A mosoly hatalma E földre csak mosolyom hoz gyönyört, Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra. Madách Imre Készítette: Dragovics Márta 13. a. Bocskai István Református Oktatási Központ Halásztelek, 2015 1
Egy csecsemő csak mosolyog: nem mérlegeli, ki méltó a mosolyára és ki nem. Mi is újra tanulhatnánk mosolyogni még mielőtt bármit, megítélnénk." (Stephanie Dowrick) 1. Bevezetés A mimikai érzelemkifejezés természetes dolog, bár sokféle helyzet adódhat egy ember életében, amikor nem túl előnyös, ha érzelmei kiülnek az arcára. De az sem jó, ha valaki pókerarccal éli mindennapjait, és semmit se mutat magából a környezetének. A mai tudomány, Darwin megfigyelései alapján, az életben maradásra való törekvéssel magyarázza az érzelmek kommunikációjának kifejlődését. A fajok számára a túlélést jelenti az érzelmek kifejezése. A félelem kifejeződése figyelmezteti a fajtársakat a veszélyre, a harag előrevetíteti az agresszív viselkedést. Az emberszabású majmoknál a behódolás, megadás jele egy mosolyszerű kifejezés, sokban hasonlít az emberi mosolyra: széthúzott száj, kivillanó fogsor, fölfelé húzott szemek. A majmok ezzel az arckifejezéssel igyekeznek kimutatni játékosságukat, ha veszélyt éreznek. Miért hatásos a játékosság mutatása? Azt üzeni az ellenfélnek, hogy ő játékos és gyámoltalan, mint egy kölyök, és jobban fél a másiktól, mint a vele szembenálló tőle ezzel kéri, hogy fogadja el, és ne bántsa. 2. A mosoly hatalma A gyermekek tiszta szívvel, csillogó szemekkel, őszintén mosolyognak a világra. Aztán felnőnek és megváltoznak. Már csak elvétve képesek önzetlenül jókedvet ajándékozni másoknak. Pedig a nevetés egészséges, boldoggá tesz és megszépít bennünket. Pszichológusok szerint a mosoly ragadós. Velünk született képesség, amellyel már egy néhány hetes baba is képes arra, hogy felvidítsa környezetét, megnyissa a legmélyebb szeretet elapadhatatlan "csapjait" és érzelmeket ébresszen még a legzordabb szívű emberben is. Mert a mosoly ajándék. Olyan érték, amely mellett talán sokan elmegyünk, hiszen természetesnek találjuk, mégis legtöbbször fukarkodunk vele. Mintha nem lenne elegendő a tarsolyunkban. A nevetés az egyik legkifejezőbb, legtermészetesebb emberi megnyilvánulás a világon. Egy angliai felmérés szerint a 2
férfiak naponta átlagosan tizenöt, míg a nők 22 alkalommal mosolyognak. Mindez az esetek többségében nem jelent többet egy barátságos gesztusnál, mégis vannak helyzetek, amikor egy mosoly egészen mást jelent, mint a többi. Ilyenkor - szituációtól függően - azt tükrözi, kapni szeretnénk érte valamit. A baba szeretetet, törődést vagy ennivalót kér. A felnőttek azonban másért mosolyognak: meg akarják nyerni maguknak a másikat, el akarnak érni vagy palástolni igyekeznek valamit. Az őszintétlen mosoly azonban hamar lelepleződik, hiszen arcunk és szemünk tükrözik valódi érzelmeinket. 2.1. A mosoly anatómiája Hogyan keletkezik a mosoly? Mindössze egyetlen izom - a Zygomaticus major - szükséges hozzá. Ez a halántékig érő rostköteg automatikusan megemeli a szájszegletet, így alakulnak ki (elsősorban spontán mosoly esetén) a jellegzetes szarkalábak a szem körül. A szakemberek régóta tudják, hogy a mosoly - fajtájától függetlenül - jót tesz a léleknek. Jókedvében mindenki pozitív hatással van a többiekre, s ez visszasugárzik rá. A nevetéshez szükséges izommunka javítja az agy vérellátását, amely ez által több oxigénhez és hormonhoz (pl. a szerotonin nevű boldogsághormonhoz) jut. Ha az embernek végképp semmi kedve mosolyogni, próbaképpen gyakorolja reggel a tükör előtt vagy a buszmegállóban. Kezdetben még erőltetettnek fog tűnni, de tíz perc múlva biztosan jobb kedvre derül. 2.2. A mosoly egészségre gyakorolt hatása A mosolygáskor termelődő endorfinok (hangulatjavító hormonok az agyban) erősítik az immunrendszert is. Arról nem beszélve, hogy egy széles mosoly vonzóbbá, sugárzóbbá teszi az arcot. Nem véletlen, hogy a nők ősidők óta festik az ajkaikat. Freudi elméletek szerint a puha, érzéki vörös száj a nemiséget, az egyén szexualitását hangsúlyozza, mely vonzza a férfitekintetet, optikailag szabályosabbá teszi az arcot és fehérebbé a fogak látványát. Természetesen minden nőnek más és más árnyalatú rúzs áll jól, amely bőrének, szemének, hajának színével harmonizál. A kevésbé 3
