A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. május 30., péntek 59. szám Ára: 140, Ft TARTALOMJEGYZÉK 6/2003. (V. 30.) FMM r. Egyes munkaköri megnevezésekrõl......................... 4916 35/2003. (V. 30.) GKM r. A víziközlekedés rendjérõl szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet módosításáról.................................... 4917 20/2003. (V. 30.) HM r. A fejezet ellenõrzési szervezeteinek fejezeti felügyeleti költségvetési ellenõrzésbe való bevonásáról szóló 11/2001. (V. 23.) HM rendelet módosításáról................................. 4918 13/2003. (V. 30.) PM r. A nemesfémtárgyakról és fémjelzésükrõl szóló 1965. évi 14. törvényerejû rendelet végrehajtásáról rendelkezõ 11/1965. (VIII. 3.) PM rendelet módosításáról..................... 4918 26/2003. (V. 30.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozatai.......................... 4918 27/2003. (V. 30.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozatai.......................... 4921 91/2003. (V. 30.) KE h. Rendõr vezérõrnagyi kinevezésrõl......................... 4923 92/2003. (V. 30.) KE h. A Gazdasági Versenytanács tagjának kinevezésérõl........... 4923 57/2003. (V. 30.) ME h. Helyettes államtitkári juttatások visszavonásáról............. 4924 Oldal

4916 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/59. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 6/2003. (V. 30.) FMM rendelete egyes munkaköri megnevezésekrõl A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 24. -ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a következõket rendelem el: 3. A köztisztviselõ tevékenysége jellegének, munkakörének, illetve ezekkel összefüggésben szervezeti egységének változása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaköri megnevezés használatát visszavonja. 4. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Burány Sándor s. k., foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Melléklet a 6/2003. (V. 30.) FMM rendelethez I. Vezetõi megbízás esetén engedélyezhetõ munkaköri megnevezések 1. Munkaköri megnevezés Engedélyezéshez szükséges vezetõi megbízás legalsó szintje E rendelet hatálya kiterjed: a) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban, b) az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõségnél és a megyei (fõvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségeknél, c) a Foglalkoztatási Hivatalban, d) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központokban és kirendeltségeiknél foglalkoztatott köztisztviselõkre. 2. (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselõ részére amennyiben a köztisztviselõ tevékenységének és szervezeti egységben betöltött munkakörének jellege azt indokolja engedélyezheti a mellékletben meghatározott munkaköri megnevezés használatát. (2) A mellékletben foglalt munkaköri megnevezés használata a munkakör jellegére vagy a szakképzettségre, illetve végzettségre utaló elõtaggal is engedélyezhetõ. (3) A legalább fõosztályvezetõi, illetve fõosztályvezetõhelyettesi megbízással rendelkezõ köztisztviselõ számára engedélyezhetõ az adott szervezeti egység elnevezésére utalással a,,vezetõje, illetve,,vezetõ-helyettese munkaköri megnevezés használata is. A) Az 1. a) pontjában foglalt szervnél: 1. fõigazgató fõosztályvezetõ 2. fõigazgató-helyettes fõosztályvezetõ-helyettes 3. igazgató fõosztályvezetõ 4. igazgatóhelyettes fõosztályvezetõ-helyettes 5. hivatalvezetõ fõosztályvezetõ 6. hivatalvezetõ-helyettes fõosztályvezetõ-helyettes 7. kabinetiroda vezetõ fõosztályvezetõ-helyettes 8. kabinetfõnök fõosztályvezetõ-helyettes 9. sajtófõnök fõosztályvezetõ 10. gazdasági vezetõ fõosztályvezetõ-helyettes 11. miniszteri biztos 12. miniszteri megbízott 13. irodavezetõ osztályvezetõ B) Az 1. b) pontjában foglalt szervnél: 1. elnökhelyettes fõosztályvezetõ 2. gazdasági vezetõ fõosztályvezetõ 3. igazgató fõosztályvezetõ 4. igazgatóhelyettes fõosztályvezetõ-helyettes 5. elnöki tanácsadó

