T A N U L Ó I H Á Z I R E N D

1 T A N U L Ó I H Á Z I R E N D 2014.

2 TANULÓI HÁZIREND 2014.

3 Tartalom Bevezető... 5 A református iskolák tanulóinak viselkedési normái... 7 Erkölcsi alapelvek... 7 Viselkedési alapelvek... 8 Esztétikai alapelvek... 9 Az intézmény neve, székhelye:... 11 Törvényi háttér:... 11 A házirend elkészítéséhez, elfogadásához kapcsolódó feladatok, jogkörök... 12 Az iskolai házirend tartalma... 15 A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola HÁZIRENDJE,... 17 A házirend célja és feladata... 17 A házirend hatálya... 17 A házirend nyilvánossága... 18 Az iskola által elvárt viselkedés szabályai... 19 Tanulói jogok gyakorlása... 21 Tanulással kapcsolatos jogok:... 21 Szociális jogok:... 24 Tankönyvellátás... 24 Az iskolai tankönyvellátás rendje és a tanulói tankönyvtámogatás... 24 A tankönyvellátás célja, feladata... 24 A tankönyvfelelős megbízása... 25 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése... 25 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása... 26 A tankönyvrendelés elkészítése... 27 Az ingyenes tankönyv biztosításának módjai:... 28 Étkeztetés... 28 Személyes tulajdonhoz való jog:... 29 Véleménynyilvánítási jog:... 30 Választási jog:... 30 Tantárgyválasztás módosítására tanév közben csak indokolt esetben van lehetőség... 30 A tanulók közösségei... 30 Diákpresbiteri jogok gyakorlása... 31 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok:... 32

4 A balesetvédelemre és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok... 32 A testnevelés órákra, edzésekre vonatkozó külön szabályok:... 33 A tanulók közösségei... 33 Az osztályközösség... 33 A diákkörök... 34 Az iskolai diákpresbitérium... 34 Az iskolai diákközgyűlés... 35 A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása... 35 Az iskola működési rendje... 37 Az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatának szabályai... 39 Az iskola nyitva tartása... 39 Az épületben tartózkodás szabályai... 39 Helyiség- és területhasználat... 39 Tiltott tanulói magatartás... 40 Kártérítés... 40 Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások... 42 Tanulószobára vonatkozó szabályok... 46 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok... 47 A tanulók tantárgyválasztása... 48 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 49 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében... 51 A tanulók mulasztásának igazolása... 52 A tanulók jutalmazása... 53 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések... 54 Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése... 55 A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok... 56 A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai... 58 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai... 59

5 Bevezető Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek (1. Kor. 10:11.) A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola a nevelési- oktatási tevékenységét a 2014/2015-ös tanévtől kezdi meg. Iskolai közösségünk a bibliai igazságokon alapuló szabályokat fogalmaz meg, ezért joggal várjuk el, hogy a tanulók betartsák az e cél érdekében hozott szabályokat. Keresztyén iskolánk olyan hozzáállást és viselkedést akar kialakítani, amely ISTENT dicsőíti. Ehhez megteremjük a rendezett környezetet is. A mérce Jézus tanítása legyen: Amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal (Lk. 6:31.) Iskolánk a tudás műhelye, a rend, a fegyelem kialakítója, ahol igazi jó iskolai légkörben tanulhatnak gyermekeink. Kidolgoztuk házirendünket, amely egyaránt szolgálja az egyéni és a közösségi felelősség növelését. A házirend részben arra tanít, hogyan kell a Biblia fényében keresztyén emberként becsületesen élni, az egyház, az iskola, az otthon és a haza javát szolgálni. A házirend szükségességének jogi hátterét a közoktatási törvény 40. (7-9) bekezdése mondja ki: A házirend állapítja meg a nevelési-, oktatási intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket.. Tudjuk, a gyermek ISTEN ajándéka. Az Úr az embert a közösség tagjává teremtette. A hívő élet egyedül csak küszködés, a közösségben van az igazi öröm.

