A Budapesti Eötvös József Gimnázium Házirendje 2013
Tartalomjegyzék Bevezetés A tanuló jogai A tanuló kötelességei Az iskolai élet rendje Mulasztások igazolásának rendje A jutalmazás elvei és formái Fegyelmi rend Térítések, kedvezmények, osztálypénz Létesítmények működési rendje Vizsga független bizottság előtt A diákönkormányzat működése Jogorvoslathoz való jog Tartós tankönyvek, tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás 2
Bevezetés A Házirendet a nevelőtestület fogadja el, a Diákönkormányzatnak és a Szülői Munkaközösségnek véleményezése és egyetértése alapján. A Házirend felülvizsgálható és módosítható a tantestület, a szülői munkaközösség, illetve a diákönkormányzat kezdeményezésére. A házirend módosítására tett javaslatot az iskola igazgatójának írásban kell benyújtani, a beterjesztéstől számítva 30 napon belül a módosításról dönt a tantestület. A Házirend az iskola belső életét szabályozza, érvényes a tanulókra, pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt. Hatályos az iskola teljes területén, a szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken. A házirend megsértése fegyelmező intézkedést, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást von maga után. A Házirend alapelve, hogy semmilyen alacsonyabb rendű szabályozás nem állhat ellentétben a gyermekek jogairól szóló, 1989-ben kihirdetett nemzetközi egyezménnyel, az alkotmánnyal, az oktatási törvénnyel és más felsőbb szintű szabályozásokkal. A Házirend nem vonhatja el, és nem csorbíthatja a tanuló alkotmányosan és egyezményekben biztosított jogait; nem tehet nemzeti, etnikai, világnézeti, politikai, nemek szerinti vagy egyéb megkülönböztetést. A házirend jogforrása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény (Ktv) és a Nevelési és oktatási intézmények működési rendjéről szóló11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet (Vhr), valamint az EJG SZMSZ-e és pedagógiai programja határozza meg a szabályozási kötelezettséget. Az iskola házirendje megtekinthető az iskola könyvtárában, az iskola honlapján illetve kölcsönkérhető a titkárságon. Az iskola házirendjét minden belépő diák megkapja a beiratkozáskor, későbbiekben elolvashatja az iskola honlapján, és ezzel magára nézve érvényesnek elfogadja. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárásnak van helye. 3
A tanuló jogai A tanuló joga, hogy az iskola adottságai szerint életkorának, képességeinek, érdeklődési körének és adottságainak megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljön. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak és foglalkozások közül. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani; védelmet kell biztosítani számára bármilyen fizikai vagy lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kegyetlen vagy megalázó büntetésnek, bánásmódnak, illetőleg a magánéletébe családi élet, lakás, levelezés stb. történő törvénytelen beavatkozásnak. A tanuló csak a Nkt-ben meghatározott büntetésben részesíthető. A tanuló joga, hogy az iskola egész pedagógiai programja keretében tárgyilagos oktatásban részesüljön, és elfogulatlan tájékoztatást kapjon a tanulót érintő kérdésekről, valamint a joggyakorláshoz és a tanulmányok folytatásához szükséges összes tudnivalóról. A könyvtárban megtekinthető dokumentumok értelmezéséhez segítséget az osztályfőnökétől és a diákönkormányzattól kaphat. A tanuló joga, hogy vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. A tanuló anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet (indokolt esetben fizetési kedvezményt kérhetnek a lakóhely szerinti önkormányzattól), illetve a törvényben meghatározott módon ingyenes tankönyvre jogosult. A jogosultságot előre kell igazolni az aktuális törvényi feltételeknek megfelelően. A tanuló részben vagy teljesen mentesülhet az egyéb költségek megfizetése alól. A támogatások elosztásáról a Szülői Választmány és az osztályfőnöki munkaközösség bevonásával az igazgató