1. A választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos feladatok...5

TARTALOMJEGYZÉK 1. A választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos feladatok...5 1.1 A választójogosultság...5 1.1.1 A lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban...5 1.1.2 A lakóhely fogalma az Európai Unió más tagállama állampolgárának névjegyzékbe vétele során...5 1.2. A névjegyzék és az értesítő elkészítése...6 1.3. A névjegyzék közszemlére tétele...7 1.4. A település címre bejelentett választópolgárok szavazási lehetősége...8 2. A névjegyzék vezetése a szavazás napjáig...9 2.1 Az uniós állampolgárok névjegyzékbe vétele...9 2.2. A választójogukat külföldön az Európai Unió más tagállamában -gyakorló magyar állampolgárok adatainak kezelése a névjegyzékben...10 2.3. A magyar külképviseleti névjegyzék...11 2.4. A jegyzők egymás közötti értesítése...12 2.5. A névjegyzék vezetésének szabályai...13 3. A névjegyzék lezárása és a névjegyzék vezetése a szavazás napján...17 3.1. A névjegyzék lezárása...17 3.2. A névjegyzék vezetése a szavazás napján...17 3.3 Az igazolással érkező választópolgár névjegyzékbe vétele...17 4. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése...19 5. Igazolás kiadása, igazolással történő szavazás...21 6. Az értesítővel és az ajánlószelvénnyel kapcsolatos kiegészítő tudnivalók...23 7. Melléklet...25 3

4

1. A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1.1 A választójogosultság A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70. -ában foglaltak értelmében, az európai parlamenti képviselők választásán választójoggal rendelkeznek: a) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá b) az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára. Nincs választójoga annak, aki jogerős bírói ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését, vagy büntető eljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. 1.1.1 A lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 149. - ának q) pontja szerint lakóhelynek tekintendő annak a lakásnak, vagy ennek hiányában a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgár kivételével szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban lakcímként bejelentette. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. -ainak (4) bekezdése szerint, A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím). A hivatkozott törvényi rendelkezésekre figyelemmel a választójogosultat bejelentett lakóhely hiányában, bejelentett érvényes tartózkodási helye címe szerint szükséges a névjegyzékbe felvenni. 1.1.2 A lakóhely fogalma az Európai Unió más tagállama állampolgárának névjegyzékbe vétele során Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EP törvény) 49. -a értelmében, az Európai Unió más tagállama bevándorlási,- letelepedési-, tartózkodási engedéllyel rendelkező nagykorú állampolgárának (a továbbiakban: uniós polgár) bejelentett és igazolt 5

magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét a névjegyzék összeállítása szempontjából lakóhelynek kell tekinteni. Figyelem! A szavazás alkalmával az uniós polgárnak is az 1.1.1. pont szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhelyét kell igazolnia. 1.2. A névjegyzék és az értesítő elkészítése A Ve. IV. fejezetében, valamint a Ve. végrehajtására az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásáról szóló 6/2004. (II. 24.) BM rendeletben foglaltaknak megfelelően a településeken és a főváros kerületeiben a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) vezetője gondoskodik a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének (a továbbiakban: névjegyzék) szavazókörönkénti elkészítéséről (elkészíttetéséről) és azon a változások folyamatos átvezetéséről. A választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzéke a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján készül. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, a lakcímét, a névjegyzékbeli sorszámát, a személyi azonosítóját (csak a névjegyzék második példányán szerepel). Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, akkor a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési dátumát is. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a megye, település megnevezését és a szavazókör sorszámát. A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: BM KH) a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez előállítja a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzékre kerülő adatait, kiegészítve a körzetadatokkal. a) A névjegyzék és az értesítő a HVI megbízásából a közigazgatási hivatalban, Budapest és a Pest megyei települések esetén a BM KH-ban nyomtatható, vagy b) a közigazgatási hivatal a HVI rendelkezésére bocsátja a településre vonatkozó állományt ebben az esetben a HVI készíti (kinyomtatja) vagy más HVI-vel készítteti el (kinyomtattatja) a névjegyzéket és az értesítőket. 6

