AGROSTER B e s u g á r z ó Z R t.

AGROSTER B e s u g á r z ó Z R t. 116 Budapest, Jászberényi út 5. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET AZ AGROSTER BESUGÁRZÓ ZRT 212. ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Jóváhagyta: Bánréti Miklós vezérigazgató Budapest, 213. április 3. 1

Statisztikai számjel: 23343441-622-113-1 Cégjegyzék száma: 1-9-96199 Az üzleti év mérlegfordulónapja: 212. december 31. MÉRLEG "A" változat ESZKÖZÖK Sor- szám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1. A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+1.+18.sor) 51 466 53 269 2. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.-9.sorok) 1 441 3. Alapítás-átszervezés altivált értéke 4. Kisérleti fejlesztés altivált értéke 5. Vagyoni értékű jogok 6. Szellemi termékek 1 441 7. Üzleti vagy cégérték 8. Immateriális javakra adott előlegek 9. Immateriális javak értékhelyesbítése 1. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.-17.sorok) 51 466 51 828 11. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 6 768 5 811 12. Műszaki berendezések, gépek, járművek 39 754 31 798 13. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4 944 3 579 14. Tenyészállatok 15. Beruházások, felújítások 1 64 16. Beruházásokra adott előlegek 17. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 18. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19.-26.sorok) 19. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 21. Egyéb tartós részesedés 22. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 23. Egyéb tartósan adott kölcsön 24. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 25. Befeketett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 26. Befeketett pénzügyi eszközök értékelési különbözete 27. B. FORGÓESZKÖZÖK (28.+35.+43.+49.sor) 8 428 83 319 28. I. KÉSZLETEK (29.-34.sorok) 1 154 782 29. Anyagok 1 154 772 3. Befejezetlen termelés és félkész termékek 31. Növendék-, hízó és egyéb állatok 32. Késztermékek 33. Áruk 1 34. Készletekre adott előlegek 35. II. KÖVETELÉSEK (36.-42.sorok) 7 69 14 297 36. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 6 461 1 814 37. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 38. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 39. Váltókövetelések 4. Egyéb követelések 68 3 483 41. Követelések értékelési különbözete 42. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 43. III. ÉRTÉKPAPÍROK (44.-48.sorok) 62 825 64 914 44. Részsedés kapcsolt vállalkozásban 45. Egyéb részesedés 62 825 46. Saját részvények, saját üzletrészek 47. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 64 914 48. Értékpapírok értékelési különbözete 49. IV. PÉNZESZKÖZÖK (5.-51. sorok) 9 38 3 326 5. Pénztár, csekkek 431 484 51. Bankbetétek 8 949 2 842 52. C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (53.-55.sorok) 179 23 53. Bevételek aktv időbeli elhatárolása 54. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 179 23 55. Halasztott ráfordítások 56. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+27.+52.sor) 132 73 136 611 Budapest, 213. április 3. P.H... Vállalkozás vezetője (képviselője) 2

Statisztikai számjel: 23343441-622-113-1 Cégjegyzék száma: 1-9-96199 Az üzleti év mérlegfordulónapja: 212. december 31. MÉRLEG "A" változat FORRÁSOK Sor- szám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai a b c d e 57. D. SAJÁT TŐKE (58.+6.+61.+62.+63.+64.+67.sor) 124 528 115 237 58. I.JEGYZETT TŐKE 6 6 59. 58.sorból: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 6. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 61. III. TŐKETARTALÉK 11 522 11 522 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 56 249 53 5 63. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (65.-66.sorok) 65. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 66. Valós értékelés értékelési tartaléka 67. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY -3 243-9 29 68. E. CÉLTARTALAKOK (69.-71.sorok) 69. Céltartalék a várható kötelezettségekre 7. Céltartalék a jövőbeni költségekre 71. Egyéb céltartalék 72. F. KÖTELEZETTSÉGEK (73.+77.+86.sor) 4 31 18 992 73. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (74.-76.sorok) 74. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 75. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési visz. lévő vállalkozással sz. 76. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 77. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (78.-85.sorok) 78. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 79. Átváltoztatható kötvények 8. Tartozások kötvénykibocsátásból 81. Beruházási és fejlesztési hitelek 82. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 83. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 84. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési visz. lévő vállalkozással sz. 85. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 86. III.RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (87.és 89.-97.sorok) 4 31 18 992 87. Rövid lejáratú kölcsönök 88. 87.sorból: az átváltoztatható kötvények 89. Rövid lejáratú hitelel 9. Vevőktől kapott előlegek 91. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 1 214 14 82 92. Váltótartozások 93. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 94. Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési visz. lévő vállalkozással sz. 95. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 3 96 4 172 96. Kötelezettségek értékelési különbözete 97. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 98. G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (99.-11.sorok) 3 235 2 382 99. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 1. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 589 492 11. Halasztott bevételek 2 646 1 89 12. FORRÁSOK(PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (57.+68.+72.+98.sor) 132 73 136 611 Tárgyév Budapest, 213. április 3. P.H... Vállalkozás vezetője (képviselője) 3

Statisztikai számjel: 23343441-622-113-1 Cégjegyzék száma: 1-9-96199 Az üzleti év mérlegfordulónapja: 212. december 31. Összköltség eljárással készített EREDMÉNYKIMUTATÁS "A" változat Sor- szám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai a b c d e 1. Belföldi értékesítés árbevétele 58 876 54 976 2. Exportértékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (1.+2.) 58 876 54 976 3. Saját termelésű készletek állományváltozása 4. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. AKTÍVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE (3.+4.) III. EGYÉB BEVÉTELEK 84 1 123 III.sorból: visszaírt értékvesztés 5. Anyagköltség 7 273 6 419 6. Igénybe vett szolgáltatások értéke 5 666 8 793 7. Egyéb szolgáltatások értéke 377 394 8. Eladott áruk beszerzési értéke 9. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. ANYAG JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (5.+6.+7.+8.+9.) 13 316 15 66 1. Bérköltség 29 262 29 693 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 1 76 1 84 12. Bérjárulékok 1 756 11 742 V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (1.+11.+12.) 41 94 42 519 VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 1 257 1 488 VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 1 69 1 126 VII.sorból: értékvesztés 615 A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.+II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) -6 56-13 64 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 13.sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 14.sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 15.sorból_ kapcsolt vállakozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 2 939 3 16.sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 3 592 17.sorból: értékelési különbözet VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13.+14.+15.+16.+17.) 2 939 3 595 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 18.sorból: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 19.sorból: kapcsolt vállalkozásnak adott 2. Részesedések értékpapírók, bankbetétek értékvesztése 1 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 21.sorból: értékelési különbözet IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI (18.+19.+2.+21.) 1 B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) 2 939 3 594 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (A+B) -3 621-1 46 X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 378 756 XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.+XI.) 378 756 E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (C+D) -3 243-9 29 XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY (E.-XII.) -3 243-9 29 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (F.+22.-23.) -3 243-9 29 Tárgyév Budapest, 213. április 3. P.H... Vállalkozás vezetője (képviselője) 4

