HANGOS ÚTIKÖNYV KEDVENC VÁROSOM MADRID S A J Á T I D E G E N V E Z E T Ô V E L Magyar hangja: KOVÁTS KRISZTA CD-melléklet KOSSUTH KIADÓ, 2010
3 KEDVES MADRIDI ÚTITÁRSAIM! A világ bármely városába szívesen elutazom, nyughatatlan lélek vagyok, mindig mindenre kíváncsi. De Madrid az más, Madrid nagy szerelem. Mert életem és munkám meghatározói, a színház és a zene, ebben a városban nemcsak otthon vannak, hanem lételemei az itt élôknek. Így itt én is otthon érzem magam. Madrid a zene, a tánc és a teátrális viselkedés fôvárosa. Mintha egy nagyra nôtt színpad kulisszái közt járnánk, úgy keresztezôdik a letûnt korok világa a modern nagyvárosi élet ritmusával. Minden mozog, minden lüktet. Talán nincs is olyan tér, ahol ne ta lálkozhatnánk zenészekkel, táncosokkal, utcai mu - tat ványosokkal, rögtönzött színházi bemutatókkal. S ahol mûvészet van, ott mindig van közönség. Itt megtanulhat az ember mosolyogni és tapsolni, és meg is próbálhatja magát az énekesek vagy a táncosok so rában. Talán sehol a világon nem láthatjuk azt, hogy a munkából hazafelé tartók egy forgalmas útkeresz tezôdésben megállva ott ragadnak a sarkon éneklô vagy táncoló elôadókat nézni, kiszakadnak térbôl és idôbôl és önfeledt mosollyal élvezik a zenét. Életöröm és boldogság fénylik az arcukon. Tizenévesen nem tudtam eldönteni, hogy karvezetô legyek-e inkább vagy színésznô. Indultam szavalóversenyeken többször eljutottam televíziós döntôkig, Kazinczy-díjat nyertem, de közben énekeltem a rádió gyermekkórusában is sôt, zongorát és összhangzattant is tanultam. Mindent akartam, így inkább mindkettô lettem. Aztán színész és rendezô. Az egyik elsô önálló darabom éppen egy spanyol szerzô, Calderón mûve. A világ nagy színháza címû játék hatalmas vízió az emberi sorsról, a bölcsôtôl a sírig. Mindenki jó szerepre vágyik. A Király és a Szépség fel van dobva, de a Szegény és a Paraszt morgolódik, amikor megkapja a példányt. Végül belépnek az élet színpadára, de a játék végeztével vissza kell adniuk szerepüket. Az Alkotó pedig egyenként értékeli, jutalmazza és bünteti ôket. Csakhogy ez nem próba, itt nincs ismétlés, az elôadás maga az Élet volt. Calderón szeretettel és iróniával mutatja be, ki hogyan akar megfelelni feladatának az élet színpadán. Szerepeiben magunkra és másokra is ráismerhetünk, Madridban ez különösen igaz. Szeretettel és örömmel kalauzolom el önöket e város izgalmas és nevezetes látnivalóihoz. KOVÁTS KRISZTA
TARTALOM 4 16 11 23 MADRID AZ ÉVSZÁMOK TÜKRÉBEN 6 AMIT MIN DEN KI SZÍ VE SEN FEL KE RES 8 AZ ÓVÁROS DÉLI RÉSZE 10 AZ ÓVÁROS DÉLI RÉSZÉNEK TÉR KÉ PE 15 36 A KIRÁLYI PALOTA ÉS KÖRNYÉKE 16 A PUERTA DEL SOLTÓL KELETRE ÉS ÉSZAKRA 22 A BELVÁROS KÖZÉPSÔ RÉSZÉNEK TÉRKÉPE 27 A CIBELESTÔL DÉLRE 28
5 TARTALOM 28 46 A PRADO ÉS A RETIRO 34 A RETIRO TÉRKÉPE 39 RASTRO 40 A RASTRO TÉRKÉPE 45 A SZÓRAKOZTATÁS FELLEGVÁRAI 46 KIRÁNDULÁSOK MADRIDBÓL 49 TOLEDO ÓVÁROSÁNAK TÉRKÉPE 55 MAGYAR VONATKOZÁSOK 56 AMIT JÓ TUDNI EGY TURISTÁNAK 57 MP3 HANGFELVÉTEL TARTALMA 64 53 50
