Szakmabemutató információs mappa
FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: KARAKAS ISTVÁN MIHÁLY, ERDŐKEZELŐ, VADGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖK, NYUGDÍJAS SZAKOKTATÓ, DIANA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010 www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu
Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források
Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől és gyümölcsöm oltja szomjúságodat. Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed. Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet: Ne bánts! /Fekete István: Az erdő sóhaja/ A fa az emberiség egyik legősibb alapanyaga. Az ember fához és az erdőhöz való viszonya ezért igen szoros, amit a fa hiedelemvilágban betöltött szerepe is mutat. Az erdők hasznosításával kapcsolatos első uralkodói rendeletek már a kora középkorban megjelentek bár ezek többnyire csak a tulajdonviszonyokat rögzítették. Az erdőhasználat és -hasznosítás a középkor elején még rendszertelen szálalást jelentett. Vagyis kiválasztották és kivágták az erdőből a szükséges méretű, minőségű és fafajú fát (építkezéshez, kézműves célra, faszénégetéshez stb.), valamint a tűzifát, az erdő regenerációját pedig a természetre bízták. A középkor dereka az erdőirtás korszaka volt szerte Európában, Magyarországon is (főként a mezőgazdasági termelést szolgáló földek nyerése céljából). A késői középkorban a demográfiai gyarapodás, az urbanizálódással és várépítészettel járó megnövekedett építkezés, a bányász-kohászat és A-1
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK kézműipar fejlődése még több fát igényelt. Ezt az igényt már nem lehetett az erdőből rendszertelen szálalással kielégíteni. E célból már nagyobb, összefüggő területen vágták le az erdőt. A tarra vágott erdő felújulását ugyancsak a természetre bízták. Az újkor hajnalán a növekvő fafogyasztás következtében fahiány keletkezett a bányák környékén és egyes nagyobb városok térségében is. Ezért a királyi udvarok sorra-rendre adták ki utasításaikat a bányaerdők védelmére, a folyamatos faellátás biztosítására irányulóan. Leghíresebb ezek közül a Miksa király által 1565-ben kiadott erdőrendtartás, amely részletes erdészeti utasításokat tartalmazott. A XVIII. század közepére nyilvánvalóvá vált, hogy több irányú és erélyes intézkedések szükségesek az erdőirtások megfékezése és az erdőgazdálkodás szabályozása érdekében. A mai "fenntartható gazdaság" eszméjének, kívánalmának megjelenése volt ez az erdőgazdálkodás területén két és fél évszázaddal ezelőtt. Magyarországon Mária Terézia hozta az első két modern intézkedést az erdőkkel kapcsolatban: 1735-ben Selmecbányán létrehozta a bányatisztképző iskolát, amely 1770- ben három tanszékkel működő mérnökképző akadémia rangjára emelkedett. (A tantervi utasítás, a "Systema" jóváhagyó határozatában a királynő még külön is kihangsúlyozta: " az erdők művelésére is különös gonddal legyenek".) A királynő másik nagy fontosságú intézkedése a Magyar Királyságra 1769. december 22-én kiadott erdőrendtartása volt. ("A fáknak és erdőknek neveléséről és megtartásáról való rendelés" címen). A polgárosodás, majd az ipari forradalom idején az erdő mint nyersanyag- és energiaforrás egyre inkább felértékelődött, és így mindinkább a piaci marketing tárgyává vált. Ez pedig egyre alaposabb szakértelmet kívánt meg A-2