intézkedik. A tanuló joga, hogy a szabályozások szerint igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket és létesítményeket. A rászoruló tanuló egész évre kölcsönözheti a (meglévő) tankönyvet az iskola könyvtárából. A tanulónak joga van részt venni az iskolai diák- és sportkörök, valamint ha a törvények másképp nem rendelkeznek az iskolán kívüli társadalmi szervezetek munkájában, de ez nem zavarhatja az iskolai programokat, a tanuló kötelességeit. A tanuló a versenykiírásnak megfelelően részt vehet a tanulmányi versenyeken. A tanuló kérelmére, a jogszabályokban meghatározott eljárások szerint független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról. A tanuló joga, hogy a tantárgyi követelményeknek meghatározott módon és időben osztályozó vizsga keretében tegyen eleget. A tanuló jogsértés vélelmezése esetén közvetlenül fordulhat osztályfőnökéhez illetve a diákönkormányzathoz. Minden fórum kötelessége, hogy megtegye az eljárási rendben a következő lépést a probléma orvoslása érdekében (a szaktanár, a munkaközösség-vezető, az igazgató megkeresésével). A tanuló kérheti az Nkt-ben meghatározott módon átvételét másik oktatási intézménybe. A tanuló választó és választható diákképviseletbe. Ennek szabályait a diákönkormányzat alkotmánya tartalmazza. A diákközgyűlés összehívását az iskolai 4
diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A tanuló joga, hogy egyénileg vagy szervezett formában, senki emberi méltóságát meg nem sértve (az eljárási rend szerinti sorrendben) véleményt mondjon a pedagógusok oktató és nevelő munkájáról és az őt érintő kérdésekről. Személyét és tanulmányait érintő ügyekben javaslatot tehet, illetve kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A tanuló joga, hogy szóbeli felelete értékeléséről és osztályzatáról az adott órán tudomást szerezzen, tájékozódjon a napló rá vonatkozó részéről, szaktanári vagy osztályfőnöki felügyelet mellett. A tanuló / tanulócsoport joga, hogy a fakultáció választása előtt megismerje a fakultációt tartó tanárok valószínű névsorát, és írásban vagy szóban tájékoztatást kapjon a fakultáció feladatairól, a célokról, számonkérési módokról. A tanuló joga, hogy társaival (közös tevékenységük megszervezésére) diákkört (szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.) hozzon létre, és részt vegyen annak munkájában. Diákkörnek számít legalább 12 fő együttes, a tanulással és kultúrával összefüggő tevékenysége. A diákkör létrehozásának bejelentését a csoport az igazgatónak jelzi. A tanuló joga, hogy az iskolapszichológust megkeresse, tőle tanácsot kérjen. A tanuló az igazgatónál kérvényezheti, hogy az igazgató mentesítse a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A tanuló joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért, erkölcsi tartásáért dicséretben, jutalomban részesüljön. A tanuló joga, hogy az iskola által szervezett orvosi és szűrővizsgálaton rendszeresen részt vegyen. A tanuló joga, hogy kérje a tanulószobai foglalkozáson való részvételt. A tanuló jogai nem függnek a kötelességek teljesítésétől. 5
A tanuló kötelességei A tanuló kötelessége, hogy rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően, a meg nem engedett eszközöket és segítséget mellőzve tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező foglalkozásokon. A választott foglalkozások leadását köteles bejelenteni. A kiválóan teljesítő tanulókat a szaktanár az osztályfőnökkel egyeztetve, az igazgató engedélyével a 11. és 12. évfolyamon időszakosan mentesítheti meghatározott foglalkozások látogatása alól. A tanuló kötelessége az iskolai élet rendjének megtartása. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai adatbázisban szereplő adatai változása esetén a módosulást az osztályfőnöknél és az iskolatitkárnál egy héten belül jelezze. A változás bejelentésének elmulasztásából adódó hátrányokért az iskola nem vállal felelősséget. A tanuló köteles az iskolai munka segítése érdekében a csoportjában hetesi feladatokat ellátni. A tanuló köteles az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai és diáktársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani. A tanuló nem veszélyeztetheti és köteles óvni társai, az iskola dolgozói és saját testi épségét és egészségét. Nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. A tanuló köteles megőrizni, illetve előírásszerűen kezelni a rábízott eszközöket, az iskola létesítményeit és felszereléseit. A tanuló köteles megismerni és betartani a rendkívüli esetekre vonatkozó szabályokat (pl. baleset-elhárítási szabályok, az épület elhagyásának útvonala stb.). Tanórákon és szervezett foglalkozásokon a mobil telefont ki kell kapcsolni. Az iskolai foglalkozáson kép- és hangfelvétel csak a tanár előzetes engedélyével készülhet. 6
Az iskolai élet rendje Az első tanítási óra 8.15-kor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc, az órák közötti szünetek 15 percesek; 12.00 12.30 között ebédszünet van. Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, késésnek számít. Az első tanítási óra az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével legfeljebb 45 perccel a törvényben meghatározott legkorábbi időponthoz (8.00) képest, tehát 7.15 órakor is kezdődhet. Ha a tanítási nap első vagy utolsó két órája duplaóra, az tartható a tanulók egyetértésével szünet nélkül is. A titkárságon (a diákok ügyeinek gördülékeny intézése érdekében) a 10.15-ig leadott kérelmek 12-15 óra között felvehetők. Az iskola tanítási szünetekben szerdán tart ügyeletet. Az iskolarádió elsősorban hírek, információk közlésére szolgál. Az igazgató vagy helyettesei sürgős esetben bármikor, illetve alkalmanként 11.57-kor fontos közleményeket beolvashatnak. A tanítási idő alatt a tanuló az iskola épületét nem hagyhatja el. Ez alól indokolt esetben csak az osztályfőnök, annak helyettese, az igazgató és annak helyettesei alkalmi vagy állandó kilépőjével adható felmentés. Az állandó kilépő feltétele a szülő írásos kérelme az igazgatóhoz. Az állandó kilépésre adott engedély az igazgató aláírásával és az iskola pecsétjével érvényes. Kérésre a diáknak a portán ezt be kell mutatnia. A tanuló az iskolának vagy társainak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. A kárt okozó tanuló szülei kártérítésre kötelezettek. Jogellenes károkozás esetén az Nkt. a mérvadó. A tanteremből távozáskor a tanulók minden holmijukat vigyék magukkal a foglalkozás helyére. Az őrizetlenül hagyott felszerelési és értéktárgyakért, pénzért az iskola semmilyen felelősséget nem vállal. Az iskola területén talált tárgyakat a titkárságon kell leadni. Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítésre kötelezhető, vagyis köteles másik példányról gondoskodni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat, aki fegyelmező intézkedést kezdeményez. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. A csoport felelősének ( hetes ) feladata a hiányzók számontartása, jelentése. A csengetés után 5 perccel jelenti az irodában, ha nem érkezett meg a tanár; gondoskodik krétáról, szivacsról, a tábla és a tanterem tisztaságáról, szünetekben szellőztet, az esetleges baleseteket, a termekben tapasztalt hiányosságokat, rongálásokat jelenti az ott órát tartó tanárnak. A felelőst az illetékes szaktanár határozza meg. Az utolsó órát tartó tanár gondoskodik arról, hogy a tantermet rendben hagyja ott a tanulócsoport (zárják be az ablakokat, oltsák el a villanyt, tegyék fel a székeket stb.). A tanuló megjelenése, öltözködése: legyen tiszta, kulturált, az alkalomnak, helynek megfelelő. A testnevelési órák öltözékét a szaktanárok határozzák meg. Az iskolai ünnepélyeken (tanévnyitó, október 23-a, március 15-e, ballagás, tanévzáró) lányoknak 7
