A Nemzeti Éghajlat-változási Program Környezeti Vizsgálata

A Nemzeti Éghajlat-változási Program Környezeti Vizsgálata Készítette a Magyar Természetvédők Szövetséges és az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Felelősök: Farkas István, Gyulai Iván Közreműködők: Dönsz Teodóra, Láger László, Máyer Zoltán 1. Vezetői összefoglaló: A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 1.1. előzmények ismertetése A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiai környezeti vizsgálatát az Ökológiai Intézet az MTVSZ-el együttműködve készítette el. Az ebben való közreműködésnek jelentős szerepe volt abban, hogy a KvVM az MTVSZ választotta ki a Nemzeti Éghajlat-változási Program (továbbiakban NÉP) környezeti vizsgálatának (továbbiakban SKV) lebonyolítására. A felkérést követően az MTVSZ elkészítette a NÉP SKV tartalommeghatározását, amelyet a KvVM megküldött az Országos Környezetvédelmi Vízügyi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek, majd a tartalommeghatározás jóváhagyása után az felkerült az MTVSZ és KvVM honlapjára. 1.2. a tervezési folyamathoz való kapcsolódás Az SKV a megkívánt módon folyt, a felkérés még a NÉP koncepcionális szakaszában megtörtént. Az SKV csoport és a tervezők között iteratív munka folyt. A tervezők még 2008. augusztus hónapban megküldtek két dokumentumot, amely egyrészt egy lehetséges tartalmat vázolt fel, másrészt a tervezésben résztvevők ötleteit tartalmazta. Az SKV csoport ezt véleményezte és visszaküldte a tervezőknek, illetve szakértők bevonásával szervezett egy közvetlen munkatalálkozót a fő tervezőkkel. A javaslatok és észrevételek beépültek a következő munkaváltozatokba. Összesen hat verziója készült el a NÉP-nek, amelyek többé-kevésbé szervesen épültek egymásra. A tervezők végig fogadókészek voltak a külső javaslatokra, sőt, maguk is indukáltak ilyeneket. A javaslatok bekerültek a végső verzióba is. A munkafolyamatot az a körülmény zavarta egyedül, hogy a vezető tervező idő közben munkahelyet változtatott, így a személyes konzultáció nehézkessé vált. 1.3. a környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása az NÉP-ra; A konkrét javaslatok beépítésre kerültek a NÉP vizsgálat alatt lévő verziójába. Azon javítási kéréseink, amelyek a vizsgálat megkönnyítésére irányultak sajnos nem kerültek kezelésre. Kifogásoltuk, hogy az intézkedések tartalmi leírása, az intézkedések nagyságrendje, a tőle elvárt számszerű eredmény, az annak megismerésére alkalmas indikátorok hiányoznak a felvázolt programból. Az egyes intézkedésekhez rendelt pénzügyi források indoklását is hiányoltuk. Egy következő változatban ugyan megjelentek a konkrét számok, átvéve a különböző operatív programok akció terveiből, de a számokat továbbra sem támasztotta alá semmi, sőt a nagyságrendjük alapján úgy tűnt, hogy minden jövőbeni forrást az éghajlatváltozás leküzdésére fordítunk. Ezek az irreális számok eltűntek a végső változatból, 1

de továbbra sem lehet tudni a beavatkozások nagyságára, eredményességére utaló részleteket. Ennek oka, hogy a más operatív programok akció terveiből átvett számok sem valószínű, hogy reális számításokon alapulnak. 1.4. a környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása A NÉP SKV folyamatát nyomon lehetett követni az MTVSZ honlapján. A nyilvános vitára február 24.-én került sor, illetve március 5.-én az Országos Környezeti Tanács előtt is ismertettük a környezeti vizsgálat megállapításait. Mellékeljük az írásban érkezett észrevételekre a válaszokat, illetve a közmeghallgatás jegyzőkönyvét. A folyamat legfontosabb tanulsága, hogy összemosódik a program véleményezése és a környezeti vizsgálat megállapításainak véleményezése. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy célszerű lenne a program véleményezését beépíteni a tervezés folyamatába. A beérkezett vélemények legtöbbje magára a Programra irányul. Ezeket a javaslatokat a tervezők felé továbbítjuk, azzal a megjegyzéssel, hogy azok a környezeti hatások tekintetében javítják-e a Program környezeti teljesítményét. Elmondhatjuk, hogy minden javaslat jobbító szándékú volt. A tervezők figyelmébe a következő javaslatokat ajánljuk megfontolásra: Nem világos a tervezet viszonya a 2004/208/EK határozat 2. (1) cikkében meghatározott nemzeti programmal, amelyet nyilvánosságra kell hozni és amelyről annak elfogadását követően 3 hónapon belül értesíteni kell az Európai Bizottságot. A Tervezet továbbfejlesztésénél javasolja az Ombudsman Hivatal ennek a szempontnak a figyelembevételét. Tisztázni szükséges a 2007. évi LX. törvény 3. (4) a) bekezdés szerint a Program menterendjét, vagyis az intézkedések időintervallumát, az egyes célállapotokat, a programpontok finanszírozásának forrásait és nagyságrendjét. Ki kell bontani az aktuális részcélokat és azok teljesítésének mikéntjét az egyes átfogó programpontokon belül. A NÉP adjon keretet más fejlesztési programoknak, azaz jelöljön ki az éghajlatváltozás megelőzésével kapcsolatos feladatokat más programok számára, illetve más fejlesztési programok kerüljenek átvilágításra az éghajlatváltozás megelőzésének szempontjai mentén. A jelenlegi gazdasági helyzetre tekintettel meg kellene határozni azokat a feladatokat, amelyeket feltétlenül végre kellene hajtani, és amelyek halaszthatók. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának 2008-ban a T/6571 sz. törvényjavaslat 63. (4) bekezdés kapcsán kiadott véleménye alapján fontos annak a tisztázása és egyértelműsítése a Programban, hogy a kvóták értékesítéséből származó bevételek csak az Éhvt 10. előírásaival összhangban használhatók fel jogszerűen. Ezért a Zöld Beruházási Programot a bevétellel összhangban szükséges tervezni. ANÉP-hez monitorozási programot kell illeszteni a TPR 12. alapján. 2