6 Egyedül egy szál búzakalász eltörik a viharban, a ringó táblában egymást tartják. Így van ez az iskolánkban is. Ezzel az ajánlással adjuk házirendünket tanulóink kezébe, amelyet mindenki köteles megismerni, betartani!

7 ÁLDOM AZ URAT, AKI TANÁCSOT ADOTT NÉKEM TE TANÍTASZ ENGEM AZ ÉLET ÖSVÉNYÉRE. (Zsolt. 16:7-11.) A református iskolák tanulóinak viselkedési normái (a Magyarországi Református Egyház Zsinatának javaslata) A Magyarországi Református Egyház valamennyi közoktatási intézménye a Szentírás, valamint a református hitelvek, értékrend és erkölcsi normák szerint, ugyanakkor a legmodernebb tudományos ismereteket átadva végzi nevelő és oktató munkáját, törekszik múltjának, hagyományainak ápolására. Az egyház iskoláinak tanulóitól az intézményeken belül és kívül, illetve tanítási idő alatt és iskolai szünetekben egyaránt megkívánja az alább megfogalmazott lelki, szellemi, erkölcsi és viselkedésbeli normákhoz való alkalmazkodást és azok megtartását. Erkölcsi alapelvek A Szentírás zsinórmértéke szerint alapvető az élet tisztelete, az egyetemes emberi és a nemzeti kultúra megbecsülése. Hitvalló őseink példamutatása alapján a hazaszeretetre, a keresztyén értékrend elfogadására, a természet szeretetére és védelmére, az igazság feltétlen tiszteletére és igényére, a testi- lelki harmóniára, az ehhez szükséges önfegyelemre kell törekedni. Fontos, hogy mindenki megismerje hazánk és a határainkon túl élő magyarok múltját, jelenét, értékeit és kész legyen áldozatokat vállalni egyházáért, nemzetéért és családjáért. Az élet Isten ajándéka. Ezért mindenki azon a területeken, ahol a legtöbb adottsággal rendelkezik, az Istentől kapott talentumokat kibontakoztatva igyekezzen élethivatása lehető legteljesebb betöltésére, és a tanulmányi munkában a tőle telhető legmagasabb szintet elérni.

8 A református munkaerkölcs megköveteli a tudatos rendet, a fegyelmezett munkát, az igazmondást, a belső igényt a tanulásra, a tudás tiszteletére. Elutasít minden rombolást, tékozlást, pazarlást. Az evangélium fényében olyan értelmes célokat kell követni, amelyek kizárják az élet idegen eszmébe, babonás hiedelmekbe, a kábítószer, alkohol stb. élvezetébe való menekülést. A felnőttekkel és a diáktársakkal való kapcsolatot az önzetlenség, a türelem, a segítőkészség és az empátia jellemezze. A tanulók tiszteljék a szüleiket, tanáraikat, legyenek udvariasak és segítsék az idősebbeket. Az intézmények gondot fordítanak a tanítványok gondolkodásmódjának helyes irányba való fejlesztésére, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük alakítására. Ugyanakkor a diákok törekedjenek a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére. Felekezeti hovatartozástól függetlenül a diákok tartsák tiszteletben a református egyház értékeit, és vegyenek részt a tanév munkarendjében rögzített egyházi alkalmakon. Természetes dolog, hogy a diákjogok gyakorlása együtt jár a kötelességek maradéktalan teljesítésével. Viselkedési alapelvek A rend, a rendszeresség, a fegyelmezett viselkedés, életvitel ne csupán a tanári tekintély és szigor hatására valósuljon meg, hanem fokozatosan épüljön be a tanulók személyiségébe, ezáltal segítse az emberi élet kiteljesedését, a belső rend és harmónia kialakulását. Az iskolákban a tanár és tanítvány, technikai dolgozók és diákok, illetve a tanulók egymás közötti kapcsolatára a kölcsönösség legyen jellemző! Ennek érdekében tiszteljék egymást, fogadják el és becsüljék egymás értékeit a függőségi viszony és az esetleges nézetkülönbség ellenére is. Legyenek nyíltak, egyenesek és őszinték egymáshoz, de a bizalommal soha ne éljenek vissza. A diákok személyiségük kibontakoztatását, egyéni céljaikat ne a társuk rovására valósítsák meg!