A névjegyzék és az értesítők elkészítéséhez a BM KH a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét a fővárosi kerületek és a Pest megyei települések számára közvetlenül, a többi település számára a közigazgatási hivatal útján adja át. A HVI a jegyzék számítógépes átadását is igényelheti. A HVI vezetője a névjegyzéket és az értesítőt a közigazgatási hivataltól kapott állományt felhasználva készíti vagy készítteti el. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok adatait felhasználva elkészíti a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét szavazóköri bontásban. A névjegyzék 2 példányban (egyik a személyi azonosító feltüntetésével a másik anélkül) készül. Az esetleges további munkapéldányok saját költség terhére készíthetők el. Azon HVI-k számára, amelyek a névjegyzéket a közigazgatási hivatallal készíttetik, a közigazgatási hivatal legkésőbb a névjegyzék átadásával egy időben rendelkezésre bocsátja a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét. A választás napját megelőző ötvennyolcadik napig (2004. április 16.) a magyar állampolgároknak a HVI vezetője a névjegyzék összeállításával egyidőben elkészíti vagy elkészítteti a névjegyzékbe történt felvételről szóló értesítőket és az ajánlószelvényeket, melyeket a választópolgárok részére zárt borítékban küld meg. Azokat az uniós polgárokat, akik a névjegyzék közszemlére tételét megelőzően (2004. április 13.-ig) nyilatkoztak arról, hogy választójogukat a Magyar Köztársaság területén kívánják gyakorolni fel kell venni a 2.1. pont szerinti ellenőrzés eredménye szerint közszemlére tételre kerülő névjegyzékre. Az előbbi időpontig névjegyzékbe vett uniós választópolgár részére a kézzel kiállított uniós választópolgárok névjegyzékébe való felvételéről szóló értesítőt és az ajánlószelvényt ugyancsak a választást megelőző ötvennyolcadik napig kell eljuttatni. Az európai parlamenti képviselők választására a névjegyzék a személyi adat- és lakcímnyilvántartásnak az Országos Választási Iroda (a továbbiakban: OVI) vezetőjének a névjegyzék összeállításáról kiadásra került intézkedésében meghatározott időállapotából készül. Ezt követően minden, a választópolgárok adataiban bekövetkező változást (ideértve az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak a névjegyzékbe való felvételét is) a HVI vezetőjének a névjegyzéken át kell vezetnie. 1.3. A névjegyzék közszemlére tétele A Ve 14. (1) bekezdésében foglaltak szerint a településeken, fővárosi kerületekben a névjegyzéket a szavazás napja előtt hatvan nappal - nyolc napra, 2004. április 14-től április 21-ig - közszemlére kell tenni. A HVI vezetője 7

gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl.: ügyfélszolgálati irodában, jegyzői titkárságon, népességnyilvántartás irodájában, választási információs szolgálat, stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol az minden érdeklődő állampolgár kérésére megtekinthető. A közszemlére tétel idejéről és helyéről a lakosságot a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) tájékoztatni kell. A közszemle alatt biztosítani kell, hogy a választópolgárok a névjegyzékből való kihagyás vagy jogellenes felvétel miatt a HVI vezetőjénél esetleges kifogásaikat előterjeszthessék. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt - a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt benyújtott kifogásról a HVI vezetője három napon belül dönt. A HVI vezetőjének döntését az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, közölni kell. A döntésben az érintett és a kifogást benyújtó figyelmét fel kell hívni a jegyző döntése elleni jogorvoslat lehetőségére. Tájékoztatni kell arról, hogy a kifogást az illetékes helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet benyújtani, valamint, hogy a bírósági eljárásban a jogi (ügyvédi) képviselet kötelező. 1.4. A település címre bejelentett választópolgárok szavazási lehetősége Az a polgár, aki sem érvényes lakóhellyel, sem érvényes tartózkodási hellyel nem rendelkezik, csak akkor szavazhat, ha az adott településen a választás előtt településszintű lakóhelyet létesít. A csak település szintű lakóhellyel rendelkező személyeket fel kell venni a település egy meghatározott, a HVI vezetője által kijelölt szavazókör névjegyzékére, ezzel biztosítva számukra a szavazás lehetőségét. A HVI vezetőjének minden ilyen esetben levél (fax) útján egyeztetnie kell a BM Központi Hivatallal, hogy a bejelentkezni kívánó személy szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők (a továbbiakban: NESZA) nyilvántartásában. 8