sötét szoknya / hosszú nadrág, vagy kosztüm és fehér blúz, fiúknak sötét nadrág, fehér ing, vagy öltöny és nyakkendő a kötelező viselet. Az iskolai R-gárda működését az R-gárda Szabályzata tartalmazza. Az iskolai munkához szükséges felszerelést minden tanuló köteles magával hozni. Pusztán felszerelés hiányáért tantárgyi érdemjegyet nem kaphat a tanuló, de a szaktanár fegyelmező intézkedést kezdeményez. A dohányzás, a szeszesital és drogok fogyasztása az iskola egész területén, továbbá minden iskolán belüli és iskolán kívüli iskolai rendezvényen (pl. klubrendezvény, ünnepély, kirándulás, táborozás) tilos. Szeszesital és drogok hatása alatt, illetve birtokában, az iskolában és iskolai rendezvényen megjelenni tilos. Ennek megsértése esetén az osztályfőnök (vagy a rendezvényért felelős tanár) fegyelmi büntetést kezdeményez. Az iskolában tartott minden rendezvényhez, összejövetelhez igazgatói engedély szükséges. Iskolai közösségek iskolán kívüli programjáról és ezek várható költségéről a szülőket a megfelelő információs csatornán értesíteni kell. Az iskola jelenlegi diákjain és dolgozóin kívül mások (tanítási időben) látogatójegy ellenében léphetnek be az épületbe. A jegyet aláíratják a megbeszélés után a tanárral / igazgatósággal, majd távozáskor a látogatójegyet leadják a portán. Az iskola régi szárnyában osztállyal rendelkező tanulók kérhetnek öltözőszekrényt. 1000 Ft letétbe helyezése után a titkárság osztja ki a kulcsokat. Egy szekrényben két diák részére van hely. A kulcs elhagyása miatti károkért az iskola nem vállal felelősséget. A szekrényekben értéktárgyat tartani tilos. Ha a tanuló nagyobb összeget, értéktárgyat hoz az iskolába, azt megőrzésre leadhatja a titkárságon, és a tanórák végeztével azt felveheti. A 12. év végén a kulcsokat a titkárságon le kell adni. A szaktanár a tanév kezdetekor ismertesse a tanulókkal tantárgyából a számonkérések, jegyszerzési és javítási lehetőségek módját, tisztázza a tantárgy követelmény rendszerét. Nagyobb téma átfogó, összefüggő ismeretét, vagy több témakör szintetizálását igénylő dolgozat témáját a szaktanár legalább 1 héttel a tervezett megíratás előtt jelentse be, és a tanulók életkorhoz igazodó egyenletes terhelését szem előtt tartva egyeztessen a tanulócsoporttal. Egy tanítási napon a 7 9. évfolyamon egy, a 10 12. évfolyamon két átfogó dolgozat íratható. Ha az átfogó dolgozatok száma a tanulócsoport 50 százalékánál meghaladná az előzőkben leírtakat, akkor a dolgozatot utoljára bejelentő tanárnak vissza kell lépnie és új időpontról egyeztetnie. Ettől eltérni csak a csoport többségének beleegyezésével lehet. A tanulónak joga, hogy szóbeli feleletének értékelését, dolgozatának javítását és a kapott érdemjegyet a tudomására hozzák. Pedagógiai szempontból az a cél, hogy ez minél előbb megtörténjen, ezért szóbeli felelet után az értékelést és a jegyet még azon az órán, írásbeli felelet után legfeljebb 3 héttel a szaktanár a diák tudomására hozza. Ha ez nem történik meg, a szokott eljárási rend megkerülésével az osztályfőnökön vagy a DÖ n keresztül közvetlenül az igazgatóhoz kell fordulni jogorvoslatért. Ezután az igazgató intézkedik. A tanuló adott tantárgyból az előző átfogó dolgozat kiosztása előtt nem kötelezhető újabb hasonló írására. A szünet utáni első szakórán nem születhet számonkérésből adódó érdemjegy. A tanév utolsó tanítási hetén átfogó dolgozat nem íratható. A tanulónak egy hétnél hosszabb hiányzása utáni első órán nem kell felelnie vagy 8
dolgozatot írnia, a mulasztott anyag pótlására tartós hiányzás esetén joga van haladékot kapni. 9