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 7 I/A. A társaság és a számviteli politika bemutatása... 7 1. A társaság bemutatása... 7 2. A számviteli politika bemutatása... 9 2.1. Az elszámolás alapja... 9 2.2. A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése... 1 2.2.1. Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt hiba, hibahatás minősítése... 1 2.2.2. Alapítás, átszervezés költségeinek minősítése... 11 2.2.3. Kutatás, kísérleti fejlesztés költségeinek minősítése... 11 2.2.4. Adósonként együttesen kisösszegű követelés... 11 2.2.5. A valuta és deviza tételek értékelése... 11 2.2.6. Fajlagosan kis értékű készlet... 11 2.3. A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése... 11 2.3.1. A társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása... 12 2.4. Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és amortizációs politika ismertetése... 12 2.5. Az értékvesztés elszámolásának módja... 13 I/B. A társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása... 16 1. A Társaság vagyoni helyzetének értékelése... 16 2. A Társaság pénzügyi, likviditási helyzetének értékelése... 17 3. A Társaság jövedelmi helyzetének értékelése... 19 II. SPECIFIKUS RÉSZ... 22 II/A. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések... 22 1. A Társaság mérlegének elemzése Eszközök... 22 1.1. Befektetett eszközök elemzése... 22 1.2. Forgóeszközök elemzése... 25 1.2.1. Készletek... 26 1.2.2. Követelések elemzése... 27 1.2.3. Értékpapírok... 27 1.2.4. Értékvesztés mérlegtételenkénti alakulása... 28 1.2.5. Pénzeszközök alakulása... 28 1.3. Aktív időbeli elhatárolások... 29 2. A Társaság mérlegének elemzése Források... 3 2.1. Saját tőke elemzése... 3 2.1.1. Lekötött tartalék összetevői... 3 2.2. Céltartalékok elemzése... 3 2.3. Kötelezettségek elemzése... 31 2.3.1. Hosszú lejáratú kötelezettség elemzése... 32 2.3.2. Rövid lejáratú kötelezettségek elemzése... 32 2.4. Passzív időbeli elhatárolások elemzése... 33 II/B. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések... 34 1. Az Üzemi eredmény összetevői... 34 1.1. Értékesítés nettó árbevételének elemzése... 34 1.2. Aktivált saját teljesítmények értékének elemzése... 34 1.3. Költségek... 34 1.3.1. Költségek költségnemenkénti összetétele... 34 1.3.2. Értékesítési költségek... 34 5

1.4. Egyéb ráfordítások összetétele... 35 2. Pénzügyi műveletek eredményének összetétele... 36 3. Rendkívüli eredmény összetétele... 37 4. Adózás... 38 5. Anyagjellegű ráfordítások... 39 6. A mérleg szerinti eredmény levezetése... 4 III. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ... 41 1. Személyi jellegű tájékoztatás... 41 2. Részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal folytatott tranzakciók.. 41 3. Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek... 42 4. Ellenőrzések... 42 5. Mérleg fordulónapját követő események bemutatása... 42 6. Egyéb tájékoztatás... 42 IV. CASH-FLOW... 43 6

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I/A. A társaság és a számviteli politika bemutatása 1. A társaság bemutatása I. Általános rész Cégnév : AGROSTER Besugárzó Zrt Székhely : 116 Budapest Jászberényi út 5. Telefon: (1) 262-2621 Fax: (1) 262-1922 Honlap: www.agroster.hu Alapítás időpontja : 1992. július 1. Cégbejegyzés száma : 1-1-4259 Statisztikai szám : 179711-8122-114-1 Adószáma : 179711-2-42 Tulajdonos neve: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. A társaság képviseletére és a beszámoló aláírására jogosult személy : Bánréti Miklós vezérigazgató ( lakik: Budapest 1126 Németvölgyi út 8. ) A társaság könyvvizsgálója: KALKULUS Németh és Társa Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. Dr Németh Gábor Kamarai tagsági száma: 183 A társaság 1992. július elsejével alakult át államigazgatási irányítási vállalatból részvénytársasággá, 1%-os állami tulajdonú résszel. A ZRt. bejegyzett tevékenységei: 81. 22. Egyéb, épület, ipari takarítás - főtevékenység 26. 6. Elektronikus orvosi berendezés gyártása 26. 51. Mérőműszergyártás 33. 2. Ipari gép,berendezés üzembe helyezése. 52. 1. Raktározás, tárolás 7