9 A tanulók véleményalkotása, kreativitása ne eredményezzen szükségtelen vitákat, ütközéseket! Az iskolai munkával együtt járó folyamatos versenyhelyzet jó alkalmat ad a konfliktusok helyes kezelésének megtanulására. Legyen természetes az, hogy a tehetséges diák segítse kevésbé talentumos társát. A közösség érdeke előzze meg az egyénét, a tetteket ne az önzés, hanem az egymás iránti szeretet vezérelje. A diákok viselkedése nem lehet durva, erőszakos, mások méltóságát sértő. Kerüljék a feltűnősködést. A beszédstílusuk legyen kulturált, hangoskodást, trágár szavakat nélkülöző! Ügyeljenek a helyes magyar beszéd szabályaira, az anyanyelv választékos használatára. Áldás, békesség! -gel előre köszönjenek az iskola felnőtt dolgozóinak, egymásnak és a vendégeknek. A tanulók fordítsanak gondok testi ápoltságukra és fizikai erőnlétük fejlesztésére, folytassanak egészséges életmódot. Figyeljenek oda egymásra, és ne engedjék társaikat a káros szenvedélyek rabjává válni. Az iskolákban a diákok mobiltelefont nem használhatnak a tanítási órákon. A református iskolák diákjaitól elvárható, hogy szabadidejüket is hasznosan, igényesen és kulturáltan töltsék el. A programok közül az értékes, igényes alkalmakat, rendezvényeket keressék, és kerüljék a silány, értéktelen időtöltést (szórakozóhelyek látogatása, szerencsejátékok űzése)! A viselkedési alapelveket a szabadidőben is be kell tartani. Esztétikai alapelvek A református szellemiség egyik jellemzője a nemes egyszerűségre való törekvés a külsőségekben is. Templomaink, épületeink, osztálytermeink külső és belső rendje, harmóniája megkívánja az azokban munkálkodóktól is az esztétikai igényességet.

10 Munkanapokon, tanítási órákon, iskolai rendezvényeken a tanulók külső megjelenése legyen koruknak megfelelő, mértéktartóan divatos, de nem kihívó, hanem praktikus, ízléses, szolid. Ezzel nem illik össze a haj, a szem, a köröm festése, a testékszer használata, a divat szélsőségeit követő ruházat, frizura, ékszer és bizsu viselése. A tanulók ne sodródjanak külföldi felszínes divathullámokkal! A munka- és ünnepnapokon az alkalomhoz illő megjelenés legyen a norma minden diák számára. Amely intézményben iskolai egyenruha van (ünnepi, hétköznapi, sport), ott annak viselése kötelező. A külső megjelenésen túl a tanulók minden munkáját az esztétikai igényesség jellemezze. Írásképük, írásbeli munkáik külalakja legyen rendes, áttekinthető. Felszerelésük, a tantermek, az iskolaépület tisztán és rendben tartása alapvető követelmény. Az itt megfogalmazott erkölcsi, viselkedési, esztétikai szabályokhoz alkalmazkodni, az iskolákban tett fogadalmat megtartani nem könnyű feladat. Egy öntudatos, önmagával szemben igényes, az életben, hivatásában helytállni akaró, nemzetéhez és egyházához hűséges, - református iskolában tanuló- diáknak azonban mindez magától értetődővé és elfogadhatóvá válik.

