Hegyeli Zsolt Acta Siculica 2008, 115 120 AZ ÉSZA KI SZÖCS KE EGÉR (SICISTA BETULINA; RODENTIA: DIPODIDAE) ÚJABB JEL ZÉ SE RO MÁ NI Á BÓL E lt erjedé s -k u t a t á si át t e k i n t é s Az észa ki szöcs ke egér Sicista betulina (Pallas, 1779) jellemzően boreomontán faj, 1 Ázsia taj ga öve ze té ben, il let ve Észak- és Ke let-eu ró pá ban el terjedt. Európában a faj kompakt állományának areája észa kon Fin nor szá gig és az Urál észa ki vi dé ké ig húzó dik, az el ter je dési terület délnyugati hatá ra Ke let- Len gye lor szá got, Cse hor szá got, Dél-Né me tor szá got é s A u s z t r i át fog l a l ja m a g á ba. E l s z i g e te lt á l lományai é l ne k to v á b bá Né me tor s z á g ba n (S c h le s w i g-hols tei n), D á n i á ba n, Nor vé g i á ba n, Své dor szág ban, az Al pok ban és a Kár pátokban. 2 Románia a faj elterjedésének déli határán található. Hazai helyzetéről átfogó munka még nem született, az északi szöcskeegér Romániában nem képezte cél zott ku ta tás tár gyát. Az or szág területén e kisemlősfajt el ső ként Rauschert ta lál ta meg 1962-ben (egy pél dány) a Bucsecs hegy ségben, 2000 m fölötti magas ság ban. 3 A későbbiekben Simionescu 1964-ben a Rá ró ban, ill. 1966-ban a Csalhóban ta lál ta meg a faj egy-egy pél dá nyát, mind két eset ben 1000 m körü li ma gas ság ban. 4 Murariu 1972-ben a Bucsecsben gyűj tött két, 1996-ban pe dig a radnai Pietroszon egy pél dányt, ez utób bi a bu ka res ti Grigore Antipa Termé szet tu do má nyi Mú ze um gyűj te mé nyé ben található. 5 Ezeken kívül a Magyar Természettudományi Múz e u m em lő s t á r á ba n t a l á l ha tó két, Éhik Gy. és Loksa I. ál tal 1943-ban Gödemesterházán gyűj tött egyed. Ezek közül a 4214.40-es leltári számmal rendelkező pél d á ny e g y juv. nő s tény, mely nek g y űj té si d á t u m a 1943. 08. 05., a 4214.41-es szá mú pél dány pe dig egy ad. hím, me lyet 1943. 08. 06-án gyűj töt tek. 6 A faj nak van még egy má sik re cens meg fi gye lése, amely bi zo nyí tó fény kép vagy be fo gott pél dány hi á nyá ban ed dig nem ke rült köz lés re, ám a leg újabb és a leg több ré gi elő for du l á s he ly s z í né ne k kö z e l s é g e okán fontos említést tenni róla. 2006. ok tó ber 3-án Hegyeli Zs. és Mezey Zs. a Szalárd egyik szűk mel lék völ gyé ben (Görgényi-hava sok) a z é s z a k i s z öc s ke egér eg y pél d á nyát fi gyel ték 1 DUDICH, A. et alii 1981. 2 PUCEK, Z. 1999; FRODE, L. 1984. 3 RAUSCHERT, K. 1963. 4 SIMIONESCU, V. STRATON, C. 1965; POPESCU, A. meg pe le csap dá zás, il let ve fé szek odú-el len őr zés közben. A meg figyelés késő délután (17.10) történt, amikor egy öreg bükk fák kö zöt ti, pa tak mel let ti tisz tá son az aljnövényzetben mozgó kisemlősre lettek fi gyel mesek. Az állat nyugodtan keresgélt a nagyrészt Telekivi rág ból (Telekia speciosa) és erdei pajzsikából (Dryopteris filix-mas) álló aljnövényzetben, így kb. 2 percig z a va r t a la nu l fi g yel het ték. A meg fo g á sá ra tett kí sér let si ker te len volt, a z á l lat f ut va el me ne k ü lt. A z em l í tet t völgy kb. 600 m ten ger szint fe let ti ma gas ság ban hú zódik, bükk és luc fe nyő al kot ál lo mányt ben ne. A z e lő for du l á si he lye k e t tér k é p en s z em lé l te t t ü k. (1. áb ra). A Gyergyói-medencei ész le lés kö rül mé nye i nek tár gya lá sa 2008. má jus 3-án kb. 20.30-kor egy a Gyergyóime denc e dé l i ré s z