FELNŐTT HITTAN 1. TALÁLKOZÓ (2015. szeptember 22.) Az első találkozón az előző év témáit ismételtük át. 2. TALÁLKOZÓ (2015. szeptember 29.) A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) A zsinat története: - a zsinat jelentősége a tanítás, a lelkiség és a lelkipásztorkodás tekintetében volt jelentős. - fontos a kontinuitás (folytonosság) szempontja is, hiszen nem történt semmilyen törés az előző zsinatokhoz képest. - 62 nagyalakú kötetben dokumentálták a zsinat összes hozzászólását és határozatát (zsinati akták) - A zsinat nagy jelentőségű megfogalmazásokat tett az egyháztanban, a liturgiában, az ökumenizmusban és az egyháznak a zsidósághoz és más világvallásokhoz való viszonyában. - zsinat: a világ teljes püspöki közössége a pápával együtt és az ő fősége alatt. Nem konferencia, hanem a világ püspökeinek közösségi eseménye, mely ilyen értelemben az egyetemes és egységes katolikus egyházat jeleníti meg. - Ezen a zsinaton a klerikus szerzetesrendek nem püspök főnökeinek is megadatott a lehetőség a véleménynyilvánításra. - A világi hívőket egyre növekvő létszámmal engedték be hallgatóként az ülésekre. - A II. Vatikáni Zsinatot nyugodtan nevezhetjük az egyházról szóló és pasztorális zsinatnak három alapvető irány figyelembevételével. - 1. Az Egyház alapvető önmeghatározása 2. Az Egyház belső élete 3. Az Egyház küldetése kifelé - A magyar egyházba nehezebben jutott el a zsinat tanítása - A keleti blokk országai közül a lengyelországi delegáció volt a legaktívabb a zsinat ülésein. A magyar delegáció tagjai nagyon óvatosan viselkedtek, nem keresték a kapcsolatot a nyugati püspökökkel. - A zsinatot 1962. október 11-én nyitotta meg Szent XXIII. János pápa Rómában a Szent Péter bazilikában és Boldog VI. Pál pápa 1965. december 8-án. 1
- 4 konstitúció, 9 dekrétum és 3 nyilatkozat - A zsinat előtti mozgolódás a pápa XII. Piusz pápa több dokumentuma már a megújulást készítette elő: Mystici corporis (1943, az Egyházról), Divino afflante Spiritu (1943, a Szentírás értelmezéséről), Mediator Dei (1947, a liturgikus megújulásról) és sok más teológus részéről (Yves Congar, Karl Rahner, Henri de Lubac stb.). - A teológia haladása mellett a társadalom is változott. A modernizmus, az elvilágiasodás és az ateista eszmék egyre jobban terjedtek. Nem a zsinat hozot válságot, hanem Walter Kasper szavai szerint a zsinat utáni válság csak felszínre hozta a zsinat előtti válságot. - A zsinat új szemléletmódja több kérdésben: 1. A Szentírás mint minden hitbeli kinyilatkoztatás forrása 2. Az Egyház mint Isten népe 3. Az összes hívő általános papsága 4. a püspöki kar kollegialitása a pápa primátusával és primátusa alatt 5. az ökumenizmus mint nyitás az elszakadt (ortodox és protestáns) keresztények felé 6. a misszió fontossága, de egyben a más vallásokban megtalálható értékek elismerése 7. a modern világa autonómiája, a felé való nyitás 8. a házasság nem(csak) mint intézmény, hanem inkább mint szövetség 9. a vallásszabadság alapvető joga - A zsinat új szemléletének gyakorlatba ültetése első sorban Boldog VI. Pál pápa és Szent II. János Pál pápa érdeme volt. SACROSANCTUM CONCILIUM Konstitúció a szent liturgiáról (1963) Bevezetés: - 1. zsinat célja: a krisztusi élet növelése, korszerűsítése és a keresztények egysége - 2. az Egyház mint ősszentség, amelynek élő liturgiájában a megváltás műve valósul meg: Isten templomává épülnek a tagjai, másrészt kifelé tanúságot tesznek Krisztusról - 3. az útmutatások csupán a római liturgia számára értendők - 4. rítus-egyenlőség a most készülő és a korábbi korok szertartásai között I. fejezet: Általános alapelvek - a teljes értékű istentisztelet alapja a húsvéti misztérium - Antióchiai Szt. Ignác: Krisztus a mi testi-lelki orvosunk. - az Egyház funkciója: igehirdető, áldozatbemutató és szentségkiszolgáltató - az istentisztelet nem külső parancsból fakad - Krisztus