72. 19. Egyéb természettudományi,műszaki kutatás, fejlesztés 78. 2. Munkaerőkölcsönzés 82. 92. Csomagolás 74. 9. M.n.s. egyéb szakmai, tudományos,műszaki tev. A könyvvezetésért és a beszámoló készítéséért felelős személy(ek)adatai: A társaság a számviteli feladatok ellátására a HSSC Szolgáltató Központ Kft.-vel (1117 Budapest, Fehérvári út 7., adószám: 1418491-2-43) kötött vállalkozási szerződést. A beszámoló elkészítésével, a számviteli feladatok irányításával megbízott személy mérlegképes könyvelői képesítéssel bír, a nyilvántartásba vételt végző szervezet által vezetett könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szerepel, a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik. A vállalkozás bemutatása: Az AGROSTER ZRt. Magyarországon egyedi módon, a legkülönfélébb termékek kezelését végzi ionizáló energiával főleg csíraszám csökkentés céljából. Az eljárást a termékek mikrobiológiai minőségének javítására, végső soron a fogyasztói biztonság fokozására használja, az élelmiszerektől kezdve (pl. fűszerek, szárítmányok, gyógynövények, stb.) a gyógyászati és kozmetikai alapanyagokon keresztül az egészségügyi és labor eszközökig szinte mindenütt, ahol mikrobiológiai probléma felléphet. A kezelések további célja lehet sterilizálás, rovarmentesítés, kihajtásgátlás és egyes technológiai sajátosságok jobbítása. Az ionizáló energiával történő kezelések az ISO 91:2 minőségirányítási, az ISO 13485: 23. orvostechnikai rendszer felügyelete alatt és kiépített HACCP rendszer mellett történnek. Az élelmiszerek kezelését és a kezelt élelmiszerek hazai kereskedelmi forgalomba hozatalát az érvényben lévő "Élelmiszer Törvény" szabályozza, ezért az ilyen kezelések e törvény előírásai alapján történnek. Az árbevételben az élelmiszerek aránya az EU-hoz történt csatlakozásig fokozatos csökkenést mutatott, majd 25-től némi javulás állt elő. Az élelmiszer kezelések hullámzása az elmúlt évek élelmiszerek, nem élelmiszerek százalékos arányának alakulásából látható: Évek 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 Élelmiszerek( 61 31 21 18 3 29 35 42 34 31 %) 24 Nem élelm. (%) 39 69 79 82 7 71 65 58 66 76 69 A Zrt. teljes munkaidős állományi létszáma átlagosan 9 fő. A társaság dolgozói rendszeres egészségügyi vizsgálaton vesznek részt és személyi sugárvédelmi ellenőrzésen esnek át. A besugárzó létesítmény üzemeltetéséhez sugárvédelmi és sugárrendészeti engedélyezés is szükséges. A kiadott üzemelési engedélyben foglaltakat a hatóságok rendszeresen ellenőrzik. A Zrt. tevékenységéhez radioizotóp sugárforrásra, szállító eszközökre és egyéb gépekre van szükség. A társaság termelőegysége a besugárzó üzem, amelyhez szorosan kapcsolódik, de attól független a dozimetriai, a sugárvédelmi és a műszaki tevékenység. 8

2. A számviteli politika bemutatása 2.1. Az elszámolás alapja A Társaság a Számviteli törvény előírásai alapján működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről éves beszámoló készítésére kötelezett. Az éves beszámoló felépítése: Mérleg: a Szt. 1. számú mellékletében meghatározott A változatban; Eredménykimutatás: a Szt. 2. számú mellékletében meghatározott A változatban, összköltség eljárással; Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Az éves zárás fordulónapja: 212. december 31. A mérlegkészítés időpontja: 213. február 28. Az éves beszámoló aláírására jogosult személy: Bánréti Miklós A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. Az éves beszámolót készítette: Belicza János regisztrált mérlegképes könyvelő (1139 Budapest Petneházy u. 25. regisztrációs száma: 137193). Az éves beszámoló a formai követelményeknek megfelelően magyar nyelven készül, az összegek ezer Forintban szerepelnek, tartalmazza az előző időszak adatait is. A Társaság konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett. A Társaság a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól a Számviteli törvény előírásai alapján kettős könyvvitelszabályai szerint vezeti könyveit, mely biztosítja a gazdasági műveletek folyamatos rögzítését, a számviteli elvek betartását, és a társaság pénzügyi-gazdasági helyzetéről valós kép kialakítását teszi lehetővé. A számlatükör a törvényi előírások figyelembevételével, a Társaság specialitásainak szem előtt tartásával került kialakításra. A Társaság költségei elszámolásának módja: elsődlegesen 5. számlaosztályban költségnemenként. Az évközi folyamatos információ biztosítása érdekében a Társaság havonta főkönyvi zárást készít. A Társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, következetesség, folytonosság, összemérés, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. 9

A Társaságnak a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy alakította ki, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen. A közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét oly módon tovább részletezett, hogy abból a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. A beszámoló összeállítása során alkalmazott szabályzatok: Számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzata Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata Selejtezési szabályzat Pénzkezelési szabályzat A mérleg és az eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti tagoláson túl további tagolást nem tartalmaz. Az arab számmal jelzett tételek egy-egy csoporton belül nem kerülnek összevonásra, illetve nem kerülnek elhagyásra azok az arab számmal jelzett sorok, amelyben sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel adat. 2.2. A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése 2.2.1. Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt hiba, hibahatás minősítése Nem jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát; Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át vagy az 5 millió forintot. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 2 %-kal változik (nő vagy csökken), így a már közzétett, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztőek. Ez esetben a beszámolót ismételten el kell készíteni, kiegészítve az (ön)ellenőrzéssel, és a jogosult testület jóváhagyását követő 3 napon belül közzé kell tenni és letétbe kell helyezni. A Társaság életében a beszámoló időszaka alatt jelentős, nem jelentős, illetve lényeges hiba feltárására nem került sor. 1

2.2.2. Alapítás, átszervezés költségeinek minősítése A vállalkozási tevékenység indításával, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költségeket a társaság a felmerülés évében az eredmény terhére számolja el. 2.2.3. Kutatás, kísérleti fejlesztés költségeinek minősítése A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében az eredmény terhére számolja el a Társaság, kivéve ha a kísérleti fejlesztés tevékenység révén használatba vehető tárgyi eszköz létesül. 2.2.4. Adósonként együttesen kisösszegű követelés Adósonként együttesen kisösszegűnek minősíti a társaság azokat a követeléseket, melyek nem haladják meg a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát. 2.2.5. A valuta és deviza tételek értékelése A mérlegben a valuta pénztárban lévő valutakészletet, a deviza számlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló és minősített követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamon átszámított forint értékben mutatja ki a társaság. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a fordulónapon minden esetben átértékelésre kerülnek. 2.2.6. Fajlagosan kis értékű készlet Az értékvesztés megállapítása során fajlagosan kis értékű készleteknek minősül az a készlet, amelyeknél a nyilvántartáson való keresztülvezetés költsége meghaladja az értékvesztés összegét. Ezeknél a készleteknél az értékvesztés elszámolása a könyv szerinti érték arányában történik. 2.3. A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése A Társaság a valós értéken történő értékelés lehetőségével nem kíván élni, így a mérlegben sem értékelési különbözet, sem valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepel, az eredménykimutatás értékelési különbözetet nem tartalmaz. 11