én t a l á l h a tó tő z e g l á p kö z e lé b en a Milvus Cso port Ma dár ta n i é s Ter mé s z e t vé de l- mi Egye sü let két tag ja madárhálók ellenőrzé se alkal má val a fű ben moz gó kis em lős re lett fi gyel mes. Egyikük kézzel fogta meg az állatot, majd határozás cél já ból a kö ze li tá bor ba vit te. A pél dányt ha tá ro zás után a szük sé ges mé re tek fel vé te le, il let ve meg fi gye lések cél já ból né hány na pig fog ság ban tar tot ták, majd a be fo gás pon tos he lyén sza ba don en ged ték. A befogott egyed (2., 3. és 4. ábra) egy ad. hím, méretadatai: testhossza 67 mm, farokhossza 79 mm, fül hossza 12 mm, talp hossza 15,5 mm, tö me ge 7,5 g. Az ál lat befogásának helye 768 m tengerszint feletti magasságban található, az élőhely (5. ábra) nyírrel (Betula pendula) gyé ren be nőtt láp rét. A Szal á rd-völ g y i je l z é s k i vé te lé ve l a z ö s s z e s töb bi é s z le le t ma ga sabb fek vé sű he lyekről származik. A terület kisemlősfaunáját még nem ku tat ták, ed dig csu pán két to váb bi faj, a sár ga nyakú erdeiegér (Apodemus fl avicollis) és a me zei po cok (Microtus arvalis) itteni je len lé té r ől v a n t u do m á su n k. A Gyergyói-medence a Ke le ti-kár pá tok egyik hegyközi medencéje, 750 800 m ten ger szint fe let ti MURARIU, D. 2001. 5 MURARIU, D. 1997; POPESCU, A. MURARIU, D. 2001. 6 CSOR BA G. szem. közl. 115
HEGYELI Zsolt ma gas ság ban fek szik. Az or szág egyik leg hi de gebb vidékének számít. A medence csak nem egé szé re jellemző a gyepterületek (kaszálók és legelők) dominanc i á ja é s a v i s z ony l a g k i s s z á mú me g mű ve lt te r ü le t. Fő k ént a dé l i ré s z én t a l á l h a tó a k tő z e g l á p ok, i l le t ve mocsárrétek és nedves kaszálók. A faj nemzetközi és országos helyzete, ökológiai, faunisztikai és természetvédelmi következtetések Nagy el ter jedési területén a fajt változatos élőhelye k en t a l á l t á k me g : bü k kö s ök b en, feny ve s e k b en, fiatal égeresekben és lucosokban, láperdőkben, nedve s k a s z á ló kon, s á s o s ok ba n, v á g tere k b en é s h a v a si réteken. 7 Dudich és tár sai 8 sze rint a S. betulina e l ter je dé s e a Nyu ga ti-kár pá tok ban egy be esik a luc fenyő (Picea abies) el ter je dé sé vel. Mik lós és tár sai 9 a Tát rá ban 1500 1700 m-en, főként szubalpin réteken fogtak pél dá nyo kat. Weiter és tár sai 10 egy mo dellt al kot tak meg koráb bi cseh or szá gi elő for du lá si ada tok alap ján, amely s z e r i nt a z é s z a k i s z ö c s k e e g ér a p a t a kok kö z e l s é g é t (0 60 m), a la pos te rü le te ket (< 5 -os lej tő), az északke le ti és dél ke le ti ki tett sé get és a 700 900 m kö zöt ti ten g er s z i nt fe le t t i m a g a s s á g o k at pre fe r á l ja, k e d ve lt élőhelyeinek pedig a felhagyott kaszálók és legelők, a kaszálók és legelők, ill. kaszálók és erdők közötti h a t á rok bi z o ny u l t a k. A Tát r á ba n vé g z e t t k u t a t á s ok alap ján 11 az észa ki szöcs ke egér moz gás kör ze te ki csi. A csí kos szöcs ke egér rel (Sicista subtilis) el len tét ben en nél a faj nál nem fi gyel tek meg ál lo mányfluk tu á ciót, az egyik év ről a má sik ra be kö vet ke ző max. 10%- o s á l lo m á ny nö ve k e dé s e k i n kább a hi ber ná lás ide je alat ti ala cso nyabb mor ta li tás kö vetkezményei. 