2. A NÉVJEGYZÉK VEZETÉSE A SZAVAZÁS NAPJÁIG A névjegyzéket a HVI vezetőjének a választást megelőző nap (2004. június 12.) 16.00 óráig manuálisan tovább kell vezetnie. 2.1 Az uniós állampolgárok névjegyzékbe vétele Azoknak az uniós választópolgároknak, akik a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek lehetőségük van arra, hogy az Európai Parlamenti képviselők választásán választójogukat Magyarországon gyakorolják. A BM KH az idegenrendészeti nyilvántartásból átvette az Európai Unió más tagállamainak letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel, illetőleg tartózkodási vízummal rendelkező, jogszerűen Magyarországon tartózkodó és lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetőleg szálláshellyel (a névjegyzékbe vétel tekintetében a továbbiakban együtt: lakóhely) rendelkező a magyar jog szerint nagykorú, illetőleg 2004. június 13-ig nagykorúvá váló állampolgárainak adatait. Az Országos Választási Iroda (a továbbiakban: OVI) a névjegyzékbe vétel iránti kérelem nyomtatványát mellékelve 2004. március 1-ig levél útján tájékoztatta az átvett adatok nyilvántartásából az uniós választópolgárt választójoga magyarországi gyakorlásának feltételeiről és módjáról. A HVI vezetője 2004. április 30-ig fogadja a fentiekben nyilvántartott Európai Uniós választópolgárok névjegyzékbe vétele iránti kérelmeit. A HVI vezetője minden ilyen esetben a választójogosultságot és a lakóhelyet a BM KH útján levélben (faxon) egyezteti és folyamatosan, de legkésőbb 2004. május 4-ig dönt a névjegyzékbe vételről. A névjegyzékbe vételre értelemszerűen csak az 1.1. pont szerinti BM KH által készített névjegyzék állomány kinyomtatását követően kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy az uniós választópolgár névjegyzékbe vétel iránti kérelmét a névjegyzék állomány kinyomtatását megelőzően is eljuttathatja a HVI vezetőjéhez különös gondossággal szükséges ügyelni a kérelmek biztonságos tárolásáról és teljes körű feldolgozásáról. A HVI vezetője az uniós választópolgárt a névjegyzékbe vételről értesítő megküldésével, a névjegyzékbe vétel elutasításáról a határozat kézbesítésével haladéktalanul értesíti és tájékoztatást ad át a szavazás módjáról. A HVI vezetőjének döntése ellen a kézhezvételt követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani. 9

A HVI vezetője Adatlap továbbításával az adatok számítógépes feldolgozását végző okmányiroda, illetőleg országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (a továbbiakban: OEVI) útján haladéktalanul értesíti a BM KH-t a névjegyzékbe vett uniós állampolgárok következő adatairól: a) családi és utónév, b) születési családi és utónév, c) nem, d) személyi azonosító, vagy a tartózkodási jogosultságot igazoló okmány száma és érvényességi ideje, e) állampolgárság, f) születési idő, g) születési hely, h) bejelentett magyarországi lakcím (lakóhely), i) annak a településnek, szavazókörnek vagy választókerületnek a megnevezése, amelynek névjegyzékében az uniós választópolgár az állampolgársága szerinti tagállamban legutoljára szerepelt. 2.2. A választójogukat külföldön az Európai Unió más tagállamában - gyakorló magyar állampolgárok adatainak kezelése a névjegyzékben A tagállamok illetékes központi szervei értesítést küldenek a BM KH-nak - a kettős vagy többes szavazás elkerülése érdekében - arról, ha a magyar választópolgárok az unió más tagállamában kívánják választójogukat gyakorolni. Az OVI a BM KH-tól kapott adatokat - a választójogukat külföldön gyakorló magyar állampolgárok nyilvántartásából - levélben továbbítja az illetékes HVI részére legkésőbb a szavazást megelőző nap 16.00 óráig (2004. június 12-én 16.00 óráig). A választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: a) családi és utónév, b) születési családi és utónév, c) nem, d) személyi azonosító, e) állampolgárság, f) születési idő, g) születési hely, 10