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK az üzleti élet erdészeti szereplőitől. A XVIII - XIX. század fordulója táján több szakiskola is megkezdte működését (Liptóújvár, Kismarton, Keszthely, majd Nagyszeben). A pesti egyetemen is tanítottak erdészeti ismereteket. Magyar szempontból a legnagyobb jelentőségű és legmaradandóbb hatású intézkedés az volt, hogy I. Ferenc király döntése alapján 1808-ban Selmecbányán létrehozták az erdőmérnök képzés önálló tanintézetét, a Forstinstitutot. A fentiekből az erdészettörténet eseményeinek további részletezése nélkül is kitűnik, hogy az erdő szerepe mennyire fontos az emberiség létében. Hazánkban az erdőgazdálkodás jogszabályi hátterét a 2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról jelenti. Tehát elmondhatjuk, hogy az erdő életünk elválaszthatatlan része. Környezetünkre gyakorolt jótékony hatása köztudott, ezért védelme mindannyiunk közös érdeke és feladata. Az erdők fennmaradása nagyon fontos, nemcsak magunk és környezetünk, hanem az utókor számára is. Az erdő hármas funkciója: gazdasági funkciója van (fatermés, gyógynövény, vad, faszén stb.), kifejti védőhatását (talaj-, víz-, éghajlat-, levegőtisztaság-védelem), jóléti, szociális funkciója is van, mert pihenést, üdülést, sportolási lehetőséget nyújt az ember számára. Az ember és a társadalom életében ezek a funkciók sokféleképpen tükröződnek a mindennapokban. Ahhoz, hogy az erdők ezen értékei megmaradhassanak, megújulhassanak és A-3
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK fejlődhessenek, sok szakember munkájára van szükség. Ahogy a legtöbb szakmában, úgy az erdészeti foglalkozások területén is különböző képzettségi szintek vannak. Ilyenek például az erdészeti technikus vagy az erdőmérnök, akik általában vezetői, irányítói feladatokat látnak el. Az erdészettel foglalkozó szakemberek között azonban fontos szerep jut az erdészeti szakmunkásoknak, akik az erdőkben végzett munkák során a gyakorlati feladatokat látják el. Ez az ismertető kifejezetten az ő tevékenységükkel foglalkozik. Fő feladatok, tevékenységek Az erdészeti szakmunkás legfőbb feladata: erdők telepítése, erdőfelújítások előkészítése, végrehajtása, erdősítések ápolása, gondozása, az erdők védelme, fejlődésének biztosítása. Az erdészeti szakmunkás részt vesz a fakitermelésben is, a faanyag felhasználási céljának megfelelő - feldarabolásában és a faanyag elszállításra való előkészítésében. A szakmai tevékenysége tehát erdőművelő, fakitermelő, gépkezelő, szállító és feldolgozó jellegű is lehet. Az ő feladata még az erdő megőrzése, a növekvő famennyiség és vadállomány természetes környezetének biztosítása tehát az erdész munka is, melynek során: ápolja az élőfa-állományt, és ellátja az ezzel kapcsolatos szakmunkákat; tevékenységét a helyi adottságok, a környezetvédelmi és A-4
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK gazdaságossági szempontok figyelembevételével végzi; előkészíti az erdőtelepítési, erdőgondozási, fakitermelési és értékesítési munkákat; megtisztítja az újraerdősítésre kijelölt területeket a hulladéktól és nemkívánatos növényi kultúráktól erre a célra segítségére vannak a megfelelő gépek; elvégzi, illetve elvégezteti a területrendezési és talaj-előkészítési munkákat; részt vesz a facsemeték ültetésében; figyelemmel kíséri a fák fejlődését és újrafásítja a nem megfelelően fejlődő területrészeket; szükség szerint a fiatal fák alsó ágainak levágásával minőségi törzsnevelő metszést, nyesést végez; gyűjti az erdei magvakat és melléktermékeket; figyeli a rovarkártevőket, parazitafertőzéseket és egyéb betegségeket, feljegyzi és jelenti megjelenésüket vagy terjedésüket; növényvédőszereket kever és juttat ki a veszélyeztetett területre a betegségek megelőzésére, illetve kezelésére; őrzi az erdőt az erdőtüzek elkerülése érdekében, illetve részt vesz a tüzek oltásában; ellátja az erdő területén levő utak, parkok, tornapályák fenntartási munkáit is; az erdővédelmi feladatok mellett munkájához tartozik még a vadvédelmi feladatkör is. Az erdészeti szakmunkás feladatait nemcsak az évszakok, hanem az időjárás is nagyban befolyásolja: a tavasz és az ősz: a facsemete-ültetés, A-5