12 A romániai jelzéseknek csak egy részé ről van nak élő hely-ada tok, így Simionescu és Straton a Rá róhegységből fi a tal lomb hul la tó és ki sebb mér ték ben t ű le ve lű f á k k a l b e er dő sí te t t v á g tér b en, 13 Simionescu a Csalhón ha son ló élő he lyen, 14 Murariu pe dig a Buc s e c sb en t ű le ve lű- e le g ye s lomb er dő b en g y űj töt t észa ki szöcs ke ege ret. 15 A faj or szá gos ál lo mány becs lé sét ed dig csak Murariu 16 kí sé rel te meg (kb. 1000 egyed), vi szont ezt a becs lést az el ter je dés és a pre fe rált élő he lyek ismerete, valamint denzitási adatok hiányában tudomá nyo san meg ala po zat lan nak tart juk. Ro má niában még nem történt a fajra irányuló aktív ku ta tó mun ka, az ed dig jel zett pél dá nyok kisemlő s f au n i s z t i k a i k u t a t á s ok s o r á n, több ny i re véletlenül ke rül tek kéz re. A Sicista betulina a ber ni egyez mény és az azt rat i fi k á ló ro m á ni ai tör vény ér tel mé ben szi go rú an védett, az Európai Unió Élőhely Irányelve alapján a szig o r ú vé de l me t i g ény lő f a jok kö z é s o rolt. Az IUCN Vö rös Lis ta (2007) a ve szé lyez te tett ség kö ze li ka tegó ri á ban em lí ti a fajt. Amint ez az újabb elő for du lás is su gall ja, a faj el ter je dé sé ről és élőhelyigényeiről még kö zel sem rende l k e z ü n k e lé g s é g e s i n for m á c i ó v a l. Me g íté lé sünk szerint nagy esélye van az északi szöcskeegér további észlelése i nek a Kár pá tok kü lön bö ző pont ja i ról. A jövő ben kí vá na tos len ne a po ten ci á lis élő he lye ken, illet ve a ré gi jel zések helyén folytatott, e fajra irányuló aktív keresés, egyrészt csapdá zással, másrészt rendsze res ba goly kö pet-elem zé sek kel. A faj is mert élő helyei k ü lön b ö z ő p a r a mé te re i ne k le í r á s a u g y a n csak fon tos len ne egy ké sőb bi élő hely-mo dell el ké szí té se érdekében. Köszönetnyilvánítás Kö szö net il le ti Csor ba Gá bort ( Ma gyar Ter mé - szet tu do má nyi Mú ze um Ál lat tá ra), ami ért ren delk e z é sü n k re b o c s á tot t a a z M T M E m lő s g y űj te mé ny i Adat bá zi sá ban fel lel he tő észa ki szöcs ke egér- ada to - k at, to v á b bá D a ró c z i J. S z i l á rdot a z á l l at b e fo g á s á ér t és Kecs kés At ti lát a be fo gott pél dány meg fe le lő tart á si kö r ü l mé nye i ne k bi z to sí t á s á ér t, K o v á c s I s t v á nt a fo to do k u men t á l á s ér t. Hegyeli Zsolt Milvus Cso port Ma dár ta ni és Ter mé szet vé del mi Egye sü let, Marosvásárhely, Crinului u. 22, RO-540343; azabolai@yahoo.com 7 PUCEK, Z. 1999; POPESCU, A. MURARIU, D. 2001. 8 DUDICH, A. et alii 1981. 9 MIKLOS, P. et alii 2006. 10 WEITER, L. et alii 2002. 11 MIKLOS, P. et alii 2006. 12 PUCEK, Z. 1999. 13 SIMIONESCU, V. STRATON, C. 1965. 14 POPESCU, A. MURARIU, D. 2001. 15 POPESCU, A. MURARIU, D. 2001. 16 MURARIU, D. 2005. 116
Az északi szöcskeegér (Sicista betulina) újabb jelzése Romániából Irodalom DUDICH, A. KOVÁČIK, J. OBUCH, J. ŠTOLLMANN, A. 1981 Further knowledge concerning distribution of Sicista betulina Pallas, 1779, and Pitymys tatricus Kratochvil, 1952 (Mammalia, Rodentia) in the West Carpathians, Biologia (Bratislava), 36 (8), 659 668. FRODE, L. 1984 Northern birch mouse Sicista betulina in Norway, Fauna Blindern, 37 (3), 89 93. MIK LÓS, P. KOCIAN, Ľ. KOCIANOVÁ-ADAMACOVÁ, M. 2006 Sicista betulina in the subalpine zone of Západné and Belianske Tatry (Slovakia), Folia faunistica Slovaca, 11 (3), 11 14. 