11 Az intézmény neve, székhelye: Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 3527 Miskolc, Éder György u. 1. Alapító szerve, fenntartója: Tiszáninneni Református Egyházkerület Felügyeleti szerve: Tiszáninneni Református Egyházkerület Magyarországi Református Egyház Zsinata Törvényi háttér: a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXXIX. Törvény; a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (Vfl.8.) MKM rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény; a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 8/2000. (V.24.) OM rendelet; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.

12 A házirend elkészítéséhez, elfogadásához kapcsolódó feladatok, jogkörök A házirend célja és feladata A házirend állapítja a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A benne foglalt előírások célja: biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. Arra tanít, hogyan kell a Biblia fényében keresztyén emberként becsületesen élni, az egyház, a haza, az iskola, a család javát szolgálni. Célja továbbá, hogy olyan normákat jelöljön ki, amelyek biztosítják, hogy közösségünk minden tagja gyarapodjon Isten- és emberszeretetben. Az intézményi szabályzatok közöttük természetesen a házirend elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős.

13 A Házirend személyi hatálya: Kiterjed az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő valamennyi tanulóra, azok szüleire és az ott alkalmazásban álló felnőtt dolgozókra. A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirend időbeni hatálya: A Házirend a fenntartói jóváhagyás napján (legitimációs záradék) lép életbe, s határozatlan időre szól. A Házirend készítése és elfogadása: Az iskola igazgatója készíti el. A nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor Szülői Szervezet és Diák Presbitérium (a továbbiakban DP) egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A nevelési-oktatási intézmény házirendjét a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásáról csak a nevelőtestület dönthet. Ebben az esetben nem lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletnek azt az előírását, mely szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákpresbitériumra. A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, illetve annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Ez utóbbi kérdésben, vagyis a nyilvánosságra hozatal módjában a szülői szervezetet, és az iskolai diákpresbitériumot véleményezési jog illeti meg.

14 A 2014-2015.tanévtől az iskolaköteles a Házirend rövidített változatát átadni a tanulóknak és az azt követő tanévektől a mindenkori 1 osztályos tanulók szüleinek.

15 Az iskolai házirend tartalma Mit tartalmazzon a házirend? Az iskolai házirend feladata, hogy meghatározza a jogszabályokban biztosított tanulói jogok gyakorlásának helyi módszereit, illetve a kötelességek teljesítésének módjait. Az iskolai házirendnek tartalmaznia kell mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak: a) Vannak olyan kérdések, amelyekről a jogszabályok tételesen előírják, hogy ezekkel minden iskolai házirendben foglalkozni kell. Ezekre a kérdésekre minden iskolában helyi szabályt kell alkotni. b) A házirendben szabályozandó kérdések másik körében a jogszabályok az iskolák számára csak biztosítják a lehetőséget, hogy az intézmények bizonyos problémákra helyi szabályokat állapítsanak meg, de ezzel nem kötelező élni c) Az iskolai házirendben meg kell fogalmazni a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok végrehajtásának és a kötelességek gyakorlásának a helyben gyakorolható módszereit, technikáit és eljárásait. A tanulói jogok gyakorlásával összefüggő szabályok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a köznevelési törvény a következőképpen fogalmazza meg a házirend feladatát: Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (2) bekezdés)

16 Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján a házirendben szabályozni lehet az alábbi kérdéseket: az iskolába a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (3) bekezdés]; a tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (3) bekezdés]; a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelének megtiltását, korlátozását, vagy feltételhez kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (3) bekezdés]; az iskolába történő beiratkozás után a tanulói jogviszonyból eredő egyes jogok gyakorlásának az első tanév megkezdéséhez való kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50. (1) bekezdés].

17 A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola HÁZIRENDJE, amely a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend 2014. év 09. hó 01. napján lép hatályba.

