Békés Megyei Vízművek Zrt.

Békéscsaba, Dobozi út 5. BESZÁMOLÓ DÉVAVÁNYA VÁROS IVÓVÍZ-ELLÁTÁSÁNAK, SZENNYVÍZ-ELVEZETÉSÉNEK ÉS TISZTÍTÁSÁNAK HELYZETÉRŐL Békéscsaba, 2009. február 09. Dr. Csák Gyula vezérigazgató

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK ZRT. SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE... 2 I. A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSRÓL... 4 1.) A KÖZÜZEMI VÍZSZOLGÁLTATÁS, A VÍZMŰ-RENDSZER JELLEMZÉSE, FŐBB ADOTTSÁGAI... 4 2.) A KÖZÜZEMI CSATORNAMŰ... 7 2.1 A csatornázási rendszer kialakulása... 7 2.2 A szennyvíztisztítás... 7 3.) VÍZÉRTÉKESÍTÉS ÉS A LESZÁMLÁZOTT SZENNYVÍZMENNYISÉGEK ALAKULÁSA... 10 3.1 Értékesített vízmennyiség (m 3 )... 10 3.2 Értékesített vízárbevétel (ezer Ft)... 11 3.3 Leszámlázott szennyvízmennyiség (m 3 )... 11 3.4 Leszámlázott szennyvíz-árbevétel (ezer Ft)... 12 4.) A SZOLGÁLTATÁS SZÍNVONALA, MINŐSÉGE... 13 5.) AZ ÜZEMELÉS HELYI SZERVEZETE, LÉTSZÁMA... 13 II. FOGYASZTÓI KAPCSOLATOK, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT... 14 1.) VÍZMÉRŐ LEOLVASÁS, SZÁMLÁZÁS... 14 2.) TÁRSASHÁZAK, LAKÓKÖZÖSSÉGEK FOGYASZTÁS-ELSZÁMOLÁSA... 14 3.) ÜGYFÉLSZOLGÁLAT... 14 III. SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK, A DÍJFIZETÉS HELYZETE... 16 1.) VÍZ- ÉS CSATORNADÍJAK KIALAKÍTÁSA... 16 2.) A DÍJFIZETÉS HELYZETE, HÁTRALÉKOK... 20 1. oldal

A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK ZRT. SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE Bucsa Ecsegfalva Kertészsziget Füzesgyarmat Dévaványa Körösnagyharsány Szeghalom Körösújfalu Biharugra (Nagylapos) Gyomaendrőd Körösladány Zsadány Vésztő Okány Szarvas Köröstarcsa Geszt Bélmegyer Mezőgyán Békésszentandrás Csabacsűd Örménykút Csárdaszállás (Kisnyék) (Nagygyanté) Hunya Mezőberény Újszalonta Kardos Sarkadkeresztúr Tarhos Kondoros Kamut Murony Méhkerék Békés Doboz Eperjes Kétsoprony (Mezőmegyer) Sarkad Kötegyán (Szanazug) Nagyszénás (Gerla) Gádoros Csorvás Telekgerendás Békéscsaba Gyula Orosháza Újkígyós Gerendás Csabaszabadi Szabadkígyós Pusztaföldvár Kétegyháza Csanádapáca Pusztaottlaka Gábortelep Medgyesegyháza Bánkút Medgyesbodzás Elek Kardoskút Kaszaper Magyarbánhegyes Almáskamarás Nagykamarás Nagybánhegyes Lökösháza Tótkomlós Kunágota Dombiratos Békéssámson Mezőkovácsháza Kevermes Magyardombegyház Kisdombegyház Végegyháza Mezőhegyes Dombegyház Battonya országhatár megyehatár Békéscsabai Üzemmérnökség Gyomaendrődi Üzemmérnökség Mezőkovácsházi Üzemmérnökség Orosházi Üzemmérnökség Sarkadi Üzemmérnökség Szeghalmi Üzemmérnökség Nem a BMV Zrt. a szolgáltató 2. oldal

Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képviselő Testület! Mellékelt beszámolónkban a sal kapcsolatos közüzemi szolgáltatási tevékenységről adunk számot, beszámolva a település víz- és csatornamű rendszeréről, a végzett szolgáltatás mennyiségéről és minőségéről, az ügyfélszolgálati tevékenységünkről, a szolgáltatási díjakról, valamint a hátralékok alakulásáról. 3. oldal

I. A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSRÓL 1.) A közüzemi vízszolgáltatás, a vízmű-rendszer jellemzése, főbb adottságai vízellátása a vízellátó távvezeték kiépítését követően 1998. augusztusa óta a Közép-békési Regionális Vízműrendszerről biztosított. A regionális rendszerre való rákötéssel egy időben a belső hálózat hidraulikai rekonstrukciója is elkészült. A vízellátást korábban az I. számú vízműtelepen lévő 3 db fúrt kút és az ehhez alkalmazott vízkezelési technológia (vas- és mangántalanító berendezés) biztosította, melyek a Közép-békési Regionális Rendszerre való rácsatlakozást követően üzemen kívül lettek helyezve. A vízmű-telepen található I/4. számú 670,0 m talpmélységű fúrt kút innentől kezdve a város fürdőjének lett átadva. Az utóbbi években a vízműtelepen már vízellátást szolgáló termelés nem folyik, viszont a helyi üzemeltetés irányítása, a fogyasztókkal való kapcsolattartás, valamint a hibabejelentés fogadása itt történik. A II. sz. a telepen keresztül történik - a regionális kapcsolat révén - a város vízellátása. A telepen található víztermelési létesítmények a következők: üzemen kívüli létesítmények >> az II/1. és a II/3. számozású 203 m és 650 m talpmélységű kutak és a ( régi ) 100 m 3 mélytároló; tartalék létesítmény >> II/5. sorszámú vízműkút; a vízátadáshoz szükséges szabályozó és mérőberendezéseknek helyet adó ún. átadási pont (vízmérés NA 150 ZENNER vízmérővel); az 500 m3-es nyári csúcs miatt fenntartott tartalék tárolómedence a töltő-, szívó-, ürítő- és túlfolyó vezetékekkel; a vízszolgáltatást biztosító szivattyúgépház, a 3 db GRUNDFOS 60 m 3 /h/darab teljesítményű szivattyúval; a szükségklórozó berendezés; és a belső elektromos és irányítástechnikai rendszer. 4. oldal

Az ellátás biztonságossága érdekében valósult meg a vízműtelep és az elosztóhálózat közötti kapcsolat (ún. hálózati megerősítés). Dévaványa elosztóhálózatának üzemi nyomását a település SUPERSTAT típusú magastárolója biztosítja 2,8-3,5 bar jellemző hálózati, végpontokon 1,8-2,5 bar nyomásértékekkel. Magastároló adatai: Fertőtlenítés: Jellemzők megnevezése Mértékegység Adatok Típusa - SUPERSTAT Teljes térfogata [m 3 ] 356 Hasznos térfogat [m 3 ] 356 Felső üzemi szint a terepszinttől [m Bf.] 121,80 Alsó üzemi szint a terepszinttől [m Bf. 115,37 Jellemzők megnevezése Mértékegység Adatok típusa - ADVANCE 205-2 A berendezés teljesítménye [g/h] 10 200 helye - vízműgépház klórozó helyiség Elosztó-hálózat állapota: Az 1971-1980 között - szakszerűen - létesített ivóvízhálózat, többnyire AC csövekből épült. Gerinc: a gerincvezeték azbesztcement-csövekből épült, jellemzően REKA kötésekkel szerelve, a meghibásodások száma átlagosnak tekinthető. Bekötések: a bekötések általában horganyzott és PVC csövekből épültek, azonban ha horganyzott cső hibásodik meg (törés, korrózió), PVC cső kerül a helyére. 5. oldal