2.3.1. A társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása Vásárolt készletek értékelése A vásárolt készletek a mérlegben a FIFO módszerrel megállapított áron jelennek meg. Az értékelés során úgy kell eljárni, hogy a leltárban szereplő készleteket a legutóbbi beszerzések egységárain kell számba venni, feltételezve, hogy mindig a legkorábban beszerzett készletek kerültek elsőként felhasználásra. Saját termelésű készletek értékelése A saját termelésű készletek a mérlegben az egyedi tényleges előállítási értéken (közvetlen önköltségen) jelennek meg. Céltartalék-képzés szabályai A Társaság a garanciális és egyéb kötelezettségek fedezetére, valamint a várható, jelentős, időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre céltartalékot az általános szabályok szerint képez. Ki nem emelt tételek értékelése Az előzőekben ki nem emelt mérlegtételek az általános szabályok szerint kerültek értékelésre, az értékelésben a jogszabályi változásokon túl módosítás nem történt. 2.4. Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és amortizációs politika ismertetése Az alkalmazott értékelési eljárások rövid ismertetése: Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága Az értékcsökkenési leírás elszámolására - mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikákban - havonta kerül sor, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely a kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolás az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg történik. Kisértékű eszközök értékcsökkenési leírása A 1e Ft vagy ennek megfelelő devizaösszeg alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírást tervezni nem kell. Nem jelentős maradványérték A maradványérték nulla összeggel vehető figyelembe az értékcsökkenési leírás tervezése során, ha az eszköz hasznos élettartama végén várhatóan realizálható értéke valószínűsíthetően nem haladja meg a beszerzési érték 1%-át vagy a 1e Ft-ot, illetve az ennek megfelelő devizaösszeget. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása 12

Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása szempontjából a könyv szerinti érték akkor haladja meg jelentősen a piaci értéket, ha az egyes tételek esetében a különbözet meghaladja a 1 eft-ot, vagy az ennek megfelelő devizaösszeget. Értékcsökkenési leírás elszámolásának változása Az értékcsökkenési leírás elszámolásának módjában, az alkalmazott eljárásokban a jogszabályi változásokon túl további változások az előző üzleti évhez képest nem történtek. Értékvesztések elszámolása Értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, ha a könyv szerinti értékhez képest az egyes tételek esetében a veszteség-jellegű különbözet tartós és jelentős. Jelentősnek minősül a 1 eft-ot, vagy az ennek megfelelő devizaösszeget meghaladó különbözet. Visszaírások alkalmazása A terven felüli értékcsökkenési leírás és az elszámolt értékvesztések visszaírása az általános szabályok szerint történik. 2.5. Az értékvesztés elszámolásának módja A konkrét szabályokat az Értékelési szabályzat tartalmazza eszközcsoportonként. Befektetések, értékpapírok értékvesztése A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (SzV törvény 54. ) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a befektetések és értékpapírok mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés beszerzési értékét. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 1 %-át. A készletek értékelése, minősítése és értékvesztése A készletek fogalomkörébe tartozó vagyoni eszközök csoportosítását, analitikus nyilvántartásuk elveit, értékelésüket, a készletekkel összefüggő gazdasági műveletek könyvviteli számlaösszefüggéseit a Számlarendben a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza. 13

A szállítóktól beszerzett készleteket a szállító által megküldött számla alapján beszerzési értéken kell nyilvántartásba venni. A beszerzési értékbe tartozó tételeket a számviteli törvény, a Számlarend és az Értékelési szabályzat részletesen meghatározza. A készletállomány leltározása során fellelt többlet készleteket piaci értéken kell nyilvántartásba venni. A készletállományban felhasználás, értékesítés, selejtezés címén bekövetkezett csökkenéseket a FIFO módszer szerint kell elszámolni. A munkavállalóknak használatba kiadott, tárgyi eszköznek nem minősülő munkaeszközöket, és egyéb készlet jellegű vagyontárgyakat a kiadással egyidejűleg időbeli hatályát is figyelembe véve költségként kell elszámolni. Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztésként elszámolásával kell csökkenteni. Minden esetben értékvesztést kell elszámolni azokra a készletekre, amelyek a tárgy évben, tartósan, azaz 365 napot meghaladóan nem mozogtak. (Sztv. 56. ) Amennyiben az 54-56. szerint alkalmazott leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás). Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 1 %-át. A készletállományt selejtezni és a könyvekből ki kell vezetni, ha az feleslegessé vált és további hasznosítása nem lehetséges. A követelések értékelése, minősítése és értékvesztése A könyvviteli nyilvántartásokban szereplő valamennyi követelést adósonként (ideértve a vevőkkel szembeni, a munkavállalókkal, kilépett munkavállalókkal szembeni, és az egyéb követeléseket, valamint a szállítóknak folyósított előlegeket, az adott kölcsönöket is) az éves beszámoló összeállítását megelőzően a követelés lejárati időpontja, az adós fizetési készsége, és fizetési képessége figyelembevételével minősíteni kell. A követelések minősítési kategóriái: - határidőn belüli, teljes értékű követelések, - határidőn túli, (lejárt) követelések, - behajthatatlan követelések. 14

A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ide értve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Itt jelentősnek tekinthető a 25 eft feletti különbözet. A határidőn túli követelésekre a rendelkezésre álló információk alapján egyedi elbírálás szerint kell az értékvesztést megállapítani és elszámolni. A behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, valamint a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget egyéb bevételként kell elszámolni (Sztv. 77. ). Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a Sztv. 6. szerinti árfolyamon számított) értékét. 15