18 A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. selyemretiiskola.hu. 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola irattárában. az iskola könyvtárában. az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál. az iskola igazgatóhelyetteseknél. az osztályfőnököknél. a diákpresbitériumot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet vezetőjénél, az iskola honlapján 4. A házirend egy kivonatolt példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

19 Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak és fogadjatok szót, mert ők vigyáznak lelkeitekre, mint számadók, hogy ezt örömmel műveljék és nem bánkódva, mert ezek nektek nem használ. (Zsid. 13:1) Az MRE Közoktatási Törvények VIK/41 kimondja, hogy a Tanuló kötelessége, hogy a fogadalmához híven egyháza, hazája és iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsa és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék, szorgalmasan tanuljon, rendszeresen részt vegyen az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon, óvja környezetét, tiszteletet, megbecsülést és felelősségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete, hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az iskola valamennyi dolgozója iránt. Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit, tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát, senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet, senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek, törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel, viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek, köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában, tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait, becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát, igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában, óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit, vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen, legyenek nyitottak, érdeklődők,

20 iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget, vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein, működjenek együtt társaikkal, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak, fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon, az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban, az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják, az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el, távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják, a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal, az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el, segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában, értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra, védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve), az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg, ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz, tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek, ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut) az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján, ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),

21 Tanulói jogok gyakorlása Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei atyátokat. (Máté 5:16.) A tanuló, ha felvételt nyert vagy beiratkozott intézményünkbe, iskolánkkal tanulói jogviszonyba került a beiratkozás ill. felvétel napján. Ettől kezdve gyakorolhatja az iskola Házirendjében számára is biztosított tanulói jogokat é teljesíti a tanulói jogviszonyból adódó kötelezettségeit. Tanulással kapcsolatos jogok: A tanuló a krisztusi szeretet jegyében, személyre szóló szellemi, lelki gondozást igényeljen és kapjon. a tanulónak az emberi méltósághoz való jogát tiszteletben tartsák. Az iskola részéről semmilyen hátrányos: szociális, faji, nemzetiségi, vallási és nemi megkülönböztetés ne érje, az iskola védelmet biztosítson számára. Vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön! A tanulók teljesítményét az első évfolyamon félévkor és évvégén, valamint 2. évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel, a második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és évvégén érdemjegyekkel kell értékelni, s azt mindkét esetben a tanuló tudomására kell hozni. A tanítási órákon figyelembe kell venni, és értékelni kell a tanuló óra közben hozzászólásait, feleleteit. Az írásbeli és szóbeli feleleteknek lehetőleg egyenlő arányban kell előfordulniuk az érdemjegyek megállapításánál. Kapjon a tanuló havonta legalább egy, írásos formában vagy osztályzatban kifejezett értékelést minden, általa tanult tantárgyból, illetve magatartásból és szorgalomból. Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozat írása engedélyezett. A pedagógus dolgozatírási szándékáról köteles a tanulókat, a dolgozatírást megelőző órán értesíteni. A dolgozatok eredményeit 2 héten belül (10 munkanap) értékeléssel ki kell osztani. A tanuló hiányzása esetén számára a tananyag pótlásához időt kell biztosítani.

22 A tanuló szülői kérésre, szakértői vélemény alapján magántanulói státuszt kaphat, illetve felmentést kérhet különböző tantárgyak tanulása alól. Ezeket a kérelmeket az iskola igazgatójához kell benyújtani. A kérelem elbírálás az igazgató feladata. A tanuló évközben is szülői kérésre- átvételét kérheti más iskolába tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.); kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az intézményi tanácshoz, az iskolaszékhez, a diákpresbitériumhoz.); érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül az intézményi tanácstól, az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kell kapnia.); tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.); véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.); választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.); kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákpresbitérium vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.); javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.); szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján kérelmére jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.); jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint jogorvoslati eljárást indíthat.); nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);

23 vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.). Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.

24 Szociális jogok: Tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás rendje és a tanulói tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvtámogatás rendje a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII. 27.) OM. rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló jogszabályok alapján készült. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján intézményünk tankönyvellátási rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15- ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol a szülői szervezet, és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg: A tankönyvellátás célja, feladata Az iskolai keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvellátást éves ütemterv alapján kell végezni. Ennek elkészítésért az igazgató felelős. Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény olyan formában látja el, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi.