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a tavasz és a nyár: az erdőápolás, a tél: jellemzően a fakitermelés ideje. Röviden összefoglalva az erdészeti szakmunkás: erdőművelési feladatokat old meg, erdőhasználati feladatokat végez, erdővédelmi feladatokat végez, vadgazdálkodási feladatokat lát el. Munkájához hozzátartozik még a szükséges eszközök és berendezések kezelése, melynek során: kezeli és karbantartja a motorfűrészeket és azok kiegészítő berendezéseit: az adaptereket, kezeli és karbantartja az erdészeti erő-és munkagépeket, betartja és betartatja a munkavédelem és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat általános szabályait. Munkahely, munkakörnyezet Az erdészeti szakmunkás szabadban, erdei környezetben, nem ritkán kedvezőtlen időjárási viszonyok között, változó munkahelyen dolgozik. Munkaidejének nagy részét állva tölti, de sokszor kell hajlott, görnyedő testtartásban is dolgoznia (pl. metszés, telepítés stb.). A munkát általában csoportban végzi. Általában meghatározott munkaidő jellemző ebben a szakmában, de kivételek időnként előfordulhatnak: például vadászatok idején, amikor kora hajnaltól késő estig igénybe vehetik segítségüket a vadászatra kijelölt A-6
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK területen. Emellett nyilvánvalóan az időjárás is nagyban befolyásolja a munkaidőt. A munkavégzés során használt anyagok A szakma gyakorlásához szükséges anyagok közül legjellemzőbbek: a termesztett fafajok, ezek magvai és ivartalan szaporító anyagai, a szerves- és műtrágyák, a növényvédő- és gyomirtó szerek. Mivel az erdészeti szakmunkások sokféle gépet használnak munkájuk során, ezért tüzelő-, kenő- és karbantartó-, valamint felületvédő anyagokkal is kapcsolatba kerülnek. A munkavégzés során használt eszközök Az erdészeti szakmunkások különféle eszközöket, felszereléseket használnak munkavégzésük során. Ezek közül a legjellemzőbbek: egyéni védőfelszerelés, munkabiztonsági berendezések, környezetvédelmi berendezések, vadászfegyver. A szakmában jellemzően az alábbi gépekkel dolgoznak: kézi- és gépi talajművelő-, tereprendező gépek, eszközök, vető- és ültető gépek, csemete- és suhángkiemelő gépek, A-7
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK növényápoló- és növényvédő gépek, eszközök. A fakitermelésben a hagyományos kézi eszközök (fejsze, kézifűrész), szerszámok mellett a leggyakrabban használt gép a motorfűrész. Fadöntő és tuskózó gépekkel is dolgoznak a szakmunkások. A faanyagot rakodó- és szállítóeszközökkel, járművekkel mozgatják és szállítják. Kapcsolatok Az erdészeti szakmunkás munkája során kapcsolatba kerül: munkatársakkal, beosztottakkal (pl. segédmunkásokkal), erdőtulajdonossal, vezetővel, szakmai irányítóval (pl. technikusok, mérnökök), megrendelővel, vevővel. A-8
Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?
KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel, megterhelés Az erdészeti szakmunka nagy megterheléssel, nehéz fizikai igénybevétellel járó, változó testhelyzetben végzett nehéz fizikai munka. Környezeti ártalmak, hátrányok A rendszeres szabadban töltött tevékenység során előfordulhatnak egészségügyi ártalmak: allergia (állatszőr, növények), fertőzésveszély (kullancs). Az éles szerszámokkal végzett tevékenységek, de különösen a fadöntés fokozottan balesetveszélyesek. Az időjárás változásai és az évszakok változása megterhelő lehet a szervezet számára. Nyáron a kánikula, télen a tartós fagy, ősszel a nyirkos, csapadékban dús környezet válthat ki egészségi panaszokat, ha a szervezet érzékenyen reagál az időváltozásra. Egészségügyi tényezők A rendszeresen szabadban eltöltött tevékenység a teljesítőképesség tekintetében és az évszakonkénti időjárás-változás következtében különleges követelményeket állít fel: egészséges testi felépítés, jó fizikum, állóképesség, edzettség, teherbírás, B-1
