1 A HÁROMSZOR KORONÁZOTT KIRÁLY I. Három jelölt, egy király - főúri hatalom növekedése a 13. sz. második felében - hatalmukat nem korlátozó uralkodót szerettek volna - 3 jelölt közül Károly Róbert (Anjou család, Nápoly) került ki győztesen - 1301 (1308) 1342: I. Károly uralkodása II. Harc a tartományurakkal - az ország legbefolyásosabb birtokosai: tartományurak - I. Károlynak le kellett számolni a tartományurakkal - 1312 Rozgonyi csata Csák Máté legyőzése III. Gazdasági intézkedések - I. Károly bevételeinek forrásai: (1) bányabér (2) nemesfém-monopólium (3) harmincadvám (4) kapuadó - értékálló aranypénzt adott ki IV. Hadakozás és diplomácia - hódításai leginkább dél felé irányultak (pl. Szerbia, Bosznia) - 1335: visegrádi (hármas) királytalálkozó: (1) Bécs városát elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozása (2) Kázmér és Károly külön megállapodása a lengyel trón örökléséről NAGY LAJOS, A LOVAGKIRÁLY I. Nagy Lajos királysága, külpolitikája - I. Károly fia, 1342-től 1382-ig uralkodott - szüntelen háborúskodás: (hadjáratok Nápoly ellen; Dalmácia megszerzése Velencétől) - 1370-tól lengyel király is lesz: perszonálunió - bátor hadvezér, erőskezű és bölcs uralkodó: Nagy, lovagkirály II. Kancellária, törvénykezés, várospolitika (1) Kancellária: - két kancelláriát hozott létre: a, király bizalmas iratainak kezelése b, bíráskodási ügyek és oklevelek kiadása (2) 1351-es törvények: - az Aranybulla megerősítése és kiegészítése a kényszerítő körülmények hatására - kilenced kötelező beszedése - úriszék megerősítése - ősiség törvénye - egy és ugyanazon nemesi szabadság elve (2) Várospolitika: - a gazdasági élet fellendítése - I. Károly politikájának folytatója - kiváltságok adományozása a városoknak (pl. vámmentesség, árumegállító jog)
2 A KIRÁLYI HATALOM VÁLSÁGA ÉS MEGSZILÁRDULÁSA I. Zsigmond trónra kerülése - Nagy Lajos halála után Mária lesz az uralkodó - Mária német férjét, Zsigmondot királlyá koronázzák - 1387 1437: Luxemburgi Zsigmond uralkodása - a király a bárók foglya lett: - II. A török veszély - a 14. századra kialakult az oszmán katonaállam, mely folyamatosan terjeszkedett - a 14. század 2. felében fokozatos előrenyomulás a Balkánon; cél: Európa - 1389: I. rigómezei csata (török győzelem a szerb-bolgár-bosnyák-albán sereg felett; a török megjelenik Mo. határán) - 1396: Zsigmond vereséget szenved Nikápolynál - Zsigmond bevezette a telekkatonaság intézményét - védelmi rendszert épített ki az ország déli részén (láncszerű végvárrendszer) III. Belpolitika - védelemre kellett berendezkedni - stabilizálta a királyi hatalmat - báróival örök szövetséget kötött a Sárkányrend (lovagrend) formájában: a rend tagjai irányították az országot - a városoknak kiváltságokat adott, IV. Az európai diplomata - 1433-tól német-római császár - 1414-1418: konstanzi zsinat (a keresztények megosztottságának felszámolása; Husz János máglyahalála) V. Parasztfelkelés Erdélyben - Budai Nagy Antal kisnemes vezette a felkelést 1437-ben - a magyar nemesek, a székely előkelők és a szász patríciusok kegyetlenül leverték a felkelést