25 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a tankönyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és a honlapon teszi közzé. A tankönyvfelelős megbízása Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nem munkaköri feladat. A tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal kötött megállapodás tartalmazza a feladatokon túl a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. Ebben az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök közreműködnek. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja

26 A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezményiránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola a hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teheti közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja november 30-ig - a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a nevelőtestület döntése után minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőket. Az iskola igazgatója kezdeményezheti a fenntartónál annak a rászoruló

27 tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskola tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28.-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértését. A nevelőtestület a munkaközösségek véleménye alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek beszerzésére fordítja (legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani). A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtárállományába kerül.

28 Az ingyenes tankönyv biztosításának módjai: A tankönyvek megvásárlásához nyújtott anyagi támogatás útján, - használt tankönyvek biztosításával, - iskolától történő- tartós, és nemcsak tartós- tankönyv kölcsönzésével, - a napköziben, tanulószobában elhelyezett használt tankönyvek igénybevételével. - A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje: - Az iskola az alanyi jogon járó tankönyvtámogatás teljesítése után a tartós tankönyv számának erejéig kölcsönzési lehetőséget biztosít az iskola könyvtárából - A kölcsönzési kérelmek teljesítése az írásban beadott kérelmek sorrendjében történik - A tanuló a tankönyvet, szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt addig használhatja, kölcsönözheti, míg az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. Étkeztetés Írásbeli kérelem alapján napközit, ebédet minden tanulónak biztosítunk. Étkezési kedvezményt a beadott dokumentumok alapján kaphat a tanuló

29 Személyes tulajdonhoz való jog: Az iskolába csak a tanításhoz szükséges tanszereket és felszereléseket kell hozni. A tanulmányokkal összefüggésbe nem hozható tárgyakért, amennyiben a tanuló annak bevitelét nem jelenti be és a dolgot nem kívánja az iskola titkárságán megőrzésre elhelyezni, - az iskola nem vállal kártérítési felelősséget. Amennyiben iskolába érkezéskor a tárgyak megőrzés céljából leadásra kerülnek az iskola titkárságán, az iskola vállalja a tárgy megőrzését. Testnevelés órán csak a nevelőnek leadott értékek felügyelete biztosított. A tanulók tulajdonhoz való joga, hogy személyes dolgait, tulajdonát csak addig lehet tőle elvenni, amíg a tulajdon zavaró használata fennáll, s amint a zavarás lehetősége megszűnt, vissza kell adni azt. A mobiltelefon használata a következőképpen engedélyezett: az iskolába csak saját felelősségre hozható be, de a tanítási órákon kikapcsolt állapotban kell tartani. MP3- lejátszók, egyéb hanghordozók használata az iskolában tilos. A telefonok, MP3- lejátszók, a tanuláshoz nem szükséges eszközök eltűnéséért, elhagyásáért, rongálásáért az intézmény felelősséget nem vállal. A kerékpárral érkezők csak a kijelölt helyen tárolhatják kerékpárjukat. A zárhatóságról mindenki maga gondoskodik. A kerékpárokon keletkezett rongálási kárért felelősséget nem vállal az iskola. Az iskola udvarán engedély nélkül kerékpározni tilos! Ha a tanuló az egészségre, illetve a testi épségre veszélyes dolgokat, eszközöket tart magánál például cigaretta, bilincs, láncos, boxer, éles szúró- és vágóeszköz, gázspray, festékspray, petárda stb.), az mint veszélyes eszköz, elkobzandó, tehát a pedagógus a tanulótól elveheti és azokat a dolog jellegéből adódóan csak a szülőnek, illetve hatósági személynek adhatja ki és rendőrségi hatáskörbe tartozó eljárást von maga után. Továbbá az ilyen esetekben, mivel a tanuló kötelességszegést követett el, vele szemben fegyelmező intézkedés alkalmazása, illetve fegyelmi eljárás megindítása is indokolt lehet.