h) annak a településnek, szavazókörnek vagy választókerületnek a megnevezése, amelynek névjegyzékében a választópolgár a Magyar Köztársaságban legutoljára szerepelt. A HVI vezetője az előbbiek szerinti adatszolgáltatás alapján nem veszi fel a névjegyzékbe, illetőleg a névjegyzék elkészítését követően törli a névjegyzékből (vagy a külképviseleti névjegyzékből) azt a polgárt, aki a választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartásában szerepel. A HVI vezetője a névjegyzékből való törlésről haladéktalanul értesíti az érintett választópolgárt. 2.3. A magyar külképviseleti névjegyzék Az a magyar, illetőleg Magyarországon választójogát gyakorolni kívánó uniós polgár, aki a választás napján külföldön tartózkodik kérheti a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. (Azokat a külképviseleteket, amelyeken választás kerül lebonyolításra a 116. számú Választási Füzet tartalmazza!) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a magyarországi lakóhely szerinti névjegyzékben szereplő magyar vagy uniós választópolgár személyesen vagy meghatalmazottja útján kérheti a lakcíme szerint illetékes HVI vezetőjétől a szavazást megelőző 30. napig (2004. május 14.). A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a szavazást megelőző 30. napig (2004. május 14.) megérkezzen a HVI-hez. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmazni kell a kérelmező: a) családi és utónevét, b) születési családi és utónevét, c) személyi azonosítóját, ennek hiányában a tartózkodási jogosultságot igazoló okmánya számát és érvényességi idejét, d) születési helyét és idejét, e) anyja születési családi és utónevét, f) magyarországi lakóhelyét, g) a lakcímét igazoló hatósági igazolvány okmányazonosítóját, továbbá h) annak az országnak vagy településnek a megjelölését, ahol a külképviselet működik és a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja, valamint i) a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a HVI vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri. 11

A HVI vezetője a kérelem alapján haladéktalanul dönt a választópolgár külképviseleti névjegyzékbe vételéről. A külképviseleti névjegyzékbe vétellel egyidejűleg törli a választópolgárt a lakóhelye szerinti névjegyzékből. A HVI vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről az erről szóló értesítővel, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról határozattal haladéktalanul értesíti. Az elutasítás indoka a választójog, illetőleg a magyar külképviselet hiánya. A külképviseleti névjegyzék a választópolgároknak a 2.3.1. pont a-f) pontjai szerinti adatait, valamint a külképviselet megjelölését tartalmazza. A HVI vezetője a külképviseleti névjegyzék adatairól az adatok gépi feldolgozását végző OEVI útján folyamatosan, de legkésőbb a szavazást megelőző 21. napot bezárólag (2004. május 23. ) haladéktalanul értesíti az Országos Választási Irodát. Nem kerül sor szavazásra, azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékében egyetlen választópolgár sem szerepel. [Ve. 99/N. (1) bekezdés] A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottsági tagok és póttagok külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket a szavazást megelőző 15. napig (2004. május 29.) kérhetik a HVI vezetőjétől. A külképviseleti névjegyzékbe vételükről a HVI vezetője - az OEVI útján értesíti a szavazást megelőző 9. napig (2004. június 4.) az OVI-t. Az OVI a külképviseleti névjegyzékbe vett személyek választójogát ellenőrzi, a külképviseleti névjegyzékek adatait külképviseletenkénti bontásban csoportosítja, kinyomtatja, a kiutazás előtti napon hitelesíti és átadja a külképviseleten működő SZSZB elnökének. 2.4. A jegyzők egymás közötti értesítése Új lakóhelyre történő bejelentkezés esetén a HVI vezetője ÉRTESÍTÉS-t küld a településen, fővárosi kerületben új lakóhelyre bejelentkező választójogosult személyről az előző lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek. A HVI vezetője a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíti, ha a hozzá bejelentkező polgár csak tartózkodási hellyel rendelkezett, függetlenül attól, hogy egyidejűleg azt megszünteti-e vagy sem. A korábbi lakcím szerint illetékes HVI vezetője hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes HVI vezetőjét arról, hogy a választópolgár a névjegyzékben szerepelt, vagy a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelt, továbbá annak okáról, vagy igazolást kapott, vagy a külképviseleti névjegyzékben szerepelt, vagy 12

sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában, sem a külképviseleti névjegyzékben sem a választójogát külföldön gyakorló magyar állampolgárok nyilvántartásában nem szerepelt. A HVI vezetője értesítést küld az illetékes jegyzőnek abban az esetben is, ha nála - az adott településen, fővárosi kerületben - olyan a választójogosultság megváltozásával összefüggő, személyi adatokban bekövetkezett változás történik (haláleset, kiskorú házasságkötése, nagykorú névváltozása, stb.), amelynél az érintett személy lakóhelye (annak hiányában a tartózkodási helye) nem az adott településen van. 2.5. A névjegyzék vezetésének szabályai A névjegyzékbe történő felvétel esetén a választópolgár adatait - nevét, lakcímét - a felvétel okának feltüntetésével a névjegyzéken az utolsó sorszámot követő sorszámmal kell felvenni. A névjegyzékből történő törlésnél vagy helyesbítéseknél a törlendő személy adatait, illetve a helyesbíteni kívánt adatot - az eredeti adatok olvashatóságát nem érintő módon - a névjegyzéken át kell húzni. A törlés, felvétel okát a HVI vezetőjének a névjegyzék munkapéldányán szövegesen, valamint a névjegyzékből utólag az igazolás kiadása miatt töröltekről (T jelű) vagy a névjegyzékbe utólag az igazolás bemutatása miatt felvettekről (F jelű) vezetett jegyzéken kell feltüntetni. A felvételt, a törlést, valamint a helyesbítést dátummal és aláírással kell hitelesíteni. (A T, illetve F jelű jegyzékeken kizárólag az igazolás kiadása miatt törölt, vagy igazolás kiadása miatt felvett választópolgár adatait kell szerepeltetni!) A névjegyzékét módosítani kell, ha: ha az uniós választópolgár kéri a névjegyzékbe való felvételét, ha a választópolgár a külképviseleti névjegyzékbe kéri felvételét, ha a választópolgár a választójogát az Európai Unió más tagállamában kívánja gyakorolni, a választópolgár igazolást kér, a választópolgár érvényes igazolással jelentkezik, az állampolgár személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kéri felvételét, az állampolgár választójogát visszanyerte, vagy elvesztette, a választópolgár a választás előtt lakóhelyet változtat, a választópolgár - jogos kifogás alapján - a helyi választási iroda vezetőjének döntése vagy bírósági határozat alapján felvételre vagy törlésre kerül, 13