A kibocsátás-csökkentési intézkedésekkel kapcsolatban fontos lenne az energetika területén megfogalmazott hatásfoknövelés mibenlétét bővebben kifejteni. A Zöld Beruházási Rendszerre (ZBR) vonatkozó programpontokat fel kell tölteni tartalommal, megjelölni, hogy 2009-2010-re milyen konkrét beruházásokat terveznek. A biológiai sokféleség megőrzéséhez kapcsolódó intézkedéseket pontosítani kell, és ki kell egészíteni a legérzékenyebb élőhelytípusok (pl. vizes élőhelyek) megőrzésére vonatkozó feladatokkal. Az emberek gondolkodásmódjának környezettudatosabbá tételére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a Programban. Fontos a komplex éghajlatváltozási kockázat elemzési módszertan kifejlesztése. A későbbiekben, megfelelő jogszabályi háttér kialakításával annak alkalmazását kötelezően elő kellene írni a jelentősebb nagyberuházások előkészítésénél. (pl. az éghajlatváltozási kockázat elemzés a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció részét képezhetné) A NÉS profiljának megfelelően, a Kutatás az egészséges táplálkozási feltételek és integrációk létrehozásáról programpont mellett szükséges az élelmiszerbiztonság fenntartását célzó akcióprogram kidolgozása. A közegészségügy infrastruktúra-fejlesztése címszó alatt megjelenő A kritikus helyiségek hőszabályozásának biztosítása a kórházak és szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztésével megnevezésű akcióprogramot össze kell kapcsolni a Kibocsátás csökkentés energetika alpont alatt megjelenő Az egészségügyi ellátó intézmények fejlesztése az energiahatékonyság, energiatakarékosság figyelembevételével c. akcióprogrammal, melynek fedezete a TIOP. A Valós idejű megbetegedési és halálozási adatok gyűjtésének intézményi feltételeinek a kialakítása programpontnak harmonizálni kell a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokban megfogalmazott adatgyűjtési kötelezettségek megvalósításával. Szükséges, hogy a fertőző betegségek vektorainak monitorozása c. akcióprogramot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálásával Országos Epidemiológiai Központ, az Országos Környezetegészségügyi Intézet és az Állatorvosi Egyetem együttesen tervezze. Az OKM a következő programpontok szó szerinti megjelenítését kérte a Programban: 1. A felsőoktatás színvonalának emelése, tartalmának korszerűsítése, a felsőoktatásban dolgozók továbbképzése, környezeti neveléssel és klímaváltozással kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése érdekében biztosítottuk, illetve biztosítjuk, hogy az éghajlatváltozással összefüggő ismeretek bekerüljenek Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.2. technikai számú, Tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre és azok fejlesztésére című konstrukciójába, az A1, A2, A3 alkomponensek, illetve a C komponens második szakaszához készített tervezési dokumentumokba, így a 2008 végén véglegesített akciótervbe, illetve a 2009 során megjelenő pályázati kiírásba. 3

A pályázati kiírás megfogalmazása terveink szerint - az alábbi éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok mentén történik. - A klímaváltozás okai - A klímaváltozás ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai - A klímaváltozás sajátos magyarországi jellemzői - Az ENSZ, az EU és Magyarország klímapolitikája, a klímapolitikával kapcsolatos legfontosabb döntések - A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 létrejötte és legfontosabb cselekvési irányai - A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásának jellemzői - Az oktatás szerepe a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásában - A kutatás szerepe a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásában: az éghajlatváltozással összefüggő kutatások fontossága és tématerületei 2. A felsőoktatási törvény 104. (1) bekezdés g) pontja kimondja, hogy az oktatási miniszternek rendszeresen, de legalább háromévenként értékelni kell a felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben és a mesterképzésben folyó képzés tapasztalatait és felül kell vizsgálnia a képzési szakok szerkezetét. A fenti felülvizsgálat az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008 februárjában kelt, 6534/2008. számú, intézkedése alapján, a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével az elmúlt évben lezajlott, tapasztalatainak feldolgozása folyamatban van. Az OKM tervezi, hogy szakszerkezet következő felülvizsgálata során megvizsgáltatja, hogyan érvényesülnek a környezetvédelem és klímavédelem szempontjai az eddig kiépült bolognai képzési szerkezetben. 3. A klímaváltozásra vonatkozó ismeretek - új szakok létesítése során történő - figyelembevétele érdekében, az OKM javasolja körlevélben megküldeni a felsőoktatási intézményeknek és a Magyar Akkreditációs Bizottságnak a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, illetve annak kapcsolódó dokumentumait a következő kéréssel: A felsőoktatási intézmények új szak indítása esetén ha a szak jellege azt megengedi a képzési és kimeneti követelmények kialakítása során vegyék figyelembe az éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteket. A Magyar Akkreditációs Bizottság a szakindítási-kérelmek elbírálásánál vegye figyelembe a klímaváltozás szempontrendszerét. Azon beruházások, melyek jelentős, helyi, regionális, vagy országos szinten is negatív hatást hoznak, mint a közúthálózat fejlesztése, logisztikai központok kiépítése, autópályák építése, ne legyenek az intézkedések között, illetve mint kiemelten negatív hatású beruházás jelenjen meg, magas fokú monitoring kötelezettséggel. A vízi út fejlesztésénél szinte minden szinten negatív hatást fejt ki a hajózhatóvá tétele az adott természetes folyószakasznak, ezt fontosnak tartjuk kiemelni a hatásvizsgálatban. Jelenleg a legtöbb magyarországi folyó nem alkalmas mély merülésű teherszállító hajók fogadására, és a folyóvizek átalakítása jelentős ökológiai, természeti negatív hatással valamint negatív tájhasználati átalakítással jár együtt, így a célt csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak, ha a vízfolyások természetes állapotát a beruházás nem befolyásolja. Az erdőgazdálkodási intézkedéseknél fontosnak tartjuk szempontként a területnek megfelelő, ökológiailag fenntartható erdők kialakítását megcélozni, adott táj és terület jellegének megfelelően ős- és tájhonos fafajok bevonásával, nem pedig az erdőborítottság, bármilyen fafajú és célú, méretének növelésével 4