I/B. A társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása 1. A Társaság vagyoni helyzetének értékelése Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Tőkeerősség (%) Saját tőke Források összesen 94,3 84,4 89% Kötelezettségek aránya (%) Kötelezettségek Források összesen 3,3 13,9 426% Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya (%) Rövid lejáratú kötelezettségek aránya (%) Hosszú lejáratú kötelezettségek Források összesen Rövidlejáratú kötelezettségek Források összesen, 3,3, 13,9-426% Befektetett eszközök fedezete (%) Saját tőke Befektetett eszközök - 216,3 - Saját tőke növekedésének mértéke I. (%) Saját tőke növekedésének mértéke II. (%) Mérleg szerinti eredmény Jegyzett tőke Mérleg szerinti eredmény Saját tőke -5,4-2,6-15,5-8,1 286% 31% Eszköz igényességi mutató Eszközök összesen Saját tőke - 1,2 - Tárgyi eszközök használhatósági foka (%) Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke 25, - - Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%) Eszközök forgási sebessége Tárgyév során aktivált érték Tárgyi eszközök bruttó értéke Értékesítés nettó árbevétele Eszközök összesen,1 - -,4 - - Tárgyi eszközök forgási sebessége Készletek forgási sebessége Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök Értékesítés nettó árbevétele Készletek 1,1 51, 1,1 7,3 93% 138% Saját tőke forgási sebessége Értékesítés nettó árbevétele Saját tőke,5,5 11% A saját tőkét a vállalkozás vagyonának saját forrása, amelyet a tulajdonosok véglegesen bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére. A megfelelően felépített tőkeszerkezet az egyik megalapozója a gazdálkodás zavartalanságának. a tőkeszerkezet elemzése során a saját és idegen tőke forrásokhoz viszonyított arányát ezek alakulását vizsgáljuk. Tőkeerősség amely a saját tőke és a forrásösszeg arányát fejezi ki, így a vagyoni helyzet egyik legfontosabb vertikális mutatója. A vállalkozás tőkeellátottságát mutatja, vagyis a tulajdonosi tőkerész arányát. Minél nagyobb az értéke, annál kevésbé idegenforrás-függő a vállalkozás, azonban nagyságát befolyásolja a vállalkozás tevékenysége típusa és formája is. Általános gyakorlat szerint az önálló vállalkozások esetében a minimálisan elvárt értéke 3 %, de leányvállalatok esetén ennél kisebb értéket is elfogadhatók, amennyiben a cég mögött tőkeerős anyavállalat áll. Saját tőke növekedésének mértéke a tárgyévi vagyongyarapodást fejezi ki a tulajdonosi tőkére vonatkozóan. Egy működő vállalkozás esetében ugyanis a saját tőke növekedésében meghatározó szerepe van a mérleg szerinti eredménynek. Ezek felhalmozva jelennel meg az erdménytartalékban. Így kedvező, ha a mutató minél nagyobb értéket mutat. Ha negatív értéket vesz fel a mutató az igen kedvezőtlen, mert vagyonvesztést jelez, amennyiben csökkent a tulajdonosi tőke értéke. 16

Saját tőke forgási sebessége megmutatja, hogy a saját tőke hányszor térül meg a nettő árbevételből. Ez a mutató stabil éves bevételszint, vagy egyenletes forgalomnövekedés mellett nem nagyon változhat, feltéve, ha nem történik tőkeemelés külső forrásból és nem fizetnek osztalékot. A cég helyzete akkor kedvező, ha a mutató minél jobban meghaladja az egyet. Saját tőke hatékonysága megmutatja, mekkora tiszta eredményt hoz a lekötött saját tőke. Fontos vállalatértékelő szerepe van, mert a pozitív adózott eredményből lehet elsősorban osztalékot fizetni, vagy a működésbe visszaforgatva újabb eredményt elérni. A mutatót értelmezhetjük úgy is, hogy eredményül egy éves kamatlábat ad, mégpedig a saját tőke adott évi kamatozását a társaság tevékenységében. Ebben a tekintetben összehasonlítva a mutatót a piaci kamatlábbal a tulajdonos érdeke az, hogy legalább a piaci kamatlábat érje el a mutató, mert természetesen csak ekkor van értelme a társaságban a tartani a tőkét. 2. A Társaság pénzügyi, likviditási helyzetének értékelése Hosszú távú pénzügyi mutatók nem csak a rövid lejáratú kötelezettségek pénzügyi teljesítőképességét vizsgálják, hanem az összes külső forrás fedezetét, de különösen az adósságállománnyal kapcsolatos fizetőképességet. Adósságállomány alatt az egy évnél hosszabb távon igénybevett külső forrásokat, kötelezettségeket értjük ( vagyis számvitelileg a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségeket). A mutatók segítségével gyakorlatilag feltérképezhető a Társaság eladósodottsága. Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Hitelfedezeti mutató (%) Adósságállomány arány (%) Adósságszolgálati fedezeti mutató Követelések Rövidlejáratú kötelezettségek Adósságállomány Adósságállomány + Saját tőke Adózott eredmény + Értékcsökkenés Hosszú lej. kötelezettségek törlesztő részlete 164,, - 75,3, - 46% - - Adósságállomány fedezettsége (%) Átlagos vevő futamidő (nap) Átlagos szállító futamidő (nap) Vevői/szállítói állomány aránya (%) Saját tőke Adósságállomány Vevők 1 napi értékesítés árbevétele Szállítók 1 napi anyagjellegű ráfordítás Vevők Szállítók - 4,1 33,3 532,2-71,8 346,6 73, - 179% 142% 14% Adósságállomány aránya a hosszú távú eladósodottságot fejezi ki, amennyiben az adósságállomány arányát vizsgálja a tartósan befektetett tőkén belül. A mutató értéke akkor kedvező, ha minél kisebb és csökkenő tendenciájú, a 6-65%-ot meghaladó értékek már súlyos eladósodottságot mutatnak. Adósságállomány fedezettsége tartós, hosszú távú kötelezettségek növelik a vállalkozás pénzügyi terheit (kamatok), ezért fontos vizsgálni, hogy a tulajdonosi források mennyiben nyújtanak fedezetet a hosszú távú kötelezettségekre. Kedvező, ha a mutató mértéke növekvő tendenciát mutat és kellően magas. 17