14 a választást megelőzően a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson a személy egyéb adataiban bekövetkezett változást vezettek át (pl. halálozás, honosítás, névváltozás, stb.), ha a jegyző a névjegyzék ellenőrzése során a nyilvántartás hiányosságából vagy hibájából eredően utólagosan módosítja a névjegyzékeket. A HVI vezetője hozzá a BM KH-tól, illetve más jegyzőtől érkezett - a személyi adatokban és a lakcímekben bekövetkezett - változásokról, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában bekövetkezett változásokról kapott értesítés alapján, a névjegyzék mindkét példányát egyaránt továbbvezeti. Ennek során a HVI vezetője: a) felveszi a névjegyzékre a nála lakóhelyet létesített, időközben magyar állampolgárság megszerzése vagy házasságkötés révén választójogosulttá vált, valamint a választójogát időközben visszanyert polgárt; b) felveszi az illetékességi területén igazolással szavazni kívánó polgárt a névjegyzékére, valamint az igazolás alapján névjegyzékre vett választópolgárok jegyzékébe ( F jelű nyomtatvány); c) felveszi az Európai Unió más tagállamának választópolgárát, ha választójogát kérelem alapján Magyarországon kívánja gyakorolni; d) felveszi azt az állampolgárt, aki személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kéri felvételét; e) felveszi azt a választópolgárt, akit - jogos kifogás alapján a HVI vezetőjének döntése, vagy bírósági határozat alapján névjegyzékre kell venni; f) törli a névjegyzékről a nála lakóhelyét megszüntető választópolgárt, az időközben elhalálozott, illetőleg magyar állampolgárságát vagy választójogát elvesztő polgárt; g) törli a névjegyzékről a külképviseleti névjegyzékre felvett választópolgárt, továbbá a választójogukat az Európai Unió más tagállamában gyakorló választópolgárok nyilvántartásában szereplő polgárt; h) törli a választópolgárt a névjegyzékéről, ha lakóhelyétől távol történő szavazás miatt igazolást ad ki, és felveszi őt az igazolás kiadása miatt a névjegyzékből törölt választópolgárok jegyzékébe ( T jelű nyomtatvány); i) törli azt a választópolgárt, aki - jogos kifogás alapján a HVI vezetőjének döntése, vagy bírósági határozat alapján a névjegyzékből törölni kell;

j) átvezeti a nála lakóhellyel rendelkező polgárok tekintetében a név- és a településen belüli lakcímváltozásokat. Ha jegyzői vagy bírósági döntés alapján az érintett választópolgárt a névjegyzékre felvették, abból törölték, vagy azon adatait helyesbítették, erről a választópolgárnak értesítést kell küldeni. 15

16

3. A NÉVJEGYZÉK LEZÁRÁSA ÉS A NÉVJEGYZÉK VEZETÉSE A SZAVAZÁS NAPJÁN 3.1. A névjegyzék lezárása A HVI vezetője a szavazást megelőző nap 16 órakor (2004. június 12.) a névjegyzéket az utolsó sorszám után következő sor áthúzásával lezárja, feltünteti azon a zárásig töröltek és felvettek, valamint a névjegyzéken a záráskor szereplő választópolgárok számát, továbbá aláírásával és pecsétjével hitelesíti. Ezt követően a HVI vezetője a) egy példányban kitölti a Zárólap -ot és faxon haladéktalanul az OEVIbe vagy az ennek feladatát ellátó okmányirodába továbbítja adatrögzítésre. Az eredeti bizonylat nála marad; b) kitölti az Összesítő lap fejrészét, valamint 1-2-3. oszlopait és hét példányban lemásolja a napközbeni jelentés megküldéséhez. A HVI vezetője a lezárt és hitelesített névjegyzéket az SZSZB elnökének adja át. 3.2. A névjegyzék vezetése a szavazás napján A szavazás napján a jegyzőkönyvvezető az SZSZB döntése alapján felveszi a névjegyzékre azokat a polgárokat, akik azt igazolás alapján, illetve arra hivatkozva kérik, hogy lakóhelyük a szavazókör területén van. Az a választópolgár, aki arra hivatkozik, hogy lakóhelye a szavazókör területén van akkor vehető fel a névjegyzékre, ha a külképviseleti névjegyzéken nem szerepel és személyazonosságát és lakcímét a) a lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal; b) személyazonosító igazolvánnyal, vagy útlevéllel, vagy 2001. január 1- jét követően kiállított vezetői engedéllyel vagy sorkatona esetén katonai igazolvánnyal és a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja, feltéve, hogy a névjegyzékből korábban nem törölték és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepel. 3.3 Az igazolással érkező választópolgár névjegyzékbe vétele Az igazolás és a személyazonosságot és lakcímet igazoló a-b) pontban szereplő igazolványok egyidejű bemutatását követően kell felvenni a névjegyzékre és az F jelű jegyzékre azt a választópolgárt, aki a lakóhelyétől távol történő 17

