1 csoportba tartozik. Tekintettel a törzsek eltérı kórokozó-képességére és a klinikai tünetek változatosságára, a Newcastle-betegséget akkor állapítjuk meg, ha a kimutatott APMV-1 vírus az alábbi kritériumok egyikének megfelel: 1. a törzs intracerebrális pathogenitási indexe (ICPI) naposcsibében (Gallus gallus) 0,7. 2. molekulárbiológiai módszerekkel vizsgálva az F2 fehérje C végzıdésén többszörös bázikus aminosavakat (a 113-116 pozíciókban legalább 3 arginin vagy lizin) és a 117 pozícióban pedig fenilalanint mutatnak ki. Amennyiben a fenti aminosav-sorrendet nem sikerül kimutatni, akkor minden esetben el kell végezni a törzs ICPI vizsgálatát. 1. Minták 1. FEJEZET Mintavétel és a minták kezelése Élı madaraktól kloákatampon- (vagy bélsár) és légcsıtampon-minta; frissen elhullott madarak esetében bélsár vagy béltartalom, agyszövet, légcsı, tüdı, máj, lép, esetleg egyéb más, nyilvánvalóan érintett szerv. 2. A minták kezelése Az 1. pontban felsorolt szerveket egyesíteni lehet, kivéve a bélsármintát. A tamponokat a teljes elmerülésükhöz elegendı antibiotikumos puffer oldatba kell helyezni. A bélsárból és szervekbıl izotóniás konyhasóoldatot és antibiotikumokat tartalmazó pufferban 10-20%-os szuszpenziót kell készíteni (zárt keverıt vagy dörzscsészét, valamint steril homokot használva). A szuszpenziót szobahımérsékleten 20
körülbelül két órán át állni hagyjuk (vagy 4 C-on maximum 4 napig), majd 800 1000 g-n 10 percig centrifugáljuk. 3. Antibiotikum oldat A különbözı laboratóriumok változó összetételő antibiotikum oldatokat használnak. A bélsármintákhoz magas (5-szörös) koncentrációjú antibiotikum-oldatot kell használni. A tipikus összetétel a következı: 10000 egység/ml penicillin, 10 mg/ml sztreptomycin, 0,25 mg/ml gentamycin és 5000 egység/ml mycosztatin, foszfáttal pufferolt sóoldatban. Ezek a mennyiségek akár ötször kisebbre csökkenthetık szövetek és légcsıtampon minták esetén. A Chlamydiák ellen 0,5-1 mg/ml oxytetracyclinel lehet az oldatot kiegészíteni. Az antibiotikumok hozzáadása után a puffer ph-ját ellenırizni kell és szükség esetén azt 7,0 7,4-re visszaállítani. Vírusizolálás embrionált tyúktojásban 2. FEJEZET A vírus izolálása A minták lecentrifugált felülúszó folyadékát legalább 5 db, 9-11 napig keltetett tyúktojás allantoisz zsákjába 0,2 ml-es mennyiségben kell beoltani. Optimális esetben a tojásokat SPF állományból kell beszerezni, de amennyiben ez kivitelezhetetlen, elfogadható a Newcastle-betegség vírus elleni ellenanyagtól mentesnek bizonyult állománytól szerzett tojások használata is. A beoltott tojásokat 37 C hımérsékleten kell tartani, és naponta lámpázni kell. Az elhalt (kivéve i.c.) vagy elhullás elıtti embriót tartalmazó tojásokat, valamint a túlélı tojásokat a beoltást követı 4.-7. nap után 4 C-ra le kell hőteni, és az allantoisz folyadékot vizsgáljuk haemagglutinációs aktivitásra. A negatív minták allantoisz folyadékát hígítatlanul az elızıvel azonos módon legalább egy alkalommal tovább passzáljuk. Haemagglutináció kimutatása esetén a baktériumok jelenlétét tenyésztés segítségével kell kizárni. Baktériumok jelenléte esetén a folyadékot 450 nm-es membránszőrın kell átszőrni és ismét antibiotikumot kell hozzáadni, vagy 200 nm-es szőrın sterilre szőrhetı, és az elıbbiek szerint be kell oltani az embrionált tojásokba. 1. Elızetes elkülönítés 3. FEJEZET Elkülönítı kórjelzés A teljes körő azonosítás, tipizálás és pathogenitási vizsgálat elvégzése céljából valamennyi haemagglutináló vírustörzset el kell küldeni a nemzeti referencia laboratóriumnak. Fontos azonban, hogy a vírus elterjedésének korlátozását célzó, a Newcastle-betegségre vonatkozó átmeneti ellenırzı intézkedéseket minél hamarabb 21