Átlagos vevő futamidő napokban Társaság számára megmutatja átlagosan mennyi időt, hány napot kell várnia a pénzére, ha kötelezettségét már teljesítette a vevő felé, ebből következik, hogy a matató annál nagyobb, minél kevesebb. Átlagos szállító futamidő napokban a Társaság számára megmutatja, hogy a szállítóknak, amennyiben kötelezettségüknek már eleget tettek, átlagosan mennyi időt kell várniuk hogy a cég fizessen. Likviditási mutatók Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Likviditási mutató I. Likviditási mutató II. Likviditási mutató III. Likviditási mutató IV. EBITDA fedezet I. Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek Forgóeszközök - Készletek Rövidlejáratú kötelezettségek Pénzeszközök + Értékppírok Rövidlejáratú kötelezettségek Pénzeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek Üzemi eredmény + Értékcsökkenés Fizetett kamatok Szokásos vállalkozási eredmény + Fizetett - Kapott 18,7 18,4 16,8 2,2-4,4 4,3 3,6,2-24% 24% 21% 8% - EBITDA fedezet II. Kamatok - - - Fizetett kamatok A pénzügyi mutatószámok olyan értékmérők, melyek számokban kifejezve összesűrítik a rendelkezésükre álló információtömeget, hogy gyorsan és átfogóan vizsgálhassuk a Társaság pénzügyi helyzetét erejét, egyensúlyát. Likviditási ráta (Likviditási mutató I.) a forgótőke relatív változata, amennyiben a forgóeszköz és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége helyett azok hányadosa. Megmutatja, hogy a forgóeszköz hány %-át fedezi a rövid lejáratú kötelezettség. A mutató optimális értéke 15-2% között mozog. Likviditási gyorsráta (Likviditási mutató II.) megmutatja, hogy a legnehezebben mobilizálható forgóeszköz nélkül (azaz a készletek figyelmen kívül hagyásával) a maradék forgóeszközök (követelések, értékpapírok és pénzeszközök) hány %-át fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek. Elvárt biztonságos értéke 1% bizonyos esetekben ennél alacsonyabb értékek is elfogadhatók, de a hitelintézetnek a 15-18%-os értéket tekintik a hitelnyújtás szempontjából ideálisnak. Pénzhányad mutatató (Likviditási mutató III.) a likvid (könnyen pénzzé tehető) forgóeszközök mennyiben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket. Gyakorlatilag naprakész fizetőképességet mutatja, hiszen az értékpapírok és pénzeszközök szinte veszteség nélkül könnyen pénzzé tehetők. A mutató értéke minél jobban megközelíti a 1%-ot annál biztonságosabb, stabilabb a cég likviditása. Minimálisan elfogadható érték 4-6% között mozog. Készpénz likviditás (Likviditási mutató IV.) a teljesen mobil pénzeszközök összegét viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez. Gyakorlatilag azonnal esedékes kifizetések teljesítőképességét fejezi ki. A mutató minimális értéke 2% hiszen általában egyszerre a rövid lejáratú kötelezettségeknek csak kis hányadát kell kiegyenlíteni. Azonban a forgóeszközök túl nagy hányadának likvid formában való tartása jelentősen csökkentheti a jövedelmezőséget. 18

Kamatfedezeti mutató (EBITDA FEDEZET I.) Társaság számára láthatóvá teszi mennyire képes az alaptevékenységből törleszteni, az esedékes kamatterheket. Ugyanis a hosszú lejáratú kötelezettségek jelentős kamatterhei lehetnek, ami a jövedelmezőségét csökkentheti, így a működésből származó bevételeknek biztosítania kell a fedezetet a kölcsönök törlesztésére. A mutató értéke akkor kedvező, ha minél nagyobb a és növekvő tendenciájú. Rövid távú likviditás A rövid távú likviditásra jellemző, hogy a likvid eszközök (pénzeszközök, értékpapírok, követelések) az előző időszakban 1,839.3 %-ban, a tárgyidőszakban pedig 434.6 %-ban fedezték a rövid lejáratú kötelezettségeket, tehát a likviditási gyorsráta értéke az előző évben 18.4, a tárgyévben 4.3 volt. A mutató alakulása önmagában kedvezőtlen. Hosszú távú likviditás Az összes kötelezettséget az előző időszakban 1,866.1 %-ban, a tárgyidőszakban pedig 438.7 %-ban fedezte a forgóeszközök értéke, tehát a hosszú távú likviditási ráta értéke az előző időszakban 18.7, a tárgyidőszakban 4.4 volt. A mutató alakulása önmagában kedvezőtlen. Mindent pénzzé téve Amennyiben az AGROSTER Zrt. összes eszköze a könyv szerinti értéken értékesítésre kerülne, majd az összes kötelezettséget és külső forrást kiegyenlítené, úgy a jegyzett tőke 6, EFt összegén felül 55,237 EFt pénzeszköz maradna. 3. A Társaság jövedelmi helyzetének értékelése Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) Árbevétel arányos adózott eredmény (%) Tőke arányos üzemi eredmény (%) Sajáttőke arányos adózott eredmény (ROE) (%) Üzemi tevékenység erdménye Értékesítés nettó árbevétele Adózott eredmény Értékesítés nettó árbevétele Üzemi tevékenység erdménye Saját tőke Adózott eredmény Saját tőke -11,1-5,5-5,3-2,6-24,8-16,9-11,8-8,1 223% 37% 225% 31% Eszközarányos adózott nyereség (ROA) (%) Árbevétel arányos adózott eredmény (ROS) (%) Adózott eredmény Eszközök összesen Adózott eredmény Értékesítés nettó árbevétele - -5,5-6,8-16,9-37% Mérleg szerinti eredmény Befektetés megtérülése (ROI) (%) Saját tőke + Hátra sorolt + Hosszú lejáratú köt. -2,6-8,1 31% 1 főre jutó adózás előtti eredmény (E Ft) 1 főre jutó adózott eredmény (E Ft) Bérarányos jövedelmezőség (%) Adózás előtti eredmény Átlagos statisztikai létszám Aózott eredmény Átlagos statisztikai létszám Adózás előtti eredmény Bérköltség -345, -345, -11,1-1 32,2-1 32,2-31,3 299% 299% 282% Élőmunka-ráfordítás arányos jövedelmezőség (%) Adózás előtti eredmény Személyi jellegű ráfordítások -7,9-21,8 277% 19

