NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28
[ II ]
BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban. Az egykori közgyűjteményt hosszú szünet után 2014-ben hívták ismét életre országos szakmúzeumként, amely A magyar törvényhozás ezer éve címet viselő állandó kiállításával 2015 márciusában mutatkozott be a nagyközönség előtt. A tárlat a Kossuth tér felújítása során épített látogatóközpontban, a klasszikus és modern múzeumtechnika kombinációjaként valósult meg: az eredeti műtárgygyűjtemény, a nemesmásolatok és rekonstrukciók mellett nagyméretű nyomatok, vetített felületek és képernyők teszik teljessé a tartalmat. A kiállítás hét fejezetben, kronologikus sorrendben tárgyalja a magyarság államszervező tevékenységét, a honfoglalástól egészen a rendszerváltásig. Jelen kiadvány gazdag képanyagával és leírásaival útikalauzként szolgál a kiállítás mélyebb megismeréséhez, ugyanakkor lényegre törő áttekintést ad a magyar történelem korszakairól. [ 1 ]
A kiállítás térképe 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Középkor Rendi országgyűlések kora A népképviselet megteremtése Dualista parlamentarizmus A független Magyarország parlamentarizmusa A parlamenti demokrácia kísérlete Látszatparlamentarizmus 2 1 [ 2 ]
4 3 5 6 7 Jelmagyarázat: Kvíz játék Fotózási pont Pihenő pont Digitális vendégkönyv Digitális aláíró ív [ 3 ]
[ 4 ]
TÖRVÉNYHOZÁS A KÖZÉPKORBAN A legenda szerint az első magyar országgyűlést Árpád vezér hívta össze Pusztaszeren, hogy a nemesekkel együtt elrendezzék az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát. Hogy mennyi valóságalapja van az Anonymus 13. századi gesztájában olvasható történetnek, más forrás híján biztosan nem tudhatjuk. Azt viszont igen, hogy a magyar parlamentarizmus története nemcsak kivételesen korai időpontra tekint vissza, hanem különösen izgalmas fordulópontok tagolják. Európában csupán az Egyesült Királyságban működik régebb óta töretlenül a parlament intézménye. 1222-ben, hét évvel az angol Magna Charta Libertatum kihirdetése után, II. András király kiadott egy szerkezetében és mondanivalójában is hasonló, de speciálisan a magyar viszonyokra reflektáló arany függőpecséttel ellátott oklevelet, az Aranybullát. Ebben az uralkodó az érdekszövetségre lépő különböző társadalmi csoportok nyomására ünnepélyesen írásba foglaltatta a frissen kivívott jogokat. 1. [ 5 ]
2. ILLÉSHÁZY ISTVÁN Tégy engem királlyá, s nádorrá teszlek téged! szólt az 1608-as országgyűlés előestéjén a császárral elégedetlen Habsburg főherceg. Nem, Felség, tégy engem nádorrá, s én királlyá teszlek téged! válaszolt a magyar főnemes. A szóban forgó főherceget II. Mátyás néven koronázták meg, aki majd idővel elődjét, Rudolf császárt a cseh király és a német-római császár trónján is váltotta. A pimasznak tűnő főúr Illésházy István, aki kegy- és vagyonvesztés, valamint az ezzel járó lengyelországi bujdosás, és a Bocskai-féle felkelésben való részvétel után Magyarország első protestáns nádora lett. A frappáns szóváltás a megerősödött magyar rendek és a meggyöngült trón viszonyát tükrözi, amelyre egy újabb kompromisszum épülhetett. A nagybirtokos bárókkal szemben a szervienseket a későbbi nemeseket védelem alá helyezte: biztosította birtokaik adómentességét, személyi szabadságukat, sőt kötelezővé tette a panaszok orvoslására alkalmas fehérvári törvénylátó napok évenkénti megrendezését is. A király kényszerű lépése mérföldkő volt az Isten akaratából és kegyelméből uralkodó királyi rendszertől a 17. századi rendi dualizmusig vezető úton. A nemesség kormányzati szerepét deklaráló, többször megerősített Aranybulla megkerülhetetlen hivatkozási alappá vált. Magyarországon a mindenkori uralkodónak bele kellett törődni, hogy a királyi hatalmat korlátozó országgyűlés intézménye megkerülhetetlen, bár korszakonként más-más erők, körülmények játszottak ebben szerepet. Az Árpád-házi uralkodók királyi tanácsainak helyét fokozatosan vette át a rendi országgyűlés, amely az alattvalók, azaz elsősorban a rendek a főurak és az egyházfők, valamint a magyar nemesség és a szabad királyi városok érdekeit képviselte a monarchiával szemben. Eleinte a befolyásos főrangúakból álló királyi tanács a magyar államiságot és főhatalmat jelképező Szent Korona nevében helyettesítette a távol lévő, esetleg kiskorú uralkodót. Ebben a rendszerben kap egyre nagyobb szerepet az országgyűlés, amely az Árpád-ház kihalása után még a szabad királyválasztás jogával is élhetett. Az összejövetelek fontossága és az ott elhangzottak ereje a török veszély növekedésével, különösen Nándorfehérvár [ 6 ]