3 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A 14. SZÁZADBAN I. A jobbágyság - a 14. század végére kialakult a jogilag egységes jobbágyság - szolgáltatásaik: (1) földesúrnak: kevés robot, termény- és pénzjáradék (kilenced, földbér) (2) királynak: kapuadó (3) egyháznak: tized - szabadon költözhettek - földesuruk bíráskodott felettük - vagyoni helyzetük jelentősen különbözött (földnélküli zsellér gazdag paraszt) II. Városok és polgárok - a polgárság kisebb létszámú és kevésbé jelentős, mint Nyugat-Európában - egyre fontosabbak lesznek a szabad királyi városok - sajátos magyar jelenség a mezővárosok nagy száma - megnőtt a bányavárosok száma - megjelentek a céhek III. A nemesség - az 1222-es Aranybulla rögzítette, az 1351-es törvények kiegészítették a nemesek jogait és kiváltságait - a nemesség három csoportra osztható: (1) főnemesség: - legmagasabb országos tisztségek (nádor, országbíró, tárnokmester, vajda, ispán, bán stb.) (2) középnemesség: - jelentős vagyon, birtokok - nem kapnak országos hivatalokat (3) kisnemesség: - kis birtok - a nemesi vármegye volt politikai tevékenységük színtere - elnyerte e csoport az önmaga feletti bíráskodás jogát IV. Az egyház - az ország vezetői közé tartoznak (érsekek, püspökök) - az egyház is rétegződött: (1) főpapság (2) egyházi középréteg (3) alsópapság (4) szerzetesség
4 A TÖRÖKVERŐ HUNYADI JÁNOS I. A rendi állam kezdetei - Zsigmond halála után a trónt Habsburg Albert örökölte. - 1439: budai országgyűlés az országlakosok (rendek: papság, nemesség, királyi városok) részvételével: a király kötelessége gondoskodni az ország ( a végek ) védelméről II. Hunyadi fellépése - Hunyadi János Ulászló híveként tűnt fel és lett hatalmas birtokok tulajdonosa: A déli végek (végvárak) védelmét is feladatául kapta III. A törökellenes harcok és a kormányzóság - Saját jövedelmét is felhasználta a török távoltartására. - 1442: két, Európa-hírű győzelmet aratott Erdélyben. - 1443-1444 tele: hosszú hadjárat óriási siker a Török Birodalomba benyomulva - A pápa európai összefogást sürgetett cél: a török kiűzése az egész Balkánról. - A török szultán békét kért, amit Hunyadi elfogadott - Pápai súgásra mégis támadást kezdeményezett várnai (mai Bulgária) vereség 1444-ben (Ulászló halála). - A király halála után a Hunyadira, mint kormányzóra bízzák az ország irányítását. - 1448: a (II.) rigómezei csatában súlyos vereséget szenvedett a törököktől - IV. A nándorfehérvári diadal - 1453: a törökök elfoglalták Bizáncot - 1456: a török hadjárat kulcspontja az egyik legfontosabb végvár, Nándorfehérvár - Magyar készülődés: a telekkatonaság felújítása, általános felkelés, Kapisztrán János keresztes hadának toborzása. - Dugovics Titusz hőstette, Kapisztrán és Hunyadi seregének beavatkozása eldöntötte az ostrom sorsát. - Hunyadi pestis áldozata lett.