hófehér fogakról is elvonja a figyelmet egy borvörös vagy korallszínű rúzs, nem is beszélve a napjainkban oly divatos szájfényekről. A nevetés pozitív stressz. Negyven éve ismert, hogy egy jóízű nevetés enyhíti az autoimmun betegségek tüneteit ahogyan azt egy Norman Cousins nevű kutató megfigyelte. Ez a kutatás folytatódott a 80-as években is, amikor dr. Lee S. Berk leírta, hogy a nevetés csökkenti a stressz hormonok szintjét és serkenti a védő hatású immunsejtek termelődését. A nevetés élettani hatásai nagyjából megfelelnek a közepes intenzitású testmozgásénak. Milyen változásokat eredményez a legjobb orvosságnak is nevezett felszabadult kacagás? erősíti az immunrendszert, csökkenti a stressz hormonok és rossz koleszterin szintjét, növeli a védő hatású koleszterin szintjét, csökkenti a feszültséget, segít kilábalni a lelki mélypontokról, így megóv a krónikus betegségektől, hatására kevesebb kortizol és dopamin nevű hormon termelődik, amelyek így kevésbé gátolják az immunrendszert, vagyis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben. Aktív mozgás és érvédelem egyben. Jó hír lehet a kevésbé elszánt sportolóknak, hogy a nevetés valóságos kardioedzés is. Egy amerikai tanulmány szerint mindössze 1 percnyi kacagással olyan szívritmus gyorsulást érhetünk el, mintha 10 percig dolgoztunk volna az evezőgépen. Ráadásul ilyenkor a vérnyomás is megemelkedik, számos izmunk megfeszül, és a gyorsuló lélegzés hatására a szövetek oxigén- és tápanyagellátása is javul. Sőt, a nevetéssel sokkal több kalóriát is égethetünk. A sok nevetés az erek állapotára is jó hatással van. Ez egy olyan kísérletben bizonyosodott be, amelyben egy humoros és egy felkavaró videoklipet néztek végig a kísérleti alanyok. Kiderült, hogy rossz hangulatú film megtekintése után átlagosan 35 %-kal csökkent az ereket bélelő hámszövetben a véráramlás, míg a vicces film után 22 %-kal javult. Vagyis ha nevetünk, egészségesebbek maradnak az érfalak, ami viszont döntő jelentőségű az érszűkület megelőzése szempontjából. 4
A nevetés gyógyító, megnyugtató hatását a bohócdoktorok használják fel, munkájuk során. A Piros Orr Bohócdoktorok a nevettetés specialistái. Bohóckodnak, gyógyítanak, bohóckodva gyógyítanak. A bohócdoktorok annak ismeretében dolgoznak, hogy a nevetés valódi tréninget jelent a testnek: nevetés közben a mellkas izmai erőteljesen összehúzódnak, a hasüregben felgyorsul a vérkeringés, fokozódik a szívműködés, ezáltal javul a belső szervek oxigénellátása. Az agyban pedig olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet, és az egész testet kellemes bizsergés hatja át. Az alapítván célja, hogy hatékony, vény nélkül, ingyen kiváltható gyógyszerüket, a nevetést minél több kórházban fekvő gyerekhez és otthonban élő idős emberhez juttassák el, enyhítve fájdalmukat, szorongásukat és szomorúságukat. Nevetve könnyebb Ma már egyértelműen bebizonyosodott, hogy a nevetés, a boldogság, de legalábbis a pozitív életszemlélet képes átállítani az agy reakcióit a minket érő ingerekre. 3. Mosolyfajták 3.1. Csííííz! Óvodai vagy iskolai emléklaphoz, otthoni albumhoz készült fotókon gyakran előfordul a következő jelenség: a műmosoly. Szüleink, nagyszüleink, óvó néni, tanító néni mindenféle trükkel, például a csíííz kiejtésével próbáltak rávenni arra minket, hogy mosolyogjunk, míg elkészül a fotó. Valószínűleg egy viccel természetesebb arckifejezéseket értek volna el, mint a csízezéssel. A mosoly, mint az öröm, a derű egyetemes arckifejezése, minden embernél ugyanazon mozzanatokból áll össze. A mosolygásban két izomcsoport vesz részt: a járomcsonti izmok, melyek a szájszegletet húzzák szét, és a szem körüli izmok, melyek a szem köré apró ráncokat vonnak. Ennek tudatában könnyen leleplezhetünk egy műmosolyt: ha a szem nyugodt, nem szűkült össze, és nincsenek apró szarkalábak körülötte, akkor a mutatott kedvesség, derű bizony nem igazi, csupán egy elhúzott száj esetlegesen kivillantott fogakkal. Egyetlen kivétel van, amit néha összekeverhetünk a műmosollyal: ez az ideges mosoly. Ezt akkor produkáljuk, ha éppen valami olyat 5