Mulasztások igazolásának rendje A késés illetve mulasztás igazolt vagy igazolatlan voltát az osztályfőnök dönti el, figyelembe véve a házirend rendelkezéseit. Legkésőbb 10 igazolatlan késés esetében az osztályfőnök fegyelmező intézkedést hoz. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. A tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Az a tanuló, aki 250 óránál többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület osztályozó vizsga letételét engedélyezte. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a mulasztás igazolatlan, az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Amennyiben a tanköteles tanuló hiányzása eléri a 10 órát, a Gyermekjóléti Szolgálatot kell értesíteni. Amennyiben már nem tanköteles, és hiányzása eléri a 30 órát, tanulói jogviszonya megszűnik. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tanuló a hiányzása utáni első tanítási napon, de legkésőbb az azt követő legközelebbi osztályfőnöki órán köteles benyújtani a szülő által adott igazolást, mellékelve az orvosi igazolást; ellenkező esetben a mulasztás igazolatlan. Ha a tanuló az iskolában rosszul lesz, a tanár / igazgatóság értesíti a szülőt, és gondoskodik a tanuló biztonságos hazajutásáról. Előre nem látható hiányzás esetén: A tanuló szülője/gondviselője a hiányzás első napján lehetőleg értesítse az osztályfőnököt a tanuló mulasztásának okáról, előre látható idejéről. Félévenként legfeljebb egyszer, legfeljebb két nap igazolását orvosi igazolás nélkül is kérheti a szülő. Előre látható hiányzás esetén: Sportolók tanulmányi időben való kikéréséről az osztályfőnök, illetve az igazgató dönt, a testnevelő tanárral való konzultálás után. A szülő rendkívüli esetben előzetesen kérheti a tanuló távolmaradásának engedélyezését; ezt három napig az osztályfőnök, azon túl az osztályfőnök 10
javaslatára az igazgató engedélyezheti. Elõzetes kérés elmulasztása esetén a mulasztás igazolatlan. A versenyen és vizsgán való részvétel miatti hiányzás: A gimnázium tanulói igazoltan hiányoznak a tanórákról: Országos tanulmányi versenyek esetén az első fordulónál a verseny napján, a második fordulónál a verseny napján és az azt megelőző tanítási napon, a döntőnél a verseny napján és az azt megelőző két tanítási napon. A legalább három órás egyéb országos versenyek esetén egész nap, a két órás versenyek esetén 12 órától. Országos sportversenyek esetében a verseny napján. Iskolai tanulmányi versenyek alkalmával a verseny napján 12 órától. Állami nyelvvizsgák esetén a vizsga napján, és nyelvenként évente 1-1 tanítási napon. Előre hozott érettségi vizsga esetén a vizsgák napján és előtte egy-egy napon. A tanulói jogviszony szüneteltetését kérheti a tanuló olyan különleges esetben, ha tartós akadályoztatása (hosszas betegség, szülők tartós kiküldetése, külföldi ösztöndíj stb.) miatt nem tehet eleget a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek. A tanulói jogviszony szüneteltetéséről és annak feltételeiről a benyújtott írásbeli szülői kérelem alapján az igazgató dönt. 11
A jutalmazás elvei és formái A tanulók és tanulói közösségek jutalmazása fontos pedagógiai eszköz. Jutalmat érdemelnek azok, akiknek munkája, magatartása példamutató, a közösséget erősítő. A jutalmazás formái: dicséret szóbeli, írásbeli (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi) oklevél, könyvjutalom iskolai közösség előtti elismerés Élen a tanulásban-élen a sportban cím odaítélése meghívás tanulmányi táborba tanulói közösségek kiemelkedő eredményeinek jutalmazása közös kirándulással, színházlátogatással, stb. iskolai alapítványok ösztöndíjai (ezek rendjéről az egyes alapítványok szabályzata rendelkezik) Egyes tanulók és tanulói közösségek jutalmazását javasolhatják az iskola tanárai, tanulói, a kuratóriumok, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség. 12
Fegyelmi rend Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben részesítendő, ami lehet a fegyelmezetlenség mértékétől függően a szaktanár vagy az osztályfőnök belátása szerint 1. egyéni vagy csoportos beszélgetés, esetleg a szülők bevonásával is, 2. szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés. A kötelességek vétkes vagy súlyos megszegése fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetést von maga után. Formái: 1. megrovás, 2. szigorú megrovás, 3. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, 4. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, 5. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. 6. kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az 5. és a 6. pont nem alkalmazható. A felsoroltaktól eltérő fegyelmi büntetésnek nincs jogi alapja. Itt is érvényesek a jogorvoslatra vonatkozó szabályok. Nem szorgalmi időszakban az iskola által szervezett programokon elkövetett vétség esetén a diákkal tanúk előtt közölni kell, hogy a tanév elkezdése után fegyelmi eljárás indul ellene. A fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Az egyeztető eljárás Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítjuk, hogy az iskolában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az 13
egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg 14
a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. 15
Térítések, kedvezmények, osztálypénz Az iskolában az oktatás ingyenes. Az étkezésért, a szolgáltatásokért (pl. fénymásolás) és a tanulmányi kirándulásért, nemzetközi utakért, táborokért térítési díjat kell fizetni. Az egyéb kiadások fedezésére (Eötvös-napok, tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, klubrendezvények stb.) rendszeresen osztálypénz szedhető. A pénz kezelését a szülői munkaközösség egy vagy több tagja végzi. Bizonyos további szolgáltatásokért az iskola a következő kedvezményeket nyújthatja: nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás, költségek csökkentése, költségek elengedése, részletfizetési kedvezmény. A tanuló (gondviselője) írásban kérheti az igazgatót (illetékes helyettesét) a kedvezmény megadására. A kérelemnek tartalmaznia kell: a családban az aktív keresők számát, a családban eltartottak számát, az egy főre jutó jövedelmet. A kedvezmény megítélésénél előnyben részesülnek: a nagycsaládosok (3 vagy több eltartott gyermek, eltartott nagyszülők), munkanélküli szülők gyermeke, gyermekét egyedül nevelő szülő. Az elosztás módjáról itt is az igazgató dönt a Szülői Választmány és az osztályfőnöki munkaközösség bevonásával. 16
A létesítmények működési rendje A legfontosabb munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat minden év elején az osztályfőnök ismerteti a tanulókkal. A laborok, szaktantermek használati rendjét, a kötelező biztonsági előírásokat a szaktanárok közlik a tanulókkal. A létesítmények, laborok, szaktantermek és berendezéseik megőrzéséért felelős az ott órát tartó szaktanár. Az ebédlő működési rendje Az ebédlőt a gimnázium dolgozói és diákjai étkezésre 12-től 15 óráig vehetik igénybe ebédjegy, ebédelős kártya vagy a titkárság igazoló jegye ellenében. Minden más célra az ebédlő az igazgató írásbeli engedélyével használható. A fegyelmezett, kulturált viselkedés feltétele az ebédlő elfogadott rend szerinti működtetésének. A nagyszünetben (12.00 12.30) az ügyeletes tanár, az ezt követő időben 15.00-ig a konyha dolgozói irányítják és segítik az étkezés zavartalan lebonyolítását. Rendkívüli esetben a nagyszünetben az ügyeletes tanár, azután a konyha vezetője jogosult és köteles a szükséges intézkedésre. A sportlétesítmények működési rendje A sportlétesítmények igénybevételét az órarend, a tömegsport és az iskolai sportkör munkaterve szabályozza. A tanítási szünetekben a sportlétesítmények zárva vannak. A belső udvart a tanítási óra alatt a tanulók csak a testnevelők külön engedélyével és a testnevelők felügyeletével használhatják. Hangoskodással a többi órát nem zavarhatják. A sportlétesítményeket csak a testnevelés órákon használatos sportöltözékben, de mindenképp csak külön sportcipőben lehet igénybe venni, az igazgatóság vagy a testnevelők hozzájárulásával. A helyettesítési és lyukasórákon a tanulók nem zavarhatják a testnevelés órákat. A reggeli dupla órákban és a testnevelés órák végeztével, a testnevelőkkel történt előzetes egyeztetés után, szervezett sportprogramok céljára a pincében lévő termek igénybe vehetők, tanítási időben a testnevelési órákon kiegészítő teremként működnek. A számítógépekkel felszerelt termek használata A számítógépeket kizárólag szaktanár engedélyével és felügyeletével lehet használni. A hálózat és az internet használatakor a Netikett betartása mindenki számára kötelező. A számítógépes rendszer épségének megőrzése és a számítástechnika zavartalan oktatása érdekében tilos a számítógéptermekben ételt vagy italt fogyasztani, egymásra és a gépekre veszélyes módon közlekedni, a számítógépeket és a hozzá csatlakozó eszközöket elmozdítani, emelgetni, forgatni, a csatlakozásokat megbontani, a kábelek kötéseit megváltoztatni, a gépeket szétszedni, 17