ötféle jelenléte, hangsúlyozva az Eucharisztiában való kiváltképpeni jelenlétét - liturgia: Krisztus papi szolgálata, a Fő és a tagok együttes istentisztelete - a liturgia mint a menny előíze, eszkatológikus célunk fontossága - a liturgia nincs meg misszió, igehirdetés nélkül - szentmise: csúcs és forrás (culmen et fons) - a hívek előkészülete a liturgia tudatos, tevékeny és aktív részvételére - a részegyházak hivatalos áhítatgyakorlatai legyenek összhangban a liturgiával - a liturgia alanya nemcsak a papság, hanem Isten egész népe - a liturgikus szabályok ismerete 2
- a változtatások csak egyházi előírásokat érintenek, isteni rendelést nem - a liturgikus törvénykezés: Apostoli Szentszék és a püspökök valamint a püspöki karok - a pap nincs felhatalmazva a liturgia megváltoztatására - reform nem lehet forradalom, és illeszkednie kell a hagyományhoz - Szentírás jelenléte a liturgiában - a liturgia nem magán jellegű cselekmény, hanem hierarchikus és közösségi - a szolgálattevők a liturgiában elfoglalt helyük szerint csak azt tegyék, ami rájuk tartozik - a világiak kisebb szolgálatait valódi liturgikus ténykedésnek nevezi, amelyre fel kell készülni - közös feleletek, énekek, mozdulatok - szent csend - a liturgiában csak a felszenteltség és nem a társadalmi rend számít - istentisztelet pap távollétében - latin nyelv: az egység jele az Egyházban, de az anyanyelv szélesebb használatát lehetővé kell tenni - könyvek és szertartások megújítása - a püspök és székesegyháza és a vele folytatott liturgia elsőbbséget élvez - plébániai liturgia: a látható egyház jelenvalóvá tétele II. fejezet: Az Eucharisztia szentséges misztériuma - ünneplésről mintsem kultuszról beszél - Henri de Lubac: Az Egyház hozza létre az Eucharisztiát, ám az Eucharisztia teremti meg az Egyházat. - hívek tevékeny részvétele; felajánlásban való közreműködése - kettős asztal: Ige és Eucharisztia - a néppel tartott mise az ideális - a miserend egyszerűbbé tétele, amely a tevékeny részvételt segíti - a Szentírás bőségesebb használata: A-B-C év bevezetése és a teljes olvasmányrend megújítása (hétköznapokon páros és páratlan évekre) - lectio continua ősi elve, vagyis a folyamatos olvasást előnyben részesíteni, ha nincs kötelező jelleggel más olvasmányrend egy adott napra - az egyetemes könyörgések ősi szokásának visszaemelése a liturgiába - népnyelv: az állandó részeket ismerjék a hívek latinul. A zsinat után nyílt ki az ajtó, hogy teljesen a népnyelvre térjenek át. - áldozás: lehetőleg a szentmisén konszekrált Eucharisztiából; két szín alatti áldozás lehetősége (a XIII. századtól maradt el praktikus okokból) - az ige és az Eucharisztia liturgiáján (liturgia verbi et eucharistica) teljes terjedelmükben részt kell venni (nem csupán hallgatni) - papok együttmisézése (koncelebráció); mindenki külön misézett, míg a konventmiséken mindenki ott volt, de csak egy misézhetett; legalább az átváltoztatás szavait együtt kell mondani a főcelebránssal. III. fejezet: A többi szentség és a szentelmények - s szentségek nemcsak feltételezik a hitet, hanem táplálják is - a népnyelv teljes körű használata, helyi rituálék kiadása (ami Magyarország több egyházmegyéjében már rég gyakorlatban volt) 3
- keresztség megújítása, a felnőtt keresztség liturgiáját szem előtt tartva; a katekumenátus visszaállítása az ősegyházi gyakorlatnak megfelelően - Római Hippolütosz ősi keresztelési rendje - bérmálás szentségének megújítása; a szentmise keretében történő bérmálás új elem - a gyónás szentségének megújítása; általános föloldozás, ahol különösen nagy a paphiány - betegek szentsége, helyesbítve annak elnevezését, tehát nem utolsó kenet. - egyházi rend és a kisebb rendek kérdése (ostiarius, lektor, exorcista, akolitus) - házasság szentsége: egyházmegyei és népszokások beépítése; a beleegyezést (consensus) csak a pap veheti ki a jegyesektől. - új