A programból kimaradt a helyi védett területek kezelése, és az ehhez tartozó költségek elkülönítése, mely az eredeti KEOP programból is kihúzásra került. Tanácsoljuk a Természetes élővilág és Természetvédelem II. intézkedési programjának kibővítését, amennyiben lehetséges a helyi védett területekkel Az észrevételek közül néhány kifogásolta a környezeti vizsgálat dokumentáció megállapításait. Kérdésként merült fel, hogyan lehetséges az, hogy amíg egy környezeti hatás helyben pozitív, addig stratégiai szinten negatív. Ezzel kapcsolatban felmerült a környezeti vizsgálat célja is. A környezeti vizsgálat és a környezeti hatásvizsgálat célja eltér egymástól. A környezeti vizsgálat egy lépéssel előrébb hozza a környezeti hatások elemzését a projekt szintről a projektek program szintű keretének vizsgálatát tűzi ki céljául a környezeti hatásvizsgálatokhoz képest. Ezért is nevezzük azt stratégiai szintű vizsgálatnak. Vagyis nem az egyes projektek környezeti hatásait, hanem azok együttesének hatásait vizsgálja. Amíg lehetséges, hogy egy projekt hatása helyben pozitív, addig lehetséges, hogy az stratégiai szinten negatív lesz. Pl. egy elkerülő út megépítése csökkenti a település környezeti terhelését, de összességében több környezeti terhet generál a meglévő és új infrastruktúra együttese, pl. nő a forgalom, ennek következtében nő az üzemanyag felhasználás, nő a kibocsátás is. Ilyen esetekben átterhelések jönnek létre a helyből a térre, a kibocsátásokról az erőforrásokra, stb. Vagyis úgy hozunk létre helyben pozitív hatást, hogy a terheket szétszórjuk a globális térbe. Ennek egy éppen aktuális példája a globális éghajlatváltozás. Kifogásolásra került az is, hogy a hatásviselők felsorolása sablonos. Ennek oka, hogy a kormányrendelet felsorolja a lehetséges hatásviselőket, és az elemző ezek közül válogat. Természetesen egy egységes interaktív környezetben minden környezeti elem hatásviselő lehet, de a vizsgálatnál csak azokat jelöltük meg, amelyek elsődlegesen viselik el a hatásokat. A hatások elemzését illetően többen is felvetették a biomassza energetikai felhasználásának környezeti következményeit. A megítélések szerint a biomassza felhasználásra számos lehetőség kínálkozik. Az elemzők szerint jelenleg ez a téma tisztázatlan, és szükséges lenne a mielőbbi tisztánlátásra a felhasználás lehetséges volumenének, módjainak, és környezeti feltételrendszerét illetően. Szükséges felhívni arra a figyelmet, hogy a környezeti vizsgálat nem egy-egy környezeti szempont mentén vizsgálódik csupán, hanem a környezeti szempontok teljes skáláján. Így egy-egy intézkedés, amely akár közvetlenül pozitívan hathat a kibocsátás csökkentésre, más vonatkozásban viszont negatív körülményekkel jár, és kerülő úton vezet az éghajlati körülmények romlásához. Ezzel összefüggésben kritika érte a vizsgálatot végző csoport azon javaslatát is, amely szerint a jelenlegi kibocsátás-csökkentési szabályozás (emissziókereskedelem) helyett integráló szabályozóeszközre lenne szükség, amely a kibocsátás csökkentést a fosszilis erőforrások felhasználásának tervezett csökkentésével érné el. Ez a javaslat éppen az előzőek kapcsán szükséges, hiszen egy ilyen intézkedés valóban képes lenne arra, hogy a környezeti kérdések egész skáláját kezelje. Az emisszió-kereskedelem számos kerülőutat hozott létre (pl. karbonszivárgás, szénmegkötés), amelyek átterheléseket hoznak létre mind területi, mind az erőforrások felhasználásának vonatkozásában. 5

A vizsgálat számos megállapításával egyet értettek a hozzászólók. Ezek közül külön kiemelnénk a Program azon hiányosságaira vonatkozó megjegyzéseinket, amelyek hiányolták az elemzésre alkalmas tartalmi kibontásokat, a feladatokhoz rendelt forrásokat, indikátorokat, az eredmények monitorozását. 1.5. a környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek, az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok. A programból hiányoznak azok az információk, amelyek alapján lehetőség nyílna olyan konkrét számítások elvégzésére, amelyek elkészítik az egész program természeti erőforrás, vagy térfelhasználási mérlegét, vagy egyenleget vonhatnánk az ÜHG kibocsátások esetében. A tervezőkhöz küldött észrevételeinkben jeleztük, hogy a megadott információk alkalmatlanok konkrét vizsgálatok elvégzésére, inkább rutin becslésekre adnak lehetőséget. Helyenként a tartalom ismerete nélkül még erre sem. 2. Az NÉP készítése közben felmerült változatok rövid ismertetése: 2.1. az NÉP céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A NÉP alapjában véve követte a NÉS szerkezetét, és ez helyes is, hiszen annak a megvalósulását kell, hogy szolgálja. Az elkészült változatok különböző terjedelemben és részletezéssel tartalmazták a NÉS célkitűzéseihez tartozó intézkedéseket, amelyek főleg a különböző operatív programok akcióprogramjaiból kerültek beemelésre. Az ötödik változatig nőttek az oldalszámok, majd a vizsgálatra kerülő változat kezelhető méretűre zsugorodott, ugyanakkor csak az intézkedések címszavai ismerhetők csak meg belőle, az intézkedések leírásai nem. Ez zavaró a nyilvános verziót tanulmányozók számára. A NÉP kibocsátás-csökkentési, alkalmazkodási és horizontális intézkedéseket tartalmazó fejezetekből áll. A NÉS-nek megfelelően a kibocsátás-csökkentés legfontosabb célterületei az energetika, közlekedés, mezőgazdaság és erdészet, hulladék és szennyvíz. Az alkalmazkodás fejezet a természetes élővilág és természetvédelem, emberi egészség, vízgazdálkodás, mezőgazdaság és erdészet, területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés és épített környezet területén szükséges intézkedéseket taglalja. A horizontális rész az oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás, kutatás-fejlesztés részterületekből áll. 2.2. Illeszkedési vizsgálat: az NÉP összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal: Az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozatot, amely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvénnyel összhangban első alkalommal a 2008-2025 időszakra került kidolgozásra. A stratégiában meghatározásra kerültek az éghajlatváltozással kapcsolatos célok és eszközök, amelyek a mitigáció, adaptáció és a horizontális területeken jelöltek ki feladatokat. 6