1997 La siciste des bouleaux (Sicista betulina Pallas, 1779) (Rodentia: Zapodidae) dans les Monts Rodna, Maramureş, Romania, Travaux du Muséum National d Histoire Naturelle Grigore Antipa, 37, 147 157. MURARIU, D. 2005 Mammalia, in: Botnariuc, N. Tatole, V. (ed.), Cartea Roşie a Vertebratelor din România, Muz. Naţ. de Ist. Nat. Gr. Antipa, Bucureşti, 57. POPESCU, A. MURARIU, D. 2001 Mammalia, Rodentia, Fauna României, 16/2, Editura Academiei Române, Bucureşti. PUCEK, Z. 1999 Sicista betulina (Pallas, 1779), in: Mitchell-Jones, A. J. Amori, G. Bogdanowicz, W. Krystufek, B. Reijnders, P. (eds.): The Atlas of European Mammals (T & AD Poyser Natural History Series), 304 305. RAUSCHERT, K. 1963 Zur Säugetierfauna der Rumänischen Karpaten, Säugetierkundliche Mitteilungen, 12 (3), 97 101. SIMIONESCU, V. STRATON, C. 1965 Prezenţa şoarecelui de mesteacăn Sicista betulina (Pallas, 1779) în Carpaţii Răsăriteni, Analele Ştiinţifice ale Universităţii Al. I. Cuza, Ştiinţe Naturale, 11 (2), Iaşi, 385 386. WEITER, L. HERMAN, M. SEDLACEK, F. ZEMEK, F. 2002 Potential occurrence of the birch mouse (Sicista betulina) in the Bohemian Forest (Šumava): a geographical information system approach, Folia Zoologica, 51, 133 144. O nouă semnalare a şoarecelui săritor de pădure (Sicista betulina; Rodentia: Dipodidae) din România (Rezumat) Prezenta lucrare prezintă prima semnalare din bazinul Gheorgheni, şi în acelaşi timp a 7-a din România a şoarecelui săritor de pădure (Sicista betulina). Potrivit literaturii de specialitate specia a fost întâlnită în România numai în câteva locaţii de mare altitudine a Carpaţilor Orientali şi Meridionali. Lucrarea oferă un scurt ansamblu asupra situaţiei acestei specii în ţară. Totodată, sunt prezentate date despre noua semnalare, iar situaţia speciei este discutată din punct de vedere ecologic, al faunei şi al conservării. Noţiuni cheie: Sicista betulina, semnalare nouă, România. A new record of the northern birch mouse (Sicista betulina; Rodentia: Dipodidae) from Romania (Abstract) The paper presents the first record of the northern birch mouse (Sicista betulina) from the Gyergyói-basin (Gheorgheni, Harghita County), and the 7 th record of the species in the country. According to the specialty literature, on the territory of Romania the species was only found in higher regions of the Eastern and Southern Carpathians. The paper gives a brief review over the situation of the species in Romania. Furthermore, data concerning the new sighting are also presented, and the status of the species is discussed from ecological viewpoint, as well as from the aspect of fauna and conservation. Keywords: Sicista betulina, new record, Romania. 117
HEGYELI Zsolt 1. ábra Az északi szöcskeegér (Sicista betulina) ismert romániai előfordulásai. (Jelmagyarázat: négyszög irodalmi jelzések, kör múzeumi példányok, háromszög saját jelzések.) 118 2. ábra Az északi szöcskeegér (Sicista betulina) Gyergyói-medencei példánya (fotó: Kovács István).
Az északi szöcskeegér (Sicista betulina) újabb jelzése Romániából 3. ábra Az északi szöcskeegér (Sicista betulina) Gyergyói-medencei példánya (fotó: Kovács István). 4. ábra Az északi szöcskeegér (Sicista betulina) Gyergyói-medencei példánya (fotó: Kovács István). 119
HEGYELI Zsolt 5. ábra A befogott példány élőhelye a Gyergyói-medencében. 120