A DÉVAVÁNYAI VÍZMŰ JELLEMZŐ ADATAI Megnevezés Mértékegység 2006. év 2007. év 2008. év Víztermelési kapacitás* [m 3 /d] 2.770 2.770 2.770 Tárolók Magas [m 3 ] 356 356 356 mély* [m 3 ] 500 500 500 Hálózathossz [km] 97,6 97,7 97,8 ebből Gerinc [km] 61,5 61,5 61,5 Bekötő [km] 36,1 36,1 36,3 összesen [db] 3,442 3,447 3.454 Bekötések lakossági [db] 3,327 3.331 3.346 hatósági [db] 38 39 43 önkormányzati [db] 77 77 77 Ellátott lakos [fő] 8.305 8.305 8.305 Átvett víz [ezer m 3 ] 381,35 403,03 382,9 összesen [m 3 ] 321.796 339.681 302.967 Értékesített víz lakossági [m 3 ] 252.001 273.434 242.025 hatósági [m 3 ] 27.973 32.467 32.684 önkormányzati [m 3 ] 41.822 33.780 28.258 Átlagos vízfogyasztás [m 3 /d] 881,6 930,6 830,0 Csúcs vízfogyasztás [m 3 /d] 1.660 2.039 1588 Meghibásodások Törés [db] 14 17 15 száma Javítás [db] 212 164 171 Dévaványai víztorony 6. oldal

2.) A közüzemi csatornamű 2.1 A csatornázási rendszer kialakulása Dévaványán a csatornahálózat építése társulási formában 1989. évben kezdődött el, az első szakasz üzembehelyezése 1991. évben, a szennyvíztisztító-telep I. ütemének átadásával egy időben történt meg. A gravitációs hálózaton összegyűjtött szennyvíz továbbítása, a tisztítótelepre juttatása közbenső és főátemelőn keresztül történik. A városban 7 darab közbenső és 1 darab főátemelő üzemel. Az összes bekötésen belül a lakossági bekötések aránya képviseli a túlnyomó többséget az ipari és a közületi bekötésekhez képest. Az ivóvízzel rendelkező lakosság körében a csatornahálózattal rendelkezők aránya kb. 71 %-os. 2.2 A szennyvíztisztítás A csatornahálózaton összegyűjtött és a szippantókocsival kihordott szennyvíz tisztítása a 1.000 m 3 /d kapacitású, eleveniszapos rendszerű szennyvíztisztító-telepen történik. A technológia a régi műtárgyak felhasználásával alakult ki, amely mára elérte teljesítőképessége határát. A tisztítótelep üzemeltetése az ÜSZ-C 22-05 számú üzemeltetési szabályzat; a 38785-1-1/2007., 12.979-6/2004., 11.390/2003. ikt. számú határozattal módosított 12.894/2002. ikt. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik. A tisztított szennyvíz befogadója XXXIX-22 jelű, társulati kezelésben lévő belvízcsatorna, ahonnan a Folyáséri-főcsatornába kerül a tisztított szennyvíz. A telepre 2008. évben 336.339 m 3 szennyvíz érkezett, az átlagos szennyvízmennyiség 918 m 3 /d volt, tehát a telepet terhelő szennyvízmennyiség már igencsak közelíti a telep hidraulikai kapacitásának maximumát. Csapadékos időben a telepre érkező szennyvíz mennyisége időnként többszörösen meghaladta a tisztítómű kapacitását, mely komoly gondot okozott az egyébként elválasztott rendszerű csatornahálózat és a tisztítótelep 7. oldal

üzemeltetésében egyaránt. Előfordult olyan nap az év során, hogy az engedélyezett szennyvíz mennyiség háromszorosa érkezett a telepre. A szennyvíztisztító-telep szennyezőanyag-terhelése a hidraulikai kapacitást meghaladó szennyvízmennyiség ellenére alatta maradt a tervezettnek. Az átlagosan magas szennyvízmennyiséghez átlagosan alacsony szennyezőanyag-koncentráció párosul, ugyanakkor a telep további fejlesztése indokolt. A tisztított szennyvíz minőségi paraméterei túlnyomó részben a határértékeknek megfelelnek. Határérték túllépés a nitrogénformák esetében volt megfigyelhető 2008. évben, továbbá a beérkező szennyvíz minőségének függvényében előfordultak KOI k túllépések is. A csatornával ellátott területen élő lakosság kb. 66 %-a csatlakozik a szennyvízelvezető rendszerhez, ehhez képest a tisztítótelepre érkező szippantott szennyvíz aránya nagyon kicsi. Míg a tisztított szennyvíz mennyisége 336.339 m 3 volt 2008. évben, addig a tengelyen kihordott szennyvíz mennyisége csupán 2.131 m 3, tehát csupán 0,6%-ot tesz ki a szippantott szennyvíz hányada. Utóülepítő medence A keletkező szennyvíziszap kezelése során az iszap gépi, vagy szikkasztóágyakon történő víztelenítése, majd tárolása történik. A víztelenített iszap a szennyvíztisztító telepen kialakított, csurgalékvíz visszavezetéssel rendelkező vasbeton iszaptároló tereken kerül deponálásra. Az iszap végleges elhelyezése 2006. évig megoldott volt a Önkormányzata által biztosított és cégünk által engedélyeztetett mezőgazdasági területen, az új engedélyeztetési eljárás során azonban 8. oldal