A NÉP a törvénynek megfelelően tartalmazza - a Keretegyezményben, illetve a Jegyzőkönyvben az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelőinek erősítésére irányuló, a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fő intézkedéseit, ezek menetrendjét és fő finanszírozási forrásait; - az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges főbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait; - a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait. A NÉP 2009-2010-es kétéves időszakokra került meghatározásra, figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és előírásokat. A NÉP számos ponton kapcsolódik az operatív programokhoz, különösen a Környezet és Energia Operatív Programhoz, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz, a Közlekedés Operatív Programhoz, érintőlegesen a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programhoz. A kapcsolódás oly módon áll fenn, hogy azok intézkedései közül átveszi azokat, amelyeknek közvetlen kapcsolata van az éghajlatváltozáshoz. Az összhang elsősorban a különböző beruházási támogatásokat lehetővé tévő programokkal áll fenn, mint pl. az Energiatakarékossági Hitel Alap, Nemzeti Energiatakarékossági Program, Panel Program, ÖKO Program. A NÉP összhangban van a 40/2008. (IV.17) OGY határozattal, amely az energiapolitika irányait szabja meg, és amely célul tűzte ki az energiahatékonyság növelését, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését. A NÉP összhangban van a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kormányhatározattal, amely megfelel az Európai Unió 2006/32/EK irányelvének. 2008-2016 közötti időszakra ez évi 1%-kos hatékonyságnövekedést irányoz elő. A megújuló energiahordozó részarányt 2020-ig pedig 15%-ra kívánja növelni a határozat. A fentiek alapján nem az a kérdés, hogy a NÉP összhangban van-e más tervekkel és programokkal, hanem továbbra is az, hogy vajon más tervek és programok összhangja milyen a NÉP-el? Az Ombudsmani Hivatal hozzászólása alapján, fontos felhívni a figyelmet arra, az Éhvt. 10. (3) értelmében a kiotói egységek átruházásából származó bevételt az első kötelezettségvállalási időszakban az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. A következő bekezdés meghatározza, hogy az említett cikk (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és az Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő felhasználásáról a miniszter gondoskodik. Az értékesített kvótákból származó bevétel ennek értelmében a Zöld Beruházási Rendszerben kellene, hogy felhasználásra kerüljön. 7

2.3. a változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása, beleértve, hogy mi történik a környezettel, ha elmarad a program. A különböző verziók szervesen épültek egymásra, a Program nem tartalmaz választási lehetőségeket. Az egyetlen vizsgálható alternatíva, hogy mi történik akkor, ha a program nem valósul meg. Ennek a változatnak viszonylag könnyű a vizsgálata, hiszen a Program gerincét azok a beruházásigényes intézkedések alkotják, amelyeket a NÉP átvett a fent említett operatív programokból. Mivel azok NÉP nélkül is megvalósulnának, így a Nép-nek ez a része nem szenvedne csorbát. Ugyanakkor környezeti szempontból a NÉP-nek pontosan ez a kritikus része, hiszen a beruházások mindegyike intenzív természeti erőforrásigényt von maga után, ezzel pedig terheli a globális környezetet. A beruházok összes volumenének hiányában a természeti erőforrás igény még csak nem is becsülhető, továbbá az sem határozható meg, hogy a befektetett természeti erőforrás áldozat kapcsán milyen mértékűek lesznek a környezeti hasznok. Vagyis, ha a Program elmarad, akkor a beruházások megvalósulnak, de határozottan nem állítható, hogy a környezeti terhek csökkennének, vagy növekednének. Sajnos a környezet állapotváltozásaiból sem lehet erre vonatkozóan majd következtetéseket tenni, hiszen annak alakításában a Program jelentéktelen mértékben vesz csak részt, azt a környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatok együttesen alakítják. A Program azon része, amely nem természeti erőforrás intenzív ilyenek elsősorban a horizontális eszközök közvetetten és hosszú távon fejthetik ki pozitív hatásaikat. Jelenleg ezek az eszközök, még ha létrejönnek is ütköznek más eszközökkel, amelyek kétségessé teszik hatásosságukat és hatékonyságukat. Az eszközök legtöbbje ugyan jó szándékot mutat, de csak létrejöttük esetén vizsgálható az, hogy megfelelnek-e a fenntarthatósági elvárásoknak. 3. Az NÉP megvalósításának várható környezeti következményei A jelentős hatások meghatározása Minden egyes hajtóerő (intézkedés) esetében becsültük, hogy milyen terhelések jöhetnek létre, vagy éppen milyen meglévő terhelések csökkennek, szűnnek meg. Ezután meghatároztuk a hatásviselő közeget, közegeket. Ezek ismeretében felbecsültük a várható hatást, függetlenül annak természetétől. A hatások közül a jelentős, stratégiai szintű hatásokhoz fűztünk megfontolásokat, amelyek egyben ajánlások is a Program készítői felé. Terhelések: A terhelések alapvetően három félék: természeti erőforrások felhasználása; környezetbe történő kibocsátások; tér felhasználás. A három terhelés együtt jár, így mindhárom terhelés fennáll, minden esetben. Ezért mindenhol az elsődleges terhelést adtuk meg. Hatásviselők: 8

Hatásviselőknek a környezeti elemeket és azok rendszerét, szerkezetét és funkcióját, illetve a végső hatásviselőt, magát az embert, és a társadalom által működtetett folyamatokat tekintjük. Vízi környezet Levegő környezet Föld Élővilág Biológiai sokféleség Ökoszisztémák Natura 2000 területek Térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók) Természetes folyamatok Éghajlat Eltartó és tűrő-képesség, természeti erőforrások használatának alakulása Épített környezet Építészeti és kulturális örökség Emberi egészség Életminőség Területhasználati lehetőségek Gazdasági folyamatok (más gazdasági tevékenységek ösztönzése vagy gátlása) A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén a következőkre kiterjedő vizsgálatokat folytattuk le: új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére, környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására, a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, terület-felhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására, olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak, a természeti erőforrások megújulásának korlátozására, a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használata, vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása A hatás természete: Országhatáron átnyúló közvetlen jelentős környezeti hatás Országhatáron átnyúló közvetett jelentős környezeti hatás Stratégiai szinten közvetlenül jelentős pozitív, vagy negatív hatás Stratégiai szinten közvetetten jelentős pozitív vagy negatív hatás Helyi szinten közvetlenül jelentős pozitív vagy negatív hatás Helyi szinten közvetetten jelentős hatás pozitív vagy negatív hatás Stratégia szinten nem jelentős, pozitív vagy negatív hatás Helyi szinten nem jelentős, pozitív vagy negatív hatás A közvetlen hatásokat a környezeti elemekre, azok rendszerére, illetve a végső hatásviselőre, az emberre vonatkoztatva vizsgáltuk. A hatás akkor közvetlen, ha a ható tényező (terhelés) közvetlenül összekapcsolódik egy hatással. Amennyiben a terhelés nem kapcsolódik össze 9

direkt módon a hatással, hanem más folyamatokon keresztül vált ki hatásokat, úgy a hatások közvetettek. A helyi jelentős hatások vizsgálata, amennyiben azok projektekhez kapcsolódnak, úgy azok környezeti hatásvizsgálat tárgyát kell, hogy képezzék, főleg, ha a jogszabály is úgy rendelkezik. 10