2003/59. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4917 Munkaköri megnevezés Engedélyezéshez szükséges vezetõi megbízás legalsó szintje IV. Legalább középfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri megnevezések C) Az 1. c) pontjában foglalt szervnél: 1. irodavezetõ fõosztályvezetõ-helyettes D) Az 1. d) pontjában foglalt szervnél: 1. igazgatóhelyettes fõosztályvezetõ-helyettes 2. kirendeltségvezetõ osztályvezetõ II. Felsõfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri megnevezések A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szervnél: 1. belsõ ellenõr 2. elemzõ (statisztikai stb.) 3. ellenõr 4. fordító 5. fõrevizor 6. jogász (hatósági stb.) 7. jogszabály-elõkészítõ 8. jogtanácsos 9. könyvtáros 10. könyvtárvezetõ 11. menedzser (program-, projekt- stb.) 12. pszichológus 13. rendszergazda (informatikai, számítástechnikai stb.) 14. revizor 15. szakértõ (elõcsatlakozási, integrációs, munkajogi stb.) 16. szakmai fõreferens (képzési, társadalombiztosítási, személyügyi, pénzügyi, pszichológiai, PR és kommunikációs, Európai Uniós stb.) 17. szakmai koordinátor 18. szakügyintézõ (koordinációs stb.) 19. tanácsadó (igazgatói, képzési, munkavállalási, rehabilitációs stb.) 20. témavezetõ 21. titkár (bizottsági, parlamenti, protokoll, sajtó, személyi stb.) 22. titkárságvezetõ 23. vezetõ jogtanácsos III. Középfokú iskolai végzettség és felsõfokú szaktanfolyami végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri megnevezés A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szervnél: 1. szakreferens (könyvtári, munkaügyi, pénzügyi, személyügyi, társadalombiztosítási stb.) A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szervnél: 1. adatfeldolgozó 2. elõadó (gépkocsi- stb.) 3. gondnok 4. hardver-üzemeltetõ 5. irattáros 6. koordinátor (eszköz-, képzési, rehabilitációs stb.) 7. médiafigyelõ 8. pénztáros 9. programozó 10. raktáros 11. referens (pénzügyi, sajtó-, számítástechnikai stb.) 12. titkárnõ 13. titkárságvezetõ 14. ügyintézõ (bérszámfejtési, oktatási, számviteli, pénzügyi, titkársági stb.) A gazdasági és közlekedési miniszter 35/2003. (V. 30.) GKM rendelete a víziközlekedés rendjérõl szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet módosításáról A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. -a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. A víziközlekedés rendjérõl szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet melléklete 16.04 cikkének 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [Viharjelzéssel kapcsolatos korlátozások a Balatonon és a Velencei-tavon],,1. A Balatonon és a Velencei-tavon minden év május elsejétõl szeptember harmincadikáig vihar-elõrejelzõ, illetõleg viharjelzõ szolgálat mûködik a) az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elõvigyázatosság betartására) percenként negyvenötször felvillanó fényjelzés esetén csónak és vízi sporteszköz a szükséghelyzet kivételével csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet, b) a II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegetõ veszélyre) percenként kilencvenszer felvillanó fényjel-