szavazásra igazolással rendelkezik. A szavazás befejezését követően a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket lezárja. A HVI vezetője a névjegyzékeket és az igazolásokat a szavazás napja után a választási iratok között megőrzi, majd a megőrzési idő lejártakor azokat megsemmisíti. A külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottság és a külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket nem módosíthatja a szavazás napján a külképviseleti névjegyzékre választópolgárt nem vehet fel. 18

4. A VÁLASZTÓJOGGAL NEM RENDELKEZŐ NAGYKORÚ POLGÁROK JEGYZÉKÉNEK VEZETÉSE A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzéke tartalmazza a település nevét, településen belül a szavazókör sorszámát, a polgár személyi azonosítóját, családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, a választójogból kizárás okát, kezdetének és várható megszűnésének időpontját. A jegyzék szavazókörönként - családi és utónév szerinti - abc sorrendben készül. A HVI vezetője a közigazgatási hivataltól - a fővárosi kerületek és a Pest megyei települések a BM KH-tól - kapott jegyzéket felülvizsgálja, majd az esetleg szükséges korrekciókat a névjegyzéken átvezeti. A nyilvántartásban bekövetkezett változásokat tartalmazó megyei/fővárosi bontású állományokat a BM KH a szavazást megelőző 5. napon (2004. június 8-án) hálózaton továbbítja a közigazgatási hivatalok részére, amelyek haladéktalanul elkészítik és a szavazást megelőző 3. napig (2004. június 10-ig) a HVI-k részére átadják a változásjegyzéket. A változásjegyzék alapján a HVI vezetője a) törli a jegyzékből azokat, akik választójogukat visszanyerték, és egyidejűleg felveszi őket a névjegyzék soron következő sorszáma alá; b) felveszi a jegyzékbe azokat, akik választójogukat elveszítették, és egyidejűleg a névjegyzékből, illetőleg a külképviseleti névjegyzékből törli őket; c) ha a választójogát elveszített polgárnak ezt megelőzően a lakóhelytől távol történő szavazás miatt igazolást adott ki, értesíti az illetékes jegyzőt a polgár választójogának elvesztéséről. 19

20

5. IGAZOLÁS KIADÁSA, IGAZOLÁSSAL TÖRTÉNŐ SZAVAZÁS Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol kíván szavazni, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb a szavazást megelőző második nap 2004. június 11. 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az a szavazást megelőző ötödik napon megérkezzen a választási irodához. Az ajánlott levélben kért igazolást postafordultával, ugyancsak ajánlott levél útján kell a választópolgár részére megküldeni. Igazolás faxon nem kérhető és nem adható ki! Igazolást legkésőbb a választást megelőző második nap 2004. június 11. 16.00 óráig lehet kiadni. A HVI vezetője az igazoláson feltünteti, hogy a választópolgár mely településen kíván szavazni. A HVI vezetője kérelemre az igazolás alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó polgárt a névjegyzékre, valamint az igazolás alapján névjegyzékre vett választópolgárok jegyzékébe. Törli a választópolgárt a névjegyzékről, ha igazolást ad ki. Egyidejűleg feltünteti a névjegyzéken annak a településnek a nevét, ahol a választópolgár igazolással szavazni kíván, és felveszi őt az igazolás kiadása miatt a névjegyzékből törölt választópolgárok jegyzékére. Az igazolás alapján a névjegyzékből törölt választópolgárok jegyzékét (T), valamint az igazolás alapján a névjegyzékbe felvett választópolgárok jegyzékét (F) két példányban kell vezetni. Az 1. számú példányt a szavazást követően a szavazóköri jegyzőkönyvekkel együtt az OEVI-hez kell továbbítani, amely azokat feldolgozza. Azok a választópolgárok, akik a választást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél előzetesen nem kérték felvételüket egy meghatározott szavazókör névjegyzékére a szavazás napján a település bármely szavazókörébe mehetnek szavazni, és ott az igazolás és a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követően szavazhatnak. Az a választópolgár aki sorkatonai szolgálatot teljesít, és a szolgálati helyéről eltávozást nem kap a szavazás napjára, a szolgálati helyéhez tartozó szavazókörben - a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől - kapott igazolással szavazhat. A szavazatszámláló bizottságnak ellenőriznie kell, hogy az igazoláson a szavazás helyeként az a település szerepel-e, ahol a szavazókör van. 21