Hajtóerő/az egyes intézkedések Konkrét intézkedésfinanszírozási forrása I. KIBOCSÁTÁS- CSÖKKENTÉS Energetika INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Energiahatékonyság, energiatakarékosság, hatásfokjavítás Zöld Beruházási Rendszer - lakossági pályázat: Meglévő épületek felújítása, komplex felújítás és részintézkedések, megújuló energia felhasználás KvVM - Kiotói kvóta értékesítéséből Terhelés A hatásviselő A hatás természete Megfontolások Természeti erőforrások felhasználása (a beruházáshoz szükséges anyagfelhasználás) Természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség,, épített környezet, építészeti és kulturális örökség, emberi egészség, életminőség, gazdasági folyamatok Helyi szinten közvetlen pozitív hatás, stratégiai szinten közvetett negatív hatás Átterhelések valószínűsíthetők. Az energiafelhasználás megtakarításai a beruházáshoz szükséges anyag és energiafelhasználásra terhelnek át. Ez átmenetileg növeli a környezeti terhelést. A nettó megtakarítás függ az élettartamtól. Teljes életciklust nem veszi figyelembe, mi lesz majd az életciklus végén a felhasznált szigetelő anyagokkal. Átterhelések jöhetnek létre az emberi egészség vonatkozásában. Nem megfelelő szellőzés esetén penészesedés és penészgombák toxikus hatásai valószínűsíthetők. 11

A megújuló energiaforrás kiválasztásától függ a környezeti hatás, pl. a kimeríthető megújulók, mint pl. biomassza kockázatokat hordoznak. Iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogató pályázat meghirdetése ÖM Éves központi költségve-tés Természeti erőforrások felhasználása (a korszerűsítéshez szükséges anyagfelhasználás) Utazási, szállítási kilométerekből származó erőforrásterhelés és kibocsátások Természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség,, épített környezet, építészeti és kulturális örökség, emberi egészség, életminőség, gazdasági folyamatok Helyi szinten közvetlen pozitív hatás, stratégiai szinten közvetett negatív hatás Átterhelések valószínűsíthetők. Az energiafelhasználás megtakarításai a beruházáshoz szükséges anyag és energiafelhasználásra terhelnek át. Ez átmenetileg növeli a környezeti terhelést. A nettó megtakarítás függ az élettartamtól. Teljes életciklust nem veszi figyelembe, mi lesz majd az életciklus végén a felhasznált szigetelő anyagokkal. Átterhelések jöhetnek létre az emberi egészség vonatkozásában. Nem megfelelő szellőzés 12

A távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatása Üzemi és irodaépületek épületenergetikai energiatakarékossági célú projektek támogatása ÖM Éves központi költségvetéspályázatba meghatározo tt költségvetés KEOPakciótervben meghatározo tt Természeti erőforrások felhasználása (az eszközökhöz, beszereléshez szükséges anyagfelhasználás), utazási, szállítási kilométerekből származó terhelések Természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség, életminőség, gazdasági folyamatok Természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség,, épített környezet, emberi egészség, életminőség, gazdasági folyamatok Helyi szinten pozitív hatás Helyi szinten közvetlen pozitív hatás, stratégiai szinten közvetett negatív hatás esetén penészesedés és penészgombák toxikus hatásai valószínűsíthetők. A nettó nyereség az energiamegtakarításban felülmúlja a beruházás anyag és energiaköltségéből származó terheléseket. A beszerzések élénkítik a piacot. Javul az életminőség, lehetőség nyílik a fogyasztó szemlélet, viselkedés javítására. Átterhelések valószínűsíthetők. Az energiafelhasználás megtakarításai a beruházáshoz szükséges anyag és energiafelhasználásra terhelnek át. Ez átmenetileg növeli a környezeti terhelést. A nettó megtakarítás függ az élettartamtól. Teljes életciklust nem veszi figyelembe, mi lesz majd az életciklus végén a felhasznált szigetelő anyagokkal. Környezeti teljesítmény függ a kiválasztott alternatív energiahordozó fajtájától, 13

A távhőtermelés és szolgáltatás primeroldali infrastruktúrájának energetikai korszerűsítése Az egészségügyi ellátó intézmények fejlesztése az energiahatékonyság, energiatakarékosság figyelembevételével. KEOPakciótervben meghatározo tt TIOP- Egészségügyi Min.- Akciótervbe n meghatározo tt Természeti erőforrások felhasználása (a korszerűsítéshez szükséges anyagfelhasználás) Természeti erőforrások felhasználása (az eszközökhöz, beszereléshez szükséges anyagfelhasználás), utazási, szállítási kilométerekből származó terhelések Megújuló energiaforrás felhasználásának növelése A helyi energiaigényt helyi, megújuló KHEM- KEOP- Természeti erőforrások felhasználása, Attól függ, hogy sor kerül-e tüzelőanyag váltásra, és mi lesz annak a fajtája Természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség,, épített környezet, emberi életminőség, gazdasági folyamatok egészség, A biomassza termelés esetében: Amennyiben javul a hatékonyság, úgy pozitív stratégiai és helyi hatás várható, de a hatások megítélése függ a tüzelőanyag választástól is Helyi szinten közvetlenül pozitív környezeti hatás várható Megújuló nem kimeríthető elérhetőségétől Az infrastruktúra korszerűsítése egyértelműen pozitív hatású lehet, míg a tüzelőanyag váltásnál a hatás függ a kiválasztott tüzelőanyag fajtájától, annak rendelkezésre állástól, felhasznált mennyiségétől. Átterhelések valószínűsíthetők. Az energiafelhasználás megtakarításai a beruházáshoz szükséges anyag és energiafelhasználásra terhelnek át. Ez átmenetileg növeli a környezeti terhelést. A nettó megtakarítás függ az élettartamtól. Teljes életciklust nem veszi figyelembe, mi lesz majd az életciklus végén a felhasznált szigetelő anyagokkal. Környezeti teljesítmény függ a kiválasztott alternatív energiahordozó fajtájától, elérhetőségétől A biomassza felhasználásának kereteit 14