4918 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/59. szám zés esetén csónak és vízi sporteszköz a szükséghelyzet kivételével nem közlekedhet. 2. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és 2003. szeptember 30-án hatályát veszti. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter A pénzügyminiszter 13/2003. (V. 30.) PM rendelete a nemesfémtárgyakról és fémjelzésükrõl szóló 1965. évi 14. törvényerejû rendelet végrehajtásáról rendelkezõ 11/1965. (VIII. 3.) PM rendelet módosításáról A nemesfémtárgyakról és fémjelzésükrõl szóló 1965. évi 14. törvényerejû rendelet 12. -ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. A honvédelmi miniszter 20/2003. (V. 30.) HM rendelete a fejezet ellenõrzési szervezeteinek fejezeti felügyeleti költségvetési ellenõrzésbe való bevonásáról szóló 11/2001. (V. 23.) HM rendelet módosításáról A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti, valamint belsõ költségvetési ellenõrzésérõl szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 3. -ának (3) bekezdésében foglaltak megvalósítása érdekében a 42. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. -ának (4) bekezdésére, a 49. -ának b) és c) pontjaira, illetve 97. -ára a pénzügyminiszterrel egyetértésben a fejezet ellenõrzési szervezeteinek fejezeti felügyeleti költségvetési ellenõrzésbe való bevonásáról szóló 11/2001. (V. 23.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítom: 1. Az R. 3. -a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A fejezeti felügyeleti költségvetési ellenõrzésekbe bevonható honvédelmi szervek (a továbbiakban együtt: bevont szervek)],,a) a HM Pénzügyi és Számviteli Szolgálat szervei, 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter A nemesfémtárgyakról és fémjelzésükrõl szóló 1965. évi 14. törvényerejû rendelet végrehajtásáról rendelkezõ 11/1965. (VIII. 3.) PM rendelet 3. -a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:,,az Intézet nem hatósági feladatainak ellátásához kizárólag 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság közremûködését veheti igénybe. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba Dr. László Csaba s. k., pénzügyminiszter III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 26/2003. (V. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Fõváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Kép-

2003/59. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4919 viselõ-testülete által a helyi építés átmeneti szabályairól alkotott 15/1999. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelet törvénysértõ, ezért azt 2003. december 31-i hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje miután a képviselõ-testület törvényességi észrevételével nem értett egyet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványában a Budapest Fõváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselõ-testülete által a helyi építés átmeneti szabályairól alkotott 15/1999. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az Ör. az indítványozó álláspontja szerint azért törvénysértõ, mert a rendelet megalkotása során nem folytatták le az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 9. (2) (6) bekezdésében szabályozott egyeztetési eljárást, így a képviselõ-testület az Ét. 9. (7) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával döntött az Ör. elfogadásáról. Az indítványozó kifejti, hogy mivel az Ét.-nek az eljárás rendjére vonatkozó szabályai nem tesznek különbséget a helyi építési szabályok megalkotása tekintetében aszerint, hogy a szabályozás átmeneti vagy végleges jellegû az Ét. 9. -ában meghatározott eljárási rendelkezések nem csak a végleges helyi építésügyi szabályzat elfogadása során, hanem az építés átmeneti szabályainak megalkotására is irányadók. II. Az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések figyelembevételével hozta meg döntését: A helyi önkormányzat képviselõ-testületének rendeletalkotási jogkörét az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése és az Ötv. 16. (1) bekezdése szabályozza. Alkotmány 44/A. (2) bekezdése a következõ rendelkezést tartalmazza:,,(2) A helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Az Ötv. 16. (1) bekezdése kimondja:,,(1) A képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A helyi önkormányzatoknak az építésügyi szabályok megalkotására irányuló hatásköre az Ét. felhatalmazásán alapul. A fõvárosi kerületi önkormányzat képviselõ-testületének e rendelet megalkotására irányuló hatásköre az Ét. 14. (3) bekezdésén alapul:,,(3) A fõvárosi kerületi önkormányzatnak a fõvárosi építési keretszabályzat keretein belül a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania. A helyi építési szabályzat által szabályozandó társadalmi viszonyok körét az Ét. 13. -a határozza meg:,,13. (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelõen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt területek, illetõleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történõ építés feltételeit, szabályait, d) a különbözõ célú közterületek felhasználása és az azokon történõ építés feltételeit és szabályait, továbbá e) a helyi építészeti értékvédelemmel, f) a védett és a védõ területekkel, valamint g) a 17. szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos elõírásokat. (3) A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területére egyszerre vagy részterületenként fokozatosan a (4) bekezdés elõírásainak figyelembevételével. (4) Helyi építési szabályzatot kell készíteni legalább telektömbre kiterjedõen a) az újonnan beépítésre vagy jelentõs átépítésre kerülõ (pl. rehabilitációs) területekre, b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylõ védett területek (pl. kiemelt üdülõterület, gyógyhely, mûemléki jelentõségû terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. A helyi építésügyi szabályzat elfogadásának rendjérõl az Ét. 9. -a az alábbiak szerint rendelkezik:,,9. (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai elõírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabály-