KÖVETELMÉNYEK ép gerincoszlop és lábak, jó látás, színérzék, hallás, jó idegrendszer, fegyvertartási engedély megszerzésére való alkalmasság. Reumás panaszokban szenvedők, megfázásra hajlamosak ne válasszák ezt a szakmát. Az alábbiakban felsorolt egészségügyi problémák kizárására, illetve esetleges gyógykezelésére szakorvosi vizsgálatra van szükség a munkára jelentkezés előtt: kezeken, karokon, lábakon és a gerincoszlopon mutatkozó elváltozások, minden szívbillentyűhiba, szív- és keringési rendellenességek súlyos légzészavarral járó formái (szívés ideggyógyász szakorvos javaslata szerint), gyomor- és nyombélfekélyek, gyomorhurut, epilepszia, mindkét fül halláscsökkenése, idült bőrbetegségek, látás, különösen a színérzékelés korlátozott működőképessége. A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas nem görnyedhet/térdelhet/guggolhat/hajolhat karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő B-2
KÖVETELMÉNYEK munkát nem végezhet szabadban munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas tartós állómunkát nem végezhet könnyű fizikai munkát nem végezhet nedves/nyirkos/párás munkahelyen munkát nem végezhet poros/füstös/gőzös/gázos munkahelyen munkát nem végezhet hideg munkahelyen munkát nem végezhet allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet egyes vegyi anyagokkal munkát nem végezhet A szakma sikeres gyakorlása szempontjából fontos képességek (kompetenciák) Az erdőtelepítés, az erdőállomány ritkítása lelkiismeretességet és pontosságot igényel. A motorfűrész kezelése nyugodt, biztos, erőteljes kézmozgást igényel. A fa döntésekor oldalirányú látásra, a fa darabolásakor a látás és a kézmozgás összehangoltságára is szükség van. B-3
KÖVETELMÉNYEK A magok begyűjtésekor az erdészeti szakmunkás magasban dolgozik, egyensúlyát meg kell tartania, szédülnie nem szabad. A jó tájékozódó képesség feltétlenül szükséges az ebben a munkában tevékenykedők számára. Mivel többnyire csoportban dolgozik sokszor irányítóként ezért határozottság és felelősségtudat, jó szervező- és kapcsolatteremtő készség kell, hogy jellemezze munkáját. A szakembernek fejlett gyakorlati érzékre van szüksége. A balesetveszély miatt fontos a rendszabályok betartása, nagyfokú figyelem, fegyelmezettség és szakmai hozzáértés. Szakmai kompetenciák: szakmai alap-kompetenciák: elemi szintű számítógép-használat, elemi számolási készség, megfelelő kézírás, szövegértés, beszédkészség tájékozódás térérzékelés műszaki rajz olvasása, értelmezése szakmai jelek értelmezése térképismeret és olvasás motorfűrészek használata motoros adapterek használata közelítőgépek használata a fakitermelés gépeinek használata mezőgazdasági erőgépek használata erdészeti munkagépek használata erdőhasználati kéziszerszámok Személyes kompetenciák: megbízhatóság pontosság, precizitás térlátás B-4
KÖVETELMÉNYEK erős fizikum felelősségtudat önfegyelem kitartás egyensúlyérzékelés szorgalom, igyekezet állóképesség mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák: irányíthatóság motiválhatóság kezdeményezőkészség kapcsolatteremtő készség udvariasság konfliktuskerülő és - megoldó készség kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: áttekintő képesség helyzetfelismerés gyakorlatias feladatértelmezés a környezet tisztán tartása logikus gondolkodás figyelemösszpontosítás módszeres munkavégzés intenzív munkavégzés helyzetfelismerés B-5
KÖVETELMÉNYEK Fontos tárgyak A szakma sikeres gyakorlásához a következő tantárgyakból kell jó eredményt elérni: matematika természettudományos tárgyak, úgymint: fizika, kémia, biológia technika Érdeklődési kör A természet szeretete elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki erdészeti szakmunkás legyen, de a szakma gyakorlásához ez önmagában nem elég általában a természet iránti elkötelezettség elengedhetetlen a szakma életre szóló gyakorlásához..közben eltelt 30 kemény, de csodálatos év. Csodálatos azért, mert egész pályafutásom alatt azt tehettem, amit legjobban szeretek: az erdőért az erdőben dolgoztam. Ennyi elég?! Ne álljunk meg az erdő szegélyén. Lépjünk egy kicsit beljebb! vall nehéz, de boldog életéről egy idős erdész. B-6
Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?