energiaforrásokból kielégítő beruházások megvalósulásának ösztönözése A megújuló energia alapú térségfejlesztés érdekében a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokra alapuló hő és/vagy villamosenergia-termelés akciótervben meghatározo tt 4.2 6 Mrd Ft KHEM- KEOP akciótervben meghatározo tt 4.3 6 Mrd Ft tér felhasználás- a megújuló energiaforrástól függően (biomassza) Természeti erőforrások felhasználása, tér felhasználás- a megújuló energiaforrástól függően (biomassza) élővilág, föld, biodiverzitás, ökoszisztémák, térszerkezet, táj, természetes folyamatok, területhasználati lehetőségek, társadalom A biomassza termelés esetében: élővilág, föld, biodiverzitás, ökoszisztémák, térszerkezet, táj, természetes folyamatok, források bevonásánál közvetlenül jelentős pozitív, közvetetten negatív hatás várható. A biomassza felhasználása esetében a felhasználás mennyiségétől és módjától függően jelentős negatív hatás valószínűsíthető. Közvetett hatásként új környezeti konfliktusok jelenhetnek meg, korlátozhatja a természeti erőforrások megújuló képességét Megújuló nem kimeríthető források bevonásánál közvetlenül jelentős pozitív, közvetetten negatív hatás várható. A stratégiai szinten szükséges átgondolni. A leghatékonyabb felhasználás esetén is létezik egy olyan technikai határ az összes felhasználás vonatkozásában, amely jelentősen korlátozza a természetes folyamatokat, és az erőforrások megújíthatóságát. A villamos energia termelés esetében kötelezően kellene előírni a hővel kapcsolt hasznosítást. A biomassza felhasználásának kereteit stratégiai szinten szükséges átgondolni és szabályozni. 15

ösztönzése Megújuló alapon történő villamosenergia-termelés, és kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés KHEM- KEOP 4.4 10 Mrd Ft Természeti erőforrások felhasználása, tér felhasználás- a megújuló energiaforrástól függően (biomassza) területhasználati lehetőségek, társadalom A biomassza termelés esetében: élővilág, föld, biodiverzitás, ökoszisztémák, térszerkezet, táj, természetes folyamatok, területhasználati lehetőségek, társadalom biomassza felhasználása esetében a felhasználás mennyiségétől és módjától függően jelentős negatív hatás valószínűsíthető. Közvetett hatásként új környezeti konfliktusok jelenhetnek meg, korlátozhatja a természeti erőforrások megújuló képességét Biomassza felhasználás esetén jelentős negatív hatás valószínűsíthető. Ez az intézkedés a jelenlegi technikai potenciálok mellett nyilván a biomassza, elsősorban a fás szárú növények felhasználását célozza. Ezért vonatkozik rá a már említett megfontolás, nevezetesen stratégiai megfontolások mentén a megtermelődő biomassza hány százaléka égethető el, anélkül, hogy jelentősen károsítanánk a természetes folyamatokat, a megújuló 16

Megújuló erőforrások (elsősorban nap-, szél- és vízenergia) előrejelzése, valamint a meglévők pontosítása (OMSZ javaslat)?- KVVM-? Közvetlen terhelés nincs Közvetlen hatásviselő nincs Stratégiai szinten közvetetten pozitív lehet képességet. Potenciál megállapítással együtt szükséges lenne a teljes környezeti feltételrendszer rögzítése is. A kiskapacitású (max. 10 kt/év) végtermék, termelői tulajdonú bioetanol üzemek létesítésének támogatása Biogáz-üzemek, valamint a helyben történő közvetlen hő és villamos-energia termelés mellett a disztribúciós (pl. gázhálózatba történő betáplálás) és az üzemanyagként történő felhasználási rendszerek FVM -? FVM -? Természeti erőforrások, kibocsátások, térszerkezet Erőforrás felhasználás, kibocsátások, közvetetten térszerkezet felhasználása Föld, élővilág, biológiai sokféleség, ökoszisztémák, térszerkezet, természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség, területhasználati lehetőségek, gazdasági folyamatok élővilág, biológiai sokféleség, ökoszisztémák, természetes folyamatok, éghajlat, eltartó és tűrő-képesség, térszerkezetet, területhasznosítás Jelentős negatív hatás valószínűsíthető stratégiai szinten Helyi szinten közvetlenül pozitív hatások lehetnek, de függ a biogáz termelés alapanyagaitól, s felhasználásának körülményeitől, mennyiségétől. Kérdés, hogy a meglévő kapacitásokkal kielégíthetőe az európai szabályozásból adódó elvárás. Ha igen, akkor ezek fölöslegesek. A megítélés szempontjából a fő kérdés, hogy eleve meglévő termelési hulladék kerül-e hasznosításra, vagy erre a célra történik-e termeltetés. Hulladékok hasznosítása esetén elfogadható, de nem a legjobb alternatíva. A hulladék lerakáshoz képest 17

elterjesztése. előrelépést jelenthet. Szilárd biomassza megtermelésének, előállításának és hasznosítás elterjesztése. FVM ÚMVP programban meghatározo tt Természeti erőforrások felhasználása, tér felhasználás élővilág, biológiai sokféleség, ökoszisztémák, természetes folyamatok, éghajlat, eltartó és tűrő-képesség, térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók), területhasznosítás, társadalom Helyi szinten közvetlenül pozitív hatások lehetnek, stratégiai szinten közvetett jelentős negatív hatások, pl. új környezeti konfliktusok jelennek meg, korlátozza a természeti erőforrások megújíthatóságát, eltér a helyi szinten optimális, vagy hagyományos területhasználati mintázattól. Szigorú feltételekhez kötötten lehetne csak előre lépni: fenntarthatósági feltételek megadása, hely kiválasztása, méretek meghatározása, telepíthető fajok megválasztása, termelési technológia, hasznosítás módja. Klímatörvény létrehozása (SKV csoport javaslata) KVVM Természeti erőforrások felhasználásának csökkenése, kibocsátások csökkentése, térfelhasználás szabályozása Minden hatásviselő érintett Stratégiai szinten közvetlenül és közvetetten jelentős pozitív hatás A Magyar Természetvédők Szövetsége, az EMLA, és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács különkülön, és várhatóan együtt munkálkodnak a javaslaton. A törvény hosszú távon ütemezheti a kibocsátáscsökkentési 18