4920 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/59. szám ban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. (2) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során: a) az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetõségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek; b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az elõkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétõl számított 15 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlõdése és építési rendje szempontjából jelentõs terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható idõbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket; c) az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkezõ hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit. (3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás elõtt a polgármesternek (fõpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdekképviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt. (4) Az eltérõ vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (fõpolgármesternek) egyeztetõ tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az idõpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás elõtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztetõ tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. (5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nem adott, és az egyeztetõ tárgyaláson sem vett részt, kifogást nem emelõ véleményezõnek kell tekinteni. (6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetõleg a terveket az elfogadásuk elõtt a (3) (4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt a polgármesternek (fõpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából: a) a fõváros, a fõvárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes területi fõépítészeti iroda útján a miniszternek, b) egyéb szabályzatot és terveket a területi fõépítésznek. A miniszter 90, a területi fõépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidõn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértõnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell. (7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2) (6) bekezdésben elõírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el. III. Az indítvány megalapozott. Az Ét. 6. -ában foglalt rendelkezések alapján a helyi építési szabályzat a településrendezési tevékenység eszköze. Az Ét. 13. (1) bekezdése elõírja, hogy a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelõen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. Az önkormányzat a helyi építési szabályzatot önkormányzati rendeletben fogadja el. Azonban a helyi építési szabályzat sajátos önkormányzati rendelet, amelynek elfogadásához az Ét. 9. -a a jog által védett közérdek érvényesítése érdekében és a helyi lakosság jogainak, jogos érdekeinek védelmében különös eljárási rendet ír elõ. Az érdekelt államigazgatási szervekkel való egyeztetés kötelezettsége és a lakosság bevonása az eljárásba olyan garanciális eljárási követelmények, amelyeket a jogi szabályozás nem ír elõ más önkormányzati rendelet megalkotása során. Az Ét. ezen rendelkezései alapján a helyi önkormányzat képviselõ-testületének nincs szabad döntési lehetõsége a tekintetben, hogy a helyi építési elõírások megállapításáról az Ét.-ben szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban vagy ezen eljárási kötöttségek nélkül elfogadott önkormányzati rendeletben rendelkezik-e. A helyi építési elõírásokat a képviselõ-testületnek az Ét. 9. -ában szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban kell megállapítania. Az Ét. hatálybalépését követõen a helyi építési szabályok megállapítására az Ét. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a képviselõ-testületnek a végleges helyi építési szabályzat elkészültéig hatályos, átmeneti építési szabályokat is az Ét. 13. -ában foglalt elõírásnak megfelelõen az Ét. 9. -ában szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban kellett volna elfogadnia. Az indítvány, valamint a polgármesternek az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válasza alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. elõkészí-