30 Véleménynyilvánítási jog: A tanulók szabad véleménynyilvánításához fűződő jogát érvényesíteni kell az iskolában azáltal is, hogy a tanulók az iskola működéséről, a kötelező és tanórán kívüli foglalkozások rendjéről, valamint a menzát érintő kérdésekről nyilatkozzanak. Erre iskoláinkban a következő lehetőséget biztosítjuk: - osztálytitkárokon keresztül írásban juttathatják el kérdéseiket, véleményüket a DP értékelő megbeszélésre, - osztályfőnökkel tartott órákon - az oktatással összefüggő kérdésekről külön kell véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítani, és elkülöníteni azt az egyéb problémákról megfogalmazott véleményektől - a felmerülő problémákat a DP felnőtt és gyermekvezetői, valamint a tantestület tagjaiból álló vezetői tanács megvitatja. Érdemi választ a diákgyűlésen vagy az iskolarádión keresztül ad az iskola igazgatója vagy a DP vezetője a tanulóifjúságnak. Választási jog: Minden tanuló választó és választható tanulóközösségi tisztségekre. A pedagógiai programban meghatározott tanórán kívüli, nem kötelező tanórai foglalkozások közül minden tanuló tantárgyakat választhat. Erre írásban kell jelentkezni minden év szeptember 15-ig. A tantárgyválasztás után az órákon való részvétel kötelező a mulasztást a tanórai mulasztásoknak megfelelően kell igazolni. Tantárgyválasztás módosítására tanév közben csak indokolt esetben van lehetőség A tanulók közösségei Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt. (János13:34.) A tanulók nagyobb közösségének létszámát a közoktatási törvény alapján állapítjuk meg. A tanulói közösségekhez tartoznak az iskolai diákkörök csoportjai.

31 Diákpresbiteri jogok gyakorlása Az intézményben működő Diák Presbitérium (DP) A tanulók érdekeinek képviseletére Diák Presbitérium (diákpresbitérium) működik. A Diák Presbitérium tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DP munkáját az iskolavezetés által felkért pedagógus segíti. A DP az alábbi csoportokban tevékenykedik: - kulturális felelősök - sport felelősök - ügyeleti felelősök - tanulmányi felelősök - tisztasági felelősök A DP-nek szervezeti és működési szabályzatot kell készítenie. A szabályzatot a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az ingyenes diákköri foglalkozásokon való részvétel az egész tanévre kötelező. A diákköri foglalkozások helyszínének biztosítása az iskolavezetés feladata. A DP feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit (együttműködési megállapodásban rögzített elvek szerint). A tanulók jogorvoslati problémáikkal szaktanáraikhoz, osztályfőnökükhöz, DP felelőseikhez, gyermekvédelmi felelőshöz, az iskola lelkészéhez és az iskolavezetéshez fordulhatnak. A jogorvoslat gyakorlását a KTV. 83. -a tartalmazza. A problémák felvetésének fórumai lehetnek: osztályfőnökkel tartott óra, fogadóóra, DPmegbeszélések. Ha valamilyen iskolai döntésben az érintettség eléri a tanulók nagyobb közösségének létszámát, az iskola vezetőjének ki kell kérni a DP véleményét. Ha a tanuló jogorvoslati problémája az iskolában nem rendeződött megnyugtatóan, joga van az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához fordulni. Az iskolai DP minden tanévben a gyermeknaphoz legközelebb eső pénteken- tanítás nélküli munkanapot szervez. A tanítás nélküli munkanap programjának megszervezéséért a DP felnőtt vezetői a felelősök. A program végrehajtásában minden nevelőtestületi tag köteles részt venni. Iskolánkban párt és a párthoz alapszabály szerint kötődő ifjúsági szervezet diákkört nem hozhat létre.