Kutatás a fenntartható és környezetbarát megújuló energiaforrások alkalmazásáról Közlekedés INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Intermodális logisztikai központok fejlesztése Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása érdekében, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó az ún. i dáli ( állí á i FVM Biológiai sokféleség, életminőség KHEM- GOP 3.2.1.- 10 Mrd Ft. tér felhasználás Vízi környezet, Levegő környezet, Biológiai sokféleség, Ökoszisztémák, Térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók) Eltartó és tűrőképesség, Épített környezet, Emberi egészség, Pozitív környezeti hatás várható, amennyiben az új technológiák fenntarthatósági peremfeltételét megadják Stratégiai szinten közvetett negatív hatás, a szállítási mód változása esetén stratégiai szinten közvetlen pozitív hatás célokat a fosszilis energiafelhasználás ütemezett csökkentésén keresztül. A törvényben szükséges a környezeti és társadalmi kérdések integrált kezelése, és jóval több témát kell, hogy érintsen a szokásos ÜHG csökkentés mellett. A téma gazdáját illetően FVM ez is inkább a biomassza hasznosítást rejti. A kutatás fejlesztésnek a legnagyobb elméleti potenciállal rendelkező megújuló forrásokra kell irányulni, és nem fordítva. Az intézkedés fenntartja a Magyarországon áthaladó tranzit forgalmat, és egy olyan struktúrát hoz létre, amely érdekeket teremt a tranzit-áruszállítás konzerválására. A tranzit szállítás elsősorban a kereskedelem racionalizálásával mérsékelhető, és a 19

intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési módok közötti váltás elősegítése, valamint a logisztikai központok fő közlekedési hálózatba (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) való jobb bekapcsolása érdekében. Cél a szállítás környezetbarát közlekedési módokra történő átterelése feltételeinek biztosítása. Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő kombinált terminál és logisztikai központ létesítése KHEM- KOP akciótervben meghatározo tt 4.1.- 10,1 Mrd Ft. KHEM, NFGM- EU támogatás és hazai költségvetés i finanszírozá tér felhasználás tér felhasználás Életminőség, Területhasználati lehetőségek, Gazdasági folyamatok Élővilág, Biológiai sokféleség, Ökoszisztémák, Területhasználati lehetőségek, Gazdasági folyamatok Ökoszisztémák, Területhasználati lehetőségek, Vízi környezet, Levegő környezet Stratégiai szinten közvetetten negatív hatás, közvetlenül pozitív hatás Stratégiai szinten közvetetten negatív hatás környezeti terheket nemcsak a szállítási módok változtatása által kell racionalizálni. Az intézkedés fenntartja a Magyarországon áthaladó tranzit forgalmat, és egy olyan struktúrát hoz létre, amely érdekeket teremt a tranzit-áruszállítás konzerválására. Pl. a légi szállítás ebben a felsorolásban ugyan úgy környezetterhelő marad, a vízi közlekedés környezeti terhe függ attól, hogy hajót szabják a vízhez, vagy a vizet a hajóhoz, stb. A környezeti hatás szintén az mederben történő beavatkozásoktól függ, azt pedig az alkalmazott hajó méret szabja meg. 20

s 280 m Ft (2009), 280 m Ft (2010) Közlekedési hálózat fejlesztése Vasútfejlesztés; Kohéziós kerékpárutak építése, Alap, intermodális fejlesztések, magyar tömegközlekedés központi fejlesztése költségvetés KHEM mérőszám: Fejlesztett vasút hossza; épített kerékpáruta k száma; fejlesztett tömegközlek edés száma, Vízi-út és kikötőfejlesztés az intermodalitás érdekében hossza KHEM- Mérőszám: Fejlesztett kikötők száma; fejlesztett viziút szakaszok hossza tér felhasználás Természeti erőforrások felhasználása, tér felhasználás Ökoszisztémák, Térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók) Épített környezet, Életminőség, Területhasználati lehetőségek, Gazdasági folyamatokra Ökológiai rendszerek, biológiai sokféleség, vízi környezet, területhasználati lehetőségek, eltartó képesség Stratégiai szinten pozitív környezeti hatás várható Országhatáron átnyúló közvetlen környezeti hatás, attól függően, hogy a vízi-út fejlesztés befolyásolja-e a természetes szakaszjelleget. Az intézkedésnek akkor lesz stratégiai szinten egyértelműen pozitív hatása, ha a párhuzamosan történnek olyan intézkedések, amelyek a megnövekedő, vagy korszerűbbé váló tömegközlekedési kapacitások igénybevételét ösztönzik. A kerékpárutak fejlesztésének haszna függ attól, hogy azok tényleges helyettesítőivé válnak-e a motorizált közlekedési módoknak. A hatás attól függ, hogy a vízi utat milyen mértékben alakítják a hajókhoz. A hajókat kellene a vízi út természetéhez igazítani, a hatások elkerülése érdekében. Közösségi közlekedés KHEM Természeti erőforrások Területhasználati Helyi szinten Alapjában véve az a kérdés 21

fejlesztése a városi és elővárosi kötött pályás közlekedés fejlesztésén keresztül, a helyközi gépjárműforgalom csökkentése érdekében A Duna hajózhatóságának javítása az Ipolytól Magyarország déli határáig a természeti értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció figyelembevételével A Ferihegy 2 repülőtér vonattal (metróval) történő elérésének biztosítása KOP akciótervben meghatározo tt KHEM- TEN T,? KHEM használata, kibocsátás csökkenés Tér felhasználás Természeti erőforrások felhasználása Megújuló üzemanyagok használatának elterjesztése Bio-üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának elősegítése a hagyományos üzemanyagba bekeverhető határig KHEM, mérőszám: Felhasznált bioüzemanyag mennyisége?? Ft. Természeti erőforrások felhasználása, tér felhasználás Környezetterhelési díjak bevezetése lehetőségek, természeti erőforrások használati lehetősége Ökológiai rendszerek, biológiai sokféleség, vízi környezet, területhasználati lehetőségek, eltartó képesség A biomassza termelés esetében a biodiverzitásra, az ökoszisztémákra, a térszerkezetre, társadalomra való negatív hatással járhat pozitív környezeti hatás várható A hatás ennyi információ alapján nem megítélhető Helyi szinten pozitív környezeti hatás várható, amennyiben csökken a személygépkocsi használat az intézkedés következtében Jelentős negatív környezeti hatással járhat is túlmutat a közlekedési mód változásán, mert egy környezetileg ártalmas struktúrát és folyamatot szolgál ki, az agglomerációkat. A hatás megítélése érdekében tudni kell, hogy a hajózhatóság milyen környezeti hasznokat hoz a feláldozott értékek, és befektetett erőforrásokkal szemben. A hatás megítéléséhez tudni kellene a feláldozott erőforrásokat, és a várt hasznot. Ez az intézkedés nem érinti a légi-forgalom intenzitását. Az agro-üzemanyagok negatív környezeti hatása - közvetlen és közvetett már beigazolódott, nemcsak az ÜHG kibocsátást kell elemezni bár az is kétséges hanem a környezeti beágyazódás egészét. 22