Társaság eredménytermelő képessége, jövedelmezősége az egész gazdálkodás központi kérdése. Alapvetően befolyásolja a rövidtávú tulajdonosi énekeltség érvényesítésének kereteit éppúgy, mint a Társaság jövőbeni fejlődésének feltételrendszerét. Akkor mondhatjuk a Társaság gazdálkodásáról, hogy jövedelmező, ha egy adott évet vizsgálva az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb, valamint a pénzügyi és rendkívüli bevételei meghaladják az értékesítés költségeit ráfordításait. ennek következtében az adózás előtti eredmény nyereség. Az árbevétel arányos üzemi tevékenység mutatónál arról kapunk információt, hogy a Társaság termelési és értékesítési tevékenységből származó nyeresége a nettó árbevételnek %-át teszi ki. A tőkearányos üzemi tevékenység arról tájékoztat minket, hogy a Társaságnál egységnyi lekötött saját tőkével mekkora eredményt értek el az adott időszakban. A tulajdonosoknak azt jelzi a mutató, hogy a befektetett tőkéjük mekkora hozamot ért el. Ezen mutató vizsgálata csökkenő tendenciát mutat. Ez a csökkenés előző évhez képest üzemi eredmény értéke évről-évre intenzívebben csökkent, mint a saját tőke állománya. Látható hogy a Társaság nem rendelkezik magas arányú saját tőkével, ami a vagyoni likviditási helyzeténél hátrány, de a jövedelmezősége ez által megoldott. Ha a (ROE, ROA, ROS) összefüggéseit vizsgáljuk elmondhatjuk, hogy minél kevesebb eszközt használ a Társaság a forgalom bővítéséhez, és minél több kölcsönt vesz igénybe az eszközök finanszírozásához, annál magasabb lesz a tulajdonosok számára termelődő nyereség vagyis a tőkearányos jövedelmezőség. Árbevétel Az árbevétel az előző időszakhoz képest 3,9 EFt összeggel, 6.6 %-kal csökkent. A mutató alakulása önmagában kedvezőtlen. A beszámolási időszak egy naptári napjára jutó árbevétel csökkent: az előző időszakban 161.3 EFt volt, a tárgyidőszakban 15.2 EFt. A mutató alakulása önmagában kedvezőtlen. Az összes bevételen belül az árbevétel aránya az előző időszaki 93.4 %-ról a tárgyidőszakban 9.9 %-ra csökkent. A mutató alakulása önmagában kedvezőtlen. Az árbevételben sem az előző időszakban, sem a tárgyidőszakban export nem jelent meg. Egyéb bevételek Az egyéb bevételek összege az előző időszakhoz képest 283 EFt értékkel, 33.7 %-kal nőtt. A mutató alakulása önmagában kedvező. Az összes bevételen belül az egyéb bevételek aránya az előző időszaki 1.3 %-ról a tárgyidőszakban 1.9 %-ra nőtt. Pénzügyi műveletek bevétele A pénzügyi műveletek bevételei az előző időszakhoz képest 656 EFt értékkel, 22.3 %-kal nőttek. A mutató alakulása önmagában kedvező. A bevételek növekvő hányadát teszik ki a pénzügyi műveletek bevételei: az összes bevételen belül a pénzügyi műveletek bevételeinek aránya az előző időszaki 4.7 %-ról a tárgyidőszakban 5.9 %-ra nőtt. A mutató alakulása önmagában kedvezőtlen. 2

Rendkívüli bevételek A rendkívüli bevételek összege az előző időszakhoz képest 378 EFt értékkel, 1 %-kal nőtt. A mutató alakulása önmagában kedvező. Az összes bevételen belül a rendkívüli bevételek aránya az előző időszaki.6 %-ról a tárgyidőszakban 1.3 %-ra nőtt. 21

II. SPECIFIKUS RÉSZ II/A. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések 1. A Társaság mérlegének elemzése Eszközök 1.1. Befektetett eszközök elemzése A befektetett eszközök aránya a teljes eszközállományon belül nem változott, az mindkét időszakban 39 % volt. 1.1.1. Immateriális javak MEGNEVEZÉS Alapításátszervezé s aktivált értéke Kísérlet i fejleszté s aktivált értéke Vagyon i értékű jogok Szellemi terméke k Üzleti vagy cégérté k Immateriá -lis javakra adott előlegek Immateriá -lis javak értékhelyesbítése Összese n 1. Bruttó érték nyitó állománya 2 55 2 55 2. Beszerzés-felújítás (aktiválás) 1 5 1 5 3. Térítés nélk.átvétel 4. Leltári többlet 5. Térítés nélk.átadás 6. Társaságba vitt 7. Értékesítés 8. Selejtezés, részselejt 9. Hiány 1. Megsemmisülés 11. Átsorolás (megbontás, összevezetés) 12. Bruttó érték záró állománya 13. 3 555 3 555 Értékcsökkenés nyitó állománya 2 55 2 55 14. Tárgyévi tervszerinti leírás 15. Előző évi tervszerinti leírás 16. Tárgyévi terven felüli leírás 17. Terven felüli écs. visszaírása 18. Térítés nélk.átvétel 59 59 22

19. Leltári többlet 2. Térítés nélk.átadás 21. Társaságba vitt 22. Értékesítés 23. Selejtezés 24. Hiány 25. Megsemmisülés 26 Átsorolás (megbontás,. összevezetés) 27 Értékcsökkenés záró. állománya 2 114 2 114 28. Nyitó állomány nettó értéke 29. Záró állomány nettó értéke 1 441 1 441 Az Immateriális javak érték csökkenésének elszámolási módja nem változott az előző évhez képest. 1.1.2. Tárgyi eszközök Megnevezés Ingatlano k és a kapcsolód ó vagyoni értékű jogok Műszaki berendez é-sek, gépek, járművek Egyéb berendez é-sek, felszerelé -sek, járművek Tenyészá l-latok Beruház á-sok, felújításo k Beruház á-sokra adott előlegek Tárgyi eszközö k értékhelyesbítés e Összese n 1. Bruttó érték nyitó állománya 19 657 145 493 22 985 2. Tárgyévi beszerzés (beruh., felújítás) 834 12 29 13 124 3. Térítés nélk.átvétel 4. Leltári többlet 5. Térítés nélk.átadás 6. Társaságba apportálás 7. Értékesítés 8. Selejtezés, részselejt 9. Hiány 1. Megsemmisülés 11. Aktiválás tárgyévi beszerzésből -1 65-1 65 12. Aktiválás előző évi beszerzésből 13. Átsorolás 188 135 23