Az igazolást el kell venni és a választópolgárt az igazolással szavazók F jelű jegyzékére is fel kell venni Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a lakóhelyétől távol történő szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégsem utazott el és a lakóhelyen kíván szavazni. Ilyen esetben a szavazatszámláló bizottság az igazolást tőle elveszi és ismételten felveszi őt a következő sorszámon a választók névjegyzékébe. Egyidejűleg a választópolgárt a F jelű jegyzékbe is fel kell venni. Érvényes igazolással rendelkező választópolgárt, ha a törvényes feltételeknek eleget tesz, nem lehet a szavazásból kizárni! 22

6. AZ ÉRTESÍTŐVEL ÉS AZ AJÁNLÓSZELVÉNNYEL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ TUDNIVALÓK A HVI vezetője az értesítő megküldésével tájékoztatja a választópolgárokat a szavazás időpontjáról és helyéről, valamint a névjegyzékbe való felvételükről. A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel együtt legkésőbb a szavazás napja előtti 58. napig (2004. április 16.) kell megküldeni a választópolgároknak. A HVI vezetője a névjegyzékre pótlólag felvetteket biankó értesítő szelvény kitöltésével és megküldésével vagy átadásával tájékoztatja a szavazással kapcsolatos tudnivalókról. Ha a választójogosultat a névjegyzékre a választást megelőző 30. nap (2004. május 14.) előtt veszik fel, akkor az értesítőn kívül számára az ajánlószelvényt is ki kell adni, ha a felvétel lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány (más személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány), jogos kifogás, a névjegyzék ellenőrzése során megállapított nyilvántartási hiba alapján, vagy választójogosultság megszerzése miatt történt. Az a választópolgár, aki nem kapta meg az értesítőt és az ajánlószelvényt, azokat a HVI-től igényelheti. Ha a választópolgár az ajánlószelvény kitöltését elvétette, a rontott szelvény leadásával egyidejűleg új ajánlószelvényt kérhet a HVI vezetőjétől, aki a csere tényének a névjegyzék jegyzői munkapéldányán történő jelölésével egyidőben új ajánlószelvényt ad a választópolgárnak és a rontott szelvényt megsemmisíti. Ha a választópolgár az ajánlószelvény elvesztéséről nyilatkozik, a HVI vezetője egy alkalommal új ajánlószelvényt ad ki részére, és ezt szintén bejegyzi a névjegyzék jegyzői munkapéldányára. Az OVI 2004. március 1-jéig felkéri az Európai Unió más tagállamainak állampolgárát, hogy 2004. április 30-ig nyilatkozzon a HVI vezetőjének arról, hogy a 2004. évi európai parlamenti választások során a Magyar Köztársaság területén kívánja-e választójogát gyakorolni. Amennyiben az uniós állampolgárt a választójog magyarországi gyakorlására vonatkozó kérelme alapján a névjegyzék közszemlére tétele után veszik fel a névjegyzékbe, a felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel pótlólag kell megküldeni. 23

24

7. MELLÉKLETEK 25

26