a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, a számítógépeken található programokat letörölni, módosítani vagy elvinni, a számítógépekre programokat másolni, a gépteremben a rendszergazda által nem telepített programokat használni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni! Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. Az iskolai könyvtár működési rendje A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. Nem kölcsönözhetők könyvritkaságok, régi könyvek. A dokumentumok kölcsönzési időtartama 21 nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kapható. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó közti megállapodás határozza meg. Az iskolai könyvtár tanítási időben 8.00-17.00-ig, pénteken 8.00-15.00- ig tart nyitva. Ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. Tanítási szünidőben a könyvtár zárva tart. A klub működési rendje A klubért felelős tanárt az iskola igazgatója (pályázat után) évente bízza meg a klub rendezvényeinek koordinálásával. Diák tanári engedély nélkül a klubban nem tartózkodhat. A rendezvényért felelős tanár nélkül klubrendezvény nem tartható. A felelős tanár jelöli ki a technikai felszerelést kezelő diákokat, a rendért felelős diákokat, és gondoskodik arról, hogy a rendezvény után a klubot tisztán adják át. Diszkó vagy koncert rendezése esetén legalább 2 tanár felügyelő szükséges. A klub rendezvényei alapvetően az Eötvös-diákok szórakozását szolgálják. Egy Eötvös-diák legfeljebb egy vendéget hozhat magával, amennyiben felelősséget vállal azért, hogy vendége betartja a házirendet. A vendégeket és az őket behozó Eötvös-diákokat a rendezvény szervezői a bejáratnál adminisztrálják. A házirend súlyos megsértése, törvénybe ütköző cselekmény esetén a felügyelő tanár elrendeli a rendezvény azonnali befejezését. A rendezvények lehetnek belépődíjasak és ingyenesek, és 21.30-ig be kell fejeződniük. 18
Egyéb kérdések Vizsga független bizottság előtt Az Nkt. értelmében a tanuló (gondviselője) kérheti az év folyamán a pontos tájékoztatást a tanuló előmeneteléről. Egyet nem értés esetén az iskola igazgatójához fordulhat, aki az illetékes munkaközösség-vezetővel együtt megteszi a szükséges intézkedést. Ha a fenti eljárás nem vezet eredményre, a tanuló független vizsgabizottság (OKÉV jelöli ki) előtt adhat számot tudásáról. A tanuló a kiskorú tanuló szülője aláírásával a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be, ha év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést 5 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet 7 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. A diákönkormányzat működése A házirendben leírt eljárási rend szerint a diákönkormányzat képviseli minden diák érdekeit. Tanulmányi és egyéb ügyekben legalább egy tanulócsoportot érintő kérdésben a diákönkormányzat (DÖ) képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Kötelező a diákönkormányzat véleményét kikérni azokról a problémákról, amelyek a tanulók összlétszámának 50 %-át érinti. A rendeletben előírt tanítás nélküli munkanap napját, programját, szervezési feladatait, lebonyolítását a DÖ a tantestülettel együtt alakítja ki A DÖ feladata az iskola éves programjában az Eötvös nap, Eötvös fesztivál, legalább egy tanulói fórum és egyéb diákprogramok megszervezése. A diákönkormányzat parlamenti formában dolgozik, melynek tagja minden osztály maximum 3 választott képviselője. A képviselők munkáját külön alkotmány szabályozza. A DÖ vezetője lehetőleg havonta egyszer találkozik az aktuális kérdések megbeszélésére az igazgatóval. A DÖ-t patronáló tanárt az iskola igazgatója (pályázat után) évente bízza meg a DÖ ügyeinek koordinálásával. A DÖ-szoba rendjének megtartása a DÖ feladata is. Jogorvoslathoz való jog 1. A tanuló joga, különösen jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint hogy eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. 2. Az oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. 19