bevezetése érdekében a regionális laboratóriumok képesek legyenek kimutatni a Newcastle-betegség vírusát. Ezért a haemagglutináló allantoisz folyadékokat ezekben a laboratóriumokban az 5. és 6. fejezetben leírt haemagglutináció-gátlási próbában kell vizsgálni. Az átmeneti ellenırzı intézkedések bevezetéséhez a mintákat egy ismert, legalább 2 9 titerő poliklonális Newcastle-betegség elleni szérummal kell vizsgálni, pozitív esetben a gátlás mértéke 2 4. 2. Megerısítı azonosítás A nemzeti laboratóriumnak minden haemagglutináló törzs esetében el kell végeznie a teljes körő elkülönítı kórjelzést. A Newcastle-betegség megerısítése monospecifikus, csirke Newcastle-betegség elleni antiszérummal végzett haemagglutináció-gátlási próbával történik. Ezután 7. fejezetben leírt intracerebrális pathogenitási index vizsgálatot, vagy pedig a molekuláris biológiai azonosítást el kell végezni az összes pozitív izolátumon. A 0,7-nél nagyobb pathogenitási index vagy a megadott szekvencia kimutatása alapján a Newcastle-betegség megállapítható és az ellenırzı intézkedések teljes körő végrehajtását teszi szükségessé. A Newcastle-betegség vírusának tipizálásában az utóbbi idıben elért fejlıdés, különösen a monoklonális ellenanyag technikákat illetıen, lehetıvé tette a törzsek és izolátumok csoportosítását. Különösen fontos, hogy rendelkezésre áll néhány monoklonális ellenanyag, ami a Közösség területén használt vakcina törzsekre jellemzı, és azokat egyszerő haemagglutináció-gátlási próbákban fel lehet használni. Mivel a mintavételre használt baromfikból gyakran lehet élı vakcina vírustörzseket izolálni, a nemzeti referencia laboratóriumokban végzett gyors azonosítás egyértelmően elınyös. E monoklonális ellenanyagokat a közösségi referencialaboratórium állítja elı, majd eljuttatja a nemzeti laboratóriumokhoz az izolált vakcionatörzsek azonosítási vizsgálatai céljára. A nemzeti laboratóriumoknak minden haemagglutináló törzset el kell küldeni a közösségi referencia-laboratóriumnak. 3. Az izolátumok további tipizálása és karakterizálása A közösségi referencia-laboratóriumnak meg kell kapnia az egyes nemzeti laboratóriumoktól származó valamennyi haemagglutináló vírustörzset, további antigén és filogenetikai tanulmányozás céljából, amely a betegség Közösségen belüli járványtanának magasabb szintő megértését teszi lehetıvé. 22
4. FEJEZET A Newcastle-betegség vírusának és ellenanyagainak kimutatására szolgáló gyorstesztek A vakcinázott madarakban jelen lévı Newcastle-betegség vírus és a nem vakcinázott madarakban jelen lévı ellenanyagok kimutatására szolgáló gyorstesztek a következık: 1. A Newcastle-betegség vírus kimutatása Számos, a Newcastle-betegség antigénjeit közvetlenül azonosító gyorstesztet alkalmaznak vakcinázott madarakban a fertızés diagnosztizálására. Jelenleg a leggyakrabban használtak a légcsı hosszanti keresztmetszetén végzett immunfluoreszcenciás és az agyszövetben végzett immunperoxidáz próbák. Kétségtelen, hogy más direkt antigén kimutatási próbákat és molekuláris biológiai módszereket is lehet alkalmazni a Newcastle-betegség vírusfertızések esetében. E próbák hátránya az, hogy nem alkalmazható a Newcastle-betegség vírus összes lehetséges szaporodási helyeinek vizsgálatára a vakcinázott madarakban. Tehát például a vírus hiánya a légcsıben nem zárja ki azt, hogy az esetleg nem szaporodik a bélcsatornában. A Newcastle-betegség diagnózisában egyetlen direkt kimutatási próba rutinszerő használata sem ajánlott, bár sajátos körülmények között e próbáknak hasznos szerepük lehet. 2. Ellenanyagok kimutatása a nem vakcinázott madarakban A Newcastle-betegség diagnózisával foglalkozó laboratóriumok többsége ismeri a haemagglutináció gátlási próbát, és az alábbiakban megfogalmazott ajánlás ehhez a próbához kapcsolódik a vírus ellen képzıdött ellenanyagok mérésére. Ezen kívül az "enzyme-linked immunosorbent assays" (ELISA) is sikerrel alkalmazható a vírus elleni ellenanyagok kimutatására. Javasolt, hogy amennyiben a regionális laboratóriumokban igény van az ELISA vizsgálat elvégzésére, ezt a vizsgálatot a nemzeti referencia laboratórium felügyelje. a) Minták Ha az állomány létszáma 20 alatt van, akkor minden egyedtıl, nagyobb állományokban 20 madárból kell vérmintát venni (ez 99%-os biztonsággal kimutat legalább egy pozitív szérumot, ha az állomány 25%-a vagy annál nagyobb része fertızött, tekintet nélkül az állomány méretére). A vért hagyni kell megalvadni, majd a szérumot szeparáljuk a vizsgálat céljára. b) Ellenanyag-kimutatási vizsgálat 23