2003/59. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4921 tése során nem folytatták le az Ét. 9. -ában szabályozott egyeztetési eljárást. Így a képviselõ-testület az Ör. elfogadásával megsértette az Ét. 9. (7) bekezdésében megfogalmazott törvényi elõírást, mely szerint az Ét. 9. (2) (6) bekezdésében szabályozott véleményeztetési eljárás nélkül építési szabályzat nem fogadható el. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselõ-testület törvénysértõ módon fogadta el az Ör.-t. A képviselõ-testület eljárása során olyan garanciális eljárási szabályokat hagyott figyelmen kívül, amelyek betartásuk esetén érdemben befolyásolhatták volna a rendeletben foglalt építési elõírások tartalmát, ezért az Alkotmánybíróság az Ör.-t megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válaszában a kerület polgármestere jelezte, hogy a helyi építési szabályzat elõkészítése folyamatban van, és a törvényes eljárási rendben elõkészített kerületi építési szabályzatról szóló rendeletet elõreláthatóan 2003. második félévében fogja elfogadni a képviselõ-testület. A jogbiztonsághoz fûzõdõ érdek megkívánja, hogy a kerületi építési szabályzat elfogadásáig is szabályozott rendben kerüljön sor az önkormányzat mûködési területén végzett építési munkák elvégzésére. Ezért az Alkotmánybíróság élve az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. (4) bekezdésében szabályozott felhatalmazással, úgy rendelkezett, hogy az Ör. 2003. december 31-én veszti hatályát. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 41. -a alapján elrendelte e határozatának a Magyar Közlönyben történõ közzétételét. Dr. Holló András s. k., elõadó alkotmánybíró Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: 429/H/2000. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Gyula Város Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 31/2002. (VI. 28.) rendeletének 3. sz. melléklete alkotmányellenes, ezért ezt az elõírást 2003. augusztus 1-jei hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetõje mivel a törvényességi ellenõrzés körében kiadott felhívásával a gyulai képviselõ-testület csak részben értett egyet Gyula Város Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 31/2002. (VI. 28.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. sz. melléklete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés ellentétes a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 25. (1) bekezdésével és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 7. (1) bekezdésével, s ezért sérti az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében foglaltakat is. Az indítványozó úgy vélte, hogy a támadott elõírás ellentétes a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. -ában meghatározott szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékûségének elvével is, mivel a rendelkezésre állási alapdíj szabályozásával a közszolgáltatást igénybe vevõket,,megfosztja attól a lehetõségtõl, hogy a tényleges szemétkibocsátás mértékéhez igazodva fizessék az elvégzett szolgáltatás díját. II. Az Alkotmánybíróság 27/2003. (V. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti elõírás felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését a következõ jogszabályi elõírásokra alapozta: Az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése szerint a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdése értelmében a képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet. A Hgt. 21. (1) bekezdés így rendelkezik:,,a települési önkormányzat kötelezõen ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkezõ települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.

4922 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/59. szám A Hgt. 23. f) pontjának megfelelõen a települési önkormányzat képviselõ-testülete rendeletben állapítja meg,,az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelõ díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét. A Hgt. 25. (1) bekezdése a hulladékkezelési közszolgáltatási díjra vonatkozóan a következõ szabályozást tartalmazza:,,a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a) a közszolgáltatás jellegét, b) a kezelt hulladék mennyiségét és minõségét, c) a közszolgáltatást mûködtetõ szolgáltató hatékony mûködéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a mûködés fejleszthetõ fenntartásához szükséges költségeket beleértve a szolgáltatás megkezdését megelõzõen felmerülõ, a szolgáltatás ellátáshoz szükséges beruházások költségeit, külön-külön meghatározva a szállítás és begyûjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelõ létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követõ utógondozás és harminc évig történõ monitorozás költségeit külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve kell meghatározni. A Ptk. 201. -a kimondja:,,(1) A szerzõdéssel kikötött szolgáltatásért ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl kifejezetten más nem következik ellenszolgáltatás jár. (2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerzõdés megkötésének idõpontjában feltûnõen nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedõ fél a szerzõdést megtámadhatja. A Korm.r. 7. (1) (4) bekezdése a hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapítására vonatkozó szabályokat állapít meg:,,(1) A közszolgáltatási díj megállapítása a díj kiszámítására vonatkozó elõírások alapján általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételt a 6. (1) és (2) bekezdésében meghatározott indokolt költségek, ráfordítások és a 6. (3) bekezdése szerinti nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. (2) Az egységnyi díjtételek a következõk: a) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyûjtõedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerinti meghatározott díja; b) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a folyékony hulladék egységnyi térfogatának szippantási díja. (3) A (2) bekezdés szerinti egységnyi díjtételek elkülönítve tartalmazzák a hulladék szállításának, begyûjtésének, szelektív gyûjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedõ ártalmatlanításának költségeit is. (4) A fizetendõ közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata. Az Ör.-nek az indítványban támadott 3. sz. melléklete a következõket írja elõ:,,a hulladékszállítás díjának képzésére vonatkozó elõírás és a hulladékszállítás 2002. augusztus 1-jétõl érvényes nettó díjai: Rendelkezésre állás alapdíja: családi ház: 560 Ft + Áfa/hó (8 hónapon keresztül), 280 Ft + Áfa/hó (november 1 február 28); tömblakás: 480 Ft + Áfa/hó (egész évben). Fajlagos hulladékkezelési díj: háztartási hulladék: 0,45 Ft+ Áfa/liter; zöld hulladék: 0,20 Ft + Áfa/liter. Zsákos szemétszállítás: városi zsákos: 161 Ft + Áfa/zsák; városerdei zsákos: 340 Ft + Áfa/zsák. Díjképzés: Díj = rendelkezésre állás díja + hulladékkezelési díj. Hulladékkezelési díj = edényzet térfogata ürítési gyakoriság fajlagos hulladékkezelési díj III. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következõk miatt megalapozott: 1. A Hgt. 21. idézett (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelezõen ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkezõ települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A Hgt. 23. f) pontja pedig a rendeletalkotási felhatalmazáson túl mellõzhetetlen elõírásokat is tartalmaz a képviselõ-testület számára a díjmegállapításhoz. A Hgt. 25. (1) bekezdése szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minõségét, a közszolgáltatást mûködtetõ szolgáltató hatékony mûködéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a mûködés fejleszthetõ fenntartásához szükséges költségeket alapul véve a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megállapítani. A Korm.r. 7. -a szerint a közszolgáltatási díj megállapítása az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtétel a gyûjtõedény egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra

2003/59. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4923 átvett hulladék tömege vagy térfogata szerint meghatározott díj lehet. Az Ör. 3. sz. melléklete a hulladékszállítási díjtételeket nem kizárólag a gyûjtõedényzet egyszeri kiürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömege vagy térfogata alapján határozta meg, hanem ún. rendelkezésre állási alapdíjat is meghatározott. Az Alkotmánybíróság már korábban is megállapította, hogy,,a felhatalmazás kereteinek túllépése a jogforrási hierarchia rendjének megsértésén keresztül alkotmányellenességet eredményez. [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431, 433.], továbbá,,egy felhatalmazáson alapuló jogszabály akkor alkotmányos, ha nem lépi túl (...) az Alkotmány szerinti, valamint a felhatalmazó jogszabály által meghatározott törvényi szintû keretet. (551/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 840, 841, 842.) Mivel a vizsgált önkormányzati szabályozás a magasabb jogszabályi elõírások kereteit túllépte, azokkal ellentétes szabályozást tartalmaz, sérti az Alkotmány 44/A. (2) bekezdését is. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott szabályozást alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette. 2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõnek minõsíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor további alkotmányi, illetve valamely, a vizsgált elõírásnál magasabb szintû esetleges sérelmét a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben érdemben nem vizsgálja. [4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.] Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. eljárás alá vont szabályozását a vázoltaknak megfelelõen alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette, ezért annak a Ptk. 201. -ába való ütközését nem vizsgálta. 3. Az Alkotmánybíróság a sérelmezett elõírás megsemmisítésének határidejét úgy állapította meg, hogy az önkormányzatnak kellõ idõ álljon rendelkezésére az új, alkotmányos tartalmú szabályozás elfogadására. A határozatnak a Magyar Közlönyben történõ közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. -a elõírásán alapul. Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró Dr. Holló András s. k., elõadó alkotmánybíró Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: 176/H/2003. A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 91/2003. (V. 30.) KE határozata rendõr vezérõrnagyi kinevezésrõl A belügyminiszter elõterjesztésére dr. Blaskó Béla r. dandártábornokot, a Rendõrtiszti Fõiskola fõigazgatóját, a,,pedagógus Nap alkalmából a nevelõi, oktatói, a vezetõi és a tudományos munka terén kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként 2003. június 1-jei hatállyal rendõr vezérõrnaggyá kinevezem. Budapest, 2003. május 27. Ellenjegyzem: Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter KEH ügyszám: V-5/2068/2003. A Köztársaság Elnökének 92/2003. (V. 30.) KE határozata a Gazdasági Versenytanács tagjának kinevezésérõl A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 38. -ának (1) bekezdésében foglalt jogkörömben, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára, dr. Bodócsi Andrást 2003. július 1-jei hatállyal, hatévi idõtartamra kinevezem a Gazdasági Versenytanács tagjává. Budapest, 2003. május 26. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke KEH ügyszám: V-3/1981/2003.