Útdíjak bevezetése KHEM-?? Ft. Kibocsátások, erőforrás-felhasználás, térfelhasználás Környezetbarát közlekedési módok terjesztése A járműállomány korszerűsítési ütemének felgyorsításának, a környezetbarát termékek és szolgáltatások elterjesztésének, így a hibrid és tiszta elektromos meghajtású személygépkocsik elterjedésének támogatása KHEM-??Ft. Természeti erőforrások felhasználása A környezetbarát közlekedési módok elterjedésének támogatása az áruszállításban Közlekedés zöldítése program KHEM-??Ft. KHEM-??Ft. Tér felhasználás Levegő, térszerkezet, emberi egészség, életminőség Térszerkezet, biológiai sokféleség Stratégiai szinten jelentős pozitív hatással járhat, amennyiben egységesen kerül kivetésre. Ha nem egységes, akkor hasznai lokálisak lehetnek, de átterheléseket hozhatnak létre Stratégiai szinten jelentős pozitív környezeti hatás, amennyiben nem növekszik a gépjárművek összes mennyisége. Stratégiai szinten jelentős pozitív környezeti hatás várható Tér felhasználás Pozitív környezeti hatás stratégiai és helyi szinten, amennyiben a A lokálisan alkalmazott útdíj átterheléseket hoz létre. Egységes, minden úthálózati elemre kiterjedő úthasználati díjak kivetésére van szükség. Az is a hatás megítélésének része, hogy a díjakat mire használják fel. A hatás függ attól, hogy milyen mértékben változik az összes gépjármű száma. A hatékonyság javulását felülírhatja a mennyiségi növekedés. Környezeti hatások szempontjából nemcsak a minőség, hanem a mennyiség is jelentős tényező, pl. balesetek, izoláló hatások, térfelhasználás, stb. miatt. Itt is fontos, hogy ne legyen mennyiségi növekedés. Ez túl általános információ, akár az előbbieket is magában foglalhatja. Itt is fontos, hogy ne legyen 23

Mezőgazdaság INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 A mezőgazdasági termelés modernizációja és a természetkímélő gazdálkodás megvalósítása A mezőgazdasági termelés modernizációja és az állattenyésztés hatékonyságának és versenyképességének fejlesztése az energiatakarékos technológiák a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztésével Korszerű, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó technológiák és bioüzemanyag üzemek létesítésének támogatása A helyes mezőgazdasági gyakorlat (BAP) megtartásához FVM- ÚMVP (121) 121 kód 1.559.443.28 3 FVM- ÚMVP programban meghatározo tt FVM- ÚMVP?? programban Tér felhasználás, természeti erőforrások Természetes folyamatok, állatjólét, életminőség Tér felhasználás biomassza termelés esetében a biodiverzitás, az ökoszisztémák, a térszerkezet, területhasználat, társadalom közlekedés volumene is csökken Az információ alapján a hatás nem megítélhető Stratégiai szinten közvetlenül jelentős negatív hatás a biomassza termelés esetében. Egyéb esetben önmagában nem jár jelentős negatív környezeti hatással, amennyiben kiváltó kapacitásként jelentkezik. A kutatás önmagában nem jár jelentős környezeti mennyiségi növekedés. Túlzottan általános információ. Agroüzemanyag már volt más helyen is, a korszerű, mezőgazdasági termékeket feldolgozó technológiák megnevezés pedig nem tartalmaz konkrét információt Ha tudjuk, hogy melyek a helyes gyakorlatok, akkor azok alkalmazását kellene 24

hozzájáruló kutatásfejlesztési programok elindítása a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében meghatározo tt Erdészet INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Az erdőállomány növelése Az erdőfelújítások és tisztán nemzeti forrásból megkezdett erdőtelepítések támogatásának kifuttatása FVM- 2009- es költségvetést ől függ Természeti erőforrások használata, kibocsátások, térfelhasználás biodiverzitás, az ökoszisztémák, természetes folyamatok hatással, a hatás a végeredmény függvénye lesz, ezen a szinten nem megítélhető Stratégiai szinten közvetlenül jelentős pozitív hatás attól függően, hogy milyen technológiát illetve fajszerkezetet választanak meg elősegíteni! Szigorú fenntarthatósági követelményrendszert kell megfogalmazni a felújításokkal és telepítésekkel kapcsolatban Az ország erdővel borított területének növelésének és a területek alternatív hasznosításának lehetővé tételével a mezőgazdaság újrastrukturálásának a támogatása Az ország erdővel fedettségének növelése, az erdők környezetvédelmi, szociális, közjóléti és gazdasági szerepének fokozása, a foglalkoztatottság javítása a vidéki területeken és a FVM- ÚMVPprogramban meghatározo tt FVM- ÚMVPprogramban meghatározo tt Természeti erőforrások felhasználása, környezeti kibocsátások Hatásviselők lehetnek a: biodiverzitás, az ökoszisztémák, természetes folyamatok Biodiverzitás, természetes folyamatok, ökoszisztémák, életminőség, éghajlat Hatás nem megítélhető Stratégiai szinten közvetetten jelentős pozitív hatás, amennyiben az erdőborítottság a természetes erdőborítás irányába nő A kívánt új struktúrát valamilyen célállapottal meg kellene adni! Egy célkitűzésen belül akár egymásnak ellentmondó alcélok fogalmazódnak meg. Nem tudjuk, hogy mi biztosítja ezek feloldását? 25

nagy biodiverzitású természetes erdők kialakítása az őshonos fafajok arányának jelentős növelésével Nemzeti Erdőtelepítési Program Nemzeti Erdőprogram - 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozat FVMszabályozás??Ft. FVMszabályozás??Ft. Természeti erőforrások használata, térhasználat Az erdészeti rendszerek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése valamint az FVM- ÚMVPprogramban Természeti erőforrások felhasználása erdőállomány gazdasági meghatározo értékének növelése tt biodiverzitás, ökoszisztémák, ökológiai folyosók, térszerkezet, természetes folyamatok biodiverzitás, ökoszisztémák, természetes folyamatok biodiverzitás, ökoszisztémák, természetes folyamatok, természeti erőforrások használatának alakulása Stratégiai szinten közvetetten jelentős pozitív hatás, amennyiben fenntarthatósági feltételek mentén történik Stratégiai szinten közvetetten jelentős pozitív hatás A hatás nem megítélhető az információk alapján, lehet helyben pozitív és stratégiai szinten negatív a hatása Túl általános, sem a terület nagysága, sem azok célállapota nincs megadva. Túl általános Nem tudjuk meg, hogy a korszerűsítés mit jelent. Lehetnek kisebb fogyasztású, de nagyobb kapacitású gépek, amelyekkel több kárt lehet tenni a környezetbe, és lehetnek a terepadottságokhoz illeszkedők. Az is fontos kérdés, hogy kivonásra kerülnek-e a lecserélt gépek, vagy máshol hasznosulnak, és növelik az összes terhelést. 26