MADRID AZ ÉV SZÁ MOK TÜK RÉ BEN 6 Kr. e. 25 000 Paleolit település a Manzanares partján. Kr. e. 10 000 Neolit település a mai Madrid területén. Kr. e. 12 10. század Vaskori település, kôfalakkal, erôdítménnyel. 756 788 Az ibériai Omajjád-dinasztia megalapítója, I. Abdar-Rahman, hosszú küzdelmek után egyesítette a félsziget arab részeit. Halála után felbomlott az egység. 822 852 II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszer épül. 852 I. Mohammed (852 886) megalapítja Mayrit városát. 932 II. Ramiro, León királya seregével lerombolja a városfalat, elfoglalja és kifosztja Madridot. 1047 Az elsô kasztíliai uralkodó, I. Ferdinánd seregei pusztítják a várost. 1083-ban VI. Alfonz, Kasztília királya visszahódítja a várost az araboktól. 1152 Madrid elsô városi kiváltságlevele (az adományozó: VII. Alfonz). 1202 VIII. Alfonz városi szabadságlevele. (Szabályozza például a szakállviselést, a káromkodást és a fegyverviselést.) 1309 IV. Ferdinánd Madridba hívja össze a kasztíliai rendi gyûlést, a cortést. 1346 XI. Alfonz városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományoz, és megalapítja Madrid elsô közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát. 1369 A Trastamara-dinasztia uralkodásának kezdete. II. Henrik megnagyobbítja az Alcázart. 1465 IV. Henrik nagyon nemes és nagyon királyi címet adományoz a városnak. 1474 Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd elfoglalja Madridot, és ide költöztetik a kincstárat. 1480 Az inkvizíció megkezdi mûködését. 1492 A városból elûzik a zsidó származásúakat. 1516 1555 I. Károly (V. Károly néven német-római császár) uralkodása: a spanyol királyság élére Habsburg uralkodó kerül. 1561 II. Fülöp Madridba teszi át a királyi udvart; felépítteti az Escorialt (1563 1584). 1606-tól Madrid a spanyol királyság fôvárosa. 1609 A moriscosok (áttért muzulmánok) kiûzése Madridból. 1625 1635 IV. Fülöp fallal véteti körül a várost (ez a negyedik városfal).
7 MADRID AZ ÉV SZÁ MOK TÜK RÉ BEN 1700 1713 A trónt Fülöp, Anjou hercege szerzi meg: a spanyol királyság Bourbon-uralom alá kerül. 1759 1788 III. Károly uralkodása: Madrid egyik virágkora. A minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de España elôdje, valamint kórházak, iskolák, közvilágítás és a rendôrség létrehozása. 1767 A jezsuiták kiûzése Spanyolországból. 1804 A nagy földrengés. 1808 IV. Károly lemond a trónról, Madrid francia uralom alá kerül. 1808 1814 Függetlenségi háború a francia megszállás ellen. (A trónon Napóleon testvére, Joseph Bonaparte ül.) 1814 VII. Ferdinánd uralkodásának kezdete: a Bourbon-ház visszatér. 1919 Az elsô földalatti vasút megnyitása. 1923 Primo Rivera diktatúrája 1936 A Nemzeti Front gyôz a választásokon. Franco tábornok vezetésével felkelés tör ki, amely polgárháborúba torkoll. 1936 1939 A spanyol polgárháború. 1939 1975 Franco uralma. 1960-as évek Bevándorlók tömege érkezik Madridba, ezért hatalmas építkezések zajlanak a város peremén. 1975 Franco halála, a Bourbon I. János Károly megkoronázása 1981 Sikertelen katonai puccskísérlet Madridban. 1986 Spanyolország csatlakozik az Európai Unióhoz. 1992 Madrid a világ kulturális fôvárosa. 2004. március 11. Az Al Kaida terroristái idôzített bombákat helyeznek el három madridi vonaton. A merénylet több mint 200 halálos áldozatot követel. Puerta de Alcalá Escorial-könyvtár
AMIT MINDENKI SZÍVESEN FELKERES 8 Az Almudenakatedrális Madrid egykori mecsetje helyén áll Az elegáns üzletekkel szegélyezett Gran Viá Madrid fôutcája A spanyol fôváros egyik nevezetes - sége: a Torres Kio egymás felé dôlô ikertornyai
9 AMIT MINDENKI SZÍVESEN FELKERES A múlt látványos emléke a bikaviadalok arénája: Las Ventas Az Estanque, a Retiro csónakázótava romantikus találkahely Az AZCA negyed épületei, háttérben a Torre Picasso magasodik Convento de las Delcalzas Reales királyi ferences rendi kolostor