5 MÁTYÁS URALKODÁSA I. Mátyás (1458-1490) útja a trónig - Hunyadi János halála után sorozatos összeütközésekre került sor fiainak (László, Mátyás) hívei és V. László hívei között. - a király elfogatta a testvéreket: Lászlót lefejeztette, Mátyást pedig magával vitte Bécsbe, majd Prágába. - 1458 elején, a Mátyást királlyá választották. II. Mátyás, a hadvezér (1) Törökellenes harcok: - Igyekezett a törököket minél délebbre szorítani, elsősorban az ország védelme miatt (reális politika). - Visszafoglalta Jajca (1463) és Szabács (1476) várát. - 1479-ben a kenyérmezei csatában a magyar seregek Kinizsi Pál vezetésével győzelmet arattak. (2) Cseh háborúk: - Mátyás király a cseh trónért harcolt. - Csak a választófejedelmi címet sikerült megszereznie. (3) Habsburgok ellen: - 1485: Bécs és Ausztria keleti részének elfoglalása. III. Mátyás, a politikus (1) Gazdasági intézkedések: - új adófajták (rendkívüli hadiadó, királyi kincstár adója) - régi adók átnevezése (harmincadvám - koronavám) - az adószedés rendszerének átalakítása (kapuadó - füstpénz) - átszervezte a kincstartóságot, pénzügyi szakembereket állított az élükre (2) Államszervezeti intézkedések: - csak tőle függő hivatalszervezet felállítása - királyi kancellária megújítása (3) Katonai reformok: csak tőle függő zsoldoshadsereg ( fekete sereg )
6 VENDÉGSÉGEK MÁTYÁS UDVARÁBAN I. Mátyás, mint a tudomány és a művészet támogatója - A királyi udvar a kultúra (a tudományok és a művészetek) központja lett. - A király számos művészt és tudóst hívott udvarába (főleg Itáliából). - (ebben nagy szerepe volt Mátyás második feleségének, a nápolyi Beatrixnek is). - építkezések kezdődtek Visegrádon). - Európa második leggazdagabb könyvtárát alapította meg (corvinák) II. A királyi lakomák - Az udvari illemszabályok csak akkoriban kezdtek kialakulni (szintén Beatrix hatására). - Zenészek és mutatványosok is szórakoztatták a feldíszített teremben helyet foglalókat. - A lakoma fogásai: húsfélék, pékáruk, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, édességek és innivalók (főleg bor). - Jellemző volt a fűszerek (ritkák és drágák) és a mártások fontos szerepe. - Ezüst- és aranyedényeket, serlegeket, evőeszközöket is használtak.
7 A MOHÁCSHOZ VEZETŐ ÚT I. A királyi hatalom gyengülése - 1490: Mátyás halála (Bécs - Mátyás halála (1490) után a lengyel Ulászlót választották magyar királlyá, - a főurak hatalma megnőtt uralkodása alatt ( Dobzse, dobzse! ), a királyi kincstár pedig kiürült - a köznemesség hatására az országgyűlés végzést fogadott el, miszerint idegen uralkodót többé nem választanak magyar királynak - Ulászló örökösödési szerződést kötött a Habsburgokkal II. Dózsa parasztháborúja - a nemesség és a földesúri függés alól kibújni akaró árutermelő gazdagparaszti réteg között ellentét bontakozott ki (a piaci érdekek miatt) - A pápa keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen (Bakócz Tamás esztergomi érsekre bízta a szervezést) - a bűnbocsánat reményében rengeteg paraszt csatlakozott a sereghez - a nemesség egy része akadályozta a toborzást (féltek a felfegyverzett parasztoktól) - a paraszti sereg Székely Dózsa Györgynek a vezetésével a nemesek ellen fordult - az Alföldön végigvonulva több véres csatát vívott meg a paraszti sereg - a kezdeti győzelmek után az egyesített főúri seregek mindenhol felszámolták a parasztok ellenállását, s a Temesvárt ostromló fősereget is szétverte - a felkelésben részt vevő parasztokon az urak véres és kegyetlen bosszút álltak (Dózsa kivégzése) III. A mohácsi katasztrófa - II. Ulászló halála után 10 éves fia, II. Lajos (1516-1526) lett a magyar király - I. Szulejmán szultán parancsára a török újra Magyarország felé kezdett terjeszkedni - 1521: Nándorfehérvár (az ország déli kapuja) elfoglalása - az 1526-ban induló újabb török támadást Mohács mellett szerette volna megállítani a Tomori Pál által vezetett magyar sereg
8-1526. augusztus 29-e a magyar történelem egyik legsúlyosabb vereségét hozta; okai: - a parasztháború súlyos veszteségeket okozott az országnak - a királyi hatalom végletesen meggyengült - az ország nem számíthatott külső segítségre - rendkívül rosszul választotta meg a magyar vezetés a hadszínteret és a stratégiát - Szulejmán ekkor még kivonult a Magyar Királyság területéről