bebizonyosodott, hogy a 26,74 ha-os területből a más irányú hasznosítás miatt már csak 4,37 ha maradt alkalmas iszap hasznosítására (szemben a jelenlegi kb. 32 ha-os területigénnyel). Újabb terület rendelkezésre állásáig az iszapot a helyi, vagy a gyomaendrődi komposztáló telepén tudjuk elhelyezni. DÉVAVÁNYAI CSATORNAMŰ JELLEMZŐ ADATAI Megnevezés Mértékegység 2006. év 2007. év 2008. év összesen [fm] 46.547 46.547 52.765 Hálózathossz gravitációs hálózat [fm] 41.514 41.514 47.407 nyomóvezeték [fm] 5.033 5.033 5.358 összesen [db] 2.057 2.115 2.146 Bekötések lakossági [db] 1.999 2.055 2.085 hatósági [db] 14 14 14 önkormányzati [db] 44 46 47 Ellátott lakosok száma [fő] 5.679 5.855 5.936 Elvezetett, tisztított szennyvíz mennyiség [ezer m 3 ] 440,6 295,0 336,3 Szennyvíztisztító-telep átlagterhelése [m 3 /d] 1.207 808 918 összesen [m 3 ] 201.903 223.419 198.006 Számlázott szennyvíz lakossági [m 3 ] 161.139 181.850 158.496 hatósági [m 3 ] 24.296 28.390 29.812 önkormányzati [m 3 ] 16.468 13.449 9.698 9. oldal

3.) Vízértékesítés és a leszámlázott szennyvízmennyiségek alakulása víz- és szennyvízszámlázásának vizsgálatát két év 2006. év, 2007. év tényleges és egy év 2008. év várható adatai alapján végeztük el. 3.1 Értékesített vízmennyiség (m 3 ) Időszak lakossági önkormányzati hatósági ÖSSZESEN megoszlási megoszlási megoszlási mennyiség mennyiség mennyiség mennyiség arány arány arány [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] Ivóvíz 2006. évi tény 252 001 78,31 41 822 13,00 27 973 8,69 321 796 2007. évi tény 273 434 80,50 33 780 9,94 32 467 9,56 339 681 2008. évi várható 242 025 79,88 28 258 9,33 32 684 10,79 302 967 A következő grafikon a vízértékesítés naturális alakulását szemlélteti: Ivóvízértékesítés naturális mutatóinak alakulása szegmensenként hatósági önkormányzati 2008. évi várható 2007. évi tény 2006. évi tény lakossági 0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 300 000 [ m 3 ] A fogyasztási adatok elemzése során látható, hogy a lakossági vízértékesítés képviseli a legnagyobb arányt. A szegmenseket külön-külön vizsgálva megállapítható, hogy a három díjkategória teljesen eltérően alakult a három évet figyelembe véve. A lakossági szegmensnél az figyelhető meg, hogy a 2007. év kiugró volt, az önkormányzati szegmens folyamatosan csökkent, a hatósági pedig ha kismértékben is nőtt. 10. oldal