14. Bruttó érték záró állománya 15. 19 657 145 493 23 819 1 64 Értékcsökkenés nyitó állománya 12 889 15 739 18 4 16. Tárgyévi tervszerinti leírás 957 7 956 1 516 1 429 17. Előző évi tervszerinti leírás 18. Tárgyévi terven felüli leírás 19. Terven felüli écs. visszaírása 2. Térítés nélk.átvétel 21. Leltári többlet 22. Térítés nélk.átadás 23. Társaságba apportálás 24. Értékesítés 25. Selejtezés 683 683 26. Hiány 27. Megsemmisülés 28. Átsorolás 29. 3. 199 68 136 668 Értékcsökkenés záró állománya 13 846 113 695 2 24 147 781 Nyitó állomány nettó értéke 6 768 39 754 4 945 51 466 31. Záró állomány nettó értéke 5 811 31 798 3 579 1 64 51 828 Egyes immateriális javak, tárgyi eszközök a 212. évben selejtezésre kerültek, mert műszakilag elavultak, megrongálódtak, piacon nem értékesíthetők, ezért egy részét meg kellett semmisíteni, illetve a veszélyes anyagokat el kellett szállítani. 212-ben szoftver vásárlás és aktiválás történt. Megnevezés Előző év Tárgyév Nyitó Beszerzés Egyéb növekedés Tárgyévi ráfordítás Aktiválás Terven felüli écs. Egyéb csökkenés Záró 12 29-1 65 1 64 24

Társaságunknak a tárgy évben van nem aktivált beruházása, mégpedig a 3 évente vásárolt sugárforrás. Az immateriális javak és tárgyi eszközök elszámolt értékcsökkenése leírási módonként Mérlegtétel Lineáris Degreszszív Terv szerinti Telj. arányos Egyéb módon Összesen Terven felüli Visszaírt terven felüli Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek 59 59 További im. javak Immateriális javak összesen Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 59 59 957 957 7 956 7 956 1 516 1 516 Tenyészállatok Tárgyi eszközök összesen 1 429 1 429 Mindöszesen: 1 488 1 488 Társaságunk valamennyi eszköz esetében lineáris leírási kulcsot alkalmaz. Eszközeink maradványértéke és leírási kulcsa sem változott a tárgyévben. 1.2. Forgóeszközök elemzése Forgóeszközök összetétele Előző év Tárgy év Változás Megnevezés E Ft % E Ft % E Ft % Készletek 1 154 1% 782 1% -372 68% Követelések 7 69 9% 14 297 17% 7 228 22% Értékpapírok 62 825 78% 64 914 78% 2 89 13% Pénzeszközök 9 38 12% 3 326 4% -6 54 35% Összesen: 8 428 1% 83 319 1% 2 891 14% 25

1.2.1. Készletek Mérlegtétel Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány Változás % Anyagok 1 144 162 534 772 67% Befejezetlen termelés és félkész termékek - Növendék, hízó és egyéb állatok - Késztermékek - Áruk 1 1 1% Készletre adott előleg - Összesen: 1 154 162 534 782 68% A készletek forgási sebessége (a készletben megtestesülő egy napra jutó árbevétel) az előző időszaki 7.2 napról 5.2 napra gyorsult. 26

1.2.2. Követelések elemzése Mérlegtétel Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány Változás % Vevők 6 461 77 362 73 9 1 814 167% Követelés kapcsolt vállalkozással szemben - Követelés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - Váltókövetelés - Egyéb követelés 68 4 25 1 33 3 483 573% Összesen: 7 69 81 568 74 339 14 297 22% A követelések - ideértve jellegénél fogva az aktív időbeli elhatárolásokat is - aránya a teljes eszközállományon belül az előző időszaki 5.5 %-ról a tárgyidőszakban 1.5 %-ra nőtt. A vevőállomány átlagos futamideje (a vevőkövetelésben megtestesülő egy napra jutó árbevétel) az előző időszaki 4.1 napról 72 napra nőtt. A mutató alakulása önmagában kedvezőtlen. Egyéb követelésként a következő tételek szerepelnek: Megnevezés Előző év Tárgy év Változás E Ft % E Ft % E Ft % 3611Munkavállalóknak folyósított előlegek 4 7% - -4-1% 3614BKV jegyek - - - 3688Egyéb követelések/elszámolások 174 29% - -174-1% 4611Társasági adó elszámolása 6 1% - -6-1% 4648Innovációs járulék teljesítése - 3 % 3-46416Környezetterhelési dij teljesitése - - - 3686Áthúzódó Áfa követelések - 3 14 9% 3 14-46413Önellenőrzési pótlék, bírság teljesítése - 2 % 2-4695Helyi iparűzési adó elszámolási számla 334 55% 338 1% 4 1% Összesen: 68 1% 3 483 1% -214-35% 1.2.3. Értékpapírok Megnevezés Előző év Tárgy év Változás E Ft % E Ft % E Ft % Készletek 1 154 1% 782 1% -372 68% Követelések 7 69 9% 14 297 17% 7 228 22% Értékpapírok 62 825 78% 64 914 78% 2 89 13% Pénzeszközök 9 38 12% 3 326 4% -6 54 35% Összesen: 8 428 1% 83 319 1% 2 891 14% A Társaság likvid pénzeszközeit hozamgarantált befektetési alapban tartja. A pénzeszközök - ideértve jellegénél fogva a forgatási célú értékpapírokat is - aránya a teljes eszközállományon belül az előző időszaki 54.7 %-ról a tárgyidőszakban 5 %-ra csökkent. 27