áldások könyve - szerzetesek fogadalomtétele - temetés rendjének megreformálása (húsvéti jelleg és helyi adottságok) IV. fejezet. Szent Zsolozsma: - Officium divinum, vagyis isteni, szent szolgálat; szent zsolozsma - Az előző kiadást Breviarium Romanumnak hívták - az eddigi zsolozsma a középkori monasztikus szerzetesek életritmusához idomult a kórusimádságra épülő közösségnek megfelelően - 1. a mai papi életforma ettől teljesen eltérő; 2. a papság kötelező imádsága ne teher legyen - ne legyen ezért túl terjedelmes - a zsolozsma kultikus jelleggel bír: istendicséret és közbenjárás - nyugaton: a nap óráinak megszentelése - keleten: a szentmiséhez kötődő igeliturgiaként imádkozzák a papság által - az egyház kötelessége és annak nevében végzik - a zsolozsma részei illeszkedjenek a napszakhoz, de a lelkipásztori szolgálatban működők igényeihez is - a két sarokkő a reggeli és az esti dicséret - 4 hétre felosztott zsoltározás; ez régen 1 hét alatt történt - a himnuszok felülvizsgálata, az ősi himnuszok beépítése - kiterjesztését ajánlja a hívek számára is - a dokumentum szerint a legnemesebb ájtatosság - a zsinat ajánlja a latin nyelv megtartását V. fejezet: A liturgikus év - középpont: az üdvtörténeti megemlékezés 1. vasárnap, 2.Húsvét, 3. a megtestesüléstől a parúziáig (Jézus második eljöveteléig) tekintő egyházi év - Odo Kasel: misztérium-teológia, vagyis részesei vagyunk az örök jelennek - a szentek (és ereklyék) tiszteletéről is szól Húsvét fényében, kiegyensúlyozott tiszteletről ír - kiemelt idők: Advent, Nagyböjt - reformok: a vasárnapnak mint minden ünnep ősének méltó megünneplése, amely az egész liturgikus év alapja és középpontja (fundamentum et nucleus). A vasárnap egyenlő Húsvéttal. A vasárnapot előesti liturgiával is megünnepelhetjük. VI. fejezet: Szent zene és ének - a népnyelv miatt a nagy mesterművek és a gregorián ősi hagyománya leáldozhat - a szövegtervezet egy középutat keres a zenei érdekek és a lelkipásztori szempontok között 4
- a szent zene gazdag öröksége, értéke és istentiszteleti jelentősége - énektár; székesegyházi énekkar fontossága - zenei képzésre és nevelésre buzdít - a gregorián éneket jelenti ki az egyház saját(os), de nem kizárólagos énekének (cantum proprium). Nem kizárt azonban annak népnyelvi változata sem. - Templomi népének nem helyettesíthet liturgikus szöveget (pl. válaszos zsoltárt). - orgona: a latin egyház hagyományosan elfogadott hangszer, de alkalmazható más hangszer is püspökkari jóváhagyással - kritériumok az új szerzemények számára: rövidség, igazhitűség, szövegben és dallamban való egyszerűség, főképpen biblikus zsoltárokból és énekekből merítsenek VII. fejezet: A szakrális művészet és a berendezési tárgyak - minden művészetben Isten szépségét kell láthatóvá tenni, az embert Istenhez elvezetni - az egyház fenntartja magának azt a jogot, hogy megítélje a műalkotások istentiszteleti alkalmasságát, méltóságát. - nem kizárt a technika vívmányainak a használata - ennek megítélésében a főpásztorokra jut a felelősség - a megújított liturgiának megfelelően az érintett liturgikus tárgyak megújítását írja elő. Itt csupán irányelveket fogalmaz meg. - Jó, ha a főoltárt a faltól elválasztva állítják fel, körüljárhatóan és a néppel szembe misézésnek megfelelően. - az eucharisztikus lakoma és a közösség kihangsúlyozása - Korábban a liturgiát bemutató pap (a néppel együtt, egy irányban) Isten felé mutatja be az áldozatot. Függelék: - naptárreform - a jelenlegi Húsvét kijelölése a Kiv 12,1-6 alapján a zsidó Hold-naptár alapján történik. Március 22. és április 25. közé esik. * * * * * * * Kránitz Mihály (szerk.), A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962-2002, Szent István Társulat, Budapest 2002, 41-61. A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest 2007, 45-88. http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=1 5