3.2 Értékesített vízárbevétel (ezer Ft) Időszak lakossági önkormányzati hatósági ÖSSZESEN [ ezer Ft ] [ ezer Ft ] Ivóvíz 2006. évi tény 43 700 7 699 7 077 58 476 2007. évi tény 47 690 6 616 8 284 62 590 2008. évi várható 47 188 6 089 9 297 62 574 A következő grafikon a vízértékesítés árbevételeinek alakulását szemlélteti: Vízértékesítés árbevételeinek alakulása szegmensenként 50 000 45 000 40 000 [ ezer Ft ] 35 000 30 000 25 000 20 000 2006. év tény 2007. év tény 2008. évi várható 15 000 10 000 5 000 0 lakossági önkormányzati hatósági [ szegmensek ] Az évenkénti tényleges bevételeket vizsgálva megállapítható, hogy az árbevétel alakulásának tendenciája megegyezik a naturális mutatóknál bemutatottakkal, különbség csak a nagyságrendekben van. 3.3 Leszámlázott szennyvízmennyiség (m 3 ) Időszak lakossági önkormányzati hatósági ÖSSZESEN megoszlási megoszlási megoszlási mennyiség mennyiség mennyiség mennyiség arány arány arány [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] [ % ] [ m 3 ] Csatorma 2006. évi tény 161 139 79,81 16 468 8,16 24 296 12,03 201 903 2007. évi tény 181 580 81,27 13 449 6,02 28 390 12,71 223 419 2008. évi várható 158 496 80,05 9 698 4,90 29 812 15,06 198 006 11. oldal

A következő grafikon a leszámlázott szennyvíz-mennyiségek alakulását szemlélteti: Szennyvíz-számlázás naturális mutatóinak alakulása szegmensenként hatósági 2008. évi várható 2007. évi tény 2006. évi tény lakossági 0 50 000 100 000 150 000 200 000 [ m 3 ] 3.4 Leszámlázott szennyvíz-árbevétel (ezer Ft) Időszak lakossági önkormányzati önkormányzati hatósági ÖSSZESEN [ ezer Ft ] [ ezer Ft ] Csatorna 2006. évi tény 23 423 3 466 5 524 32 413 2007. évi tény 27 596 2 919 6 488 37 003 2008. évi várható 26 221 2 302 7 466 35 989 A következő grafikon a szennyvízárbevétel alakulását szemlélteti: Szennyvízárbevétel alakulása szegmensenként 30 000 25 000 [ ezer Ft ] 20 000 15 000 2006. évi tény 2007. évi tény 2008. évi várható 10 000 5 000 0 lakossági önkormányzati hatósági [ szegmensek ] A szennyvíz-ágazatban ugyanolyan tendencia figyelhető meg, mint a vízágazatban: a lakossági szegmens 2007. évben kiugró volt, az önkormányzati felhasználások a vizsgált három évben folyamatosan csökkentek, míg a hatósági szegmens emelkedik. 12. oldal

4.) A szolgáltatás színvonala, minősége A vízművek üzemeltetésének követelményeiről kiadott 21/2002.(IV.25.) számú KöViM rendeletben előírtak (a szakmai és a laboratóriumi háttér) biztosítottak. A laboratórium megfelel az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek (akkreditálási okirat száma: NAT-1-0951/2005). 5.) Az üzemelés helyi szervezete, létszáma üzemeltetési feladatait 2006. december 31-ig a Gyomaendrődi Üzemmérnöksége látta el, majd 2007. január 1-től a Társaságnál történt üzemmérnökségi átszervezés következtében átkerült a Szeghalmi Üzemmérnökséghez. Az üzemmérnökség normalétszáma 73 fő, mely magába foglalja a 9 fő szellemi (üzemmérnökség vezető és helyettese, ügyfélszolgálati munkatársak, központi adminisztrációt végző dolgozók) és a 64 fizikai állományban dolgozó munkatársakat. A fizikai állományú dolgozók közül 5 fő biztosítja ivóvízszolgáltatással kapcsolatos feladatainak ellátását, illetve végzik Körösladány és Ecsegfalva vízellátásának hálózati javítási (csőtörések) munkálatait is. A dévaványai szennyvíztisztító-telep üzemeltetését és a csatornahálózat karbantartását 3 fő biztosítja. A dolgozók az üzemmérnökséghez tartozó települések folyamatos ivóvízellátását és szennyvízelvezetését az aktuális szolgálati, illetve készenléti beosztásuk szerint biztosítják. 13. oldal