4924 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/59. szám A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 57/2003. (V. 30.) ME határozata helyettes államtitkári juttatások visszavonásáról A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 52. -ának (2) bekezdése alapján dr. Zumbok Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Elhelyezési Iroda fõosztályvezetõje részére biztosított helyettes államtitkári illetményt és juttatásokat 2003. május 11-i hatállyal visszavonom. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

2003/59. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4925 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2003. évi éves elõfizetési díja: 9408 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780. M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve:......................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám):...................................................................................... utca, házszám:........................................................................................................................ Ügyintézõ (telefonszám):.............................................................................................................................. 2003. évi elõfizetési díj fél évre 4704 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. egy évre 9408 Ft áfával Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.:...................................................................... cégszerû aláírás

4926 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/59. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik többek között a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2003. évre: 14 448 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel/fax: 267-2780). MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HATÁROZATOK TÁRA címû lapot... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... Elõfizetési díj egy évre: 14 448 Ft áfával fél évre: 7 224 Ft áfával Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

2003/59. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4927 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek ideértve az önkormányzati rendeleteket is, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2003. évi éves elõfizetés díja: 3696 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780). MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

4928 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/59. szám KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY ÉS AZ ILLETÉKEKRÕL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY HATÁLYOS SZÖVEGE címû, A/4 formátumú, 176 oldal terjedelmû kiadványt. A különszám a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény tárgymutatóval ellátott hatályos szövegét tartalmazza. A kézirat lezárva: 2003. január 31-én. Ára: 840 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780. Megrendeljük MEGRENDELÕLAP A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY ÉS AZ ILLETÉKEKRÕL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY HATÁLYOS SZÖVEGE címû kiadványt... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

2003/59. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4929 KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette AZ ALAPÍTVÁNYOKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû, A/4 formátumú, 64 oldal terjedelmû kiadványt. A különszám a Polgári Törvénykönyv alapítványokra vonatkozó rendelkezéseit, a Legfelsõbb Bíróság alapítványi tárgyú kollégiumi állásfoglalásait és eseti döntéseit, valamint az alapítványokra vonatkozó nyilvántartási, gazdálkodási, számviteli, vám-, adó- (ideértve az szja 1%-a felhasználásának szabályait) és illetékszabályok hatályos szövegét tartalmazza. Közlésre kerül továbbá a Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok jegyzéke. A kézirat lezárva: 2003. április 10-én. Ára: 1176 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780. Megrendeljük MEGRENDELÕLAP AZ ALAPÍTVÁNYOKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû kiadványt... példányban. A megrendelõ (cég) neve:..................................... Címe (város, irányítószám):.................................... Utca, házszám:.......................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:.............................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

4930 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/59. szám KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette címû, A/4 formátumú, 144 oldal terjedelmû kiadványt. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV KONCEPCIÓJA ÉS TEMATIKÁJA A kiadvány a Kormány 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozatával elfogadott új Polgári Törvénykönyv Koncepcióját és a Kodifikációs Fõbizottság által jóváhagyott szabályozási Tematikát egybefoglalva tartalmazza. Ára: 980 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780. _ Megrendeljük címû kiadványt... példányban. MEGRENDELÕLAP AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV KONCEPCIÓJA ÉS TEMATIKÁJA A megrendelõ (cég) neve:.................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám):................................................................................................................................................ Utca, házszám:....................................................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:............................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1 3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2003. évi éves elõfizetési díj: 62 496 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 140 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 0076 2407 03.1002 Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.