AZ ÓVÁROS DÉLI RÉSZE 10 CD tartalom: 64. o. BEVEZETÔ Madrid Spanyolország fôvárosa, tartományi székhely, helyi közigazgatási központ, az ország mértani középpontjától néhány kilométer választja el többszörösen is igaz tehát rá, hogy az or - szág szíve. Az Ibériai-félsziget közepén fekszik, Új- Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján. A várost a Manzanares folyó szeli át, tengerszint feletti magassága 665 mé - ter Európa legmagasabban fekvô fôvárosa. Területe: 587 km². Lakóinak szá - ma az elôvárosokkal együtt megközelíti a 4 milliót az Európai Unió harmadik legnépesebb városa. A fôvárost északra, északkeletre körülbelül 50 kilométerre a Sierra de Gua - darrama és a Sierra de Gredos, dél felôl a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja. Éghajlata mediterrán, 24 fokos nyári át - laghômérséklettel. Térkép a 15. oldalon kék útvonal Madrid címerállata, az eperfáról legelészô medve Délelôtti napsütésben a Gran Via Madrid városának nyüzsgô, az európai nagyvárosokhoz hasonló és attól eltérô életét az óváros déli részének bejárásával ismerhetjük meg. Kiindu lópontunk a Puerta del Sol, a Nap Kapujának tere. Ezen a téren áll Madrid városának címerállata, az eperfáról le ge - lészô medve, s itt magasodik a város fölé a Tio Pepe emblémája. A hangos és zsúfolt tér turisztikai és bevásárlóközpont. Az év minden napján hatalmas tömeg lepi el, még éjjel is, amikor utcazenészek és mutatványosok szórakoztatják a közönséget. Szilvesz - ter kor régi szokás szerint itt fo gyaszt - ják el a szerencsét hozó szôlôfürtöt. A tér íves oldalán üzletek, szállodák és bankok sorakoznak. A déli oldal legnevezetesebb épülete a vöröstéglás Casa de Correos, a Postapalota, amelyet II. Károly megrendelésére 1768-ban kezdett építeni Jacques Marque.
11 AZ ÓVÁROS DÉLI RÉSZE JÓ TUD NI A majdnem szabályos félkör alakú tér Madrid és egész Spanyolország szimbolikus középpontja, hiszen itt található a nulladik kilométert jelzô kôtábla, amelytôl a távolságokat mérik, emellett a madridi utcák számozása is a térhez közelebb esô utcavégnél kezdôdik. Utunkat folytassuk a Calle Mayoron át a Plaza Mayor felé. A Calle Mayor a belváros fôutcája. Balra vagy jobbra kanyarodva szûk sétálóutcák nyílnak üzletekkel, éttermekkel, sörözôkkel és az elmaradhatatlan Museo del Jamó - nokkal. A név ellenére ne számítsunk múzeumra: a kirakatokban és a pultok fölött megszámlálhatatlan menynyiségû és típusú sonka látható. Boltíves átjárón juthatunk a Plaza Mayorra, a kulturális és társadalmi élet másik központjához. A teret kö rül - vevô épületek egy kiszáradt tó helyén épültek a középkori Madrid határán kívül, a tér eredeti neve is ezt tanúsítja: Plaza de Arrabal Külvárosok tere. Régen piac mûködött itt. A Plaza Mayor története egybeforrt Madrid új kori történetével. Ünnepségek, bikaviadalok, kivégzések, párbajok helyszíneként szolgált, és itt hirdették ki az új uralkodók trónra lépését is. A tér közepén áll III. Fülöp hatalmas bronz lovas szobra, amelyet a tér átadásának napján avattak fel. A mindig népes találkozóhely egyben kulturális központ, ahol rendszeresen tartanak színházi elôadásokat, koncerteket, szabadtéri kiállításokat, karácsonyi vásárokat. Kedvelt helye a vásári mutatványosoknak, utcazenészeknek és a manapság divatos élô szobroknak. A Postapalota Museo del Jamon A Casa de la Panaderiá épülete a Plaza Mayoron, az elôtérben III. Fülöp lovas szobra III. Károly lovas szobra a Puerta del Solon