II. Fogyasztói kapcsolatok, ügyfélszolgálat 1.) Vízmérő leolvasás, számlázás A településen a vízmérők leolvasása néhány nagyobb fogyasztó kivételével hathavonta történik, majd ezen adatok alapján készülnek el az elszámoló-számlák. A köztes időben kéthavonta átlagszámlát bocsátunk ki az elszámolást megelőző egy év fogyasztásának figyelembe vételével. 2.) Társasházak, lakóközösségek fogyasztás-elszámolása Dévaványán 13 db, olyan bekötési vízmérő (főmérő) van, amely után az elkülönített vízhasználatot 62 db mellékvízmérő méri a vízfogyasztást. A főmérő és a hozzá tartózó fogyasztási helyek közötti fogyasztási különbözetet, abban az esetben, ha a főmérőre nincsen szerződésünk, akkor a főmérő után a nyilvántartásunkban szereplő fogyasztók között egyenlő arányban osztjuk el. Társaságunkhoz a fogyasztási különbözettel kapcsolatban főleg a tömblakásokból érkezik reklamáció. Ilyenkor társaságunk együttműködve a társasházzal, lakóközösséggel próbálja a többletfogyasztás okát felderíteni. Aktuális információkról és fontos tudnivalókról 2008. évben 2 alkalommal, tavasszal és télen hírlevélben tájékoztattuk fogyasztóinkat. 3.) Ügyfélszolgálat Fogyasztóink számára ügyfélszolgálati irodánk a Szeghalom, Tildy u. 31/1. sz. alatt áll rendelkezésre, ahol kellemes és megújult környezetben várjuk tisztelt ügyfeleinket. Az üzemmérnökség hatáskörébe rendelt települések fogyasztói helyben intézheti ügyeiket, nem kell Békéscsabára fáradniuk. Telefon: 66/371-777 14. oldal

Nyitva tartás: Hétfő: 8 00-12 00 12 30-20 00 Kedd: 8 00-12 00 Szerda: 8 00-12 00 12 30-15 00 Csütörtök: 8 00-12 00 12 30-15 00 Péntek: Szünnap Ügyfélszolgálati irodánkban munkatársaink az alábbi ügyekben fogadják partnereinket: tulajdonosváltozás bejelentése, végszámla készítése, régi és az új tulajdonos adatainak egyeztetése, fogyasztói adatokban beállt változások bejelentése, fizetőcím és a névváltozás bejelentése, szolgáltatási szerződések megkötése, számlareklamációk, szolgáltatás szüneteltetése, csőtörés, vagy egyéb belső meghibásodás miatti számlakorrekció, eseti víz-, és csatornadíj számla készítése, mérőállások bejelentése, átlagfogyasztások módosítása, víz- és csatornadíjak befizetése, egyéb számlák kiegyenlítése, folyószámla, hátralékok egyeztetése, adósságkezelés, igazolások kiadása, fizetési mód megváltoztatása, csoportos beszedési megbízás felvétele, részletfizetési igények bejelentése, egyeztetése, ivóvíz-, és szennyvíz-csatorna bekötések létesítése. 15. oldal

III. SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK, A DÍJFIZETÉS HELYZETE 1.) Víz- és csatornadíjak kialakítása Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezései szerint az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés díja hatósági ár, melynek megállapítója a települési önkormányzat képviselőtestülete. 2001. január 1-től Társaságunk bevezette és 2005. január 1-től [28/2004.(11.05.) számú Közgyűlési határozat alapján] megújította a korlátok között differenciált, kéttényezős vízdíj- és egytényezős csatornadíj-rendszert tartalmazó árszabályzatát. A 2008. év az utolsó év, melyre a fent említett Árszabályzat még érvényben van. A Békés Megyei Vízművek Zrt. Közgyűlése 68/2008.(IX.26.) számú határozatával elfogadta a víz- és csatornadíjak 2009. évtől érvényes új Díjképzési Szabályzatát. Ezen szabályzat, valamint a szintén 2009. évtől érvényes Együttműködési Szerződés és Üzemeltetési Szerződés ide vonatkozó pontjai alapján Társaságunk elkészítette a 2009. évi víz- és csatornadíjak kalkulációit településenkénti bontásban. A számításokat táblázatokba foglalva, kísérő magyarázatokkal ellátva terjesztettük elő a Zrt. Felügyelő Bizottsága és az Igazgatóság részére. E két testület a beterjesztett anyagot megtárgyalta és a 39/2008.(11.03.) számú FEB és a 98/2008.(11.07.) számú Ig. határozatával elfogadta. A Társaság könyvvizsgálója a Díjképzési Szabályzatnak megfelelően a díjjavaslatot ellenőrizte és az önkormányzatok részére kiajánlásra javasolta. Az új díjszabályzat alapján a víz- és csatornadíjak képzésénél az alábbi változások történnek 2009. január 1-től: V Í Z D Í J A K A vízdíjak kialakításánál továbbra is megmaradt a kéttényezős és háromkategóriás vízdíjrendszer. A tulajdonos önkormányzatok szolidaritási elvet érvényesítenek azzal a 16. oldal