látunk, vagy tapasztalunk, ami félelmet kelt bennünk: például amikor figyelmetlenül kanyarodtunk ki biciklinkkel egy autó elé, és majdnem a motorháztetőre zuhanva végeztük. Ilyenkor általában nemcsak a felső fogsort mutatjuk, az alsó ajkunkat lehúzva szabadon láthatóvá tesszük az amúgy ritkán látható alsó fogsorunkat, de a szemünk eléggé józan marad. Ha valakin ilyet látunk, de nem ismerjük a kiváltó érzelmet, azt gondolhatjuk, hogy eléggé természetellenesen mosolyog, sőt, vicsorít. Ez a fajta ideges mosoly megtalálható a csimpánzok mimikájában is: a teljes fogsor, főleg az alsó szemfogak megmutatása tulajdonképpen harapással való fenyegetés, amivel a főemlős a félelmet keltőnek válaszol. 3.2. A boldog mosoly A mosoly akkor a legőszintébb és a legszebb, ha belülről jön. Milyen mosolyra gondolunk, ha ezt a megállapítást halljuk vagy olvassuk? Az őszinte öröm, elégedettség kifejeződésére ezt tartjuk igazi mosolynak. Ez egyetemes, ahogy az is, hogy minden ember tud mosolyogni. A kisbabák kb. 1-2 hónapos korukra érik el azt a motoros fejlettséget, ami lehetővé teszi a mosoly megtanulását. Visszatükrözik a rájuk mosolygó embereket ezt szociális mosolynak nevezik a pszichológiában. Az első valódi mosoly viszont az lesz, amikor a gyermek a pozitívnak értékelt történésekre adja válaszként ezt az arckifejezést. Hogy a mimikánk nem esetleges, hanem tükrözi az érzelmeinket, az valószínűleg velünk született, viszont ahogy szabályozzuk, az tanult dolog. Ahogy az anyanyelvünket, úgy a környező kultúra érzelem kimutatási szabályait is elsajátítjuk gyermekkorunkban, így azt is, mikor lehet vagy kell pl. mosolyogni, s mikor nem illő. Ez kulturális különbségeket eredményez, s így fordulhat elő, hogy egyegy mosolyt félreértelmezünk, ha más országokban járunk, más népeket ismerünk meg nem vagyunk tisztában az adott közösség kimutatási szabályaival. 6
3.3. Spirituális mosoly Az alig észrevehető mosolyt, amikor a szájszeglet alig láthatóan fölfelé görbül, Buddha mosolyának is hívják, de a nyugati világhoz közelebb áll a Mona Lisa mosolya elnevezés. A buddhista szerzeteseknek meditáció közben kisimult arcán az alig látható mosoly belső békéről, nyugalomról tanúskodik. A lelki megnyugvás, a körülményekkel való megelégedés, a felzaklató érzelmektől való mentesség arckifejezése ez. A jó közérzet és a derű finom mosolya azonban a meditációs állapoton kívül is megőrizhető, fenntartható, és nemcsak a szerzetesek kiváltsága lehet. 3.4. Egyéb mosolyfajták Az ismert testbeszéd-kutató Pease házaspár öt közismert, szinte egyetemesnek mondható mosolyfajtát ír le, amikkel gyakran találkozhatunk, és könnyen megkülönböztethetők a boldog mosolytól. Van a mosolynak egy olyan fajtája, amit visszafogott mosolynak is nevezhetnénk. Ez annyiban különbözik a széles, nagy, boldog mosolytól, hogy az ajkak zárva maradnak, nem látszanak a fogak. Lehet, hogy a csukott szájjal mosolygó ember egy esztétikai problémát szeretne így eltakarni, de az is lehet, hogy másról van szó. A szerzőpáros szerint a csukott szájas mosoly azt is jelentheti, hogy az illető titkol valamit, véleményét nem akarja megosztani másokkal. A nőkre jellemző az csukott szájas mosoly alkalmazása, és tökéletes módja egy másik (általában női) személy iránti ellenszenv titkolásának. Egy másik mosolyfajta a felemás mosoly, egymással ellentétes érzelmeket mutat: az arc egyik fele mosolygós, a másik pedig morcos, vagy elégedetlenkedő. Aztán van az önelégült mosoly, ami olyan belső elégedettséget sugall, hogy valakivel vagy valamivel szemben túlzott fölényben érezzük magunkat. Mintha ezt mondanánk vele pl.: több információm van a dologról, mint bárki sejtené közületek. George Bush például ezért kapott sok negatív kritikát: szinte sosem tűnt el az arcáról ez a fajta mosoly. A leeresztett állú mosollyal sokszor a bohócok arcán találkozunk. A leeresztett áll hatalmas mosolyt eredményez, amely a gyerekek vidámságát, játékosságát idézi 7