SZAKKÉPZÉS Előképzettség, képzés ideje, helye, költségek Az erdészeti szakmunkások esetében az iskolai előképzettség tekintetében a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség és egészségügyi alkalmasság szükséges. A képzésen belül több rész-szaképesítés közül is lehet választani, amelyből önálló végzettséget szerezhet a tanuló. Ezek: erdei melléktermékgyűjtő és -hasznosító, erdészeti növényvédő, erdőművelő, erdőőr, fakitermelő, motorfűrészkezelő. Az erdészeti szakmunkás végzettségre ráépülésként még lakott-területi kitermelőnek is tanulhat a hallgató. Az erdészeti szakmunkás végzettséget (OKJ-s tanfolyam) iskolai rendszerű képzés és felnőttképzés keretében is meg lehet szerezni. Az OKJ-s képzés esetében a képzési idő két év, felnőttképzésben pedig 2000 óra. A tanfolyamon 40%-ban tanulnak elméletet és 60%-ban gyakorlatot. A szakmai gyakorlatokon a fatermesztés, fakitermelés és géptan gyakorlati tudnivalóit sajátítják el a tanulók. A felnőttképzési tanfolyamokat többnyire költéstérítéses formában indítják. C-1
SZAKKÉPZÉS A képzés középszintű szakképesítést ad, amellyel fizikai munkát igénylő munkakört lehet betölteni. A képzés során tanulandó tárgycsoportok/modulok: vállalkozói ismeretek, biztonságos munkavégzés, erdészeti alapismeretek, erdőművelési ismeretek, vadgazdálkodás alapjai, erdészeti erő-és munkagépek, fakitermelés, faanyagmozgatás, mellékhasználati ismeretek. A ráépülő szakképesítés során lakott területi fakitermelő pedig a lakott területi fakitermelés részletesebb szakmai alapismereteit is hozzáveszik az alaptárgyakhoz. A modulokon belül a tanulandó fontosabb tárgyak: növény- és állattan, erdőműveléstan, erdőhasználattan, erdészeti géptan, műszaki ismeretek, üzemi ismeretek, munka- és környezetvédelem, szakmai gyakorlat - erdészeti gépek és eszközök használata, közlekedési ismeretek. C-2
SZAKKÉPZÉS A képzés során a tanulók a következő ismereteket sajátítják el: a szakterületnek megfelelő berendezések, erő- és munkagépek üzemeltetésében, karbantartásában és a gyakrabban előforduló kisebb hibák elhárítása; közlekedési szabályok és előírások alkalmazása; a növényvédelmi eljárások, módszerek ismerete; a természet- és környezetvédelem területének ismerete; munkavédelem, munkaegészségtan és baleset-elhárítás szabályainak ismerete. A szakmunkások a végzettség megszerzésével motorfűrész-kezelői bizonyítványt is kapnak. Munkája során az erdészeti szakmunkásnak motorkerékpár, valamint mezőgazdasági vontatóvezetésre jogosító vezetői engedélyre is szüksége lesz, ezért a tanulmányi idő alatt a tanulók vontatóvezetői jogosítványt, valamint nehéz- és könnyűgépkezelői jogosítványt is szerezhetnek. Képzésbe felvehető létszám Ezeket a képzéseket országosan indítják és sok esetben az indítási gyakoriságot és a felvehető létszámot is befolyásolják a konkrét munkaerő-piaci igények. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu). C-3
Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?
KERESETI LEHETŐSÉGEK Munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Összes munkanélküli és álláskereső 2007 14 269 2008 7 214 2009 1 154 Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma 2007 810 2008 190 2009 118 A táblázatból jól kivehető, hogy az utóbbi években sem a kínálati oldal (foglalkozást keresők száma), sem pedig a keresleti oldal nem mutat növekedést, sokkal inkább egy folyamatos, nagymértékű csökkenés figyelhető meg 2007-ről 2009-re. Átlagkereset A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: http://foglalkozasok.afsz.hu. D-1
KERESETI LEHETŐSÉGEK Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér 2007 74 608 76 879 2008 75 498 76 355 2009 74 794 80 224 A fentiekben látott csökkenés ellenére, láthatjuk, hogy 2007-ről 2009-re kisebb mértékben növekedett az erdészeti szakmunkások fizetése. Ez a szám azonban még nem éri el a szakmunkások nemzetgazdasági átlagát, a bruttó átlagkereset csak kevéssel a minimálbér felett mozog. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt. D-2
Egyéb információs források - Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források
EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek Erdészeti Lapok, az Országos Erdészeti Egyesület szaklapja ( www.erdeszetilapok.hu) A magyar erdészet 70 éve számokban 1920-1990 (FM Erdőrendezési Szolgálat, 1994) Magyarország erdőállományai (Állami Erdészeti Szolgálat, 2002) Szépirodalom, film Fekete István: A magam erdeiben (Új Ember Kiadó, 2000) Tamási Áron: Ábel a rengetegben c. könyv (Korona Kiadó, 1997) és film (1994) Homoki Nagy István: Gyöngyvirágtól lombhullásig - klasszikussá vált magyar film a Gemenci Rezervátum egy évéről (1953) Elektronikusan elérhető források www.oee.hu az Országos Erdészeti Egyesület honlapja www.forestpress.hu erdészet, vadászat, faipar, természetvédelem www.afsz.hu az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nive.hu a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalya.hu az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalya.afsz.hu Nemzeti Pályaorientációs Portál E-1