megkötéssel, hogy az egy műszaki rendszeren lévő települések esetében azonos díjakat alkalmaznak. A vízdíjak díjszerkezeti felépítésüket tekintve alapdíjból és fogyasztástól függő díjból állnak. A l a p d í j : Az alapdíj a víziközmű szolgáltatás jellemzően magas arányú állandó költségeinek fogyasztott mennyiségétől független és rendelkezésre állástól függő részbeni megtérítését szolgálja. Az alapdíjakat a Közgyűlés vízmérőméret és értékesítési irány szerint differenciáltan határozta meg. Az alapdíjak mértéke 2009. évben a 2008. évihez képest nem változik. Mérőmérettől és szegmenstől (lakossági, nem lakossági) függően az alapdíjak az alábbiak szerint alakulnak: Időszak Lakossági Nem Lakossági és nem lakossági lakossági 13-20 mm 13 20 mm 25-40 mm 50-80 mm 100-200 mm [ Ft/darab/hó ] 2009. év 520 787 5 560 16 210 26 400 Az alapdíjak változatlan hagyása miatt a fogyasztástól függő díjakban egy díjkorrekciót jelenítettünk meg. F o g y a s z t á s t ó l f ü g g ő d í j : Amíg 2008. évben a fogyasztástól függő díj felépítését tekintve működési hányadból és minimum bérleti díjból tevődött össze, addig a 2009. évi díj további elemekkel bővült és az alábbiak szerint alakult: 1. működési hányad [Ft/m 3 ]; 2. minimum bérleti díj az együttműködési szerződés szerint [Ft/m 3 ]; 3. az önkormányzat által meghatározott bérleti díj [Ft/m 3 ]; 4. tervezett nyereség [%]. 17. oldal

A fentiek alapján az Önök településén a 2009. évi fogyasztástól függő vízdíjak az alábbi elemekből tevődnek össze: 2009. év Szegmensek Kategóriák Működési hányad Minimum bérleti díj Önkormányzati bérleti díj Tervezett nyereség Fogyasztástól függő díj (képlet szerinti) [ M h ] [ B m ] [ B ö ] [ T ny ] [ D f ] Változatlan alapdíj miatti korrekció Keresztfinanszírozás összege Fogyasztástól függő díj [ Ft/ m 3 ] [ Ft/ m 3 ] [ Ft/ m 3 ] [ Ft/ m 3 ] lakossági II. 119,80 8,60 0,00 3,90 132,30 5,90-8,40 129,80 hatósági II. 227,60 8,60 0,00 7,10 243,30 5,20-8,40 240,10 önkormányzati II. 187,30 8,60 0,00 5,90 201,80 5,40-8,40 198,80 C S A T O R N A D Í J A K A 2009. évi csatornadíjak kialakítása gyökeresen eltér az előző évek díjképzésétől. Az érvénybe lépő díjszabályzat értelmében a Közgyűlés a települési tényleges önköltséghez igazodó egytényezős díjrendszert alkalmaz. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Először is a díjak kialakításának alapja nem az előző évi díj, hanem az előző évi (jelen esetben a 2007. évi) települési önköltség. Ezáltal a csatornadíjak vonatkozásában megszűnik a szolidaritás. Azonban azért, hogy ez a jelentős változás ne okozzon törésszerű hatást, valamint azért, hogy legyen elegendő idő megtenni azon intézkedéseket, mellyel a települési önköltségek csökkenthetők, a szabályzat egy három éves átmeneti időszakot biztosít. Ez alatt az évek alatt egy un. szolidaritási alap megképzésével biztosítható a fokozatos átmenet a teljes önköltség alapú díj eléréséig. A csatornadíjak díjszerkezetüket tekintve továbbra is egytényezősek maradtak, azaz csak fogyasztástól függő díjból állnak. Ez a fogyasztástól függő díj a vízdíjakhoz hasonlóan azonban több új elemmel egészült ki. A működési hányad, valamint a minimum bérleti díj mellett 2009. évtől a csatornadíjak is tartalmaznak önkormányzati bérleti díjhányadot, egy tervezett nyereségszintet és a fent említett három éves átmeneti időszakban egy szolidaritási hányadot. 18. oldal