fel bennünk talán ezért is van akkora sikerük a gyerekeknél. (A nagy mosolyt az arcfestés is hangsúlyozza!) Ennek a mesterséges mosolynak a szándékos használata a másik megnyerését célozza, de lelkes közönségreakciót is elő lehet vele idézni. Végül ejtsünk szót a huncut mosolyról, amit a Pease szerzőpáros Diana hercegnő fotójával és leírásával szemléltet. A hercegnő kissé leszegett és félrebillentett fejjel felfelé néz és édesen mosolyog. Erről a gesztusról egy pajkos, huncut gyermek jut eszünkbe, egy felnőtt arcnak pedig fiatalosságot és játékos titokzatosságot kölcsönöz. Ez tipikusan női arckifejezés, s a férfiakból gondoskodó, oltalmazó magatartást vált ki. 4. Hazugság és mosolygás Paul Ekman (1934 ), a Kaliforniai Egyetem kutatója az emberi arckifejezések megfigyeléséhez nagyon sok kísérletet végzett. Néhány kutatását annak szentelte, hogy megcáfolja azt a vélekedést, hogy aki hazudik, az sokat mosolyog, mert a mosolygással el akarja terelni a figyelmet a hazugságról. A vizsgálatok eredményei az ellenkezőjét mutatták ennek: aki hazudik, az kevesebbet mosolyog, mint általában. Több magyarázat is lehetséges: vagy azért mosolyog kevesebbet a hazudó, mert ismeri ezt a közvélekedést, és erősen szabályozza a mosolygását; vagy azért, mert el akarja kerülni a hazudó emberre jellemző elmosolyodást, ami egyenlő a lebukással. Mindenesetre a hazudós mosolyt onnan lehet felismerni, hogy a mosolygó arc nem szimmetrikus: az arc egyik oldalán erőteljesebb a mosoly, mint a másikon. 8
5. Kulturális különbségek Annak ellenére, hogy a mosoly az egyik legegyetemesebb arckifejezés, előfordulásában, gyakoriságában találunk kulturális különbségeket. Íme, néhány az interkulturális kommunikáció során felfedezett különbségekből: Az Amerikai Egyesült Államokban találkozáskor, üdvözléskor ismeretlenül is rámosolyognak egymásra az emberek, ez alapvető. Az amerikaiak számára a mosoly a testi-lelki jólét, az elégedettség és a másik ember iránti jóindulat természetes kifejezése. Az általános derű szinte kötelező, ami nem jelenti azt, hogy a mosoly nem őszinte. Inkább egy pozitív szokásnak tűnik, mindenesetre általánosan elfogadott, hogy a mosolygás kellemes légkört biztosít az élet minden területén. Talán ez az egyik legvonzóbb az amerikai életben, az amerikai emberekben. Az angolok hűvösebbnek, semlegesebbnek tűnnek az amerikaiaknál, ugyanis kevesebbet mosolyognak. Az öröm őszinte kifejezése viszont mindenkor illendőnek számít náluk tehát ebben semmiképpen nem kell visszafognia magát egy külföldinek. A szenvedélyes olaszok sármja az állandó mosolygás, sőt vigyorgás, amivel igyekszenek minden nőt, sőt, minden embert levenni a lábáról. A mosoly általánosságban is jellemző, nemcsak a vonzalmak vagy a szimpátia kifejezésében; talán egyszerűen a lényükből áradó életöröm miatt van. A spontán módon kifejezett örömnek mindig helye van az életükben, s a teljesen heves érzelemnyilvánítás is teljesen normális. Természetesen, ne feledjük, hogy ha nem is sztereotípiák az előbb leírtak, mert valós megfigyeléseken, kultúraközi kommunikációs tapasztalatokon alapulnak, nem érvényesek az adott közösség minden tagjára, sőt, akár területenként is változhatnak. Találkozhatunk angolos visszafogottsággal élő olasszal (főleg Észak- Olaszországban), állandóan jókedvű és vigyorgó angollal, morcos texasival (a texasiak az átlagosan gyakrabban mosolygó amerikaiak közé tartoznak), és így tovább. 9