3. A tanuló és / vagy a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen- a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított 15 napon belül a tanuló érdekében eljárást indíthat(nak), kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A tanuló vagy a szülő egyaránt elindíthatja az eljárást, de együtt is kezdeményezhetnek. 4. Az eljárást megindító kérelem, ha egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. 5. A fenntartó képviselõje jár el, és hoz másodfokú döntést törvényességi kérelem esetén, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. 6. A felülbírálati kérelmet az előző bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen a bizottság a felülbírálati kérelmet elutasítja, a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. 7. A felülbírálati és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, valamint a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi, továbbá a felübírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre való hivatkozással. 9. Az oktatási intézmény döntése jogerős, ha meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésnél az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt az oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja. Tartós tankönyvek, tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás 20
Tartós tankönyvnek minősülnek a több tanéven keresztül használható tankönyvek, segédletek, kézikönyvek, szótárak, kötelező és ajánlott olvasmányok, atlaszok, szöveggyűjtemények. Jogi szabályozás: A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni. (2007. XCVIII. tc. 4 ) A tartós használatbavétel feltétele és módja: A normatív kedvezményre való jogosultságot minden tanévben igazolni kell. A tanulmányok megkezdésekor a beiratkozáskor, illetve a tanév végén, legkésőbb június 15-ig. A késve benyújtott igazolásokat az iskolának nem áll módjában elfogadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A könyvtárból felvett tankönyvekkel az adott tantárgy tanulásának befejezésével, illetve a vizsga letétele után el kell számolni. Tartozás esetén, mint minden könyvtári tartozáskor, a tanuló nem kapja meg a bizonyítványát. Az elhasználódott tankönyveket, és munkafüzeteket az előírásoknak megfelelően le kell selejtezni. A tankönyvtámogatáshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente szociális rászorultság alapján differenciáltan az osztályfőnök, a Szülői Munkaközösség és a DÖ együttesen dönt. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Házirend hatálybalépése A Házirend...év hó.napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Házirend hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2011. év február hó 06. napján készített (előző) Házirend. A Házirend felülvizsgálata A Házirend felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell 21
beterjeszteni. A Házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2012. év december hó 01. PH. Moss László igazgató A Házirendet az intézmény diákönkormányzata 2012. év december hó 01. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen Házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.. diákönkormányzat vezetője A Házirendet a szülői szervezet (közösség) 2012. év december hó. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.. szülői szervezet képviselője A Házirendet az intézmény nevelőtestülete 2012. év december hó. napján elfogadta. hitelesítő nevelőtestületi tag hitelesítő nevelőtestületi tag 22