A fentiek alapján az Önök településén a 2009. évi fogyasztástól függő csatornadíjak az alábbi elemekből tevődnek össze: 2009. év Szegmensek Működési hányad Minimum bérleti díj Önkormányzati bérleti díj Tervezett nyereség [ M h ] [ B m ] [ B ö ] [ T ny ] Szolidaritási díj Keresztfinanszírozás Csatornadíj [ Ft/ m 3 ] [ Ft/ m 3 ] lakossági 249,50 11,50 0,00 7,80 10,20-27,60 251,40 hatósági 393,20 11,50 26,80 12,90 10,20-27,60 427,00 önkormányzati 356,80 11,50 0,00 11,00 10,20-27,60 361,90 Átmeneti rendelkezések A díjszabályzat átmeneti rendelkezései között került szabályozásra az un. keresztfinanszírozás leépítése a vízágazat és a szennyvízágazat között. Ennek értelmében a víz- és szennyvízdíjakat az átmeneti időszakban a keresztfinanszírozás fokozatos megszüntetése okán úgy kell eltéríteni, hogy a díjmérséklés összege 2011. év december 31. napjáig fokozatosan, arányosan csökkenjen, és 2012. évre szűnjön meg. 19. oldal

2.) A díjfizetés helyzete, hátralékok határidőn túli kintlévőségeinek alakulását az utolsó három zárt évben vizsgáltuk meg. Az alábbi táblázat és grafikonok a kintlévőségeket lakossági és nem lakossági szegmensekben, valamint 30 napos határidőnkénti bontásban mutatja be: Határidőn túli kintlévőségek alakulása Határidőn túli kintlévőség 30-60 nap közti 60-90 nap közti 90 napon túli [ ezer Ft ] Összesen MIND- ÖSSZESEN 2005. lakossági 297 437 3 520 4 253 év nem lakossági 36 0 141 177 4 430 2006. év 2007. év lakossági 364 347 2 851 3 563 nem lakossági 144 115 242 501 lakossági 495 876 2 512 3 882 nem lakossági 45 52 200 297 4 064 4 179 Határidőn túli kintlévőségek alakulása 2006. év Határidőn túli kintlévőségek alakulása 2007. év 3 700 3 500 3 200 3 000 2 700 2 500 [ ezer Ft ] 2 200 1 700 1 200 lakossági nem lakossági [ ezer Ft ] 2 000 1 500 1 000 lakossági nem lakossági 700 500 200-300 30-60 nap közti 60-90 nap közti 90 napon túli 0 30-60 nap közti 60-90 nap közti 90 napon túli Határidőn túli kintlévőségek alakulása 2008. év 3 500 3 000 2 500 [ ezer Ft ] 2 000 1 500 lakossági nem lakossági 1 000 500 0 30-60 nap közti 60-90 nap közti 90 napon túli 20. oldal

Elemezve a kintlévőségek mindösszesen alakulását a vizsgált időintervallum tekintetében megállapíthatjuk, hogy 2006. évről 2007. évre egy jelentős csökkenés következett be, még 2007. évről 2008. évre egy szerényebb növekedés látszódik. Ugyan ez a tendencia figyelhető meg, ha a lakossági illetve a nem lakossági szegmenst külön-külön vizsgáljuk. 21. oldal