32 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok: - A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. - Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más legközelebb elérhető alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá (amennyiben állapota lehetővé teszi), ha rosszul érzi magát, ha megsérült. - Sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, és tartsa is be azokat! - Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse; maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon! - A tanulók nem viselhetnek testi épségüket veszélyeztető tárgyakat! - A tanuló, a tanuló gondviselője köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, nevelőtanárt gyógyszerérzékenységről, allergiáról, egyéb betegség fennállásáról! A balesetvédelemre és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok - Ha lopást vagy rongálást észlel, kötelessége jelezni az iskola legközelebb elérhető dolgozójának. Ha szándékosan kárt okozott az iskola termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben, a szülő kártérítési felelősséggel tartozik. - Tűz észlelését vagy bármilyen rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az iskola bármely felnőtt tagjának. - Tűz, tűzriadó, bombariadó vagy bármilyen rendkívüli esemény alkalmával a tantermekben elhelyezett levonulási terv szerint kell az épületet elhagyni. - A tűzriadót folyamatos, 1 percen át tartó szaggatott csengetés jelzi, vagy csak a csengő elromlása esetén hangos lárma ( Tűz van! ) - A fali tűzoltó készüléket csak arra felkészített kezelheti. - Minden tanulói balesetet jelenteni kell az osztályfőnöknek vagy az iskolavezetésnek. - A balesetről a baleset idején a megbízott munkavédelmi felelős köteles feljegyzést készíteni a baleset idején felügyeletet tartó nevelő jelentés alapján.

33 - A tanulói baleseteket jelenteni kell az OM baleseti bejelentő moduljában. Az elkészült jegyzőkönyvek másolatát az iskola munkavédelmi megbízottjának át kell adni. - A balesetvédelmi ismereteket az osztályfőnök közli a tanulókkal az első tanítási napon. Az oktatás megtörténtéről a tájékoztató füzetbe feljegyzést kell készíteni. Testnevelés-, fizika-, kémia-, technika-, informatika órákon szakirányú balesetvédelmi oktatást kell tartani! A testnevelés órákra, edzésekre vonatkozó külön szabályok: - A tanuló a tornateremben (tornaszobában) csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat! - A sportfoglalkozásokon a tanulóknak sportfelszerelést kell viselniük (tornacipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő stb.). - A sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek karórát, nyakláncot, lógó fülbevalót, gyűrűt, sem egyéb testi épségüket veszélyeztető tárgyakat! - A szertárba csak a megbízott felelős léphet be! - A tornaszereket a tanulók csak tanári jelenlét mellett használhatják! - Testnevelés óra alóli felmentés tartósan csak orvosi javaslatra történik, kivételes esetben a szülő írásbeli kérelmére is felmenthető a tanuló, vagy ideiglenes könnyített testnevelést vehet igénybe. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálytitkár, két fő képviselő (küldött) az iskolai diákpresbitérium vezetőségébe,

34 A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákpresbitérium, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákpresbitérium vezetőségébe. Az iskolai diákpresbitérium 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákpresbitérium működik. 2. Az iskolai diákpresbitérium tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákpresbitérium tevékenységét az iskola igazgatója által a diákpresbitérium javaslatára megbízott nevelő segíti.

35 4. Az iskolai diákpresbitérium képviseletét az iskolai diákpresbitériumot segítő nevelő látja el. A diákpresbitériumot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákpresbitériumot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákpresbitérium vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább két alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév 09. hónapjában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákpresbitériumot segítő nevelő, valamint a diákpresbitérium gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákpresbitérium vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o az iskolai diákpresbitérium vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább két alkalommal, o az aulában futó fényreklámon folyamatosan tájékoztatja, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül, írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az

36 iskola nevelőihez, a diákpresbitériumhoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o az aulában futó fényreklámon folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadóóráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben). 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákpresbitériumhoz, az intézményi tanácshoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az intézményi tanáccsal.